Kerékpártúra Beregszász nevezetességeinek nyomában

Útvonal: Paprika Wellness Travel utazási iroda  Római katolikus templom  Bethlen-
Rákóczi-kastély — Esze Tamás emlékmű — Petőfi Sándor szobra — Arany Páva étterem —
Fedák Sári szobra — egykori Oroszlán Szálló épülete — II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai
Magyar Főiskola épülete — Református templom — Méhes-palota — Vasútállomás: Dsida
Jenő domborműve, ’56-os emlékmű — Perényi kultúrkúria (Beregardó) — Tasnád —
Pacsirta Termálfürdő — a „málenykij robot” beregszászi áldozatainak emlékműve.
A túra hossza: 13 km.

1. BEREGSZÁSZI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

Első megállónk a Beregszászi Római Katolikus Templom
Római katolikus templom (15. század eleje, gótikus stílus). A megye és a város
kiemelkedő középkori emléke a római katolikus plébániatemplom, amely a Vérke jobb
partján áll, jelenlegi titulusa a Szent Kereszt Felmagasztalása. A templom jelenleg országos
jelentőségű műemlék. Az első templom építési ideje kétséges, a hagyomány az Árpád-kori
templomhoz tartozónak tekinti az északi kapu fölött, másodlagos beépítésben látható,
emberfőt és állatfejet ábrázoló
kőfaragványokat.
Pusztították tatárok, lengyel hadak,
került protestáns kézre, kurucok gyújtották
rá a belé meneküld labancokra, de az itt élő
katolikus hívek és kegyes támogatók
segítségével minden időben sikerült
helyreállítani. A régi templomot 1837 és
1846 között Tischler Albin beregszászi segédlelkész - később címzetes kanonok - tervei
alapján Schönborn gróf felújíttatta, s 1846. november l-jén Hám János püspök szentelte fel.
Azóta nagyobb változás a templom épületében nem történt.
2. BETHLEN-RÁKÓCZI KASTÉLY (17. SZÁZAD) – BEREGVIDÉKI MÚZEUM
A Beregszász központjában, a római katolikus templom mellett álló Bethlen-kastély
Beregszász egyik legrégibb és legszebb épülete. A keleti homlokzat kőtáblájáról
megtudhatjuk, hogy Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1629-ben építtette. A kastély 1686-ban
a Thököly-felkelés során leégett. Valószínűleg II. Rákóczi Ferenc állíttatta helyre. 1857-ben
klasszicista stílusban átalakították, ekkor építették déli homlokzatának közepe elé a
hatoszlopos, timpanonos portikuszt
(bejáratot). A földszintes, alápincézett,
nyújtott téglalap alaprajzú épületet a déli
oldal két végén egy-egy szimmetrikusan
elhelyezkedő, rövid szárny tagolja,
közöttük a már említett bejárattal.
A XVII. század végén a kastély a
Rákóczi-család birtokába jutott. II.
Rákóczi Ferenc többször megfordult a
kastélyban. Beregszász és környéke ugyanis a Rákóczi-felkelés bölcsője volt, 1703. május 22-
én Beregszászban bontotta ki Esze Tamás Rákóczi zászlaját, itt olvasta fel a fejedelem harcra
szólító kiáltványát. Ennek az eseménynek az emlékét örökíti meg a posta falán 1992. július
15-én felavatott emléktábla.
A 80-as évek elején elvégezték a Bethlen-kastély restaurálását. Szerencsére a munkát
szakképzett restaurátorokra bízták, akik tökéletesen megőrizték az épület jellegét. A
Beregvidéki Múzeumnak 2002-től ad otthont a kastély épülete.
3. ESZE TAMÁS MELLSZOBRA
A X. Beregszászi Napok rendezvénysorozat keretében avatták fel Esze Tamás mellszobrát
2011. május 21-én. A kuruc szabadságharc
lezárásának 300., Esze Tamás születésének
345. évfordulóján. A mellszobrot a
Beregszászról elköltözött magyarok
ajándékozták szülővárosuknak. Alkotója, a
nyíregyházi Zagyva László.
 Esze Tamás (1666-1708) Jobbágy származású kuruc brigadéros. Csapatával 1703. május
22-én Beregszászba érkezett, ahol felolvasták Rákóczi kiáltványát és hadba hívták az ország
népét. Csapata később egyesülve Rákóczi seregével július 9-én ismét Beregszászra érkezett,
megverték a császári sereget, így majdnem egész Bereg vármegye Rákóczi fennhatósága alá
került.
4. PETŐFI SÁNDOR SZOBRA
Beregszászi tartózkodásának kívánt emléket állítani az egykori Beregmegyei Kaszinó
épülete előtt felavatott szobor. Az avatóünnepségre 1991. március 15-én került sor.
A fehér terméskő talapzaton álló szobor (Körösényi Tamás budapesti szobrászművész
alkotása) abban a pózban ábrázolja a költőt, ahogyan 1847. július 13-án délután karját előre
nyújtva elgyönyörködött a gótikus stílusú római katolikus templomban, amelyről külön is
megemlékezett Úti leveleiben.
1991. október 4-én egy Volodimir Dankunics nevű lakos vasrúddal támadt a szoborra;
bosszúból, amiért a Lenin-szobrot eltávolították a térről. A félkarral maradt Petőfi-szoborhoz
a beregszásziak minden nap friss virágot vittek. Pár nap múlva újra támadás érte a szobrot;
egyik éjszaka ledöntötték. Ezután Nyíregyházára vitték, ahol az alkotó, Sebestyén Sándor
segítségével, újjávarázsolták a Petőfi-szobrot. A költő karját a helyére forrasztották, de úgy,
hogy egy vékony csík jelezze a törés helyét, emlékeztetve a beregszászi magyarokat arra,
hogy Petőfi szobrát minden körülmények között meg kell óvniuk. A szobor egy körülbelül 1
méteres talapzatra került. Másodszori avatására 1992. március 15-én került sor. A költő
visszatért Beregszászra.
5. ARANY PÁVA ÉTTEREM
Beregszászban a Rákóczi téren áll az egykori Úri Kaszinó épülete, mely 1912-ben épült
Méhes Samu beregszászi építészmérnök irányításával és Besenszky Gyula munkácsi építész
tervei alapján.
Ünnepélyes megnyitására 1913. július 6-án került sor. A szecessziós épületben tartották a
megye kulturális és társadalmi rendezvényeit, a közgyűléseket, a bálokat és az estélyeket,
melyeken fellépett többek között Fedák Sári is.
A második világháború után vendéglő nyílt az épületben, amely évtizedeken át a város
kedvelt szórakozó helye volt. Az épület helyreállítására az 1980-as években került sor, ekkor
kapta az Arany Páva nevet, napjainkban is ezen a néven működik (2018). Egyik részében
hotel és étterem, másikban szépségszalon működik.
6. FEDÁK SÁRI SZOBRA
 1897-ben született Beregszászon, és mindig is a színpadra vágyott. Amikor elvégezte
Rákosi Szidi színésziskoláját, 1900-ban megkezdte pályáját a Magyar Színházban. Játszott
többek között a Népszínházban, a Vígszínházban, a Király Színházban, külföldön Bécsben,
Berlinben, Párizsban, Londonban, az Egyesült Államokban is fellépett. Önmagának szigorúbb
bírája volt, mint a hivatalos színikritikusok. Idegentől ugyanis nem tudta elfogadni a negatív
megjegyzést. (A dicséreteket viszont összegyűjtötte és elrakta.) Humorát mindenki élvezte.
Nagyon jó előadó volt, szeretett viccelődni, anekdotázni, és jól is állt neki, ahogyan ezt
előadta. Tudta magáról, hogy a neve fogalom, és mindenkit meg akart hódítani. Kevésnek
tartotta, hogy a prózai színpadon ő a legjobb. Neki a primadonnaság kellett. Kínosan ügyelt
arra, hogy a középpontban legyen, egy pillanatig se takarja senki a színpadon.
1944-ben a bécsi Donausender rádió munkatársa volt, ezért a népbíróság egy év börtönre
ítélte. Ezután Nyáregyházán élt teljes visszavonultságban. A 20. század első felének
legnépszerűbb operett primadonnája volt, játékát újszerű felfogás, kivételes tánctudás,
temperamentum jellemezte.
Az utókorra maradt feljegyzések azt bizonyítják, hogy boldogtalanul élte az életét. Két
véglet között ingadozott. Egyszerre volt odaadó, melegszívű és kegyetlenül szigorú, rideg.
Csak a színpadon érezte magát biztonságban. Ha egyedül volt, sokat sírt, és tele volt a szíve
önsajnálattal. Társaságban azonban igyekezett keménynek mutatkozni. Örök nyüzsgésben,
izzásban volt, forrt körülötte a levegő. Valahogy mindig “hazavágyott”, de sehol nem érezte
magát igazán otthon.
Szobrát 2018 októberében avatták fel a Beregszász főterén.
7. EGYKORI ARANY OROSZLÁN SZÁLLÓ ÉPÜLETE
Az egykori Arany Oroszlán Szálló ma a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház
épülete Beregszász központi részén, a város legforgalmasabb közlekedési csomópontja
mellett található. Az 1654-ben első ízben említett, akkor szállóként működő épület nagyon
sok történelmi esemény színhelyéül szolgált.
Az épület fontos szerepet töltött be a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc helyi
eseményeiben. Maga Kazinczy Ferenc is megszállt itt.
Az Oroszlán Szállónak nemcsak Kazinczy Ferenc volt az egyetlen híres vendége, Petőfi
Sándor is megszállt az épületben 1847. július 12-én éjjel. A költő 1847 nyarán indult
szerelméhez, Szendrey Júliához. Útközben többek között Beregszászban is eltöltött egy kevés
időt. Az itt töltött idő alatt a költészet múzsája által ihletetten írta Petőfi Sándor a Meleg dél
van című versét.
 1945 után ebben az épületben működött a járási könyvtár és kultúrház. Az épületben jött
létre a város kulturális életének központja. Napjainkban az egykori Oroszlán Szálló ad otthont
a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színháznak, amely a kárpátaljai magyarok színháza, és
a Fedák Sári-központnak, amelyet 2020. október 18-án adtak át.
9. II. RÁKÓCZI FERENC KÁRPÁTALJAI MAGYAR FŐISKOLA ÉPÜLETE
A Kossuth-tér Beregszász legszebb tere. A tér legimpozánsabb épülete az egykori
törvényszék. Kétemeletes eklektikus épülettömbjét 1909-ban avatták fel.
Az épület főhomlokzata középen és két végén erősen kiugró rizalitokkal tagolt, melyeket
magas mandzárdtetők fednek. Az első és második emeleten keresztül kétoldalt kettős toszkán
oszlopok állnak, felettük timpanonnal. Az első és második emelet között övpárkány fut végig.
Az első emelet ablakai felett timpanon-szemöldök díszítések láthatók. A második emelet
ablakai félköríves záródásúak.
A második világháború éveiben a törvényszék épületében kapott helyet a rendőrség, a
bíróság, több megyei és városi közhivatal.
A második világháború után az épületet a katonaság foglalta el, hosszú éveken át laktanya
volt benne. Ez idő alatt nagyon lepusztult, majd éveken át üresen állt, ami további
állagromláshoz vezetett. 2002-ben, magyaroroszági támogatással kezdték meg az épület
felújítását. Jelenleg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola működik az épületben.
10. REFORMÁTUS TEMPLOM
A város református közössége 1689-ig a katolikus egyház templomát használta. Miután a
katolikus közösség visszakapta a templomot – 1715-ben királyi engedéllyel –, a református
eklézsia imaházat épített magának. 1749-ben Kondor Boldizsár egy harangot öntetett a
gyülekezet számára. Az elkészült harang 400 kg volt. A hír a Kaszonyban éppen ülésező
római katolikus papi bizottság fülébe jutott, s olyan szándékkal indultak Beregszászba, hogy
elkobozzák a harangot, és betiltják a használatát. A szándék híre hamarabb eljutott
Beregszászba, mint maga a bizottság, így gyorsan ráhelyezték a haranglábra a harangot, és
megkezdték a használatát. A helytartótanács 1775-ös engedélye alapján 1780-ra a beregszászi
református egyházközség az imaházat felújíttatta, és tornyot is építtetett.
Az osztrák–magyar hadvezetés 1918-ban elrendelte a harangércek és rézanyagok
rekvirálását. A Beregszászi Református Egyházközség ekkor három haranggal rendelkezett,
melyek közül a két kisebbet elvitték. Emellett a torony rézlemezeit is be kellett szolgáltatniuk.
A bontás közben a tetőszerkezet fából készült elemei kigyulladtak, a tető beomlott, és
tönkretette a templom belsejében lévő berendezéseket.
 Napjainkban a református templomban virágzó hitélet folyik. Az egyháztagok lelki
egészsége és üdvének missziója mellett a református egyház jelentős diakóniai munkát is
végez Beregszászban. A gyülekezet jelenlegi vezető lelkésze Taracközi Ferenc.
11. MÉHES PALOTA
A Széchenyi utcában található Méhes Samu beregszászi építészmérnök egykori bérháza.
Méhes Samu tehetségét több beregszászi középület és lakóház tanúsítja. A legszebb ezek
között kétségtelenül az egykori Beregmegyei Kaszinó székháza. Tervét Besenszky Gyula
munkácsi építész készítette ugyan, de kivitelezését Méhes Samura bízták.
A Méhes-palotával szemben lévő sarkon áll a Kubovits-palota, amely a szovjet rendszerig
az Alföldi Bank beregszászi fiókjának adott otthont.
12. DSIDA JENŐ EMLÉKTÁBLÁJA
1914-tól 1918-ig négy éven át a vasútállomás épületében lakott a fiatal Dsida Jenő, akinek
nagybátyja a vasútállomás főnöke volt. Beregszászban töltött diákévei meghatározó szerepet
játszottak a későbbi híres magyar erdélyi költő életében. A vasútállomás épületén
márványtábla örökíti meg emlékét.
13. PERÉNYI KULTÚRKÚRIA
A Perényi Kultúrkúria legjelentősebb birtokosa a Perényi-család volt, akik a XVIII.
században építtették fel az egyszintes kastélyt, és a jelentős kiterjedésű birtokot hosszú időn át
innen irányították. 1783 november 18. itt született báró Perényi Zsigmond, nagybirtokos,
Ugocsa vármegye főispánja, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja, az 1848–49-es
szabadságharc vértanúja. 1999-ben, halálának 150. évfordulóján tiszteletére az épület falán
emléktáblát helyeztek el.
A kúria parkjában van Beregszászi Nagy Pál nyelvésznek emlékét őrző kopjafa, aki a
magyar nyelvtudományban megkérdőjelezte a finnugor nyelvrokonságot, és 1800-1803 között
a Sárospataki Református Teológia rektora volt. Az épület a Tulipán Tanodán kívül helyet ad
a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet kulturális rendezvényeinek, kézműves
foglalkozásainak, borkóstolóinak, valamint gasztrokulturális eseményeinek.