Professional Documents
Culture Documents
Gondolkodni Jo5tanmenet2013
Gondolkodni Jo5tanmenet2013
Gondolkodni Jo5tanmenet2013
GONDOLKODNI JÓ!
Tanmenetjavaslat 5. osztály
A tanmenetjavaslatban dőlt betűvel szedtük a tananyag legjellemzőbb részét (amelyet a naplóba írunk).
Kisebb betűvel jelezzük a folyamatos ismétléssel és koncentrációval kapcsolatos ajánlásainkat, illetve a
feladatok kiválasztásával kapcsolatos megjegyzéseinket.
Külön figyelemfelhívó színnel jelöltük azokat a tananyagrészeket, órákat, amelyek előkészítésére,
szervezésére esetleg korábban kerítünk sort, pl. más tantárgy, tanár bevonásával.
A tanmenet használatához kérjük, olvassa el a Műszaki Kiadó honlapján található helyi tantervi ajánlást 5-
8. évfolyam számára, megvalósítási ajánlással, tankönyvi oldalszámokkal konkretizálva.
Ezt nemcsak az iskolák kapták meg, hanem a 2013-as újbóli tankönyvvé nyilvánítási hatósági eljáráshoz be
kellett nyújtanunk a NAT 2012-höz is engedélyeztetett tankönyv mellé. Az Oktatási Hivatal az engedélyezési
eljárás során vizsgálta „a tankönyvvé nyilvánításra benyújtott könyv vonatkozásában a könyvhöz
alkalmazott kerettanterv tananyagának tanévhez igazodó felosztását”.
A tankönyvet a fent említett eljárásban a TKV/4715-5/2013 engedélyszámon
az általános iskolák alap,
általános iskolák emelt A,
általános iskolák emelt B,
nyolcosztályos gimnáziumok alap kerettantervéhez hagyták jóvá
Amennyiben az iskola meg tudta valósítani az éves kötelező minimum 144 óránál magasabb
óraszámot, tehát 162, vagy 180 órája van a tanév során, javasolt, hogy a tankönyvet megalkuvások
nélkül, a bővített részek, a kiemelt feladattípusok és a helyes tanulási szokásokat alakító margószövegek
minél nagyobb arányú feldolgozásával használják!
Ugyanezt javasoljuk azon osztályok vagy csoportok számára amelyek alsó tagozatban kellő alapozást
kaptak, például a Hajdu Sándor által szerkesztett tankönyvcsaládból legalább heti 4 órában tanulták a
matematikát, (és 4. osztályban eljutottak legalább a húszezres számkörig, továbbá jól begyakorolták az
írásbeli műveleteket, beleértve a kétjegyű osztóval való osztást is, képesek a tanultakat alkalmazni
szöveges feladatok megoldásában, mértékváltásban stb.) akkor is, ha felső tagozaton csak heti négy órában
(144 óra) tanulnak matematikát.
Azon általános iskolák és nyolcosztályos gimnáziumok számára, akik a matematikát heti 4,5 vagy 5 órában tanulják, a
nyomtatásban színes alapon megjelenítve kiemelt, a készségek, kompetenciák direkt fejlesztésére szánt feladatok
mellett a fejezetek végén található Gyakorlófeladatok közül választhatnak a helyi tantervben biztosított órák fejlesztő
tevékenységéhez. (Ilyenek pl. a tankönyvi oldalak alján található „sárga feladatok” is.) Ezek a feladatok a hagyományos
tanórai kereteken belül és szakkörökön is változatos módszertani lehetőségeket teremtenek.
Aktuális tananyag
Óra Folyamatos ismétlés, koncentráció
A tízes számrendszer
1–3.
A természetes számok értelmezése 100 000-ig.
A természetes számokról az alsó tagozatban tanultak átismétlése, majd kiterjesztése
100 000-ig a szemléletre (játék pénz használatára) támaszkodva .
Helyiértékes írásmód a tízes számrendszerben, a helyiérték-táblázat használata, az
alakiérték, helyiérték, tényleges érték értelmezése. Pénzhasználat. Egyszerű
szöveges feladatok megoldása.
Római számírás (a csoport képességeinek megfelelő szinten.)
Kombinatorika.
Tájékozódás a számegyenesen
6-7.
Kisebb, nem kisebb; nagyobb, nem nagyobb
Természetes számok helyének (közelítő helyének) meghatározása (elsősorban)
egyes, tízes, százas, ezres beosztású számegyeneseken.
Egyszerű egyenlőtlenségek értelmezése, igazsághalmazuk megállapítása,
ábrázolása a számegyenesen. „Legalább”, „legfeljebb”, „nem nagyobb”, „nem
kisebb” stb. kifejezések értelmezése.
Kijelentések tagadása. Halmaz kiegészítő halmaza (komplementere). Logikai „és”, logikai
„vagy” műveletek.
1. tájékozódó felmérés
10.
Természetes számok; összeadás, kivonás, szorzás
Az 1. diagnosztizáló értékelés során mérjük föl az írásbeli műveletvégzés, és a
mértékegységváltás továbbhaladáshoz szükséges készségének kialakulását.
Akiknél ez nem éri el a megfelelő szintet, azoknak a továbbhaladáshoz szükséges a
felzárkóztatás megszervezése, a felmérés alapján tapasztalt hiányosságok pótlásához. Az
alsó tagozatos minimumkövetelmények pótlására a heti 4 órás óraszám által biztosított
időkereten kívül kerülhet sor. Magasabb heti óraszám esetén a tankönyv a differenciált
fejlesztéshez is bőséges feladatanyagot biztosít.
Hosszúságmérés. Tömegmérés
11-13.
A hosszúság, a tömeg mérése, a mérőeszközök használata.
A mértékegység és a mérőszámának kapcsolata (fordított arányosság).
1. témazáró felmérés
20.
Osztó, többszörös
21–22.
Ismerkedés az oszthatóság problémakörével a csoport képességeinek megfelelő
mélységben. (Nehezen haladó csoport esetén redukálható.)
Szóbeli szorzás, relációk, halmazok, sorozatok.
Logika, halmazok, relációk alkalmazása az oszthatósági vizsgálatokban.
Sorozatok.
Egy lépéssel (következtetéssel) megoldható egyenletek és egyenlőtlenségek
2. tájékozódó felmérő
28.
Osztás, összetett szám- és szöveges feladatok
Jobb csoportban:
A Nem tízes alapú számrendszerek c. alfejezettel akkor foglalkozhatunk, ha a tanulók
az átlagosnál biztosabb számfogalommal rendelkeznek.
Törd a fejed!
31–32.
Szövegértelmezés, következtetések, logika. Mértékegységek átváltása. Összetett
szám-, illetve szöveges feladatok a matematikai kompetenciák fejlesztésére, széles
körű differenciálási lehetőséggel.
Tudáspróba
2. témazáró felmérés
33–34. A természetes számok II.
Diagnosztizáló, fejlesztő értékelés, megbeszélés.
A folyamatos ismétlés megtervezése a tanulók eredményeinek figyelembevételével.
2. GEOMETRIAI ALAKZATOK
Aktuális tananyag
Óra
Folyamatos ismétlés, koncentráció
Síkidomok, sokszögek.
37.
Síkidomok, sokszögek csoportosítása különböző szempontok szerint.
Az alsó tagozatban tanultak felelevenítése: Háromszög, négyszög fogalma. A sokszög
mint a háromszög, négyszög, ötszög, ... fogalmának általánosítása. A jelölések,
elnevezések (csúcs, oldal, átló) tudatosítása.
Halmazok. Állítások logikai értékének eldöntése. A sokszög kerületének fogalma, előkészítő
jelleggel (házi feladatként): megszerkesztése félegyenesre.
Egybevágó síkidomok
Az egybevágó mint „azonos alakú és azonos méretű” síkidomok keresése.
Halmazok, logika. Tengelyesen tükrös síkidomok, egyéb szimmetriák keresése.
A sokszögek kerülete.
Az összeadás gyakorlása, az összeadás tulajdonságai.
Hosszúságmérés, a hosszúság mértékegységei.
Körző, vonalzó használata. Hasonlóság.
Házi feladat, illetve folyamatos ismétlés több órán át.
A téglatest térfogata
45–46.
Téglatestek építése, térfogatának értelmezése.
A térfogatmérés mértékegységei.
Oszthatóság. A szorzat csoportosíthatósága. Egyenletek. A felszínszámítás. Mértékegységek
átváltása
3. tájékozódó felmérés
47–48.
Kerület, terület, felszín, térfogat
Gyakorlás, a rövid tájékozódó felmérés fejlesztő értékelése
Az űrtartalom mérése
Az alsó tagozatban tanultak felelevenítése: Az űrtartalom mérése, mértékegységei.
Kapcsolat az űrtartalom-, illetve a térfogatmérés egységei között.
A térfogatszámítás, illetve a térfogategységek átváltásának gyakorlása
3. A TÖRTEK
A törtek értelmezése
54–55.
A törtekről alsó tagozatban tanultak ismétlése, rendszerezése, jelölések, elnevezések.
A tört értelmezése mint az egység valahányad részének többszöröse.
Az egynél nagyobb, az egynél kisebb, illetve az eggyel egyenlő törtek. Számok törtalakja –
törtszám, egészek törtalakjai. Vegyes számok. Mennyiségek törtrésze.
A tört értelmezése mint több egész egyenlő részekre osztása.
A kétféle értelmezés ekvivalenciája (a szemléletre támaszkodva).
Az osztás értelmezése. A szorzás és az osztás közti kapcsolat Hosszúságmérés. Területszámítás. Halmazok, logika.
Számelmélet.
Törtek ábrázolása számegyenesen.
Egyenlő nevezőjű törtek összehasonlítása, nagyság szerinti rendezése a számegyenesen.
Törtek összehasonlítása
Egyenlő nevezőjű, illetve egyenlő számlálójú (pozitív) törtek összehasonlítása.
Különböző nevezőjű és számlálójú (pozitív) törtek összehasonlítása közös nevezőre hozással,
közös számlálójú törtekké alakítással, számegyenesen történő ábrázolással.
Törtek nagyság szerinti összehasonlítása és rendezése bővítéssel, egyszerűsítéssel.
A hosszúság és a tömeg mértékegységei. Területszámítás.
4. tájékozódó felmérés
65. Törtek
© Műszaki Könyvkiadó, 2013 10 GONDOLKODNI JÓ!
Matematika 5. tanmenet
NAT 2012
66–67. Mi a valószínűbb?
Valószínűségi kísérletek, játékos feladatok. Az adatok rögzítése. Az elemi események
(lehetséges kimenetelek) összeszámlálása. „Biztos”, „lehetséges, de nem biztos”, „lehetetlen”
események. A relatív gyakoriság és a valószínűség fogalmának előkészítése. A nagy számok
törvényének megsejtése.
Mennyiségek törtrésze.
Háromszög szerkesztése
75.
Háromszög szerkesztése három adott oldalból, a körvonal értelmezéséről, illetve a
szakaszmásolásról tanultak alkalmazásaként (a szakaszfelező merőleges
szerkesztésének előkészítése). A „szerkesztés" fogalma. A szerkesztéses feladatok
megoldásának lépései. A háromszög-egyenlőtlenség felismertetése.
Szakaszfelező merőleges
76–77.
A szakaszfelező merőleges fogalma, szerkesztése. Szakaszfelezés. A helyi tanterv
alapján döntsük el, hogy 5. vagy 6. osztályban tanítjuk ezt az anyagrészt!
Hosszúságmérés. A hosszúság mértékegységeinek átváltása. A háromszög kerületének
meghatározása.
Téglalap szerkesztése
Jobb csoportban: Egyenes adott pontjára merőleges egyenes szerkesztése. Téglalap
szerkesztése.
A téglalap kerületének és területének meghatározása.
Testek ábrázolása
78.
Testek felülnézeti, elölnézeti és oldalnézeti képének értelmezése, megrajzolása.
Térelemek párhuzamossága, merőlegessége. Téglatest ábrázolása, hálója, felszíne,
térfogata. Hosszúságmérés.
A szögtartomány
79–80.
Szögtartomány. Elnevezések (a szög csúcsa, szára), jelölések.
Az egyenesszög és a derékszög fogalma.
A szögek összehasonlítása, mérésük – az egyenesszög, illetve a derékszög az
egység.
Törtek összehasonlítása, műveletek törtekkel.
Sokszögek vizsgálata.
Szögek mérése szögmérővel
A szögmérő helyes használatának elsajátítása, gyakorlati ellenőrzése. A páros, vagy
kiscsoportos együttműködés segítheti az ellenőrzést!
A fok, a szögperc és a szögmásodperc fogalma. Adott nagyságú szög megrajzolása.
Törtek összehasonlítása, műveletek törtekkel
A szögek fajtái
81.
Elnevezések. A háromszögek, négyszögek szögeinek vizsgálata.
Szögek mérése szögmérővel. Fontos, hogy a tanulók jártasságot szerezzenek tetszőleges
szögek nagyságának becslésében, ami az önellenőrzést is segíti! Adott nagyságú szög
megrajzolása. Időmérés
Gyakorlófeladatok
85–87.
A szögekről tanultak rendszerező összefoglalása, alkalmazása, gyakorlása.
Az 5. tájékozódó felmérés alapján tapasztalt hiányosságok feltárása, kiküszöbölése,
pótlásának megszervezése
A tanultak alkalmazása háromszögek, négyszögek rendszerezésére.
A tananyagrész gondos és alapos feldolgozása elengedhetetlen a tájékozódó, a képi
problémamegoldó, a modellalkotó és -használó, illetve a rendszerező képességek és
készségek fejlesztésében!
Törd a fejed!
Szövegértelmezés, következtetések, logika. A szaknyelv használata.
A szaknyelven megfogalmazott szöveges feladatok megoldása. Mértékegységek átváltása.
Sorozatok, szabályjátékok.
Összetett szám-, illetve szöveges feladatok a matematikai kompetenciák fejlesztésére,
széles körű differenciálási lehetőséggel.
Képességfejlesztés, tehetséggondozás.
Tudáspróba
5. A TIZEDESTÖRTEK
A tizedestörtek értelmezése
90–91.
A tízes számrendszer helyiérték-táblázatának kibővítése. A helyiérték és a tényleges
érték fogalmának általánosítása.
A tizedestörtek írása, olvasása.
Tizedestört mérőszámmal adott mértékegységek átváltása egész mérőszámmal adott
mértékegységre. Mennyiségek, illetve több mértékegységgel adott értékek kifejezése
tizedestört mérőszámmal.
A tized, a század, az ezred fogalmának megerősítése. Törtek értelmezése. Mértékegységek átváltása.
A hosszúság, illetve a tömeg mértékegységei.
A tizedes, százados, ezredes törtek átváltása, átírása, tizedestört alakba.
Tizedestörtek ábrázolása számegyenesen
A hosszúság mértékegységei.
Euróval fizetünk
95.
Ismerkedés az Európai Unió fizetőeszközével. A váltópénz használatának gyakorlása.
A tizedestörtek fogalmának mélyítése.
Játék, motiváció.
Eszközök: játékpénzek, váltópénzzel.
6. tájékozódó felmérés
105.
Tizedestörtek
Az átlag kiszámítása
106.
A (számtani) átlag kiszámítási módja konkrét feladatokban. az írásbeli osztás
gyakorlása, megadott pontosságú tizedestörtre.
Pontos érték, közelítő érték, kerekítés
Törtalakban írt szám tizedestört alakja.
Csak jól haladó csoportban célszerű teljesen feldolgozni ezt az anyagrészt.
Előkészítő jelleggel gyengébb csoportban véges tizedestörtre vezető hányadosok kiszámítása.
Táblázatok, grafikonok
112–114.
Adatok rendezése táblázatok segítségével. Táblázatba foglalt adatok értelmezése,
összehasonlítása. Oszlopdiagramok, pontdiagramok, töröttvonal-diagramok készítése
gyűjtött adatokból, illetve táblázat alapján. Kész diagramok elemzése.
Összefüggések, sorozatok
115–116.
Táblázat kitöltése, sorozat folytatása adott szabály alapján. Táblázatban adott
adatpárokhoz, illetve néhány elemmel adott sorozathoz szabály (ok) keresése.
Algebrai műveletek gyakorlása. Műveleti tulajdonságok, műveleti sorrend, zárójelek használata.
Pénzhasználat (euró, cent).
Arányos következtetések
117–118.
Egyenes arányossági következtetések egyről többre, többről egyre, többről többre. A
mindennapi élettel kapcsolatos szöveges feladatok megoldása.
Szorzás, osztás. Mértékegységek alkalmazása, pénzhasználat. Grafikonok vizsgálata.
7. tájékozódó felmérés
119.
Szövegértelmezés
Megjegyzés: Ez a tájékozódó a gondolkodási műveletek szintjén nem lépi túl az alsó tagozaton
elvártakat, de már tizedestörttel is kell számolni. Ezért a tájékozódó a szövegértelmezési szint
előzetes felmérésére is alkalmas lehet, legkorábban a tizedestört mérőszámmal adott
mértékegységek átváltása egész mérőszámmal adott mértékegységre tananyagrész ismereteinek
megszilárdulása után.
Egyenlet, egyenlőtlenség
120–121.
A fejezet feldolgozását elsősorban jobb képességű csoportban javasoljuk.
Az igazsághalmaz megkeresése tervszerű próbálgatással, következtetéssel.
Az egyes műveletek gyakorlásánál találkoztak a tanulók következtetéssel egy, esetleg két-
három lépésben megoldható egyenletekkel.
Ebben a részben az ott szerzett tapasztalatokat tudatosítjuk. A mérlegelv előkészítése.
Műveletek közti összefüggések.
Képességfejlesztés, tehetséggondozás.
Tudáspróba
8. tájékozódó felmérés
125.
Összefüggések, grafikonok
7. AZ EGÉSZ SZÁMOK
A derékszögű koordináta-rendszer
131.
A derékszögű koordináta-rendszer értelmezése. Elnevezések, jelölések. Tájékozódás a
koordináta-rendszer négy síknegyedében (esetleg lyukastábla alkalmazásával).
Egész számok. Ponthalmazok. Relációk, függvények. Geometriai transzformációk
Az egész számok fogalomrendszere. Igaz, hamis állítások .
9. tájékozódó felmérés
132–133.
Egész számok
Fejlesztő értékelés
Gyakorlófeladatok
Az egész számokról tanultak rendszerezése, gyakorlása.
Számfogalom.
Az összeadás, kivonás tulajdonságainak megfigyelése, a tanultak megerősítése.
Egy lépéssel megoldható egyenletek megoldása következtetéssel.
Derékszögű koordináta-rendszer. Függvények.
8. ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÁS
Számok és műveletek
135–139.
A tízes számrendszer: természetes számok és tizedestörtek írása,
olvasása, kerekítése. Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel,
Összetett szám- és szöveges feladatok megoldása. Műveleti
sorrend, zárójelek használata. Az összeg, a különbség, illetve a
szorzat és a hányados változásai.
A törtek értelmezése, bővítése, egyszerűsítése.
Műveletek törtekkel: törtek összeadása, kivonása, szorzása, illetve
osztása természetes számmal. ....
Az egész számok értelmezése, összeadása, kivonása.
Grafikonok vizsgálata.