1914. július 28-án üzent hadat az Osztrák–Magyar Monarchia Szerbiának, miután a belgrádi kormány és I.

Péter király (ur. 1903-1921) elutasította az öt nappal korábbi bécsi ultimátumot. A hadüzenet mozgásba
hozta a szemben álló európai katonai szövetségeket, ezáltal néhány napon belül világméretű háború
robbant ki, mely négy év alatt romba döntötte Európát.Miután 1914. június 28-án Szarajevóban Gavrilo
Princip szerb diák meggyilkolta Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörököst, a Monarchia és Szerbia
borús viszonya még tovább romlott. A merénylő nemzetisége, illetve a Fekete Kézzel és más
terrorszervezetekkel fenntartott kapcsolata arra sarkallta Bécset, hogy a gyilkosságért közvetlen Szerbiát
vonja felelősségre, a balkáni hódító tervek pedig arra késztették Ferenc József környezetét, hogy
háborúval vegyenek elégtételt a Monarchia déli szomszédján.Az antant és a központi hatalmak több
évtizedes gyarmati vetélkedése végül egy lokális konfliktusban robbant a felszínre, és a résztvevők
folyamatos csatlakozása mellett egy négy éves háborút eredményezett. Az 1914. július 28-i hadüzenet
egy világméretű háborúhoz vezetett, mely 15 millió ember életét követelte, és teljesen átrajzolta a
bolygó politikai arculatát.Németország gyors támadásra számít, így elindulnak Belgiumon keresztül É-
Franciaországba . NAgyjából 40 mérföldre voltak Párizstól, mikor az oroszok elözönlik K-Poroszországot. A
németek megállítják az oroszokat Tannenbergnél. Az antant a Marne folyónál megállítja a németeket így
kialakul az állóháború, ezzel párhuzamosan, a szerb határon is kialakul egy álló háború. November
környékén, Törökország is csatlakozik a központi hatalmak oldalán. Dardanelláknál, Mezopotámiában,
Palesztinában és Kaukázusban is kezdetét veszik a harcok. Németország nagy veszteséget szenved, mikor
a flottáját leigázzák Helgolandnál, közben Anglia tengeri blokád alá vonja az országot Japán pedig
elfoglalja Németország távol-keleti gyarmatait.Miután olaszország belép az antantba, meg is állítja őket a
monarchia Ausztria D-i határán a Isonzó folyónál. Később szeptember környékén Bulgária is csatlakozik a
központi hatalmak oldalán, majd együtt le is győzik Szerbiát. De a keleti frontokon elért sikerek ellenére
nem dől el a háború.Az elhúzódás, minden szempontból az Antantnak kedvez. 1916-tól az antant
kihasználta a tengeri lehetőségeit: korlátlanul vásárolt hitelre az USA-tól nyersanyagot, a németeket
elvágták a világpiactól.Románia is csatlakozik az Antant oldalán, de miután gyorsan vereséget szenved,
1917-ben békét is köt.

1916 végén meghalt a Monarchia uralkodója, Utóda IV. Károly sikertelen kísérletet tett a kilépésre. A
németek korlátlan tengeralattjáró háborút indítottak, ezért az USA belépett a háborúba, közben pedig
Oroszországban forradalmak zajlottak, február és október között. Március elején II. Miklós cár
lemondásra kényszerült, majd októberben a kommunisták szerezték meg a hatalmat puccsal. 1918-elején
Oroszország kivált a háborúból.

Az utolsó német támadás Párizs ellen irányult, de kifullad. Az Usa sereg áprilisban megérkezett. Miután
az Antant új támadási stratégiát alakított ki (tankok, és repülőgépek áttörik a frontot és leigázzák az
ellenséges területeket), a hátországok kimerülnek, majd szép lassan összeomlanak a Központi Hatalmak
országai. Balkánon az Antant balkáni offenzívájának hatására a törökök majd a bulgárok is kihátráltak a
háborúból. Miután az Antant szövetségesei benyomultak a Monarchia területére, november 3.-án a
Monarchia kapitulált Padovába. Őket követően November 11.-én Németország is kapitulált.

Állóháború jellemzői:

lövészárok-hadviselés

nyugati frontra jellemző

erősen kialakított védelmi rendszer

Kialakult frontvonal mentén hosszabb ideig áttörést nem eredményező hadműveletek, melyek többnyire
az erőviszonyok kiegyenlítettségéből adódnak. Az állóháború során a hadviselő felek hosszú távra, erősen
kiépített védelmi rendszerei állnak szemben egymással.

hatalmas veszteségekkel jár mindkét fél részéről.