A Rómeó és Júlia 

elemzése
A következő fogalmazásban Shakespeare, Rómeó és Júlia című művét fogom
különböző szempontok szerint bemutatni, elemezni.
Egy családi viszály adja művünk történetének alapkonfliktusát, egyben
alaphelyzetét is, miszerint a két Veronában élő család igen hosszú ideje gyűlölködnek,
viaskodnak egymással, ami gyakran torkollik igazi fegyveres összetűzésekbe is, erre
példa már az első felvonás első színében történő összetűzés is, ennek a
viszálykodásnak már az előhangban is hangot adnak. (,,Két nagy család élt a szép
Veronába, [...] Vak gyűlölettel harcoltak hiába, [...]) 
Másik konfliktust, a generációs különbségek okozta ellentétek jelentik, a két
családnak ifjabbik (Rómeó, Júlia) és idősebb (Capulet, Monague) tagjai között. Ezért is
kell Rómeónak és Júliának eltitkolniuk nászukat, mivel tudják, hogy az idősebb
generáció tagjai erről hallani sem akarnának, a generációs konfliktus másik tökéletes
példája ebben a műben a Júlia és apja, Capulet közötti ellentét. A dráma elején ugyanis
Verona hercege leánykérési ajánlatot tesz Capuletnek, hogy elvenné Júliát, ez pedig
később lesz ellentétet eredményez apja és lánya között, ugyanis előbbi eleinte türelmes
lányával szemben, később viszont már erőszakkal venné rá erre, ezért gondolom azt,
hogy ez is számon tartható generációs konfliktusként, amit a korkülönbségből adódó
világszemléleti ellentét eredményezett.
Művünkben nem csupán a két család, vagy annak tagjai között találkozhatunk
ellentétekkel, de a feudalizmus és a reneszánsz, konfliktusára is ráismerhetünk. Remek
példa erre az idősebb és a fiatalabb generációk házassághoz való hozzáállása (,,Menj
Párissal Szent Péter templomába, Vagy gúzsba kötve húzlak el odáig). Emellett
ráismerhetünk a reneszánszra jellemző, már inkább az egyéni, saját (földi) boldogságra
való törekvésre és az élet élvezetére Júlián és Rómeón keresztül, ez pedig ellentétet,
konfliktust szül a feudalizmus nézetei szerint élő idősebbek és a reneszánsz
világszemléletével rendelkező fiatalok között, vagyis azt vonhatjuk le ebből, hogy a
feudális (középkori) értékrend túl erős ahhoz, hogy a reneszánsz, önmegvalósító
értékrend érvényesülhessen.
Drámánkban igen fontos szerepet játszik a felnőtté válás is, hiszen a
szereplőinknek pár nap leforgása alatt kell dönteniük nagyon felnőttes témákban, mint
házasságuk, vagy éltüknek és haláluknak kérdése (,,Gyors a szered. Így egy csókkal
halok meg” és ,,Itt rozsdásodj te: ölj meg!”), vagyis igen súlyos döntéseket kell
meghozniuk, ezért is hívják sokan a művet a felnőtté válás tragédiájának.
A véletlenek és tragédiák (ebben a környezetben a tragédia nem, mint műfaj van
jelen) ok-okozati összefüggésben vannak jelen a drámában, mivel a véletlennek
“köszönhető”, hogy Rómeó és Júlia egyáltalán találkoznak, hiszen az szolga (aki nem
tud olvasni) pont előbbit kérdezi meg, hogy tud-e olvasni, csakis ezért találkozhatnak és
pecsételődik meg tragikus sorsuk. 
Másik igen nagy véletlen, ami tragédiát eredményez, hogy Lőrinc barát levele nem éri el
Rómeót, ez pedig (a) tragédiához vezet.
 A többnyire tragikus műben fellelhetők komikus elemek is, mint például, amikor
az első felvonás első színében történő fegyveres összetűzés, amikor a két családfő is
csatlakozna a harchoz, feleségeik nyugtatgatják őket (,,Mankót, mankót! - minek neked
kard?” - Capuletné), de humor lelhető fel a fiatalok élcelődéseiben és a szolgák
civakodásaiban is. Azonban inkább tragikus elemek, értékvesztések, mint Mercutio,
Tybalt, Rómeó és Júlia halála, vannak többségben.
Az udvarlás is fontosabbnak mondható szerepet kap a műben. Rómeó, a
gyümölcsöskerti jelenetkor igen választékosan, költőien, vagyis a korszakhoz hűen
udvarol Júliának, ami a történet menete során nem változik meg. Összehasonlítva a mai
udvarlási szokásokkal, igen sok, nagyobb különbséget találhatunk, de ez főleg
betudható az kor haladásával járó szókészlet változásának, viszont hasonlóságként
tartható számon, hogy a mai napokban is többnyire a fiúk/férfiak udvarolnak a
lányoknak/nőknek, azonban ez számos esetben történhet ellenkezőképp is.
A karakterek nemi szerepe, az adott történelmi korszakéhoz hasonlóak, például a
férfitől elvárt volt, hogy családot alapítson és eltartsa azt, a nőtől pedig, hogy férjhez
menjen, biztosítsa az utódlást, de mindkét nemtől elvárt volt, hogy családjukra ne
hozzanak szégyent cselekedeteikkel. Fontos ezek mellett megemlíteni, hogy a nemi
szerepek napjainkban nagyon eltérőek a régiekkel és nincsenek nagyon szigorú
elvárások manapság.