613.sir» M: 12o cm, 164 cm H. férfiváz.

614.sir« Hi llo cm, 64 cm H. Inf.I.váza.

615.sirt Ht 13o cm, 153 cm H. női váz. Kezek a mellre be-
hajlítva.
616. sir» lit 12o cm, 17o cm H. férfi váz. Mellen cserépdarab.
Fekete, szemcsés edényfenék.
617.sirt Mi 98 cm, 111 cm H. Inf.I.váza.
618.sir: Mt 15o cm, 176 cm a. férfiváz.
619.sirt Mt 3o cm, 74 om H.Inf.1.váza.Fejnél mészhabarcs.
620.sirt Mt 3o cm, 118 cm h. Inf.II.váza.Koponyánál mész-
habarcs.
621.sirt Mt 3o om, 94 cm H. Inf.I.váza.
622.sirt Mt 45 cm, lo6 cm H. Inf.I.váza. Váz felett és vár
alatt is igen sok mészhabarcs.
623.sir: Mt 5o cm, 149 cm H. női váz.
624.sirt Mt 7o cm, 68 cm H. Inf.I.váza.
625.8irt Mt 7o cm, 161 cm H. mőiváz. Jobb csecsnyűlványon
S végű bronz bajkarika.
626.sirt Mt 95 cm, 157 cm H. férfiváz. Alsó lábak kissé
felbúzva, jobbkar a medencére bajlik.
627.sirt Mt loo om, 159 cm H. férfiváz.
628.sirt Mt loo cm, 144 cm H. női váz. Jobb cseosnyúlványcti
S végű bronz haj karika, mint a 625.siré.
629.sirt Mt loo cm, 157 cm H. női váz. Kezek medencébe haj-
litva.
630.sirt Mt 12© om, 168 cm H. férfiváz.
631.sirt Mt 13o cm, 151 cm H. női váz. Szájban S végű bronz
bajkarika.
632.sir: M: 7o cm, 124 cm H. Inf.II.váza.
633.sirt Mt 9o cm, 77 cm H. Inf.I.váza.
25 -

634.air: M: 13o cm, teljesen feldúlt férfiváz. Csontok kö-

zött cserépbogrács töredéke.
635.sirt Mi 3O cm, 8o cm H. Inf.I.váza.
636.sir» H: 8o cm, 15o om H. női váz. Jobb vállnál egy fél
tégla, nyakon sodrott bronzkarika.
637.sir; M: 9o cm, 163 cm H. férfiváz.
638.siri M: 9o om, 147 cm H. női váz. Váz baloldalán 6 db
fáltégla lapjára helyezve.
639.sin M» 9o cm, 166 cm H. férfiváz.
640.siri Mi llo cm, 161 cm H. női váz. Kezek a medencében.
Fedél nélkül, fakeretben.
641.sirt M: 3o cm, 84 cm H. Inf.I.váza.
642.sir: Mi 3© cm, lo4 cm H. Inf.I.váza.
643.sir: M: 3o cm, lo7 cm H. Inf.I.váza.
644.sir: M» 5o cm, 149 cm H. női váz.
645.sir: Mi 7o om, 147 cm H. női váz.
646.sir: M: 9o cm, 152 cm H. férfiváz. Kezek a medencében.
647.sir: M: S3 cm, 158 om H. feldúlt férfivaz.
6+8.sir: M: 5o cm, feldúlt női váz.
649.ein M: 8o om, 134 cm H. Inf.II.váza.
650.sir: Mi 7o cm, 158 cm H. férfiváz . Jobbkés a medencé-
re hajlik.
651.sir: M: 9o om, 151 cm H. férfivás.
652.sir: Mi 7o cm, 144 om H. férfivás.
653.sir: M: 94 cm, 166 cm H. férfivás.
654.sir: Mi 3o cm, 141 cm h. női vás. Koponyánál két fél -
tégla élére állítva. Nyakon brons fülbevaló és töredékgyöngyök.
655.eir: Mi 6o cm, llo cm H. Inf.I.vása.
 - 47 -

656.sir: Mi 7o cm, 144 cm H. női váz. Karok nyújtva.

657.airt Mi 7o cm, 167.cm H. férfiváz. Kezek a medencébe
hajlítva.
658.air« Mi 7o cm, 155 cm H. női váz. Balkéz a medencébe
hajlik. Halántékon karlka. Bal lábfejnél lócaüd és pata vas -
zabiával.
659.airi Mi 9o cm, loo cm ü. Inf.I.váza.
660.slrt Mi 9o cm, feldúlt férfiváz.
661-680.Biroki Bányaterület falában még további 2o eirt
bontottak fel a munkások. Ezek között egy fagerendás volt,mély-
ben 2 db bronz hajkarlkát ia találtak, egy másikban bronz ér-
mét IV.István vereteiből./Leleteket utólag szolgáltatták be./

Megjegyzések a temetőhöz/2/

A feltárt temető és templom földrajzi környezete a közép-

korban máfe képet nyújtott, mint jelenleg. A tiszaszabályozás
előtt a Szék-érnek, KakaSBzék-tő-nak a kapcsolata a Gyopárosi
tóval, annak pedig a Hajdú érrel, vitán felül áll a igy a
pusztai fátlan sztyepei jelleg nem mutatott olyan sivár, ki-
száradt tájat, mint amilyent ma tapasztalunk. A Maros törme-
lékkúpjának mederhálózata közrefogta ezt a tájat, északon a
Mágoos-Hajdu-Csorvás ér vonala, délen pedig R Száraz-ér ele-
ven vize táplálta nedvességgel és jó ivó vizsel a vidéket úgy,
hogy nemcsak állattenyésztésre, hanem a mezőgazdaság egyéb ü-
zemei részére is alkalmas volt. A táj eddig megismert középko-

/2/ A megjegyzések elsősorban a temető 1-344. sírjára vonat -

kosnak.
 - 48 -

ri településeiről készitett térképvázlat élénken szemlélteti,

hogy a vxdék elég sűrűn be volt települve s kis falvak rend -
szere hálózta be. Mit mutat a most tárgyalt temető a hozzátar-
tozó telep szempontjából?
Mintegy 12oo-13oo sirt foglalhatott magában /déli kiterje-
dését még nem ismerjük/ ez a temető, mely árpádkori, illetőleg
középkori ismert temetőinkhez viszonyítva, nagy szám, de ha
tekintetbe vesszük, hogy a sirmező használata legalább két
évszázadon át tartott, akkor ez a szám nem magas ée egy egé-
szen kis falu hat-hét nemzedékét gyűjtötte Ö33ze. Hat nemze -
dék egy családnál ín - csak három gyermeket véve alapul - te-
kintélyes számot eredményez, igy aligha tévedünk, ha a közép-
kori Gellértegyháza nagyságát nem becsüljük tál a 2o-3o házas
településnél.
A síroknak egymáshoz való viszonyában nem találunk szabály-
szerűséget. A temető térképe némi soroe elrendeződést mutat u-
gyan, ez a kép azonban nem fejezi ki hűségesen a valódi hely -
zetet, mert a vertikális metszetet nem érzékelteti. Nem ész -
lelhető családi sirok szerint való elrendeződés sem, bár ete -
kintetben meggondolásokra késztetnek a későbbiek során elmor -
dandók. M^gis úgy látszik, hogy a családtagok lehetőleg egymás
mellé kerülnek, de felismerhető elkülönülést megállapítani nem
sikerült. Élesen megvonható határt csoport és csoport között
húzni, nem lehet. Tannak páros temetkezések, férfi-nő és gyer-
mek szerint elhelyezkedő sircsoportok, ezek azonban nem külö-
nülnek el a szomszédos csoportoktól. Ellenkező szempontból meg
azt vehetjük észre, hogy kerülnek olyan temetőrészek,ahol több
gyermek fekszik egymás mellett, máshelyt meg csak férfiak láb-
véggel egymásnak /14o,141,143,158,138,156,139, 2o9,2o8,21o,123,
147. sirok/. A női sirok rendszerint egy-egy fárfisir mellett
helyezkednek el. Ritka, mikor több nő fekszik egymás szomszéd-
ságában /165,176,166,173.sir/, vagy 93,96,lo9. sir/.Teljes tég-
laburkoláa négy esetben fordult elő. Ebből három férfi /122-23,
255,261./ egy pedig gyermek nyughelye /I31.sir/.
 - 49 -

A temetkezés datálását nagyban elősegítik az éremleletek.

Közülük meghatározható állapotban voltak: egy Kálmáné /lo95 -
114/, egy II. Béláé /1131-1141/, «gy III. Béláé /1173-1196/,
ée kettő Imréé /ll96-12o4/. Ez érmek a temető legkülönbözőbb
helyeiről valők. Imre érmei pl. a templom keleti és nyugati
végéből, mig Kálmáné a temető déli végéből. Jobbára férfiéire
mellékletei, de két esetben nő,/ll. ée 54.sir/ egy esetben pe
dig gyermek mellett voltak. /321 sir/ Ilyenformán sem a teme ~
tő részeinek közelebbi használati időpontja, sem a pénzek je-
lentősége tekintetében valamelyes törvényszerűséget, szabályt
megállapítani ebből nem lehet.
Kern lehetetlen, az egész sirmező egyidőben volt használat-
ban és ez alatt egyformán temetkeztek annak minden részébe,csa-
ládi elkülönülés szerint hordták a temetőbe az elhunytakat és
aszerint helyezték el annak valamelyik részében, aszerint,hogy
az illető család a temető melyik részében volt érdekelve.
Egy tekintetben az elmondottak mégis kronológiai értékegy-
séghez segitenek az érmek. Két időponthoz jutunk. Kálmán ural-
kodásának kezdetéhez, lo95 és Imre halálának évéhez, 12o4.Több
mint egy évszázad, ne ha figyelembe vesszük az 57« sir körüli
lóvastemetkezéseket, ez az időpont kitolódik visszafelé egy ú-
jabb évszázaddal.
Megjegyzendő, hogy a temetőben bizonyos egymásrarétegződés
is volt tapasztalható.
A rátemetkezés összefüggéseire nézve nem sikerült pozitív
adatokat szerezni. A sirok ugyanis n«m csoportosulnak bokrok
szerint, ami a családonkénti elhantolás mellett szólt volna.
Sokkal inkább segítségünkre jön a kronológiai sorrend te-
kintetében a temető horizontális elrendeződése. A téglasirok
és deszkakeretek a templom déli oldalán csoportosulnak. Ezek-
nél a szénrögök is megritkulnak, sőt egészen ki is vesznek né-
mely helyen, a mellékletek pedig egészen elmaradnak. Koporsó-
szögek szintén gyéren jelentkeznek. A meszes és szénrögös si -
 - 5o -

rok a templom nyugati felén fordulnak elő sűrűbben, ahol a ko-

porsónyomok ritkábbak és a mellékletek gyakoribbak. Az érmek
a sirmező II. és III. jelzésű részében gyakoribbak.
A sirmező legősibb részének a kubikosmunka során elhordott
cca 5-6oo sir területe mutatkozik. Innen való az 57-es sir lo-
vastemetkezése és a gazdagabb mellékletek többsége. Az egyes
részterületeket azonban nem különíthetjük el.
I-el jelzett részre, ez a legrégibb. Kezdeti kora a I. sz.
Il-el jelzett részre. Kora XI. sz., Ill-al jelzett részre ,
kora XII. sz. A késóbbi időbe belenyúló temetkezéssel és lele-
tekkel nem találkoztam. Ennek alapján a sirmező korát a I - m .
századra kell tennem, s a templom pusztulását, a telep elnép -
telenedését a kán beütésekkel kell kapcsolatba hoznom. Az ÖBSS-
kép hatása alatt erősen hajlok ama feltevés felé, hogy a mon-
golok ezen a területen már aligha találtak számottevő telepü -
léseket és sűrűbb népességet. Ezek előttük áldozatni estek a
kánok renitenciájának.

A templom.

A temető templomának alaprajza szokatlan forrnájá. Erősen ,

sőt kezdetlegesen román stilusá. Nagyobb mint az ekkori többi
környékbeli templomainké. Nevezetesen: a batidai, rárósi, fe-
hértói, szenterzsébeti, veresegyházi, szilasegyházi, szőllősi,
urnépei, csorvai, csengelei. Csak a mezőkopáncsl, kaszaperi ,
kovácsházai, csecstói és osomorkányi nagyobbak nála,ezeknek is-
mert alaprajzai azonban jóval későbbi időre mutatnak. Sajnos
teljes képet nem alkothatunk erről a templomról, mert csak ki-
sebbik felét sikerült hitelesen feltárni.
Gellértegyháza templomának alapja a mai felszintől 9o cm-
re hatol le. A téglákat kiszedték, csupán a legalBÓ sornak né-
hány szórványa maradt a helyén. Egymeráen a homokra rakták a
 - 51 -

kezdő sor tégláit, alapul oltott meszet öntöttek a homokra

ebbe helyezték a legalsó téglasort. A bejáratot nem lehetett
megállapítani. A slrmező annyira körülfolyta az alapokat ke -
let, dél és nyugat felől, hogy ezeken az oldalakon nem lehe -
tett bejáratot feltételezni. Ezért az csak az északi oldalon
lehetett, ahol a feldúlt ée elhordott Birokról nlnce felvéte-
lünk. E mellett tanúskodik az a 80 cm széles falrész, mely a
hajét bezáró oromfaltél másfél méterre helyezkedik a templom
beleejében, de hamaroean megszűnik. Bendeltetését megállapíta-
ni nem tudtam.
A templom tengelye, a falvastagságokat is beleszámítva 9
m 7o cm hosszá, mlg a hajó szélessége 8 m 5o cm. A falak vas-
tagsága 80 cm. Az apeis szabályos körívet képezne, ha bezáród-
na. A hajónak belvilága 6.5o-4.6o méretű téglányalak, de nem
hosszában, hanem keresztben simul az apsishoz. Ez az alapforma
az ókeresztény, bazilikás görög templomalapokra emlékeztet. Az
apsis hosszúsága és szélessége nagyjából egy lehetett. Csak a
hosszméretet volt módomban felvenni /3.60 cm/, mert az épitméi^
északi felét a földmunka során elhordták.

A templom szentélyébe, vagy hajójába beletemetkesée nem

volt. Padlőzattéglákat, deszkanyomokat nem észleltem, ledön -
gölée, vagy letapasztás nyomai nem voltak. A téglák méretei
nem egyformák, valamennyi széles, lapos készítmény, középará-
nyosként a 3o+16+5 om-t vehetjük fel. A habarcs, melyet itt
használtak, szinte egészen méez. Melléképülete nem lehetett ,
vagy ha volt, egészen kicsi. Az apsis déli oldalán egy rövid,
2 m-es falmaradványt, inkább oeak a visszahányt törmelék alap-
1 ján, megfigyeltem ugyan, ez azonban a bedőlt fal maradványa le-
hetett, amelyet a későbbi időben bontottak szét. Emellett szól
az is, hogy alatta már a sirmező csontvázai jelentkeztek. A
eirok a templomon kívül, közvetlenül a fal mellett kezdődnek,
némelyik egészen az alaphoz támaszkodik. Külső megjelölésüknek
emléke nem volt észlelhető.
 - 52 -
A templom valószínűleg a XII. században épült. Lehetséges,
hogy I. László uralkodása idején, mikor a csanádi püspökség ,
melynek területén állt, nagyobb átszervezésen ment keresztül.
A falu - Gellértegyháza - vagyis a templom neve igy bátran hoz
haté kapcsolatba az első csanádi püspökkel, akii lo63-btn avat-
tak szentté.
Ami Gellért temploma elütő alaprajzát illeti, itt sem ta-
lálunk áthidalhatatlan ellentétekre, ha számbavesszük, hogy
Gellért Marosvárott bizánci görög szerzetesek monostorában re-
zideált, ahonnan a görög barátok Oroszlánosra költöztek át .
Nem lehetetlen, hogy Gellértegyháza népe éppen ezekkel a görög
szerzetesekkel volt közelebbi kapcsolatban s igy azoknak a be-
folyása érvényesült a templomépítés alkalmával.

Néhány temetkezési szokásról

A sirok legnagyobb része koporsó /fakeret/ nélküli.

A koporsó nélküli temetésnek több jellemző formája van:
1/ A sir fenekét vastag faezénróteg boritja.
2/ Faszéndarabok terülnek el a csontokon, de a sir fenekén
nincs szénréteg.
3/ Mzpad, illetőleg pernyefészek, vagy a koponyánál, vagy
a lábfejnél, rendszerint csak egy helyen.
Az égetés enyhe, nem pörkölhette meg a holttestet, még a
ruházatot sem támadhatta meg, bár néhány sirban az alkar és
lábszárak csontjainak enyhe égési nyomát észleltem, eőt a szén-
rögök is a karcsonthoz tapadtak.
E temetkezések rituális szokásának megfigyelésével a szak-
irodalomban a legrészletesebben Nyáry Albert foglalkozik a pi-
linyi sirmező leirásánál. Szendrei Ákos véleménye a monagi te-
metővel kapcsolatban az, hogy mindenütt csak a sirbatétel e-
lőtti tűzre gondolhatunk, mert a csontokon pörkölésnyomok nem
tapasztalhatók. A gellértegyházai temető egyes sirjai azt mu-
 - 53

tatják, hogy voltak olyan esetek is a tűzáldozatos temetkezé-

seknél, amikor a pogány ritus már akkor elkezdődött, ami kor
még a halott nem volt a sirban /erre utal a vár alatt egyenle-
tesen elterülő szénréteg/. Majd az elhelyezett holttest fölött
újra máglyát gyújtottak, melyet hirtelen leföldeltek. A nép-
rajzi analógiák alapján e szertartásnak, vagyis az ősi sirtűz-
nek tisztító és a gonoszt távoltarté célja lehetett, amire szá-
mos adat áll babonáinkban rendelkezésünkre.
A gellértegyházai temető egyharmad részében fordul elő
"koporsós" temetkezés. A koporsók rendszerint feltűnően vas-
tag deszkalapokból készültek, mindig az elhuny-t testi méretei
szerint. Összeszáradt, porrákorhadt állapotban is gyakran meg-
haladták a 7 cm vastagságot, az 5-6 cm-es sűrűn fordult elő,
mig ennél vékonyabbat ritkán észleltem. Aligha voltak fűrésze]!
deszkák, hanem ácsolt, bárdolt félgerendák, pallincsok. E mel-
lett a vastagság mellett bizonyítanak a vasezegek is. Koporeó-
fenék, vagy fedél nem volt megállapítható.
A vasBzegek nagysága, vastagsága is arra figyelmeztet,hogy
nem szabad ezt a temetkezési módot és ezeket a koporsókat mai
fogalmaink szerint megítélnünk. Minden adat azt mutatja, hogy
az eddig koporsónak jelzett alkalmatosságok nem voltak igazi
koporsók, hanem a 2o8. számú mészalapú sir mintájára készített,
deszka, vagy gerenda keretek, melyeket négy nagy szeggel, vagy
a 155. sir tanúsága szerint, erős keretpántokkal összeerősitet-
tek és a kiásott sirüregbe helyeztek fenék nélkül, igen gyak-
ran vasszeget sem használtak.
Ilyen fakeretes temetkezést Ismerünk Kaszaperről,/3/ ahol
a 91. és több más sirban volt fakeret, Foltinyi és Korek Csao-
tón már a koporsóvasalásokkal is behatóan foglalkoznak. A 6.
sir kapcsán megállapítják, hogy pl. a 15. sir koporsójának nem
volt feneke./4/ Hasonló értelemben szólnak a publikációk Me -

/3/ Bálint Alajost Dolgozatok 1938. 139-183.

/4/ Csecstói középkori templom és temetők. Alf.Tud.Int.Évk.I.
köt. 149«
 - 54 -

zőkovácsházáról /5/ és Makó-Kopáncsról /6/ Párduc» Mihály pl.

egy rekonstrukciót is közöl./7//E sir mellékletei tipikusan
szarmata bronze sün gó és gömbölyű kaleedongyöngy voltak. /
Figyelemre méltó, hogy e deszkakeretes temetkezések eae -
tében is voltak faszénrögök a sirban éppen úgy, a váz körül ,
mint a váz alatt anélkül, hogy a deszkakereten égési nyomokat
fedezhettünk volna fel.
A fakeret készítésére a legszemléletesebb képet a 2o8.sz.
sir nyújt.
Későbbi beletemetkezés nyomaival nem találkoztam, mig a
korábbival, a I. századból eredővel az 57. sir és a körülöt-
te feldűlt másik két lovastemetkezésben igen.
Néhány esetben a halottat a deszkakereten kivül valamifé-
le szerves anyagba is becsavarták. Ez az anyag annyira elkor-
hadt, hogy vízszintes kibontás alkalmával észlelni sem lehe -
tett. A sirról készített keresztmetszet azonban igen jól meg-
mutatta azt a barnás-lila tekercses csikót, amit a szerves bur-
kolat a földben hagyott. Jobbára ceak elszíneződés volt ez,de
két esetben kevésbé elkorhadt darabokat ie sikerült kiemelni
belőle. így jöttem rá arra, hogy ez a göngyöleg igen véko,..
-"-lemez korh?dékábói áll, vagy fás alapanvngd "szövedékből. Va-
lószínű, hogy u göngyölő anyag gyékény, vagy nád lehetett, ae
egy esetben olyan vékony falemezkék kerültek elő, melyek sem
nád, sem gyékénytől nem eredhettek, hanem sokkal inkább valami-r
3ven f« kérgétől.

A gyékénybe való temetést ismerjük már Kaszaperről, ahol

elhunytat temettek gyékénybe csavarva, továbbá Csecstóról, a-
hil szintén észlelték ezt az eljárást. Kolozsvár Zápolya-u. te-
metőben nyiríakéreg volt a halott alatt.
/5/ Dolgozatok 1939. 146.
/6/ Dolgozatok 1936. 222-241.
/7/ Csongrádi leletek. Alf.Tud. Int. Évk.I.köt.
 - 55 -

Egyik legérdekesebb kérdése a gellértegyházai temető teme-

tési rítusának az elhunyt testének hevenyészet téglakeretbe va
ló elhelyezése. Ezeket a téglákat nem rakták épitményszerlen
össze, hanem illesztés nélkül tették a halott köré.
1/ Koponyának lapjára fektetett téglával való alátámasztá-
sa /ll.sir/. Egy esetben terméskő helyettesitette a téglát.
2/ Koponya mellé helyezett, élére állított tégla. Hol jobb,
hol bal oldalon /37.sir/ hol koponyatetőnél /116.sir/hol mind-
két oldalon, sőt mindhárom felől.
3/ Téglasor az egész test hosszában, vagy a bal, vagy a
jobb oldalon, majd egyszerre mindkét felől anélkül, hogy a bü-
tüket bezárták volna.
4/ Egész test körülkerítése /16.sir/.
5/ Csak a felső test körülkerítése /7.eir/.
6/ Az alsótest körülkerítése.
7/ Hézagos körülkerítés.
A fejnek téglával való alátámasztása előfordult már a fe-
hértói /Apácaegyház/ sirmezőben, de megtaláljuk a CBeostóiban,
a 26. 96. 126. 133. sírban, Kaszaperen a 319. sirban.
Ezek a sirok a temetőnek a II. és III. jelzésű részében vol-
tak észlelhetők, de előfordultak az I. jelzésű részben is./Kro-
nologiai értékegységet nem jelenthetnek./
Megfigyelhető volt, hogy az alkalmazott téglák nem voltak
újak. Nagyobb részükön még a mészhabarcs vékony rétege is raj-
ta volt, gyakran nem Is egészek, hanem elhasználtak, csorbult-
tak, töredezettek.
E téglakereteken kivül megépített téglasirok is voltak a
temetőben.
Négy esetben lehetett a szerkezetet részletesen megfigyel-
ni. E téglasirok kőzött három szerkezetileg nagyjában azonos .
Lapjára, hosszában lefektetett téglaépltmények. Csupán a Bére-
tekben térnek el egymástól, mert ezeket is az elhányt testi
nagyságához szabták hosszúság, szélesség és magasság tekints -
teben. Csak egyiknek, a 124-25 számú sirnak volt téglafedele
a másik kettőnek nem. Következetesen megegyeznek abban, hogy
egyiknek sem volt feneke.
Ezektől eltérő Bserkezete volt a 261. sirnak. Ezt sajnos
egy későbbi rátemetkezés részben feldúlta. Itt a téglákat nem
hosszában, vízszintesen, lapjukkal fektették egymásra, hanem
rövidebb végükkel /bütüjükkel/ élükre állított lapokból képez-
ték ki. A sirvégeket azonban ennél is lapjukra fektetett sorok-
kal zárták le. A téglaépitkezésnek ezzel a módjával az iroda -
lomban nem találkoztam és nincs analógiája az általam Ismert
külföldi anyagban sem. Téglafeneke ennek sem volt és fedél desz
ka nyomai sem jelentkeztek.
A fenéknek téglával való kiburkolása elmaradását ilyenfor-
mán tisztázottnak kell tekintenünk, mert a nagymágocsi éa fe-
hértói téglaBirok is ilyenek voltak. /8/ Annál problematikusabb
a fedél kérdése. Fenék dolgában a fenti eredményre jutottam a
deszka fakereteknél is /koporsó/, amelyeknél deszkafeneket szin-
tén nem találtam. Ugy látszik, e téglaoirnál is hasonló volt se
eljárás a lefedee tekintetében is. Az elhunytat a reágördülő
hantoktól tehát nem szigetelték el. Egyedül a 124-125. tégla -
sirnál tapasztaltam ezt. Ez igen sajátságos téglafedelet ka -
pott. Bem volt bolthajtásos, sem álboltozatú /még derékszögben
alkalmazott tetőszerkezetet sem kíséreltek meg/, hanem vizszi»
tesen, dobozszerű fedelet alkalmaztak. Ezt a gyenge fedelet a
föld nyomásával szemben nem erősítették meg, hanem a téglákat
mésszel egyszerűen összeragasztották. Az oldalakra peremet csi-
náltak s igy a sir szélességéből l-l oldalon fél-fél, összesen

/8/ Publikálatlan sirok 1947. 1951. évi leletmentések során

váltak ismertekké.
egy egész tégla hosszát lecsökkentették. A szabadon maradó nyi-
las egy téglahosszúságá, ill. két tégla szélességű maradt.
Hogy az igy fedetlenül maradt sirüreget miért látták el
két sor, hosszában elhelyezett téglafedéllel, mikor a kereszt-
befektetett tégl&sor könnyebb, gyorsabb és műszakilag is he -
lyesebb és tartósabb lett volna, azzal felelhetek, hogy ezek -
nek a tégláknak a hosszúsága kisebb, mint két tégla szélessé -
ge-
A téglák alkalmazéeét még mint fejtámaszt is láthatjuk/11,
stb. sirok/, melyekre példát a fehértói temetőben is találunk.
/lo2.sir./
A sirnak mésszel való kiöntésére egyike a legszerencsésebb
sirleletnek a gellértegyházai =08., mésszel teljesen kiöntött
fenekű sir. Mészrögöket ós a sir földje felsőbb részében fehér
mészszeplőket más sírokban is észleltem. Megfigyeltem, mi-
szerint a mészrögök nemegyszer széndarab szomszédságában he-
lyezkedik el, a aészszeplők elkeverednek a szénporral és per-
nyenyomokkal, azonban mindig elenyészően kevesebb mennyiségben,
mint a szén.
«

Megfigyeltem azt is, hogy a mészszeplők és rögök nemcsak a

váz közelében, hanem a vázat borító földben is jelentkeznek ,cäy-
kor egészen a felszinig. Tapasztalja a mész alkalmazását Sá -
lint Alajos a csanádapácai sirmezőben, ahol a feltárt 2o sir
közül egy mésszel "leöntött"/9/ nemkülönben Kaszaperen, ahol a
359. sirt "öntötték" le mésszel. Fehér lenyomatokat észlelnek
Foltinyi ób Korek a csecstói 16. sirban, hasonló észleléseket
teBznek Hyáry Pillnyben és Jósa Kenézlőn.
A gellértegyházai temetőben igen sajátságos módon jelent -
kéznek a koponya és részleges temetkezések. Leginkább a II- es
jelzésű temetőrészben. Ilyen koponyatemetkezés a fehértói te-
metőben előfordul, de ez a temető erősen bolygatott. Ellenben

/9/ Dolgozatok 1939. 179.

 - 58 -

a Gellértegyháza-i temetőben bolygatás csak a rátemetkezések -

kel volt észlelhető, igy a koponya és részleges temetkezések e-
redeti állapotukban voltak feltárhatók.
jinaxogiaval a pilinyi temetőben találkozunk, ztt azonba.
ritkán jelentkezik. Igen gazdag sorozat van llezókovácsházán,
/lo/ akol osak koponya a 4.,8.,35.,51.,82.,lo4. stb.sírokban
volt, kát koponya a 81.sírban, négy koponya a 117-ben. Kasza-
peren osak egy koponya, összesen 28 sírban, két koponya négy
sírban, négy koponya egyben, sőt nyolc koponya egyben.
légy esetben a váz mellől hiányzik a koponya, vagy a test-
től el van választva. Erre is találunk analóíriákftt. A l /
A gelleri' ej"a*"-, oArmezuoen ooa*. egy ebe .ben jelentkezett
állatcsont a sirban, a lóváztól eltekintve. Apáczaegyházán két
sirban fordult elő, de jelenlétük ott más összedobált csontú
sirban is megfigyelhető volt. Ez népvándorláskori reminiszcen-
cia, amellyel a XIV. században már nem találkozunk.
A temetkezési rítus ismertetéséhez tartozik a sírokban ta-
lált edénytöredékek kérdése is. A Jelenség nem áll elszigetel-
ten*
Valamennyi előkerült cserép Árpádkori szájperem, átlyukasz-
tott bográcstöredék és vonalasdiszfl, bekarcolt fazékdarab, öss-
szehasonlitva más XI. századi kisfalu régészeti anyagával, vi-
lágosan felismerhető a kapcsolat a csanytelekivei. A pusztako-
vácsi sirban talált Cséplő Péter hasonló összetört eserépdara-
bokat./12/ A bodrogvécsi honfoglaláskori lelet több nagyobb e-
dénytöredékkel együtt került elő, /13/ az összezúzott cserépe-
dény darabjai gyakoriak voltak a pilinyi sirmezőben is. Börzsö-
nyi Andor jelenti, hogy a győri avar sirmezőbe beletemetkezett

/lo/ Dolgozatok 1939. 145.

/II/ Dolgozatok 1947. 243. inabercel, Dolgozatok 1913.173. Vaj-
dahunyad.
/12/ AÉ. 1897. 44o.
/13/ Szendrei János: AÉ. 1898. 8.
 - 59 -

magyarok sírjaiban "törött cserépdarabok" voltak. Ezek a si -

rok éremmel datáltak, mennyiben Provancei Hugó olasz-lombard
király 926-945, tehát X. századi érmek fordultak elő bennük.-
/14/ Ugyancsak ilyen értelemben számol be Márton Lajos ie,/15/
és Kis Lajos is /16/, ahol a 7. sirban a lábszárak alatt kar-
colt diszű cserepek voltak. A várfalvi sirmező ismertésénél kü-
lön kiemeli Hoska Márton:/17/.
A ceeréptöredókek jelenlétére és lényegére néhány népraj-
zi adat világit rá a legjobban. A minuszinszki kerületben lakó
beltirekről Jegyzi fel Katanov, hogy a halott temetésekor az
elhányt holmiját, edényeket, lószerszámokat összetörve és ösz-
szevagdalva helyezik a sirbe azzal a meggyőződéssel, hogy ezek
a másvilágon ismét egészek lesznek. A halott kezébe adott pá -
linkáeüveg nyakát letörik. Ez a tudósítás világot vet a tört
06erép szellemi hátterére. Nem érdektelen, hogy még ma is, a
kalotaszegi Magyarkapuson, amikor a pap a kapán kikíséri a ha-
lottat, a szobában ceeréredényt összetörnek./18'

/14/ Pogány magyar sírokról. AÉ. 19o3. 67-7o.

/15/ Uj leletek az abonyi sirmezőből. AE. 19o4. 316.
/16/ Dolg. 1937. 242.
/17/ Dolg. 1914. 144.
/18/ László Gyula i.m. 59-6o.
 •/•f ágocs GELLEBTEGVHAZA
OROSHAZA

^Kápolna

9 Tompa

0 Sóstöegyhaza tHoinokejgyhózc

Siek-kutas

0 Kútvölgy Síilaseggbáicr
Puselaközpont

0 T. kutas
0.W. Albert

KÖZÉPKOR! TELEPEK OROSHAZA KORNYÉKÉN

kb. lern
kb. 1cm
V/iz/w/rm