A kora középkor

A gótok:
 A keleti gótok Konstantinápoly biztatására betörtek Itáliába (488-489) királyuk, Theodorik (474-526)
vezetésével
 A gótok csak a földek egyharmadára tették rá a kezüket, a többit meghagyták
 Ravennában lett a székhelyük, ahol Theodorik római szakemberekkel vette körül magát
 Vízvezetékek, fürdők, templomok, új épületek
 Felvették az arianus kereszténységet, amit Itáliában eretnek hitnek tarottak
 Theodorik halála (526) után a megerősödő Keletrómai Birodalomra támaszkodva a rómaiak
szembefordultak a gótokkal
 Megsemmisült a gót állam (553)  Nem volt védelmező állam  Háborúk kora
 A germán longobárdok elpusztították a rómaiakat (568)
 A nyugati gótok Galliában Toulouse-ban székhelyet rendeztek be (418), de a frank támadások miatt
Hispániába mentek (507), majd ez is megsemmisült arab támadásra (711)

A frankok:
 A germán frank törzsek az V. században megszállták Gallia északi részét
 A népesség zöme szabad frankokból állt
 Klodvig (482-511) kemény és véres küzdelemben legyőzte vetélytársait, földjeiket megszerezte
 A nyugati gótokat is legyőzte, és kiszorította őket Galliából (507)
 A király számára a szabad frankok sokáig jelentős katonai erőt biztosítottak
 A frankok pogányok voltak, így csatlakozhattak az egyházhoz, ami így támogatta őket
 Klodvig utódai, a Merovingok idején a frank állam fennmaradt, bár a belső trónharcok
meggyengítették.
 A királyi hatalom elvesztette gazdasági alapjait.
 Legfontosabb frank részterületek: Austrasia, Neustrasia, Burgundia

A karolingok:
 A királyi méltóságok csökkenésével párhuzamosan megerősödött az udvarnagyok (majordomusok)
befolyása
 Ők a legtekintélyesebb földbirtokos családok közül kerültek ki, s ők irányították az államügyeket, a
hadsereget, s így a királyok lassan már csak bábok lettek a kezükben.
 Martell (Kalapács) Károly majordomus (714-741) megszilárdította a hatalmat
 Gallia veszélybe került az arab támadások miatt
 Martell lovas serege a Poitiers melletti győzelmével (732) megállította az arab előrenyomulást,
megmentve ezzel a keresztény Európát az iszlámtól
 Fia, Kis Pippin 751-ben, Róma püspökének támogatásával magához ragadta a királyi koronát
 Ezzel a frank állam új virágzása kezdődött el

A hódító Nagy Károly (768-814):

 Kis Pippin fia, Nagy Károly a frankok megnövekedett erejét hódításokra hsználta fel
 Hódítások  Rajnától keletre élő törzsek meghódítása; A szászok sokáig harcoltak (772-804)
 A longobárdokat is megsemmisítette az egyház segítségével (773-741)
 Meghódította a Pireneusok északi részét (778-795)
 Pannóniát is a birodalomhoz csatolta (807 körül)
 800-ban a pápa római császárrá koronázta Nagy Károlyt, amit később Bizánc is elismert

A frank birodalom államszervezete:

 A hódítások 800 után leálltak, aminek elsősorban társadalmi okai voltak
 A szabad harcosok közül egyre többen a nagyobb birtokosok függőségébe kerültek, így meggyengült
Károly katonai ereje
 A nagyobb problémát már nem a terjeszkedés, hanem a meglévőterületek összefogása és irányítása
jelentette. Ez az önellátó gazdálkodás szintjén nem kis feladatnak számított

-1-
  Károly Aachent tette a birodalom fővárosává, ahová írástudókat, tudósokat hívatott
 Az írásbeli teendők ellátására, az oklevelek kiadására létrehozta a kancelláriát
 Új betűtípus, a Karoling-minuszkula, amit Alkuin alakított ki
 Grófságok létrehozása, amik élén a gróf (comes) állt, a bevételek harmada őt illette
 Királyi küldöttek ellenőrizték a munkáikat
 Őrgrófságok a veszéley helyeken (Hispánia, Pannónia)

A pápaság létrejötte – a népvándorlás újabb hulláma:

 Az egyházi hierarchiának nem volt feje, több felső központ alakult ki.
 Keleten : Alexandria, Konstantinápoly, Antiochia és Jeruzsálem
 Nyugaton : Róma püspökei, akiket patriarchának neveztek
 Idővel Róma püspökei a keleti császároktól is függetlenítették magukat
 Különbségek a két kereszténység között
 Nyugaton a latin volt az egyházi nyelv, míg keleten a görög
 Nyugati egyház térnyerése (nomád törzsek hittérése)
 Nagy Szent Gergely (590-604) pápa (=atya) rendbe hozatta az egyházi birtokokat, lazított a
Konstantinápolyhoz fűződő szálakon, s támogatta a pogányok közötti térítő munkát

Szerzetesek:
 Szigorú belső előírások szerint éltek
 Nyugaton a szerzetesség gyakorlatiasabb formája terjedt el.
 A Nursiai Szent Benedek (480-543) által alapított rend volt az első, amely elfogadta a pápa vezető
szerepét.
 Első kolostoruk, Monte Cassino Itáliában jött létre (529 körül), de a kora középkor folyamán a bencések
rendházai behálózták az egész nyugati keresztény világot

A pápai állam kialakulása:

 A pápa székhelye, Róma, a sok pusztítás után is fennmaradt
 Róma Kis Pippintől kért segítséget, mert a longobárdok meg akarták támadni
 Pippin hajlandó volt erre, cserébe a frissen szerzett hatalmának szentesítéséért
 A frankok átkelve az Alpokon, visszaszorították a longobárdok hatalmát (754)
 Róma és Ravenna vidékét a pápáknak adományozták (756)
 Létrejött a Pápai Állam, ami Róma tekintélyét nagyban növelte

Az egyházszakadás:
 1054 : egyházszakadás
 ezzel létrejött a nyugati, latin nyelvű római katolikus és a keleti, görög nyelvű ortodox (hithitű, igazhitű,
óhitű) egyház

A frank birodalom felbomlása:

 A frank állam Nagy Károly halála után jelentősen meggyengült
 Nagy károly fia, Jámbor Lajos (814-840) már nem tudta olyan erős kézzel ööszefogni abirodalmat, ami
a széthúzó erők amúgy is feszítettek
 843-ban Lajos egymással versengő fiai Verdunban (verduni szerződás) felosztották a birodalmat
 Kopasz Károly (843-877) kapta a nyugati részeket, a későbbi Franciaországot
 Német Lajos (843-876) kapta a Rajnától keletre eső vidéket, a majdani Németországot
 Lothar (843-855) kapta a császári címet, Itáliát, Burgundiát, s a nevét tőle elnyerő Lotharingiát
 A részek nem maradtak egységesek
 Támadások sora érte a nyugati keresztény világot: a normannok, arabok és magyarok betörései

Normannok, arabok, magyarok támadásai:

 A vikingek (varégok) megtermett, jól felfegyverzett harcosok gyors járású hajóikon végigpusztították
az Északi-tenger partvidékét, s a folyókon felhatolva, a szárazföldet is feldúlták (Párizs)
 Kezdetben a zsákmányszerzés volt a cél, majd a telepesek indultak Britanniába, Izlandra, innen tovább
Grönland felé

-2-
  1000 körül Leif Erikson társaival Grönlandról hajózva elérte Amerikát
 Izlandon pergamenre írták a történeteket, a sagákat, germán nyelven, de latin betűkkel
 911 – Kihaltak a Karolingok
 I (Madarász) Henrik (919-936) megállította a magyarokat Merseburgnál (933), s fia I (Nagy) Ottó (936-
973) már döntő csapást mért eleinkre Augsburgnál (955)
 I. Ottó Észak-Itáliát is birodalmához csatolta.
 962-ben Rómában császárrá koronáztatta magát
 Megalakult a Német-római Birodalom, mely hosszú időre Európa legerősebb hatalmává vált
 Halála évében (973) Quedlingburgban tartottak egy birodalmi gyűlést, ahol behódoltak a törzsek neki,
és a magyarokkal is egyezségre jutottak

Britannia:
 Arthur király és a kerekesztal lovagjai
 A VI. században a germán angolok és szászok betörtek, és a szigetek peremvidékeire (pl. Wales,
Skócia) szorították a keltákat. A britek egy része átkelt a kontinensre (Bretagne)
 Nagy Alfréd (871-899) vezetésével visszaverték a támadókat

Válság és föllendülés Nyugaton:

 Önellátó nagybirtokok (uradalmak), a helyi kereskedelem megszűnt
 Először a talajváltó rendszert használták a földművelésre, de ez nem volt nyereséges, 10-30 év alatt
kimerült, és kevés embert látott el
 Majd jöttek az újfajta eszközök, módszerek, amiket nagyrészt a kolostorok fejlesztettek ki
 Kétnyomásos gazdálkodás  Háromnyomásos gazdálkodás
 Csoroszlyás, kormánylemezes, nehéz fordítóeke
 Borona
 Szügyhám
 Növekedett a termés mennyisége  termésfelesleg, de ekkora már elsorvadt a helyi kereskedelem
 A távolsági kereskedelem azonban jelentős maradt.
 Szállították rabszolgát (szlávokat), faszenet, kátrányt, viaszt, cserébe kelméket, fegyvereket, keleti
fűszereket hoztak be
 Az új típusú vezető réteg:
 A hatalom alapja továbbra is a földbirtok volt
 A kormányzás biztosítása érdekében az újdonsült királyok kénytelenek voltak a frissen megszerzett
birtokok jelentős részét híveik között felosztani
 A birtokadományt (benefícium) kapott előkelők azonban előbb-utóbb szembekerültek királyukkal,
mivel a hálán kívül semmi nem kényszerítette őket a hűségre
 Ezért a frank királyok arra törekedtek, hogy az adománybirtokhoz kötelességek is kötődjenek, vagyis a
megadományozottak a birtokért fegyveres szolgálattal tartozzanak uruknak
 Az ilyen fegyveres szolgálathoz kötött földet hűbérbirtoknak, feudumnak, míg tulajdonosát hűbéresnek
nevezték
 Szintén e fogalomból származik a középkor egy jelentős időszakát takaró „hűbériség” megjelölés
 Hűbéri eskü : amelyben az adományozó és a hűbéres kölcsönös kötelességeikre tettek fogadalmat
 Hűbéri lánc
 Az adományozó a hűbérúr (senior). Az adományozott (aki persze egyben adományozó is lehetett) a
hűbéres (vazallus)

A jobbágyság kialakulása:
 A földet megművelők rétege, a jobbágyság, három társadalmi csoport (a korábbi rabszolgák; a
colonusok; és a szabad germán parasztok) összeolvadásának eredménye
 A jobbágy ugyan csak birtokosa (használója) volt földjének, a teleknek, ám azt szabadon örökíthette,
sőt többnyire el is adhatta
 Ezért földje (telke) nagyságának arányában szolgáltatásokkal tartozott a föld tulajdonosának
 Ez lehetett: robot, terménybeszolgáltatás, valamint pénz fizetése
 A jobbágy helyzete a rabszolgáéhoz képest egyértelműen kedvező, de a jobbágyrendszer kialakulásával
a colonus lehetőségei is javultak, a birtokjogból fakadóan (örökítés)

-3-
A Keletrómai Birodalomtól Bizáncig – Európa keleti régiója:
 Míg Nyugat-Európa visszaesett gazdasági és kulturális tekintetben egyaránt, addig a Keletrómai
Birodalom és Perzsia megőrizte ókori fejlettségi szintjét
 Így a világ gazdasági, művészeti és tudományos központja a VI-X. században ismét ez a térség lett
 Fennmaradt a pénzgazdálkodás: mivel az állam keményen megadóztatta őket, a parasztok nem
vásároltak a pénzükért, hanem azt adók formájában az államnak fizették be.
 A hatalom a befolyó jövedelmekből fenntartotta a hadsereget, a hivatalnokréteget, s ezzel vásárlóerőt
biztosított a városi kézművesek számára.
 A városlakók pénzhez jutottak, és megvásárolták a parasztoktól a termékeket
 Justinianus (527-565)
 Megkísérelte feltámasztani Rómát
 Hozzá fűződik a római jog gyűjteményes összefoglalásának (Corpus juris civilis) elkészíttetése is
 A meghódított területek azonban csak nyelték a pénzt, nyereséget nem hoztak, így a birodalom kimerült
 A terv meghiúsult, és Justinianus is meghalt

Perzsa, avar, arab támadás:

 A Közel-Kelet másik nagyhatalma, az Újperzsa Birodalom (Kr. U. 226-651) kihasználta Bizánc nyugati
lekötöttségét, s támadásba lendült
 Fél évszázados küzdelemben ugyan felülkerekedett Bizánc (628), ám az avarok elragadták a Balkánt
 Az arabok a VII. század folyamán az egymás elleni harcban kimerült két közel-keleti nagyhatalmat fél
évszázad alatt tönkreverték
 Perzisa megszűnt, Bizánc pedig végleg elvesztette keleti tartományait : Egyiptomot, Palesztinát,
Főníciát
 A fővárost kétszer is megostromolták az arabok (674-78; 717-18), s Bizánc csak a görög flottának és
erős falainak köszönhette megmenekülését (görögtűz)
 740 : III. Leó császár csapatai fölényes győzelmet arattak Kis-Ázsiában az arabok felett, megállítva
előretörésüket
 A nehézségek ellenére a birodalom állt, s egy új uralkodócsalád, a Makedón-dinasztia idején ismét előre
kapott
 Bizánc az évezred végén, II. Baszileosz (976-1025) korában a Balkánra és Kis-Ázsiára kiterjedő
nagyhatalommá vált
 A XII. században a magyar politikai életet is meghatározták a bizánci törekvések

A szlávok:
 Az indoeurópai szlávok őshazája a Kárpátoktól északra, az Oderától a Dnyeperig húzódó erdős vidéken
terült el.
 A törzsi szervezetben élő szlávok a VI. században elindultak dél felé, az addig germán népek lakta
elnéptelenedett területeire
 Avarok betelepülése a Kárpát-medencébe (568)
 3 szláv csoport alakult ki: nyugati, keleti, déli

Nyugati szlávok: morvák, csehek, lengyelek :

 Elsőként a morvák hoztak létre tartós államot a Frank Birodalom határterületén, a Morva folyó
völgyében, a IX. században, Mojmir vezetésével
 A frank befolyás ellensúlyozására bizánci térítőket hívtak be.
 Cirill és Metód tevékenysége nyomán önálló szláv nyelvű egyház jött létre, külön a morvák nyelvéhez
igazodó írással (glagolita)
 Fénykorukat Szvatopluk (870-894) fejedelem alatt élték, aki a római katolikus egyházhoz csatlakozott,
s hatalmát kiterjesztette a környező szláv területekre
 A morvák bukását követően a Cseh-medence szláv törzseit a Premysl vezértől származó fejedelmek
egyesítették
 I. Boleszláv (953-964) fölvétette népével a nyugati kereszténységet, a támogatta az egyházat, mely
hatalmának támaszává vált
 973 – létrejörr a püspökségük Prágában, mely a mainzi érsekség felügyelete alá tartozott
 A Visztula menti szláv törzseket a normann Piast vezér nemzetségéből kikerülő Mieszko (969-992)
fejedelem fogta össze, kíséretére támaszkodva

-4-
  966-ban beengedte a német hittérítőket, s csatlakozott a római egyházhoz
 Mieszko fia, I. (Vitéz) Boleszlav (992-1025) a németekkel szemben sikereket ért el, s 1000-ben
Gnieznóban önálló lengyel érsekséget hozott létre
 Boleszlav 1025-ben királlyá koronáztatta magát, ami e lengyel állam növekvő erejét mutatta

Déli szlávok: bolgárok, horvátok:

 Az első szláv államalakulat a Balkánon jött létre a VII. század végén (681)
 A török eredetű bolgárok létszáma azonban csekély volt a szlávokéhoz képest, ezért rövidesen teljesen
beolvadtak a szláv népességbe
 A Borisznak is nevezett I. Mihály (IX. század) népével felvétette a kereszténységet (865)
 Uralkodása alatt jött létre a görögkeleti kereszténységen belül a szláv nyelvű egyház Cirill és Metód
tanító- és szervezőmunkája révén.
 A szertartások nyelvévé a görög helyett a szlávot tették, s létrehozták a cirill ábécét.
 A későbbiek folyamán több rokon nép is a kereszténység e változatát vette fel
 A bolgár állam fénykorát Simeon uralkodása alatt (893-927) éltre, amikor szinte az egész Balkán-
félszigetországához tartozott.
 Felvette a cári (császár) címet, s már Bizánc elfoglalásával kísérletezett, de nem járt sikerrel
 Bizánc a Fekete-tengertől északra élő magyarokkal szövetkezett Simeon megtörésére
 A bolgár cár legyőzte őseinket
 A XI. század közepére eltűnt a bolgár állam, az egész Balkán ismét Bizánc tartományává vált
 A horvátok frank hatásra a nyugati kereszténységhez csatlakoztak

Keleti szlávok:
 A Dnyeper és a Volga forrásvidékének erdős, mocsaras táján elő szláv törzsek különböző fejlettségi
szinten álltak
 Kereskedelmi útvonalak, a varég kereskedők (akik egyben katonák és kalózok) telepeket hoztak létre
tevékenységük védelmére. Ezek a városok (Novgorod, Kijev) képezték a keleti szláv államok magait
 A térséget a novgorodi normann Rurik-család egyesítette
 Oleg (879-912) megszerezte Kijevet, s birodalma központjává tette
 Vlagyimir (980-1015) fejedelem, aki bizánci hercegnőt kapott feleségül, népével együtt a keleti
egyházhoz csatlakozott

Az iszlám megjelenése:
 Az Arábiát lakó arabok zöme ló- és tevetenyésztő nomád beduin volt.
 Az arabok egy része kereskedéssel foglalkozott, ők bonyolították le a Jemen és Palesztina közötti
forgalmat
 Iszlám = teljes meghódolás istennek
 Mohamed (kb. 570-632) látomásai nyomán 610 táján új tanokkal lépett fel
 Hamar követőkre talált a szegények között, összeütközésbe került a Mekkát vezető gazdagokkal, ezért
menekülni kényszerült
 Menedéket talált Medinában (Medinat-al-Nabi = a próféta városa)
 A Mekkából való kivonulás éve (622), a hidzsra vált a mohamedán időszámítás kezdetévé
 Az iszlám jelentős mértékben épített a zsidó és a keresztény hagyományokra
 Mohamed ezen vallások prófétáit, Ábrahámot (Ibrahim), Salamont (Szulejmán), Mózest (Musza),
Jézust (Isza) eszmerendszere előkészítőinek tekintette
 Az iszlám gondolatvilága szent könyvében, a Koránban (hirdetés, zsolozsmázás) került kifejtésre
 Nagy fontosságú az iszlám történetében a dzsihád, a szent háború, ami szerint a moszlimok feladata
fitük terjesztése minden ezsközzel, akár erőszakkal is.
 Szigorú monoteizmus
 Az isten és ember közötti kapcsolattartásban nem játszanak szerepet a papok
 A mohamedán világban nem voltak külön világi törvények, mivel végső soron a Korán alapján
bíráskodtak, a szövegek elemzését az ulemák (hittudósok) végezték
 kalifa = helyettes

-5-
A hódítások kezdete:
 Az iszlám egyesítette a korábban egymás ellen harcoló arab törzseket, mely óriási erőt szabadított fel,
és hamarosan óriási területet foglalt el
 Kedvezett az iszlámnak hódításnak az is, hogy a térség két nagyhatalma, Bizánc és Perzsia háborúzott
egymással, és az agyonadóztatott tömegek szinte nyitott kapukkal várták őket
 Mohamed halálát követően a kalifák vették át az irányítást: Abú Bakr (632-634), majd Omar (634-641
között)
 Kezükbe került Szíria, Palesztina, Mezopotámia (635-641 között), Egyiptom (639-642 között).
 Az Omajjád-dinasztia (661-750) irányításával a VII. század végére Keleten már az Indus völgyében
jártak győztes hadaik, Közép-Ázsiában pedig már Szamarkand, a Selyemút, menti gazdag
kereskedőváros is behódolt az araboknak
 Tarik vezér 711-ben átkelt a Gibraltári-szoroson (Gebel Al Tarik = Tarik sziklája), és Hispánia nagy
része is az övé lett
 732-ben Poitiersnél Martell Károly, valamint 740-ben Kis Ázsiában a bizánciak mértek az arabokra
elsöprő csapást, ami véget vetett a hódításoknak
 Berendezkedésük:
 A kalifák despotikus uralkodókká váltak, ők irányították az államot, és elérhetetlenek voltak
 A városok virágzásnak indultak
 Az Omajjádokat egy másik dinasztia, az Abbaszidák (751-1258) megfosztották a hatlamuktól
 A központ átkerült Szíriából Mezopotámiába, Bagdad városába
 Fellendült a kereskedelem, és fejlődött is
 Cordobai emírség (755-től)
 Felbomlott a belső rend

-6-