13.

tétel Mutassa be a szakértői bizottság tevékenységét és a gyógypedagógiai diagnózis felállításának

lényeges jellemzőit. Ismertesse a korai fejlesztés és gondozás fogalmát, feladatát, tartalmát.

Kulcsszavak, fogalmak.
A szakértői bizottság feladata
Szakemberek feladata a szakértői bizottságokban
Gyógypedagógus
Pszichológus
Orvos
A szakértői vélemény tartalma
A korai fejlesztés, gondozás fogalma, feladata
A korai fejlesztés, gondozás formái

Szakértői bizottsági tevékenység:

Mindannyian – szülők és a gyermekkel foglalkozó pedagógusok, segítő szakemberek – a legjobbat szeretnénk

megadni gyermekeinknek, de bizonyos esetekben a segítségnyújtás formáját nem egyszerű megtalálni.
Előfordul, hogy tanácstalanok vagyunk abban, hogy mi lenne a leghatékonyabb segítség a gyermek és a
családja számára.

A szakértői vizsgálat lehetőséget biztosít a gyermek komplex pszichológiai és pedagógiai, orvosi vizsgálatára,
a szülő konzultációra, hiszen a szülőkkel együttműködve, a beavatkozási pontok mentén ad a gyermek
fejlesztésére javaslatokat és segíti számára az intézmény kiválasztását.

A különböző szakemberek, szakterületek együttműködésére azért van szükség, hogy a vizsgálat, majd a
szakvélemény minél szélesebb körű, minél komplexebb lehessen. Az adott sérülést, fogyatékosságot, tüneteket
és lehetőségeket a minden oldalról és szemszögből feltárják.

A gyógypedagógiai diagnózist kizárólag szakértő bizottságok állíthatják föl. A szakértői bizottságok a

pedagógiai szakszolgálatok részeként működik.

A szakértő vizsgálat indítható:

Hivatalból
Szülői kérelemre

A szakértői vizsgálat célja/feladata:

- az enyhébb problémák feltárása, vagyis a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (BTM)
megállapítása vagy kizárása és az ehhez kapcsolódó vizsgálatok elvégzése;
- a komolyabb problémák esetében, a sajátos nevelési igény megállapítása vagy kizárása, és az ehhez
kapcsolódó vizsgálatok elvégzése, illetve további vizsgálatok kezdeményezése, valamint a kisgyermek iskolába
lépéshez szükséges fejlettségének (iskolaérettség) megállapítása is ennek keretében történik.

A gyermek szakértői vizsgálata javasolt ha…

- a mozgás-, beszédfejlődésében elakadások, eltérések mutatkoznak kortársaihoz képest
a gyermek nehezen illeszkedik be kortárscsoportjába magatartás problémái miatt,
- a korábban jól teljesítő gyermek viselkedése megváltozik – tanulási, iskolai teljesítménye romlik, viselkedése
megváltozik,
- az értelmi fejlődésében, a magatartásában a tanulása során általános nehézségek tapasztalhatóak,
- bizonyos tantárgyakkal kapcsolatban folyamatos kudarcélmények érik (pl.: számolás, írás, olvasás),
- bizonytalan a környezete abban, hogy a gyermek fejlettsége eléri-e az iskolába lépéshez szükséges szintet,
a gyermek bizonyos képességek terén korcsoportjához képest alulteljesít (mozgás, hallás, látás, beszéd stb.
területén),
- vagy ha korábbi szakértői vélemények felülvizsgálata esedékes.
A szakértői vélemény tartalma:

1. azonosító adatok (név, szülői adatok, intézmény)

2. a vizsgálat előzményei (probléma felvetése, a szakértői-vélemény készítés indítéka, maga a
probléma, korábbi vélemények összefoglalása. ANAMNÉZIS: születés körüli adatok, fejlődést
meghatározó tényezők
3. vizsgálati tények (eljárások és módszerek megnevezése,a viselkedésre vonatkozó megállapítások,
KOMPLEX vizsgálati eredmények: általános intelligenciavizsgálatok, képességek vizsgálata, a
gyermek tanult/szerzett ismereteinek köre, tudásszintje és az adaptív viselkedés
4. megállapítások (összegző komplex vélemény, az SNI-vel kapcsolatos megállapítások, a különleges
gondozásra való jogosultság megállapítása
5. javaslatok (fejlesztő foglalkozások, rehabilitáció, pedagógiai-, módszertani- tanulásszervezési
feladatok, a gyermek ellátásában résztvevők együttműködésére vonatkozó javaslatok, a szülők
számára javaslatok, részletes fejlesztési javaslatok az óvodai nevelésre, iskolai nevelésre-oktatásra,
korai fejlesztésre, gondozásra ill. fejlesztő felkészítésére, a javasolt intézmény megnevezése)
6. záró rész (a hivatalból előírt felülvizsgálat ideje, helye és a pedagógiai szakszolgálat megjelölése,
ami a felülvizsgálatot végzi, a vizsgálati véleményben foglaltakkal kapcsolatban a szülő véleménye,
tájékoztatás a jogorvoslat lehetőségeiről)

Vizsgálaton résztvevő gyermekek/tanulók köre:

- 0-23 éves korúak, 3 – 16 éves kor közötti tankötelesek, 16 éves kortól köznevelésben résztvevők
- 3 évnél fiatalabb gyermekek esetében a szülő közvetlenül fordulhat a fővárosi/megyei szakértői bizottsághoz
az országos illetékességű szakértői bizottságokhoz bármely életkorban lévő gyermek szülei közvetlenül
fordulhatnak

A korai fejlesztés, gondozás fogalma:

Koragyermekkori diagnosztika a szakértői bizottságban Köztudott, hogy az emberi fejlődés üteme az élet első
éveiben a leggyorsabb, ez az időszak különösen fontos a sérült, vagy valamilyen okból a normális
fejlődésmenettől eltérő módon és ütemben fejlődő gyermekek számára. Ha ezt a legfogékonyabb időszakot nem
használjuk ki, a gyermek sokkal nehezebben fog a későbbi időszakban bizonyos képességeket megszerezni,
esetleg soha nem juthat el arra a szintre, amire egyébként a benne rejlő készségek lehetővé tennének. Ezért a
korai fejlesztéssel célunk, hogy a még kialakulatlan vagy sérült, illetve lassabban fejlődő funkciók lehető
legkorábban és minél hatékonyabban történő fejlesztésével a gyermekek életminőségét javítsuk, segítsük minél
teljesebb beilleszkedésüket a társadalomba.
Azonban egy sérült gyermek nevelése óriási lelki és fizikai terhet ró a családra. A korai fejlesztés, támogatást
nyújt számukra is, segíti őket sérült gyermekük elfogadásában, optimális családi kapcsolataik kialakításában,
mintát nyújt a speciális, otthoni fejlesztő foglalkozásokhoz. Minél korábban kezdődik meg a korai fejlesztés,
annál nagyobb a remény a másodlagos károsodások jelentkezésének megelőzésére, az állapotjavulásra.

A korai fejlesztés feladatai:

A korai fejlesztés és gondozás tevékenységei a komplex gyógypedagógiai fejlesztés, tanácsadás, a társas, a
kommunikációs és a nyelvi készségek fejlesztése, a mozgásfejlesztés és a pszichológiai segítségnyújtás.

A korai fejlesztés, gondozás formái:

A korai fejlesztés a 0-3 éves időszakot öleli fel, de ezen ellátást a gyermek az 5. életévéig igénybe veheti, ha a
szakértői bizottság szakértői véleménye alapján nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe, ezt a 15/2013.
(II.26.) EMMI rendelet szabályozza. A fenti rendelet alapján a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés,
oktatás és gondozás feladata a koragyermekkori intervenció és prevenció: az ellátásra vonatkozó jogosultság
megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek fejlődésének elősegítése, a család kompetenciájának
erősítése, a gyermek és a család társadalmi inklúziójának támogatása.

Bizottság fontosnak tartja a minél korábbi időpontban történő megsegítést, mely támogatás során különböző
fejlesztési lehetőségek, alkalmazható eljárások, terápiák szükség szerinti megvalósulására van lehetőség:
- Tanácsadás
 - Mozgásfejlesztés (korai időszakban: konduktív pedagógiai, szomatopedagógiai, DSGM szakgyógytorna;
későbbiekben: különböző mozgásterápiák melyek az idegrendszer érését befolyásolják – szakember igényes)
- Komplex gyógypedagógiai fejlesztés
- Logopédiai terápia
- Speciális megsegítés az érzékszervi fogyatékosság tekintetében (tiflopedagógiai, szurdopedagógiai
megsegítés)
- Pszichés megsegítés
- A társas-, a kommunikációs és a nyelvi készségek fejlesztése