Anyagismeret

36 óra
 ANYAGISMERET

Növényi eredetű szálasanyagok fajtái, általános jellemzői, viselési

tulajdonságai
PAMUT

Diamantné Kovács Zsófia: KÖNNYŰIPARI ANYAG ÉS ÁRUISMERET

Pamut 16-19 oldal

Anyagismeret

1
 A növényi eredetű szálasanyagok
A természetes alapú, növényi eredetű szálak legjelentősebb képviselői a pamut a len
és a kender. Mindhárom szál cellulóz alapú, mely nagymértékben befolyásolja a belőlük
készült termékek fizikai kémiai tulajdonságait.

PAMUT
Jelölése: CO (Cotton; Baumwolle)
A természetes szálasanyagok csoportjába tartozó növényi eredetű szálasanyag.
A pamut a gyapotnövény (Gossypium) magjait burkoló finom szálak halmaza. A
Anyagismeret

gyapotszálat a textilipari szaknyelvben a leszedést és a szálaknak a magoktól való

elválasztását (egrenálás) követő állapotától nevezik pamutnak. Az egyik legfontosabb
textilipari nyersanyag, kémiailag túlnyomórészt cellulózból áll. Lépten-nyomon
találkozunk vele ruházatunkban, lakásunkban, egészségügyi és műszaki textíliákban
stb. A gyapot fontos szerepet töltött be az emberiség történetében, mert egyike a
legősibb növényeknek, amelyet az ember termeszt.

Ma már nagy jelentősége van az un. biopamutnak, amelyet rendkívül szigorú

előírások szerint termesztenek. A termesztés során, a gyapotföldeken nem szabad
genetikailag módosított gyapotot termeszteni, sem bármilyen mérgező anyagot
használni, ezért a gyomírtásnál sem használnak vegyszereket. Nagyy figyelmet
szentelnek az öntözésnek és a kikészítésnek (feldolgozás, festés, stb.) is, ahol szintén
nem használhatnak egészségre káros anyagokat. az így feldolgozott biopamutokat
tanúsítvánnyal látják el, amelyeket mi a boltokban különféle logókon találhatunk meg.

Pamut eredete, története: Már Kr. előtt 5800 körüli időkből származó Mexikói
barlangi lelet, illetve Indiából származó kb. 5000 éves pamutmaradványok bizonyítják
a nagyon korai felhasználását. A pamut felhasználásában jelentős szerepet játszott a
XVIII. században megjelenő fonógép, az egrenáló (magok eltávolítására szolgáló gép),
illetve az első szövőgép megjelenése 1815-ben, mely a termőterületekre is kihatott,
2 jelentősen megnőttek.
Jelentős termőterületek:
- Kína
- India
- USA szubtrópusi éghajlaton
- Pakisztán
- Brazília
- Üzbegisztán
- Törökország
- Egyiptom

Legismertebb gyapot fajták: Sea-Izland (USA); Pima (USA,Pem), Mako (Egyiptom) Upland
(Világszerte)

A GYAPOT NÖVÉNY:

A mályvafélék családjába tartozik, fű,-fa és cserje alakban fordul elő. elsősorban egynyári
cserjeként termesztik. A csapadék és napfény igénye nagy, 30 oC. a hőmérséklet szükséglete,
csapadék szükséglete 500mm.

A növény fejlődése: A vetéstől az érésig 125-155 nap. A virágzástól az érésig 55-65 nap. 1 db
magon 15-20ezer szál fejlődik. A növény ill. a szál hosszirányba fejlődik.- minőséget
befolyásolja.

A szál fejlődése:

Anyagismeret
o Primer fal kialakulása – első 30 nap alatt
o szekunder fal kialakulása – szál megvastagodása a cellulóz lerakódása
o Tok felpattanás – KOVASODÁs
o nedvesség keringés megállása, a szál belapul és csavarodottá válik

A növény jellemzői:

- Páratlan karéjú levelei vannak

- Virága tölcséres
- Termése rekeszes toktermés, amikor megérett a toktermés megpattan és a
szálak gyorsan elszáradnak, összelapulnak és csavarodnak
- egy-egy rekeszben kb. 30 mag van, egy magból több ezer szál nőhet

A GYAPOT MEGMUNKÁLÁSA:

GYAPOT SZEDÉSE:
Kézi szedés: Tiszta és osztályozható termés. Lassú, gazdaságtalan.
Gépi szedés: 2-3 alkalommal történik az érés során, gyorsabb viszont a leszedett gyapot
szennyezettebb. Légszívással és mechanikusan is működik a gép.

A GYAPOT ELSŐDLEGES MEGMUNKÁLÁSA:

1. Szennyeződések csökkentése
magvas gyapot – addig amíg rajta van a mag légárammal történő tisztítás - szöges 3
és fűrészes verőhengerekkel a szál a levél és a tok maradványokból tisztítják.
2. Egrenálás
Cél: elemi szálak leválasztása a magról. Lehetőleg úgy hogy a szálak ne sérüljenek meg.
 Eszközei:
2.1. hengeres egrenáló gép
Vágással történik a leválasztás. Kevésbé sérti meg a szálakat. Finom hosszú
szálú gyapotnál alkalmazzák.
2.2 Fűrészfogas egrenáló gép
Tépéssel történik a leválasztás. Nagyobb a sérülés és a durva gyapotnál
alkalmazzák. Amikor már leválasztották a magról már pamutnak nevezzük.
3. Osztályozása: fajta és egyenletesség szerint
4. Bálázás: A laza szerkezetű szálhalmazt összepréselik. A gazdaságosabb
térkihasználás, szállítás céljából. (kb. 250-300kg) Nem kedvező a további
felhasználásnál.

PAMUT TULAJDONSÁGAI:
Anyagismeret

Pamut minőségét a finomsága és szálhosszúsága határozza meg.

Molekula lánc alakja: egyenes
Molekula lánc elrendeződése: kristályos szerkezetű:
Mikroszkópi képe: bab vagy vese alakú, üreges, összelapult cső alakú, szabálytalanul
csavarodott, egyetlen sejt

TANKÖNYVI ÁBRA

Fizikai tulajdonságok:
Felülete: matt, jól fonható jó nedvszívó ( 8,5 % a szabványos légnedvesség
tartalom), jó hőszígetelő, jól festhető, nyúlása rugalmassága kicsigyűrődik,
szakítószilárdsága nagy, kopásállósága is nagy(tartós ruhák készülhetnek)
színe: vajszínű, krémszínű, elektronikus feltöltődése kicsi
Hő hatása: 120oC hosszabb ideig tartva sárgul és a szilárdsága csökken. 140oC
barnul és jelentősen gyengül. 200oC a pamut lobbanási hatása.
4 Égés jell.: papír égéséhez hasonlít,nagy sárga lánggal ég, gyorsan ég, égett papír
szag, szürke hamu égésterméke
Fény hatása: erősen károsítja, a szakító szilárdsága csökken
Kémiai tul: alapanyaga: a nyers pamut 88%- 90%-a cellulóz. A kezelt pamut
99%-a cellulóz.
Viaszréteget eltávolítják a feldolgozásnál.
Lúgok hat.: jól ellenáll, mosható, főzhető, fehéríthető, lefőzés (1-2%-os lúgos
oldatban való főzés) hatására a viaszréteg feloldódik és megnő a pamut
nedvszívóképessége.
Mercerezés: tömény 20-25%-os nátrolúgban kezelik a pamut fonalat vagy
szövetet 10-20oC kifeszített áll.-ban 0,5-2 percen keresztül.
Savak hatása:
A savak károsítják már a lúg állapotában is. A tömény savak feloldják a szálat. A szerves
savak nem károsítják. Ropogó, selymes fogást biztosítanak.
Fehérítő szerek: nátrium hipoklorid-hipo
Hidrogén peroxid
Nátron lúgos főzés
Optikai fehérítés-kékítő
Gyep fehérítés-napon szárítva-baktériumok, penészgombák
károsítják elszíneződik-szakító szilárdsága csökken. Tárolás: száraz, hűvös
helyen, feldolgozás előtt be kell avatni.

Felhasználási területek: igen széleskörű, mert kellemes és egészséges viselet

o Fehérnemű, hálóruházat
o Sportruházat
o Gyermek és bébiruházat

Anyagismeret
o Munkaruházat
o Lakástextíliák, ágynemű stb.
o Műszaki textíliák, ponyvák, cérnák, szalagok, csomagolóanyagok

Kezelési útmutató

Fogalomtár
o pamut: a gyapotnövény magjáról való leválasztás után a szálasanyagot
pamutnak nevezzük
o egrenálás: a szálak magról való leválasztása
o mercerezés: a pamutfonalnak vagy szövetnek feszítés mellett lúggal (
általában nátronlúggal) való kezelése
o biopamut: rendkívül szigorú előírások szerint termesztik. Ezeken a
gyapotföldeken nem szabad sem genetikailag módosított gyapotot
termeszteni, sem bármiféle mérgező anyagot használni, így növényvédő
szereket sem
Felhasznált irodalom:
Diamantné Kovács Zsófia - Kozmáné Varga Edit: KÖNNYŰIPARI ANYAG és ÁRUISMERET 5
WIKIPÉDIA