Madarak

Szerkesztette: Vizkievicz András

A tollas dinoszauruszokból alakult ki a legkorábbi ismert madár, a jurakori (150 millió

éve), galamb nagyságú Archaeopteryx. Testfelépítése átmenetet mutat a mai madarak és
az egykori hüllők között, mindkét csoportra jellemző sajátságokat mutat (egyesek szerint a
madarak a hüllők egyik csoportja, másképp; a túlélő dínók egy csoportja.)

Hüllőbélyegek:
 fogazat,
 gerincoszlopot is tartalmazó fejlett farok,
 mellső végtagon karomban végződő, szabadon álló ujjak.

Madárbélyegek:
 tollazat,
 szárny.

A madarak főbb jellemzői

Testük felépítése jól tükrözi a repülő életmódhoz való alkalmazkodást:

 mellső végtagjaik szárnyakká módosultak,
 farkuk csökevényes, a test súlyát csökkentve,
 csontjaik üregesek, légzsákokat tartalmaznak, könnyűek, szegycsontjuk tarajos,
 testüket tolltakaró borítja,
 fogak nincsenek, a szájnyílást csőrkávák veszik körül, melyeket szaruképletek, az ún.
szarutokok borítanak (súlycsökkentés),
 fejük kisméretű - ezért és a fogazat hiányának köszönhetően -, kis tömegű,
 az állatvilág legfejlettebb tüdejével rendelkeznek,
 tüdejükhöz légzsákrendszer kapcsolódik, testük fajsúlya kicsi,
 nagy, négyüregű szívük, szeparált két vérkörük van, ahol az oxigén-dús és az
oxigén-szegény vér nem keveredik,
 ezért testhőmérsékletük viszonylag magas és állandó (magas alapanyagcsere szint).

Ezenkívül jellemzően
 meszes héjú tojásokkal szaporodnak,
 fejlett az ivadékgondozás,
 a Föld valamennyi tengerén és szárazföldjén előfordulnak, közel 9700 madárfaj ismert.

Csontváz

 A madarak csontjai - szemben az emlősök csontvelőt

tartalmazó csontjaival - levegő tartalmúak, aminek
köszönhetően a madártest fajsúlya csekély.
 Általánosan jellemző a fogatlan csőr és a nagyméretű
szemüreg.

3
 Számos (11-24) nyakcsigolyája igen lazán kapcsolódik egymáshoz,
így a madárnyak rendkívül mozgékony.
 Ezzel szemben az utolsó hátcsigolyák, az ágyék- és keresztcsonti
csigolyák összecsontosodtak (álkeresztcsont, far-hát), ami a
repüléshez és a két lábonjáráshoz szilárd alapot biztosít.
 A futómadarak kivételével az összes madárfaj szegycsontján
jellegzetes tarajt találunk, amely nagy eredési felületet
eredményez a repülőizmoknak (futómadaraknál nincs).
 A mellső végtagok szárnyakká módosultak.
 A legtöbb madárfajnak 4 lábujja van (3 előre, 1 hátra áll).

Izomzat

A madarak szárnyát hatalmas

méretű mellizmok mozgatják,
amelyek a szegycsont tarajáról
erednek.

Kültakaró

 A külső hámréteg szaruképletei: tollak, karmok, a szájnyílás

körül a csőrkávákat borító szarutokok.
 Irha alatt változó vastagságú zsírszövet található, amely
tápanyagraktár, ill. hőszigetelő szerepet tölt be.
 A kültakaró általában mirigyeket nem tartalmaz, egyetlen
bőrmirigyük – a tollazat vízhatlanná tételére
szolgáló zsíros anyagot termelő – a farkcsík
mirigy, a faroktollak tövében található.

A kültakaró kizárólag a madarakra jellemző

képletei a pikkelyeredetű tollak, amelyek
 bonyolult felépítésű, könnyű szaruképletek,
 vízhatlanná teszik az állat felületét,
 jó hőszigetelők,
 mechanikai védelmet nyújtanak,
 nagy felületet biztosítva lehetővé teszik a
repülést.

4
A tollak lehetnek:

1. Kontúrtollak (A. ábra)

 A testet kívülről
fedik.

2. Pehelytollak (b ábra)
 A pehelytollak a kontúrtollak alatt vannak, hőszigetelők.
 A fiókák első tollazata.

3. Dísztollak (d)

Mivel a toll élettelen szaruképződmény, regenerálódni

nem tud. Az elhasznált tollak cseréje a vedlés. Erre
általában évente egyszer kerül sor. A vedlés hormonális
szabályozás alatt áll.

Emésztőrendszer

A fej tömegének jelentős csökkenését eredményezte, hogy

a törzsfejlődés során a madaraknál a fogazat helyet csőr alakult ki,
melynek üreges csontos alapját kívülről szarutok fedi. A csőr
alakja változatos, jól tükrözi az egyes fajok táplálkozásmódját.

Az előbél speciális része a nyelőcső alsó tágulata a begy, amely

 a táplálékot puhítja, raktározza,
 szaporodási időszakban termeli a zsírokban, fehérjékben
 gazdag begytejet, ami a fiókák táplálására szolgál.
A gyomor 2 üregű:
 a mirigyes gyomorban megkezdődik az emésztés,
 az izmos zúzógyomorban lenyelt kövek segítségével történik a táplálék felaprítása
(fogazat hiánya).
A középbél az emésztés és a felszívás fő helyszíne.
Az utóbél a húgyvezetőkkel, az ondóvezetőkkel. ill. a petevezetékkel együtt a kloákába
torkollik.

5
 Légzés

Az állatvilág legfejlettebb légzőapparátusával rendelkeznek.

A repülés jelentős energiaigényének kielégítésére gyors és
hatékony anyagcsere kell, ehhez pedig nagy mennyiségű oxigén
szükséges.
A madarak tüdeje léghajszálcsöves szerkezetű, aminek
köszönhetően - mind a belégzés, mind a kilégzés során - a levegő
benne folyamatos áramlásban van.

A tüdőkhöz 5 pár légzsák csatlakozik, melyek

térfogatváltozásuk révén biztosítják a tüdőben a levegő
folyamatos haladását. A légzsákok kitöltik a madarak
testüregét és beterjednek a csontokba is (levegő tartalmú
csontok). A légzsákoknak köszönhetően a madarak jóval
nagyobb mennyiségű levegőt tudnak a tüdőn keresztül
áramoltatni, mint amilyen a tüdőknek megfelelő
légtérfogat. Gázcserében nem vesznek részt, az kizárólag
a tüdő légzőfelszínén keresztül zajlik (külső gázcsere).

Kettős légzésük van, melynek során a belégzéskor a levegő

egy része a légzsákokba kerül, kilégzésnél innen
visszaáramlik a tüdőbe, így a levegő kétszer halad át a
légzőfelületen.

A madaraknál a hangadás szerve az ún. alsó gégefő, amely a légcső két főhörgőre ágazásánál
alakul ki. Több típusa van, a legfejlettebb az énekesmadarakra jellemző.

Keringési rendszer

 Keringési rendszerük zárt, két vérkörük van (természetesen).

 Fokozott anyagcsere folyamatainak alapja a 4 üregű szív, munkavégzése rendkívül gyors.

A kisebb testű madarak szíve percenként még nyugalmi helyzetben is több százat ver, de egy házi veréb szíve
stressz állapotban akár 850-szer is összehúzódhat percenként!!!

 Teljesen elkülönült a 2 vérkör, mivel az artériás és a vénás vér nem keveredik a szívben
a két kamrát elválasztó falnak köszönhetően, így a test szöveteihez magas oxigén
tartalmú vér jut, ami az egyik feltétele az állandó testhőmérséklet kialakulásának (a másik,
az agyi hőszabályozó központ kifejlődése).
 A gyors anyagcserével összefügg a madarak magas testhőmérséklete (40-44 C fok), amely
az állatvilágban csaknem egyedülálló.

6
 jobb pitvar bal pitvar

jobb kamra bal kamra

Szaporodás

 Váltivarúak, ivari kétalakúsággal

 belső megtermékenyítésűek,
 közvetlen fejlődésűek.
 Embrionális fejlődésük meszes héjú tojásban zajlik.
 Ivadékgondozók, fészeklakók vagy fészekhagyók.

A tojás a madarak
 petesejtjéből, a tojássárgájából, az azt körülvevő
 fehérjéből,
 kettős héjhártyából és
 meszes héjból épül fel.
A sárgája szikanyag, azaz jelentős táplálék- és energiaforrás az embrió számára, nagyrészt
zsírok és fehérje építi fel. Vitaminokban gazdag, a C vitamin kivételével a legtöbb vitamint
tartalmazza, pl. A-, D-, B1-, B2-, E-vitamint.

A tojássárgáját körülvevő fehérje három fontos fehérjeforrás.

A fehérjét körülvevő többrétegű burokrendszer mechanikai, kémiai,

immunológiai védelmet nyújt az embrió számára, ugyanakkor
porózussága révén biztosítja a gázcserét.

A petefészekből kilökődött érett petesejt – a szikanyagokban gazdag

sárgája - a petevezetőbe kerül, ahol fokozatosan haladva rárakódnak a tojás további
alkotórészei: a tojásfehérje, a héjhártyák és a tojáshéj.
A tojásfejlődés fázisai:
 A petesejtbe szikanyagok rakódnak be a petefészekben,
 érett petesejt kilökődik,
 petevezető tölcsérben történik a megtermékenyítés,
 petevezető öbölben történik a fehérjék berakódása,
 petevezető szűkületben képződik a lágy héjhártya,
 méhben képződik a mészhéj → hüvely → kloáka

Idegrendszer, érzékszervek

A repülő életmódnak köszönhetően rendkívül fejlettek az érzékszerveik és az

idegrendszerük.

7
 Fülkagylójuk nincs.
 Belső fülük, így hallásuk és egyensúlyérzékelésük rendkívül fejlett.
 Szaglásuk, ízlelésük fejletlen.
 Szemük valamennyi élőlény közül a legtökéletesebb.

A szemek többnyire a fej két oldalán találhatók, aminek köszönhetően a

látótér 300 foknál is nagyobb lehet (az erdei szalonkánál 360 fok),
ugyanakkor kisebb a két szem látóterének átfedése, ezért a térlátásuk
csekélyebb mértékű (nem úgy a baglyoknál).

Rendszerük (nem követelmény) Forrás: Wikipédia

http://hu.wikipedia.org/wiki/A_madarak_rendszerez%C3%A9se

Futómadár-szabásúak alosztály Flamingóalakúak

struccfélék Sólyomalakúak
nandufélék Tyúkalakúak
kivifélék Darualakúak
kazuárfélék Galambalakúak
emufélék Kakukkalakúak
Bagolyalakúak
Újmadárszabásúak alosztály Lappantyúalakúak
Pingvinalakúak Sarlósfecske-alakúak
Búváralakúak Egérmadár-alakúak
Vöcsökalakúak Szalakótaalakúak
Viharmadár-alakúak Harkályalakúak
Gödényalakúak Pusztaityúkalakúak
Gólyaalakúak Verébalakúak

Magyarország madarainak fajlistája:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_mad%C3%A1rfajainak_list%C3%A1ja