Tanegység neve: Információkereső nyelvek II.

Tanegység kódja: LBP_IK121G3

Készítette: Merényi Oszkár (DBUHGS)

Szak: Informatikus Könyvtáros

BA levelező (2. évfolyam)

Budapest, 2016.december 21.

 Tartalom
A konkrét feladat: ............................................................................................................................ 3
1., A tartalmi feltárás szintjei és ezek jellemzői: .............................................................................. 3
Rövidített formula szerint a szintek: ............................................................................................ 3
2., Az információkereső nyelvek típusai. ......................................................................................... 4
Osztályozási rendszerek ............................................................................................................... 4
Osztályozási információs rendszerek elemzése: .......................................................................... 4
Osztályozáselméleti iskolák jellemzése: ...................................................................................... 5
Tudományfelosztáson alapuló osztályozások: ............................................................................. 6
Nyelvészeti irányzat: .................................................................................................................... 6
Statisztikai iskola: ......................................................................................................................... 7
Dewey tizedes osztályozása(TO): ................................................................................................. 8
ETO Egyetemes Tizedes Osztályozás............................................................................................ 8
3., Egy kiemelt, konkrét információkereső nyelv részletes kifejtése. .............................................. 9
ETO szerkezete, felépítése: .......................................................................................................... 9
A táblázatok típusai:..................................................................................................................... 9
Segédtáblázati rész: ................................................................................................................... 10
Alosztások rendszere: ................................................................................................................ 10
Önálló általános alosztás: .......................................................................................................... 10
Nem önálló alosztások: .............................................................................................................. 12
Jelzet összekapcsolás művelete: ................................................................................................ 13
Jelzetszerkesztési szabály: ......................................................................................................... 13
Főosztályok, jelzetszerkesztési szabályok rövid áttekintése:..................................................... 14
0 Általános tartalmú művek: .................................................................................................. 14
1 Filozófia, pszichológia: logika, etika, okkult irodalom ......................................................... 15
2 Vallás. Teológia (átalakult teljesen) .................................................................................... 15
3 Társadalomtudományok ..................................................................................................... 16
4 Üres ..................................................................................................................................... 16
5 Matematika és természettudományok ............................................................................... 16
6 Alkalmazott tudományok .................................................................................................... 17
7 Művészetek,Játék, Szórakozás, Sport ................................................................................. 17
 8 Nyelv és irodalom ................................................................................................................ 18
9 Régészet. Földrajz. Életrajz. Történelem ............................................................................. 19

A konkrét feladat:
1. A tartalmi feltárás szintjei.
2. Az információkereső nyelvek típusai.
3. Egy kiemelt, konkrét információkereső nyelv részletes kifejtése.

1., A tartalmi feltárás szintjei és ezek jellemzői:

1. bibliográfiai regisztráció (leírás)
2. generalizáló osztályozás (csoportokba sorolás, átfogó) pl.:BSO, szovjet
3. individualizáló osztályozás (egyedi információ feltárása) pl.:ETO
4. annotálás, annotáció (szöveges tartalmi, rövid ismertetés+recenzió(kritikai))
5. referálás, referátum (szöveges,lényegesen hosszabb tájékoztatás)
6. tömörítés, kivonatolás
7. analizáló, szintetizáló műfajok: nem egy,hanem több dokumentumról készülő
analizálás,pl.:döntés előkészítő szemletanulmány

Rövidített formula szerint a szintek:

1. bibliográfiai leírás szintje

2. osztályozás
3. referálás szintje: Referátum rendeltetése szerint: indikatív(jeladó): dok. fő
témáját, fontosabb eredményeit ismerteti. informatív: pótlásra szolgál
4. tömörítvény
5. szemlék, analitikus-szintetikus feltárás
 2., Az információkereső nyelvek típusai.

Osztályozási rendszerek

1. szabályozottság
természetes nyelvű: nem szabályozott osztályozási címből(kulcsszavas), vagy a
szövegből(szövegszavas) változtatás nélkül kerülnek kiemelésre(pl.:KWICK)
természetes nyelven alapuló: nyelvileg szabályozott, vagy logikailag szabályozott
osztályozási kifejezés
2. osztályozási kifejezések közötti logikai függőség:
hierarchikus: logikai függés áll fenn (alá-fölé rendelés) pl.:ETO
 prekoordinált:összefűzött, összekapcsolt osztálykifejezés
 posztkoordinált:nem az osztályozásnál kapcsolom össze a kifejezést.
mellérendelő osztályozási rendszer: tárgyszavas osztályozás, információs tezaurusz
3. valóságot hogyan szabdalja:
individualizáló: egyéni információ feltárására törekszik (ETO, információs tezaurusz)
generalizáló: csak nagy témacsoport átfogására alkalmas (BSO)
4. általános:egyetemes, minden szakterületre(ETO)
szakterületi:információs tezauruszegy szakterület szókincsét tárja fel
5. Gépesítettség foka, mértéke:
nem gépesített, félig gépesített, gépesített.

Osztályozási információs rendszerek elemzése:

Alaktan:
Jelkészlet:
Hierarchikus rendszereknél számjegy(pl.:ETO), betű:tárgyszavas rendszereknél,
információs tezaurusz. PRECIS (betű, számjegy+egyéb), szó: osztályozási kifejezés
Szóalkotási szabály:
6főosztály
63osztály
636alosztály
 636.4szakcsoport
636.42szak
Mondattan:ha a dokumentumtartalmat csak több osztályozási kifejezés,szó segítségével
tudom létrehozni, akkor alkotunk mondatot. Prekoordinált osztályozási rendszereknél pl.:
ETO mondat
Prekoordinációs vagy sorrendi szabály:
0/9 főtáblázati szám
-0 általános ismérvek szerinti nem önálló alosztás
-02
-03 szempont szerinti
-04
-1/-9 kötőjeles speciális nem önálló alosztás
.01/.09 pont 0-s speciális nem önálló alosztások
.00új ETO-ban nincs

(1/9) földrajzi alosztás

(= ) népi/etnikai
” … ” idő
( 0 ) formai
= nyelvi
Fontossági sorrend alapján
Jelentéstan: (relációk)
ETO-ban hierarchikus
információs tezaurusz, deszkriptor cikk

Osztályozáselméleti iskolák jellemzése:

A könyvtár fogalmának változásával, feladatainak bővülésével és a technikai lehetőségek

kiszélesedésével változott a könyvtári osztályozás elmélete és gyakorlata is. Az idők
folyamán három nagy osztályozáselméleti iskola alakult ki.
Tudományfelosztáson alapuló osztályozások:
 A 19. század második felében alakult ki a tudományfelosztáson alapuló osztályozási
rendszerek, a világ könyvtáraiban ezek a legelterjedtebbek.
 A könyvtári osztályozás alapjául általában valamilyen filozófiai tudományfelosztást
használtak, továbbosztályozásnál a formális logika szabályait követték, ezért
szerkezetük hierarchikus.
 Ide tartoznak pl.: Dewey tizedes osztályozása; Cutter kiterjesztő osztályozása; Brown
szakrendszerei; ETO; LCC (a washingtoni kongresszusi könyvtár rendszere);
Ranganathan kettőspontos osztályozása stb.
 Ezek az osztályozások a tudományok felosztásából indulnak ki, mindig egy adott kor
és az azt megelőző korok ismérveit tükrözik.
 Eltérően a filozófiai tudományfelosztásoktól a könyvtári osztályozásban egy-egy
fogalom több helyen is előfordulhat, ezzel segítve az ismérvek pontos leírását.
 Leginkább a rendszerek rugalmatlanságával kapcsolatban hoznak kifogásokat, ugyanis
nehezen tudják követni a tudományok fogalmi rendszerében bekövetkező változásokat.
 A rendszerek fejlesztésének fő iránya, hogy a kötött hierarchikus szerkezetből új
jelzet-összekapcsolási módokkal a rugalmasabb analitikus-szintetikus osztályozási
rendszerek irányába tökéletesítik (pl. ETO).

Nyelvészeti irányzat:

 A 20. század elejétől terjedt el, ettől kezdve az információkereső nyelv és az

osztályozási rendszer fogalmak szinonimaként szerepelnek.
 A nyelvészeti irányzat az osztályozási rendszereket formalizált nyelvként kezeli, így a
természetes nyelvhez hasonlóan van alaktana (morfológiája), jelentéstana
(szemantikája) és mondattana (szintaxisa).
 Az információkereső nyelvekben használt szavak különbözőek lehetnek, a
legfontosabbak:
 Szövegszó (a szövegben ténylegesen, változatlanul előforduló szó)
 Címszó (a címben ténylegesen előforduló szövegszó)
 Kulcsszó (az információ lényegére jellemző, tartalmi feltárásra alkalmas szövegszó)
  Tárgyszó (a tartalmat röviden, tömören, egyértelműen kifejező természetes nyelven
megfogalmazott szó)
 Deszkriptor (információkereső nyelvi kifejezés, mely az információk feltárására,
tárolására, visszakeresésére közvetlenül felhasználható)
 Nem deszkriptor (az információk feldolgozására és keresésére közvetlenül nem
használható, csak a vele összekapcsolt deszkriptor útján)
 Az információkereső nyelvek az őket alkotó szavakat rendszerbe, szótárba foglalják,
mely lehet osztályozási táblázat, tárgyszójegyzék, tezaurusz stb. Minél nagyobb a
szótár szókincse, annál finomabb osztályozás lehetséges. A szavak a szótárban
általában szócikkekbe rendeződ, a szócikkekben a szavak között értelmi összefüggés
van.
 Az információ-feltárás eredménye a dokumentumkép, mely a dokumentum
információkereső nyelven kifejezett ismérveinek összessége.
 Keresés során a kérdéssel kapcsolatos legfontosabb ismérveket gyűjtjük össze,
rendezzük: így alakul ki a keresőkép. A keresés során a keresőképet a
dokumentumképhez hasonlítjuk, használhatunk az információkereséskor logikai (és;
vagy stb.) és relációs (nagyobb, mint; kisebb, mint stb.) operátorokat is.
 A nyelvészeti irányzat fejlődésében különböző fokozatok figyelhetők meg:
tárgyszavas osztályozás - információs tezaurusz - szintaktikus nyelvek (pl. PRECIS).

Statisztikai iskola:

 A 20. század ötvenes éveiben jelent meg a statisztikai irányzat, az osztályozási

rendszerek elméletében és gyakorlatában általánosan elterjedt a matematika
területeinek (mat. logika; mat. statisztika) használása.
 A statisztikai elmélet kiindulópontja, hogy az osztályozás alapja a természetes nyelv,
ennek a statisztikai törvényszerűségeit állapítja meg és ennek alapján hozza létre az
osztályait, a klasztereket.
 Az elmélet elterjedéséhez és kialakulásához nagyban hozzájárult a számítógépek
megjelenése és fejlődése.
 Az irányzat legjelentősebb képviselője az automatikus osztályozás.
Dewey tizedes osztályozása(TO):
1876 Melvil Dewey hozta létre 0-9 ig terjedő számozással tíz főosztály. A további
alosztásokban is a tizedes elv érvényesül.
0 Általánosságok
100 Filozófia
200 Teológia
300 Szociológia
400 Filológia
500 Természettudomány
600 Hasznos tudományok
700 Szépművészetek
800 Irodalom
900 Történelem

ETO Egyetemes Tizedes Osztályozás

Követelmények, elvárások:logikai (tudományfelosztáson alapuló rendszer esetén:

kimerítőek, logikus, szisztematikus, rugalmas, bővíthető, használható, érthető legyen)
 3., Egy kiemelt, konkrét információkereső nyelv részletes
kifejtése.

ETO szerkezete, felépítése:

A táblázatok típusai:

 teljes kiadás (kb. 120-200 ezer fogalom)

 közepes kiadás (kb. 50-60 ezer fogalom)
 rövidített kiadás (kb. 15-25 ezer fogalom)
speciális (szakági) kiadások
ETO: tizedes törtek elvén felépített számjelzetekkel jelölt fogalmak hierarchikus
rendszere. Ezt a rendszert az ETO táblázatokban tartalmazza.
Tulajdonság: -általános, -egyetemes, -hierarchikus, -szisztematikus (logikus), -decimális,
-prekoordinált, - nézőpontok szerinti osztályozási rendszer
ETO rövidített kiadása:
3 kötetből áll: 1-2 táblázat, 1 a betűrendes mutató
Főtáblázati rész: 2 táblázat, amelyben a fő tárgyköröket kifejező főtáblázati számok
vannak.
Fő osztályokból épül fel 0-9-ig
Tudományfelosztáson alapuló rendszer  Bacon filozófiarendszerén alapszik :
emlékezet, képzelet, értelem  így osztotta fel a világ megismerését

értelem képzelet emlékezet

0 Filozófia,pszichológia 7 művészetek,játék, sport 9 történelem,földrajz
1 Vallás 8 nyelv és irodalom
2 Társadalomtudományok
3 Nincs (üres)
4 Természettudományok
5 Alkalmazott tudományok
Segédtáblázati rész:

 fő tárgykört módosító pontosító fogalmakat tartalmazza: önálló, nem önálló

alosztásokat
 Felsorolásszerűen nem önálló speciális alosztásokat is tartalmaz
 Jelzetek összekapcsolásának műveletei

Alosztások rendszere:

önálló általános alosztás nem önálló alosztás

önmagában főtáblázati szám nélkül is állhat önmagában nem állhat csak főtáblázati
pl.:(031) számmal, vagy önálló alosztással

Saját kategória jele kell legyen 1.általános nem önálló alosztás:

sajátos jelentéstartalma  általános ismérvek szerinti nem
saját táblázati része kell legyen önálló alosztás
/5db önálló alosztás/  szempont szerinti nem önálló
alosztás
2.speciális ismérvek szerinti nem önállló

Önálló általános alosztás:

1. földrajzi alosztás (1/9)

(1) általános földrajzi hely
(2) természeti földrajzi (hegy,folyó)
(3) ókor, középkori államok
(4/9) mai világ helyei
Gyakran használható itt: (1-…) kötőjeles speciális alosztás, A/Z név alosztás, .0-pont 0-s
nem önálló alosztás, (…+…)összekapcsolás, (…/…)átfogás,(… : …)viszonyítás
Példák: nemzetköziség egyetemesség (100), Franciaország, Hollandia…. ország
bányászata 622(44+100) (44)Franciaország.
(439)—adott ország története, történelme A 9-es főosztály főtáblázati számait lehet
megalkotni a földrajzi alosztásnál
Régi ETO-val földrajzi alosztásból adott ország története943.9 (9+(439)
összekapcsolása, zárójel elhagyása, központozás elvégzése)
Új ETO-nál 94-et írunk elé94(439)

2. formai alosztás (0)

Tárgykör külső jellegzetessége, tárgyalásmód kifejezése.
Speciális formai jegyekhez .0-ás speciális nem önálló alosztás pl.(0.021.6)—minikönyv
Olyan forma kifejezésére , amire nincs formai alosztás (0:főtáblázati szám)
pl.: 929 (0:82-32) életrajzok irodalmi elbeszélések
Ha a dokumentum sajátos használói csoport számára készül:
(0.05) akiknek szól ~ -05---> akikről szól
pl.:gyermekkönyv (02.053.2) könyv gyerekek számára, gyerekeknek szól

3. nyelvi alosztás =
Többnyelvű dokumentum =00 A nyelvi alosztásokat ha feltüntetjük emelkedő
számsorrendben kell tenni.
Fordítás ténye =03 ez után ponttal kapcsoljuk azt a nyelvet amiről a fordítás történik
(eredeti nyelv)
pl.:61=03.82=40 orsz nyelvű =82 orvosi dokumentum franciára =40 fordítva
Jelzetszerkesztés: Nyelvi alosztásokból főtáblázati szám kifejezése. Egyes nyelvek
főtáblázati számát a nyelvi alosztásból megkaphatjuk, ha elhagyjuk az = jelet és elé 80-at
írunk.
802.0 (80 és 20 ból)—angol nyelv régi ETO
811.111 Új ETO 811-et kell elé írni így végezzük el a központozást
Egy adott nyelv irodalmát úgy kapjuk, hogy elhagyjuk a nyelvi alosztás jelét, és elé 8ast
írunk. Régi ETO 8=20 helyett 820
Új ETO821.111
4. etnikai/népi (=)
A nyelvi alosztást kerek zárójelbe teszem így nép lesz. pl.: Magyarság néprajza
39(=945.11)régi ETO, 39(=511.141) új ETO
HA egyes földrajzi területek népcsoportját, etnikai kisebbségét fejezzük ki, akkor közös
kerek zárójelbe szerepeltetjük a földrajzi és etnikai alosztást.
népcsoport ellen irányuló mozgalom : 323.12(= ), népcsoport mellett 323.13 (= )
5. időalosztás ” ”
Főtáblázati számmal kifejezett tárgykörre vonatkozó időbeliség.
-konkrét időszámítás szerint
-időfenomenológia szerint (évszak,napszak..)
évtized (három számjeggyel) ”196” 1960-as évek

Nem önálló alosztások:

1. Általános nem önálló alosztások:

Általános ismérvek szerinti nem önálló alosztás:
-02 tulajdonság
-03 anyag
-04 személy (ha a személy kifejezésére nincs főtáblázati szám)
Szempont szerinti nem önálló alosztás:
.00 főtáblázati számmal kapcsolatos szempont pl.:elméleti, hatékonysági
.000.0/9-szerkesztett szempont főtáblázati szám hozzákapcsolása
pl.: állattenyésztés etikai szempontból: 636.000.17
2. Nem önálló speciális alosztás:
Önmagában nem állhat, mert nem értelmezhető szempont. Speciális mert ahol a táblázat
mutatja ott lehet használni. Nincs saját táblázati részük
Kötőjeles: -1/-9
Általában analizáló differenciáló funkciója van.
Aposztrófos: ’1/’9
Általában jelzetszerkesztési technika, jelzetelemek összekapcsolása valamilyen összetett
fogalom kifejezése céljából. 5,6,7-es főosztályban jellemző pl.: lítium 546.34, foszfit
546.183- lítium foszfit => 546.34’183
 .0-ás .01/.09: gyakran visszatérő sajátosságok kifejezésére,szűkebb táblázati részben
szerepel

Jelzet összekapcsolás művelete:

+ összekötés,összekapcsolás: abban az esetben, ha a dokumentum 2 vagy több

tárgykörrel foglalkozik, ezek a tárgykörök egymástól függetlenek és jelzeteik nem
közvetlenül egymás után állnak a táblázatban.
/ kiterjesztés, átfogás: ha a dokumentum több olyan témával foglalkozik, amelynek
jelzetei a táblázatban közvetlenül egymás után találhatóak. Ilyenkor az első és az utolsó
jelzetelemet kapcsoljuk össze az átfogás jelével.
: viszonyítás: két vagy több tárgykör közötti fogalmi viszonyt fejez ki. Ha a
dokumentum tartalmát csak egy komplex fogalommal tudjuk kifejezni, akkor
használjuk.
: : sorrendrögzítés: metszetviszonyt jelöl.komplex fogalom, kifejezés, sorrendrögzítés
kifejezésére használjuk. Ha a második tag visszakereshetőségéről le kívánunk mondani.
[ ] csoportképzés jele: Jelzetelemek csoportosítására szolgál. Logikailag jobban
összekapcsolódó jelzetek pontosítását szolgálja.
*külső forrásból származó jel:
A/Z név alosztás

Jelzetszerkesztési szabály:

Előny szabály precedencia:

Figyelembevétel sorrendje, előny szabály alkalmazása jelzetek esetén. Ha egy fogalom
kifejezhető főtáblázati számmal akkor azzal kell elsődlegesen kifejezni.
0/9
.01/.09
-01/-09
egyéb alosztások
Sorrendi vagy prekoordinációs szabály:
ETO jelzetelemeket milyen sorrendben kívánatos feltüntetnünk.
Tartalom szempontjából fontos elem a jelzetelemek első része.
1. főtáblázati szám
2. speciális jellemzőket kifejező alosztások -0,-1/-9, .0, .00 (nem önálló alosztások)
3. tartalmat módosító (földrajzi, etnikai,idő)
4. formai jellemzőket kifejező (formai, nyelvi alosztás)

Főosztályok, jelzetszerkesztési szabályok rövid áttekintése:

0 Általános tartalmú művek:

általános tartalmú írásművek, általános módszertani elvek, dokumentumok formai
sajátosságáról szól.
001 tudományok általánosan
004 számítógéptudomány
004.4 szoftverek
004.438 A/Z egyes programnyelvek
…
006 szabványosítás
….
008 kultúra, civilizáció
Viszonyítás: 008:32 művelődéspolitika
01 Könyvészet, bibliográfiák, címjegyzékek,katalógusok
011/016 általános, vagy egyes bibliográfiák
011.”16” 17. században írt bibl. művek
012 egyéni A/Z egy szerző művek
02 Könyvtártan, könyvtártudomány
030 Referensz könyvek
…
08 Gyűjteményes művek
081 egy szerző több témában írt műve
1 Filozófia, pszichológia: logika, etika, okkult irodalom
Filozófia
Név alosztás használata egyes filozófusok és rendszerük jelölésére
1 A/Z
141 filozófiai iskola
Pszichológia,lélektan
159.9 –>szakcsoport jelleg 7:159.9 Művészetpszichológia (viszonyítás használata)
16 Logika: 001:16 Tudományok jellege, logikai felépítése
17 Etika: társadalomtudományi téma, név alosztás használata
Esztétika 111.852 (nem 18-as már) Szakesztétika a témának megfelelő főtáblázati
számmal és .01 speciális nem önálló alosztással.
7.01 Művészetesztétika
2 Vallás. Teológia (átalakult teljesen)
2-1 Vallás elmélete és filozófiája
2-2 Vallási alapelvek
2-23 Szent könyvek
27-23 Biblia. Szentírás
2-3 Vallási személyek (nem köthetőek speciális vallási tevékenységhez)
2-725/727 -05(vallási személyek, vallási funkcióval rendelkező) Tisztségviselők.Vallási
személy
2-4 Vallási cselekedetek
pl.: 2-423.57-184.3 (hit) Bűnök a hit ellen
Tilalmak viszonyítással, vagy etikai irányzatok, filozófiából : kapcsolhatók
pl.: 2-428.4:002 Tiltott könyvek
…
2-7 Vallási szervezetek
2-725-447.7 papi nőtlenség
2-8 vallástipológia
21/29 Vallási rendszerek
3 Társadalomtudományok
30 A társadalomtudományok elmélete és módszertana
301 Demográfia. Szociológia. Statisztika
Tudományterület statisztikai módszer esetén főtáblázati szám
311.2 statisztikai módszer
311.2:37 Pedagógia statisztikai módszerei
32 Politika
323 Belpolitika
323.12 (=..) csoport ellen
323.23(=) csoport érdekében
327 Külpolitika
329 Politikai pártok, mozgalmak
329.05 Politika helyzete
329.051 Kormánypárt
pl.: 329(439)051 A/Z Magyarországi kormánypárt
Párt több szempontból jellemezhető. egyes irányultság szerint ’-os spec. alosztás
33 Gazdaság
34 Jogtudomány
36 Gondoskodás az élet szellemi és anyagi szükségleteiről, szociális gondoskodás
Itt jellemző -02, -05 nem önálló alosztások használata
37 Oktatás nevelés, pedagógia
37.016 tanterv 37.016:0/9 tantárgy
39 Néprajz
4 Üres
5 Matematika és természettudományok
Az adott tudomány felosztását követi. Gyakori benne a viszonyítás, a földrajzi, formai,
idő alosztások használata.
50 Természettudomány általánosságban
51 Matematika
519.83(076) Játékelmélet oktatási segédanyag
52 Csillagászat. Asztrofizika. Űrkutatás. Geodézia
53 Fizika
54 Kémia. Kristálytan. Ásványtan - speciális nem önálló alosztások használata
gyakori ezeknél
5-ös 6-os főosztály szoros kapcsolat van a kettő között
533aerodinamika 65 közlekedés, 656.7 légi közlekedés
55 Földtudományok
Időjárási műholdak 551.507:629.783 de helyes megcserélve is 629.783:551.507
56 Paleontológia
57Biológia, 58 Növénytan, 59 Állattan  speciális nem önálló alosztások gyakoriak
Magyarország gombái 582.28(439)
DE
Magyarország növényvilága, flórája azon belül gomba
581.9(439):582.28
6 Alkalmazott tudományok
60 Általában alkalmazott tudományok
61 Orvostudomány
-0-ás spec nem önálló alosztás
-00-ás --első helyen áll utána a -0-s
pl.: 616.24-006.6-07 Tüdő patológia (betegség), rákos megbetegedés, diagnosztika
…
636.09 állatorvos tudomány
62 Műszaki tudományok
63 Mezőgazdaság
64 háztartás
65 Szervezés, ügyvitelszervezés
659 Reklám, pr
66 Vegyipar
661.833’032.1 nátriumvegyületek nátriumklorid
7 Művészetek,Játék, Szórakozás, Sport
.0-ás, ’-os alosztások használata elterjedt stílusirányzatok kifejezésére
71 Településszervezés,városépítés
72 Építészet
73 Szobrászat
74 rajz és iparművészet
75 festészet
76 Grafikai művészetek
77 Fényképezés
78 Zene
79 szórakozás, színház,film, sport, játék
pl.: Klasszicista lakóépületek Debrecenben a XIX sz. első felében (1800 as évek eleje)
72.035.2 (439 Debrecen) ”180/184”
klasszicizmus
8 Nyelv és irodalom
80 Nyelvtudomány, filológia
81 Nyelvészet
811 Egyes nyelvek
801 Nyelvészet és filológia kérdései általában
801.632 alliteráció
Egyes nyelvészeti problémák:
Régi ETO 800.---> -0
801.---> -1/-8 kötőjeles spec. nem önálló alosztás használata
ÚJ ETO -11/-26
’1/’443 nyelvészeti problémák kifejezésére
Egyes nyelvek nyelvészete: 811.1/9 ~ =1/ =9 (nyelvi alosztás hozzátétele)
Egyes nyelveket .-al kapcsoljuk 811.511.141 Magyar nyelv nyelvtani rendszere.
Magyar nyelv =511.141
Magyar irodalmi nyelv : 811.511.141-26
Birtokos eset: ’366.543 kifejezés segítségével
Egynyelvű nyelvészeti probléma: ’374.81
Egynyelvű szótár: (038) =511.141  81’374.81=511.141 magyar nyelvű szótár
’374.81 egynyelvű nyelvészeti probléma
 811.511.141’374.81
Többnyelvű szótár: pl.:angol-magyar (038)=11=511.141, 81’374.822=111=511.141
Látható, hogy formai alosztással vagy főtáblázati számmal is kifejezhető.
Szakszótárak:
81’374.2’374.26:54=134.2 spanyol nyelvű kínai szakszótár 54kínai, ’374.26
szakszótár =134.2 spanyol nyelv
Nyelvkönyvek : nyelvi alosztás beékelődik
811.134.2=511.141(07) spanyol nyelvkönyv (tankönyv)
82 Irodalomtudomány
Egyes népek irodalma 821.1/9 Régi ETO-ban 8-ast írtunk elé
Műfaj történet
Irodalom, történet , műfaj
Irodalom, elmélet, műfaj --sorrend
Nyelvtörténeti korszak 82’0, 82’01-klaszzikus
Egyes műfajok: 82-1/-9
Szépirodalmi művek: Sorrend: irodalom,műfaj,szerző,cím,fordítás
Egyes szerzőkre vonatkozó irodalom: Művek jellegzetességei A/Z 1/7
Publikálás jellegzetessége .01/.09
9 Régészet. Földrajz. Életrajz. Történelem
902/904 Régészet
902 Régészet általában
903 Ősrégészet
..
908 Honismeret
91 Földrajz
910.3 Földrajzi kutatások
911 Összefoglaló jellegű földrajzi munkák
pl.: 911:388(439) Magyarország gazdaságföldrajza
912 Térképek
912 ( ) ” ”( ) földrajzi, idő formai alosztások
Szaktérkép: 912:főtáblázati szám ( ) ” ” ( )
913 regionális földrajz
913(4/9) Mai országok
929 életrajzok,személyek
929 A/Z egyéni életrajz
930 Általános történettudomány
94 (41/99)  Egyes országok történelme
94(100) Világtörténet