11 Kiadvany Szemunk Fenye

Szemünk fénye
Koragyermekkori fejlődés és zavarai
11-es cimnegyed.indd 1 2014. 12. 19. 11:00:29

TÁMOP 6.1.4. KORAGYERMEKKORI TOVÁBBKÉPZÉSEK XIV.

Futó Gabriella – Horváth Ágnes – Kereki Judit – Orosz Katalin –
Tóth Anikó
szemünk fénye
Koragyermekkori fejlődés és zavarai
Hallgatói kézikönyv
GYEMSZI, Budapest
2015

Szerzők
Futó Gabriella - Horváth Ágnes - Kereki Judit - Orosz Katalin - Tóth Anikó
Szakmai lektor
Rothbart Erika
A TÁMOP 6.1.4 kiemelt projekt szakmai vezetése

Prof. Fogarasi András szakmai vezető
Kereki Judit szakmai vezető koordinátor
Képzés, humánerőforrás-fejlesztés alprojekt szakmai vezetése

Borbás Krisztina képzési alprojekt szakmai vezető
Patkó Alexandra vezető képzésszervező
V. elemi projekt
Brunner Beáta, elemiprojekt-vezető
Dr. Nagy Ágnes, elemiprojekt-vezető
Császár Barbara, elemiprojekt-asszisztens
A jelen műben megjelenő képek, ábrák, fényképek és illusztrációk a

GYEMSZI szerzői jogi tulajdonában állnak, vagy engedéllyel használja azokat.
Azon képek, ábrák, fényképek és illusztrációk esetében, melyek
nem a GYEMSZI tulajdonát képezik, a források megjelölésre kerültek.
© Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet, 2015

Tartalom
I. KÖSZÖNTŐ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
II. RÖVIDEN A KORAGYERMEKKORI (0-7 ÉV) PROGRAMRÓL . . . . . . . . . 9

II./1 Főbb feladatok, tevékenységek a programban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
II./1.1 Módszertani fejlesztések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
II./1.2 Képzésfejlesztés és továbbképzések szervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
II./1.3 Informatikai fejlesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
II./1.4 Védőnői Módszertani Egység (VME) kialakítása . . . . . . . . . . . . . . . 20
II./1.5 Kommunikációs-disszeminációs tevékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
III. BEVEZETÉS, RÁHANGOLÓDÁS, MOTIVÁLÁS. TERMINOLÓGIAI

TISZTÁZÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
III./1. A tréning szabályai (szerződés) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
III./2. Bemutatkozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
III./3. Ismerkedés, elvárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
IV. A NAGYMOZGÁSOK FEJLŐDÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

IV./1. Játék(ok), gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
V. A FINOMMOTORIUM FEJLŐDÉSE 0-7 ÉVES KORBAN . . . . . . . . . . . . . . . 43

V./1. Játék(ok), gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44
VI. Látási és hallási figyelem és észlelés fejlődése és zavarai. kommunikáció,

beszéd és fejlődési zavarai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57
VI./1. Játék(ok), gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58
VII. A Pszichomotoros fejlődés vizsgálata kisgyermekkorban. Nemzetközi és

hazai tesztek, azok értékelése. Az eredmény kommunikációja a szülőkkel
VII.1. Játék(ok), gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73
VIII. KÉPESSÉ TEVÉS MŰVÉSZETE. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPKÉSZSÉGEK 79

VIII./1. Célok/fejlesztendő kompetenciák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80
IX. ÉLET-LÉLEKTAN: „SZÜLNI - SZÜLETNI” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83
X. A CSALÁD, AMI A GYERMEKET KÖRÜLVESZI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87
XI. ANYA-GYERMEK EGYMÁSRA HANGOLÓDÁSA, ILLESZKEDÉSE . . . . 91

6 Szemünk fénye – Koragyermekkori fejlődés és zavarai
XII. „BONTAKOZÓ GYERMEKI LÉLEK” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93
XIII. KÜLÖNÖS/SPECIÁLIS FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK . . . . . . . . . 99

XIII./1. A ROSSZ HÍR KÖZLÉSE – új kommunikációs stratégiák a
prevencióban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99
XIII./2. AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAR – egy az egyre gyakoribbá váló
problémák közül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100
XIII./3. NEHÉZ SZÜLETÉS – kövek a bölcsőben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101
XIV. A Koragyermekkori fejlődés diagnosztikája

Teamvizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105
XIV./1. Játék(ok), gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106
XV. A koragyermekkori intervenciós rendszerben

használt terápiás és fejlesztési formák, módszerek és
eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111
XV./1. Játék(ok), gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112
XVI. A koragyermekkori intervenció intézményrendszerei:

nemzetközi kitekintés és a hazai helyzet. Gyermekút-
algoritmus: valóság és optimum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127
XVI./1. Játék(ok), gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129
XVII. Felhasznált irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139

I. KÖSZÖNTŐ
Tisztelt Olvasó!
Azoknak a védőnőknek és házi gyermekorvosoknak/vegyes praxisú háziorvosoknak ter-

veztük ezt a tréninget, akik mindennapi munkájuk során számtalanszor szembesülnek az-
zal a dilemmával, hogy a gyermeki fejlettség, teljesítmény, vagy viselkedés, melyet éppen
szemlélnek, megfelel-e az életkori átlagnak, vagy fejlődésbeli elmaradás, lelassulás, eltérés,
esetleg a tipikus fejlődésmenet egyéni variációja.
A kisgyermekkor leglátványosabb fejlődési területe a mozgás. Kiemelten foglalkozunk
a finommotoros készségek, a nagymozgások fejlődésével, azok kiemelt csomópontjainak
megjelenítésével, valamint a tanulási folyamatok alapját képező érzékszervi érzékelési
folyamatokkal, és a beszéd-kommunikáció alakulásával. Minden esetben törekedtünk
arra, hogy tapasztalható és értelmezhető legyen a fejlődési területek szoros összefüggése a
fejlődésmenet során.
A tipikus, vagy atipikus fejlődésmenet felismerése nem könnyű feladat. A védőnők, házi
gyermekorvosok, vegyes praxisú háziorvosok elsődleges feladata az eltérő fejlődésmenet
szűrése, gyanú esetén a család szakellátásba irányítása. Ehhez tudni kell eligazodni, és a
családokat eligazítani a vizsgálatok, szakvizsgálati eredmények értelmezésében és az el-
látás sokrétű gyakorlatában. Ehhez is igyekeztünk segítséget nyújtani ebben a tréningben.
Tematikusan a legnagyobb újdonságot a magzati és születési élmények megjelenése hoz-
za a tréning anyagában. Nagyon rövid idő alatt óriási tudás halmozódott föl a dinamikusan
fejlődő pre- és perinatális tudományban. Ebből kapnak ízelítőt a résztvevők, ami segít újra-
rajzolni a korai fejlődésről alkotott képet.
A harmadik fontos téma a pszichológiai szemlélet. Nem bonyolult dologról van szó, ha-
nem annak tudatosításáról, hogy a mindennapi munkánkban segítőként fontos része a szak-
maiságnak az emberről való tudás is, amit el lehet sajátítani, és amelyet alkalmazni szüksé-
ges. Ha így dolgozik a segítő, akkor saját készségeit fejlesztve és szemléletét átformálva ha-
tékonyabban tudja alakítani a segítő kapcsolatot. Ennek eredménye pedig az a változás, fej-
lődés, amit a segített, támogatott személy, család vagy közösség ér el. Minden védőnő örül a
kisgyermek egészséges fejlődésének, és minden orvos örül az egészség megőrzésének, eset-
leg helyreállításának.
A tréning során a játékos gyakorlatok a kognitív tanuláshoz képest olyan élmények át-
élését teszik lehetővé, melyek tapasztalattá, készséggé fejlesztik az emberek iránti együtt-
érzést és megértést. Ez egyúttal igalmas felfedezőút, mely új belátásokat is hoz. Nem elha-
nyagolható az az eredmény sem, hogy a segítő munka érzelmi nehézségeit is jobban tudják
majd kezelni a résztvevők.
A továbbképzéshez jó munkát és sok sikert kívánunk a projekt képzési stábja nevében!
Orosz Katalin és Tóth Anikó
11-es beliv.indd 7 2015. 01. 08. 12:12:54

11-es beliv.indd 8 2015. 01. 08. 12:12:57
9
II. RÖVIDEN A KORAGYERMEKKORI (0-7 ÉV)

PROGRAMRÓL
Az európai uniós forrásból megvalósuló TÁMOP-6.1.4/12/1-2012-0001 azonosítószámú,

Koragyermekkori (0–7 év) program elnevezésű kiemelt projektet a Gyógyszerésze- ti és Egész-
ségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) és az Országos Tisztifőorvosi Hi-
vatal (OTH) által alkotott konzorcium valósítja meg. A két és fél éves projekt 2012. október
1-jén indult és 2015. március 31-én zárul.
A program a 0–7 éves korú gyermekek fejlődésének komplex támogatását és az őket segítő
egészségügyi alapellátás színvonalának és hatékonyságának növelését célozza.
A projekt egyik kiemelt célja a gyermekek fejlődését akadályozó rizikó- és védőtényezők

beazonosítása. Ezen a téren sajnos ma még sok a hiányosság, a jelenlegi rendszerben nem
elég hatékony a fejlődési problémák korai életkorban történő felismerése. Többek között ez
az egyik oka annak, hogy a fejlődésben elakadt gyermekek korai intervenciója sok esetben
túl későn kezdődik meg. Egy hazai felmérés adatai alapján az iskola első osztályába járó sa-
játos nevelési igényű gyermekek egyharmada semmilyen intervenciót, fejlesztést nem kapott
élete első 6-7 évében. Projektünk ezért a 0–7 éves korosztály optimális fejlődésének komp-
lex támogatását célozza meg, ami a rizikó- és védőfaktorok felmérése mellett magában fog-
lalja a gyermekek fejlődésének nyomon követését, az eltérő fejlődést mutató gyermekek ki-
szűrését. Ezzel párhuzamosan a projekt az egészségügyi alapellátás szakembereinek hatéko-
nyabb munkavégzését is támogatja. A többféle továbbképzési program szolgálja az alapellá-
tásban dolgozók korszerűbb, egységesebb tudásának megalapozását. A védőnők, házi gyer-
mekorvosok/háziorvosok1 adatgyűjtése a gyermekekről, illetve a köztük lévő adatáramlás
lassú, megbízhatatlan, csak töredéke történik elektronikusan, ezért egy egységes informati-
kai infrastruktúra épül ki a projekt során.
Az alapellátók képzése és az informatikai fejlesztés mellett a projekt a szülők számára is
háttértámogatást nyújt a gyermekeik fejlődésének kibontakoztatásához és a felmerülő tipi-
kus nevelési problémák megoldásához.
II./1 FŐBB FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A PROGRAMBAN
II./1.1 Módszertani fejlesztések
A módszertani fejlesztések során szakmai anyagok, koncepciók, útmutatók kidolgozása

történik. Néhány, a legfontosabb fejlesztések közül:
1
Jelen dokumentumban a házi gyermekorvosok/háziorvosok kifejezésben a háziorvos alatt a gyermeket is el-
látó, vegyes praxisban dolgozó háziorvosokat értjük.
11-es beliv.indd 9 2015. 01. 08. 12:12:57

SZÜLŐI KÉRDŐÍV ÉS GYERMEK-ALAPELLÁTÁSI ÚTMUTATÓ
A gyermekeknek a fejlődési elmaradása, zavara, netalán fogyatékossága sokszor rejtve

marad a közoktatási, illetve a szociális rendszer előtt, és az iskolai teljesítményzavarok meg-
jelenésekor válik nyilvánvalóvá, diagnosztizálhatóvá. Ehhez a folyamathoz nagyban hoz-
zájárul a szülők tájékozatlansága, a megfelelő ismeretanyagok hiánya is. A projektben ki-
fejlesztett, szülői megfigyelésen alapuló kérdőív (röviden szülői kérdőív), valamint az eh-
hez kapcsoló- dó szülőknek szóló tájékoztató, edukációs anyagok célja, hogy a gyermekek
életkor szerinti vizsgálatai szülői megfigyelésen alapuljanak, illetve bővítsék a szülők gyer-
mekeik fejlődésével kapcsolatos ismereteit. Ezzel párhuzamosan a Gyermek-alapellátási út-
mutató a 0–7 éves korú gyermekek szűrési vizsgálatainak elvégzéséhez című segédanyag se-
gíti a védő- nők, házi gyermekorvosok/háziorvosok munkáját a kérdőív minél hatékonyabb
alkalmazása érdekében. A szülői kérdőív révén a szülők tapasztalatai is bekerülnek az ellá-
tórendszerbe, elősegítve ezzel azt a törekvést, hogy még korábban felfedezhetőek legyenek
azok a problémák, amelyeket korai kezeléssel korrigálni lehet. A szülői ismeretek átadásá-
val tudatosítjuk az első évek fontosságát és az ezzel kapcsolatos szülői szerepben rejlő lehe-
tőségeket és felelősséget.
A gyermekek fejlődését – a szülők véleménye alapján – vizsgáló kérdőívet szakértők állí-
tották össze. A kérdéssor 15 életkorban vizsgálja a 0–7 éves gyermekek pszichomotoros fejlő-
dését. A kérdőív tesztelése egy pilot program keretében 1650 gyermek (és szüleik) és a pilotra
speciálisan felkészített védőnők, illetve házi gyermekorvosok/háziorvosok bevonásával tör-
tént. A pilotban részt vevő gyermekek, családok területi, populációs és gazdasági-szociális
körülményei is a vizsgálat tárgyát képezték, valamint a pilot kiterjedt a nyelvi értelmezhe-
tőségre is.
Jelenleg a korai életszakaszban kiszűrt, eltérő fejlődést mutató gyermekek aránya 5% alatt
van. A szülői kérdőív segítségével a pilot végén ez az arány 7,33%-ot mutatott. Hosszú távon
azonban nem is ez a néhány százalékos növekedés a legfontosabb, hanem hogy hamarabb,
a korai intervenció hatékonysága szempontjából kedvezőbb életkorban történhet meg a fel-
ismerés, az intervencióra szoruló gyermek kiszűrése. A projekt támogatja azt a törekvést,
hogy a nagyobb arányban és főként korábban kiszűrt gyermekek optimális ellátása érde-
kében célszerű – jelen projektre épülően – a korai intervencióért felelős intézményrendszer
korszerűsítése, kapacitásának bővítése is, illetve a rászoruló gyermekek eljuttatása a megfe-
lelő fejlesztő szakemberekhez.
A pilot programban részt vevő házi gyermekorvosok/háziorvosok és védőnők visszajel-
zései alapján a kérdőívet valamennyi szülő kellően részletesnek és érthetőnek találta (né-
hány esetben kellett csak védőnői segítség a kitöltéshez), illetve segített nekik megismerni a
saját gyermekük fejlődési szintjét. A kapcsolódó tájékoztatókat informatívnak, egyértelmű-
nek találták, sokszor hiányt pótló kiadványként írták le.
Az eredmények alapján dolgoztuk ki azt a megújuló szűrési metodikát, amelyet a projekt
keretében megvalósuló továbbképzések során átadunk a védőnőknek, házi gyermekorvos-
oknak/háziorvosoknak.
11-es beliv.indd 10 2015. 01. 08. 12:12:57

II. Röviden a koragyermekkori (0–7 év) programról 11
IRÁNYELVEK
Alapvető cél, hogy a 0–7 éves korú gyermekek ellátási folyamatában egységes szakmai
szabályok érvényesüljenek, ennek érdekében a tudomány mindenkori állását tükröző és bi-
zonyítékokon alapuló szakmai irányelvek készüljenek, melyek felhasználják a tapasztalati
bizonyítékokat és az ellátási környezetben megfelelően alkalmazhatók.
A projektben az új szakmai irányelvek témakörei:
1. A 0–7 éves korú gyermekek nyilvántartásáról az alapellátásban.
2. Az újszülött és a gyermekágyas anya területen történő első ellátása során az egészségügyi
alapellátás feladatairól.
3. Az egészséges újszülött és csecsemő gondozása az egészségügyi alapellátásban.
4. Az egészséges csecsemő (0–12 hónap) táplálásáról.
5. Az 1–3 éves kor közötti egészséges kisgyermekek táplálásáról.
6. A gyermekek testi fejlődésének, növekedésének és tápláltsági állapotának értékeléséről.
7. A 0–18 éves korú gyermekek teljes körű, életkorhoz kötött hallásszűréséről.
8. A 0–18 korú gyermekek látásfejlődésének követéséről, a kancsalság és a fénytörési hibák
felismeréséről.
EGYÜTTMŰKÖDÉS – KOMPETENCIÁK
Az egészségmegőrzéssel, a nők és gyermekek gondozásával és a fejlődéssel kapcsolatos in-

formációk sokaságában nehéz eligazodni, ugyanakkor a családoknak hiteles forrásból szár-
mazó tanácsadásra és segítségre van szükségük. Miközben az ellátásban és az ellátás szabá-
lyozásában sok a párhuzamosság, mégsem állapítható meg egyértelműen bizonyos fel- ada-
tok ellátásában a felelősség. Ugyanez mondható el az egészségügyi alapellátás, a köznevelés,
a családsegítés, gyermekvédelem együttműködéséről is. Ezért a projekt egyik fontos törek-
vése az egészségügyi alapellátás preventív ellátási feladatainak, a szakemberek együtt- mű-
ködésének és feladatmegosztásának áttekintése, a szakmai kompetenciáiknak megfelelő cél-
szerű munkamegosztás, együttműködés és információcsere meghatározása. A védőnői el-
látást segítendő, az utóbbi években számos protokoll és iránymutatás született, a házi gyer-
mekorvosok/háziorvosok számára viszont nem állnak rendelkezésre hasonló, a prevenci-
ót segítő irányelvek, és ezek hiányában a feladatok összehangolása – amelyre pedig nagy az
igény – nehéz. A projekt a prevenció szintjeinek megfelelően tagolta a szükséges ellátásokat,
és javaslatokat dolgozott ki a házi gyermekorvos/háziorvos és területi védőnő, valamint a
napközbeni ellátás gyermekintézményeiben ellátást végző bölcsődeorvos, óvodaorvos és vé-
dőnő közötti feladatmegosztásra.
Kompetenciavizsgálattal kapcsolatos új dokumentumok:
1. „Ellátási szükségletek a prekoncepcionális életkortól az iskoláskorig. Célszerű és haté-
kony feladatmegosztás a gyermek-egészségügyi alapellátásban.”
2. „Egészségügyi ellátási szükséglet a napközbeni ellátás intézményeiben, valamint az óvo-
dai nevelés során, különös tekintettel a hátrányos helyzetű gyermekekre. Orvos és védő-
nő feladatai.”
11-es beliv.indd 11 2015. 01. 08. 12:12:57

12
11-es beliv.indd 12
Célcsoport- ÚTITÁRS –
specifikus Iskolavédőnők továbbképzése
továbbképzések
Komplex ÚTRAVALÓ –
továbbképzések Kórházi védőnők továbbképzése
ÚJ UTAKON – Oktató védőnői továbbképzés
IRÁNYTŰ – Házi gyermekorvos tutorálás módszertani

Védőnői komplex továbbképzés A képessé tevés művészete – képzés
A védőnő, a házi gyermekorvos és a vegyes praxisú
Idejében kiderül…– háziorvos, mint a család segítője Szintra hozó továbbképzés-sorozat szakmába
Házi gyermekorvosok és vegyes visszatérő védőnők számára
praxisú háziorvosok komplex Szemünk fénye – Koragyermekkori fejlődés és zavarai
továbbképzése RÁLÁTÁS –
„Ki emel, ki emel, ringat engemet?” – Szupervízió területi védőnők számára
Idejében kiderül…– Koragyermekkori fejlődés-lélektani ismeretek
Házi gyermekorvosok és vegyes
praxisú háziorvosok komplex Családi összjáték – Családdinamikai ismeretek elmélete
továbbképzése (távoktatás) és gyakorlata védőnők és házi gyermekorvosok,
vegyes praxisú háziorvosok számára
Majd kinövi (?) – A koragyermekkori intervenciós rendszer

és a korai fejlesztés
Témaspecifikus
A csoport, mint pszichológiai tér – Különböző élethelyzetű továbbképzések
szülők csoportos foglalkozása
Szemünk fénye – Koragyermekkori fejlődés és zavarai
2015. 01. 08. 12:12:57

3. „A gyermekjóléti alapellátást és szakellátást biztosító intézmények és a gyermek egész-

ségügyi alapellátás kapcsolata.”
4. „Jogi és szakmai szabályozást, fejlesztést igénylő javaslatok.”
II./1.2 Képzésfejlesztés és továbbképzések szervezése
A projektben kidolgozott szakmai, módszertani elemek számos újítást vezetnek be a

gyermek-alapellátásban dolgozó szakemberek mindennapi munkájában, ezért a projekt so-
rán a szakmai újítások tananyaggá fejlesztése, majd ezek ingyenes, pontszerző továbbkép-
zések formájában történő oktatása is megtörténik a védőnők, házi gyermekorvosok/házior-
vosok részére.
A projekt által kínált összes továbbképzési programot figyelembe véve kb. 6000 fő to-
vábbképzése, fejlesztése zajlik a projektidőszak alatt. A projekt keretein belül minden to-
vábbképzés ingyenesen vehető igénybe, a szakemberek széles kínálatból választhatják ki azt,
vagy azokat a programokat, amely(ek) iránt leginkább érdeklődnek.
Az alábbiakban bemutatjuk a védőnőknek, házi gyermekorvosoknak/háziorvosoknak
szóló továbbképzések fajtáit.
KOMPLEX TOVÁBBKÉPZÉSEK
IRÁNYTŰ – VÉDŐNŐI KOMPLEX TOVÁBBKÉPZÉS
A védőnői komplex továbbképzés célja, hogy a területen dolgozó védőnők megismerked-

jenek a Koragyermekkori (0–7 év) program módszertani fejlesztéseivel: a Szülői megfigye-
lésen alapuló kérdőív használatával, a Gyermek-alapellátási útmutatóval, ezáltal a koragyer-
mekkori pszichomotoros fejlődés és az abban észlelt zavarok tekintetében rendszerszemlé-
letre alapozott ismeretekre tegyenek szert. Cél, hogy a védőnők ismerjék a „gyermekutakat”,
képesek legyenek a fejlesztő szakemberekkel történő teammunkára a hatékony gondozás ki-
alakítása érdekében, és hogy megismerjék a védőnői tevékenységre vonatkozó új szakmai
szabályokat, irányelveket, melyek változást vagy új gyakorlatot eredményeznek a területi vé-
dőnők mindennapi munkájában.
Tervezetten 3000 területi védőnő vesz részt a továbbképzésen, amely térítésmentes, te-
hát a projekt biztosítja a szállást, az ellátást, az oktatási anyagokat és az oktatókat egyaránt.
Az akkreditált (minősített) továbbképzést kiscsoportokban (7–20 fő), a területi védőnőkhöz
lehetőség szerint a legközelebbi helyszíneken, azaz járási központi városokban és megye-
székhelyeken szervezzük. Az elsősorban elméleti jellegű továbbképzés 1+2+2 napos bentla-
kásos, kontaktórás blokkokban zajlik, melynek sikeres teljesítésével a résztvevők továbbkép-
zési pontokat gyűjtenek.
11-es beliv.indd 13 2015. 01. 08. 12:12:58

IDEJÉBEN KIDERÜL… – HÁZI GYERMEKORVOSOK ÉS VEGYES PRAXISÚ HÁZIOR-

VOSOK KOMPLEX TOVÁBBKÉPZÉSE
A házi gyermekorvosok/háziorvosok komplex továbbképzése tematikájában azok a mód-

szertani fejlesztések, szakmai ismeretek, metodikák jelennek meg, amelyek új irányelv, út-
mutató vagy módosított jogszabály stb. révén változtatást vagy új gyakorlatot eredményez-
nek a házi gyermekorvosok/háziorvosok munkájában Ilyen például a Gyermek-alapellátási
útmutató a 0–7 éves korú gyermekek szűrési vizsgálatainak elvégzéséhez, vagy a gyermeki fej-
lődést befolyásoló (rizikó)tényezők objektív értékelésére szolgáló kérdőív.
Tervezetten 1200 házi gyermekorvos/háziorvos vesz részt a továbbképzésen, amely térí-
tésmentes, tehát a projekt biztosítja a szállást, az ellátást, az oktatási anyagokat és az oktató-
kat egyaránt.
A házi gyermekorvosok/háziorvosok komplex továbbképzése kétféle képzési forma sze-
rint kerül megrendezésre: kontaktnap, illetve távoktatás formájában.
• Kontaktnap esetén az akkreditált (minősített) továbbképzést kiscsoportokban (7–20
fő) a házi gyermekorvosokhoz/háziorvosokhoz lehetőség szerint a legközelebbi hely-
színeken, azaz járási központi városokban és megyeszékhelyeken szervezzük. Az első-
sorban elméleti jellegű továbbképzés 1+2 napos bentlakásos, jelenléti képzés kereté-
ben zajlik.
• Távoktatás formájában az akkreditált (minősített) továbbképzés a projekt által kifej-
lesztett e-learning felületen teljesíthető.
Mindkét továbbképzés típus sikeres teljesítésével a résztvevők továbbképzési pontokat
gyűjtenek.
TÉMASPECIFIKUS TOVÁBBKÉPZÉSEK
A témaspecifikus továbbképzések egy-egy témára mélyebben és gyakorlatorientáltabban

fokuszálnak, mint a komplex továbbképzések.
Tervezetten 975 területi védőnő, illetve házi gyermekorvos/háziorvos vesz részt a tovább-
képzéseken, amely térítésmentes, tehát a projekt biztosítja a szállást, az ellátást, az oktatási
anyagokat és az oktatókat egyaránt.
Az akkreditált (minősített) továbbképzéseket kiscsoportokban (7–20 fő) a területi védő-
nőkhöz, illetve a házi gyermekorvosokhoz/háziorvosokhoz lehetőség szerint a legközelebbi
helyszíneken, azaz járási központi városokban és megyeszékhelyeken szervezzük. Az első-
sorban interaktív, gyakorlati jellegű továbbképzés 3 napos bentlakásos, kontaktórás formá-
ban zajlik. A továbbképzés sikeres teljesítésével a résztvevők továbbképzési pontokat gyűjt-
hetnek.
11-es beliv.indd 14 2015. 01. 08. 12:12:58

Az alábbi hat témaspecifi kus tréning jellegű továbbképzésre várjuk a résztvevőket:
1. A képessé tevés művészete – A védőnő, a házi gyermekorvos és a vegyes praxisú háziorvos,

mint a családok segítője
A továbbképzés elvégzése után a résztvevők képesek lesznek értelmezni a hétköznapi el-
várásokból kiindulva nehezen vagy egyáltalán nem érthető kommunikációs helyzeteket és
erre a megértésre építve képessé válnak tudatosan, irányítottan alkalmazni mind a hétköz-
napi, mind a speciális kommunikációs technikákat. A továbbképzés egyfajta hétköznapi
pszichológiai szemléletből indul ki, ami a megszokottól eltérő helyzetek, emberi megnyilvá-
nulások „mögé néző” értelmezésére épít, vagyis a tréning íve a korábban rendelkezésre álló
tudás alapján nem érthető dinamikák megértésére alapoz.
2. Szemünk fénye – Koragyermekkori fejlődés és zavarai

A tréning jellegű továbbképzésen mozgásos, játékos gyakorlatok során multiszenzoros
támogatással átélt saját élmények értelmező feldolgozásán keresztül sajátíthatják el a részt-
vevők a szükséges ismereteket és készségeket a vonatkozó témákkal kapcsolatban, melyek a
következők: Koragyermekkori fejlődés – mozgásoktól elkezdve a pszichoszociális fejlődé-
sig, Koragyermekkori diagnosztika, Koragyermekkori intervenciós lehetőségek. A tréning
jellegnek köszönhetően az aktív részvétel garancia a későbbi lehető leghatékonyabb önál-
ló hasznosításra, valamint a legmodernebb hazai és nemzetközi megközelítések, módsze-
rek aktív feldolgozása elősegíti, hogy a megismert információk, kipróbált technikák valóban
készség szinten ivódjanak be a személyiségbe és valóban hatékonyan, „kézzel foghatóan” já-
ruljanak hozzá a mindennapi szakmai munka sikeréhez.
3. „Ki emel, ki emel, ringat engemet?” – Koragyermekkori fejlődés-lélektani ismeretek

A továbbképzés célja a résztvevők fejlődés-lélektani ismereteinek bővítése, kompetenciái-
nak fejlesztése az édesanyák és a csecsemők, kisgyermekek kapcsolati problémáinak preven-
ciójára, illetve észlelésére és jótékony befolyásolására. A továbbképzés gyakorlat- orientált
módon áttekinti a fejlődéslélektan modern irányait, mely során a szakemberek a koragyer-
mekkorral foglalkozó modern fejlődéslélektan fő irányzatait ismerik meg, ezekkel kapcso-
latban élményeket szereznek, valamint érzékenyekké válnak a megszerzett tudástartalmak
és a mindennapos szakmagyakorlás összefüggéseire.
4. Családi összjáték – Családdinamikai ismeretek elmélete és gyakorlata védőnők, házi gyer-

mekorvosok és vegyes praxisú háziorvosok számára
A továbbképzés általános célja olyan ismeretek átadása a család működésével, a tünetek
és családi diszfunkciók összefüggésével kapcsolatban, melyeket a továbbképzésben részt ve-
vők mindennapi munkájukban használni tudnak, valamint célja a továbbképzésben részt
vevők érzékenyítése, készségeinek fejlesztése, szemléleti keret megalapozása önismereti ele-
mekkel. A továbbképzés formája interaktív, tapasztalati tanulás módszertanán alapuló cso-
portmunka, melynek kulcsfogalma a változás. A rendszerelvű családterápiás szemlélet elsa-
játítása az egészségügyi szakemberek segítségére lehet abban, hogy jobban megérthessék be-
11-es beliv.indd 15 2015. 01. 08. 12:12:59

tegeik, gondozottjaik lelki folyamatait, családi kapcsolatait, beleértve azt is, milyen kapcso-
latban vannak egymással. Ezen ismeretek és készségek birtokában a szükséges beavatkozá-
sokat könnyebben tudják megtervezni, vagy a megfelelő társszak- embereket bevonni.
5. Majd kinövi (?) – A koragyermekkori intervenciós rendszer és a korai fejlesztés

A továbbképzés célja, hogy a szakemberekkel megismertesse a 0–7 éves korú, speciális tá-
mogatást igénylő gyermekek és családjaik ellátásában részt vevő koragyermekkori interven-
ciós rendszer működését, hogy széles körű információt nyerjenek a különböző ágazati irá-
nyítás alá tartozó ellátók, szolgáltatók tevékenységeiről, a különböző szakterülete- ken mű-
ködő szakemberek feladatairól, kompetenciáiról, együttműködési lehetőségeiről. A szakem-
berek képet kapnak az ellátásokhoz való hozzájutást akadályozó tényezőkről, a hozzáférési
egyenlőtlenségekről, az érintett gyermekek és családok jellemzőiről. Az ellátások, szolgálta-
tások széles választékának bemutatása, valamint a legismertebb terápiákról, fejlesztési eljá-
rásokról való tájékoztatás hozzájárul ahhoz, hogy az egészségügyi alapellátásban dolgozók
a minél korábban megtörténő, megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban jobban tudják támo-
gatni a családokat. A szülősegítő szolgáltatásokról, a szociális juttatások rendszeréről nyert
információkat a saját gyakorlatukban adaptív módon tudják majd érvényesíteni. Megismer-
kednek az egészségügyi, szociális, oktatási intézményrendszereken belüli és az intézmény-
rendszerek közötti továbbjutási útvonalakkal, jelzési lehetőségekkel, és egy lehetséges gyer-
mekút modellel, amely a jövőbeni szolgáltató rendszer alapját képezheti majd. Ez remélhe-
tőleg segíteni fogja az alapellátásban dolgozókat abban, hogy a különböző területeken dol-
gozó szakemberekkel jól működő kapcsolatokat építsenek ki, és szorosabban együtt működ-
jenek a gyerekek és családjaik hatékonyabb ellátása érdekében.
6. A csoport, mint pszichológiai tér – Különböző élethelyzetű szülők csoportos foglalkozása

A továbbképzés felkészíti a résztvevőket arra, hogy különleges élethelyzetben élő szülők
számára támogató csoportokat alapítsanak, vezessenek és tartsanak fenn.
A továbbképzés során a résztvevők megismerkedhetnek a csoportvezetés alapvető isme-
reteivel, a csoport kommunikációs igényeivel, a találkozók során felmerülő problémák meg-
oldási lehetőségeivel, a csoportszervezés alapjaival. A tréning elméleti ismereteket, gyakor-
lati képzést és saját tapasztalatok szerzését biztosítja a továbbképzésben részt vevők számá-
ra, mely a felkészíti őket arra, hogy különleges élethelyzetben élő szülők számára támogató
csoportokat alapítsanak, vezessenek és tartsanak fenn.
A szülőcsoportokban rejlő lehetőségek ma még kiaknázatlanok; számtalan család küzd
különleges problémákkal, de nehezen találnak egymásra, nehezen találnak olyan bázisra,
amely kielégítő információkkal, lelki támasszal és gyakorlati segítséggel látná el őket. A szü-
lőcsoport megfelelő megoldás számukra. Ha felkészült szakmai vezető jelenlétében rendsze-
resen találkozhatnak sorstársaikkal, védett, bizalmi környezetben, új információkra, elfo-
gadásra és támogatásra számíthatnak, könnyebben küzdhetnek meg különleges élethelyze-
tük nehézségeivel. Legyen akár szoptató anyákból álló csoport, várandósok csoportja, sérült
gyermeket nevelő szülők csoportja, cukorbeteg gyereket nevelő szülők csoportja, a rendsze-
res összejövetelekkel biztos segítséget nyernek.
11-es beliv.indd 16 2015. 01. 08. 12:12:59

CÉLCSOPORT-SPECIFIKUS TOVÁBBKÉPZÉSEK
ÚJ UTAKON – OKTATÓ VÉDŐNŐI TOVÁBBKÉPZÉS
A projekt célja a védőnői alapképzésben közreműködő területi/iskolai gyakorlatvezető
oktató védőnők számára oktatásmódszertanra specifi kált továbbképzés szervezése, vala-
mint a továbbképzést sikeresen elvégzettekből egy közös, a képzőintézmények számára is el-
érhető névjegyzék létrehozása.
A képzési program hiánypótló, hiszen eddig nem volt még olyan kizárólag oktató, gya-
korlatvezető védőnők számára fejlesztett intenzív továbbképzés, mely nem a védőnői, egész-
ségügyi ismeretek megerősítésére, hanem kimondottan a pedagógiai, a mentorálási, a hall-
gatók kísérésére irányuló feladatokra, illetve a pályaorientációjuk hatékony támogatására és
az ezekkel összefüggő kompetenciákra fokuszált volna. A program az oktatásban közremű-
ködő védőnőknek segít átgondolni a gyakorlat folyamatát és felépítését, a hallgató tanulását
támogató módszereket, a mentorálási jellegű munka nehézségeit és örömeit, továbbá jól al-
kalmazható ötleteket ad például egy értékelési vagy kommunikációs helyzetben is.
Tervezetten 250–300 gyakorlatvezető oktató védőnő vesz részt a továbbképzésen, amely
térítésmentes, tehát a projekt biztosítja a szállást, az ellátást, az oktatási anyagokat és az ok-
tatókat is. A továbbképzések vezetését trénerpárok látják el, ahol a pár egyik tagja felsőok-
tatásban, védőnői módszertanban jártas szakember, a másik pedig tréningvezetési tapaszta-
lattal rendelkező szakember.
Az akkreditált (minősített) továbbképzést kiscsoportokban (7–20 fő), megyeszékhelye-
ken szervezzük. A blended learning típusú továbbképzés 3 napos bentlakásos, kontaktórás
és e-learning blokkokat egyaránt tartalmaz. A továbbképzés sikeres teljesítésével a részt- ve-
vők továbbképzési pontokat gyűjtenek és lehetőségük lesz a névjegyzékbe bejelentkezni.
HÁZI GYERMEKORVOS TUTORÁLÁS MÓDSZERTANI KÉPZÉS – TOVÁBBKÉPZÉS

OKTATÓ HÁZI GYERMEKORVOSOK (TUTOROK) SZÁMÁRA
A továbbképzés célja a területen működő gyakorló házi gyermekorvos tutorok felkészí-
tése a család- és gyermekgyógyászati, illetve háziorvostani szakorvosképzéshez kapcsolódó
külső szakmai gyakorlatok vezetésére. A „mit” oktassunk kérdése mellett fontos a „hogyan”
oktassunk kérdése is, mindezért a kizárólag tutorok számára fejlesztett intenzív továbbkép-
zés elsősorban nem az orvosi, egészségügyi ismeretek megerősítésére, hanem kimondottan
a pedagógiai, a mentorálási, a szakorvosjelöltek oktatásának módszertani elemeinek támo-
gatására irányul. A távlati cél a továbbképzést sikeresen elvégzettekből álló házi gyermekor-
vosi tutor rendszer kialakítása jól működő praxisokból, illetve jól képzett oktató házi gyer-
mekorvosokból áll, akik nemcsak a szakmájukban, hanem a jövő orvos generációjának ok-
tatásában is korszerű ismeretekkel, módszerekkel rendelkeznek.
Tervezetten 60 tutor vesz részt a továbbképzésen, amely térítésmentes, tehát a projekt biz-
tosítja a szállást, az ellátást, az oktatási anyagokat és az oktatókat is. Az akkreditált (minő-
sített) továbbképzést kiscsoportokban (7–20 fő), tervezetten az orvosi egyetemek városai-
ban szervezzük. A blended learning típusú továbbképzés 3 napos bentlakásos, kontaktórás
és e-learning blokkokat egyaránt tartalmaz. A továbbképzés sikeres teljesítésével a résztve-
vők továbbképzési pontokat gyűjtenek.
11-es beliv.indd 17 2015. 01. 08. 12:12:59

SZUPERVÍZIÓ PILOT TERÜLETI VÉDŐNŐK SZÁMÁRA
A szupervízió a munkahelyi kontextusban felmerülő kommunikációs és együttműködé-

si problémákra reflektáló, a résztvevő (szupervizált) saját tapasztalataiból kiinduló és oda-
viszsza csatoló tanulási folyamat, mely abban segít, hogy a megszokottól eltérő módon, más
nézőpontból lássunk rá a munkahelyi elakadásokra. A szupervízió célja a hivatásszemélyi-
ség gondozása, azaz a szakmai működéshez szükséges kompetenciák, viselkedési formák át-
gondolása, megértése. A szakmai személyiség „karbantartását” és fejlesztését célzó szuper-
vízió a projektben csak a területi védőnők számára érhető el továbbképzés formájában. A
szuper- víziós folyamat teljesítésével a résztvevők továbbképzési pontokat gyűjtenek.
2013 szeptemberében 40 csoportban 334 területi védőnő kezdte meg a szupervíziós fo-
lyamatot a projekt keretein belül. A csoportok közül 17 indult leghátrányosabb helyzetű tér-
ségben. A programra jelentkezők száma messze felülmúlta az előzetes várakozást. Határ-
időn belül 626 egyéni védőnői jelentkezés, illetve ezzel párhuzamosan 93 csoport regisztrá-
ciója érkezett be. Ez a projekt lehetőségeihez képest kb. 100%-os túljelentkezést jelentett. A
szupervíziós folyamat iránti nagyfokú érdeklődés miatt keressük további csoportok indítá-
sának lehetőségét.
BETÖLTETLEN SZOLGÁLATOK PILOT TERÜLETI VÉDŐNŐK SZÁMÁRA
A védőnői szolgálat hozzávetőleg 260 betöltetlen üres állást tart nyilván, ennek közel fele
olyan szolgálat, amit már több mint egy éve helyettesítéssel látnak el. A pilot célja a betöl-
tetlen helyekre a védőnői képesítéssel rendelkező, pályaelhagyó, tartósan távol lévő védőnők
visszailleszkedésének segítése.
Tervezetten 50 pályaelhagyó, illetve tartósan távol lévő védőnő vesz részt a továbbkép-
zésen, amely térítésmentes, tehát a projekt biztosítja a szállást, az ellátást, az oktatási segéd-
anyagokat és az oktatókat is. A szintre hozó, gyakorlati képzési program egy akkreditált to-
vábbképzési csomag, mely három kétnapos, egymásra épülő továbbképzést, illetve egy ösz-
tönző programot tartalmaz. Az ösztönző program keretében a projekt a képzést sikeresen
elvégzetteknek segítséget nyújt a védőnői szakmában történő elhelyezkedéshez.
ÚTRAVALÓ – KÓRHÁZI VÉDŐNŐK TOVÁBBKÉPZÉSE
A továbbképzés célja, hogy támogassa és hosszú távon is segítse megőrizni a kórházi vé-
dőnők empátiás készségét. A szakmai identitás megszilárdítását segítő modulok lehetővé te-
szik az összetartozás és kölcsönös támogatás élményének megtapasztalását, ami hozzájárul
a segítő szakmában gyakran fenyegető kiégés veszélyének csökkentéséhez. A továbbképzés
további célja a kórházon belüli és kívüli eredményorientált együttműködés, a kompetencia-
határok tisztázásának és tiszteletben tartásának elősegítése, valamint a hatékony kommuni-
káció fejlesztése. További részcélok: egyéni (gyermekágyi depresszió) és családi krízishelyze-
tek (sérült, veleszületett rendellenességgel született csecsemő) megelőzésére, korai észlelésé-
re és megoldási módokra vonatkozó ismeretek, készségek átadása; a laktáció kérdését érintő
korszerű ismeretek átadása; valamint hogy a kórházi védőnők ismerjék meg az örökbefoga-
11-es beliv.indd 18 2015. 01. 08. 12:12:59

dás hazai rendszerét, így az örökbeadás eljárási rendjét, formáit, és képesek legyenek az eh-
hez kapcsolódó kórházi védőnői feladatok meghatározására és ellátására.
Tervezetten 30 kórházi védőnő vesz részt a továbbképzésen, amely térítésmentes, te- hát a
projekt biztosítja a szállást, az ellátást, az oktatási segédanyagokat és az oktatókat is. Az akk-
reditált (minősített) továbbképzés kiscsoportokban (7–20 fő) Budapesten kerül megrende-
zésre. Az elsősorban gyakorlati jellegű továbbképzés 3 napos bentlakásos, blended learning
típusú, tehát tartalmaz e-learning és kontaktnapos blokkokat egyaránt. A továbbképzés si-
keres teljesítésével a résztvevők továbbképzési pontokat gyűjtenek.
ÚTITÁRS – ISKOLAVÉDŐNŐK TOVÁBBKÉPZÉSE
Az iskolavédőnők továbbképzésének célja az iskolavédőnők felkészítése az összetett szem-

léletű iskolai egészségfejlesztésre, egészségnevelő programok, projektek tervezésére és szer-
vezésére, az iskola-egészségügyi ellátással kapcsolatos korszerű ismeretek átadása, valamint
a jogszabályok által előírt, önálló védő- női kompetenciakörbe tartozó vizsgálatok elsajátí-
tása, különös tekintettel a pajzsmirigy- és az ortopédiai szűrővizsgálatokra. A továbbképzés
olyan ismereteket kíván átadni és olyan készségeket kíván fejleszteni, melyekkel az iskolavé-
dőnő képessé válik az egyéni és családi krízishelyzetek felismerésére, a kialakuló krízis korai
észlelésére és a kivezető út megmutatására. A továbbképzésen az iskolavédőnő megismeri a
segítő beszélgetések módszertanát, és képessé válik annak használatára, hogy a különböző
életesemények során adekvát segítője lehessen a gyermeknek és családjának.
Tervezetten 300 iskolavédőnő vesz részt a továbbképzésen, amely térítésmentes, tehát a
projekt biztosítja a szállást, az ellátást, az oktatási anyagokat és az oktatókat is. Az akk-
reditált (minősített) továbbképzést kiscsoportokban (7–20 fő) az iskolavédőnőkhöz lehető-
ség szerint a legközelebbi helyszíneken, azaz megyeszékhelyeken szervezzük. Az elsősorban
gyakorlati jellegű továbbképzés 3 napos bentlakásos, blended learning típusú, tehát tartal-
maz e-learning és kontaktnapos blokkokat egyaránt. A továbbképzés sikeres teljesítésével a
résztvevők továbbképzési pontokat gyűjtenek.
TOVÁBBI FEJLESZTÉSEK A VÉDŐNŐKÉPZÉSBEN ÉS A SZAKORVOSKÉPZÉSBEN
A védőnőképzésre irányuló projekttevékenységben a fő partnerek a védőnőképzést foly-

tató felsőoktatási intézmények, illetve a szakorvosképzésre irányuló tevékenységben a gyer-
mek- klinikák és a családorvosi tanszékek.
A tevékenység egyik kiemelt célja, hogy a projekt fejlesztései, főbb tartalmi elemei – új
módszertani irányelvek, szűréssel kapcsolatos szülői kérdőívek és tájékoztató anyagok, rizi-
kókérdőív, gondozási terv stb. – elérhetővé váljanak a képzőhelyek számára és bekerüljenek
a graduális képzésbe a védőnők esetében, illetve a szakorvosképzésbe a házi gyermekorvos-
ok/ háziorvosok esetében, miközben a fenti továbbképzések formájában a jelenleg területen
dolgozó szakemberek megismerik ezeket.
A projekt során negyedévenkénti műhelysorozatot szervezünk a képzőhelyek delegált
oktatói, szakemberei részvételével. Cél, hogy az intézmények oktatói számára szervezett ke-
11-es beliv.indd 19 2015. 01. 08. 12:12:59

retek között lehetőséget teremtsünk a graduális képzésről való együttgondolkodásra, a har-

monizációs lépésekre, valamint további együttműködések kezdeményezésére.
II./1.3 Informatikai fejlesztés
Az informatikai fejlesztés lényege az elektronikus kapcsolatteremtés kialakítása az ellá-

tórendszer szakmai feladat-végrehajtásában részt vevő tagjai között. Cél a hatékonyabb in-
formációáramlás az alapellátás szereplői között, hogy azok a releváns adatok, amelyeket az
egyik ellátó gyűjt, de a másik ellátónak is szüksége van rá, a lehető legautomatikusabban
megosztásra kerüljenek, illetve hiteles, naprakész információ álljon rendelkezésre az eset- le-
ges beavatkozásokhoz. Alapvető cél továbbá, hogy lényegesen csökkentsük, sok esetben tel-
jesen kiváltsuk a papír alapú adminisztrációt.
A gyermek fejlődésének nyomon követését és az ellátási folyamatot a védőnők és a házi
gyermekorvosok/háziorvosok számára egyaránt hozzáférhető központi védőnői szakrend-
szer fogja tartalmazni, amelyhez megfelelő jogosultsági szinteken keresztül férhetnek hoz-
zá a szereplők. Ennek egyik kiemelt célja, hogy a gyerekút átlátható és jól követhető legyen,
illetve lényegesen könnyítsen az adminisztrációs terheken. A rendszer használata ingyenes
lesz és biztosítja a központi alkalmazást és adattárolást, jogosultsági rendszerrel támogatott
adatkezelést és a magas rendelkezésre állást.
A védőnői szakrendszer mellett elkészül az alapellátásban részt vevő szakemberek szá-
mára egy szakmai információs portál, a szülők számára egy szülői információs portál, vala-
mint a továbbképzések megszervezését és lebonyolítását, a továbbképzések e-learning mo-
duljainak megvalósulását segítő távoktatási rendszer.
II./1.4 Védőnői Módszertani Egység (VME) kialakítása
A VME célja a védőnői szolgálat működését és a védőnői feladatokat összehangoló, a

védő- női ellátás működését elemző, preventív kutatásokhoz hátteret biztosító, országos
szakmai- módszertani programokat, tevékenységeket végző, szervező és működtető szer-
vezeti egység létrehozása. A VME feladata a projektben fejlesztett továbbképzések fenntar-
tása is.
II./1.5 Kommunikációs-disszeminációs tevékenység
A kommunikáció feladata a projekt szakmai megvalósításának támogatása, a kötelező tá-

jékoztatási és disszeminációs feladatok ellátása, az előállított ismeretanyag terjesztése a köz-
vetlen és közvetett célcsoport körében.
11-es beliv.indd 20 2015. 01. 08. 12:12:59

21
III. BEVEZETÉS, RÁHANGOLÓDÁS, MOTIVÁLÁS.

TERMINOLÓGIAI TISZTÁZÁS
III./1. A TRÉNING SZABÁLYAI (SZERZŐDÉS)
III./2. BEMUTATKOZÁS
JEGYZETEK
11-es beliv.indd 21 2015. 01. 08. 12:12:59

III./3. ISMERKEDÉS, ELVÁRÁSOK
JEGYZETEK
11-es beliv.indd 22 2015. 01. 08. 12:12:59

23
IV. A NAGYMOZGÁSOK FEJLŐDÉSE
Az új Gyermek-alapellátási Útmutató2 által meghatározott szűrővizsgálatok

időpontjainak megfelelően részletes, és rendszerezett bemutatásra kerülnek a nagymozgá-
sok fejlődésének kiemelt figyelmet érdemlő szakaszai. A nagymozgások fogalmának be-
mutatásával elemezzük a felegyenesedés (vertikalizáció) és a lokomotoros (helyváltoztató)
mozgások fejlődésének folyamatait a 0-7 életév közötti időszakban. A gyakran még reflexek
által irányított, véletlen mozgások sokaságából fokozatosan kialakulnak a célirányos, tuda-
tos mozdulok, cselekedetek, tevékenységek. A felegyenesedés és a lokomotoros mozgások
fejlődésének integrálódása biztosítja a normál motoros minták megjelenését, az aktív, kon-
trollált mozgások kialakulását. A kiemelt figyelmet érdemlő szakaszok bemutatása a tipikus
fejlődésmenet normál mozgásmintáinak és mozgáskomponenseinek jelentőségére világít rá.
Az új Gyermek-alapellátási Útmutató szűrővizsgálatainak szempontrendszerét követve
néhány konkrét példán keresztül bemutatjuk a nagymozgások fejlődését, a gyermek felegy-
enesedésének, a fej- és törzskontroll kialakulásának folyamatát, valamint a helyváltoztató
mozgások normál motoros mintáinak kialakulását a 0-7 életév közötti időszakban. Választ
keresünk arra a kérdésre, hogy a szűrővizsgálat tapasztalatai alapján hol húzódhat meg a
határvonal a tipikus és az atipikus fejlődésmenet között.
A csecsemő vertikalizációs folyamata az újszülöttkortól az állás, járás kialakulásáig
történik. Az első hat hónap során kialakul a fej- és a törzskontroll. A jól funkcionáló
végtagműködés alapja a dinamikus törzskontroll jelenléte, mely lehetővé teszi a későbbiek
során a lokomotoros mozgások kialakulását. Az első lokomotoros mozgások kb. 3 hónapos
kor környékén jelennek meg (forgás hátról oldalra, forgás hasról hátra), majd ezt követően
(gurulás, kúszás, mászás, járás, futás, stb…) folyamatosan fejlődnek.
A felegyenesedés (vertikalizáció) fejlődése, a dinamikus törzsstabilitás kialakulása és a
lokomotoros mozgások fejlődése a korai életszakaszban szoros összefüggést mutat a kog-
nitív funkciók (észlelés, figyelem, adaptív gondolkodás) fejlődésével, ezért a nagymozgások
kialakulásának megfigyelése nem csupán a gyermek motoros funkcióinak fejlődéséről ad
információt, hanem széles körű vizsgálati látásmód irányába bővíti a szakemberek szemlé-
letét. A mozgásszabályozás fejlettségi szintjének vizsgálata során a gyermek motoros tanu-
lási képességeit meghatározó tényezők (a mozgásszerv-rendszer és érzékszervek anatómiai
struktúrái, figyelem, utánzás, motoros automatizmusok kialakulása) együttes megfigyelése
szükséges. A normál ütemű mozgásfejlődéshez, a felegyenesedés, a koordinált lokomotoros
mozgások, a statikus és dinamikus egyensúly kialakulásához optimálisan működő érzék-
szervekre, megfelelő éberségre, szelektív figyelmi állapotra és adaptív magatartásra is szük-
ség van.
2 Altorjai, P., Fogarasi, A., Kereki, J. (szerk) (2014) Gyermek-alapellátási útmutató a 0–7 éves korú gyermekek
szűrési vizsgálatainak elvégzéséhez. TÁMOP-6.1.4 Koragyermekkori program, Országos Tisztifőorvosi Hiva-
tal, Budapest.
11-es beliv.indd 23 2015. 01. 08. 12:12:59

A mozgáskoordináció biztonságos és gördülékeny megvalósítása, valamint a statikus-

és dinamikus egyensúly fejlettségi szintjének megfigyelése a motoros funkciók minőségi
kivitelezéséről informálja a szakembereket.
A nagymozgások vizsgálatához fontos a jól megválasztott környezet, mely alkalmas arra,
hogy a gyermek kellő szabadságot és motivációt kapjon ahhoz, hogy megmutathassa mire
képes.
IV./1. JÁTÉK(OK), GYAKORLATOK
ÁLLJUNK FEL…
MAPPA A FEJEN
11-es beliv.indd 24 2015. 01. 08. 12:12:59

IV. A nagymozgások fejlődése 25
A nagymozgások
nag mo gások fejlĘdése
A felegyenesedés és a locomotoros mozgások

fejlĘdésének integrálódása,
integrálódása
a nagymozgások
gy gá k fejlĘdésének
f jjlĘdé é k
ki
kiemelt
lt fi
figyelmet
gy l téérdemlĘ
d lĘ szakaszai
k i
Ö
Összefoglalás
g á
1. A nagymozgások fogalma,
1 fogalma értelmezése
2 A vertikalizáció folyamata,
2. folyamata a felegyenesedés
fejlĘdése, a dinamikus törzsstabilitás kialakulása
3. A nagymozgások fejlĘdésének vizsgálati
l h tĘ ég i, a megfigyelés
lehetĘségei, gfigy lé szempontjai
p tjj i (k((komplex
pl
megközelítés)
4 A locomotoros mozgások fejlĘdése 0-7 év között
4.
5 A tipikus és atipikus fejlĘdésmenet
5.
differenciálásának
áá á szempontjai
A nagymozgások
á k ffejlĘdésének
jlĘdé é k
megfigyelési
g gy szempontjai
p j
• Felegyenesedés
F l gy dé
• L
Locomotoros
t mozgások
gá k
• Koo diná ió
Koordináció
• Statik s egyensúly
Statikus eg
gyensúly
• Dinamikus egyensúly
gy y
• Motoros tanulás képessége
p g ((anatómiai struktúrák,
struktúrák
figyelem utánzás,
figyelem, utánzás motoros automatizmusok
k l k lá )
kialakulása)
11-es beliv.indd 25 2015. 01. 08. 12:12:59

É tt újszülött
Érett új ülött
Végtagok
é fflexiós
ó helyzetben
F jét oldalra
Fejét ld l ffordítja
dítj
L d
Landau reakció
k ió
G ll t reflex
Gallant fl
11-es beliv.indd 26 2015. 01. 08. 12:12:59

Bauer reakció
k ió
Ülé b hú
Ülésbe húzódzkodás
ód k dá
El
Elemii járás
já á
(fellépés
( p – hordozás - jjárás)
)
11-es beliv.indd 27 2015. 01. 08. 12:13:00

1 hó
ó
Hason fekve fejét

j rövid idĘre
megemeli,
megemeli
g , majd
j átfordítja
j mindkét
oldalra
ld l
1 hó
ó
A i
Aszimmetrikus
t ik tó
tónusos nyaki
ki
reakció (ATNYR)
( )
2 hó
ó
Hanyatt
y fekve fejét
j középhelyzetben
p y
megtartja
g j
A végtagok
é t k flexiós
fl ió tartása
t tá csökken
ökk
11-es beliv.indd 28 2015. 01. 08. 12:13:01

2 hó
ó
H
Hason ffekve
k alkarjára
lk já tá támaszkodva
k d
fejét
j kb.
kb 45°-ban
45° ban emeli
4 hó
ó
Há á ól az oldalára
Hátáról ld lá elfordul
lf d l
4 hó
ó
H
Hason ffekve
k alkarjára
lk já tá támaszkodva
k d fejét
f jét
kb 90
kb. 90°-ban
ban emeli,
emeli és é meg is tartja
tartja,
egyik
gy kezével játékért
j nyúl
y
11-es beliv.indd 29 2015. 01. 08. 12:13:01

Ti ik
Tipikus vagy atipikus?
ti ik ?
Miért?
Miért? Miért?
KülsĘ és belsĘ tényezĘk

tényezĘk, melyek a
Miért? „tankönyvi
tankönyvi fejlĘdést”
fejlĘdést Mié ?
Miért?
befolyásolják.
befolyásolják
Miért? Miért?
Miért?
Mié t?
Ti ik
ti ik ?
Mi okozhatja?
j
Négy
gy hónaposp kor környékén
y
fokozott megfigyelést igényel az a gyermek,
gyermek aki:
• hanyatt
y fekve lényegesen
y g többet fordítja
j a fejét
j az egyik
gy oldalra,,
vagy oldalról csupán középhelyzetig képes visszafordítani
• vizuális
i áli iinger kö követése
té során
á sem ké
képes átf
átfordítani
dít i a fejét
f jét a másik
á ik
oldalra,, ill. ritkán tartja
j meg
g középhelyzetben
p y a fejét
j
Miért? Miért?
KülsĘ és belsĘ tényezĘk,

y melyek
y a
Mié ?
Miért?
Miért?
„tankönyvi fejlĘdést
fejlĘdést”
befolyásolják.
befolyásolják
Mié t?
Miért? Miért?
A gyermek k aszimmetrikus
i t ik
f j
fejtartását
á á eredményezĘ
d é Ę
leggyakoribb tényezĘk 4 hónapos
kor környékén
y
• Az ATNYR fokozott
A f k tt kiváltódása
ki áltódá
• Egy ld li iizomrövidülés
Egyoldali ö idülé a nyaki
y ki régióban
égiób
(torticollis)
• A kiságyából a gyermek csak az egyik irányba lát
ki, arról
ó érkeznek
é a számára
á á érdekes
é ingerek
11-es beliv.indd 30 2015. 01. 08. 12:13:02

6 hó
ó
Á
Átalakul a gerinc biomechanikai struktúrája
ú á
6 hó
ó
H
Hason „repülĘzik
repülĘzik”
ülĘ ik”
6 hó
ó
Hát
Háton fekve
f k mindkét
i dkét lábá
lábávall játszik,
ját ik
medencéjét
j emelgeti
g
11-es beliv.indd 31 2015. 01. 08. 12:13:03

6 hó
ó
Mindkét
é irányba
á y forog,
forogg,
külsĘ
Ę támasszal
á ül
Ti ik
ti ik ?
Mi okozhatja?
j
Hat hónapos kor környékén fokozott megfigyelést igényel az a
gyermek,k aki:
ki
• hason fekvĘ helyzetben nem tudja fejét,
fejét mellkasát elemelni az
alátámasztási felülettĘl
• aalkarjával,
a já a , tenyerével
te ye é e soha
so a nem
e támaszkodik
tá as od a talajra,
ta aj a, a hason
aso fekvĘ
e Ę
helyzetet erĘteljes sírással hárítja
• hanyatt
h tt fekve
f k nem tudja
t dj középen
kö é Miért? Miért?
összehozni a kezeit
• hanyatt fekve még a térdeit KülsĘ és belsĘ tényezĘk, melyek a
„tankönyvi fejlĘdést
fejlĘdést”
sem tudja
t dj megfogni
f i befolyásolják
befolyásolják.
Miértt?
Mié
• még az oldalára sem tud fordulni
Miért?
Miért?
A felegyenesedést
é ésé a
végtagmozgások
g g g fejlĘdését
j
befolyásoló
y leggyakoribb
ggy tényezĘk
y
6 hónapos
hó k b
korban
• Eltérés a has és hátizomzat mĦködésében

• Hipo- vagy hiperszenzitivitás a szomatoszenzoros,
Hipo
vagy
gy kinesztetikus
ki t tik é
észlelés
l lé tterületén
ül té
• K ább
Korábban nem fektették
f kt tték hasra,
h , ezért
é t hárítja
há ítjj az újj
testhelyzetet
11-es beliv.indd 32 2015. 01. 08. 12:13:04

6-9 hó
ó
Kúszva
ús a vagy
agy mászva
ás a helyet
e ye
változtat
ál
Ti ik
ti ik ?
Mi okozhatja?
j
6 9 hónapos kor környékén fokozott
6-9
megfigyelést
gfigy lé t igényel
igé y l az a gy
gyermek,
k, aki:
ki
• egyik oldali végtagját

végtagját, vagy végtagjait kevésbé használja,
használja
aszimmetrikus testtartása
á rögzült
g
• semmilyen módon nem változtat helyet,
helyet még gurulva sem éri
el a kiszemelt játékot
j
• ültetett helyzetben rögtön eldĘl,
eldĘl Miért? Miért?
lefekszik,
e e s , dĘléskor
dĘ és o tenyerére
e ye é e
KülsĘ és belsĘ tényezĘk, melyek a
nem támaszt „tankönyvi
y fejlĘdést”
j
Miért?
Mié t?
befolyásolják.
y j Miért?
Miért?
A nagymozgások
á k eltérĘ
lté Ę
fejlĘdését
j eredményezĘ
y
té
tényezĘk
Ęk 6
6-9
9 hónapos
hó korban
k b
• Eltérés a vázizomzat mĦködésében
• Észlelési zavarok a különbözĘ modalitások
területén
• Motoros tanulás
á nehezítettsége
í é
• Motiváció
á ó hiánya
á
• Nincsenek játékai,
áé vagy nem neki valók
ó
11-es beliv.indd 33 2015. 01. 08. 12:13:05

9-12 hó
ó
Ülé b
Ülésben biztonságosan
bi t á játszik,
ját
játszik
ik
bútorokba kapaszkodva
p feltérdel és feláll
Ti ik
ti ik ?
Mi okozhatja?
j
12 hónapos
hó p kor
k környékén
kö yéké fokozott
f k tt megfigyelést
gfigy lé t
igényel az a gyermek
gyermek, aki:
• egyáltalán nem próbálkozik a felüléssel

• négykézláb
é ké láb helyzetbĘl
h l tbĘl mindig
i di a sarkára
ká ül
• mászásnál egyszerre maga alá rántja a térdeit „nyuszizik
nyuszizik”.
• mászásnál
á á ál egyik,ik vagy mindkét
i dkét keze
k ökölben
ökölb van
• a kúszás, mászás kivitelezése nem a test
középtengelye mentén történik Miért? Miért?
(
(aszimmetrikus
i t ik mozgás)
á )
• a bokaízület mozgásaiban KülsĘ és belsĘ tényezĘk,
y , melyek
y a
eltérést mutat Miértt?
Mié „tankönyvi fejlĘdést
fejlĘdést”
befolyásolják.
befolyásolják
Mié t?
Miért?
Miért?
A nagymozgások eltérĘ
f jlĘdé é okozó
fejlĘdését k ó tényezĘk
é Ęk 12
hónapos kor környékén
• É
Észlelési zavarok a különbözĘ modalitások
t ül té
területén
• Moto o tanulás
Motoros t n lá nehezítettsége
nehe ített ége
g
• Moti áció hiánya,
Motiváció hiánya, nem kíváncsi
kí áncsi a világra
ilág
g a
• Nincsenek jjátékai,
játékai vagy
gy nem neki valók
11-es beliv.indd 34 2015. 01. 08. 12:13:06

12-15 hó
ó
K
Kapaszkodva
k d feláll,
f láll öönállóan
álló já
jár
Ti ik
ti ik ?
Mi okozhatja?
j
15 hónapos
hó p kor
k környékén
kö yéké fokozott
gfigy lé t
gyermek, aki:
• nem próbálkozik a felállással

• felállás során egyszerre
gy nyújtja
y j j alsó végtagjait
g gj és lábháton át
gördül a talpára
• gyakran
gya a ül
ü sarkai
sa a között
ö ött „W”
„ ülésben
ü ésbe
• mászás
á á során á két alsó
l ó végtagját
é t ját
egyszerre rántja maga után, „nyuszizik
„nyuszizik”
? Miért Miért?
• ülĘ helyzetben
h l tb popsiján
ijá
csúszva közlekedik KülsĘ és belsĘ tényezĘk,
tényezĘk melyek a
Miért?
„tankönyvi
tankönyvi fejlĘdést
fejlĘdést”
befolyásolják.
befolyásolják
Miért?
Miért?
A nagymozgások
gy g eltérĘ fejlĘdését
j
eredményezĘ
d é Ę té
tényezĘk
Ęk 15 hó
hónapos
k
kor környékén
kö éké

• É
Észlelési zavarok a különbözĘ modalitások területén
• Motoros tanulás nehezítettsége
• A koordináció fejlĘdésének nehezítettsége
• Sok idĘt tölt babykompban
11-es beliv.indd 35 2015. 01. 08. 12:13:06

15-18 hó
ó
Állá - statikus
Állás t tik egyensúly
úl
Já á - dinamikus
Járás di ik egyensúly
úl
Ti ik
ti ik ?
Mi okozhatja?
j
18 hónapos
hó p kor
k környékén
kö yéké fokozott
gfigy lé t
gyermek, aki:
• még kapaszkodva sem képes felállni
• nem tud
t d fokozatosan
f k t leülni
l ül i csakk eldĘl,
ldĘl mint
i t egy „liszteszsák”
li t ák”
• lábujjhegyen áll,
áll mert a sarkát nem tudja letenni
• kül Ę lábélen
külsĘ lábél áll a ttalptámaszt
áll, l tá t há
hárítja
ítj
• aszimmetrikus mozgásmintát végez
• már
á több minti t há
három hó hónapjaj já
jár,
de jjárása koordinálatlan,, bizonytalan
y Miért? Miért?
• hosszan elhúzódóan a térdén jár
• lépcsĘre,
p , alacsony y bútorra Kül
KülsĘ
Ę és
é belsĘ
b l Ę té
tényezĘk,
Ęk melyek
l ka
nem tud felmászni Miért?
é ? „„tankönyviy fejlĘdést”
j
befolyásolják.
befolyásolják
Mié t?
Miért?
Mié t?
Miért?
A nagymozgások
j
eredményezĘ
d é Ę tényezĘk
té Ęk 18 hónapos
hó
k
kor környékén
kö éké

• É
Észlelési zavarok a különbözĘ modalitások
t ül té
területén
• M t
Motoros tanulás
t lá nehezítettsége
h ít tt ég
• S k idĘt tölt b
Sok babykompban
byk pb
11-es beliv.indd 36 2015. 01. 08. 12:13:07

18-24 hó
ó
Já á koordinálttá
Járása k di ál á válik
álik
Ti ik
ti ik ?
Mi okozhatja?
j
2 éves kor környékén
y fokozott megfigyelést
g gy
gyermek, aki:
• bútorok mellett csak erĘsen kapaszkodva

p jjár
• járása bizonytalan,
bizonytalan széles alátámasztási felületen történik
• egyensúlyából
gy y ülĘ és álló helyzetben
y is könnyen
y kibillenthetĘ
• gyakran elesik,
elesik eldĘl és megüti magát
• kapaszkodva
p sem képesp Miért? Miért?
leguggolni és felállni
• nem próbálkozik
óbálk ik a jájárással
á l KülsĘ és belsĘ tényezĘk,
tényezĘk melyek a
t kö i fejlĘdést”
f jlĘdé t”
befolyásolják.
y j
Miért? Miért?
A nagymozgások
j
eredményezĘ
d é Ę té
tényezĘk
Ęk 2 ééves k
kor
kö
környékén
éké

• Motoros tanulás nehezítettsége
(é l lé , ttervezés,
((észlelés, é , ki
kivitelezés)
it l é )
• S k idĘt tölt b
Sok babykompban
byk pb
• Túl ág
Túlságosan védĘ-óvó
édĘ ó ó környezet
kö y t
11-es beliv.indd 37 2015. 01. 08. 12:13:08

2-3 év
é
A természetes
é vagy mesterséges
é
motiváló
ti áló környezet
kö t
biztosítja
j a továbbfejlĘdés
j lehetĘségét
g
Ti ik
ti ik ?
Mi okozhatja?
j
3 éves korban fokozott megfigyelést igényel az a
gyermek,
gy k, aki:
ki
• koordinálatlanul bizonytalanul jár

koordinálatlanul,
• lépéseit
p nem tudjaj meggyorsítani
ggy sem ((futást megelĘzĘ
g fázis))
• aszimmetrikus mozgásmintát végez
• csak mászva tud a lépcsĘn
p közlekedni,,
Miért? Miért?
vagy úgy,
úgy ha mindkét kezét fogják
• nem tud
t d pillanatokra
ill t k sem
tényezĘk melyek a
egy
gy lábon megállni
g
f jlĘdé t”
befolyásolják.
y j
Miért?
Miért?
A nagymozgások eltérĘ fejlĘdését

eredményezĘ
y tényezĘk
y 3 éves
korban
• Eltérés
El té
é é
és a vázizomzat
á i o at mĦködésében,
Ħ
Ħködé
ödésébe
éb ,
• M
Motoros tanulás
lá nehezítettsége,
h í ég , motoros
ügyetlenség
• A megtapasztalás lehetĘségének hiánya
11-es beliv.indd 38 2015. 01. 08. 12:13:09

4 év
é
Nehezebb,, ügyességet
Nehezebb gy g igénylĘ
g y
feladatokat is szívesen megold
g
5 év
Ü
Ügyesen mászókázik
á óká ik
6 év
é
Aká fél méteres

Akár ét átlépésekre
átlé é k is i képes
ké
já á közben
járás kö b
11-es beliv.indd 39 2015. 01. 08. 12:13:10

7 év
é
A motoros
t tanulás
t lá folyamatát
f l tát a
környezeti tényezĘk
é Ę
egyre
gy jobban
j befolyásolják
y j
Ti ik
ti ik ?
Mi okozhatja?
j
5 7é
5-7 éves
es korban
ko ba
b ffokozott
oko ott megfigyelést
egfigyelé
ést iigényel
gé
é yel az
a
a gyermek
gyermek, aki:
• nem tud nyitott szemmel rövid ideig sem egy lábon megállni
• nem ké
képes lefelé
l f lé mennii a lélépcsĘn,
Ę lejtĘn
l jtĘ csak k kapaszkodva
k k d vagy
kézfogással
g
• nem ugrál,
ugrál nem szökdécsel,
szökdécsel
nem mászik
á ik fel
f l sehová,
h á ügyetlen,
ü tl „mackós”
kó ” a mozgásaá
• mozgáskoordinációja a kortársakhoz
képest kevésbé kifinomult,
kifinomult Miért? Miért?
nem tud
t d megtanulni
t l i bi
biciklizni
ikli i
Kül Ę és
KülsĘ é belsĘ
b l Ę tényezĘk,
té Ęk melyek
l ka
„ y fejlĘdést”
j
befolyásolják.
Miért?
Mié t?
Miért?
Mit tanultam?
• A nagymozgások kialakulásának folyamatát

• A felegyenesedés és a lokomotoros mozgások
f jjlĘdé ét
fejlĘdését
• A nagymozgások
gy g fejlĘdésének
j kiemelt figyelmet
gy
érdemlĘ szakaszait a 0 0-77 életév közötti idĘszakban
• A tipikusan
k fejlĘdĘ
f lĘdĘ gyermek k motoros funkcióinak
f k ó k
megfigyelési szempontjait
• Az atipikus fejlĘdésmenet értelmezésének
külö bö Ę szempontjait
különbözĘ p tjj it
11-es beliv.indd 40 2015. 01. 08. 12:13:10

Mit tanultam?
A gyerekek
k k nem olvassák
l ák a tankönyvet!
kö
A tipikus fejlĘdésmenet során is

egyéni eltéréseket mutat fejlĘdésük.
fejlĘdésük
11-es beliv.indd 41 2015. 01. 08. 12:13:11

42
11-es beliv.indd 42 2015. 01. 08. 12:13:11

43
V. A FINOMMOTORIUM FEJLŐDÉSE 0-7 ÉVES

KORBAN
Az új Gyermek-alapellátási Útmutató által meghatározott szűrővizsgálatok időpontjainak
megfelelően részletes és rendszerezett bemutatásra kerülnek a felső végtag funkciói, a fi-
nommozgások fejlődésének kiemelt figyelmet érdemlő szakaszai, illetve a manipulációs te-
vékenységek kialakulásának és fejlődésének folyamata.
Az előadás részletesen ismerteti a finommotoros funkciók fejlődését a 0-7 év közötti
életkorban. A résztvevők elmélyíthetik ismereteiket annak fontosságáról, hogy a finom-
mozgások szabályozásának kialakulása hogyan integrálódik a manipulációs tevékenységek
kivitelezésébe. Az előadás bővíti a felső végtag funkcióval kapcsolatos korábbi ismereteket.
Részletesen bemutatja a felső végtag működésének további fontos területeit, pl. támaszkodá-
si funkcióját, az egyensúlyi-védekezési funkciók kialakulását, fejlődését, valamint a felső
végtag érzékszervi funkciójának fontosságát. A felső végtag célirányos, kontrollált funkciói-
nak kialakulásához a dinamikus törzsstabilitás, a törzskontroll kialakulása biztosítja a hát-
teret. A törzs kontrollált mozgásainak kialakulása teszi lehetővé a felső végtag számára a cé-
lirányos nyúlás, precíz fogás és elengedés koordinált kivitelezését a vertikalizációt követően
különböző testhelyzetekben, például ülő- és állóhelyzetben.
A finommozgások fejlődése lehetőséget biztosít a gyermek számára a célirányos tevéke-
nységek elsajátítására, az önkiszolgáló feladatok kivitelezésére. Az újszülött reflexek által
irányított, véletlenszerű felső végtagi mozgásainak sokaságából fokozatosan kialakulnak a
célirányos, tudatos mozdulatok, cselekedetek, tevékenységsek.
A finommozgások és manipulációs tevékenységek fejlődése a korai életszakaszban szoros
összefüggést mutat a kognitív funkciók (észlelés, figyelem, gondolkodás) fejlődésével, ezért a
finommozgások kialakulásának megfigyelése nem csupán a gyermek motoros funkcióinak
fejlődéséről ad információt, hanem széles körű vizsgálati látásmód irányába bővíti a sza-
kemberek szemléletét.
A finommotorium vizsgálatához fontos a jól megválasztott környezet, mely alkalmas
arra, hogy a gyermek kellő szabadságot és motivációt kapjon, hogy megmutathassa mire
képes. A mozgásszabályozás fejlettségi szintjének vizsgálata során a gyermek motoros tanu-
lási képességeit meghatározó tényezők (anatómiai struktúrák, figyelem, utánzás, motoros
automatizmusok kialakulása) együttes vizsgálata szükséges.
Fontos vizsgálati szempont a funkciók minőségi kivitelezésének megfigyelése is, pl.
a mozgás-elindítás, a koordinált kivitelezés és a befejezés képessége, az egyensúlyi áll-
apotok megtartásával. Néhány példán keresztül választ keresünk arra a kérdésre, hogy a
szűrővizsgálat tapasztalatai alapján hol húzódhat meg a határvonal a tipikus és atipikus
fejlődésmenet között.
A finommozgások fejlődésének vizsgálata elsősorban a kéz funkcióinak vizsgálatára
irányítja a figyelmet. A csecsemő fejlődése során különböző testhelyzetekben, a csecsemőt
hason és hanyatt fektetve egyaránt fontos vizsgálni ezeket a motoros tevékenységet. Fontos
továbbá a mozgáskoordináció, a statikus és dinamikus egyensúly, valamint a támaszkodási
és védekezési reakciók fejlettségi szintjének megfigyelése.
11-es beliv.indd 43 2015. 01. 08. 12:13:11

A finommozgások és manipulációs tevékenységek integrálódását, a motoros tanulás fo-

lyamatát a gyermek kognitív képességei, idegrendszeri és anatómiai adottságai, valamint a
környezeti tényezők együttese befolyásolja. Fontos tényező továbbá az észlelés a különböző
modalitásokban, a figyelem, az utánzás, a gyakorlás, a motoros memória és az automatizá-
lási folyamatok megvalósulása.
V./1. JÁTÉK(OK), GYAKORLATOK
SZAVAK NÉLKÜLI KERESZTREJTVÉNY
START
CÉL
11-es beliv.indd 44 2015. 01. 08. 12:13:11

V. A finommotorium fejlődése 0–7 éves korban 45
Ö
Összefoglalás
g á
1 A finommotorium
1. fi t i f jjlĘdé é k folyamata
fejlĘdésének f ly t újszülött
újj ülött
kortól 7éves korig,
korig a fogóreflextĘl a grafomotoros
funkcióó kialakulásáig
á á
2. A manipulációs
á ó tevékenység
é é fĘbb
Ę fejlĘdési
Ę é
állomásai
3 A finommozgások
3. g fejlĘdésének
j komplex
p
megközelítése
4 A finommotorium fejlĘdését befolyásoló tényezĘk
4.
5 A tipikus és atipikus fejlĘdésmenet
5.
d ff
differenciálásának
álá á k szempontjai
A felsĘ
Ę végtag
ég g funkciói
ó
• Nyúlás,
N yúlá , fogás
f gá / manipuláció
ip lá ió
• T t úly h
Testsúly hordozás
d á (h(hason
( fekve)
f k )
• Tá
Támaszkodási,
k dá i, védekezési
éd k é i reakciók
k iók
• „Érzékszerv”
É ék e ” – taktilis,
t ktili , haptikus
h p
ptik é lelé
észlelés
A felsĘ végtag
g g funkcióinak
kialakulásához a dinamikus
törzsstabilitás
á (törzskontroll)
biztosítja a hátteret
A finommozgások
gá fejlĘdésének
jĘ é é
megfigyelési szempontjai
1 A felsĘ
1. f l Ę végtag
égt g mĦködése
Ħködé különbözĘ
külö bö Ę
testhelyzetekben
2 Mozgáskoordináció
2.
3 Statikus egyensúly
3.
4 Dinamikus egyensúly
4.
5 Motoros tanulás képessége
5.
(anatómiai struktúrák, kognitív funkciók, figyelem,
utánzás,
tá á , motoros
t automatizmusok
t ti k kialakulása)
ki l k lá )
11-es beliv.indd 45 2015. 01. 08. 12:13:11

É
Érett ú
újszülött
j
F l Ę végtag
FelsĘ é t flexiós
fl ió h helyzetben,
helyzetben
l tb
élénk fogó
g reflex
1 hó
ó
A ffelsĘ
l Ę végtagok
égt g k tartását
t tá át gy
gyakran
k meghatározza
gh tá
az
aszimmetrikus tónusos
ó nyaki reakció
ó (ATNYR)
2 hó
ó
Hát
Háton ffekve
k kezeit
k it észreveszi,
é i nézi
é i
11-es beliv.indd 46 2015. 01. 08. 12:13:12

2-4 hó
ó
A primitív
i ití reflexek
fl k ffokozatosan
k t lleépülnek,
é ül k
egyre
gy több az akaratlagos
k tl g mozgásgá
4 hó
ó
Mindkét kezével egyformán

gy nyúl,
nyúl
y , markolászik
T
Testsúlyát
úl á egyik
ik oldalról
ld l ól a másikra
á ik ááthelyezi
h l i
4 hó
ó
A kezében
k éb tartott
t t tt csörgĘt
ö Ęt elejti,
l jti
amikor
ik egy másikat
á ik t kí
kínálunk
ál k számára
á á
11-es beliv.indd 47 2015. 01. 08. 12:13:12

Ti ik
ti ik ?
Mi okozhatja?
j
Négyhónapos kor környékén fokozott
megfigyelést igényel az a gyermek, aki:
• felsĘ
Ę végtagjait
ég gj következetesen aszimmetrikusan használja
áj
• egyik kezét lényegesen jobban preferálja
• szem-kézé koordinációs
á ó tevékenység
é y ég csak ritkán
á tapasztalható
p ó
• nem nyúl a megpillantott tárgy felé
Mié t?
Miért? Miért?
é
KülsĘ és belsĘ tényezĘk

tényezĘk, melyek a
„tankönyvi
f jlĘdé t”
befolyásolják.
y j
Mié t?
Miért? Mié ?
Miért?
Mié t?
Miért?
A négyhónapos
gy p csecsemĘ felsĘ
végtagi funkcióinak fejlĘdését
b f l á ló tényezĘk
befolyásoló té Ęk
• Az ATNYR fokozott kiváltódása

• Egyoldali izomrövidülés a nyaki régióban
((t ti lli )
(torticollis)
• I
Izomtónus
tó eltérései
lté é i
• A látás
látá vagy gy vizuális
i áli éészlelés
l lé zavara
• Túl sok,
k, vagygy túl k
kevés
é játék
j a gy
gyermek
k
közelében
6 hó
ó
Pontosan nyúl,
úl ffog,
k é l vizsgálgatja
kezével i ál tj a tárgyakat,
tá k t
tá
támasztott
t tt ülésben
ülé b elĘre
lĘ lletámaszt
tá t
11-es beliv.indd 48 2015. 01. 08. 12:13:13

6 hó
ó
Két tárgyat
tá gy t egyszerre
gy megtart,
gt t, egymáshoz
gy á h
ütöget „kopogtat
ütöget, kopogtat”
A hüvelykujj oppozíciós mozgása megjelenik
Ti ik
ti ik ?
Mi okozhatja?
j
6 hónapos
hó p k
kor környékén
kö yéké fokozott
gfigy lé t
gyermek, aki:
• A felkínált tárgy nem kelti fel a figyelmét, nem nyúl felé
• A felkínált tárgyat nagyon figyeli,
figyeli de nem nyúl érte
• Kezéhez érintett tárgyra ráfog, de a csörgĘt koordinálatlanul
rázogatja
• Kö
Következetesen
k aszimmetrikus
i ik
kézhasználat Miért?
é ? Miért?

tén e Ęk melyek
mel ek a
„tankönyvi
y fejlĘdést”
jĘ é
befolyásolják.
Mié t?
Miért?
Miért?
Miért?
é
A felsĘ végtag
g g funkcióinak eltérĘ
fejlĘdését eredményezĘ
e edmén e Ę tényezĘk
tén e Ęk 6
hó
hónapos k
kor kö
környékén
éké
• A látás vagy vizuális észlelés zavara

• A fej
fej- és törzskontroll zavara
((csökkent,
ökk t, vagy gy ffokozott
k tt izomtónus)
i tó )
• N
Nem é
érdeklĘdik
d klĘdik a kökörnyezete
y t iiránt,
á t, a játék
játékokat
j k t
nem is ismeri
• Elmaradás a kognitív funkciók területén
11-es beliv.indd 49 2015. 01. 08. 12:13:14

9 hó
ó
A óbb tá
Apróbb tárgyakat
k t 2 vagy 3 ujjal
jj l csippentve
i t
f l
felvesz,
,
mászás
á á soráná tenyerére
é támaszkodik
á
12 hó
ó
A tárgyakat
tá k t ki
kirámolja
á lj a k
kosárból
á ból é
és
néha
é vissza
Ti ik
ti ik ?
Mi okozhatja?
j
9-12
9 12 hónapos
hó p k
kor körül
kö ül fokozott
gfigy lé t
gyermek, aki:
• Az apró tárgyat nem veszi észre,
észre vagy nem kelti fel az
é deklĘdését
érdeklĘdését.
• Az apró tárgyat még gereblyézĘ mozdulattal sem képes
f l
felmarkolni
k l i
• Két kezét középhelyzetben
nem hozza
h össze,
ö nem tud
t d ttapsolni
l i
Miért? Miért?
Kül Ę és
KülsĘ é belsĘ
b l Ę tényezĘk,
té Ęk melyek
l ka
„„tankönyvi
y fejlĘdést”
j
Miért? befolyásolják
befolyásolják. Miért?
Mié t?
Miért?
11-es beliv.indd 50 2015. 01. 08. 12:13:14

A felsĘ
f l Ę végtag
é t funkcióinak
f k iói k eltérĘ
lté Ę
f jlĘdé é eredményezĘ
fejlĘdését d é Ę tényezĘk
é Ęk
9-12 hónapos kor környékén
• A látás vagy a vizuális észlelés zavara

• Motoros ügyetlenség
15 hó
ó
Má nem csak
Már k kipakol,
ki
kipakol
k l hanem
h vissza
i is
i
18 hó
ó
M t tó ujját
Mutató jját külön
külö képes
ké mozgatni
t i
( i kál t rámutat
(piszkálgat
(piszkálgat, á t td
dolgokra)
l k )
11-es beliv.indd 51 2015. 01. 08. 12:13:15

2 év
é
S í
Szívesen fi
firkál,
firkál
kál vonalat
l t hú
húz
Ti ik
ti ik ?
Mi okozhatja?
j
Kétéves kor
Kété k környékén
kö yéké fokozott
gfigy lé t
gyermek, aki:
• nehezen fog meg apró tárgyakat
• nem tud egy kupakot lecsavarni
• próbál, de nem képes nyomot hagyni a papíron.
Miért?
Miért?

„tankönyvi
fejlĘdést
befolyásolják.
befolyásolják
Miért? Miért?
Miért?
A felsĘ
f l Ę végtag
é t funkcióinak
f k iói k eltérĘ
lté Ę
é Ęk
kétéves kor környékén
• A látás és vizuális észlelés zavara

• Nem volt még ceruza a kezében
11-es beliv.indd 52 2015. 01. 08. 12:13:16

2-3 év
é
• Ollóvall vág,
Olló ág, gyöngyöt
gyö gyöt zsinórra
i ó ffelfĦz
lfĦ
• Má nem csak
Már k firkálgat,
fi kálg t, hanem
h irányítja
i á yítjj a
vonalvezetést és különféle alakzatokat formál,
vonalvezetést, formál
ezeket megnevezi
• „Mintha” játék
„Mintha á é megjelenik
Ti ik
ti ik ?
Mi okozhatja?
j
3é
éves kkor kö
környékén
éké fokozott
f k tt
megfigyelést
gfigy lé t iigényel
gé y l az a gy
gyermek,
k, aki:
ki
• nem tud
t d lapozni
l i
• nem játszik apró tárgyakkal
• ujjacskái nem ügyesednek
• nem tud
t d kö
körtt rajzolni
j l i Miért? Miért?

„tankönyvi
fejlĘdést
befolyásolják.
befolyásolják
Miért?
é t Miért?
Miért?
A felsĘ
f l Ę végtag
é t funkcióinak
f k iói k eltérĘ
lté Ę
é Ęk 3
éves kor környékén

• Elmaradás a kognitív funkciók/
intellektuális képességek területén
• Nem volt még ceruza a kezében,
kezében
nem
e látott
á
átott még
ég
é meséskönyvet
esés
é ö y et
11-es beliv.indd 53 2015. 01. 08. 12:13:16

4-5 év
é
Jó vizuomotoros
i t k
koordináció
koordináció,
di á ió
laterális
á dominancia kialakult
C
Ceruzátát három
há ujjal
jj l ffog
Ti ik
ti ik ?
Mi okozhatja?
j
5 éves kor körül fokozott megfigyelést igényel
az a gyermek, aki
• labdás
bdá feladatokban
f l d t kb kif
kifejezetten
j tt ü
ügyetlen
gy tl
• nem játszik apró tárgyakkal,
tárgyakkal ujjai nem ügyesednek
• nem tud, és nem is szeret rajzolni
• még
ég marokra
k fogja
f gjj a ceruzát,
át
nem tartja meg azt az ujjai között
Miért? Miért?
é

tényezĘk melyek a
„tankönyvi
tankön i fejlĘdést”
befolyásolják.
yá j á
Miért?
Mié t? Mié t?
Miért?
Miért?
A felsĘ
f l Ę végtagi
é t i funkciók
f k iók eltérĘ
lté Ę
é Ęk 5
éves kor környékén

• Elmaradás a kognitív funkciók/intellektuális
képességek területén
• Nem volt lehetĘsége gyakorolni a
ceruzahasználatot
h ál t t
11-es beliv.indd 54 2015. 01. 08. 12:13:17

6-7 év
é
É í szívesen
Épít, í legózik,
ó puzzle-t
puzzle t kirak
Kislabdát
l bdá akár
ká 3
3-44 m távolságra
á l á is eldob
ld b
A laterális
l ál d dominancia éés a szabályos
bál ceruzafogás
f á
kialakul
Ti ik
ti ik ?
Mi okozhatja?
j
7 éves
é kor
k körül
kö ül fokozott
gfigy lé t igényel
igé y l
az a gyermek,
gyermek aki
• nem játszik apró tárgyakkal, ujjai ügyetlenek
• nem tud,
tud és nem is szeret rajzolni
• még marokra fogja a ceruzát, nem tartja meg azt az ujjai között
• nem alakult ki a lateralizáció
Miért? Miért?

„tankönyvi
fejlĘdést
befolyásolják.
befolyásolják
Miért?
é t Miért?
Miért?
A felsĘ végtagi
g g funkciók eltérĘ
f jlĘdé ét eredményezĘ
té Ęk 7
é
éves kor
k környékén
kö éké
• Motoros
M o o o ügy
ügyetlenség
ü l ég
• El
Elmaradás
dá a kognitív
k g ití ffunkciók/intellektuális
k iók/i
/ t ll kt áli
képességek területén
11-es beliv.indd 55 2015. 01. 08. 12:13:18

Mit tanultam?
• A finommotorium fejlĘdésének folyamatát

• A nagymozgások és a finommotorium fejlĘdésének
összefüggéseit
• Megfigyelési szempontokat a finommotorium fejlĘdésének
kiemelt figyelmet érdemlĘ szakaszai során
• A manipulációs tevékenység komplex vizsgálatát a 0 0-7
7 év
közötti gyermekek esetében
• Az idegrendszeri fejlĘdés, a gyermek egyéni tulajdonságai és
a környezeti tényezĘk együttesen befolyásolják
a finommotoros funkciókó fejlĘdését
jĘ é é
11-es beliv.indd 56 2015. 01. 08. 12:13:19

57
VI. LÁTÁSI ÉS HALLÁSI FIGYELEM ÉS ÉSZLELÉS

FEJLŐDÉSE ÉS ZAVARAI. KOMMUNIKÁCIÓ,
BESZÉD ÉS FEJLŐDÉSI ZAVARAI
Most a szűrővizsgálatokon túl megfigyelhető és értelmezhető érzékszervi észlelési, fi-

gyelmi zavarokkal, valamint a gyermeki kommunikációban (beszédészlelés, beszédértés,
beszédhasználat, kommunikációs nyitottság) megnyilvánuló nehézségekkel fogunk fo-
glalkozni.
Ebben a szakaszban tehát olyan témát fogunk feldolgozni, mely segít integrálni
Gyermek-alapellátási Útmutató gyakorlati használatát, értelmezését, és elmélyíti a tudást
ezekkel kapcsolatban.
A téma feldolgozása során hangsúlyt fektetünk a területek szoros összefüggésének meg-
látására és értelmezésére.
A tréning célja, hogy a már meglévő, vagy megszerzett tudásanyagukat a gyakorlati,
problémaorientált megközelítésen keresztül segítsen integrálni. Aktív részvételre számí-
tunk, egyéni, kiscsoportos munka során kerüljön mozgósításra mindenkinek a saját tudása,
kibővítve azokat a közös gondolkodás által szerzett tapasztalatokkal.
Tartalmi szempontból a tréning célja az is, hogy a feldolgozás során esetlegesen felszín-
re kerülő még hiányos ismereteket a lehetőségekhez mérten pótolja. A gyermeki látás, hallás
és kommunikáció fejlődése a funkcionális működésen túl, az észlelés és a figyelem támo-
gatásával válik minőségileg fontos részévé a tanulási folyamatoknak. Tehát nem a szűrésre
koncentrálunk, hanem, hogy ezen képességeiket hogyan használják a gyermekek a tanu-
lásban, mi okozhat a fejlődés folyamatában esetlegesen megtorpanást, lelassulást, vagy
eltérő menetet.
Az érzékelés az érzékszerveinken keresztül történő ingerfelvételt jelenti. Az érzék-
szerveink a külvilágból és testünkből érkező információkat „fordítják le” elektrokémiai
természetű kódokra, mely az agy nyelve. Az agy fogadja az ily módon kódolt szenzoros in-
formációt, szervezi, integrálja, feldolgozza, és értelmezi. Ez a percepció, vagyis az észlelés
folyamata. Az észlelés lényegét tehát agyi kognitív folyamatok adják, melyek működése függ
korábbi tapasztalatainktól, érdeklődésünktől. Az észlelés nagyon összetett, gyakran nem
objektív folyamat.
Környezetünk hatalmas információáradattal bombázza érzékszerveinket minden pilla-
natban. Az információval elárasztott ember számára, bármilyen feladaton is dolgozik, a be-
jövő információ legnagyobb része lényegtelen. Rendelkeznünk kell valamilyen módszerrel,
hogy a bejövő információt megszűrjük, és a szükséges dolgokat megtartsuk, hiszen sokkal
több a minket érő inger, mint amennyi kapacitással rendelkezünk ezek feldolgozására. Hogy
az ingerek sokaságából mit észlelünk, azt a figyelem határozza meg.
A figyelem az emberi tapasztalásban központi szerepet tölt be: az ingerek közötti szelek-
tálást, az információfeldolgozást az adott helyeken, adott ingerekre irányítja. Attkinson és
munkatársai (2005) megfogalmazásában a figyelem az a képesség, mellyel bizonyos in-
11-es beliv.indd 57 2015. 01. 08. 12:13:19

formációk részleteit kiemeljük, míg más információkat ezzel egyidejűleg figyelmen kívül
hagyunk.
VI./1. JÁTÉK(OK), GYAKORLATOK
Lásd-Halld-Mondd…
11-es beliv.indd 58 2015. 01. 08. 12:13:19

VI. Látási és hallási figyelem és észlelés fejlődése .... 59
Látási és hallási figyelem

gy és észlelés
fejlĘdése és zavarai
zavarai.
Kommunikáció,
á ó beszéd é és
é fejlĘdési
Ę é
zavarai
Ɣ érzékelés,
érzékelés észlelés
észlelés, figyelem fogalmának
ismerete
Ɣ látási figyelem és észlelés
Ɣ hallási figyelem és észlelés
Ɣ kommunikáció - beszéd
Ɣ beszédészlelés, beszédértés, beszédhasználat
(kif j Ę
((kifejezĘ b
beszéd),
éd)), kommunikációs
k iká ió nyitottság
yit tt ág
Ɣ h llá b
hallás-beszéd-kommunikáció
éd k iká ió összefüggései
ö függé i
Ɣ komm nikáció bes éd s ociális
kommunikáció-beszéd-szociális kés ségek
készségek
g
összefüggései
LÁSD!
HALLD!
BESZÉLJ RÓLA!
FILM!
Mit érzett?
é tt?
Mitt tett volna

o a legszívesebben?
egs esebbe
Találkoztak
lálk k már
á hasonló
h ló „problémás
problémás”
blé á ”
gyermekkel?
kk l?
Mit gondoltak
d lt k róla,
ól amikor
ik mégé nem
t dták mii áll a viselkedésük
tudták i lk dé ük hátterében?
hátt éb ?
ÉRZÉKELÉS
ÉSZLELÉS
FIGYELEM
11-es beliv.indd 59 2015. 01. 08. 12:13:19

Látási és hallási figyelem és észlelés

fejlĘdése
Ę é és
é zavarai.
Kommunikáció,
á ó beszéd é és
é fejlĘdési
Ę é
zavaraii
Né d és
Nézd
Nézd, é lásd
lá d is
i meg!!
Halld és értsd is meg!

Halld,
Látá i és
Látási é hallási
h llá i figyelem
figyele ésé észlelés
é lelé
fejlĘdése
j és zavarai
zavarai.
Kommunikáció, beszéd és fejlĘdési
Kommunikáció, j
zavarai
Beszélj és mondd
Beszélj, mondd, meséld,
meséld magyarázd
is el!
Fi
Figyelemzavar
l tü
tünet
tünet-együttes
t együttes
ütt
Látási
á á ésé hallási
á figyelem és
é észlelés
é é
fejlĘdése
j és zavarai
zavarai.
Kommunikáció beszéd és fejlĘdési
Kommunikáció,
zavarai
a arai
CsecsemĘkor
Ę
0 2 hó
0-2
FILM
11-es beliv.indd 60 2015. 01. 08. 12:13:19

LÁTÁS – amikor a 2 hónapos baba nem lát jól
• Tekintet kapcsolódása
p nem,
nem vagy
gy csak
pillanatokra alakul ki
• NézelĘdés
é lĘdé helyett
h l céltalan
él l szemmozgások
á k
• Fixálás nem csak arcra nem alakul ki,
ki hanem
fényre kontrasztos nagyobb tárgyra sem
fényre,
• G k
Gyakran jjobban
bb szeretnekkhhason lenni,
l i ij
ijedten
d
sírnak ha mozgatják Ęket
sírnak,
• Mosoly érintésre
érintésre, vagy hangra érkezik
HALLÁS – amikor
ik a 2 hó
hónapos
p baba
b b nem hall
h ll jjól
• Van sírás – de a síráshang vagy gyenge,
gyenge vagy
színtelen,
í l egyhangú,
h ú éd
édesanya sem tudja
d
egyértelmĦen miért sír
egyértelmĦen,
• Van gĘgicsélés – de nem elég erĘteljes, vagy
i kább ttorokhangok
inkább kh g k jjellemzik,
ll ik, erĘs
Ę sikítás
ikítá
• Mosoly a látványra,
látványra vagy érintésre jelenik meg,
meg ha
csak
k beszélnek
b él k hozzá,
h á, akkor
kk nem
• ErĘs, hirtelen zajra nem rezzen össze - ! Nyugodt
ErĘs
babák,
á nyugodt körülményeké között tudnak ilyet
Látási
á figyelem és
é észlelés
é é
fejlĘdése
j és zavarai
zavarai.
Kommunikáció, j
zavarai
CsecsemĘkor
Ęk
2 4 hó
2-4 ó FILM
11-es beliv.indd 61 2015. 01. 08. 12:13:20

• A hang gazdáját hasztalan keresi a tekintetével.

tekintetével
• Aktívan keresi az arcot, de csak a kontúrját tudja
fixálni a hajunkat nézi.
fixálni, nézi A tárgyakat nem tudja fixálni.
fixálni
• A tárgyak mozgását nem figyeli, nem tudja követni.
• A tárgyak után nem nyúl,
nyúl vagy csak lengeti a karját.
karját
• A kezébe adott tárgyat nem viszi a szeme elé. Lámpát,
ablakfényt fixál.
fixál
• Nem fordul a tárgyakért az oldalára.
HALLÁS KOMMUNIKÁCIÓ,
HALLÁS, KOMMUNIKÁCIÓ BESZÉD –
amikor a 4 hónapos baba nem hall jól
• Síráshangja,
í á h gj , hangadásai
h g dá nem színesednek
í d k (még
( ég
mindig kurjongatnak akár!)
• Visszacsatolás a hangokra – kommunikáció inkább
gesztushoz,
g t h , mimikához
i ikáh kötött
• Ok oko at megélésének akadálya
Ok-okozat akadál a a
kommunikációban
• ErĘs, hirtelen zajra nem rezzen össze - ! Nyugodt
babák nyugodt körülmények között képesek erre
babák,
Látási
á figyelem és
é észlelés
é é
fejlĘdése
j és zavarai
zavarai.
Kommunikáció, j
zavarai
C
CsecsemĘkor
Ęk
4 6 hó
4-6
FILM
11-es beliv.indd 62 2015. 01. 08. 12:13:20

• Nem tárgyakért
gy fordul az oldalára. Hasra fordul,, de nem
emelkedik el a talajtól (alkartámasz,
(alkartámasz kartámasz,
kartámasz térd-kéz-
láb állás).
állá )
• Nem nyúl, vagy nem pontosan nyúl a tárgyak felé. Még
mindig inkább mindkét kezével nyúl.nyúl
• Elejtett
l j tárgy
á gy után
á inkább
kább tapogat.
p g
• A kezébe adott tárgyat többnyire csak a szájába viszi,viszi vagy
a fény-árnyék
fény árnyék játékát nézegeti a szem elé tartott tárggyal,
tárggyal
kezével.
• Hanggal és nem tekintetkapcsolattal kommunikál.
Hanggal, kommunikál
amikor a 6 hónapos baba nem hall jól (1.)
• Hangadások beszĦkülése,
beszĦkülése elcsendesedik! Nincs
visszacsatolás: a saját hangját sem hallja jól!
• Visszacsatolás
Viss acsatolás a mások hangjára
hangjá
gj a – kommunikáció
komm nikáció
inkább gesztushoz,
gesztushoz mimikához kötött.
kötött
• A beszéd
b éd érzelmi
é l i színezetét
í tét nem tudja
t djj
differenciálni (inkoherens viselkedés próba)
• Érintésre fordul a hozzá beszélĘ felé.
felé
• ErĘs,
Ę hirtelen zajra nem rezzen össze!
• Nem keresi a hang forrását!
• Magába
Magába-forduló
á forduló
ó lehet, vagy másá ingereket keres,
pl : erĘsen dobog
pl.:
p g a lábával,
lábával erĘsen kopogtat
p g a
talajon („zeng
( zeng-rezeg
rezeg a ház
ház”)).
11-es beliv.indd 63 2015. 01. 08. 12:13:20

Látási
á figyelem és
é észlelés
é é
fejlĘdése
j és zavarai
zavarai.
Kommunikáció, j
zavarai
C
CsecsemĘkor
Ęk
6 9 hó
6-9
FILM
LÁTÁS – amikor a 9 hónapos baba nem lát jól (1.)

(1 )
• A manipuláció testközelben marad.

marad Forgatja,
Forgatja tapogatja,
tapogatja
nyalogatja
l tj a tá
tárgyakat,
k t de
d a nézegetés
é té nem jelentĘs,
j l tĘ vagy
nem is nézi azokat.
• Nem pontosan nyúl a tárgyak felé.
felé Sok a próba,
próba mire
megragadja
g g djj a tárgyat.
á gy
• Elejtett tárgy helyett azonnal mást keres,
keres tapogat.
tapogat Amikor
megunt egy játéktárgyat nem leteszi,
leteszi vagy dobja,
dobja hanem
kiejti,
j , elengedi.
g
• Két tárgy ritkán kerül a kezébe,
kezébe azokat ügyetlenül
k
kopogtatja
t tj öössze.

(2 )
• Helyváltoztatás talajhoz tapadva,

tapadva vagy óvatos:
támponttól
á p ól támpontig
á p g tart.
• Helyet
e yet változtat,
á to tat, mászik,
á
ás , de a földre
ö d e szegezett
s ege ett
szemmel gyakran nekimegy valaminek.
szemmel, valaminek
• Elmaradhat a „dobom-megyek
dobom megyek utána
utána” játék.
játék
• Nem szedi össze a szöszöket,

szöszöket morzsákat menet
közben.
11-es beliv.indd 64 2015. 01. 08. 12:13:20

LÁTÁS
Á Á – amikor a 9 hónapos
p baba nem lát jól
j ((3.))
• Közell h
Kö hajol,
j l sokat
k t nyalogat,
l t szagolgat.
l t
• Hanggal, tapogatással, gyakori bújással kommunikál, nem
tekintetkapcsolattal.
tekintetkapcsolattal
• Ha nagygy csendd veszii kö
körül,
ül, sírva
í ffakad.
k d
• Ha hallja anyja hangját keresi,
keresi mégis sírva fakad amíg ölbe
nem veszik.
veszik
• Nem mer anyjától
yj nagyon
gy eltávolodni.
• Odamászik egy lábhoz,
lábhoz és ha nem anyja emeli fel,fel akkor
megijed,
ij d vagy csalódott
lód tt llesz. ((eltéveszti)
lté ti)
(1 )
• Nehezebben vagy nem irányítható szóval.
Nehezebben, szóval
• Nevére nem figyel,
figyel nem áll meg,
meg vagy hagyja abba amit
cs á
csinál.
• A beszéd érzelmi színezetét nem tudja differenciálni
(inkoherens viselkedés próba).
próba)
• Nehezebben megnyugtatható,
megnyugtatható csak testi kontaktussal.
kontaktussal
• Nagyon nézi az arcot! Vagy ellenkezĘleg: mintha nem
érdekelné a másik személy.
y
• Anyját nem engedi el, fĘleg idegen környezetben.
HALLÁS
HALLÁS,
Á KOMMUNIKÁCIÓ,
KOMMUNIKÁCIÓ
Á Ó BESZÉD
É –
amikor
ik a 9 hónapos
hó p baba
b b nem hall
h ll jjól (2
((2.))
• Hangadásai egysíkúak,
egysíkúak torokhangok,
torokhangok ciklikus
h g
hangsorok
k nem indulnak
i d l k ((p
(pl.:”tetetete”,
l ”t t t t ”,
„mamamama
mamamama”, stb.).
stb )
• Hangerejével
é nem differenciál
á érzelmet.
é
• Hangpárbeszédbe nem vonható,
vonható nem ismétli amit
mondanak neki.
neki
11-es beliv.indd 65 2015. 01. 08. 12:13:21

Látási
á figyelem és
é észlelés
é é
fejlĘdése
j és zavarai
zavarai.
Kommunikáció, j
zavarai
C
CsecsemĘkor
Ęk
9 12 hó
9-12
FILM

(1 )
• Feláll ugyan
ugyan, de ott alig mozdul el.el
• T
Tapogat,t mielĘtt
i lĘtt lé
lépne oldalazáskor.
ld l á k
• Ha elindul, leginkább nekilódul (majd csak elkapják, odaér
valahova).
valahova)
• V
Vezetve jjárásnál
já á ál lefelé
l f lé tekint,
ki , rábízza
ábí magát
gá teljesen
ljj a
felnĘttre.
felnĘttre
• Mélységet nem érzékel,
érzékel elindul a lépcsĘn,
lépcsĘn vagy épp fordítva:
négykézlábra
gy ereszkedik és megtapogatja,
g p g j , ha valami vonal,,
vagy ilyesmi kerül elé.elé

(2 )
• Nem ügyes
gy a kétkezes mozgásokban.
g Ö
Összeütögetéskor
g
szinte mindig melléüt
melléüt, vagy nagyon lelassítja az
ö
összeillesztést.
ill té t
• Közel hajol a tárgyhoz, mielĘtt megérintené. Gyakran
hamarabb nyalogat,
nyalogat szagol,
szagol mint érint.
érint
• A tárgyak
á gy k behelyezése
b h ly é pontatlan,
p l , vagy
gy egyáltalán
gyál lá nem
megfigyelhetĘ.
megfigyelhetĘ
• Behelyezéskor túlnyúl a tárgyon,
tárgyon vagy már elĘtte akarja
be ee es e
beleereszteni.
• Apró dolgokat nem próbál meg felszedni.
felszedni
11-es beliv.indd 66 2015. 01. 08. 12:13:21

LÁTÁS – amikor
ik a 12 hónapos
hó p baba
b b nem lát jjól (3
((3.))
• Nem é
N érdeklĘdik
d klĘdik a kö
könyvek
y k iránt
i á t ((azok
k csak
k
tárgyak a számára).
számára)
• Túl kö
közelrĘl
l Ęl nézi
é i a ké
képeket.
p k t
• Közel hajol beszélgetéskor.

é é
• IdĘnként kurjongat
kurjongat, várja a választ (nincs
egyedül).
(1 )
• N h
Nehezebben,
bb vagy nem irányítható
i á íth tó szóval.
ó l
• Nevére
N é nem figyel,
fi l nem áll meg, vagy h
hagyja
j abba
bb amit
it
csinál.
• Nem érti a „nem
nem”-et
et.
• Nehezebben megnyugtatható,
megnyugtatható nehezen kezelhetĘ.
kezelhetĘ
• Nagyon nézi az arcot! Vagy ellenkezĘleg: mintha nem
é d k l é a másik
érdekelné á ik személy.
él
• Nagy
N gy zajt
jt
j csap
p a tá
tárgyakkal,
gy kk l kiválasztja
ki ál tjj a zenélĘs,
élĘ h hangot
g t
adó játékokat,
játékokat azokat kedveli.
kedveli
HALLÁS,
Á KOMMUNIKÁCIÓ,
Á Ó BESZÉD
É –
(2 )
• S k t kiabál
Sokat ki bál - vagy
gy egyáltalán
gyált lá nem h
hallani
ll i hhangját.
gjját
• Bizonyos hangok nem jelennek meg: elsĘsorban a
sziszegĘk a „h
sziszegĘk, h”, és a mássalhangzók hiánya hallható.
hallható
Esetleg a ciklikus hangsorok sem jelennek meg.
• Intonációja nem színes.
színes
• Nem halandzsázik (baba-beszéd).
(baba beszéd)
11-es beliv.indd 67 2015. 01. 08. 12:13:21

Látási
á figyelem é
és é
észlelés
é fejlĘdése
Ę é és
é
zavarai.
zavarai
Kommunikáció,
á ó beszéd
é és
é fejlĘdési
Ę é zavarai
Ki d d k
Kisded kor
12 18 hó
12-18
FILM
LÁTÁS – amikor
amiko a 18 hónapos
p baba nem lát jjól
• Sokszor esik, balesetezik, nekimegy dolgoknak
• Nem mozog eleget,

eleget inkább statikusan játszik
• Nem tekint a távolba (gyakran leszegi a fejét)
• Mellérak
llé k
• Nem szeret könyvet nézegetni
amikor a 18 hónapos baba nem hall jól,
jól a kommunikáció-
kommunikáció
beszéd terén elmarad
• „Hangos
Hangos” beszédben,
beszédben játéktevékenységben.
játéktevékenységben
• N é
Nevére, hívásra
hí á nem figyel
fi l fel.
f l
• Nem játszik
á hang
hang-párbeszédet,
párbeszédet,
á é nem ismétli
é a felnĘttek
Ę
szavait.
szavait
• Játékáb
Játékában magányos.
gá y
• Nem jelentek meg szavai (legalább 10 szókezdemény,
amit megfelelĘen használ).
használ)
11-es beliv.indd 68 2015. 01. 08. 12:13:22

Látási
á figyelem é
és é
észlelés
é fejlĘdése
Ę é és
é
zavarai.
zavarai
Kommunikáció,
á ó beszéd
é és
é fejlĘdési
Ę é zavarai
Ki d d k
Kisded kor
18-36
18 36 hó
FILM
LÁTÁS,
Á Á HALLÁS
Á - amikor a kisded nem érzékel
é
érzékel-észlel
é é
észlel jól
ó
• A szabadban, játszótéren óvatos, kevésbé felfedezĘ.
• MesszirĘl bizonytalan annak eldöntésében, hogy

merre ki felé induljon,
merre, induljon ha hívják.
hívják
• Nem kedveli a hintázást.

hintázást
• Mászókán gyakran mellélép,

mellélép vagy el is kerüli.
kerüli
• Túl közel hajol a tárgyakhoz,

tárgyakhoz képekhez.
képekhez
HALLÁS,
Á KOMMUNIKÁCIÓ,
Á Ó BESZÉD
É –
amikor a kisded nem hall jól,
jól a kommunikáció-beszéd terén
elmarad
• Mindig
Mi dig szembeb helyezkedik
h ly k dik a felnĘttekkel,
f l Ętt kk l nagyon
gy
odahajol a gyerekekhez.
gyerekekhez
• Figyelmetlen állandóan „monitoroz
Figyelmetlen, monitoroz”
• K
Kevesebb
bb szót
ót használ,
h ál, kevésbé
k é bé érthetĘ
é th tĘ a b
beszéde
éd
• Visszahúzódó, inkább követĘ magatartású
11-es beliv.indd 69 2015. 01. 08. 12:13:22

Látási
á figyelem é
és é
észlelés
é fejlĘdése
Ę é és
é
zavarai.
zavarai
Kommunikáció,
á ó beszéd
é és
é fejlĘdési
Ę é zavarai
Ki
Kisgyermekkor
kk
3 5 év
3-5 FILM
LÁTÁS
Á Á –a
amikor
o az
a óvodás
ó odá
á gyermek
gy nem lát
á jól
jó
ó
• Többet ütközik társaival,

á mint mások.
á
• Labdajátékokban ügyetlen.
ügyetlen
• Tornafoglalkozások során több baleset éri.
• KözelrĘl nézi a tárgyakat
tárgyakat, a papírt.
papírt Nem szeret rajzolni,
rajzolni
kézmĦves foglalkozásokba nem szívesen kapcsolódik
be.
be
• Gyakran hunyorog.
HALLÁS,
Á BESZÉDÉ – amikor az óvodás gyermek nem hall
jól nem beszél tisztán
jól,
• Tevékenységet késĘbb hagy abba, mint társai.

• Gyakrabban lesz hirtelen dühös.
dühös
• B
Beszéde
éd nehezen
h érthetĘ.
é th tĘ
• Furcsa
u csa a hanghordozása.
a g o do á
ása
11-es beliv.indd 70 2015. 01. 08. 12:13:22

KOMMUNIKÁCIÓ
Á Ó – amikor az óvodás gyermek nem
megfelelĘen kommunikál
• N
Nem szívesen
í mesél.
él
• Szókincse „felnĘttes
„felnĘttes”..
• Szó szerint értelmez,
értelmez gyenge a humorérzéke.
humorérzéke
• Magányosan
M á játszik,
ját ik inkább
i kább hozzá
h á kapcsolódnak,
k lód k mint
i t
Ę kezdeményez.
kezdeményez
• Nehezen mĦködik együtt másokkal.
másokkal
Látási és hallási figyelem

gy és észlelés
fejlĘdése
Ę é és
é zavarai.
Kommunikáció,
iká ió beszéd
b éd és
é fejlĘdési
f jlĘdé i
zavarai
Kisgyermekkor
5-7
5 7 év
é
FILM
LÁTÁS – amikor
ik az iiskolába
k láb iinduló
d ló gy
gyermek
k nem
lát jól
• Gyak an hunyorog.
Gyakran h nyo og
g
• Rajzoláskor,
á könyv nézésekor
é é túl
ú közel hajol a
p p
papírhoz.
papírhoz
11-es beliv.indd 71 2015. 01. 08. 12:13:23

HALLÁS, BESZÉD – amikor az iskolába induló

HALLÁS
gyermek nem hall jól,
ó nem beszél
é tisztán
á
• Hangosan beszél
b él
• Gyakran visszakérdez
KOMMUNIKÁCIÓ – amikor az iskolába induló

gyermek nem megfelelĘen kommunikál
• Nem lehet vele
ele beszélgetni.
be élgetni
g
• BeszĦkült az érdeklĘdési köre
köre, azon belül
azonban
b nagyon
gy tájék
tájékozott.
j tt
• Nem érti mások érzelmeit.
érzelmeit
• N
Nem ttud
d barátságot
b át ág t fenntartani.
f t t i
Mit tanultam?
• Az érzékszervek mĦködése,
mĦködése az észlelés a
gyermekekk k tanulásilá i ffolyamatainak
l i k alapjai.
l j i
• Lá
Látás,
átás,
á látási
lá
átás
á i figyelem
figyele fogalma
fogal a
• Hallá
Hallás,
á ,h hallási
allá
á i fi
figyelem
gy l ffogalma
ogal a
• A beszéd
b éd indulásának
i d lá á k elmaradása,
l dá , a kifejezĘ
kif j Ę
és a befogadó nyelvi készségek alakulásának
zavara
• A kommunikáció nehézségei
11-es beliv.indd 72 2015. 01. 08. 12:13:23

73
VII. A PSZICHOMOTOROS FEJLŐDÉS

VIZSGÁLATA KISGYERMEKKORBAN.
NEMZETKÖZI ÉS HAZAI TESZTEK, AZOK
ÉRTÉKELÉSE. AZ EREDMÉNY KOMMUNIKÁCIÓJA
A SZÜLŐKKEL
Az előadás ismerteti és bemutatja a kisgyermekkori pszichomotoros fejlődés mérési

lehetőségeit. A gyermekek pszichomotoros fejlettségének standardizált módon történő
felmérése alapján dől el, hogy a szűrővizsgálatok során megjelenő fejlődésbeli elmaradás,
lelassulás, vagy eltérés a kortárs csoport átlagteljesítményéhez képest valós, mérhető el-
maradás-e, vagy a tipikus fejlődésmenet egyéni variációja. A skálák és tesztek értékelési
rendszere segít megtalálni a gyermekek mérhető fejlődésbeli elmaradásának a hangsúlyait,
vagyis mely területen van a leginkább nehézsége, akadálya a fejlődésüknek, és mely terül-
etek az erősségeik. Ez az eredmény segít kijelölni a fejlesztések irányvonalát és tartalmát.
A nemzetközi viszonylatban és itthon leggyakrabban használt fejlődési skálák és a tesztek
alkalmazásának rövid ismertetése során betekintést nyújtunk arról, hogy mely életkorban
és mely problémák esetén, milyen skálákkal és/vagy tesztekkel mérik a gyermekek pszicho-
motoros fejlettségét, kognitív képességeit, intelligenciáját. Az áttekintéskor a skálák, tesztek
értékelési rendszerét is röviden ismertetjük. A kisgyermekek pszichomotoros fejlettségének
megkésettsége esetén az értékelés értelmezése nagy segítséget nyújt a szülőkkel folytatott
kommunikációban, ezért az előadás és a téma feldolgozása során ezekre is kitérünk.
VII.1. JÁTÉK(OK), GYAKORLATOK
Értjük…?
11-es beliv.indd 73 2015. 01. 08. 12:13:23

• Pszichomotoros fejlĘdés és annak

vizsgálata
• Megfigyelés
• A teszt fogalma
fogalma, értékelési rendszere
• FejlĘdési Skálák, értékelési rendszerük
• Gyakran alkalmazott vizsgáló eljárások
• A vizsgálati eredmények értelmezése a
bio-pszicho-szociális kontextusban
• Az eredmény kommunikációja a
szülĘkkel
Ön mit mondana?
Szituációs jjáték,, melyben

y egy
gy
szakvéleményrĘl érdeklĘdĘ szülĘnek
kell válaszolnunk a kérdéseire
Pszichomotoros fejlĘdés
Ę é és
é
g
annak vizsgálata
• Pszichomotoros fejlĘdés, és annak

vizsgálata egészen
kisgyermekkorban
• Pszichodiagnosztika
• Pedagógiai diagnosztika
11-es beliv.indd 74 2015. 01. 08. 12:13:23

VII. A pszichomotoros fejlődés vizsgálata kisgyermekkorban ... 75
A vizsgálat
sgá at folyamata
o ya ata
• Személyes kapcsolatok kialakítása

• Információk adatok gyĦjtése
(kikérdezés megfigyelés)
(kikérdezés,
• FejlĘdési skála vagy teszt felvétele
• A szülĘkkel folytatott megbeszélés
((a team összes tagjának
gj
részvételével)
Megfigyelés
• S
Szempontjai
tj i
• Körülményei
FejlĘdési Skálák
Értékelési rendszerük
Gyakran alkalmazott vizsgáló

eljárások
1. Brunet-Lezine
1
0-30 hónapos korig
FejlĘdési qvóciens=FQ
11-es beliv.indd 75 2015. 01. 08. 12:13:23

2 Bayley
2. B l II /III FejlĘdési
II./III. F jlĘdé i Skál
Skála
0-42 hónapos korig
Mentális fejlĘdési indexet (MDI) és
Motoros fejlĘdési indexet (PDI) határoz meg
3. SEED FejlĘdési Skála

(Sewall Early Educational Development)
0-4 évig
Fejlettségi kort határoz meg
(Sewall Early Educational Development
A teszt fogalma
A tesztek értékelési rendszere
Gyakran alkalmazott vizsgáló

eljárások
1. Budapesti
p Binet Intelligencia
g Teszt
3-14 évig
Intelligencia hányados=IQ
hányados IQ
2 S
2. Snijders-Oomen
ijd O N
Nonverbális
báli
Intelligencia Teszt
2,5-7 évig nem beszélĘ gyermekek
Intelligencia hányados
hányados=IQ
IQ
3. WISC-IV Intelligencia Teszt
4. Hawik-teszt
5. MAWGYI-R –teszt
6. Raven teszt
11-es beliv.indd 76 2015. 01. 08. 12:13:24

VII. A pszichomotoros fejlődés vizsgálata kisgyermekkorban ... 77
Egyéb fejlĘdési területek

vizsgálatára
i ál tá alkalmazott
lk l tt eljárások
ljá á k
• Beszéd – pl.: Peabody-, GMP teszt

• Észlelés és mozgás – pl.: Bender A-B-,
Frostig-, Goodenough
Frostig Goodenough- teszt
• Szociális érettség – pl.: Doll-skála
• y
Személyiség g–ppl.: Világ-teszt,
g , Szondi-,,
Rorschach-teszt
A vizsgálati eredmények
é t l
értelmezése
é
• Kóroki
ó diagnózis
ó (ha van)
• FejlĘdési diagnózis eredménye
• Komplex gyógypedagógiai diagnózis (nem
deficitorientált)
• g
Diagnosztikus kategóriák
g
Az eredmény kommunikációja
a szülĘkkel
JÁTÉK újra
11-es beliv.indd 77 2015. 01. 08. 12:13:24

Azt tanultam, hogy…
• …hogyan történik a gyermekek pszichomotoros

fejlettségének komplex vizsgálata
vizsgálata.
• …milyen eszközökkel, tesztekkel, skálákkal
g
végzik ezeket a leggyakrabban
ggy ma
Magyarországon.
• …ezeknek a mérĘ eszközöknek milyen az
é ték lé i rendszere.
értékelési d
• …hogyan kell a komplex fejlĘdési diagnosztikai
folyamatot és a megszületett diagnózist
értékelnem,
• és ennek eredményét, hogyan tudom a
optimálisan
ti áli k
kommunikálni
ikál i a szülĘk
ülĘk ffelé.
lé
11-es beliv.indd 78 2015. 01. 08. 12:13:24

79
VIII. KÉPESSÉ TEVÉS MŰVÉSZETE.

KOMMUNIKÁCIÓS ALAPKÉSZSÉGEK
Védőnőként, háziorvosként, vagy házi gyermekorvosként a családok kompetencia- és

szerephatárok közötti, de komplex, átfogó segítése, támogatása ugyanúgy az elsődleges fel-
adatok között definiálható, mint a „szűkebb szakmai értelemben” vett egészségügyi gondo-
zás; sőt, az átfogó, komplex segítés gyakorlatilag megkerülhetetlen alapfeltétele ez utóbbi te-
vékenységek lehető legnagyobb hatékonysággal történő ellátásának.
Kiemelten fontosnak tartjuk a szülők ilyen formában történő támogatását, hiszen a gyer-
mekek a fogantatásuktól kezdve gyakorlatilag egy az egyben a közvetlen környezetükre re-
agálnak fejlődésükben.
(Ez igaz az organikus eredetű elváltozásokkal, sérülésekkel küzdő gyermekek fejlődése
esetében is. Természetesen az organikus okokat a legtöbb esetben nem a szülői lét megnyil-
vánulásai következményének kell tekinteni - kivéve ez alól a közvetlenül a szülői magatar-
tásból – pl. alkoholizmus, bántalmazás, stb. – származó sérüléseket.)
A szülők támogatása, gondozása minden esetben hozzájárul a helyzet kezeléséhez, a
probléma megoldásához.
(Ez igaz még akkor is, amikor a gyermek esetlegesen kiemelésre kerül a családjából: a
gyermekvédelmi alap-, és szakellátás szakmaiságának alapelve a szülő segítése, képessé te-
vése a saját életének vezetésére, azért, hogy ezt elérve a gyermek hazagondozva újra a csa-
ládjában nevelkedhessen; az állam a szakellátásba helyezéskor segítő attitűddel átmeneti-
leg gondoskodik a gyermek gondozásáról annak érdekében, hogy a szülő minél jobban kon-
centrálhassa energiáit az ő saját élete rendezésére.)
Tehát minden egyes gyermek egészséges fejlődésének biztosításához elengedhetetlen
rendszerszemléletű alapfeltétel, hogy a szülők támogatása módszertanának elméleti és gya-
korlati elemeit is ismerjük, és alkalmazzuk!
Ehhez pedig az egyik rendelkezésre álló eszközünk a saját személyiségünk.
Az egyéniségünkkel kell képesnek lennünk olyan minőségű szakmai kapcsolatot kialakí-
tani minden egyes kliensünkkel, ami biztosítja az együttműködésüket, tanácsaink, javasla-
taink megfogadását – nagyon sok esetben a segítő emberi kapcsolat „láthatatlan erővonalá-
nak” bátorító, megtartó erejével elérve az együttműködést, és azt, hogy az ellátottak képes-
sé váljanak az egészséges önálló családi életre.
A személyiségünk pedig mi magunk vagyunk: ismereteink, tudásunk, érzelmeink, visel-
kedésünk, kommunikációnk egymásra állandóan és kölcsönösen (vissza-) ható dinamikus
ötvözete segít gyógyítani, támogatni a családokat.
11-es beliv.indd 79 2015. 01. 08. 12:13:24

VIII./1. CÉLOK/FEJLESZTENDŐ KOMPETENCIÁK
• Ez a blokk - komplex rendszerszemlélettel tekintve az egészségügyi alapellátói segítői

tevékenységet - összefoglalja azokat a fő elvi megfontolásokat, amelyek ismerete nél-
külözhetetlen a modern egészségügyi alapellátásban, végső soron a családok segítő tá-
mogatásában, majd ezekhez kapcsolódóan
• olyan alapgondolatokat és kommunikációs módszereket mutat be, amelyek ismerete,
magunkénak vallása és aktív gyakorlása hasznunkra tud lenni a mindennapi munka-
szituációk kezelése során:
◉ attitűdünk, és
◉ az ezen alapuló kommunikációnk fejlesztése a célunk.
1. A szülők saját története

„Nem tehetnek róla…”
Az elfogadás megértést jelent, és nem felmentést vagy ráhagyást. A valóság indulat- és
ítélkezésmentes tudomásulvételét jelenti.
Vagyis valóban nem tehetnek arról, hogy milyen tüneteket mutatnak. Ennek elfogadása
kulcsfontosságú a segítői munka során. De képesek kis lépésekben tanulni.
2. Hatékony segítség
A valóság tudomásul vétele éppen ezért a gondolkodásbeli alapja a hatékony segítésnek,
hiszen a probléma él, ott van előttünk, csak a valós helyzetből kiindulva tudunk adekvátan
reagálni. Megcsal a vizualitásunk: gyerek szinten rekedt meg, vagy oda csúszott vissza a fel-
nőtt (vagy a fiatal), úgy viselkedik, mint egy gyerek, de felnőtt testben látjuk.
3. Képessé tenni valamire

Olyan ez a feladat – a szülők képessé tevése az önálló életre –, mintha egy kész házat kel-
lene újra alapoznunk anélkül, hogy a házat lebonthatnánk és újraépíthetnénk. Komoly szak-
tudás, speciális technikák ismerete szükséges hozzá, de nem lehetetlen.
Szinte szóról szóra ez a képessé tevés kulcsa is. Személyiségünk, a szülőkkel való szakmai
kapcsolatunk minősége az a „dúc”, ami meg tudja tartani az ő személyiségét, és a szakmai
megnyilvánulásaink, kommunikációnk, a sikeres, bevált tanácsok alkalmazása azok a tevé-
kenységek, amelyek egyesével képesek a „téglákat” cserélgetni a személyiségük alapjában.
4. Ami hiányzott egykor

A segítői kapcsolatunk mintát ad a kliens számára az odafigyelésre, az elfogadásra, a kör-
nyezeti kiszámíthatóságra, következetességre, ítélet-mentességre. Vélhetően ezek hiányoz-
hattak a saját koragyermekkorukból.
Nem mint anya vagy apa, hanem mint védőnő, mint orvos legyünk következetesek, ki-
számíthatóak, odafigyelők és elfogadók a szülőkkel. Ne akarjuk se megváltoztatni őket, se
eltüntetni, megszűntetni a sérüléseiket: az lehetetlen. A magunk szerepéből mi ebben tu-
dunk segíteni.
11-es beliv.indd 80 2015. 01. 08. 12:13:24

VIII. Képessé tevés művészete .... 81
5. Sikeres kommunikáció
Ha a „de” szócskát, vagy szinonimáit ilyen esetekben egyszerűen kicseréljük „és”-re, lé-
nyegesen hatékonyabb lehet a kommunikációnk – bár a segítő részéről eleinte több figyel-
met igényel. Az „igen, de” típusú párbeszédekben nehezen jutnak dűlőre egymással a felek.
Vagyis, ha úgy kezdjük mondandónkat, hogy „igen, igaza van, és…”, majd ezután igyek-
szünk elmondani a saját álláspontunkat, nem tudjuk kikerülni, hogy belegondoljunk, pon-
tosan miben is adunk igazat a másiknak. Máris rákényszerülünk, hogy érdemben az ő állás-
pontjához kapcsoljuk a mondanivalónkat annak tényleges megértésére.
6. Alkalmazkodás a valós feladathoz

Az egészségügyi alapellátás, végső soron a család és a kisgyermekek érdekeinek eléré-
se, biztosítása nem kevés erőfeszítésbe, energiába kerül, főleg ha úgy kívánjuk megvalósíta-
ni szakmai céljainkat, hogy a gondozandó család szempontjait, helyzetét, az ő saját történe-
tüket is figyelembe vesszük, és azokhoz törekszünk illeszteni a szakmai álláspontunkat. Ez
a sikeres egészségügyi alapellátás kulcsa.
A nehéz helyzetekkel akkor leszünk képesek boldogulni a szakmai mindennapok során,
ha sikerül kifejlesztenünk magunkban azt a készséget, hogy ne ítélkezzünk, bármit is lá-
tunk. A követendőnek tartott értékrendet természetesen közvetítenünk kell, de nem azon
van a hangsúly, mit mondunk, hanem, hogy hogyan.
JEGYZETEK
VIII./2. KÖZÖS GONDOLKODÁS KISCSOPORTBAN
JEGYZETEK
11-es beliv.indd 81 2015. 01. 08. 12:13:24

VIII./3. ÖSSZEFOGLALÁS
A kliensek érdemi képessé tevésének alapfeltételei:

• Képesség a saját kereteink, beidegződéseink, reflexszerű megnyilvánulásaink határa-
inak átlépésére.
• Ítélkezésmentes, valódi empátia.
• A szülők saját koragyermekkori hiányosságainak felnőttkori felismerése (mindenko-
ri szerep-, és kompetenciahatárokon belül) – odafigyelés, meghallgatás, elfogadás, kö-
vetkezetesség, kiszámíthatóság.
• Tudatos elemző látásmód a nehezen érthető helyzetekben.
A legfontosabb segítői attitűdök:
• Keretfüggetlenség
• Alázat
• Értő szeretet és pozitív szakmai hit
A segítő kommunikáció alapjai:
• Igen, ÉS...!
• Hitelesség, határozottság
• Pontos verbális kommunikáció
• „Uszító” szavak mellőzése
ZÁRÓKÖR
JEGYZETEK
11-es beliv.indd 82 2015. 01. 08. 12:13:24

83
BEVEZETÉS A II. NAPHOZ
Tegnap elsősorban a csecsemő- és a kisdedmozgás fejlődéséről volt szó. A védőnő a házi

gyermekorvos és vegyes praxisú háziorvos számára ezen a területen megújított vizsgálatok
jelentik a feladatot. E mögött pedig egy új koncepció húzódik, a gyermek fejlődéséről pon-
tosabb kép rajzolódott ki az elmúlt évek tudományos kutatásai alapján. Ennek lényegi ele-
me a gyermek fejlődőséről alkotott lélektani modell, a személyiség fejlődésének korai szaka-
sza, amely segít jobban megérteni a gyermek állapotát. Segít ez az új koncepció abban, hogy
a gyermek betegségeit, szokatlan viselkedését másképp értelmezzük, és hatékonyan az egé-
szen korai szakaszban is olyan terápiát és korrekciót biztosítsunk, amely jelentősen segít a
fejlődésben és preventív hatása sokkal erősebb. Ahhoz, hogy jobban megérthessük mind-
ezt, a 2. napon a perinatális lélektan és a gyermeklélektan alapjaival ismerkedünk gyakor-
latok, játékok és elméleti anyagok segítségével, amelyet sok-sok beszélgetés egészít majd ki.
IX. ÉLET-LÉLEKTAN: „SZÜLNI – SZÜLETNI”

A rendszerszemléletű családmodellben érthetővé válik, miért növekszenek meg a problé-
mák a várandósság alatt. Az új családtag, a megfogant gyermek első pillanatától aktívan je-
len van a család életében, befolyásolja a kapcsolatokat és az eseményeket: változásokat hoz.
A születendő magzat kompetens saját életében, rugalmas fejlődésre képes, tanul és emléke-
zik. Az őt érő valamennyi hatás befolyásolja egész későbbi életét.
Az anya testi-lelki változásaival neki magának is meg kell küzdenie, ehhez alkalmazkod-
nia kell minden családtagnak, elsősorban a magzatnak is. Változnak a családi szerepek, be-
leértve a férfi apává válását, érlelődik a szülői habitus. A védőnő legfontosabb segítsége az
anya-magzat kapcsolat egyengetése, és a család átalakulásának támogatása minden egyes ér-
kező, új gyermek esetén.
„Az anya szülés élményének hatása hosszú évekre tovagyűrűzik. A pozitív élmény erősíti
az anyai kompetenciaérzést, a szülő-gyerek kapcsolatot és a szoptatást, valamint segíti a pár-
kapcsolatot, jótékonyan alakítja a szexualitást. A traumatikus szülés feldolgozatlan élménye
megterheli ezeket a folyamatokat, és a gyermekágyi, esetleg későbbi hangulatzavarok egyik
fő rizikója. Ezen túl akadályként állhat egy következő gyermek vállalása elé.”3
A magzat születésélménye önmagában is intenzív történésekkel teli hosszú utazás. Tá-
mogatást jelent a születés folyamatához, ha előre fel tud készülni a világra jövetelének folya-
matára. Az édesanyával és a jelenlevőkkel való folyamatos intim kapcsolat csökkenti a szü-
letés stresszét. Az aranyórák ideje nélkülözhetetlen az anya-csecsemő kapcsolat mélyrétege-
inek kialakulásához. Az a gyermek, aki ezeket meg tudja kapni, jobb elsődleges egészséggel
indul a világba.
3 Bauer, J. (2011) A testünk nem felejt. Kapcsolataink és életmódunk hatásai génjeink és idegrendszerünk műkö-
désére. Ursus Libris Kiadó Budapest
11-es beliv.indd 83 2015. 01. 08. 12:13:24

Az átélt élmények feldolgozása a legfontosabb protektív tényező a prevencióban. A meg-

élt eseményeket az anyának fel kell dolgoznia, amiben sokat segíthet az egészségügy minden
résztvevője a szülés után, és bármikor élete későbbi szakaszaiban is. Minimális perinatális
képzettség, a meghallgatásra való készség már elindítja a gyógyulási folyamatot, valamint
pszichoterápiás segítséget is lehet kérni.
A gyermekágy az anya és a csecsemő számára egy összehangolódási folyamat. Alkalmaz-
kodnia kell újszülöttként saját új fiziológiai működéséhez, kialakítani az önálló homeosztázis
kezdeteit. Ehhez igazodnia kell az anyának új készségek begyakorlásával: szoptatás, táplálás,
érintés, gondozás. Mindkettőjükhöz alkalmazkodik a család többi tagja.
A „kőkorszaki” csecsemő fejlődéséhez az egyetlen fontos dolog az anya által nyújtott biz-
tonság, amit úgy fejezhetünk ki modern pszichológiai szakkifejezéssel, hogy kötődésre ne-
velés. A közös térben együtt lélegzés, a szoptatás, a hordozás, a közös alvás, a gondozás kielé-
gíti a gyermek fizikai szükségleteit. De egyúttal a kettejük bensőséges kapcsolatához is hely-
zeteket teremt, amit a folyamatos kommunikáció: a sok hangadás, meleg és gyengéd érin-
tés egészít ki. Továbbra is működik a lelki köldökzsinór, az egymásra hangoltság néha rend-
kívüli jeleivel.
Anyának és csecsemőnek egyaránt meg kell emésztenie a velük történteket. Az anyát se-
gítse ebben családja valamint a védőnő és a gyermeket ellátó háziorvos. Így válik arra is ké-
pessé, hogy segítsen babájának is a születés elsöprő erejű élményének, és az esetleges trau-
máknak a feldolgozásában. A védőnő preventív munkájának egyik célja az egészséges kötő-
dés támogatása, ami a legerősebb protektív tényező a gyermek hosszú távú fejlődéséhez és
jóllétéhez.
JEGYZETEK
11-es beliv.indd 84 2015. 01. 08. 12:13:24

IX. Élet-lélektan: „szülni – születni” 85
IX./1. GYAKORLAT
MAGZAT MESE
JEGYZETEK
MEGOSZTÁS
JEGYZETEK
11-es beliv.indd 85 2015. 01. 08. 12:13:24

KÖZÖS GONDOLKODÁS KISCSOPORTBAN
(PAT: Probléma Alapú Tanulás)
JEGYZETEK
11-es beliv.indd 86 2015. 01. 08. 12:13:24

87
X. A CSALÁD, AMI A GYERMEKET KÖRÜLVESZI4
Az ember alapvető szükséglete, igénye, hogy lehetősége legyen bizalmas érzelmi köte-
lékek kiépítésére, hogy olyan emberek között élhessen, akik között biztonságban érzi ma-
gát. Ez az igény csecsemőkortól időskorig jelen van az életünkben. A csecsemő, a kisgyer-
mek egészséges érzelmi fejlődése elképzelhetetlen olyan felnőtt vagy felnőttek jelenléte nél-
kül, akikhez kötődhet, akikhez bizalommal fordulhat, és akik között biztonságban érezhe-
ti magát. Ez lehet a család.
A család egy rendszert alkot, minden családnak egyedi sajátosságai, meghatározott mű-
ködésmódja, szabályai vannak. Mint minden rendszer, egyensúlyra törekszik, ami befolyá-
solja az egyes tagok viselkedését, pszichológiai értelemben betöltött szerepét. (Egyik gyer-
mek úgy jelenik meg, mint sikeres gyermek, a másik, mint védelemre szoruló, gyámolta-
lan. Az egyik mint érzékeny, a másik mint bátor, amit időnként inkább a családi rendszer
hív elő, nem pedig az eredeti adottság.) Rendszerszemlélettel nézve a családot, azt érthet-
jük meg, hogy bármelyik családtag viselkedése, akciója hatással van mindenkire a család-
ban, ami gyakran ismétlődő minták kialakulásához vezethet. Ezek szélsőséges esetben csa-
ládi játszmákká válnak.
A klasszikus családban van apa, anya és gyermek vagy gyermekek. A mai családok szin-
te minden dimenzióban jelentősen eltérhetnek ettől. Másként jönnek létre, a szerkezetük
rendkívül változékony: nagycsalád, egyszülős család, mozaikcsalád, nevelőanya, nevelőapa
jelenléte stb.
Egy kisgyermek születésekor a csecsemőjét gondozó anya számára rendkívül fontos a
család támogatása. A család feladata (beleértve az apát, a nagyszülőket is) ilyenkor annak
biztosítása, hogy az anya minél zavartalanabbul lehessen együtt újszülöttjével, és ennek ér-
dekében az egyéb teendők elvégzése fontos segítség. Az anya „jólléte”, biztonságérzete nél-
kül nem tud elég jó anya lenni a gyermeke számára.
Ma a gyermekeknek kb. egyharmada születik úgy, hogy szülei nem voltak házasok, a má-
sik oldalról pedig manapság a házasságok több mint 50%-a végződik válással.5 A férfi és nő
kapcsolatok labilitása miatt a gyermekek nagyon különböző családi felállásokban nevelked-
hetnek.
A kisgyermekkel foglalkozó védőnőknek nagyon fontos figyelni arra, hogy az anya kellő-
en támogatott-e, elég nagy biztonságban van-e, illetve a gyermeket körülvevő család meny-
nyire teszi lehetővé a gyermek számára a bizalom és a biztonságélmény átélését.
4 A fejezet az alábbi módszertani anyag alapján készült: Kereki, J., Major, Zs. B. (szerk.) (2014) Őrzők. Egészségü-
gyi alapellátók gyakorlati kézikönyve. TÁMOP-6.1.4 Koragyermekkori program, Országos Tisztifőorvosi Hi-
vatal, Budapest
5 Kereki, J., Major, Zs. B. (szerk.) (2014) Őrzők. Egészségügyi alapellátók gyakorlati kézikönyve. TÁMOP-6.1.4
Koragyermekkori program, Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Budapest
11-es beliv.indd 87 2015. 01. 08. 12:13:24

JEGYZETEK
X./1. SAJÁTÉLMÉNYŰ GYAKORLATOK
Most a családi sokszínűséget fogjuk a játékokban megtapasztalni. A játékok után mindig

lesz személyes élménymegosztás abban a csoportban, ahol dolgoztatok. Három játékot fo-
gunk játszani, és utána megbeszéljük a tanulságait.
1. GYAKORLAT
Bújj-bújj
JEGYZETEK
11-es beliv.indd 88 2015. 01. 08. 12:13:24

X. A család, ami a gyermeket körülveszi 89
2. GYAKORLAT
Bizalom játék: dőlni hanyatt
JEGYZETEK
3. GYAKORLAT
Néven hívogatás
JEGYZETEK
11-es beliv.indd 89 2015. 01. 08. 12:13:24

ÖSSZEFOGLALÓ BESZÉLGETÉS
JEGYZETEK
11-es beliv.indd 90 2015. 01. 08. 12:13:24

91
XI. ANYA-GYERMEK EGYMÁSRA

HANGOLÓDÁSA, ILLESZKEDÉSE6
A gyermek fejlődésének meghatározó folyamata az, ahogy megtanulja szabályozni érzel-

mi és fiziológiai folyamatait. Az önszabályozásban (annak biológiai meghatározottsága mel-
lett) jelentős szerepe van a gyermek pszichoszociális körülményeinek, az anya-gyermek kap-
csolatban megélt kötődés minőségének, valamint az anyai affektív illeszkedésnek.
A kötődés az anya és gyermeke között kialakuló érzelmi kötelék, amelynek jelentősége az
alapvető fiziológiai szükséglettel megegyező. A gyermek a kötődés képességével jön a világ-
ra, amely az anya-gyermek interakció során alakul. Az interakciók sorozata egy egész élet-
re fennmaradó kötődési mintát alakít ki. A kötődés minősége alapján különféle kötődési
mintákat különböztetünk meg: biztonságos, bizonytalan-elutasító, bizonytalan-ambiva-
lens és dezorganizált. A kötődésben átélt bizalom, biztonságérzés szerepet játszik abban is,
mennyire tudja egy gyermek beazonosítani saját érzeteit, késztetéseit.
A gyermek anyjával folytatott interakcióinak a másik aspektusa az anya illeszkedése, ér-
zelmi ráhangolódása a gyermek szükségleteire. A preverbális korban az anya minél hatéko-
nyabban tudja értelmezni a sírásból, egyéb viselkedésből gyermeke igényét, szükségletét, és
a szükségleteket kísérő érzelmi állapotaira minél jobban tud reagálni a hangolódással, an-
nál jobban segíti az affektív állapotok szabályozását, és megalapozza az önszabályozás kifej-
lődését.
Az önszabályozás érése fokozatosan történik, minden életszakasznak megvannak a fő té-
mái, színterei, amelyeken az interakció, a szabályozás zajlik (klinikai ablak). Akár a kötődés,
akár az affektív hangolódás zavarai, amikor az anya nincs olyan lelki és/vagy mentális álla-
potban, hogy képes legyen adekvát válaszokat adni, lassítják, akadályozzák az önszabályo-
zás kialakulását. Ez érintheti a személyiség működésének egészét, vagy előfordulhat, hogy
csak egyes területeken jelentkezik. A család életét érzelmileg, fizikailag legjobban megterhe-
lő regulációs zavarok az excesszív sírás, az alvászavar és a táplálkozás problémái.
JEGYZETEK
vatal, Budapest
11-es beliv.indd 91 2015. 01. 08. 12:13:25

XI./1. SAJÁTÉLMÉNYŰ GYAKORLATOK
A blokk során annak dinamikáját élhetjük át, hogyan tanulja meg a csecsemő, a gyermek
szabályozni érzelmi és fiziológiás folyamatait. Ezt a folyamatot a pszichoszociális tényezők
mellett az anya-gyermek közötti kapcsolat minősége határozza meg.
Fő témáink: biztonságban lenni, bizalom a világ iránt, és a konfliktusok megoldása.
Ezen túl segít abban, hogyan viselkedjünk gyermekünkkel, ill. hogyan segítsünk neki ta-
nulni a bizalmat és megoldani a konfliktusokat.
1. GYAKORLAT
Támasztani egymást
JEGYZETEK
2. GYAKORLAT
Páros gyakorlatban kar emelése, lazítás
JEGYZETEK
11-es beliv.indd 92 2015. 01. 08. 12:13:25

XI. Anya-gyermek egymásra hangolódása, illeszkedése 93
JEGYZETEK
3. GYAKORLAT
Ki az erősebb?
JEGYZETEK
11-es beliv.indd 93 2015. 01. 08. 12:13:25

JEGYZETEK
11-es beliv.indd 94 2015. 01. 08. 12:13:25

95
XII. „BONTAKOZÓ GYERMEKI LÉLEK”7 8
A szimbiotikus anya-gyermek kapcsolattól függetlenedő gyermek pszichológiai fejlődé-

sének, az önállóság, az önszabályozás képességének kialakítása, saját belső világának megte-
remtése, a folyamat során keletkező feszültség feldolgozása mind-mind a gyermek fantázia-
működésén keresztül, elsősorban a játéktevékenység során alakul.
A kisgyermek legfőbb tevékenysége csecsemőkortól kezdve a játék. A mentális, pszichés
fejlődés során folyamatosan változik a játéktevékenység, annak megfelelően, amilyen „pszi-
chológiai feladatot” kell a gyermeknek megoldania.
A következő előadásban a játéktevékenység pszichológiai, lelki funkcióit kívánjuk be-
mutatni: hogyan segíti a játék a realitással való kapcsolat felépítését, az énélmény megélé-
sét, fontos személyiségjegyek kialakítását, a belső élet kialakítását. A játéknak szerepe van
olyan képességek kifejlesztésében, amelyek segítenek megbirkózni a külső realitással, segíte-
nek csökkenteni a szorongást, a traumatikus élmények feldolgozását, segítenek azonosulni
a külvilág elvárásaival, és képessé teszik a gyermeket arra, hogy megszelídítse dühös, hara-
gos érzéseit, agresszív impulzusait. Fontos tehát a gyermek lelki fejlődése szempontjából,
hogy a szülők megfelelő teret és időt engedjenek gyermeküknek a „jó” játékhoz.
A szülők által mondott vagy olvasott mesék is fontos eszközei a gyermek pszichológiai
fejlődésének. A gyermekeket elsősorban olyan történetek kötik le, amelyek mozgásba hoz-
zák képzeletüket, és a szimbolikus történeteken keresztül tudattalanul átélhetik gyermeki
énjüknek, legfontosabb problémáiknak, félelmeiknek feloldását. A következő előadás során
kitérünk a szülő által elmondott mese előnyeire a televíziós rajzfi lmekkel szemben. A gyer-
mek fantáziatevékenységének ugyancsak fontos területe a rajztevékenység. A gyermek en-
nek során a belső mintáit követve ábrázolja a világot, amely pontosan kifejezi az érzelmi ál-
lapotát. A gyermekek társas kapcsolatai elsősorban a kortárs közösségekben bontakoznak
ki. A bölcsődébe, óvodába való beilleszkedést az anyához való biztonságos kötődés támo-
gatja leginkább.
Az előadás harmadik részében vázlatos áttekintést adunk arról, hogy milyen tünetek,
problémák esetén érdemes felkeresni a gyermekpszichológust, és ott milyen vizsgálatok tör-
ténnek.
7 A cím Bruno Bettelheim művét idézi: Bettelheim, B. (1985) A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek.
Gondolat, Budapest
vatal, Budapest
11-es beliv.indd 95 2015. 01. 08. 12:13:25

XII./1. SAJÁTÉLMÉNYŰ GYAKORLATOK
A blokk során sajátélménnyel alátámasztva erősítjük meg, hogy a belső képek és a fan-
tázia működésének milyen óriási a jelentősége a gyermekek személyiségének fejlődésében.
Megtapasztaljuk a rajzolás alkotó élménye által keltett pozitív energia felszabadító erejét. A
résztvevők személyes élményéből fakadó élmény meggyőzően támaszthatja alá a segítő ja-
vaslatok kommunikációját a családok felé.
KÖZÖS BESZÉLGETÉS
A beszélgetés témája az egyik legszebb lehetősége az életnek: megfigyelni a gyermekek

fejlődésének bontakozását, támogatni és szabadon fejlődni hagyni készségeiket. Visszanyú-
lunk saját gyermekkorunkhoz, felelevenítjük egykori önmagunkat, aki játszik, fantáziát
szövöget, alkalmazkodik, és próbálgatja saját lehetőségeit.
JEGYZETEK
11-es beliv.indd 96 2015. 01. 08. 12:13:25

XII. „Bontakozó gyermeki lélek” 97
GYAKORLAT
Saját mese rajzolása
JEGYZETEK

JEGYZETEK
11-es beliv.indd 97 2015. 01. 08. 12:13:25

A gyakorlat a segítő foglalkozáshoz szükséges készségek fejlődését támogatja. Ilyenek: az

empátiára, a személyes integráltság, más értékek elfogadása, és az önismeret iránti igény. A
rajzolás segít abban, hogy fejletlen készségünket is tudjuk használni szabadon, rugalmassá-
got tanít.
JEGYZETEK
11-es beliv.indd 98 2015. 01. 08. 12:13:25

99
XIII. KÜLÖNÖS/SPECIÁLIS FIGYELMET IGÉNYLŐ

GYERMEKEK
Ha végigolvassuk azoknak a pszichogén és pszichoszomatikus zavaroknak, neurológiai

és motoros szindrómáknak, kórképeknek, viselkedéses, beilleszkedési, tanulási és magatar-
tási nehézségeknek, illetve az autizmus spektrum- és a pervazív fejlődési zavaroknak a le-
írásait, nagyon nehéz érzéseink lehetnek. Annyiféle baj fenyegeti a kisgyermekeket, akik-
ről még nem tudjuk, mivé fognak fejlődni, milyen lesz az életük. Az élet iránti alapvető bi-
zalomra feltétlenül szükségük van a segítőknek, másrészt arra a tapasztalati tudásra is, ho-
gyan lehet észrevenni a gyerekek nehézségeit. A különös figyelmet igénylő gyerekek fájdal-
mas helyzeteket teremtenek a felnőttek életében, a varázsütéssel el nem mulasztható bajok
keserűvé tehetik a szülők életét. Ez a blokk segít a segítőnek felkészülni a személyes nehéz-
ségeire, amit a 3 téma ölel fel.
XIII./1. A ROSSZ HÍR KÖZLÉSE – ÚJ KOMMUNIKÁCIÓS

STRATÉGIÁK A PREVENCIÓBAN
Egyre több családban, növekvő mértékben jelennek meg zavarok, nehézségek a kisgyer-
mekek életében. A gyanú felmerülésétől kezdve a diagnózisig, majd tovább a korrektív fej-
lesztésekig hosszú utat kell bejárnia a családnak. A védőnő és az egészségügy, valamint a
gyógypedagógia képviselői megalapozhatják a család pozitív szemléletét saját felelősségtel-
jes kommunikációjukkal.9 A címben szereplő mondatban 3 szóban 3 hibát lehet elkövetni:
• Az a szó, hogy „rossz”, erőteljes minősítést tartalmaz. A tényt nem szabad minősíteni,
sem akkor, amikor gyanú, sem később, amikor már diagnózis.10
• Nem „hírt” közlünk a szülőkkel, hanem együttérző és elfogadó magatartással beszél-
getünk velük, segítve az erős érzelmi sokk feloldását. Egy ülésben ezt fel sem lehet fog-
ni, hiszen az erős érzelmi megérintődés állapotában nem működik elegendően az érte-
lem. Attól, hogy egy gyermeket megrázunk – „Hallgass már!” – még nem oldódik meg
a problémája, csak a szülő már nem hallja, hogy baj van, így elfelejtkezhet róla. Ugyan-
így hiába várjuk a józan együttműködést a családtól, előbb a veszteséget – a remény el-
vesztését, a jövőkép összeomlását – kell elgyászolni, feldolgozni. 11
• Hasonló a helyzet a „közlés” szóval. A szenvtelenség, a rezzenéstelen arcizmok, a kom-
munikációs helyzet gyors lezárása a szakember részéről fokozza a fájdalmat, és akár
prolongálhatja a sokkos állapotot. Az együttérzést kifejező szemek, a gyengéd érintés,
9 Mearns, D., Thorne, B. (2011) A személyközpontú pszichoterápia és tanácsadás a gyakorlatban. Oriold és társai
Kiadó, Budapest
10 Peurifoy, R. (1997) Szorongás, fóbiák, pánik. Medicina Kiadó, Budapest
11 Buda, B. (1994) A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Animula, Budapest, pp. 195.
11-es beliv.indd 99 2015. 01. 08. 12:13:25

a csend elviselése tudtára adja a családnak, hogy amin átmennek, az fáj, és ez természe-
tes, ennek teret és időt kel adni.12
Amire szüksége van a felnőtteknek, az a továbblépés lehetőségeinek felvázolása, de eze-
ket csak a gyászreakció és más fájdalmas érzelmi folyamatok lezajlásával tudják igazán elfo-
gadni és szívvel-lélekkel részt venni benne. A zavar, betegség, nehézség bármely formájával
küszködik a gyermek, különösen fontos számára a szülők intenzív figyelme, kitartó együtt-
működésük a fejlesztőkkel, gyógyítókkal. Tehát a betegséggel, zavarokkal élő családban az
érzelmi közeg még érzékenyebben reagál minden történésre. Még inkább indokolt a szülők
támogatása, akár pszichoterápiás eszközökkel is, ha elakadt a gyászreakció, vagy ha a gyer-
meket magát vagy a nehézségeit bármilyen módon visszautasítják.
XIII./2. AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAR – EGY AZ EGYRE

GYAKORIBBÁ VÁLÓ PROBLÉMÁK KÖZÜL 13
A pervazív, vagyis átható fejlődési zavar a gyermekkori fejlődési zavarok egy szerfelett
változékony csoportja.14 Alcsoportjai közé tartozik a gyermekkori autizmus, az Asperger-
szindróma, a gyermekkori dezintegratív zavar és még néhány olyan kép, amely az előzőek-
kel együtt számos átfedést mutat az autizmus spektrum zavarral.15 Nehezen megragadható
a diagnózis, bár a rendkívül eltérő viselkedési és értelmi megnyilvánulások mögött létezik
egy közös hátteret adó minőségi zavar: a kommunikáció, a szociális fejlődés és a rugalmas
viselkedésszervezés/játék terén.
A korai időszakban van néhány olyan viselkedéses jegy, amely felkelti a gyanút, hogy a
kisgyermek ebben az irányban veszélyeztetett. Ekkor még nem megalapozott a diagnózis ki-
mondása, de a gyermeket figyelemmel kell követni, a rosszul, elmaradottan funkcionáló te-
rületeken a korrekció irányában erőfeszítéseket kell tenni. Ilyen korai jegyek:16
• a másokkal való közös figyelem kialakítására irányuló igyekezet elmaradása,
• hiányozhat az integetés, az utánzás, a szemkontaktus, a szociális mosoly és a saját név-
re adott válasz (1 év),
• az öröm, az érdeklődés megosztásának hiánya (a 14-15. hónap tájékán),
• a „mintha-játék” megjelenésének elmaradása: a tárgyakkal csak a funkciójuknak
megfelelően tud játszani, a játékba nem tudja bevonni képzeletét, amely a tevékenység
szimbolikus kiterjesztését jelentené,
• eltérések a beszédfejlődésben és a beszéd kommunikációs felhasználásában, a meta-
kommunikáció elmaradásai (3 év),
12 Kopp, M. Fórizs, N. (1996) A szorongás kognitív viselkedésterápiája. Végeken Kiadó, Budapest

13 Kereki, J., Major, Zs. B. (szerk.) (2014) Őrzők. Egészségügyi alapellátók gyakorlati kézikönyve. TÁMOP-6.1.4
Koragyermekkori program, Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Budapest
14 Attwood, T. (2008) Különös gyerekek. Animus Kiadó, Budapest
15 Bogdashina, O. (2008) Valódi színek. Érzékelés és észlelés autizmus spektrumzavarokban. AOSZ és a Geobook
Kiadó közös kiadványa, Szentendre
16 Jordan, R. (2007) Autizmus társult értelmi sérüléssel. Kapocs Kiadó, Budapest
11-es beliv.indd 100 2015. 01. 08. 12:13:25

XIII. Különös/speciális figyelmet igénylő gyermekek 101
• egyes ismétlődő, rugalmatlan viselkedési formák az élet bármely területén.

A további fejlődés mikéntje már sok külső feltétellel és magának az alapfogyatékosság-
nak, az autizmus spektrum zavarnak a súlyosságával, valamint a vele társult egyéb zavarok-
kal függ össze. Természetesen nagyon más kilátásai vannak egy kifejezetten jó intellektusú
gyermeknek, mint egy átlag alatti intellektuális képességrendszerrel küszködőnek.17
XIII./3. NEHÉZ SZÜLETÉS – KÖVEK A BÖLCSŐBEN
A nehéz születés nem jelenti feltétlenül azt, hogy az édesanya is nehezen szült. Sok olyan
helyzetet írt már le a perinatális pszichológia, amelyről senki nem gondolta, hogy az nehéz
lehet a gyermeknek. A születés véglegessé teszi az anyaméhben történt eseményeket: nincs
több reménység arra, hogy a gyermek visszatérjen, és még egy kicsit bepótolhasson a para-
dicsomi állapotból.
Azokban a helyzetekben, amikor nyilvánvaló, hogy az anya fájdalmas, nehéz szülése élet-
tanilag is megviselte a csecsemőt, különösen fontos segíteni az anya csecsemőhöz való ér-
zelmi odafordulását.18A gyermek NEM OKA a nehéz szülésnek, de mégis ő van ott, sok
anya számára szinte bűnbakká válik, általában rejtetten. A nehéz szülés az anya nehézsége,
ő nem volt képes természetes módon, könnyebben elengedni a gyermekét. Ugyanakkor az
sem igaz, hogy hibázna: úgy tett, annyira volt képes, ami tőle a legjobb szándéka szerint tel-
lett. Ha nem tudott ennél többet tenni, akkor az nem hiba, hanem egy olyan helyzet, amiből
tanulni lehet – és kell is, akár segítséggel.
Az átkeretezés, vagyis az új perspektíva megmutatása a szülés élményének feldolgozását
nagyban segítheti. A védőnő fontos feladata, hogy meghallgassa az anya szülésének történe-
tét, bátorítsa a fájdalmas, gyakran frusztráló élmények feldolgozását. „Még erre sem vagyok
képes, hogy megszüljem a babámat” – mondja a császármetszéssel szült édesanyák túlnyo-
mó része.19 Ne feledjük, nálunk már lassan meghaladta a császármetszés a 30%-ot, ami több-
szöröse a WHO ajánlásának, amely 1985 óta maximum 15%.20
A nehéz születés gyakran von maga után hosszabb kórházi tartózkodást, orvosi beavat-
kozásokat, vagyis a csecsemők a normál születés sokkjához képest is stresszesebbek lesz-
nek. Ez tovább rontja a helyzetüket lélektani szempontból. Az egész procedúra hosszabb,
gyakran teljes szeparációt jelent, ami az anyai oldalon is rengeteg problémát okoz. Mind-
ez azt eredményezi, hogy a kötődés a csecsemő és az anya között sokszorosan nehezített,
és ez már sok, „túl sok.” A kötődésre nevelés feltételei nem tudtak létrejönni elegendő mér-
tékben, nagyon sok kisgyermek úgy nő föl, hogy még a pozitív, korrektív családi folyama-
17 Frith, U. (1991) Autizmus. A rejtély nyomában. Kapocs Kiadó, Budapest

18 Huizink, A. C. (szerk.) (2005) Pränataler mütterlicher Stress und die Entwicklung des Säuglings. In: Krens, I.,
Krens, H. (2005) Grundlagen einer vorgeburtlichen Psychologie. Vandenhoeck & Ruprecht Verlag Göttingen,
83-94.
19 Bödecs, P. (2006) Császármetszett személyiségek. Bábák, szülésznők, 5
20 Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisa alapján.
11-es beliv.indd 101 2015. 01. 08. 12:13:25

tok sem elegendően stabilak, nem hogy külső segítséget kapna. 21„A szegény embert az ág is
húzza” – mondogatjuk, és sajnos a probléma felismerésének hiányában, hatékony módszerek
nélkül ez meg is történik. A korai bajok pedig sokszorozzák a későbbiek bekövetkeztét, a ne-
héz születés magas rizikófaktor. Ennek az ördögi körnek a feloldásában óriási szerepe lehet
a várandósság alatti előkészülésnek és az anya-csecsemő kapcsolat szakértő gondozásának.
JEGYZETEK
1. GYAKORLAT
Progresszív relaxáció
A lazítás élettanát 100 év alatt a tudomány nagyon részletesen leírta. Tudjuk, hogy min-
denféle betegség esetén javíthatja a gyógyulás esélyeit, és a baba érkezése körüli időszakban
is nagy segítség. Segít a lelki élet átrendeződésében, javítja a kapcsolatokat, támogatja az ön-
szabályozást.
A gyakorlat feltár egy lehetőséget a szakembereknek, hogy gyakorlásával könnyíthetnek
saját terheiken. Javítja a testi-lelki egészséget, a mindennapi élet számos területén hatéko-
nyabbá teszi működésüket.
A relaxáció ajánlott kismamáknak, segíti a várandósság alatt a magzattal való kapcsola-
tot, a fizikai jól-létet. Oldja a szorongást, és preventív hatását kimutatták mind a gyermek ké-
sőbbi életében, mind az anyai rizikófaktorok esetén.. Ezért gyakorlását ajánlani lehet a szü-
lésre való felkészüléshez. A születés után is hatékonyabbá teszi a pihenést, javítja a szoptatást
és az anya-csecsemő kapcsolat kialakulását.
Egy rövid progresszív gyakorlatot végzünk el. Ennek során átéljük, mi történik, amikor
megfeszítjük egy adott izomcsoportunkat, majd ellazítjuk. Lényege, hogy nem akarunk ella-
zulni, csak tudatosan átéljük, megfigyeljük az izom érzését. Benne lenni az élményben, a fe-
szülés és az ellazulás élményében azon a testtájon, amivel éppen dolgozunk. A gyakorlat cél-
ja nem az, hogy ellazuljunk – akkor ismét csapdába esnénk: minél jobban AKARUNK lazí-
tani, annál feszültebbek vagyunk. A cél csak annyi, hogy átéljünk elemi testi élményeket, az
ellazult és megfeszült állapotot. Így megtanuljuk ezeket megkülönböztetni, és érzékenyebbé
válunk arra, hogy hol mi feszül bennünk. Lazítani akkor tudunk tudatosan, ha felismerjük,
erre van szükségünk, hogy jobban érezzük magunkat.
21 Armstrong, P., Feldman, S. (2001) A születés művészete. Szülés bölcsen, a természet rendje szerint, a tudomány
támogatásával. Alternatal Kiadó, Budapest
11-es beliv.indd 102 2015. 01. 08. 12:13:25

XIII. Különös/speciális figyelmet igénylő gyermekek 103
Helyezkedjünk el kényelmesen, talpunk a földön, kezünk a combunkon lazán fekszik,

vagy használjuk a karfát. Nyitva, vagy csukva is tarthatjuk szemünket.
A progresszív relaxáció egyik lehetséges szövege:
„Lábfejünket húzzuk felfelé, majd engedjük ellazulni lábunkat.” Kb. 10 mp szünet.
„Most ismételjük meg. Kb.” 10 mp szünet.
„A farizmokat lassan húzzuk össze, érzékeljük, ahogyan a medence megemelkedik, majd
engedjük el.” Kb. 10 mp szünet.
„Most ismételjük meg.” Kb. 10 mp szünet.
„Kezünket gyengéden szorítsuk ökölbe, majd feszítsük egyre inkább alsókarunkat. Foko-
zatosan felsőkarunk is megfeszül. Majd engedjük ki felsőkarunkat, alsókarunkat, és ujjain-
kat simítsuk ki.” Kb. 10 mp szünet.
„Most ismételjük meg.” Kb. 10 mp szünet.
„Mintha rossz gyerekek lennénk, vonogassuk egyik, majd másik vállunkat. Utána pihen-
jünk meg, és érzékeljük, ahogyan megpihennek a vállak és a hát.” Kb. 20 mp szünet.
„A vállakat kissé hátrafeszítjük, közben mélyen belélegzünk, kissé megfeszül az egész fel-
sőtestünk. Kilégzésre engedjük vissza magunkat a nyugalmi helyzetbe. ” Kb. 10 mp szünet.
Most ismételjük meg. ” Kb. 10 mp szünet.
„Ahogy üldögélünk, hajtsuk előre a fejünket, amíg előre lóg. Belégzésre emeljük vissza a
fejet függőleges tartásba. ” Kb. 10 mp szünet.
„Most ismételjük meg. ” Kb. 10 mp szünet.
„Fogainkat zárjuk össze 2-3-szor, majd állkapcsunkat hagyjuk leereszkedni. Ráncoljuk
homlokunkat, arcunkat kedvünk szerint, majd hagyjuk kisimulni. ” Kb. 20 mp szünet.
„Most egy rövid időre hagyjunk abba minden izomtevékenységet. Pásztázzuk át tagjain-
kat, melyik testrészünk tudott megpihenni, hol maradt feszültség? ” Kb. 1 perc szünet.
„Lassan kezdjük el ismét mozgatni ujjainkat, végtagjainkat, egy sóhajtással nyissuk ki
szemünket, és nyújtózkodjunk fokozatosan.”
A befejezés után hagyjunk időt a teljes visszatérésre.
JEGYZETEK
11-es beliv.indd 103 2015. 01. 08. 12:13:25

JEGYZETEK
2. GYAKORLAT
Segítő beszélgetés
A gyakorlat mindennapi segítő helyzetünket átvilágítja, segít ráébredni készségeinkre, és
megmutatja, miben van szükségünk fejlődésre, gyakorlásra.
A beszélgetésben a segített szerepen levő személy megosztja a segítővel, milyen nehézsége
volt egy helyzetben, ahol védőnőként vagy házi gyermekorvosként, vegyes praxisú házior-
vosként kellett munkáját végeznie. Mire figyelt, milyenek voltak a szereplők, miért volt szá-
mára nehéz abban a helyzetben, azzal a családdal.
JEGYZETEK
JEGYZETEK
11-es beliv.indd 104 2015. 01. 08. 12:13:25

105
XIV. A KORAGYERMEKKORI FEJLŐDÉS

DIAGNOSZTIKÁJA – TEAMVIZSGÁLAT
Az előadás a koragyermekkori fejlődés diagnosztikájának témakörén belül meghatározza

a kóroki diagnózis, a fejlődési diagnózis, valamint a folyamat-diagnosztika fogalmát. Ismer-
teti a diagnosztikai folyamat elemeit, összefüggésrendszerét. A fejlesztés megkezdéséhez fel-
tétlenül szükséges vizsgálatok, ill. a fejlesztéssel párhuzamosan is folytatható, vagy később
szükségessé váló vizsgálatok körét is áttekintve segít tájékozódni a koragyermekkori inter-
venció rendszerében. A gyermekek állapotát meghatározó diagnózis több szakterület együt-
tes véleménye és vizsgálati eredménye által jön létre. A különböző diszciplínák képviselői
általában nem egy helyen végzik a munkájukat, így ugyanazzal a gyermekkel különböző
időpontokban és helyzetekben találkoznak. Tapasztalataik megbeszélésére, összevetésére
nincs igazán lehetőségük. Ilyen esetekben a házi gyermekorvosnak, és a védőnőnek fontos
szerepe van abban, hogy a különböző szakellátó helyeken kapott eredményeket áttekintse,
összegezze a szülő számára.
Az előadás rávilágít arra, hogy a teamben végzett vizsgálatok hogyan valósulhatnak meg,
hogyan alakulhat ki egy konszenzuson alapuló fejlődési, és/vagy kóroki diagnózis, és terá-
piás javaslat. Ennek demonstrálása érdekében bemutat egy hazánkban működő gyakorlatot
is.
Ez az előadás szorosan kapcsolódik a képzésen belül a „Pszichomotoros fejlődés vizsgálata
kisgyermekkorban. Nemzetközi és hazai tesztek, azok értékelése. Az eredmények kommu-
nikációja a szülőkkel” c. előadás anyagához. Tartalmukat tekintve kiegészítő információk-
kal támasztják alá a korai életszakaszban végzett fejlődést felmérő diagnosztikai folyamat
áttekintését, megértését, a különböző szakterületek helyének és szerepének megtalálását.
Az előadásban két hazai modellt vázolunk fel a gyakorlatból, melyek a fejlődésmenet in-
terdiszciplináris szemléletén alapuló felmérésére jelenleg a leginkább közelítőek az optimá-
lis eljáráshoz.
A házi gyermekorvosok, háziorvosok és a védőnők is gyakran szembesülnek azzal, hogy
más helyen végzett orvosi, gyógypedagógiai és egyéb vizsgálatok eredményeiről kérdezik
őket a szülők. Gyakran fordulnak hozzájuk a gyermekükkel kapcsolatosan felmerülő pan-
asszal, és várják a választ kérdéseikre, vagy az iránymutatást, merre, hova tovább, kihez,
mely intézményhez forduljanak problémájukkal. Az eligazításban és a kapott eredmények
értelmezésében is leggyakrabban a nem kellő tájékozottság, az ismeretek, vagy a lehetőségek
hiánya áll.
11-es beliv.indd 105 2015. 01. 08. 12:13:25

XIV./1. JÁTÉK(OK), GYAKORLATOK
RAKJUK ÖSSZE!
JEGYZETEK
Koragyermekkori fejlĘdés diagnosztikája

Team-vizsgálat
• Diagnózis - Diagnosztikai folyamat

• Kóroki diagnózis
• Gyógypedagógiai pszichodiagnosztika
• FejlĘdési/fejlesztési diagnosztika
• Stát
Státuszdiagnosztika
di tik
• Differenciáldiagnosztika
• Folyamatdiagnosztika
• Team-vizsgálat
• Konszenzusos diagnózis
g
11-es beliv.indd 106 2015. 01. 08. 12:13:25

XIV. A koragyermekkori fejlődés diagnosztikája – teamvizsgálat 107
„Rakjuk össze!”
Ráhangolódó játék
Figyeljük meg!
Film
Jegyezzük fel!
Rakjuk össze!
konklúzió

Team vizsgálat
Team-vizsgálat
• Diagnózis – diagnosztikai folyamat
11-es beliv.indd 107 2015. 01. 08. 12:13:25


Team-vizsgálat
KOMPLEX VIZSGÁLAT
O osi gyógypedagógiai,
Orvosi, g óg pedagógiai pszichológiai
ps ichológiai és mo
mozgás
gás
KÓROKI DIAGNÓZIS
FEJLėDÉSI/FEJLESZTÉSI DIAGNÓZIS
FOLYAMATDIAGNOSZTIKA TERÁPIÁK
FEJLESZTÉSEK
KONTROLLVIZSGÁLAT MÓDOSÍTÁSOK,
KIEGÉSZÍTė TERÁPIÁK
KONTROLLVIZSGÁLAT KÖZÖSSÉGI ELHELYEZÉS
• Státuszdiagnosztika
• Differenciáldiagnosztika
• Folyamatdiagnosztika
l d k

Team-vizsgálat
Team-vizsgálat
• Orvos:
gyermekneurológus/gyermekpszichiáter
• Gyógypedagógus, pszichológus
• M
MozgásfejlesztĘ
á f jl Ę szakember
k b
A gyermek problémája köré szervezĘdĘ

szakember-team együttes munkája.
11-es beliv.indd 108 2015. 01. 08. 12:13:25

XIV. A koragyermekkori fejlődés diagnosztikája – teamvizsgálat 109

T
Team-vizsgálat
i ál t
MĦködĘ modellek
• Státuszdiagnosztika komplex team

részvételével
• Rövid státusz és folyamatdiagnosztika

komplex team részvételével

T
Team-vizsgálat
i ál t
Státuszdiagnosztika komplex team

részvételével
Gyermek- Gyógypedagógus Gyermek- Pszichológus

g
neurológus pszichológus p
pszichiáter gyógypedagógus
GY
GY
MozgásfejlesztĘ
szakember
szakorvosok MozgásfejlesztĘ
szakember

T
Team-vizsgálat
i ál t
Rövid folyamatdiagnosztika komplex team

részvételével
Gyermek- Gyógypedagógus
Megfigyelés pszichológus
neurológus
GY G
GY GY GY GY
Gyermek- MozgásfejlesztĘ
szakorvosok
pszichiáter szakember
11-es beliv.indd 109 2015. 01. 08. 12:13:26

• Konszenzusos diagnózis
d ó
Mit tanultam?
• A gyermekek fejlettségi
é szintjének
é
felmérése a gyógypedagógiai
pszichodiagnosztika segítségével
• T
Team-vizsgálat
i ál t llehetséges
h t é megoldásai
ldá i
• K
Konszenzuson alapuló
l ló di
diagnózis
ó i
11-es beliv.indd 110 2015. 01. 08. 12:13:26

111
XV. A KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS

RENDSZERBEN HASZNÁLT TERÁPIÁS ÉS
FEJLESZTÉSI FORMÁK, MÓDSZEREK ÉS
ELJÁRÁSOK
A TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori Program által kidolgozott, és a 0-7 év közötti gyer-

mekek alapellátásban bevezetésre kerülő szűrő- és vizsgálóeljárások a korai intervenciós el-
látásra szoruló gyermekek létszámának növekedését fogja eredményezni.
A csecsemők kognitív funkcióinak fejlődése, mint például az észlelés, a figyelem, a
különböző tanulási folyamatok, szorosan összefonódnak motoros fejlődésükkel. Ezek kölc-
sönösen hatnak egymásra, különösen az első néhány életév során. Ebből a szoros kölcsön-
hatásból adódik, hogy a mozgásfejlődés akadályozottsága kihat az egyéb pszichés funk-
ciók fejlődésére, és a pszichés funkciók területén jelentkező zavarok a korai életszakaszban
gyakran motoros tüneteket produkálnak. A Gyermek-alapellátási Útmutatóban szereplő
szűrő- és vizsgálóeljárások a motoros fejlődés és a pszichés funkciók különböző területein
jelentkező elmaradásokat fogja jelezni a szakemberek számára.
A házi gyermekorvosoknak és védőnőknek fel kell készülniük arra, hogy egyre gyakrab-
ban találkozhatnak azzal a szülői kérdéssel, hogy „Hova forduljak?”, vagy azzal, hogy „Me-
lyik terápiás-fejlesztő módszert válasszam?”
A gyanújelek megfogalmazásától a fejlesztés megkezdéséig sokszor hosszú, „kacskarin-
gós” utat járnak be a családok, míg megkezdődhet a gyermek szükségleteinek megfelelő,
egyéni állapotához alakított terápia, vagy fejlesztés.
A koragyermekkori intervenciós rendszerben több olyan módszer létezik, melynek célja
a gyermek mozgásfejlődésének segítése, a mozgásfejlődést akadályozó tényezők kiküszö-
bölése, korrigálása vagy az akadályozó tényezők kialakulásuk megelőzése. Ilyen tényező
lehet például az eltérő izomtónus miatt kialakuló ízületi mozgáspálya beszűkülés (kontrak-
túra), vagy a neuroszenzórium eltérő működése miatt kialakuló atipikus mozgásminták ki-
alakulása és automatizálódása.
Az atipikus motoros fejlődés korai felismerése, a hátterében húzódó okok kivizsgálása
és kezelése világszerte foglalkoztatja a tudományos élet szakembereit. Pszichológusok, or-
vosok, gyógytornászok, pedagógusok és a mozgásfejlesztéssel, tanulási folyamatok kuta-
tásával foglalkozó szakemberek keresik a lehetőséget az eltérő motoros fejlődésű gyermekek
segítésére, támogatására. Gyakran nehéz meghúzni a határvonalat a tipikus és az atipikus
fejlődésmenet között, mert ezt a folyamatot sok külső és belső tényező befolyásolja.
Nem egyszerű választ adni arra a kérdésre, hogy melyik csecsemő mikor, milyen terá-
piás beavatkozásra szorul, illetve létezik-e olyan kizárólagos terápia, melyet minden egyéb
lehetőség elé helyezhetünk.
„A koragyermekkori intervenciós rendszerben használt terápiás és fejlesztési formák,
módszerek, eljárások” című előadás egy rövid történeti áttekintésen keresztül bemutatja a
11-es beliv.indd 111 2015. 01. 08. 12:13:26

motoros tanulási folyamatokat meghatározó mozgásszabályozás elméleteket, és a motoros

tanulási folyamatok komplex értelmezésére vonatkozó modellt.
Magyarországon és világviszonylatban egyaránt több mozgásfejlesztésre irányuló mód-
szer fellelhető a korai intervenciós ellátás területén. A leggyakrabban alkalmazott terápiás-
fejlesztő eljárásokat részletesebben is bemutatja ez az előadás.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új szemléletű fogyatékosság értelmezési mod-
elljének ismertetésével rávilágítunk arra, hogy a környezeti tényezők átalakításával a
különböző képességű emberek is egyenlő esélyekkel tudnak tevékenykedni otthonukban,
környezetükben és a társadalomban. Ez egy olyan dinamikus modell, mely figyelembe vette
a fogyatékos emberek önálló személyiségét, önrendelkező, emberjogi alapokon nyugvó élet-
felfogását az egyén és a környezet közötti interakciók lehetőségét.
A korai intervenció kereteinek meghatározásakor ezt a „bio-pszicho-szociális” megkö-
zelítést alapul véve tervezhetjük a fogyatékos gyermek és családja számára a teljes társadalmi
integráció, az inklúzió megvalósulását.
XV./1. JÁTÉK(OK), GYAKORLATOK
„FONALAZÁS”
JEGYZETEK
11-es beliv.indd 112 2015. 01. 08. 12:13:26

XV. A koragyermekkori intervenciós rendszerben használt .... 113
Összefoglalás / Absztrakt
Összefoglalás
• A mozgásszabályozás
gá bály á ésé a motoros
t tanulás
t lá
elméletei
• A korai
k intervenció
ó multidiszciplináris
l d l á háttere
há
• A korai intervenció során leggyakrabban

alkalmazott terápiák,
terápiák módszerek (NDT
(NDT-Bobath
Bobath,
DSGM, Vojta,
DSGM, V jjt , SI,
SI, TSMT,
TSMT, Szenzomotoros
S t
neuroterápia Konduktív pedagógia)
neuroterápia,
• A WHO fogyatékosság
é á értelmezése,
é é a korai
i t
intervenció
ió iinterdiszciplináris
t di ipli á i kkereteinek
t i k
meghatározása
A mozgásszabályozás
gá bály á fĘbb
elméletei
l él
Dinamikus rendszerek elmélete (Thelen, 1989)
Mo
FELADAT
S Ma
KÖRNYEZET
I E
EGYÉN
C R
P
A NR
0 2 év
0-2 é
Az elsĘ két életév a szenzomotoros tanulás
idĘszaka (Piaget)
11-es beliv.indd 113 2015. 01. 08. 12:13:26

??
Soroljon fel 5 tényezĘt, mely ÖN

Ö SZERINT a
motoros tanulás folyamatát befolyásolhatja!
A motoros tanulást
á befolyásoló
yá ó
kül Ę és
külsĘ é belsĘ
b l Ę tényezĘk
té y Ęk
• Agyi
A gyi léziók
lé iók
• I
Izomtónus
tó eltérései
lté é i (f((fokozott
k tt vagy
gy csökkent)
ökk t))
• P i ití reflexek
Primitív fl k ttartós
tó ffennmaradásadá (ATNYR)
( )
• É Ę rendszer(ek)
ÉrzĘ d ( k)) eltérései
lté é i ((p
(pl.:
l látá
látás,,
szomatoszenzórium)
• Kognitív funkciók eltérései
• Ingerszegény környezet
• Elhanyagoló környezet
• A „tipikus
tipikus” fejlĘdésmenetet befolyásoló környezet
(pl.: túlzott kiságy, vagy járóka használat,
b byk
babykomp phhasználata)
ál t )
gá bály á fĘbb
elméletei
é
Reflexelmélet
(Reflex Theory,
Theory Sherrington,
Sherrington 1906)
11-es beliv.indd 114 2015. 01. 08. 12:13:27

gá bály á fĘbb
elméletei
l él t i
Hierarchikus
Hi hik kontroll
k t ll elmélet
l él t
„Top
Top to down
down” elmélet
(Jackson, 1911; Magnus, 1925)
A mozgásszabályozás fĘbb
elméletei
Motoros program elmélet
Motor Programming Theories
(Wil
((Wilson,
, 1961
1961;; Grillner,
G ill , 1981))
elméletei
Rendszerelmélet
Sy t
Systems Th
Theory
y ((Bernstein,
(B t i , 1967))
11-es beliv.indd 115 2015. 01. 08. 12:13:27

gá bály á fĘbb
elméletei
l él t i
Dinamikus
Di ik tevékenység
t ék y ég elmélet
l él t
Dynamic Action Theory (Kugler&Turvey,
(Kugler&Turvey 1987)
„Szabályozó
Szabályozó elem jelenléte
jelenléte” – Lépés,
Lépés ügetés vagy
vágta?
elméletei
Ökológiai elmélet
Az egyén és környezet között folyamatos interakció
zajlik (Gibbson,1966; Hofsten&Lindhagen, 1979)
„Szép
é is, szúr
ú is!”
is!
A környezeti
ö ye et tényezĘk
té ye Ę hatása
atása a
mozgásfejlĘdésre
gá f j Ę é
Akadályozó és támogató környezet
11-es beliv.indd 116 2015. 01. 08. 12:13:28

??
Soroljon
j fel 3,
3 a mozgatórendszer
g kóros mĦködésére
utaló tünetet,
tünetet amely a gyermek további
kivizsgálását
á á á indikálhatja!
á
További
á kivizsgálást,
kivizsgálást
gá á , fokozott
megfigyelést
gfig lé t igénylĘ
igé lĘ állapotok
áll t k
• Fiziológiástól
ó á ó eltérĘ
é Ę izomtónus
ó
• Ízületi kontraktúrák
• JJelentĘsebb
l tĘ bb mértékĦ
é tékĦ lemaradás
l dá a motoros
t
funkciók területén (nagymozgások,
(nagymozgások
finommozgások manipuláció)
finommozgások,
• Ati
Atipikus
pik mozgásminták
gá i ták ttartós
tó jjelenléte
l lét
(aszimmetria motoros „furcsaságok
(aszimmetria, furcsaságok”, koordináció
és egyensúlybeli eltérések)
A gy
gyanújelektĘl
újj l ktĘl a di
diagnózisig
g ó i ig
Diagnózis felállítása – Folyamat diagnosztika
11-es beliv.indd 117 2015. 01. 08. 12:13:28

A korai intervenció
ó során
á
l
leggyakrabban
k bb alkalmazott
lk l tt
te ápiák módszerek
terápiák, móds e ek
Neuro Developmental Treatment (NDT)
Bobath módszer
(Karel és Berta Bobath,
1948, 1984)
A korai intervenció során

l ggy k bb
leggyakrabban alkalmazott
lk l
t á iák módszerek
terápiák
terápiák, ód k
Szenzoros integrációs terápia - Ayres terápia
A szenzoros rendszerek elégtelen mĦködése kihat a motoros

tervezésre, nyelv
tervezésre nyelv- és beszédfejlĘdésre
beszédfejlĘdésre,
érzelmi életre,, kognitív
g funkciók
ki l k lá á
kialakulására
(Ayres 1962,
(Ayres, 1962 1980)
Akkoraii intervenció
i t ió során
á
l ggy k bb
lk l tt
t ápiák, módszerek
terápiák
terápiák, ód k
Vojta módszer
Az indító zónákon alkalmazott nyomásingerek
l k
lokomociósió mozgásmintákat
gá i ták t
váltanak
ált k ki
(V jjt , 1983,
((Vojta, 1983, 1989)
11-es beliv.indd 118 2015. 01. 08. 12:13:29


l ggy k bb
lk l
terápiák
terápiák, ód k
Szenzomotoros neuroterápia
á
K t
Katona-módszer
ód
A vertikalizációs és lokomotoros elemi mozgásminták
terápiás
e áp ás célú
cé ú alkalmazása
a a a ása
(K t
(Katona, 1979
1979; Berényi,
B é i 2012)

l ggy k bb
lk l
terápiák
terápiák, ód k
DSGM
Dévény Speciális Manuális Technika –
Gimnasztika Módszer
A rendellenes
d ll h
helyzetekben
l t kb rögzült
ö ült iizom-, ín-
í ésé kötĘszövet
kötĘ ö t
rendszert fellazítja,
fellazítja és kóros helyzetébĘl
kimozdítva normál pozíciója felvételére szoktatja
(Dévény 1988,
(Dévény, 1988 2012)
A korai intervenció
ó során
á
l
leggyakrabban
k bb alkalmazott
lk l tt
te ápiák módszerek
terápiák, móds e ek
Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika
HRG módszer
Komplex vesztibuláris,
vesztibuláris taktilis,
taktilis vizuális és akusztikus
ingerhatást nyújtó program
(Lakatos 1988,
((Lakatos, 1988 2012))
11-es beliv.indd 119 2015. 01. 08. 12:13:29

A korai
k i intervenció
i t ió során
á
l
leggyakrabban
k bb alkalmazott
lk l tt
terápiák módszerek
terápiák,
TSMT II-II
II. (Tervezett Szenzomotoros Tréning)
Milyen esetekben tud segíteni a TSMT?
• Fokozott motoros aktivitás
á vagygy alulmotiváltság
á ág
• Tanulási magatartási,
Tanulási, magatartási beilleszkedési zavarok
• Egyensúlyzavar
• Ügy l
Ügyetlen mozgás
gá
• Megkésett beszédfejlĘdés
• Szenzomotoros eredetĦ beszédhibák
• F l d
Feladat- é szabálytudat
és bály d hiánya
hiá y
• Önbizalom önismeret fejlesztés
Önbizalom,

terápiák módszerek
terápiák,
K d ktí p
Konduktív pedagógia
d gógi – PetĘ
P tĘ módszer
ód
A konduktív pedagógia tanítási- tanulási folyamatnak értelmezi a
mozgássérült gyermek rehabilitációját
(Hári 1997)
(Hári,

legg ak abban alkalmazott
leggyakrabban alkalma ott
terápiák
terápiák, ód k
MIT? MIÉRT? HOGYAN?
11-es beliv.indd 120 2015. 01. 08. 12:13:30

Mit?
? Miért?
é ? Hogyan?
gy ?
A funkcionális szemlélet célja
célja, feladata:
1 A probléma vizsgálata – Mit tud? Hogyan tudja?
1.
Mit nem tud?
Akadá
Akadályozó
dályo ó tényezĘk
té
é ye Ęk
Ę feltárása
feltá
á áása pl.:
pl kontraktúrák,
ko t aktú
ú á
ák,
izomgyengeség taktilis hiperszenzitivitás vagy a
izomgyengeség,
neuroszenzórium egyéb érintettsége
érintettsége, mozgás
tervezés nehezítettsége, motiváció hiánya
2 A beavatkozás
2. b tk á területeinek
t ül t i k meghatározása
gh tá á
(Miért?) – Mi szükséges ahhoz,
ahhoz hogy a
célkitĦzések megvalósuljanak?
3. Beavatkozási
á technikák
á kijelölése
é (Hogyan?)
4 Eredmények
4. E d é y k értékelése
é ték lé
A fejlesztés célkitĦzései –
Mit?
A fejlesztés célkitĦzései –
Mit?
Rövid és hosszú távú célkitĦzések
11-es beliv.indd 121 2015. 01. 08. 12:13:30

Mié t?
Miért?
A funkcionális szemlélet és a problémamegoldó
gondolkodás összefüggései
M gá f jjl
Mozgásfejlesztést
té t végzĘ
ég Ę
szakemberek
k b k
• Gyógytornász, fizioterapeuta
Gyógytornász
• Szomatopedagógus
• Konduktor
• GyógytestnevelĘ
H gy ?
Hogyan?
A funkcionális szemlélet és a TEAM munka
összefüggései
11-es beliv.indd 122 2015. 01. 08. 12:13:31

A funkcionális
f nkcionális szemlélet
s emlélet
megvalósulása – esetismertetés I.
I
Súlyosan,
ú halmozottan sérült,
é spasztikus-athetotikus
spasztikus athetotikus
gyermek
gy k korai
k i iintervenciójának
t iójá
j kkkomplex
pl megközelítése
gkö líté
A funkcionális
á szemlélet
é
megvalósulása
g ló lá – esetismertetés
ti t té I.
I
Rövid
Rö id távú
tá ú célkitĦzések
élkitĦ é k
F j és
Fej- é törzskontroll
tö k t ll ki kialakítása,
l kítá , ülĘ ttesthelyzet
th ly t
megteremtése ami segíti a
megteremtése,
• a koordinált szemmozgások fejlĘdését
• az oromotoros funkciók fejlĘdését (harapás,
(harapás
rágás pohárból ivás)
rágás,
• az észlelési és figyelmi funkciók fejlĘdését
• a felsĘ végtag funkcióinak fejlĘdését
(támaszkodás nyúlás,
(támaszkodás, nyúlás szem
szem-kéz
kéz koordináció,
koordináció
esetleg
l g ffogás)
gá )
A funkcionális
f k i áli szemlélet
lél t
megvalósulása – esetismertetés I.
I
H
Hosszú
ú tá
távú
ú célkitĦzések:
élkitĦ é k
Á í ó é használat
Állítógép á elsajátítása
á í á - kontraktúrák
ú á
ki l k lá á k megelĘzésére,
kialakulásának g lĘ é é , az antigravitációs
tig itá ió izmok
i k
erĘsítésére.
erĘsítésére
Augmentatív
A g t tí és
é alternatív
lt tí k
kommunikációs
iká ió ttechnikák
h ikák
elsajátítása
elsajátítása,
j az önkifejezés
j lehetĘségének
g
megteremtése „fejegér
megteremtése, fejegér” használathoz szükséges
pozíciók elsajátítása
elsajátítása.
11-es beliv.indd 123 2015. 01. 08. 12:13:32

A funkcionális szemlélet
megvalósulása
g ló lá – esetismertetés é I.
I
Preventív szemlélet
• Scoliosis kialakulásának
á á megelĘzése
Ę é
• CsípĘ ízület fejlĘdésének rendszeres ellenĘrzése
• Lábdeformitások
Lábd f itá k kialakulásának
ki l k lá á k megelĘzése
g lĘ é ((AFO
– sínhasználat)
A funkcionális
á szemlélet
é
meg alós lása – esetismertetés
megvalósulása esetisme tetés II.
II
Hipotón
Hip tó izomzatú
i tú gy
gyermek,
k, külö
különösen
ö a
paravertebrális izomcsoportokban és a csípĘ körüli
izmok területén
A funkcionális
u co á ss szemlélet
e é et
megvalósulása
ló lá – esetismertetés
i é II.
II
Rövid
Rö id távú
tá ú célkitĦzések:
élkitĦ é k
• Nagymozgások
N gy gá k kialakítása
ki l kítá ((felülés,
(f lülé , mászás,
á á ,
járás)
• Törzskontroll és dinamikus törzsstabilitás
fejlesztése
• A lokomotoros mozgások során a dinamikus
egyensúly megtartása, koordinált mozgások
elsajátítása
l játítá
j
• Taktilis
T ktili hiperszenzitivitás
hip iti itá csökkentése
ökk té
11-es beliv.indd 124 2015. 01. 08. 12:13:32

A funkcionális
á szemlélet
é
meg alós lása – esetismertetés
megvalósulása esetisme tetés II.
II
Hosszú távú célkitĦzések:

• K
Korátlagnak
átl g k megfelelĘ
gf l lĘ motoros
t ttevékenységek
ék y ég k
(statikus és dinamikus egyensúly,
egyensúly koordinált
járás futás) kialakítása az óvodakezdés idejére.
járás, idejére
• Manipulációs
p tevékenység
y g fejlesztése
j
(grafomotoros funkció kialakítása)
• O
Oromotoros
t f k iók – mimikai
funkciók i ik i iizmok
kkkontrollált
t llált
mĦködésének kialakítása,
kialakítása nyelvmozgások
elsajátítása Expresszív beszéd fejlesztése.
elsajátítása. fejlesztése
A fogyatékosság
f gy ték ág komplex
k pl
é t l
értelmezése
é ((WHO,
(WHO, 2001))
EGÉSZSÉGI
É É Á
ÁLLAPOT
TEST
funkció/struktúra TEVÉKENYSÉG
É É RÉSZVÉTEL
KÖRNYEZET SZEMÉLY
(K ll
(Kullmann, 2002)
Mit tanultam?
t lt ?
• A motoros szabályozás elméletei újabb és újabb
kutatási területet érintenek,
érintenek folyamatosan fejlĘdnek
• A korai fejlesztésben alkalmazott
módszerek
ó többsége
é különbözĘ Ę
elméleti
l él ti hátté
háttérhez
h k kapcsolódóan
p lódó
alakult ki
• A Magyarországon és világszerte
alkalmazott mozgásfejlesztĘ
módszerek alapelveit,
alapelveit terápiás
CélkitĦzését
• A WHO fogyatékosság értelmezésén
keresztül a bio
bio-pszicho-szociális
pszicho szociális
megközelítés
gkö líté fontosságát
f t ágát
11-es beliv.indd 125 2015. 01. 08. 12:13:32

Mi tanultam?
Mit l ?
Az eltérĘ,
A lté Ę, vagy
gy megkésett
gké tt fejlĘdésĦ
f jjlĘdé Ħ gy
gyermekek
k k korai
k i
intervenciója során a transzdiszciplináris szemlélet
megvalósítására kell törekednünk,
törekednünk hogy teljes
társadalmi
á d l i inklúziójuk
i klú iój k megvalósulhasson.
ló lh
11-es beliv.indd 126 2015. 01. 08. 12:13:33

127
XVI. A KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓ

INTÉZMÉNYRENDSZEREI: NEMZETKÖZI
KITEKINTÉS ÉS A HAZAI HELYZET. GYERMEKÚT-
ALGORITMUS: VALÓSÁG ÉS OPTIMUM22
A koragyermekkori intervenció mindazon szolgáltatások/ellátások összessége, amelyek

az iskoláskor előtti, speciális segítséget igénylő gyermekekre és családjukra irányulnak, a
gyermek személyes fejlődése, a család saját kompetenciáinak megerősítése és a gyermek il-
letve a család társadalmi integrációja érdekében.23 A korai életszakasz kiemelkedő a gyerme-
kek fejlődésében, ugyanakkor a gyermekek egyenlőtlenül kapják meg az egészséges életkez-
déshez és az optimális fejlődéshez szükséges releváns és adekvát támogatást.24 A koragyer-
mekkori intervenció három ágazatot is érint, de nincs igazi gazdája a területnek.
Magyarországon a speciális ellátásra szoruló gyermekek egyharmada nem kapja meg a
számára szükséges ellátást, szolgáltatást.25 Rendszerszintű problémák és strukturális egyen-
lőtlenségek egyaránt állnak a háttérben. A szabályozás összehangolatlansága, bizonytalan-
sága, a finanszírozás elégtelensége mellett hiányzik a döntéshozói együttműködés. A helyi
szintű együttműködések többnyire nem alakulnak ki, a szakemberek nem ismerik egymás
kompetenciáit, illetve ezek a kompetenciák nem tisztázottak. Az intézményrendszer átala-
kulása, a szociális és a köznevelés területén zajló centralizációs törekvések bizonytalanságot
okoznak a szolgáltatói hálózatban. A szülők és a szakemberek egyaránt információhiánnyal
küzdenek. Mindhárom ágazatban jellemző a minőségi standardok hiánya, a szakmai kont-
roll gyengesége, de a szisztematikus mérés és visszacsatolás sem működik. A rendszerben
22 A fejezet az alábbi módszertani anyagok alapján készült:

Kereki, J. (2014) Majd kinövi (?) TÁMOP-6.1.4 Koragyermekkori program, Országos Tisztifőorvosi Hivatal,
Budapest
Kereki, J., dr. Bauer, V., Gyarmathyné Doma, G., dr. Kujalek É., dr. Nádor, Cs., dr. Schultheisz, J., Somodi, A.,
dr. Újhelyi, J., Vámos, É., (2014) Gyermekút – jogszabályok, gyakorlat, lehetséges modell. TÁMOP-6.1.4 Kora-
gyermekkori program, Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Budapest
23 EADSNE - European Agency for Development in Special Needs Education (2010): Early Childhood
Intervention – Progress and Developments 2005-2010. European Agency for Development in Special Needs
Education, Odense, Denmark.
http://www.european-agency.org/agency-projects/early-childhood-intervention-update/eci-fi les/ECI-EN.pdf
(Letöltve: 2014. 01. 22.)
24 Kereki, J. (írta és szerk.) (2011): Regionális helyzetértékelés a kora gyermekkori intézményrendszer hálózatos
fejlesztésének megalapozásához. Kutatási zárójelentés. Budapest, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit
Kft. Budapest.
25 Kereki, J., Lannert, J. (írta és szerk.) (2009): A korai intervenciós intézményrendszer hazai működése. Kutatási
zárójelentés. TÁRKI-TUDOK ZRT - FSZK. Budapest.
http://www.fszk.hu/opi/szolgaltatas/korai-intervencio/FINAL_0302_MODOSITOTT_Zarotanulmany_
KORINT.pdf (Letöltve: 2014.01. 20.)
11-es beliv.indd 127 2015. 01. 08. 12:13:33

nagyon sok adat keletkezik, de korszerűtlen az adatstruktúra, az adatgyűjtések nem össze-

hangoltak, az egyéni adatokat tartalmazó adatlapok sok esetben még mindig papíralapúak.
Hiányoznak a korszerű, standardizált szűrési módszerek, vizsgáló eljárások. A koragyer-
mekkori intervencióban résztvevő szakembereknek a korai ellátással kapcsolatban meg-
szerzett tudása egyenetlen, képzésbeli hiányosságok azonosíthatók. Komoly probléma, hogy
nincs a különböző ágazati irányítás alá tartozó intézményeket összekötő, szabályozott gyer-
mekút, amely a felismeréstől az ellátásba kerülésig az ellátórendszerben való eligazodást se-
gítené. Az intézményrendszer átláthatatlan, a benne való tájékozódás információ híján nagy
kihívás az érintett családok és a szakemberek számára egyaránt. 26
A gyermek útja egy olyan rendszerben írható le, amelynek elemei azok az egészségügyi,
szociális/gyermekvédelmi, köznevelési és közigazgatási szereplők (intézmények, illetve an-
nak képviselői), akik a speciális támogatást igénylő gyermekekkel illetve családjaikkal a
gyermek fogantatásától az iskoláskorig kapcsolatba kerülnek. Munkájuk a koragyermekko-
ri intervenció különböző szakaszaihoz, a szűrés, jelzés folyamatához, a minősítés, diagnosz-
tika szakaszához, illetve az ellátások, juttatások, szolgáltatások rendszeréhez kapcsolódik.
A gyermekút több szakaszra tagolható, a prekoncepcionális szakasztól a várandósság és a
perinatális időszakon keresztül a hazakerülés utáni szakaszig, illetve a későbbiekben a gyer-
mek iskolás kora előtt az otthon illetve az intézményes ellátásban eltöltött időszakig. A jog-
szabályokon keresztül leírható gyerekút a különböző szakaszok mentén azonosítja az ellá-
tásban résztvevő kulcsintézményeket, illetve szereplőket, azoknak feladatait, valamint a to-
vábbküldési és jelzési utakat. A gyakorlatban történő megvalósulás számos ponton komoly
eltéréseket mutat a jogszabályban leírtakhoz képest.27 28
A lehetséges gyermekút-algoritmus javaslat az azonosított problématerületeket figyelem-
be véve, a nemzetközi jó gyakorlatok adaptálható elemeit felhasználva egy koncepciójában
új modell leírására vállalkozik. Fontos lépésként határozza meg egy koordináló ágazat ki-
jelölését, amelyet a gyermek első három évében az egészségügyi ágazat kompetenciájaként
azonosít. Nemcsak a továbbküldési utakat, de a jelzési utakat, és a teendők pontos megha-
tározását is szükségesnek tartja leírni. Új elem beépítésével biztosítja a koordináltabb ellá-
26 Kereki J. (2013) A koragyermekkori intervenciós rendszer működésének legfontosabb problématerületei és

fejlesztési lehetőségei. In: Gyógypedagógiai Szemle, 2013., XLI. évf., 1.sz., p. 23-38.
http://www.fszk.hu/opi/szolgaltatas/koraiintervencio/FINAL_0302_MODOSITOTT_Zarotanulmany_
27 Kereki Judit (szerk.) (2012): PR8 - Javaslat(ok) adaptálható elemek beépítésére a hazai kora gyermekkori ellátás
egységes szemléleten alapuló protokolljainak kialakításához, amely figyelembe veszi legalább két nemzetközi jó
gyakorlat elemzésének eredményeit. A.I.M.2011 konzorcium. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
Budapest
http://www.educatio.hu/pub_bin/download/tamop_311/4piller/javaslatok_protokollok_korai_1.pdf Letöltve:
2014.01. 20.)
28 Kereki Judit (szerk.) (2012): PR9 - Javaslat(ok) érintett ágazatok (egészségügy, szociális, oktatás) által használa-
tos protokollok összehangolására. A.I.M2011 konzorcium. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Bu-
dapest.
http://www.educatio.hu/pub_bin/download/tamop_311/4piller/javaslatok_protokollok_korai_2.pdf
(Letöltve: 2014.01. 20.)
11-es beliv.indd 128 2015. 01. 08. 12:13:33

XVI. A koragyermekkori intervenció intézményrendszerei: nemzetközi ... 129
tást, a továbbküldési utak áttekinthetőségét. Ebben a modellben egy ún. Koordinációs cso-
port szervezi a gyermek és családja köré a diagnosztikus teamet, végzi a folyamatdiagnosz-
tikát, és a szükségletalapú ellátásszervezést. Az egészségügyi alap- és szakellátás szereplőin
kívül a köznevelési intézményrendszer diagnosztikus és fejlesztő, terápiás ellátást végző in-
tézményeivel, a pedagógiai szakszolgálatokkal, az ellátórendszerbe integrált magánellátók-
kal, valamint a szociális/gyermekvédelmi intézményekkel folyamatos kapcsolatot tart. A 3
éves koruk után ellátásba kerülő gyerekek és családjaik esetében a koordináció a köznevelés
kompetenciájába tartozik.
XVI./1. JÁTÉK(OK), GYAKORLATOK
Szám-labirintus
11-es beliv.indd 129 2015. 01. 08. 12:13:33

ABSZTRAKT
• Fogalmak
g
• H l
Helyzetkép
ké
• Problématerületek
ob é ate ü ete
• Gyermekút a jjogszabályban
g és a
gy
gyakorlatban
• Lehetséges
é gyermekút
ú
11-es beliv.indd 130 2015. 01. 08. 12:13:33

K
Koragyermekkori
kk i intervenció
i t ió
• K
Koragyermekkori
kk i intervenció
i t ió é
értelmezése
t l é
• A korai életszakaszban nyújtott

támogatások
á á fontossága
á
• EgyenlĘtlenségek az ellátásban
• É i t tt tterületek:
Érintett ül t k egészségügy,
é é ü oktatás,
kt tá
s ociális te
szociális terület
ület
Ki a felelĘs?
Ę
A koragyermekkori
gy intervenciós
ellátásra
llá á szoruló
ló gyermekek
k k több
öbb
mint egyharmada
gy nem kapja
pj megga
számára szükséges
ellátást/szolgáltatást
llátá t/ l ált tá t
Szabályozás, finanszírozás,
Szabályozás finanszírozás
együttmĦködés
Ħ é
Szabályozási
á y á és é
• Szabályozási, környezet
Szabályozási finanszírozási
elégtelensége szemlélet
megújítása
• Finanszírozás
• Koragyermekkori
o agye e o
bizonytalansága,
bi t l á intervenció
alulfinanszírozottság komplexitása
• Ágazatok közötti
• EgyüttmĦködési
gy Ħk dé h hiányok,
á y k, együttmĦködés
ütt Ħködé
Kompetenciaátfedések • Jogszabály
Jogszabály-
harmonizáció
• Egységes szemlélet
11-es beliv.indd 131 2015. 01. 08. 12:13:33

Intézményrendszer átalakulása
• Szociális/gyermekvédelmi,
S iáli / k éd l i kö köznevelési
lé i
területen
l – centralizálás
l álá
• KétszintĦ
éts tĦ intézményi
té é y struktúra
st u tú a
• Pedagógiai
g g szakszolgálati
g intézmények
y
• Civil
Ci il ellátók
llá ók
Egyéb
gyé rendszerhibák
á
• Információhiány
I f á ióhiá
• Egységes irányelvek
irányelvek, protokollok
hiánya
• MinĘségig standardok hiánya,
hiánya
y , szakmai
kontroll gyengesége
gy g g
• AdatgyĦjtés,
AdatgyĦjtés
d Ħ é adatszolgáltatás
d l ál á
elégtelensége
lé l é
• Képzésbeli
p hiányosságok
y g
Szabályozatlan
y gyermekút
gy 3 éves kor felett
Egészségügyi
E é é ü i
Járási/kerületi
gyermekk
Pedagógiai
habilitációs/
Szakszolgálat Szociális
Szociális,
rehabilitációs gyermekvédelmi
intézményy ellátó intézmények
(bölcsĘde, gyermekotthon,
fogyatékos személyek
Magánellátók
g otthona)
VédĘnĘ
Megyei/FĘvárosi
gy 3 éves kor alatt
Pedagógiai
Szakszolgálat
Gyermekjóléti
Házi szolgálat
gy
gyermekorvos/
háziorvos
á o os
Újszülött-
Ú (Kereki J.,
Szakorvos PIC/NIC S ülé
Szülészet
t osztályy 2013)
11-es beliv.indd 132 2015. 01. 08. 12:13:34

L f t
Legfontosabb
bb egészségügyi
é é ü i ellátók
llátók
VédĘnĘ Szülészet
- területi
- iskolai Szakorvosok
Perinatális/neonatális
á á
- kórházi i
intenzív
í centrum
Szülész, nĘgyógyász
Szülész nĘgyógyász,
neonatológus,
Újszülöttosztály/
j y/ gyermekneurológus,
Családvédelmi
C lád éd l i
csecsemĘosztály y gyermekpszichiáter,
S olgálat
Szolgálat
genetikus,
ge et us, szemész,
s e és ,
Gyermek
y habilitációs// fül-orr-gégész,
g g ,
rehabilitációs audiológus,
g ,
intézmény y ortopéd
p szakorvos,,
Há i gyermekorvos
Házi k gyermek-rehabilitációs
gy
Gyermek és ifjúsági
Gyermek- szakorvos,
pszichiátria egyéb szakorvos
Háziorvos
Egyéb
é szakellátás
áá
Szociális/gyermekvédelmi
S oc á s/gye e éde intézmények
té é ye
Falu és tanya-
Falu- tanya Gyermekjóléti Gyermekek
gondnoki szolgálat szolgálat átmeneti otthona
CsaládsegítĘ Biztos Kezdet Családok

szolgálat Gyerekház átmeneti otthona
Támogató
á ó szolgálat
l ál BölcsĘde
l Ęd Gyermekotthon
k h
Nappali
appa ellátó
e átó Területi
e ü et gyermek-
gye e
C ládi napközi
Családi kö i
intézményy védelmi szakszolgálat
g
Fogyatékos
gy Családi
Gyámhatóság
személyek otthona gy
gyermekfelüg
gy yelet
Házi
gyermekfelügyelet
Alternatív
l í
napközbeni
kö b i ellátások
llátá k
Köznevelés
lé intézményei
é é
Pedagógiai
P d ó i i szakszolgálati
k l ál ti Egységes gyógypedagógiai,
gyógypedagógiai
i é
intézmény
é k d ktí pedagógiai
konduktív d ó i i
módszertani
ó intézmény
é é (EGYMI)
- gy
gyógypedagógiai
gyp g g tanácsadás,,
korai fejlesztés,
j , oktatás és ggondozás - országos
g és megyeigy szakértĘi
- fejlesztĘ nevelés bizottsági feladatok
- szakértĘ bizottsági tevékenység - pedagógiai szakszolgálati feladatok
- nevelési tanácsadás - utazó gyógypedagógusi
- logopédiai ellátás hálózat
- konduktív pedagógiai ellátás - családsegítĘ szolgálati feladatok
- gyógytestnevelés
ó t t lé - iskola-egészségügyi
i k l é é ü i ellátás
llátá ffeladata
l d t
-óvodapszichológiai
ó ó ellátás
áá -óvodai
ó d i ffeladat
l d t
- kiemelten tehetséges gyerekek - egyéb
é feladat
g
gondozása
Ó d
Óvoda
11-es beliv.indd 133 2015. 01. 08. 12:13:35

Egyéb
é intézmények
é é
Magánellátók
RendĘrség
Fogyatékos
gy személyek
y
érdekvédelmi
é de éde szervezetei
s e e ete
Bíróság
ó ág
Ö k
Önkormányzatok
á t k
Ügyészség
Kormányhivatal
y
Jogszabályok
g y és a gy
gyakorlat 1.
1
Gyermekút II-II.
II szakasz – jogszabály szerint Gyermekút I-II.
I II szakasz – a gyakorlatban
Jogszabályok
g y és a gy
gyakorlat 2.
2
Gyermekút
y III-IV. szakasz – jjogszabály
g y szerint Gyermekút III-IV. szakasz – a gyakorlatban
11-es beliv.indd 134 2015. 01. 08. 12:13:35

Jogszabályok és a gyakorlat 3.
3
V. szakasz – jogszabály szerint

Gyermekút V Gyermekút V
V. szakasz – a gyakorlatban
Problémák
• J l é i utak
Jelzési t k nem mĦködnek
Ħköd k
• Jelzés után nincs következmény
• A szülĘk „külön
külön útjai
útjai”
j
• Él t
ÉletszerĦtlen
Ħtl szabályzók
bál ók
L h t é
Lehetséges modell
d ll
• Koordináló ágazat kijelölése

• Célcsopo
Célcsoport
p t kijelölése
kijelölése:
j 0
0-3
3 éves
é es gy
gyermekek
g e mekek és
családjaik
• Oda-vissza
Oda vissza jjelzések fontossága
g
• A teendĘk
t dĘk p
pontos
t meghatározása
gh tá á
• Hálózatos
áló ffelépítés
lé í é
• Szükséges: integrált adatgyĦjtési,
adatgyĦjtési adatkezelési
rendszer,
d egységes
é informatikai
f k rendszer
d
• Új
Ú elem a rendszerben
11-es beliv.indd 135 2015. 01. 08. 12:13:36

I. Gyermeket
tervezĘ pár
ak
Ęsza
Családvédelmi és Családtervezési Háziorvos Szülész-nĘgyógyász

VédĘnĘ
epccionális idĘ
Szolgálat szakorvos
once
Prreko
Szakrendelések
II.
ya 24. hétig házi (gyermek)orvost választ
Anya
Háziorvos
VédĘnĘ
g
árandóssság
Vegyes praxisú Házi (gyermek)orvos

Gyermekjóléti
G kjólé i
Szolgálat háziorvos
Probléma
Vá
esetén Probléma
esetén
S ülé
Szülészet
t – Várandósgondozás
Vá dó d á
Gyámhatóság
- UH szĦrés
szĦrés, - Down szĦrés
szĦrés, - Egyéb szĦrések
Szülészet - Szülés
Szülészet – Várandósgondozás
III
III. - UH szĦrés,, - Down szĦrés,, - Egyéb
gy szĦrések
Probléma esetén
Szülészet - Szülés
Probléma esetén
Gyerek
y Koraszülöttek érett,
Koraszülöttek, érett
kórházi védĘnĘ problémás újszülöttek, PIC/NIC
C/ C
protokoll szerint Ultra early intervention :-
-Ultra-early : Koraszülöttekre ható
Stressz tényezĘk csökkentése (hang, fény stb),
- SzülĘk aktív jelenléte,
módszer terápiaként való alkalmazása,
-Kenguru-módszer
-Kenguru alkalmazása
Újszülött-osztály - Korai anyatejes táplálás bevezetése
sz
Lá á
LátásszĦrés
Ħ é - Korai diagnosztika – EEG,
EEG UH
UH, ROP szĦrés
Szemészet
kas
(vörös visszfény)
zak
P blé
Probléma esetén
té
- 40. Posztkoncepcionális hét – MR
s sz
j
-objektív hallásszĦrés Audiológia (BERA)
pe
p.e - objektív hallásszĦrés (OAE
(OAE, BERA)
ális
.
Perrinatá
-AnyagcsereszĦrés SzĦrĘközpontok - anyagcsereszĦrés (MS/MS)

p.e.
- csípĘszĦrés ortopédus
pe
p.e.
én
dĘnĘ
Ę
seté
1500 g alatt,
- szükség
g szerint Egyéb neurológiai
kórrházi véd
ma es
egyéb orvosi vizsgálat szakorvos

probléma,
40 hetes MR
40.
blém
p.e. alapján
éma esettén
nĘ
védĘn
Prob
kórházi v
után
Problé
Gyanú esetén
VédĘnĘ Házi (gy
(gyermek)orvos
)
ülés u
k
P
- szĦrések
- szĦrések Pszichomotoros és szomatikus
IV. fejlĘdés Gyermekjóléti
kerü
P blé
Probléma esetén
té
S l ál
Szolgálat
H zak
Haz
FejlĘdésneurológiai
szakrendelés
k d lé Spec szakrend.
Spec. s ak end
Koordinációs Csoport
p
- menedzseli a folyamatdiagnosztikát
Spec betegcsoprt Kp-ok.
Spec. Kp ok
V.
FejlĘdésneurológiai Speciális
szakrendelés
k d lé K
Koordinációs
di á ió Csoport
C t szakrendelések
k d lé k
menedzseli
d li a ffolyamatdiagnosztikát
l di iká
1 Állandó
1. Áll dó adminisztratív
d i i í személyzet
él
a, Megyei VezetĘ Koordinátor (csecsemĘ- és gyermekgyógyász)
b, Egészségügyi szakasszisztens
c, Szociális
S á végzettségĦ
é é Ħ asszisztens
2 Technikai
2. T h ik i személyzet
él t
3.
Diagnosztikai
Di tik i csoportt
• KötelezĘ
Köt l Ę ttagokk
• KiegészítĘ,
Ki é ítĘ kötelezĘen
köt l Ę
meghívott tagok Kórház:
• Egyéb tagok fekvĘ -
járó beteg
ellátása
Speciális
p Betegcsoport
g p Megyeii Pedagógiai
M P d ó i i
Központok S k
Szakszolgálat
l ál t
Diagnosztika
g Járási Pedagógiai
g g Magánellátók
g
Szakszolgálat
g pj )
((akkreditáció alapján)
Terápiás
p ellátás
11-es beliv.indd 136 2015. 01. 08. 12:13:36

Hazakerülés
é után
á
• SzülĘi megfigyelésen alapuló kérdĘív

• 3 éves
é kor elĘtt
Ę – egészségügy
gé ég gy
• VédĘnĘ Házi gyermekorvos

gyermekorvos, Koordinációs
háziorvos Csoport
• JelzĘrendszer
• Ellátó központok – „kulcsszemély
kulcsszemély”
• 3 éves kor után – köznevelés
Gondolatolvasás
11-es beliv.indd 137 2015. 01. 08. 12:13:37

A CSOPORT ZÁRÁSA
JEGYZET
11-es beliv.indd 138 2015. 01. 08. 12:13:37

139
XVII. FELHASZNÁLT IRODALOM
Altorjai, P., Fogarasi, A., Kereki, J. (szerk) (2014) Gyermek-alapellátási Útmutató a 0–7 éves korú gyermekek
szűrési vizsgálatainak elvégzéséhez. TÁMOP-6.1.4 Koragyermekkori program, Országos Tisztifőorvosi
Hivatal, Budapest.
Armstrong, P., Feldman, S. (2001) A születés művészete. Szülés bölcsen, a természet rendje szerint, a tudomány
támogatásával. Alternatal Kiadó, Budapest
Attwood, T. (2008) Különös gyerekek. Animus Kiadó, BudapestBagdy, E. Koronkai B. (1978) Relaxációs mód-
szerek Budapest
Bauer, J. (2011) A testünk nem felejt. Kapcsolataink és életmódunk hatásai génjeink és idegrendszerünk működé-
sére. Ursus Libris Kiadó Budapest
Bettelheim, B. (1994) Az elég jó szülő Gondolat Kiadó, Budapest
Bettelheim, B. (1985) A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek Gondolat Budapest
Bogdashina, O. (2008) Valódi színek. Érzékelés és észlelés autizmus spektrumzavarokban. AOSZ és a Geobook
Kiadó közös kiadványa, Szentendre
Bowlby, J. (2009) A biztos bázis Animula Kiadó, Budapest
Bödecs, P. (2006) Császármetszett személyiségek. Bábák, szülésznők, 5
Buda, B. (1994) A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Animula, Budapest, pp. 195.
EADSNE - European Agency for Development in Special Needs Education (2010): Early Childhood
Intervention – Progress and Developments 2005-2010. European Agency for Development in Special Needs
Education, Odense, Denmark.
Frith, U. (1991) Autizmus. A rejtély nyomában. Kapocs Kiadó, Budapest
Huizink, A. C. (szerk.) (2005) Pränataler mütterlicher Stress und die Entwicklung des Säuglings. In: Krens, I.,
Krens, H. (2005) Grundlagen einer vorgeburtlichen Psychologie. Vandenhoeck & Ruprecht Verlag Göttin-
gen, 83-94.
Huizink, A. C. (szerk.) (2005) Pränataler mütterlicher Stress und die Entwicklung des Säuglings. In: Krens, I.,
Krens, H. (2005) Grundlagen einer vorgeburtlichen Psychologie. Vandenhoeck & Ruprecht Verlag Göttin-
gen, 83-94.
Jordan, R. (2007) Autizmus társult értelmi sérüléssel. Kapocs Kiadó, Budapest
Kereki, J., Major, Zs. B. (szerk.) (2014) Őrzők. Egészségügyi alapellátók gyakorlati kézikönyve. TÁMOP-6.1.4 Ko-
ragyermekkori program, Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Budapest
Kereki, J. (2014) Majd kinövi (?) TÁMOP-6.1.4 Koragyermekkori program, Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Bu-
dapest
Kereki, J., dr. Bauer, V., Gyarmathyné Doma, G., dr. Kujalek É., dr. Nádor, Cs., Nyuli, K,, dr. Schultheisz,
J., Somodi, A., dr. Újhelyi, J., Vámos, É., (2014) Gyermekút – jogszabályok, gyakorlat, lehetséges modell.
TÁMOP-6.1.4 Koragyermekkori program, Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Budapest
Kereki, J. (írta és szerk.) (2011): Regionális helyzetértékelés a kora gyermekkori intézményrendszer hálózatos fej-
lesztésének megalapozásához. Kutatási zárójelentés. Budapest, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit
Kft. Budapest.
Kereki, J., Lannert, J. (írta és szerk.) (2009): A korai intervenciós intézményrendszer hazai működése. Kutatási
zárójelentés. TÁRKI-TUDOK ZRT - FSZK. Budapest.
Kereki J. (2013) A koragyermekkori intervenciós rendszer működésének legfontosabb problématerületei és fej-
lesztési lehetőségei. In: Gyógypedagógiai Szemle, 2013., XLI. évf., 1.sz., p. 23-38.
Kereki Judit (szerk.) (2012): PR8 - Javaslat(ok) adaptálható elemek beépítésére a hazai kora gyermekkori ellátás
egységes szemléleten alapuló protokolljainak kialakításához, amely figyelembe veszi legalább két nemzetközi
jó gyakorlat elemzésének eredményeit. A.I.M.2011 konzorcium. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit
Kft. Budapest
Kitzinger, S. (2008) A szülés árnyékában. Katarzis vagy krízis? Alternatal Kiadó
11-es beliv.indd 139 2015. 01. 08. 12:13:37

Kopp, M. Fórizs, N. (1996) A szorongás kognitív viselkedésterápiája. Végeken Kiadó, Budapest

Mearns, D., Thorne, B. (2011) A személyközpontú pszichoterápia és tanácsadás a gyakorlatban. Oriold és tár-
sai Kiadó, Budapest
Peurifoy, R. (1997) Szorongás, fóbiák, pánik. Medicina Kiadó, Budapest
Stern, D.: A csecsemő személyközi világa Animula Kiadó (2002) BudapestTringer, L.(1998) A gyógyító be-
szélgetés Hiete Budapest
Winnicott, D. W. (2000) Játszás és valóság Animula Kiadó, Budapest pp.
http://www.european-agency.org/agency-projects/early-childhood-intervention-update/eci-fi les/ECI-EN.
pdf (Letöltve: 2014. 01. 22.)
http://www.fszk.hu/opi/szolgaltatas/korai-intervencio/FINAL_0302_MODOSITOTT_Zarotanulmany_
http://www.fszk.hu/opi/szolgaltatas/koraiintervencio/FINAL_0302_MODOSITOTT_Zarotanulmany_
(Letöltve: 2014.01. 20.)
(Letöltve: 2014.01. 20.)
11-es beliv.indd 140 2015. 01. 08. 12:13:38

11-es beliv.indd 141 2015. 01. 08. 12:13:38
A kiadvány megjelenését a GYEMSZI és az OTH konzorciumában megvalósuló
TÁMOP-6.1.4/12/1-2012-0001 Koragyermekkori (0–7 év) program biztosította
ISBN 978-615-5502-03-3
Felelős kiadó a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési

Intézet ügyvezető igazgatója: Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán
Felelős szerkesztő: Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán
A műszaki szerkesztés és a tördelés a Pátria Nyomda Zrt. munkája
A könyv a Pátria Nyomdában készült, 215 példányban Budapesten

Felelős vezető: Orgován Katalin vezérigazgató
11-es beliv.indd 142 2015. 01. 08. 12:13:38

11 Kiadvany Szemunk Fenye

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

11 Kiadvany Szemunk Fenye

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

11 Kiadvany Szemunk Fenye

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Szemünk fénye

Koragyermekkori fejlődés és zavarai

11-es cimnegyed.indd 1 2014. 12. 19. 11:00:29

11-es cimnegyed.indd 2 2014. 12. 19. 11:00:29

11-es cimnegyed.indd 3 2014. 12. 19. 11:00:29

A TÁMOP 6.1.4 kiemelt projekt szakmai vezetése

Képzés, humánerőforrás-fejlesztés alprojekt szakmai vezetése

A jelen műben megjelenő képek, ábrák, fényképek és illusztrációk a

© Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet, 2015

11-es cimnegyed.indd 4 2014. 12. 19. 11:00:29

II. RÖVIDEN A KORAGYERMEKKORI (0-7 ÉV) PROGRAMRÓL . . . . . . . . . 9

III. BEVEZETÉS, RÁHANGOLÓDÁS, MOTIVÁLÁS. TERMINOLÓGIAI

IV. A NAGYMOZGÁSOK FEJLŐDÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

V. A FINOMMOTORIUM FEJLŐDÉSE 0-7 ÉVES KORBAN . . . . . . . . . . . . . . . 43

VI. Látási és hallási figyelem és észlelés fejlődése és zavarai. kommunikáció,

VII. A Pszichomotoros fejlődés vizsgálata kisgyermekkorban. Nemzetközi és

VIII. KÉPESSÉ TEVÉS MŰVÉSZETE. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPKÉSZSÉGEK 79

IX. ÉLET-LÉLEKTAN: „SZÜLNI - SZÜLETNI” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83

X. A CSALÁD, AMI A GYERMEKET KÖRÜLVESZI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87

XI. ANYA-GYERMEK EGYMÁSRA HANGOLÓDÁSA, ILLESZKEDÉSE . . . . 91

11-es cimnegyed.indd 5 2014. 12. 19. 11:00:30

XII. „BONTAKOZÓ GYERMEKI LÉLEK” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93

XIII. KÜLÖNÖS/SPECIÁLIS FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK . . . . . . . . . 99

XIV. A Koragyermekkori fejlődés diagnosztikája

XV. A koragyermekkori intervenciós rendszerben

XVI. A koragyermekkori intervenció intézményrendszerei:

XVII. Felhasznált irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139

11-es cimnegyed.indd 6 2014. 12. 19. 11:00:30

Azoknak a védőnőknek és házi gyermekorvosoknak/vegyes praxisú háziorvosoknak ter-

Orosz Katalin és Tóth Anikó

11-es beliv.indd 7 2015. 01. 08. 12:12:54

II. RÖVIDEN A KORAGYERMEKKORI (0-7 ÉV)

Az európai uniós forrásból megvalósuló TÁMOP-6.1.4/12/1-2012-0001 azonosítószámú,

A projekt egyik kiemelt célja a gyermekek fejlődését akadályozó rizikó- és védőtényezők

II./1 FŐBB FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A PROGRAMBAN

II./1.1 Módszertani fejlesztések

A módszertani fejlesztések során szakmai anyagok, koncepciók, útmutatók kidolgozása

11-es beliv.indd 9 2015. 01. 08. 12:12:57

SZÜLŐI KÉRDŐÍV ÉS GYERMEK-ALAPELLÁTÁSI ÚTMUTATÓ

A gyermekeknek a fejlődési elmaradása, zavara, netalán fogyatékossága sokszor rejtve

11-es beliv.indd 10 2015. 01. 08. 12:12:57

Az egészségmegőrzéssel, a nők és gyermekek gondozásával és a fejlődéssel kapcsolatos in-

11-es beliv.indd 11 2015. 01. 08. 12:12:57

ÚJ UTAKON – Oktató védőnői továbbképzés

IRÁNYTŰ – Házi gyermekorvos tutorálás módszertani

Majd kinövi (?) – A koragyermekkori intervenciós rendszer

2015. 01. 08. 12:12:57

3. „A gyermekjóléti alapellátást és szakellátást biztosító intézmények és a gyermek egész-

II./1.2 Képzésfejlesztés és továbbképzések szervezése

A projektben kidolgozott szakmai, módszertani elemek számos újítást vezetnek be a

IRÁNYTŰ – VÉDŐNŐI KOMPLEX TOVÁBBKÉPZÉS

A védőnői komplex továbbképzés célja, hogy a területen dolgozó védőnők megismerked-

11-es beliv.indd 13 2015. 01. 08. 12:12:58

IDEJÉBEN KIDERÜL… – HÁZI GYERMEKORVOSOK ÉS VEGYES PRAXISÚ HÁZIOR-

A házi gyermekorvosok/háziorvosok komplex továbbképzése tematikájában azok a mód-

A témaspecifikus továbbképzések egy-egy témára mélyebben és gyakorlatorientáltabban

11-es beliv.indd 14 2015. 01. 08. 12:12:58

Az alábbi hat témaspecifi kus tréning jellegű továbbképzésre várjuk a résztvevőket: