7.

TÉTEL
A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE
A MEGFIGYELT ÓVODAI TEVÉKENYSÉGEK, SAJÁT ÉLMÉNYEK TUDATOS ELEMZÉSE

A) A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS GONDOLKODÁS ALAKÍTÁSA

1. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb
természeti-emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság
felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz,
tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését.

2. A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a

környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek.
Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok,
szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is.

3. A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak,

ismereteknek is birtokába jut és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi,
alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és
mennyiségszemlélete.

4. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny

megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett
tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak
alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a
kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében
helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására.

A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat. Az óvodában fontos, hogy környezettudatosságra

neveljük a gyerekeket, ami azt jelenti, hogy legyenek érzékenyek az őket körülvevő természeti és
társadalmi környezet iránt és tudatosan vállaljanak felelősséget annak megóvására.
Környezeti nevelés = az óvodás korú gyermek természettudományos szemléletének megalapozását
jelenti az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével, tervszerű, tudatos fejlesztés, áthatja az
óvodai nevelés egész folyamatát.

A természettudományos gondolkodás alakításához alkalmazható módszerek

A módszerek kiválasztása az óvodapedagógus joga és kötelessége, ezáltal felelőssége is. A módszerek

kiválasztásának szempontjai:
 tanulás törvényszerűségei, amelyet a 3-7 éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságai
határoznak meg
 az elérendő célok a gyermekeket körülvevő világ, a természeti és a társadalmi valóság
jelenségeinek, összefüggéseinek és törvényszerűségeinek feltárása
 az ismeretanyag tartalma és terjedelme
 a feladatok megoldásához rendelkezésre álló idő
  a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai
 a helyi lehetőségek - település jellege szerint és óvoda közvetlen környezete
 az aktuális lehetőségek - az óvoda által biztosított tárgyi feltételek, munkajellegű
tevékenységek, a játék eszközei
 az aktuális események
 az óvodapedagógus személyisége
 az ismeret elsajátítás és alkalmazás folyamatának jellemzői, elvei az óvodás gyermek értelmi
képességeinek, pszichikai sajátosságainak megfelelően
 egyes módszerek eltérő hatékonysága, nehézségi foka
Önmagában egyik módszer sem kellően hatékony, a módszerek kombinációja adja a megvalósítás
legjobb lehetőségét. A környezeti nevelés hatékonyságát változatos módszerek alkalmazásával
biztosíthatjuk.

Hagyományos pedagógiai módszerek:

A) magyarázat
A dolgok lényegének kiemelése, logikus kifejtése, feltárása és megértése
Érthető, világos fogalmazás a gyermek fejlettségének megfelelően
Mindig kísérje bemutatás

B) elbeszélés
A már meglévő ismeretet bővíti
C) megbeszélés, beszélgetés
Az ismeretek ellenőrzésének legközvetlenebb módja
Lehet előre tervezett kérdés-felelet, problémamegoldás vagy szabad beszélgetés
D) szemléltetés
A felhasznált eszközök vagy a valóság tárgyainak, jelenségeinek megfigyelése teszi lehetősé
az érzéki észlelést, a dolgok megértését
E) gyakorlás
A gyakorlás segíti a gyermek ismereteinek beépülését
F) ellenőrzés és értékelés
Az ellenőrzés és az értékelés kiemeli, hogy a gyermek számára a természettudományos
nevelés alapozása érdekében rendkívül fontos a környezetéről, a környezetéből gyűjtött
ismeretek mennyisége és minősége.
G) projekt
A gyerekek érdeklődésére épül, a gyerekek és az óvodapedagógus tevékenységén alapszik és
projektek sorozataként szervezi meg a megismerési folyamatot.
 H) játék
A gyermek a külvilágból és a saját belső világából származó tagolatlan benyomásait
játékcselekvéssel tagolja. a játék kiemelt tájékozódó tevékenység, a gyermek legfontosabb
tevékenységrendszere, fejlődésének kulcsa.

Speciális természettudományos megismerő módszerek:

A) Megfigyelés
„Természetesen vagy mesterségesen előidézett szituációban tényfeltárással, törvények,
törvényszerűségek felismerését segítő, oktatási módszer.”
 alapja a többi ismeretszerző módszernek
 a fogalomalkotás feltétele az alapos és differenciált észlelés, amely a céltudatos, módszeres
megfigyelés képessége nélkül nem lehetséges
 =céltudatos észlelés
 lényeges jegyek kiemelése a lényegtelenek közül
 az óvodás gyermek megismerő folyamataira még nem jellemző a tudatosság, → célzott
megfigyeléssé alakítani → irányítani kell a megfigyelést
 megfigyelés irányítása:
 rámutatunk a megfigyelés tárgyára, felemeljük, a gyermek kezébe adjuk
 szempontok megadásával, kérdésekkel
 kézi nagyítóval a gyermekek érzékszerveit „kiegészíthetjük”
 megfigyeléseiket fogalmazzák meg szóban, rögzítsék rajzban
 bizonyos szempontokra hangsúlyt kell fektetni →lehetőséget adjunk a gyermeknek
összehasonlításra és csoportosításra:
a) a kiválasztott tárgyak azonos és különböző tulajdonságainak megismertetése szín
felismertetéssel
b) a síkbeli és térbeli formák pontos felismerésének, megnevezésének alakítása alak
felismertetéssel
c) méret felismertetése; a térbeli kiterjedés, a tér különböző irányainak észrevetetése
d) a részek felismertetése, a rész és egész kapcsolatának észrevetetése; az egész
részekből való összetettségének tudatosítása
 természeti környezetben, természeti jelenségek összefüggéseinek, növények, állatok
fejlődésének, viselkedésének minél pontosabb megismerése (rovarok fejlődése, évszakok
változásai, háziállatok élete)
 társadalmi környezetben emberi kapcsolatok, viselkedési módok feltárása (séta a piacon,
látogatás a virágüzletben)
 különböző gyakorisággal, változó helysíneken és eltérő módon:
 a) gyakorisága alapján egyszer vagy folyamatosan
- egyszeri: nagyobb téma bevezetését (közlekedés) vagy egy-egy dolog
(állat vagy növény) megismerését
- folyamatos: változás, fejlődés észrevétele, megértése;
meghatározott időszakonként, meghatározott időpontokban ismételten
megfigyeljék →előző megfigyelés eredményeivel
b) helyszíne szerint szobában vagy szabadban
c) a jelenség, tárgy megléte alapján közvetlenül vagy közvetetten

B) Leírás
„A megfigyelés eredményeinek rögzítése.”
 gyermekek élményeiket meg tudják jeleníteni, ki tudják fejezni megfigyeléseik során
szerzett tapasztalatait
 szóban:
a) gyermekek→ saját fejlettségi szintjüknek, beszédkésségüknek megfelelően
számolhatnak be
nevezze meg azt a jelenséget, tárgyat, élőlényt, amiről beszél
b) óvodapedagógus → az ő módszere is lehet, szemléletesen, szép
magyarsággal, fordulatos, változatos kifejezésekkel a körülötte lévő világ
közvetítése (téli álmot alvó állatok viselkedése, vonuló madarak elindulása)
 ábrázolással
c) gyermek → különböző technikákkal; nem baj, ha nem tökéletes, de fontos,
hogy valósághű legyen a vizsgált tulajdonság szempontjából (ha valami kék
ne legyen zöld)
d) megfelelő képet ad a gyermek személyiségének fejlődéséről
e) óvodapedagógus→ állatok élőhelyeinek, a természet közeli, a mesterséges
társulásoknak és az épített környezetnek az ábrázolása
 konkrét információ a gyermekek képzeletére, érzelmeire hat

C) Összehasonlítás
„Olyan eljárás, amely tárgyak, jelenségek más objektumokkal való közös vonásainak illetve
különbözőségeinek feltárására szolgál.”
1. hasonlóságok, azonosságok, eltérések, különbözőségek, egybe nem vethető
jellegzetességek
2. különbözőségeket előbb észreveszik
3. gondolkodásának fejlesztése érdekében azonosságok észrevétele fontos
 4. fák - bokrok magassága, jácint - tulipán - nárcisz hagymájának nagysága, házak
magasságát, saját testméreteiket

D) Becslés-mérés
„Mérés: valamely mennyiség mérőszámainak meghatározása, mértékegységgel való közvetlen
vagy közvetett összehasonlítás alapján.”
 környezet tárgyainak egymáshoz való viszonya: térbeli kiterjedés, magasság,
szélesség, hosszúság
 becslés tárgya: növény, állat, ember magassága és szélessége, stb.,
 óvodában inkább a becslést alkalmazzák, ami a mérés alapja

E) Vizsgálódás-kísérlet
„Kísérlet: jelenség előidézése megismerési céllal.”
 mélyebb összefüggések, törvényszerűségek megragadása, feltárása, általános
összefüggések keresése
 többnyire laboratóriumi kísérlet
 az óvodában inkább vizsgálódás
 a gyermekek az óvodapedagógusok által előidézett jelenséget megtapasztalva
életkoruknak megfelelő szinten tudják azokat értelmezni, és elemi szinten
megfogalmazni.
 élő és élettelen környezet minden elemével és jelenségével, szobában vagy szabadban
 élettelen környezet: oldódás, fagyás, olvadás, párolgás
 élőlények életjelenségei: növények hajtása (ágak, hagymák), csíráztatása,
életfeltételeinek megváltozása,
 állatok életjelensége: lepkebábból való „kibomlása”

B) A GYERMEK ÉS KÖRNYEZETE: ÖKOLÓGIAI ÖSSZEFÜGGÉSEK,

PARTNERKAPCSOLATOK A TERMÉSZETBEN

A környezeti nevelés során a gyermekek ismerkednek a körülöttük lévő világ természeti és társadalmi
valóságával. megfigyelik az időjárási jelenségeket, az évszakok változásait, a növények, az állatok és
az emberek életét. Vizsgálódnak, tapasztalatot és élményt gyűjtenek.
A társadalmi környezet eseményeinek, helyszíneinek ismerete segíti beilleszkedésüket egyre táguló
környezetük különböző közösségeibe, elősegíti társas kapcsolataik alakulását.
Nagyon fontos a minél több pozitív tapasztalat mind a természeti, mind a társadalmi környezetben. A
negatív élményeket pedig igyekezzünk kompenzálni, de nem hagyhatjuk szó nélkül.
A fejlesztési feladatok:
- személyiség egy-egy sajátos jellemzőjére irányulnak
- céljuk+ feladatuk: gyermeki személyiség kialakítása
- tevékenységek alapját: szűkebb és tágabb környezetből származó tapasztalatok adják
 ezekre építhetjük: a személyiség sokoldalú fejlesztését
Óvodai nevelés fejlesztési feladatait+ tevékenységi formáit:
társadalmi környezet jelenségei és eseményei köré csoportosítjuk.
Pl.: évszakok változásai – társadalmi ünnepek, hagyományok
= ezek adják az élet ritmusát

A JÁTÉK
- legfontosabb tevékenységi rendszer
- tapasztalatokat a való életből meríti- játékkal dolgozza fel  rendszerez
- fejlődnek közben különböző képességeik:
 motorikus
 percepciós
 kognitív
 szociális területeken egyaránt
- környezeti nevelés szempontjából:
 egyén és a környezete közötti folyamatos információcsere
 cselekvő szembesülés a világgal
- lehetővé teszi a játék, hogy: úgy érezzék ők világra ható lények
- játék helyéül szolgálnak a játékterek = gyermek szűkebb és tágabb környezete
 biztonságosak legyenek
 Mesterséges= kötött (csoportszoba, udvar)/ természetes= szabad terek (erdők,
állatkertek)
- megtervezett séták után  idő biztosítása az élményalapú tapasztalatok eljátszására + témával
kapcsolatok ismeretek elmélyítése
- játékszerekhez készítéséhez a természet rengeteg lehetőséget ad (kövek, termések, magok)

A játékfajtákban rejlő környezeti nevelési lehetőségek:

1. Gyakorló játék
- megismerkedik az őt körülvevő világgal, annak alkotóelemeivel, törvényszerűségeivel
- megjelenési formáit befolyásolják az őt körülvevő környezet
- a funkció gyakorlása a gyakorló játék különböző területein jelenhet meg:
 manipulációs játékok: ezek során a fog, emel, letesz, összeilleszt stb. megtanulása történik. 
ügyesednek kezei, ujjaimegismeri a körülötte lévő anyagok/tárgyak
tulajdonságait/mennyiségüket/halmazállapotait stb.
 hang és beszéd játékos utánzása: természeti és társadalmi környezet (közlekedési eszközök,
állatok) hangjának ismétlése
 mozgások játékban: különböző állatfajok jellemző mozgását utánozhatják (medve, rák, gólya
stb.)

2. Szimbolikus v. Szerepjáték
- szerepek eredete mindig valamilyen társadalmi élmény.
- Utánzási vágyuk készteti rá őket, hogy kipróbálják a felnőttek életét.
- Eleme: az élmény  elsődleges szociális közegből = családból  majd kiegészül az óvodai élet
során megéltekkel = ahogy bővül a megismert környezet  egyre több élmény
Ennek során:
- elsajátítják a szerepekhez kapcsolódó viselkedési normákat ( pl.: boltos játékban a vásárlási
szokásokat- köszönés, v a postán)
- cselekvéseket begyakorolnak ( pl: babakonyha játéknál – terítést)
- szerepek negatív és pozitív tartalmát megismerik.
- Megtapasztalják a szerepek státuszát ( pl.: orvos- beteg)
Kiegészítő játékok:
- konstruáló és építő játék: létrehozhatják a szerepjáték eszközeit, feltételeit
- barkácsolás
- bábozás/dramatizálás

3. Szabályjáték
- lényege: szabály betartása = játék öröme
- szabályt a gyerekek létrehozhatják/ alakíthatják
- fejlődnek testi és szellemi képességei
- alakulnak társas kapcsolatai
Környezeti nevelésnél:
- mozgásos szabályjáték:
 jó helyszíne: a természeti környezet (udvar, közeli kiserdő)
 eszköze: a természet élettelen és élő alkotó elemeit
 megtapasztalhatják a tulajdonságokat: csúszik, hideg, szúr, nyirkos stb.
- értelemfejlesztő szabályjáték:
 jól alkalmazhatók: természettudományos fogalmak alakítására, tapasztalatok gyűjtésére
 alkalmas még: megfigyelés és a gondolkodás fejlesztésére
 eszközei: lehetnek természetből gyűjtött, vagy saját kézzel készített játékok
 szabadban és szobában egyaránt játszható (pl.: labirintus, kakukktojás, táblás játékok,
puzzle, memória)

4. Szenzitív játékok
Két féle módon hatnak a gyerekre:
1. Fokozzák egy-egy érzékszervük érzékenységét:
- pl.: bekötött szemmel különbségek közti különbség (sima-érdes, kerek- négyzetes stb.)
- de az érzékenyítés ennél több!  kis különbségek észrevétele! (pl.: Szín árnyalatok,
hangok)
2. Az egész személyiségét érzékenyítő játékok:
- más perspektívából nézni az erdőt  tükörből
- képkeretet kivinni, képzeletben bekeretezni azt, ami tetszik (később akár lefesteni)
- szem és látásfejlesztő játékok a szabadban (mama gólya feladata pici dolgokat felszedni
az erdőben)
- fényképező gép hajtogatása  fotózza le azt, ami tetszik neki

ANYANYELVI NEVELÉS
- a környezetismeret tartalmilag van jelen a fejlesztési feladatokban
- a környezeti nevelés az érzelmi nevelés egyik sajátos területe  az érzelmi nevelés az
irodalomban és a zenei nevelésben is kiemelt fontosságú
- versekben/ mesékben megjelennek a különböző csapadéktípusok, évszakok jellemzői stb.
- irodalmi alkotások alkalmasak bizonyos kirándulásokon magyarázatképpen is
pl.: Majtényi Erik – A szorgalmas – puputevéről szól ( sok mindent megtudhatunk róla)
- irodalmi alkotások közvetlenül meg nem tapasztalható jelenségeket is leírnak
pl.: Zelk Zoltán: A patak ( csermely-patak- folyó- tenger)  szintén lehet ezeket
kirándulásokon közben szavalni / mesélni  később könnyebben idéznek fel képeket
= ezek alkalmazásával a környezeti nevelés hozzájárulhat az óvodás „olvasóvá” válásához

ZENEI NEVELÉS
- az érzelmi nevelés a zenei nevelésben is kiemelt fontosságú
- jelen van az óvodai élet egészében (ahogy a környezeti nevelés is)
- szoros kapcsolat van köztük

Környezeti és zenei nevelés összekapcsolása:

- A környezettel való találkozásokon számtalan zenei élményben is van részük (természet hangjait:
állatok hangját, viharnál mennydörgést stb.)
- Környezeti foglalkozások témájához érdemes végiggondolni hozzá tartozó énekeket - mondókákat
- Társadalmi környezet hangjait is megfigyeltethetjük (pl.: vasútállomáson – bemondó előtti szignó,
metrón is stb.)
- Komoly zenei művek megmutatása, ami kapcsolódik a környezeti témához hangulatilag (pl.: erdei
kirándulás – Liszt: Erdőzsongás, Haydn: Medveszimfónia)
- Környezeti témájú megzenésített versek: Gryllus dalok
- Állathangokat tartalmazó felvételek
- Hangszereket is készíthetünk a természetben szedettekből (pl. Botra kagylók felfűzése cérnával,
nádszárból sípot, lopótökből rázótök)

C) FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, SZELEKTÍV

HULLADÉKGYŰJTÉS
Fenntarthatóságra nevelés: A környezeti nevelésre épül, kiegészülve a környezet megóvására, azzal
való együttélésre, környezetkultúrára való neveléssel.

A 21. században az emberiség életben maradásának feltétele a fenntartható társadalom megteremtése.

A környezeti nevelésben gyökeredző fenntarthatóság pedagógiája ennek lehetőségét teremti meg.
A fenntarthatósággal kapcsolatos nevelési célok olyan pedagógiai feladatok elé állítanak, amelyek
formálják a mai emberek szokásrendszerét, mentalitását, környezeti kapcsolatait. Kapcsolatait
önmagával és másokkal, életmódjával és szokásaival, a fogyasztással, energiával, levegővel, vízzel,
hulladékkal és egyebekkel. A fenntarthatóság pedagógiája egységben foglalkozik bolygónk és az
emberiség sorskérdéseivel. A nevelőnek neveltjeiben, a jövő polgáraiban, fokozott környezeti
felelősséget kell ébresztenie. Ez eredményezi személyes felelősségük, elkötelezettségük erősödését és
mélyülését. A külső és belső, az épített és természeti környezet összenő e nevelési folyamatban.
Jó és fontos, hogy az óvoda kapcsolatban álljon különböző civil egyesületekkel is. Ilyen pl. Magyar
Környezeti Nevelési Egyesület, Magyart Természetvédők Szövetsége, KOKOSZ (Környezeti és
Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége), Néphagyományőrző Óvodapedagógusok
Egyesülete

D) HAGYOMÁNYOK: NÉPHAGYOMÁNY, ZÖLD, JELES NAPOK

Az ünnep: nagyobb közösségben: jelentős esemény, személy emlékének, valamely eszme tiszteletének
szentelt nap.
Az ünnepeknek közösségformáló, értékteremtő, örömet és esztétikai élményt nyújtó hatása igen
jelentős. Az ünnepi előkészületi tevékenységek közben az óvodások gyakorolják az egymás közötti
kooperációt és kommunikációt is.
Pedagógiailag azért jelentős, mert lehetőséget biztosít a szülőkkel való együttműködésre, esetenként,
pl. a madarak és fák napi közös kiránduláson, a szülők környezeti attitűdjének formálására is.
Lehetőséget ad számtalan tevékenység gyakorlására, saját ötletek, elképzelések kipróbálására és
megvalósítására.
Egyes ünnepekre jellemző külsőségek, díszítő motívumok, tevékenységek betartása, alkalmazása a
tartalommal egyenértékű.
30 percnél hosszabb időtartamú ünneplés megterhelő, fárasztó.
A helyszín kiválasztását az ünnep jellege határozza meg.
Ne legyen túl sok ünnep, mert értékét veszti.
 adott település hagyományainak figyelembe vétele
 óvoda környezeti adottságainak figyelembe vétele
 már meglévő ünneplési hagyományok figyelembe vétele
 gyerekcsoport összetétele és a kicsik lelki beállítottságának figyelembe vétele

Jelentős Zöld napok az óvodában:

Március 22.-Víz világnapja
Április 22.- A Föld napja
Május 10.-Madarak és fák napja
Június 5.- Környezetvédelmi világnap
Október 4.- Állatok napja

E) MATEMATIKAI GONDOLKODÁS MEGALAPOZÁSA ÓVODAI

TEVÉKENYSÉGEKKEL
A matematika az ÓNOAPban nem jelenik meg külön tevékenységként, hanem a külső világ tevékeny
megismerésének része. Ez tükrözi azt a szemléletmódot miszerint ismereteinket, fogalmainkat
elsősorban tapasztalás útján szerezzük meg, amik elsősorban természeti és társadalmi környezetünkből
származnak. Az matematika azért is tartozik a külső világ tevékeny megismeréséhez, mert a
matematika a természet megismerésének, leírásának eszköze. Az óvodai matematikai nevelés
figyelembe veszi a természettudományok nevelésének elvét, mely szerint a gyermek a legjobban az
irányított cselekvés által tanul. Tehát nagyon fontos, hogy a gyermeket folyamatosan cselekedtessük.

Matematikai témakörök az óvodában:

1. Halmazok, logika
2. Számfogalom kialakítására irányuló tevékenységek
 3. Alkotások a matematika területén
4. Elemi gondolkodási műveletek
5. Téri tájékozódás

1. Halmazok, logika

a. Tulajdonságok azonosítása: fejlesztésünk során arra törekszünk, hogy a gyermek az egyes tárgyak
személyek egyedi tulajdonságait azonosítani tudja, tevékenysége során képes legyen csak egyetlen
tulajdonságra koncentrálni1. A tulajdonságokat hagyományosan kvalitatív (minőségi) és kvantitatív
(mennyiségi) tulajdonságokra oszthatjuk. A matematika szempontjából mindkettő fontos. (pl. egy
vonal „görbe” vagy „egyenes”, „zárt” vagy „nyílt” volta minőségi, egy síkidom csúcsainak száma, egy
halmaz elemeinek száma mennyiségi tulajdonság)
b. Összehasonlítás: a gyermek képes legyen arra, hogy tárgyak, személyek (fogalmak) azonosságait
és különbözőségeit felismerje. Az összehasonlítást meg tudja tenni egy vagy több meghatározott
szempont szerint2.
c. Szétválogatás: sorozatos összehasonlítások révén a gyermek képes legyen arra, hogy tárgyakat
adott szempont szerint kétfelé válogasson, vagy több szempont szerint csoportosítani legyen képes.
Ezen tevékenységek során a halmazműveletek illetve a matematikai logikai műveletek alapozása is
megtörténik. A válogatás tevékenysége a következő fokozatokon keresztül haladhat:
i. szabad válogatás – amely az adott eszköz/játék stb. megismerését, az arról történő tapasztalatszerzést
segíti

ii. szempont szerinti válogatás – amelyben már a megadott szempont vagy szempontok vezérlik a
válogatást. A szempontok számának növelése, illetve logikai megfogalmazásuk bonyolultsága
változhat. Kezdetben egy szempont szerint, majd több szempont szerint.
iii. folytatás – egy megkezdett válogatás szempontjának felismerése és a válogatás befejezése6
iv. javítás – egy válogatás szabályának felismerése a hibás megvalósítás ellenére, és a válogatás
javítása, illetve befejezése (pl. kakukktojás)
d. Osztályozás7: valamilyen megadott szempont szerint tárgyak, személyek szétválogatása
csoportokba. A tevékenység matematikai modellje az ekvivalencia-osztályfelbontás létrehozása
valamilyen ekvivalencia-reláció szerint. (pl. franciadrazsé osztályozása szín szerint)

2. A számfogalom kialakítására irányuló tevékenységek

A számfogalom kialakításához több elméleti lépcső vezet, ezen okból több tapasztalati bázisra épül.

a. Mérések A tárgyak mennyiségi, számokkal jellemezhető, geometriai tulajdonságainak megismerése

(pl. hosszúság, terület, térfogat, tömeg stb.)
i. érzékszervi összehasonlítás – a mennyiségérzet formálása, konkrét mérési tevékenység
nélküli összehasonlítások
ii. közvetlen összehasonlítás – az összehasonlítani kívánt tárgyak fizikailag is egy mellett
jelennek meg, az összehasonlításuk így történik meg (pl. két gyermek magasságának összehasonlítása
úgy, hogy egymás mellé állnak)

iii. közvetítővel történő összehasonlítás – amikor a mennyiségek összehasonlítása

valamilyen okból nem lehetséges, akkor valamilyen eszköz segítségével valósíthatjuk meg
összemérésüket (pl. derékbőség összehasonlítása, görbe vonalak hosszának összehasonlítása
stb.). A közvetítő eszköz beiktatása feltételezi a mennyiségállandóság felismerésének
képességét. (pl. a zsinór hossza nem változik meg, ha az alakja változik, a folyadék
mennyisége nem változik, ha különböző alakú edényekbe töltjük át stb.)
iv. szabadon választott egységgel történő mérés – lehetővé teszi a mérőszám fogalmának
megtapasztalását, a mértékegység és mérőszám fordított, valamint a mérendő mennyiség és a
mérőszám egyenes arányosságának megsejtését
 v. skálázott mérőeszközzel történő mérés
vi. szabvány mértékegységgel történő mérés (utóbbi kettő már nem általában felel meg a
korosztálynak)
b. Párosítások Véges halmazok számosságának meghatározását teszi lehetővé, diszkrét
mennyiségekhez rendel értékeket.
i. érzékszervi összehasonlítás – a számérzet kialakításának alapja. Későbbiekben kis számok
felismerése válik lehetővé pusztán összképük alapján (számképek pl. kézen, dobókockán,
dominón)
ii. közvetlen összehasonlítás – két véges halmaz számosságának összehasonlítása
párosítással, számlálás nélkül.
iii. közvetítővel történő összehasonlítás – matematikai szempontból releváns közvetítő
eszköz például a számsor. A számok neveinek egymás után sorolása (számlálás) jelenik meg
egyidőben a tárgyakra mutatással (megszámlálás), vagy a megfelelő számhoz tartozó
mennyiség előállítása történik meg (leszámlálás)10.
c. A több-kevesebb egyenlő viszonyok ismerete lehetővé teszi tárgyak, halmazok kvantitatív
tulajdonága alapján történő rendezését, mely a számok szigorú sorrendjére is rámutat.
d. Sorozatok A sorozatok témakörön belül a legnagyobb hangsúly a változások szabályszerűségén,
illetve ismétlődésén (periodicitás) van. Ebből adódóan a szabályfelismerés és szabálykövetés
képességének megalapozásában is szerepet játszik, illetve arra alkalmas.
e. Függvényszerű összefüggések
f. Kombinatorikus gondolkodás ld. Alkotások
g. Műveletek Az alapműveletek megalapozása elsősorban a számláláson keresztül történik, a
műveletek túlnyomórészt operátor-jellegükben szerepelnek, bár a kétváltozós függvényként történő
megalapozásuk is szerepet kap. (pl. hozzáadás, elvétel, összeöntés, pótlás, ugyanannyi előállítása stb.)

3. Alkotások
Az alkotások legnyilvánvalóbban a geometriai jellegű alkotások keretein belül jelennek meg, de
semmiképpen sem korlátozódnak még a matematika területén belül sem kizárólag arra.
a. Az alkotások irányítottsága szerint a következő fokozatokon keresztül haladhatunk
i. szabad alkotás – számtalan más szerepe mellett az eszközzel történő ismerkedés, az arról
való tapasztalatszerzést szolgálja
ii. pontos másolás15
iii. másolás valamilyen tulajdonság megváltoztatásával (pl. másolás eltérő méretű
elemekből16, másolás más hálóra stb.
iv. valamilyen szempont vagy szempontrendszer szerinti alkotás - amennyiben a
szempontok könnyen értelmezhetők és végrehajthatók, több, az adott szempontoknak
megfelelő alkotás elkészítését is elvárhatjuk, ami a kombinatorikai szempont érvényesülésére
is lehetőséget ad. (pl. ugyanazokkal a színekkel, de másként történő színezés, ugyanazoknak
az elemeknek a más sorrendben történő előállítása stb.)17 Az ilyen irányú feladatok afelé
mutatnak, hogy az összes lehetséges, a szempontnak, vagy szempontoknak megfelelő alkotást
előállítsuk, de ez általában a korosztály sajátosságai miatt nem lehet cél.
b. A geometriai objektumok szemléltetésekor célszerű betartani a következő absztrakciós
fokozatokat
i. térbeli test előállítása teljes egészében18 („tömör test”)
ii. térbeli test határoló felületének előállítása19 (pl. testháló)
iii. térbeli test élvázának elkészítése20
iv. síkidom lapjának előállítása21
v. síkidom határvonalának előállítása22 Az egyes absztrakciós fokozatok a geometriai
objektumok más-más tulajdonságainak, jellemzőinek megtapasztalására nyújthatnak alapot.
(pl. térfogat és tömeg összefüggése tömör testek esetén, a testek síkhálójának elkészítése, a
test élszerkezetének vagy statikai tulajdonságainak megtapasztalása, a síkidom területének
megtapasztalása stb.)
c. Bizonyos geometriai tulajdonságok és szabályszerűségek megtapasztalása A teljesség igénye
nélkül:
 görbe, egyenes, szögletes, kerek, konvex, konkáv…
 párhuzamos, merőleges, metsző…
 egybevágó, hasonló…
 síkszimmetria, tengelyszimmetria, középpontos szimmetria, forgásszimmetria, transzlációs
szimmetria (sorminták, síkminták, parketták stb.)

4. Elemi gondolkodási műveletek

Az elemi gondolkodási műveletek közül a következők felismerésére és gyakorlására helyezünk

hangsúlyt
a. analízis – a teljes egészet részekre bontjuk
b. szintézis – a részekre bontott egész elemeit egésszé egyesítjük
c. összehasonlítás – tulajdonságok azonosítása alapján történő döntés az egyezésről vagy
különbözőségről, illetve a különbözőség jellegéről
d. összefüggéslátás – a szabályszerűségek, és ok-okozati viszonyok felismerése
e. kiegészítés – a szabály felismerésén kívül, ennek alkalmazása
f. általánosítás – egy fogalom fölérendelt fogalmának megállapítása
g. konkretizálás – egy fogalom alárendelt fogalmának, vagy fogalmainak meghatározása
h. analógia – egy adott szabály vagy összefüggés alkalmazása más környezetben
i. rendezés – valamilyen (nem kizárólag kvantitatív) tulajdonság alapján történő sorrend felállítása
j. osztályozás – valamilyen tulajdonság vagy tulajdonságok alapján a fogalmak, tárgyak csoportjainak
létrehozása
k. absztrahálás – a konkréttól elvonatkoztatott gondolati konstrukciók létrehozása
l. ítéletalkotás
m. hipotézisállítás – az okozatok, következmények leszármaztatása a konkrét cselekvés vagy történés
megtapasztalása nélkül
n. induktív következtetés – egyedi esetekből az általános felé haladó következtetési út
o. deduktív következtetés – az általánosból az egyedi felé haladó következtetési út
23 ld.

F) TÁJÉKOZÓDÁS TÉRBEN ÉS A SÍKBAN ÁBRÁZOLT VILÁGBAN, A GYERMEK

TÉRBELI TÁJÉKOZÓDÁSÁNAK FEJLESZTÉSE
A téma erősen interdiszciplináris jellege miatt, csak a leginkább matematikai szempontú részterületek
felsorolása:
a. a térbeli viszonyokat kifejező relációs szókincs felépítése (pl. előtt, mellett, felette, rajta, mögötte23
stb.)
b. a térbeli viszonyok helyes értelmezése, a szubjektív nézőpont kialakulásának segítése
c. iránykövetés
d. a téri viszonyok síkbeli reprezentációjának alkotása és értelmezése
e. a koordinátás gondolkodás megalapozása

G) HALMAZELMÉLET A FOGALOMALKOTÁS FOLYAMATÁBAN, ANYANYELV

SZEREPE A FOGALOMALKOTÁSBAN

MATEMATIKAI TARTALOM MEGJELENÉSE KÜLÖNFÉLE TEVÉKENYSÉGEKBEN:

JÁTÉKBAN, MUNKATEVÉKENYSÉGEKBEN, MOZGÁSBAN, GONDOZÁSI
TEVÉKENYSÉGEKBEN