Pusztai Dóra

Oldatok viszkozitásának meghatározása Ostwald-féle viszkoziméterrel

A mérés (termosztát) hőmérséklete: T = 35,0 °C

Mérőhely száma: 2.
A mérés célja egy ismeretlen oldat (1.) dinamikai viszkozitásának meghatározása volt
Ostwald-féle viszkoziméter és piknométeres sűrűségmérés segítségével.
A mérés során egy ismeretlen sűrűségű és viszkozitású oldat adott térfogatú mintáit azonos
közepes nyomáskülönbség mellett áramoltattuk át egy kapillárison. Mértük az áramláshoz
szükséges időt, és a mintáéval azonos térfogatú víz áramlási idejével összehasonlítottuk.
Ekkor a következő összefüggés áll fenn:
ηismeretlen t ismeretlen ¿ ρismeretlen
=
η H2 O t H 2 O ¿ ρ H2 O

A képletet átrendezve az ismeretlen folyadék dinamikai viszkozitása:

t ismeretlen⋅ρismeretlen
ηismeretlen = ¿ ηH O
t H 2 O⋅ρ H2 O 2

A mérés hőmérsékletén a víz sűrűségét és viszkozitását az 1.táblázat tartalmazza, ezeket az

adatokat a felkészülésre használt irodalomból olvastuk ki:

T / °C η H O / (mPa⋅s) ρ H2 O / ( g⋅cm −3 )
2

35 0,7191 0,9940
1.táblázat

Az ismeretlen oldat
ρismeretlen sűrűségét piknométer segítségével az alábbi képlet alapján
határoztuk meg:
mismeretlennel −müres
ρismeretlen = ⋅ρ H
mvízzel −müres 2O
,
ρH O mismeretlennel az
ahol 2 a víz irodalomból kiolvasott sűrűsége az adott hőmérsékelten,
ismeretlennel jelre töltött,
m
vízzel a kétszer desztillált vízzel jelre töltött, müres pedig az
üres piknométer tömege. Ezeket a tömegadatokat a 2. táblázat tartalmazza:

müres / g mismeretlennel / g mvízzel / g

16,8659 43,5002 42,2726
2. táblázat
Behelyettesítve a fenti képletbe:
43 ,5002 g−16 , 8659 g g g
ρismeretlen = ⋅0 , 9940 3 =1 , 042028056 3
42 ,2726 g−16 , 8659 g cm cm

1
 Pusztai Dóra

g
Δρ ismeretlen =0 , 0005
Az ismeretlen sűrűsége a sűrűségmérés hibájával ( cm3 ):
g
ρismeretlen =(1, 0420±0 , 0005)
cm 3
Az ismeretlenre, illetve a vízre vonatkozó átáramlási idő értékeket, ezek átlagát és szórását a
3.táblázat tartalmazza.
Az ismeretlen esetén a 10. mérésnél beragadt a stopperóra gombja, így ezt az adatot nem
vettük figyelembe.

Mérés száma t ismeretlen / s tH O/ s

2

1 127,06 109,94
2 127,28 110,00
3 125,34 110,25
4 126,37 110,00
5 125,28 110,06
6 125,40 109,84
7 125,47 109,94
8 125,44 109,85
9 125,53 109,88
10 126,81 110,13
11 125,56
átlag: 125,873 109,989
szórás: 0,74986 0,12974
3.táblázat
Az átlag és a szórás számolása előtt G-próbával ellenőriztük, hogy van-e kiugró érték.
Az ismeretlen esetében a 2. mérés eredménye (127,28 s) volt gyanús, ennek a legnagyobb az
eltérése az átlagtól. Kiszámítottuk rá a g értéket:
|x extrém− x̄|
g=
S¿ ,

ahol
x extrém a gyanús adat, x̄ a többi adat átlaga a kiugró adat értékét figyelmen kívül
¿
hagyva, S pedig ezekből a mintaelemekből számolt korrigált tapasztalati szórás.
|127,28 s−125,5488 s|
g= =2,774492
0,623976 s , ami nem jelent kiugró adatot.
Az víz esetében az 3. mérés eredménye (110,25 s) volt gyanús, ennek a legnagyobb az
eltérése az átlagtól. Kiszámítottuk rá a g értéket:

2
 Pusztai Dóra

|110 ,25 s−109,96 s|

g= =2,97925
0,09734 s ami nem jelent kiugró adatot.
Kiszámítottuk az átáramlási idők konfidenciaintervallumának félszélességét az alábbi képlet
segítségével:
¿
σ
Δt=t 0 , 05 , f
√n ,

ahol
t 0,05,f az 5%-os szignifikanciaszintre vonatkozó, f szabadsági fokú Student-eloszlású
¿
valószínűségi változó értéke, σ az n számú mért időértékek korrigált empirikus szórása. A
hibahatárok megadásához 95%-os megbízhatósági szintet választunk. Mivel 10 adatunk van,
ezért az f = n – 1 =10 – 1 = 9 szabadsági fokhoz tartozó t kritikus értékkel számolunk: t =
2,262.
Az ismeretlen esetén:
¿
σ 0 , 74986 s
Δt=t 0 , 05 , f =2 ,262⋅ =0 , 5363803 s
√n √ 10
Tehát az ismeretlen átáramlási ideje:
t ismeretlen =t̄ ± Δt=( 125 , 87±0 ,54 ) s
Az víz esetén:
σ¿ 0 , 12974 s
Δt=t 0 , 05 ,f =2 ,262⋅ =0 ,092803957 s
√n √10
Tehát a víz átáramlási ideje:
t H O=t̄ ±Δt=( 109 , 99±0 , 09 ) s
2

Ahogy már írtam, az ismeretlen dinamikai viszkozitása az alábbi képlet alapján határozható
meg:
g
125 , 873 s⋅1 , 0420
t ismeretlen⋅ρismeretlen cm 3
η̄ismeretlen = ¿ ηH2O = ¿ 0 , 7191 mPa⋅s=0 , 862688389 mPa⋅s
t H 2 O⋅ρ H2 O g
109 ,989 s⋅0 , 9940
cm 3
Az ismeretlen oldat viszkozitására vonatkozó konfidenciaintervallum félszélességét a Gauss-
féle hibaterjedési törvény alapján becsüljük meg:
2 2 2
∂ ηismeretlen
Δη=
√( ⋅Δt
∂ t ismeretlen ismeretlen

2
+
∂η ismeretlen
)(
∂ t H 2O
⋅Δt H 2 O +
∂η ismeretlen
∂ ρismeretlen )(
¿ Δρismeretlen =

2
)
2
η H O⋅ρ ismeretlen ¿ Δt ismeretlen η H O ¿ t ismeretlen ¿ ρismeretlen ¿ Δt H η H O ¿ t ismeretlen ¿ Δρ ismeretlen
=
√( 2

t H2 O ¿ ρ H 2 O )( +− 2
2
tH O ¿ ρH
2 2
O
2
O

)( + 2

t H 2 O ¿ ρ H2 O )
3
 Pusztai Dóra

4
 Pusztai Dóra

Behelyettesítve:

2 2
g

√
0 , 7191 ( mPa⋅s )⋅125 , 873 s⋅1 , 0420 ⋅0 ,092803957 s g

)( )(
0 , 7191 ( mPa⋅s )⋅125 , 873 s⋅0 ,0005

)
g 2
0 ,7191 ( mPa⋅s )⋅1 ,0420 ⋅0 ,5363803 s 3
cm 3

( cm
cm
3
Δη= + − +
g g g
109 , 989 s⋅0 , 9940 (109 , 989 s)2⋅0 , 9940 109 ,989 s⋅0 , 9940
cm 3 cm 3 cm 3

-3
Δη=3, 770323221⋅10 mPa⋅s
Tehát az ismeretlen abszolút dinamikai viszkozitása:

η= η̄±Δη=( 0 , 8627±0 , 0038 ) mPa⋅s