L t1l s9use|9^]ed sa ualelazs

90/ / t]]0|ezuo^ S9
^UaZsu0)0H
901 / lJoIezuo^ lzolÁ;9uaz5
rll l üan
-9squQI1l) lllau 9z0)]p}nuOau ueq ,01l s9p0)|asl^ s9 )ap|}!uv
-s9}zsel9ru9d p 3-)3n}3po]a ses]9] ZOL ls9|Zo\ p.Z9Á66an
ÁOen s9tc1lon3 :vlvgl6 _L]) |^]u] zv 669 /)9prl}!}lv
00r elnl|n) Sa
S9lau]sl6a1711 :)gsylvln) Bgvrn9]l V 969 / l9l3rqll]iv
,69 / 9l39npl^lpUI
rtl / a[||apoul tas l19ld1loalap5
}91 s9laustbau sPsJ9} V :s9Z6aZsS0 /89 i sP|9tlllolsgutoÁuag
Vl^llVlUVll]Z]r]l V
S]u]l^SI3]l^l
,
SVSHVI l
Gondolatban á]landóan foglalkozunk embertársa-
inkka1, és ítéletetis alkotunk róluk. Amikor például
kikapcsoiódásképpen csak úgy nézegetjük az e1ye-
temen a többieket, kapásból meg tudjuk mondani,
hogy ki játszik az egyetemi focicsapatban, ki HÖT-
ös, vagy ki az, aki egész éIetéta könyvtárban tölti.
Lesz, aki legjobb áItalános iskolai barátunkra ha-
sonlít, s elmosolyodunk, amikor ránézünk. Erdekes
módon mind a két nemhez tartozók közül sokan
gondolják azt,hogy a nők természetüknél fogva jó-
val érzelmesebbek, mint a férfiak. A társas megis-
merés egyik iegborzorrgatóbb példáit egyébkénta
közelmúlt eseményei kínálják: egy 2001-es televízi-
ós interjúban Osama bin Ladelr azt találta mondani,
hogy minden amerikai az iszlám ellenségének,hi-
tet]ennek, tehát terroristatámadások bármikori cé}-
pontjának számít. A szeptember 11-i terrortámadás
óta az emberek sok országban árgus szemekkel fj-
gyelik arab szomszédaikat, hátha ők is osztják
Osama bin Ladennek és követőinek Amerika-elle-
nes attitűdjeit,
A másokkal kapcsolatos gondolataink és vé]eke-
déseink persze nemcsak az idő elütésérejók, ha-
nem következményekkel is járnak. Az például, hogy
évfolyamtársainkka1 milyen kapcsolatot alakítunk
ki, s hogy barátoknak vagy ellenfeleknek tekint-
jük-e őket, kategorizációnktól függ. Amint azt a 1I.
fejezetben már láttuk, önmagunk és mások érze1-
meinek észieléséreis rányomja a bélyegétaz, ha e1-
fogadunk olyan sztereotípiákat, amelyek szerint a
nők érzelmesebbek a férfiaknái. A bin Laden-féle
,,minden amerikai ellenség" általánosítás pedig 2001.
szeptember 11-én több ezer ártatlan ember halálá-
hoz, az arab származású szomszédok elleni gya-
nakváshoz, valamint a rasszista gyűlölködés és erő-
szak elharap ó dzásához vezetett.
Amint korábbarr 1áttuk, a szociálpszichológia tu-
dományosan vizsgálja, hogy az emberek viseikedé-
se és mentális folyamatai milyen módon változnak
mások képzelt vagy valós jelenléte esetén. A 17. fe-
jezetben a szociálpszichológia egyik legfontosabb
következtetéséve1 ismerkedhettünk meg, nevezete-
sen azzal, hogy a társas helyzetek - mások jelenlé-
te, az egyöntetű többség, a tekintéiyszemélyekel-
várásai, a társas normák és a csoportos interakciók
- milyen erőteljesen, s gyakran milyen észrevétle-
nü} bef o}yás oI1 ák az emb erek viselkedését.Ebben a
fejezetben a szociálpszichológia egy másik alapve-
tő megállapítását íogjuk bemutatni: ha teljes egé-
szében meg akarjuk érteni az emberek viselkedé-
sét, akkor ,,bele kell kukkantanunk a fejükbe", A
társas megismerés éppen ezt teszi, vagyis az em-
berek saját társas tapasztalatairó] alkotott szubjek-
tív értelmezésétés a társas világgal kapcsolatos
gondolkodásmódját vizsgálja.
Amikor a szociálpszichológusok az emberek fe-
jében a társas viselkedésre utaló jelzések után kezd-
tek kutatni, felfedezték, hogy a gondolkodásnak két
különbözó üzemmódja létezik. Az egyik automati-
kus, akaratlan, és gyakran kívü1 esik a tudatos é1-
ményen, a másik pedig kontrollált, szándékos és
teljes egészében tudatos. A gondoikodás két külön-
böző üzemmódja nem teljesen ismeretlen jelenség,
például- amint a 11, fejezetben már említettük - a
kognitív kiértékelésnek,az érzelmeinket kiváItó ak-
tuális környezeti hatások elemzésének is vannak
tudatos és tudattalan oldalai. Mint ahogy a tudatta-
lan kognitív kiértékelésnélanéikü1 élünk át érzel-
meket, hogy kiváltó okaikka] tisztában lennénk; a
társas megismerésné1 is vaiami ehhez hason]ó tör-
ténik, amikor a folyamatok a tudatosság megkerülé-
sévei játszódnak le. Gondolkodásunk ugyanis épp-
úgy lehet automatikus és akaratlan, mint tudatos
irányítás alatt álló és kontrollált, elménk tartalmá-
nak társas viselkedésünkre és reakcióinkra gyako-
rolt hatása pedig nagymértékbenfügg gondolataink
automatikus vagy kontrollált jellegétől (Chaiken és
Trope,1999).
Ebben a fejezetben a benyomásformálás, az atIí-
tűdök és a személyközi vonzalom témáján keresz-
tü1 fogjuk megvizsgálni a gondolkodás e kétfajta
üzemmódját,
IioJluo{ So}Ppnl P {aÁIaIüP 'sI uaq9lesa {ul9ld}loaJ
-ezs 9Zo{}PuoA aDIalaqlxa Ze ai I]p9Zs19[ ietuPÁI
-oJ gIuoSeH ,{unulaÁ8lJPpo 9J IIa{ u]au u9IPlPÁ8a
elulzs ÁBoq 'zsa{ sni{lpuotnp s9 ]ilz8pr e;tÁuuB
ue,r4eÁ8 uaq9]Za{ia^9{ s9InUP}Elt P s9taza^9}nP ZP
,{eulpq{.p^ pssn)i
Á8oq '1npgl J9III ueqtazalal ,s v
-Fpluolnp s9 p>1>Ie}{nup}F,lt 'Iplsse1 8rpad 4a8a;g
ze'4ettyzssed>lgu e'4asa39sUaIIa iPP{IJaIIIPoJJP Ze
Á3oq 1ngpl9d'1urgtc9tcozssp so}ploscde1 1e>p19
-1dpoaralzs y. et9lc9nlple sn)l}euo}ne 1gtd;loeters V
,9J
{unuze)i}ual
-aIa-sauaprg Á8oq'rua]ugp{a ugídep {puup s 'ls9p
-a{ZSaIF ItZ9{ {ulPtu?síJ9 Ze s9 {u9lu9s 9zo{lPu
-o^ aDI9lQileIZn Ze ruIai9u9 {n[pn] DI uPsn{I}PIx
-olnp s9 ues.roÁB In9pl9d p^zo{I9lpt Iess9}apJIqs9II9
Ig}gIlaIzR t Ba, (t rct'sn4reyg) iur_lze{Iapual sI IaA
-9sallnÁ8a llazalJazs'1{oJ9l upq9lJgluatu 4urerup8
-o; soleloscdD1 la+pnu9 ze sttíBett 'pngu9su9 39ru
'{nu9l JpIü uaq]eze[al ,Et p }zp lultuv ,p)p19tu9s
Iunza{Iapual sI IgDlulalnzs e ÁBen I9J9{ouIa {oru
-eiy 11r_rsaÁBg ze pgplgd'IgDIaJaqrua saÁBa ze 1nl;1
uoiul9lü9s uolo{p 1gqolrodosc e ÁBoq 'upquozp
{unupaleJla ppqpzs IüaN,elz9u erlutesguoÁuaq
1lo1o{Ip I9DiaJaqua zp lpuupl 4taÁu9ruza>panQ1
9ualuazssatu 1au4aÁlarue'i9ru9s soleloscde>1 p1
-{os9tu 'ueÁio >1aza 1raru 'er49rd}loaJa]zs p {un]!so}
-uodzsso u9zp uaqzs9J p uaqqg ,Ia+las9pa{Iasll a^
-1alp'p>11o39suop[eln1 s9tu soÁuoztQ }inÁ8a 4eul9[
{es9pa{Ia sI^ s9 >1o39suop íeln1 uaÁlru Á8oq'a,tzgu
pJJp {e}aI9uIIaIuIu elie/8a >1urgrdqoalalzs l]o}o)i
-IP ze tl?en rualaÁ8a
I9DIPIP{IJaIuPo4P 19:19le3lpq
,i9Iu9S
SII9AIJ P 'IgDIPlIPtJe^PJlxa ZV 11o1o41e 1919Á1
-91zso Á8en 19,r9sndp Á3a >1a,raqrua ze >1g1dpoaralzs
p 'Inu9I J9Iü uaq}aze[aJ ,s e 1zp ]uruIv ,39ssolelnput
ze [Ben 39sp3ueqÁ3eu e 8apasa '89s8aiaru p 'sp]IIIQ
-plJozs p }ultu 'II9 l9q{ospuo^ ,|^9I ueqleloscde4
pss9uÁ3a'ueÁ1o eru9s Áiaue'4n tlis g3zotu tp [9tu9s
,.9IZJe^PJlxa" Ze Z}LI19ZOIPP} P Jo)piP 'iUpa{JaIIJ
-sÉaru >1un3o; {aJJeqIüa grla.tpalBgsesr91 Á3a uesor
-puleq Á8oq 'p9pl9d 4nipn1 pH ,Ia9]éql,{r!zs qq9^
,4nfl9zrro3a]P{
y s9 -
-o1 39tu {9uI9S - .,I9" ,,Ilil"
ugfdep 1uns9}puept spsJp} 19[ps Á8en - ro>1]a19 'ruau
'zsseJ - >1re8gsuop[elnl Ip{Iz{J 9r3nq p9pl9d 1alar
-aqu]a zy ,1sgzoBloplal4dep pili9s s9 ]e{9III9s {unz
-purpllp sI uaqs9leizs9 solelosadp{ Ia+IaJaqua
zp up9luospq zaqlaÁu9lüasa s9 zopleÁ8rgt V
,eqr9qod
lr_ts}uo e^lal
-1r'e.ir9Áu9] 1a>191n[ler ua9lala;8au {auua s9 '1u9{
-9lp^ruut Á8p,t -tuua }a{eJezsiula19 zp Insllsouozp
uBsroÁ8 Á8oq 'glglaqa1 pgpl9d rzsa1 s9zo81opla;
pdep eru9s ,IunuzoJ9}{pJle sa
V }raÁ8aI
{unulop9{
qqgpe{IauaqBa1 1esc 391a'ar94úlau]pp^ )pryIII9s
g,t9l8au J9Iu uuospq ra8ut í4 ze uaqiÁuuatup uIau
-pq'{unuzaÁ8al,Bau s9 4ullulaÁ3r;8aru 1u9luaÁ3a
}9}alzs9J sazsso Áugtuasa Á8e.l Á3r9t [4 saÁ8a uap
/89
-utru snreÁ8n ila{ ruaN ,4nzzal,rczsBaru s9 4n(la>19lr9
-q ueÁuo>191eq }e>lara8ur ze tíBot1 '1unzzglrrq8au
uasaÁu9urpaJa 1e^9lc9lüJo;ur 9B9stÁuueu spup]pq
9noíaq e Á8oq '9rrglaqal lzsa] sgzo81opla; 4dep eu9s
p s9 l9tu9s y ,(s9zo81opia; 91nÁu9rt 9IaJaI I9JInIaJ
uadd9ls9ruJ sgzo81opla; pdep eur9s p es9saJa{9le
9Ip^ I9qglJ9luau
plu9s9pa{zselll qq9lur8a1 zoq
-9IJ9IIIJoJuI 9^9[aq V ,{alaJelusi s9 {es9pa{al9^ llaz
-a^Jazs 19í'po1o1p 19r4alazÁlaq'igr4aÁu9ruasa'19r
-4eÁ3r91 'IgDIaJaqtue ze sl[Bet '{plu9s 11azanauÁ34
zp {9JrI]{nJ}spIJ9IIIau Á8en >1grc9luaza;dar p laza
,ueq9í9uro1
'{n}i9l J9III ueq]aza[al ,g p }zp ]uruIv
ef9n4n4suo>1ar ;LrazsÁSa aI9JIrupIB^ >1esc 4eu39s91
-p^ ]Ialzs9 zp iuaupq '1alala8ut ze Baty Izl9 ue9;azs
-d9lÁu91 rueu upq9p1l9 lullaza{91ua Á8oq 'rgru
,Ip)plulplpp}zsBde] llazJazs upqqpJ
{nípnl sI 1zV
-o{ J9tu 1gnlalazÁlaq Á8en 19qeÁ3r9t g1uoseq 4ní9z
-zoq e 1n[l1uospqazsso 8rpad 1e4gn9tuJoJul gzay.l9
-aq )inI9J e '>1nfl9zuo3a}p{ uop9tu ltcqdrut ]a{alaz
-Álaq Á8ea 1eleÁ3rg1 }IeIzsa ueuuoí4 ze uezsll1'gzs
uen 19r39sualai 9psaÁu9^J9 upsou9lpll9 upq9lpru
-eÁ1o; s9ialzs9 zp ')inil9l J9II] uaqielaza[a1 9z9p ze
,1elures.eruoÁuaq
]uIuV ilo]oilp igD{aJeqrua ze 49[1os
-9Á1o1aq uasaflalgra IuIps9J9^1a sa}az9le 'tuau Jpip
'>Tlzsle] rgle Á8oq '4nflaqluala[T1 ugídele taÁu9ul
-peJe sapazq^9 qq91 Ipups9lp}ni >1gtd;loaraps y
,pssgruÁ8a
4un1
-pqupq ueqqesoÁugll9ru'Inual{a )iunlaqpzi_1{ ueq
-qaiFzs9{Ial s9 1aÁl9sa qqoÁ8eu Jo)pp '- 4osn391
-oqcrzsdprcozs e >19§1119 - aqsgpQ{rllu >1aud91 ueÁB
-oq s9 Jo{Ilx 'u9IIü 4grdpoaralzs e Á8oq '{unua]
- r93aru InJa{Is e11, e ry sgzo Áu9lüInupl 1gtdpoaralzs
p {pue]JpIoJ 1arulaÁ8r; Á8pu ua8r tJ9za Inlaq uo{
-os9]p]nl glnÁugrr a:s9rarusrBaru spsJpt V ,zoqp9ril
-spu9q so8gsze8r ze ue^ e8oí 1auraq{IIa uepulul
Á3oq ,1uaprlq lzp súBpn'1ap8eu Ie {9lzala]Q{ ]]aI
-1aru 39sso8gsze?t TiüIppesJg] e sr 1osn8g1oqctzsd
-I9IJozs p upgluospq zaqtglasrndg{ ptrt{pzs s9lu {oS
)9ldJloala}ZS
,1a)iuIas9pe{I9luIe
p
soleloscdeq lpss9lptuJoJsgiuoÁuaq {IIJ9ze^ {as9p
-J9{ 9luospq zal{qa s9 uaÁ1 7le4esrplpluntu iunsaJ
-a{ zoq}pppleJ soluoJ Á3a 8apasa Á8e.t '>1un39slnzs
up^ pJsJ9}9Ip1 'upJ]n zp {nIaA 4unÁ8aruaqtuazs
4esl Á8oq ')puup aB9s9tuala( a-up^ il9Dlunsgl1ggz
-zoq selezgla IIu p 8rpad Á8en 'a->iaua33n; 1919ruau
a^]ailI'I9}9JoIlai9'Ig}Ps9ZouPlPAoq IP{Iu]a 9}aIII
zp {ulps9lüoÁueq uo}o{Ip l9D{euallaJarust zy 2u9í
-dele 1ní>lep Á8en 4alargulsa] 8apasa '1n.ro4 Á8e.t
au}zs InJ9g ;1elosgruoÁuaq {nl9J 4un1o>1p ueÁ8
-oH iIuJ9iuIeJ ]a{uIasgJaulsl ír] 4nfigqgld ueÁ8og
s9|9tulO}s9ul o^uoB
,;Ir;,;};r;;^.,;;
688
lB,Tálsa1
alól kikerüIve olykor szintén rögzülnek és automa-
tikussá válnak.
A sztereotípiák automatikusságát feltáró kísérle-
tek általában az előfeszitéses módszert alkalmaz-
zák. A 8. fejezetbőI tudjuk, hogy az előfeszítés bi-
zonyos sémáknak a helyzet kontextusa általi aktivá-
lását jelentik. A memóriára gyakorolt hatásain kívüI
a 17. fejezetben még azt is }áttuk, hogy az előíeszi-
tés a társas viselkedést is beíolyásolhatja. Az iga-
zodni, engedelmeskedni vagy konformitó"slo töre-
k e dni kiíejez é s ek b emutatásával me gnövelhetj ük
az esélyét annak, hogy a személyek a későbbiekben az
egyöntetú többséggel szemben koníorm módon vi-
selkedjenek.
Az előíeszítésa sztereotípiákat is képes automa-
tikusan, a tudatosság megkerülésével aktiválni. Az
egyik kísérletben a résztvevőknek,,Megkevert mon-
datok" néven egy nyelvi képességeket mérő tesztet
adtak. A teszt 30 tételénekmindegyike öt szóbó1
állt, és a kísérletiszeméIyeknek az öt szóból bárme-
lyik négy segítségévelegy nyelvtanilag helyes mon-
datot kellett alkotniuk oiyan gyorsan, amilyen gyor-
san csak tudtak. A kevert mondatok tesztjének va-
lójában két változata is létezett. A kritikus változat
A nőkre vonatkozó sztereotípiákat aktiváló hirdetések jó része sze-
xista viselkedést eredményez
meolsmelés
olyan szavak segítségévelaktiváita az idősekkel
kapcsolatos sztereotípiákat, mint öreg, szürke, gyó1y
fürdő, nyugdíjas és lottó, a másik változat pedig az
idősek sztereotípiájához nem kapcsolódó szavakat
tartalmazott (mint szomjas, tiszta, pivát). A kísér-
leti személyek egyenként vettek részt a kísérletben,
és amint befejezték a megkevert mondatok tesztjét,
a kísérletvezető elköszönt tőlük, és a lift felé irányi
totta őket, A kutatók az idósekkel kapcsolatos szte-
reotípiák hatását csak azután mértékfei, hogy a kí-
sérleti személyek elhagyták a laboratóriumot: azok,
akiknél aktiválták a sztereotípiát, ténylegesen 1as-
sabban mentek a lift felé a folyosón, mint azok,
akiknél nem. Az idősekkel kapcsoiatos sztereotípi-
ák előfeszítése - vagyis hogy azöregek totyogósak -
a fiatal emberek viseikedését nem tudatos szinten
befolyásolta. Tudjuk, hogy ebben az esetben való-
ban a sztereotípiák működéséról volt szó, mert a
kritikus szavak közül egyik sem utalt közvetlenül
a sebesség va1y az idő fogalmára, és - miután a ke-
vert mondatok tesztjét a kísérletiszemélyek egy-
szerűen nyelvi képességeketmérő tesztnek tekin-
tették, és elvégzésenem járt együtt semmilyen
sztereotípia kiváltásának tudatos élményével- ah-
hoz sem fért semmi kétség, hogy a jelenség tudat-
talan szinten játszódott le (Bargh, Chen, és Bur-
rows, 1996).
Az e],őÍeszített sztereotípiák egyik igen fontos for-
rása a vizuális média - a televízió, a filmek, óriás-
plakátok és így tovább. A 11. fejezetben már láttuk,
hogy a médiában látott erószak növeli a gyerekek
agresszióját - ugyanez érvényes a médiák sztereotí-
piáira is. Az olvasó már nyilván tisztában van veie,
hogy a vizuális médiában szereplő személyek nem
a való élet embereit reprezentálják, hiszen pé}dául a
televízióban szerepeltetett emberek soványabbak,
fiatalabbak és vonzóbbak, mint azok, akiket nap
mint nap az utcán látunk. Különösen anőkábrázo-
lása sztereotip. Igen sok esetben puszta szexuális
tárgyakként, kizáróIag fizikai megjelenésüket hang-
súlyozva mutatják be őket. A nők médiasztereotípi-
áinak fogyasztása csak látszólag tűnik veszélytelen-
nek, valójában súiyos károkat okoz. Amellett, hogy
- amint a 10, fejezetben már láttuk - az ilyen jellegű
médiatartalom nőkrrél és fiatal lányoknál súlyos
evési rendellenességeket idézhet eIő, aztis kimutat-
ták, hogy a sokat tévéző emberek a nőkkel szemben
szexistább attitűdöket vallanak (Gerbner, Gross,
Morgan és Signorielli, 19B6J. Tudjuk persze, hogy
korrelációról van szó, azazhogy nem feltétlenül a
televízió váltja ki a szexizmust. Az oksági viszo-
nyokra egy tévézésiidőt manipuiáló kísérletvilágí-
tott rá. A kutatók férfiak egy csoportjánál (az ameri-
kai tévéfőműsoridejébőI merített) televíziós hirde-
téseket haszná]tak a nőkkel mint szexuális tárgyak-
kal szembeni sztereotípiák előfeszítésére, egy tőlük
 ,sI
]P{9iJ9I3oZssP ArlPBeu 9usJoÁ8IeJ }PIoZs
-PI9^ P 'soÁuoZIq {unI9^Il{P UPsn{IlPuolnP
^i]P33u
uaqgpl [Ba 1azza:o44e '(..tru" uaquazs {nle^ s9
..49") 4unpzuo8ala1 1u94ef3e1 1rodosc 9sln4 Álaue1
-p^ ]p{os9ru Jo{Iup Á8oq 'eítp3ns pe Áu9upa;a zy
,(seot ',ip
1a orzeg) 1e{3]el9l, zp IaJ {9]1ol!s"toÁ3 rad94
ipip{IJaIIIp rcdgrna zp 'p^}JpJoJ dd9 i9u4ere4rrarue
-oIJe ze 8;ru '1plezoqs9]ugp luaqlrrazs ie44o39suop
-felni zssor p iad94 zp
I3J {g1]ousJoÁB 4eIp)iIJaIxpoJJp
,azsso eitepo;
I9DIg^e^lzs9J Ip{IJeup tedgrna zV
pJq9 ,I,8I e 1a4aÁu9rupaJa ze - >1911al;z3or uesoluod
)T9laz3^13IJ9s}{ p ]9[apI9IJ{eaJ ipu9s9loJosaq 9zs
}pJn} qqo1 V,a->1au1o1a[ 1e1o39suopíeln1 ..zssor" Á8en
,,9[" Lqlqs ÁBetr 94sa3ap? '.o11?1u al]a]aJazs 'gzuoo
Inppl9d 1uru) >1anaul9Tletu soÁuoztq Á8oq '>1ntq91;
-8au pala4 ueqqesoluod8a1 sg ueqqesroÁ88a1 gtaq
-a1 e 1auiaÁ19lllazs qalJ9spl p uaqÁlaue 'alaq >19lzaÁ1
-aq pq]pppleJ gpdep u9s9la{9u9Di {e^pzs e 'ueÁio
Á3a 1a>lad9>1 IleIJ9spI V ,upl p^lJpJoJ uadd9 za pu
-{pre{IJalup rcdgrna ze B;ul 'lo]rodosr gsln{ p {T]uaI
-af tad94 {pIp)iIJaIIrp rcdgrna zp ipu>IpIp{IJeIIIpoJJp
ZV ,){PUZPIüIP}JP} SI IIIIaZJ9
}S9Ia{9u9 19u93a1
-p)izsspJ ]Ip^!>Ip upsnil]puo}ne ze Á8oq '{9h}Áuoz
-Iq {9IJ)ipaJ 11ope aoladgi Dlel9]azsso rc4tula saÁB
-aA']]o1p]ntuaq {pniplp{t,raue tedg;na s9 -oJJp zp
,ua3t
11Qz9{ {aqqQJ ]utrazs eBgsÁuozrqpupl {alaI
-J9spI V 21unz39n sI ]a)Tas9la{91r9 ;o4esgigzrro8a1
-p{ {osgru Á8oq '1aqa1 ,49rdpoaralzs soÁuoziq 4unu
-uaq>1euetpgp^l]{p ugtdep (..tiu" anla11 '_l9") lrod
-osc ÁBen Jo{lalg 'IIIau 's9zoup}pnoq re4rula Á8oq
,ZoqqP
Ia^DlPIe^
{unuZo{I9IPl 3e191n1 lPqa} B9Is
,(9661 'sruetIII^A s9 uol
-uno 'uoslJp ['ovel:686I 'autnao 39ut psg1) uaq9"l
-9{ {9J9Ia 1ourgzsluod sB8Bru u9l9{s p puitu 'Áuosa
-PP uoiPlP>ls 9J9Ix }SnuIZIZSSPJ P puilu gla ]Inp
-ro; ueqÁugre 9paÁ3a s9pa{Iasl^ 119ztdqoa;alzs e
Ie^[u ']ei9 >19ílos9Á1o;aq {ozp Á8oq 'zoqqe {nlua]
689
-uDia]
{puze8t 1e>l9rdpoala]zs uetrtsl zp ila{ sI Lueu
{enlaJaque ze ueqgtgpn
,(seot "p q8reg) uaq
1a
-4aÁl9rrrazs QaiJ9sDI 91fas ruas jilIi p gla paz9pt 1a39s
-sa39sualla qqoÁ8eu as9uzsaJgla erdpoaraps uolo>1
-1e 191939ssa39suala IpipIIJaIxpoJJp zp u9Jos }aIJ9s
-!>7
e zpze 'aJ]auazn ze 4e1193ear uaqqasa89sualla
4aÁl9uazs laIJ9spI l1auzsaJgla IpI{oJJp IpIIJaIüp
-oJ!e zV ,]I9IJ{paJ ]1opp eJtauazn ze >1aulaÁI9tüazs
I}aIJ9sp{ e 4911allz3or {9J3lüe{oapr,t 11al[ag ,1nru
-apza{ IIa{ IgJIo1a ]uapultu Á3oq '1al4aÁ19luazs I}aI
-J9spI p a]igz9{ rupl8ord p uplnza ..,rua]uaula iaq
-aI tuau 1p>{o]ppe zp :pqlq 11g" :Á8oq'{pIau a]plr]I
}a}auazn ze lze'pa9s9p1o3au {au9}I91 l9p1 saÁ1
-91ul{el4aÁl9ruazs I}aIJ9sp{ p ug]nFu Á8oq 'Baru 4a1
-la]zsé{Jazs Á3r,r 1aÁlaue'alaq 4911alld9 eqlepela; sad
-9Bgl}rugzs 91zspJ9J Á3a 1a4ad94 l}1pp qozsnl uelp]
-}ppnl V ,uo[posolepn] ra8ut zu [Botl 'zoqllp gpl pl^
-oJ lrl1 uase]azs9ulJal IiuP 'llPIP lunpun{azslilFu 0€
aq 19]]elnLu ]lad9{ {plJJ9J IplpIJ Ip{IJaIue rcdgrna
Á8e.t '-or;e Á8en >1eu4oÁupp qaIJ9sp1 frc4uaureor;e
tueu) uaqlalr9s1>1 Á3g ,1asaÁu9nr9 sr erl9rdqoar
-a]zs p {ai}ual V ,iulolupzseq ig.tÁug.tlgi g]zsa[r uaÁ1
-Iu]Luas )ipupn] ruau ÁBoq '{auza{lala{ 4as9zr9
^Iz
-JeAp s9 lpsnoJp rct891orzr; aJ9uaIIa {puup upqlos9
-IqgJ p l9ll9s9]plnluaq il]plp qQzs1l{ '91re1 (tunpun>1
-azsIIIIu pno; ua8t >19Á3p1 s9
0g) 8IapI 4aurad94
{o{9d Á8oq
,4rrp9l J9Iu uaq]azafal ,tt '{Pu]PqP9I
v
-9^l}ip sI Iass9uzsaJgla uppllppn] >191dpoara]zs y
,(soot 'epr8rog s9 uerupn;)
>Inla^ {a}pa{IaSI^ uPqqg^}qDI uPSIT9nxaZS S9 '{au
->19za4ualaí p Ia} {alla] ]a{as9pJ9)i f;la]191 qq9lslx
-azs tsad9>i zoquodosc1loJluo{ P uPJos phalut ze 4e
-IJJ9J ]1al]zsa191a 1e449td;]oaJa]zs 9zol]puol aDlgu
V ,Ia^gu gza4lualaf pJpluntu Tsualzslzssp Á3a 1a
1auassa8l9zsaq Á8oq ']e{eIJJ9J p >I9u9)ila} Igquod
-osJ }9{pultll u9]nzg ,]1az9u ]DIoiu9PIaJ9A9l s3]UaIü
I9lsnu]zTxazs'sptu 8rpad podosJIIoJluo{ uapa33n1
zoq9sg;os9Á1o1aq s9pa1
-|asl^ s9sl9} e ÁD1 s zoq9s9;gntqe 19tdltoal
-elzs opo|oscdel 1ntgzzoq e 0e;a ese;a;zsa
ue|p}}epnl 1ad91 9;uoseq zaqqa s9 uaÁlt zy
,pril,.+ril.,rr.;
690
o***"< Európai amerikaiak íényképei
o ,, , ,o Afroamerikaiak fényképei
40
20
0 gyorsabb reakciókat jeIentenek. Láthatluk, hogy
_20
_40
_60
-B0
_1 00
120
Pozitív Negatív Pozitív
Európai amerikai résztvevők Afroamerikai résztvevők
Egy agyi képalkotó eljárásokat flásd 2. fejezet) fel-
használó vizsgálat is alátámasztja a jelenséget,
amelynek során afro-, illetve európai amerikai kí-
sérleti személyeknek mutattak be ismeretlen afro-,
illetve európai amerikaiakról készült képeket több
ízben is. Az agyt felvételek szerint a kísérietisze-
méIyek agyának a tudattalan érzelemkiváltó inge-
rek felügyeletéért felelős területe, az am:ygdala az
összes kép legelső bemutatásakor aktiválódott (lásd
11, fejezet), majd a képek további bemutatásakor
a saját csoporthoz IarIozó arcok esetén csökkent.
Ugyanakkor a külső csoporthoz tartozó arcoknái az
amygdala aktivitása változatlanul magas maradt
(Hart et a1., 2000). Az adatok arra utalnak,hogy az
ismeretlen arcok e]ső látásra etnikai kategóriától
függetlenül is félelemkeltők, a kezdeti félelmi hatás
azonban ahozzánk hasonló emberek esetén csök-
ken, míg ahozzánk nem hasonló emberek esetén
állandó marad,
. A kutatások is
Sztereotípiák és információfeldolgozás
megerósítik, hogy a szteleotípiák az áItalánosabb
sémákhoz hasonlóan segítik az információfeldolgo-
zást. Amikor felszólítanak bennünket arra, hogy
próbáljunk meg egy bizonyos személlyel kapcsolat-
ban minéi több információt megjegyezni, az esetek
többségében kevesebb dolog fog eszünkbe jutni
róla, mint ha csak a benyomásainkra kíváncsiak
(Hamiiton, 1979). Feltehetően azért, mert benyo-
másalkotásnál mozgósítjuk az egyénre nézve rele-
váns sémákat és sztereotípiákat, és ezek az infor-
máció jobb szervezését és előhívását fogják ered-
ményezni.
Sztereotípiák nélkül elmerülnénk a minket körü1-
vevő információtengerben. Ha a különböző típusú
emberekkel kapcsolatos elvárásaink szervezéséhez
1B. Társas megismerés
18.1. ÁBBA . A sztereotípiák automatikus
aktivációja
A két graíikonon az afro- és európai amerikai ar-
cokat ábrázoió képek bemutatásakor a pozitív,
iIletve negatív mel|éknevek jóként, iIletve rossz-
ként va|ó értékeléséhezszükséges reakcióidók
középértéke látható, A magasabb pontszámok
az európar amerikai kísór|eti szemé|yekné| a po-
zitiv és negatív mel|éknevek azonosításához szük-
séges idő között nagyobb volt a kü|önbség, ha a
döntéshozatal előtt atroamerikai arcot láttak. A
negatív íté|etkimondásához tehát kevesebb idő-
re volt szükség. Az aíroamerikaiakná| a mintázat
ópp forditottan alaku|t, azaz náluk a negatív ítóiet
meghozata|át az európai amerikai arcok bemu-
tatása serkentette. Az adatok ana uta|nak, hoqy
Negatív
amikor más embereket etnikai érte|emben kü|-
ső csoportként kategorizálunk, akkor automa-
tikusan negatív értéke|éseketis társítunk hoz-
zájuk
és mozgósításához nem rendelkeznénk bevett mód-
szerekkel, akkor csak rendkívül lassan tudnánk
benyomásainkat kialakítani. Sztereotípiáink haté-
konyságának áráI azonban ész]elésünk, valamint
az információkról kialakított emlékképeinkés kö-
vetkeztetéseink torzítottságával fizetjük meg. Néz-
zük meg példáu1 azt,hogy az alábbi ieírás alapján
milyen benyomást alakítunk ki a szövegben szerep-
lő Jóskáról:
Jóska első útja ottíLonról egy papírboltba vezetett.
Két blrdtjdual együtt lépett ki a uerőférLyes utcdra,
mindhdrman örúltek a napsütésnek. Az írószerbolt
dugig uolt emberekkel, és Jóska beszélgetéssel pró-
bdtta elűtni az időt addig, amíg rá nem kerűLt a sor.
Kifelé menet udltott egy-két szót az egyik iskolatúrsd-
ual, akí szintén uenni akart valamit c, boltban. In-
nen e1yenesen az iskolafelé uette útjdt, s menet köz-
ben összefutott azzal a Lárurya| akit előző este is-
mert me4. Beszélgettek egy kicsit, majd Jóska be-
ment az iskolába, Tanítás utdn ]óska egyedüI ment
ki az osztályteremből, s uágott neki ahazafeléuezető
ítosszúútnak. Igyekezett a napfényberu fürdő utca
drrryékos o\daldn maradni. Amikor észreuette az
előző este me4ismert írcLyes ldnyt uele szembe jönni,
dtment az utca túlotdalóra, és betért egy édesség-
boltba. A bolt tele uolt didkokkal, uolt néhdrry isme-
rős arc is közöttűk, Jóska csendben megudrta, amig
ró" kerüL a sor. Kért egy űdítőt, amit egy féLreeső asz-
talhoz telepedue fogyosztott eI. Ezután luzament.
(Lucltíns, 19 57, 34- 3 5. )
Milyennek 1átjuk Jóskát? Barátságosnak és extra-
vertáltnak, vagy pedig félénknekés introvertáltnak?
Ha barátságos embernek véljük, akkor osztjuk a le-
írást olvasók 78 százalékának véleményét.A pasz-
-9ppgla }1o^Iq8eu ÁBa >1op '1nppl9d )io{9lp p {ozv
,4elzo31op sr
1allaÁl9ruazs s9lp^ uaupq 'Ieqlalaz
-dg>i 1escrueu uaq{alelJ9spl 9luospH,upq}plosJ
-de4 1a.l989s;Lirlzs9[ rÁue5 1unzsal }a{asa}e]za{}a^9i
9]p}nutl|l uo{9IJgIIIJoJuI 1]opp ze u9[dep {u19ld
-I]oaJelzs a^}aIII'Iu{ps9J.p^Ie so}eloscde4 1al4araq
-ura 8alaru uaq{IeulazJ ? ze s9 8aprq uaq>lrau]IazJ9
ze' 1glgBgsylr;zsgf sa8al}asa úueg {unFsau9 II]au
,1aupnlzs9t
Inu3ile^zQl Á8oq 'arguaila {puup 19qa;
plloup1 e49lezpzs 16
lg^a^]zsgr e 1úue5 11azuallaí
1assallnÁ8a3gsuopíeln1 9zprrrlpupl pBayau e 11aÁ1
-aq8app,l p uaq9]eIJ9sl{ papaJe qesy ,ua3r uagleqe}
1ag ;1ilue5 s-{u9upupl 4aupnlzsgí uaqlasa ze ueq
-qg, aÉalau}}oprlI9JasJDI 8ap-g e Á8oq'ueqqe 8rp
-ad89ru 'i9lsgruÁ8a 1a "r91 ueq8gsuopíeln1 uapaÁ8a
azssopultu sgJIaI }9{ V i{nzz3lüala[ >1auraqrua .,so1
-ezgÁBtngp s9 seqe1;o4eÁ8 '11ozorgleq '8alaru 'setu
1e8rozs 'saÁ8r_r 'sua8tllalut" 1{ue3 pr{ 'Jo)plp upq
-uozp {Iu9ugl ll/v ,sI Dnyzsgí JpIp }aqal rÁueg Á8oq
'Á3;r e1lopuo? 49pzgzs 6 IpsJ ugtdeie 4o39suop
-íepl qua; p Inzo{ {DIp '1a>plaÁlgruazs 11a^ ]zs9J uaq
-9laIJ9spI lepaJa qJsV zp 1unlr9laÁ8a Jo)pIp 'trrau
eg 2e-rdeu Á3a 19f9lne ze IuJ9{ a-{u9uJeIII uosJlox
igLt;z s 9 í t tíue5 Á3o q'1ze u9 f dep
4ute s giuoÁua q s s tr;
e-iugulopuo3,1úueg pazruallaí 1u9{Jaqtua,5o7ez
-9ÁBtryp s9 spI]pIJoIp IB '11ozorypq '8apq 'serup8
-rozs 'saÁ8n 'sua8tlialut" ze 4eulun8eru rulazdg4
-1a 8aru >1níl9q9rd zaq9s9lr9Bau 4au93aÁu91 1alrgs
-H V ,ls9leq e pa eí19l1zsnlll e]eIJ9s,DI 11az39n ueq
-9t6I '91IuJ9zs )pusn{Izsse11 Á3a qJsV uoiuolos
,ruua]
{unpn} sI ]p)ios9llde193au 9lplntuprl uo{
-9IJ9IIIJoJuI 9II9 aDIuns9za>ilapueJ Inuel}a^Zg{ P sI
-Á8en'1a>las9lapa{le^ol u9ídep 49rdpoaraps
,I]Irltu uoIoS9III
-oÁuaq gsIa ze uapulru Á8oq 'uaq89ssasJloq l}ala)i
-zo)i p upqqp BgszeBt uea ug4scgí l9qe} }ulJazs {ezg
,{Ii9^
9uual]a{9zJ9 8elÁuozsn uaquazs
-ppp h zp s9 9]tlaJ9zanpul9s )iuns9lalzs9 lqqgs9{
'enzeup8o; upqqpsou9IplIV,eJ9s9la1zs9 9IJ9lxJoJ
-ut soleloscdal ip^9>ls9r lqq9^o} uapulu 1aln3aÁ1
-9q 49íutoÁu9J {9ru9s tlpua^eJ}xa ]I9^Itip 1p^ps9J}
-aI {au9s9pellasIA llapza{ e>ls9íV
,(na 'suqcn1)
9 pssp^|o }s9r.J3| so6esleleq uau e 6e;olezr;
8t }u9)9s|a essa^|o }se_]lol so09s19leq
8L ]u9)9sIa essp^|o }sp-]laI
psse^|o }s9]Ja| so69s19leq e 0e191gzt;
96
eÁuerc
>1.9191 1eusoDgs
+9]eq l9ls9| V
'sutqcn1)
1.
(uguro^u 196 )|p9|9|lurlzsse
aqqa 9l3gu]ro+ur lqq9^01 uopulLu '19]9)s9l euas Á6a 1|n)e|el) ]ultuv
euas 9 s9 s9leq tDgsqqgsla zV
-;opla1 1de;e . lVZVlgVl
l69
lppJ9JIa 1rscq Á3a rgu ar939rr deu e uadd9 1esc 'so8
-psl9Jpq ueq9igpn
elsgl Á8oq '}zp l9}puoru uenleÁ8
')inlupploleJ uaile4 lp)iosgpuoru}ualla gpnu_enlúu
9zo41elnru8aiu uaq9s9peIlesn DIs9t e 1aniaÁl9ru
-ezs qalJ9sp{ e 1n9pl9d JoIIuV ,>1ntÁBeq El^ry uatu
1aÁ3t1 er9qqof - 1alagzrualaf ruau arÁl9uazs pau
-st3aru uadd9 zp lulul - 8rpad lpIgIJgIüJoJu} í! 9pa{
-ZsaIII luau ZoQiu9tu9s P 'alaq {un]ZsP^Io Pq9Lu9s
e l9IJ9uIJoJul lqq9^ol uapullü uagla^o{ 1Zg 'qq9^
-o1 Á31 s9 so)io 'll9ualpJlxa Ái9ruazs e Á8oq }uiru
'IpuIIIJoIptJp1 a191seÁ1o '1s9tuQp sataz9la Á3a 1unz
-oq uoluod soÁuozrq Á3a píeul '1e>l9tdpoaralzs Á8en
}p{pu]9s gpa{zsailI ueqqof3a1 zoq{o]ppp gl.tofaq e
u3qlunlaza{9lula {nssaJeI UPSPZPI'IuPlPiPPDi lPI
-utesguoÁuaq 8aru >1ntl9qgrd lpturuop{p gsia {9J
-Diplp^ Jo{IuV,>1turq 4au9Áu9{Iiza{la^9q 4o1erueÁ1
-o; g1nÁugl 9IaJaI IgJInIa; e srÁSen 'sgzo81opla; 4d
-plp pIII9s p upqJosgsie sr89ru 'zoqgsplnrypDI s9lptI
É9sqqgsla ze 1nry[gzzoq gzaÁugl sotll9zs pqoN
'l9]IlsJaq
eJ-€I {psJ ueso8ep9 '{9]l9I u939n rosleppla} p ]a{
-aÁugupara 9í p {pip '>iaÁl9ruazs p {ozp 31ur 'ar-17
ueso8ellg 1e>losgp1o8aur saÁlaq p 'Ip1]91 u9fala 1ez
-oJos p 1Áu9rupa,ra qI st
B IDIe '{ozp Jo)Hp 'Inuel}9q
-rq 8aru lloplo ]otpppla; Áugq >19rp e Á8oq '{r_il9] {9l
-zap;918aur pq '1nsppppu ,4alza>l1uala[ 91a1 a39n e
Eq ]ultu 'u9lapza{ ]pzoJos p qq9{ul 4aÁu9upala 9í
P PtI'{9]IP]}4auqqasa39slaqa1 'uasaÁlaq 8aru pop1o
]o]ppplal 51 uesoluod 8tpurur I9q-0€ p >I9Ip p pqoN
,(gqet 'pre,u s9 slpqlao5t 'Ja^pqs '1coy 'sauo1) ru
-ep1o3atu ]I9q9Jd lo}pppIaJ sos9lzspi9^qq01'z9qau
Á3a qe '>11ru191;3aru u9ídele 4ns9laÁ8rl8aru 19íes
y tlellal 1ra39ssad91 sou9lp]i9 >19rp ueÁ1o Á3a 1au
-{9lanizs9J e 1n9pl9d uaq4rÁ8a zV,(066I 'sauo1)
i9}lp]ntul{ sI u9]asa as919113au 4aÁl9ruazs ,t;1>1r;
tueu 'Ip9lpl ]}QzgI IaqqQ] 'ueq9le198szn so{Il9zs
le>l{o} Ipupspln{pleq sguoÁuaq p ]sglpq r39sqq9sla zy
,]adarazs p upq9s9tp{pp
9tu9p
-l4 s9tuoÁuaqzsso ze >19zssl9í >I9IJ9IüJoJuI 11ode4
lll9ir)sla zp }ulJazs Álarue 'aq eflelnru tsgteq I39s
_qqgsla ze plgBsztl y, (lezvIqq, I, 8 I psgl)
InIeJ llap
-a)iaJa{ esguroÁuaq B9suele18gsl9Jpq p Jo{Ia zezp -
1euso8gsl9req }9Is9í p1l9lpl e19lez7zs 8I )TpsJ J9Lu
{ptnlgsp^Io zp 'llopgpze{ Iazss9J uepf9slgreq e
s9JIaI p zaueÁ8n Jo{ltup 'upquozp uaq]asa zp upqqp
uau y '3au elzorg]eq 39sso39sl9Jpq p ]sgtuoÁuaq sou9p119
soOgsleleq y zp ]9qa] upqs9Jlal saítal V ,1zaueÁ8n p}]o}Iil9 p{9lpz
-pzs € azssopulul {9spllo lzs9J {Ipos9IlI e Be19l,ezt4
e 8rppe 'lp{s9f 8arrr a11911 1euso8gsl9reqe19lez9zs
96 4aÁl9uazs 9sp^1o 19IaJ gsla zp )ipsJ ipus9Jla1 p
3;6i ,4eusoÁugSeur 9ssD1 qq9{ul - uaq4alazÁlaq !>1
)0|0}9laJ -9u9uaÁ3a le^gzgla ze - uequoze en8o; I911a 'I1u}}
pq9u.r9s e 4euso89sl9rpq qq9llalal uaqlazÁlaq uapulu |IJ e
'.,",P)iSgí u9ln s9]}uPJ" Á8oq '8rlepuotu e 8lppv ,1I9
sgzob IgqzsgJ gzgqugll}i t9>1 ueq9í9pn Á8oq '4ntlaqzap
,t,B
t
-aJIaJ upquoze a^9^ arÁ3nurazs ueqqesodeie 1snzs
;;|il,;iil;i,;;
692
kialakításában a döntő szerepet az eIsőként kapott
Az összbenyomás
információk játss zák, Ezéríviselnek az emberek az á|lásinterjúkon ál-
ta|ában öltönyt vagy kosztümöt
r őI ho gy,,meglehetősen hi
aztaz értesülést kapták,
deg természetú", jóval negatívabban értékeltéksze-
mélyét, mint akik úgy tudták, hogy ,,meglehetősen
meleg termé szetű" . Természetesen mindkét diák-
csoport ugyanazt az e\őadőt látta, és az előadó mind-
kétilkalommal egyformán üselkedett (Kelley, 1950),
A tanulság a z,hogy jóvagy rossz hírünk mindenho-
vá elkísér,sőt megelóz bennünket!
A rasszal és a nemme} kapcsolatos sztereotípiák
is befolyásolják a mások viselkedésévelkapcsolatos
értelmezéseinket. A kutatások szerint péIdául egy
kiugróan jó1 megírt matematikadolgozatot a férfiak-
nál a tehetségesség, a nőknéI viszont inkább a sze-
rencse számlájára írunk, mondván, hogy épp a jó
anyagot tanulták me8 (Deaux, 1984; Swim és San-
na, 1996). Ugyanígy, európai amerikaiak abból, hogy
egy afroamerikai megütött valakit, hajlamosak az il-
Iető agresszív természetére következtetni, míg azon
hír hallatán, hogy egy európai amerikai ütött meg
valakit, azt firtatják, hogy vajon mi válthatta ki be-
Iőle a váIaszt [Hewstone , \990; Pettigrew 1979),
fenti példákból az derül ki, hogy az emberekről al-
kotott sztereotípiáinkkal egybevágó információkat
az adott személy képességeire és személyiségére
jellemzőeknek tekintjük, míg a sztereotípiáinkkal
1B Társas meglsmerés
nem egyező információkat jelentéktelen mozzanat-
ként elhessegetjük magunktól.
Hasonló bizonyítékokkal szo}gáI az a már koráb-
ban is említett előfeszítéses kísérlet, amelyben férfi-
aknak sztereotip módon ábrázolt nőket mutattak
be. A kísérletezt követő (különálló vizsgálatnak
áIcázotI) szakaszában egy szófelismerési feladat
szavai közül a sztereotip képekkel előfeszített fér-
íiak az olyan szexista szavakat, mint a ,,csinibaba"
vagy a,,husi", gyorsabban ismerték fel, mint a nem
szóxista, péIdául az ,,anya" vagy a ,,nővér" szavakat
fRudman és Borgida, 1995), Önmagában a média
elég volt ahhoz, hogy a fenti emberek a világot az ak-
tivált nemi sztereotípiák lencséjénkeresztül szem-
léljék.
Összegezve, a sztereotípiák (mint a felülről iefelé
irányuló, sematikus folyamatok általában) alapve-
tően meghat ározzákaz emberekkel kapcsolatos in-
formációk észlelését,felidézésétés értelmezését,
Amikor tehát benyomásokat alakítunk ki másokról,
a kapott információkat nem önmagukban, elfogu}t-
ságoktói mentesen észleljük és do7gozzuk fel, ha-
nem sztereotípiáinkon keresztül, alaposan meg-
szúrve. Eszleleteinket, emlékképeinket és követ-
keztetéseinket már az így létrehozott anyagbói fog-
juk aktívan kialakítani. Súlyosbítja a helyzetet az,
hogy a sztereotípiák észlelésünkre és gondolkodá-
sunkra gyakorolt hatása a legtöbbször észrevétlen
marad, és az általunk kialakított elképzeléseket1eg-
többször a valóság közvetlen és részrehajlás nélküli
1eképezésénektekintjükl Magyarán, értelmezése-
inkben ritkán szoktuk elismerni a sztereotípiák sze-
repét, és hajlamosak vagyunk abba a hitbe ringatni
magunkat, hogy a dolgokat ,,olyannak látjuk, ami-
1yenek", Az olvasó már remélhetően kezdi felmérni
a sztereotípiák szívósságát, és átlátni azI,holy azért
tűnnek még az eleve hibás sztereotípiák is 'helyes-
nek", mert egy általuk létrehozott és torzítva észlelt
világban értelmezzük őket.
, A sztereotípiák egyfajta
Önbeteljesítő sztereotípiák
ómenként akár még a jövőt is meghatározhatják,
Nem mintha szükségszerúen igazak lennének, ha-
nem mert aktiváIódásuk után olyan viselkedéses fo-
lyamatokat indítanak be, amelyek másokból az eíe,
deti sztereotípiának megfeleló viselkedéseket váI-
tanak ki. Ezt a jeienséget nevezzük önbeteljesítő
ióslatnak (Jussim, 1991; Rosenthal és Jacobson,
1968; Snyder, Tanke és Berscheid , 1,977) , amely an-
nak tulajdoníthatóan működik, hogy sztereotípiá-
ink nemcsak a fejünkben léteznek, hanem viselke-
A désünkön keresztül is folyamatosan kifejezésre
juttatjuk őket. Tegyük fel például, hogy a rivális
egyetem női diákjairóI az ahír járja, hogy meglehe-
tősen sznobok, és fenn hordják az orrukat, Vaiójá-
ban többségük igen barátságos, de információs for-
,IaÁ8IJ e Á8pn upqs9ppzspi_p^ ]lope pJIIro1
{es9pJ9{
upsniqpuo}ne qgrdpoaralzs
-9Ie] p IngpI9d '..elsn1"
p
laze ro>ple '1níl_enl{p uaqlazÁlaq rlep8szu, Á3a -
.,{9lsnl" {preiTJalüpo sse ze ÁBoq' lze :4oz oi )a qq91
- 1e4gtd4oa;e]zs solplosJde>1 pplere4lJelüpoJJp zp
,ls9pa}ilasrn sa3alÁu91
Ingpl9d pH 91alalBaru {pDI9
-tcgluazardal p I1Isrlu}zsgpn ueqg8eruug ,rgru - >1nI
-9J {unlopuo3 4nípuoru - ps9lp^u{e sl19}uau] Ias9z
-ad94a1 sas9pa{Iasn soleloscde>1 p449rdpoaraps
e ]uIJeZS e}al9ul]a s9^{eles, §oJolouoap! ZV ,\yZ
-zoÁpsBueq ]p)9IJp}uazardal rs9pallaslt ;razsÁ8a
soleloscde>1 p449tdpoara}zs u_p^I]{p zp qqg>lul s9
'}9darazs 89s]lala8aÁua} llalzs9 zp lpusoluoJ {pnJpl
9 qs9^a{ >1o1ezgreÁ3eru svry, (/6 6I' alaa15) laza A zeI4
-Áu9tullsafla1 qqpzssoJ za s '19f1uizssg8uo:ozs 1au
-gÁBa ze qanou8au a39s9laqa1 p]zsnd s9]]souozp
9pn pngtdpoaJa]zs lile3au e J9Iü ]ulJazs a}ai9trrle
8gspalaBaÁua; d;loaraps p '}al9rula su9ullüop sol
-eloscde4 1an98alla[ 91;saílalaquo 19tdiloaraps y -gzsgBa saíla1 eq9u 4grd;loaralzs 91;saflalaquo zy
Oeet
Ána1) 49 íl9nlt>Ie lB>Igtdrtoaraps .tJltzod s oleioscde1
{nla^ p lp^9s9lp}nu]aqgzs sl7oq e 4nfpuotu I9DIDIe
'{ozp }uilü 'ruallsafla1 4eu3o; pqqpzssoJ upq{ol
-pppIaJpIJ9Iüaru 1qq9s9{ p Jo)pIp')ipul9^I1)ip lpigld
-J}oaJa}zs 19u{aJaqrue s9pi le^gs9]upi1l^IaJ
^}]p8eu
pIAoJ 'I1]pIp qgzsn{ gzs s1l1uazs p Jo{Iue Inppl9d
Á31'>1a9l1saíIa]aquo uadd9qgluoseq sr 49tdpoalalzs
soleloscde4 la)plas9pl zV ,(666I'uurn§ s9 eIIaa}S
'racuad5) 19í ueÁloueÁ8n ro44e '1a49 49tl9nrl4e
ulau JuozsTA uaqtÁuuarue '{e]JJ9J p lultu '{aua]Is
-a[la1 1nqqezssoJ l9nlo}ppplal zgqau p )igu p Jo)He
']a{9 l_p[I9^I11e uaqrÁuuauv ,sI eqgrdpoa;alzs 9z
-o{]euol ana39ssad91 lp{qptua]pru qq93uaÁ3 49u
e saÁu9l,t9 zaueÁBn,(5661 'uosuoJv s9 alaalg) pn
-9{plpiTJalup tedgrna ze 1Io^ souozp aÁugrullsaíla1
{pIp{IJ3lI]pol1p ze Jo)i{p 'Jos er9s919.ttl4e 19td1l
-oaJa}zs soleloscde4 lpzsspJ }Iilal IIIau upquozp
Jo{IuV,>1allallsaila1 InqqpzssoJ uasa8alÁu91 19u
-{elp)iIJarrrp tedgrna ze uo4gBszt^ IIaqs9J, z9qau p
{pTp{IJarupo 4e ze' gla {al}auzsal 1epl9tdqoalalzs
soleloscde>1 lezsspJ'o1eln ar939srLpuarqqeÁuosJplp
sIT9n])iaIleluI >IeIp{IJ3lüpo4e zp 1a4qe '11zg>1 >191e3
-1pq nualaÁSe zp 1nzo>I {ozv ,{a9usaílalaquo
{au]aq
-a1 st >1utgtdi}oaJalzs llo]o{p 1g-qunlrodosc i9íe5
,4eueípgpl,tllp uop9ul
91;saflalaquo 4grdpoaralzs
soleloscde4 )inla^ p Á3oq 'zoqqe 9pua8ala sI a}9iu3I
-aI elzsnd 4aÁl9uazs ]pzrdrloaralzs e Á8oq '{IzI3[
]zp {os9]pini pual V,(/66I 'q8reg s9 uaq3) ueqps
-9}I9^Il 4au939ssa39sualla {nJauped >indalazs ilon
sI {Dleu ÁBotl'pzze upqglzsq {puo^ ruau >1oso49l9[
9191 4ausa39sueile }a{nJauired s9 ]lasa}9 uas9tlzsaJ
-gla Ze Ins9pP9H ,gla {9il3}IZSa! 1allad94 glozvJqv
iDlpIDIlJaIüe rcdg;na 19ír9d e {aDIDlp ')íoze }uTIü
'{elpallasl^ uaqqasa8gsualla u9]ulzs Qalad94 e
jP1]9I üIaU 4n8eru 41e) taraui.red 1oso4919í l1al;zs
-a;91a 1antad9{ )ipp{IJaLueoqe ze - uop9lu gdal8aur
t69
ruau upídep e]eI9uIIa >1grdpoaralzs 91Ise[Ie}aqu9
ze - gqq9^ot,gla {a}}a}Izsa; 1altad91 )ipte{IJaillp
rcdgrna 1a{DIp '{ozp ]ulrrr 'upJos {9i9í p )ia}pa{
1asl^ uaqqasa8gsuala sI uaqlalJ9s}>1 e uaqqa 1aÁ1
-9{xazs paiJ9spl }lelIzseJ9la 1aplad91 9Ioz9Jq9 ]p{
-pte{IJaIIIpo4p ua se]az gla ze uu q?ueqzs s o 1antaÁu
-9IIIpaJa 1ei93szn gzgla zV ,arÁ8nuezs apa.,l p39s
-gieqal e lza 'qle {9}1e}a^ 1eusgrgfta sas9tIzsaJ9la
9zaÁ8a8aru Ie^Iqq9Ia ze DgIa {9}pí p 19[9na,t1zs9r
4iÁ3a 1919[ sorgd g1grpsnJJ upsII9IJualod Á3a u9"tos
4auÁlarue '}eiJ9spI tqq_e.tol Á3g igIa uofrcsc 1a39ssa3
-9sualla i9q{os9ru Á8oq'zoqqe 1aqa1 gpua8ala sgi
-rele8eru sa89sualla ze ueqg8eruuo uoíen ,ru193ear
uasa39sualla Ip}Io^ 4esouelíeq >1aÁl9ruazs ]p3szt^
p 'gla 49}la}lzsa; 1aplad91 9loz9Jq9 lp{pIJJ9J Ip{
-IJeIüpoJJp IplplJ lI9Id}loaJaps solploscdn1 p>plete>lr.r
-elxpoJJp ig^a^}zs9J p uaqlelJ9spI Á3a ro4rrue 'ueq
-qgJo) ,I9Ip as9zJgualla 39ssolepnl p {puzsrlsoDI uaq
,ls9pe{Iastn dpoaralzs
9lzspui
-plpp le\nÁu9ual9^ p pl )i9[]I9^ ppltgte4e:alur 19í
-es ro>1Á1o 4aÁl9ruazs 9zopJoq 1a4aÁu9ual9n dqoar
-a}zs p Á8oq'attatlsgra8aru lgqal lpip8szI^V ,(b/6I
'radoo3 s9 puupz 'pJoM) 4íralur zp tFzs9)i ueqJo{
-B91 so89sl9rpq ia+lDlp ']p{ozp }urru '{91la)i9u9 Ip{
-4otu9zsluod qqeÁuoscep uesug4ryu8rzs p49zgí1
-9d 11azapr9lDl ueqsnlns so8gslgreq 9qs9^ei p I9I
-gr;q 91uqafatu l9DiaIa]9^IaJoapn 1e44[ralu1 zp 'ual
1a33n1 y ,19pallz8oJ pJ9apl^ 1ras9la8l9zsaq }tallzs
-91 p449z9Ál9d (l9qalJ p {aDIDIp'1a>191;zs9>11 í:alur
{p]]o}1up]aq pJ9s9zpu]Ie>1lp snuls Is9z3pJ9I so39sl9r
-pq 9qs9^e{ p puilü 'so89sl9req e punü aJ9s9zJ9ualle
s9tuoÁuaq y ,19i 9qs9lra>1 ueq>gr[.ralut ze 4auallsafia1
]]plrtla {plpilJaIüeo4e ze [Boq '{9}zaIa]91IaJ s9 'Ip{
-{PIP{IJaIUP J9qaJ P ]UIIII 'uaqlüazs IP)P{PrciIJaI[P
-oIJp ze >iaupa{Iast,l ueso8gsl9req 9qs9^e)i 4aÁl9ru
-azs J9LIaJ gllzs9>7]r,líJetul p149zgÁpd pJsgII9 puoul
-ÁBg ze Á8oq '1a1 >1allaÁ3r1 pJJp {91ptni p uaqlelJ9s
-p1 sn{Izsspl4 >1rÁ3a g1g4zsn{Il 19[ lo1erueÁ1o; y
,
9^9Ip^ 1arlazs;LÁuuo)i {ulas9pa{al9^
,>111191aq
{pu]pql9^ Á31 DI {uns}I9^ ls9pallasrn 9IeI
-a;8aru >1eu9td1loaralzs 1}ozptup)ilp ze tíBot1'}a{uns
-9pa{iasI^ e11o1iÁu9rr ÁB4 19qa1 etdpoaralzs sang]
en8o1 1911apzai'}lozeup4le errgie8ipq rualaÁ3a sq
-9^IJ
V 14eu4un8eru 8aur >inpalurara1 4unBeu 19[es
tíuoztq1o491;Áuozrq e 1za Á8oq 'uaq4unía; p InpJoJ
ruas 8aru uaqzoiltu - gzs ue^ IgDioqouzs 9z9[9LI
-uual upq9lp.t Á8oq 'lg49l/uozrq lpuue ]ullx 'Iunu
-zalulau9 Á3r1 z9qau zsal tuau J9{x up}n {aza ]p)ins
-9pefgslon9l sg la{l39ssg^DH,spusplnla ugnliÁu
pJs9]Isplnla zV Lzselq^ p aJJa zsal nu uoíen ,ru1o.t
-ezed 1arulaÁ8q al9prurgq pD{oqouzs uala1491ualaI
3o1op sa8alsala; uasa[la1 uezslq '>1nl[er {unz9uln]
-zsaJe)í ill{I9u s9zoqpq 8alpulzsgien i}19la uaJuo{
ÁBa 4nian {unlnJazsso pq írupa{Iasn uo[p,t >1un3o1
ueÁ8og ,1al9 eq {9í}nI9 dd9ls9tu uazs98a )iulps9J
;;|il;+,r;^.,;;
694
metlen elolvasásában megnyilvánuló viselkedést
válthatnak ki belőlük (Dijksterhuis és Bargh, 2001;
Wheeler és Petty, 2001J. Az ideomotoros elmélet
szerint - és ezt több vizsgálat is alátámaszlla - a
üzsgálati helyzetekben mutatott telj esítményrom-
lást nemcsak a saját csoportra irányuló sztereotípi-
ák idézhetik eló (Wheeler, Jarvip és Petty, 200l; át-
tekintéshez lásd Wheeler és Petty, 2001).
lndividuáció
Amint azt az előzőekben már láttuk, a sztereotípiák
automatikusan, akár egy alc megpillantásakor is
aktiválódhatnak. Az így aktiváIt sztereotípiák ezt
követően kihatnak gondolkodásunkra és viselkedé-
sünkre, s a kiinduló sztereotípiákatigazoló viselke-
déseket váltanak ki - nemcsak belőlünk, hanem a
sztereotipizált személyből is. (A sztereotípiák váito-
zatos, a viselkedésre és kognitív folyamatokra gya-
korolt hatásainak összefoglalásához lásd a Fogal-
mi áttekintő táblázatot,) Ha a sztereotípiák hatása
ilyen mértékben automatikus és mindenre kiterje-
dő, akkor joggal kérdezhetjük, hogy képesek va-
gyunk-e valaha is valóban megismerni másokat? A
hatvanas években Martin Luther King arról beszélt,
hogy meg kel1 szabadulnunk a sztereotípiák kárté-
kony hatásától. Híres, Van egy dlmom című beszé-
dében annak a reményénekadott hangot, hogy egy
nap az afroamerikai gyermekek majd egy olyan ál-
lamban élhetnek, ahol nem a bőrük színe, hanem a
jellemük alapján ítélikmeg őket. Dr. King valójában
a szociáIpszichológiában ma individuáció néven
ismert jelenségrő1 beszélt, amelynek értelmében az
egyének személyes tulajdonságait személyre sza-
bottan állapítjuk meg. Szerencsére Martin Luther
King álma nem megvalósíthatatlan, ugyanis képe-
sek vagyunk a sztereotípiák hatását bizonyos ese-
tekben felülírni és az individuáció segítségévelpon-
tos és személyre szabott benyomásokat kialakítani
másokrói. Azt is hozzá kell azonban tennünk,
hogy a pontosabb benyomásformálás szükségsze-
rúen megfontoitabb és kontrol1áltabb gondolko-
dást igényel.
, Mikor és hogyan lé-
Az individuáció kiváltó lényezői
pünk tovább a sztereotipi záIásIóI az individuációig?
A benyomásalakítás egyik legismertebb elmélete, a
folyamatmodell a sztereotípiákat kialakító, vala-
mint az individuációs folyamatok teljes tartomá-
nyába nyújt betekintést (Fiske, Lin és Neuberg,
1999) (részletesebben lásd a 18.2. ábrát). Amint a
folyamatábrán látható, két ember találkozásakor el-
sőként az előzőekben ismertetett automatikus szte-
reotípiaformálás pszichológiai folyamata indul be
(1ásd ,,Kezdeti kategorizáció"). A másik személyt
]9
rálsls meol1mef1
FOGALM| Árrrrtruró rÁsLÁzRr , A sztereotípiák hatásának
összefoglalása
Kognitív haiások
AutOmatikus benyomásÍormálás
Az információ részrehajló észle|ése
Bészrehajló emlékezet
Bészrehajló kóvetkeztetósek és értelmezések
viselkedéses hatások
Automatikus érzeIemkifelezés
Automatikus viselkedéses tendenciák
0nbete|jesítő jósIatok
már a találkozást követő néhány milliszekundu-
mon belü1 automatikusan kategorizáijuk korának,
etnikai hovatartozásának és nemének megfelelően.
Ezek a kategóriák azérI előznek meg minden mást,
mert 1, a legtöbb emberre alkalmazhatóak,2.köz-
vetlenül és fizikailag is hozzáférhetőek (személyes
találkozásnál), és 3. többnyire fontos, az interakció-
hoz kapcsolódó céiok szempontjábó1 releváns kul-
turális jelentést hordoznak. Az, hogy továbblépünk-e
a kezdeti sztereotípiaformáláson, jórészt azon mú-
lik, hogy a kategorizált személy rendelkezik-e szá-
munkra valamilyen relevanciával. Ha például 1akó-
társat keresünk, akkor minden valószínűség szerint
gondosabban igyekszünk benyomásainkat kiala-
kítani.
Amint al8.2. ábrán iátható, a benyomásformálás
előbb említett megfontoltabb folyamatának első 1é-
pésekéntigyekszünk megerősíteni kezdeti kate-
gorizációnkat. Térjünk vissza a potenciális lakótárs
esetére. Azt szeretnénk kideríteni,hogy az épp meg-
ismert fiatalember vajon tényleg egy olyan ,,átlagos
huszonéves srác"-e, aki rendkívüli módon vonzó-
dik a nagy bulik, a gyors autók és a lányok iránt,
vagy inkább amolyan magának való, tanulmányait
komolyan vevő diák. Ha azIlátjuk, hogy a hátizsák-
ját jegyzetek és könyvek húzzák le, és saját állítása
szerint estéit a könyvtárban szokta tölteni, akkor
megállapíthatjuk, hogy a rendelkezésünkre álló
információk alapján nem volt pontos a kezdeti ,,bu-
liz ó s " kate g o rizáció . Az úgy nev ezett ú j rakate g o ri-
záció során próbálunk tehát egy szűkebb kategóriát
feláIlítani részére,mondjuk a ,,hótt stréberét".Ha
mi is fontosnak tartjuk a tanulást, akkor alkalmas
lakótársnak ítélvea fiút, megoszthatjuk vele a Ia-
kást.
Ahogy egyre többet tudunk meg róla, kiderüI,
hogy az egyik megközelítésben ugyan valóban,,hótt
stréber", de ugyanakkor szaxofonozik, triatlonver-
senyeken veszrészI, és már keresztül-kasul bejárta
Dél-Amerikát. Lassan rájövünk, hogy valójában egyik
 UaqaÁUa^O0n} S9ZaL|
dO}s 1au? 7e s9 LualoÁDu e sq ehP}nLu }9unnUl}
-uo) 9patra] Dtgtc9nptlrtput ze ;91s9l9zrdrloel
-a}zs 8 )eu9}pureÁ1o1 sg;eulo1s9LuoÁuaq
V
,
l|9JÁl?ulá2s.l?c e e\ozg qg 19t| |apOuJieuJeÁ|o} ls9| 9u]l0+s9ur
,
: §qupn} , oÁuoq 6leqna5 s9 o)slj elq9leueÁ;o1 y
ua01
1itlulult'69u alla1 ,
Dt9lc9nplntput ze |9u9|dJloal
-eps e :s9l9tllJolsgtuoÁuag ,Z,B
VUSV . l
ۤ9ls}lnJ a:s?ra[al;x zsel9n y
1
rlosglnugnpÁu§orrt 1osglnuplltÁu$arl.r
§a§apallasl^ sa 1os9ltdepe6aul §as?palls§l^ §9 l0§gl]ds]|g$auJ
'iáü|az]9 *o}!le]et1 1ualuaÁ§J 'lauJlazla o1ndele uol9uo6aley
§aur 1ní191 1eugpn;lgzuo§ar1
uezaqau /;9uazsl9c e uaqtÁuuarue
,asazuaIa
9u9ugl pJOpsuoplpln}
;ol6esuopíeln1 Á;auazs Á63
ueq9beu eíle16o1
l9s911;ela1 uo;e0o1ua ín
ÁOen 19plad
'19uo6aielle'leu9bele1 í1
:lnJ|plB} laugJgl|a
|9l9^u9upala olcezuo6a1 e>1
sa6elpgsla ze ap'leugieqlgzuoDale>1
lÁlauazs e uaqrÁuuauy
9tc9zuo6alelelí1
ualauelrs ep
f
l
1nttglei 1euuepeleqleetlo6ale>1
B^3|€ á^lal||
eseltÁugrt ela1
l0fi9s$Opípln1|?3 ualaÁOq y
d91 aqs9po1;lLu
iluau ]3qrua rolesglue;lrd6ar"u
laqula llspur V
Z€ za u]a)i8u
^§e^ a-so}Uol g;cgzpo6ele4 4apzay
^
sezolIeIe1 o1en 1aÁllauazs;ac y
969 s 9| 9Lrrlo+S9LxOÁUaE
 1B, Társas megismerés
kategóriába sem illik bele teljes egészében,és in-
nentől fogva véleményünket az összes róla szerzett
információ egyenkénti összeillesztésével próbáljuk
továbbalakítani (lásd,,Egyenkénti integráció" a
18.2. ábrán), Ha tehát valakiről elegendő informá-
ció ál1 rendelkezésünkre, és kellőképpen motiváI-
tak vagyunk abban, hogy oda is figye}jünk rájuk,
akkor az illetőt végüi a ,,jelleme alapján" fogjuk
megítélni,Ez az individuáció. Vegyük észre, hogy a
kategorizáció során milyen lassan mozduitunk el
a sztereotipizá],áslóI az individuáció irányába! A
szociálpszichológusok egy része meg van győződ-
ve arról, hogy az emberek kategorizálását - mivel
rengeteg információt tudunk segítségévelviszony-
lag kis erőfeszítés mellett feldolgozni - soha nem Ie-
szünk hajlandóak maradéktalanul feladni. Inkább
csak akkor válunk motiváltakká egy megfontoltabb,
pontosabb és személyreszabottabb benyomás ki
alakítására, ha valaki nagyon fontossá válik szá-
munkra, azazha a jövőnk valamilyen mértékben
összefonódik az övével.
Az individuációt elősegítő tényezők , A személyes rele-
vancia fontosságát különösen azok figyelmébe aján-
lanánk, akik csökkenteni szeretnék a sztereotipízá-
1ás mértékétaz iskoláikban, a váIlalkozásaikban
vagy egyéb szervezeteikben. Egyes vizsgálatok arra
utalnak, hogy a különböző társadalmi csoportok
tagjai közötti strukturált együttmúködésen alapuló
kapcsolatok csökkentik a sztereotipizáIásI, és elő-
segítik az individuáctóI. hz egyik ilyen helyzetben
kísérletiszemélynek jelentkező diákoknak úgy-
mond korábban pszichiátriai kezelésen átesett di-
áktársakat mutattak be, akikről azt gondolták kez-
detben, hogy valószínűleg depresszívek, félénkek
és bizonytalanok lesznek, azaz megíelelnek a volt
pszichiátríai betegekró1 kialakított sztereotípiák-
nak. Ezt követően a kísérletvezetők véletlenszerűen
határozták meg, hogy a résztvevők közül kik tanul-
janak meg egy kijelölt anyagot az új ismerőssel
együttműködve, illetve kik külön-külön, de azúj ts-
merőssel egy szobában. Az együttműködők - felte-
hetően, mert a feladat struktúrája lehetővé tette az
individuációt - a nem együttműködőkhöz képest
elmozdultak kezdeti sztereotipizáIt benyomásaik-
tól, és kedvezőbben ítéltékmeg az új diákot. Taián
még ennél is fontosabb, hogy az együttműködő diá-
kok a tanulás után kedvező benyomásukat kiter-
jesztették a volt elmebetegekre á}taiában véve is
(Desforges et al., i991). Egy olyan csoport vezetője-
ként vagy tanáraként, amely a csoporttagok egy-
másról kölcsönösen alkotott sztereotip benyomásai
következtében erősen megosztott, ne felejtsük el,
hogy a sztereotipizálás káros hatásai jeientősen csök-
kenthetőek a csoport tagjainak együttműködését
vagy fontos információk megosztását elősegítő hely-
zetek megteremtésével. Az együttmúködésnek per-
sze más jellegú pozitív lratásai is vannak, így például
jobb egyéni és csoportteljesítményt eredményez-
het (Aronson és Thibodeatl,, 7992).
A sztereotípiák kontrollálása , Mint láttuk, egyes ese-
tekben azért közelítünk a benyomásalakítási konti-
nuum individuációs vége felé, mert motiváItak va-
gyunk valakinek személyes és pontos megismeré-
sében, és mert időnk is van rá. Az is előfordulhat
ugyanakkor, hogy noha az individuációra nem ér-
zünk elég motivációt, a sztereotípiák torzító hatásá-
bóI fakadó előítéIetességetmégis szeretnénk elke-
rülni. Tulajdonképpen már pusztán a sztereotípiák
észlelésünket és cseiekedeteinket Iorzító jellegé-
nek felismerése (vagyis amiról eddig beszéltünk)
elegendő lehet a sztereotípiák felülírásának és az
igazságosabb válaszok kia}akításának igényéhez.
A 1aboratóriumi vizsgálatok szerencsére azI bizo-
nyítják, hogy bizonyos feltételek megléte esetén
képesek vagyunk felülkerekedni a sztereotípiák ha-
tásán. Ezek közé tartozik, hogy 1. tisztában ke1l ien-
nünk a sztereotípiák potenciális negatív befolyásá-
va1,,2. motivációt kel1 éreznünk az előítéletesség
csökkentésére, továbbá 3. elegendő figyelmi kapa-
citássa1 kel1 rendelkeznünk a tudatos és kontrollált
gondolkodáshoz. Bár a kutatók nem értenek egyet
abban, hogy a laboratóriumi eredmények milyen
mértékben alkalmazhatóak a mindennapi éietre
[Bargh, 1999), kijelenthetjük, hogy az emberek egy
része még futó találkozások esetén is képes pusztán
szellemi erőfeszítéssel felülemelkedni sztereotípiá-
inak káros hatásain (Bodenhausen, Macrea és Sher-
man, 1999; Devine és Monteith, 1,999). Azújabb ku-
tatások azt is kimutatták, hogy az előítélet-mentes-
séget fontosnak tartó emberek képesek a 18-2.
ábrán látottnak megfelelően elkerülni a sztereotípi-
ák automatikus aktiváIódását [Devine, Plant, Amo-
dio, Harmon-Jones és Vance, 2002). Az eredmé-
nyek igen fontosak, ugyanis megmutatják, hogy
nem kel1 rabszolgaként engedelmeskednünk auto-
matikus társas sztereotípiáinknak, hanem a motivá,
ció és a tudatos gondolkodás heiyes kombinációjá-
val megtanulhatjuk az embereket igazságosan, a
,,jellemük alapján" kezelni, Ami mindannyiunknak
kijár.
Attribúciók
A másokról való benyomások kialakításához a má-
sik út viselkedésük okainak feltárásán keresztül ve-
zet. Tegyük fel például, hogy egy híres sportoló a te-
levízióban egy bizonyos edzőcipőt hirdet. Vajon
miért? Valóban tetszik neki a cipő, vagy csak megfi
zetik érte? Vagy mondjuk látjuk, amint egy nő öt
l]oz8uPqla uaqp9zseq e {PDI9Z9}I^ P {9lZaIa}9lIaJ -aIrol4e pqlq sglcí,tqrrpe 91ande1€ zV ,{Izelau {pu
sl Jo)pIp Bgru >1glnanlzs9"r e
Á8oq'pln ar939ssafialgra -9q]q s9lJlqrrlle g1andele ueqgr3g1oqctzsdproozs
,19fara
91os9Á1
sg]pq ,(2961 'strrep1 s9 sauo;) aJ9s9z31IIIau9 e - 1n[pnl }ulx - 1a89sualaIlqq9tn zg
V ieu
-9s9pallesrn >I9z9}I^ p IptIo^ {a9pua8ala uan9q >19lz -o1aq >1alazÁlaq e ruÁ8eq pnpi uaurlaÁ8ty 4unÁBen
-aÁu9t s9lJ9nuzs e Á8oq '{a}la} }e)ies9la]za{ta^Qi 1esoruelieq upq{uns9po>11opuo3 rdeuzg4t9q Á8oq
r39s>1o s1lguotctzodzs{p eJ9ua{Ia lpuup {9^a^]zs9J 'st 1a339sualaí e 1ezze pqq9^o] '}s9pa)ilasl^ IJaque
e 'u9reÁ3e61 ,]p{9z9}I^
p I91Ia{9u9 ua9lala;3au ze 49ttosgÁ1o;aq uasaflalgra ua3t >1alazÁlaq e 1utrazs
4aulaÁugrual9n 11asnd94 ueq9]u e arúuqqg1 ,to4 Álaue'1en9s9l;delp8au qqesoluo33a1 er391oqctzsd
,/I ,}a}IaJ
-{p'i9[p4ll]]e sa3alÁu91 Iuaqtuazs 1p^9J}spJ {9zplF -T9IJozs p iun}zo{I9lpl J9Ix uaq}azaíeJ V
p neilal 8aur >1au49,tan]zs9J p Jo)iltup 'eJ9u {14s3ueq sq ueso39slr.rl Brpad aqgzaÁu9} 1iazÁlaq
{r_tIuI9lI
-el{a >Iauug ,{pttasrld9>11o1uods9lig >1rÁlaur Á3oq '1a e 'Á8eu ueso39slqr] erre8gsuop(elnl gsiaq Álguazs e
,4Ú3a Álarue '{nzzatuleu9 InpseJe{ uo{9tu9s i39s1o ueÁ1o
{9119]uQp {9 luau ZeZe'eqeplo IIS9{II P Á8en
ze ÁBety lp{9z9}I^ p DI e]Iapual uart]azsuepeI9^ gpz is9 p3{1a s r^ IJa qIIIe ze' e ttzeulle?o;8aru dd94s9ry, q
,uo191
-aAp}IA e ÁBoq '{9}puour ]zp )iau19^e^lzs9J V pup}I9^ ]s9pa{Iasl^.gzssar8e 9luospq sr 19qs9ru 3a1
-X1p lpqn{ oJ}sp3 iaplc e1I9]}Ia Á8en 'el]pBotu9t Á8en -1asa 1azÁlaq e ÁBoq ')ieul]azs9lll:a1 l1zssar3e 4nz
Álau'1ap9zsaq ueÁ1o Á3a 8aur 4euesse8lpq ÁBoq -za^au n{I9u as9la8alr9ru {puup 'uaÁuuo4 ueso8
-9sILu Jo)plp')irya{Iesrn uan,tzssa;8e DIpIp^ pH
,upio
'{9u9{ erre talaÁl9lüazs p uaq94rÁ3a 1o1e193szirr
snIIZssPpI 9lPlntuD{ lS9p9Io]Ie p8allaí uaÁ1 zy s9lJpn]rzs s9pa{Iasn e 4nílnscaqlnlp']a)as9la}za)i
Qrct Ja^oI 9zo{}puon pJlglJ}zodzstp Álgiuazs p aI {unu
'sso5) etl/ugrr 8gsuop[eIn} 9sl3q uaÁguelen 19s9p -on uaÁuuo4 uaqrÁuuaruv ,l9s9laÁ8r;8aru raprag
19}
-a{IasIA Ál9ruazs 9^ielasJ e Á8oq ')inzzalal9lleJ }zp >1911alls9ra3aru {os9lpln{ V, (8s6I) 1a>laÁu9rupro>1
a^InsJaqinlp 1a>l9zaÁu9] qazÁlaq p Jo)ias9zalxiau9 e aqrualaÁ8rJ {Izsa^ ruau sil8p.t '>19[pe3o1 ,.u9{9u9
-^9u" lzp Á8oq'er9iugzs >191aÁ3rl3au p gllJazsÁu9{
Ieu9s9pallasrn u9Á3a Álaruepn Jo{Itup'{Iza{]ual
Á1o as9pa>l1asr.t u9Á3a Á3a Á3oq 'allaÁ8r;8aru JaplaH
zlug'eígl1deie8au 1algutiaglJlrqlJ}}p uJapou] V
,
a|llaZS9LU.l0} 9ZO)ePe ]rOU] U9|e} (s9la8aÁua;'{9IIIJou sIT9IJozs
Á6en '9l >1e1;olo1eÁ0 1s9uoÁu yaul 6a;lasa ';enleí;9c tL9taÁOa laul ,1d)
s9ra 'zu9d 9s9lala1 {unzsa] l9za[u91 9sln>1 uaÁ1
'1auOalaspeqnpn ze 1zu9d zoÁu9Luope ]r9zp 9u gteqtg1 uad91 e uole4
-Ituplp^ upqJos9sla u9s9pa)ilasT^ p uaq}ose Álaue
'9IJT,lqIJ}lP sgIJ9nlIZ§ e^]aIII'9!sln)i a^au S9ZeIxIa]
-J9 zV ,Ip]n a"rtgzuailaf39srÁl9ruazs s9 ar
^r]puJa}Ip
-Ia íprrtltle'aJIas9pa{al9n Ál9ruazs e 11r,.9tclzodzstp"
,[9dlJ p )ilzs]e] upqglp^ ,1d)
V 1eu91o1rods e 1tzo4
-e1 uaqÁl9ruazs p upqJos9sle Iupp^ s9IeIaJ u9s9pa)i
-iasI^ p Á3oq '>1unlalzai]a^Q{ pJJp u9Jos Álarue '>1nz
-za^au ypuglJTlqlJlle §IlguolJlzodzqp ÁBen 9slaq
firr9rua19,n gs1a zV
,Ill{aÁ8rl8au 1Ál9uazs e uaq
-Álaru '19rlazÁlaq e 19rre Á8en '(qq_elrol Áfi s9 1tgtzuta1
-1ai39srÁlgruazs'1taíp|irue) lesot9fes lruple^ a-zoJ
->11,1t
19rÁl9ruazs e 19r93eru uofen s9pailasl^ l1aÁ3i1
-8aur Á3a Á8oq 'asglugpla {euup ]ppelal s9IJlqIJllp
ffi 91nJa{ >1u9la deu 1uru deu '91 4Á3a zp 'qali9llllazs
sl epl9d t9{ lual p 1ulruv . pqlq s9l3l]qlJ}le _o}a^de|V
ffi
€ffi." §
,[ooot 'lunec s9 ador1:666I 'alIPW
:2961 Áallay :856I 'JaplaHJ >Ilzoup} 9zo{ Ias9pJ9I
riuodzg4 er8g1oqcusdl9lJozs p Inupppzo}Ip^ sI ptu
39 P}939J rgru 89suala[Álatue '}aIJ9SP1^llnlur 91nÁu
-9JI aJ9s913]Zai]a^Q{pl {PuIP{o S9pa{Iasn P glclq
-IJllP ZV ,9]Pql}uoptPln1 4au4Álau 1nzo1 4o sa8
-9s}aqal sorupzs e Á8oq '{unua]ugp 11a4 1a (19rluni
-9fes e 8apasa) I9Js9pa{Iasn Álaruepn ,eu9lqord
sgIJ}qIJi}p Á3a-Á3a a4rÁ8apurrrr {3lasa l}ua1 y
iuaq9s9pg>lrllü }azelJazs e zsrq 8apasa 'tua1
-ua{{osJ eí"iele 19ídelegpe zu íBely;9r >1e1loro4eÁ3
,Ipu
1s9ruoÁu 8allasa '1gq89suapezuo ilzsa} u9IW
-Áu9nlJdely 1J9{9lllzs solppnJ e zoÁu9tuopp u9llop
l.69 ;;|il,;};r;Á.';;
698 18 Tálsal meolsmelés

egy ,,átlagos" diákka1 összehasonlítva becsüljék meg.

Ne felejtsük el, hogy a résztvevők és a megfigyelők
egyaránt tudták, hogy a játékvezető és a versenyző
szerepeit véletlenszerúen jeIölték ki!
'o B0 Amint azt a I8.3. ábra mutatja, a játékvezetők
.o mind önmaguk, mind a versenyzők áItalános tudá-
E
.o
o
\a sát nagyjából átlagosnak ítéIték,a versenyzők azon-
N
:o
ban az átlagos diáknál okosabbnak osztáIyozták a
,3
o
bU játékvezetót, és ostobábbnak saját magukat. A játék
Fo kimenetelét a versenyzók inkább saját maguk (és a
€5
l6:
0 játékvezetőJ tudásszintjének tulajdonították, és
nem vették figyelembe akérdező elsöprő szituációs
340
.6 elónyét, akinek nem kellett olyan kérdésekkel
G
=
.o szembesülnie, amelyeket nem tudott megválaszol-
N
ni. A megíigyelők ráadásul - abbói kiindulva, hogy
a játékvezető olyan kérdéstis feltett, melyre sem ők
(a megfigyelőkJ, sem a versenyző nem tudta a vá-
laszt - a játékvezetők ismeretszintjét még maga-
sabbra oszIáIyoz!ák Egyszóva1 mind a versenyzők,
mind a megfigyelők túlbecsülték a diszpozicionáiis
és alulbecsülték a szituációs okokat - azaz elkövet-
Játékvezető Versenyző Megfigyelő
ték az alapvető attribúciós hibát (Ross, Amabile és
Az értékelő személy Steinmetz, 1977).
. A fenti kísérletegyik tanulsága, hogy a beszéIge-
18.3. ÁBRA Az alapvető attribúciós hiba
Egy kísérletivetélkedőben részt vevő játékvezetők és játékosok érté-
tés témáját meghatározó emberek még akkor is
A kérdezőket mind a versenyzők, mind a
kelése a vetélkedő után, mindig értelmesebbnek fognak látszódni azoknál,
megfigyelók magasabbra értékelik, noha a játékvezetőnek elsöprő akik passzívan átengedik másoknak az irányíIást,
szituációs e|őnye van a játékban. A versenyzók és a megíigyelők egy- ha mindenki tudatában van a szerepek leosztásá-
aránt túl nagy szerepet tulajdonítanak a diszpozicionális, és túl keve- nak. A jelenség a nemi szerepek szempontjából is
set a szituációs tényezőknek (Ross, Amabile és Steinmetz, 1977 hordoz tanulságokat. A kutatások ugyanis kimutat-
nyomán)
ták, hogy vegyes társaságban mindig a férfiak ra-
gadják magukhoz aszót. Többet beszélnek (Henley,
érvekkel való azonosulását, ha ók maguk határoz- Hamilton és Thorne, 1985), többször szólnak köz-
ták meg, hogy ki melyik oldalra kerüljön (Gilbert és be (West és Zimmerman, 1983), és valószínűbben
Jones, 1986J. Sőt a hatás ereje akkor sem csökkent, vetnek fel új témákat (Fishman, 1983), mint a nők.
ha a vitázók szándékosan unott arccal, lelkesedés A játékvezető-versenyző kísérletszerint a nemi
nélküli monoton hangon és gesztusok nélkül olvas- szerepek ilyen mintázatának egyik következménye,
ták fel a rájuk osztott szöveget (Schneider és Miller, hogy a nők a legtöbb vegyes társaságban úgy érzik,
],975). hogy kevésbéműveltek a férfiaknál - és a benyo-
Egy vetéIkedőnek álcázott kísérlet jó1 szemlélteti, mást a társalgás mindkét nembeli résztvevői oszt-
hogy ugyanabban a helyzetben miként követik el ják. A tanulság világos: az aiapvető attribúciós hiba
mind a játék résztvevői, mind a megfigyelők az mellettünk és ellenünk egyaránt megnyilvánulhat.
alapvető attribúciós hibát. A vetélkedő során két- Ha önmagunk és mások szemében műveltnek aka-
két férfit vagy nőt arra kértek, hogy vegyenek részt runk mutatkozni, tanuljuk meg úgy irányítani a
egy általános ismeretekre vonatkozó kérdezz-fele- helyzeteket, hogy mi választhassuk meg a társalgá-
lek játékban. A pár egyik, véletlenszerűen kijelölt si témákat. Inkább játékvezetők legyünk, mint ver-
tagja a játékvezeiő szerepét kapta, és tíz olyan ne- senyzők!
héz kérdést kellett összeállítania, melyekre ő maga Az oksági következtetések a benyomásformálás
tudta a választ (pl. ,,Melyik a világ leghosszabb többi módjához hasonlóan kétfajta, egy inkább
gleccsere?"). A másik szeméIy pedig versenyzóként automatikus és nem szándékos, valamint egy in-
megpróbált a kérdésekreváIaszolni. Amikor a ver- kább tudatos és szándékos üzemmódban is működ-
senyző nem tudta választ, a játékvezető megmond- nek. A kétfajta gondolkodásmód váltakozása befo-
ta. A kísérletegyik változatában a vetélkedőt megfi 1yásolja az alapvető attribúciós hiba gyakoriságát. A
gyelők is nézték.A játék befejezése után a résztve- folyamat megértéséhezérdemes az oksági követ-
vőket és a megfigyelőket egyaránt arra kérték,hogy keztetési folyamatot szakaszokra bontanunk. Az
ajátékvezető és a versenyző általános tudásszintjét egyik megközelítés szerint az oksági következteté-
9ZoilPUoA PJ9Á3J9} prt]|}P ZP uasalaza^au 'Zeqie]
-eJ3IuSI {PupgIoSJdPI UPDIPÁB 'I{ IauzeíeJ ]eias9z
-J9 {9p}lp]P Ze J?g.,,}DIoSnu9iITqndaJ P ruolPqll9
rueu I)" ,.,]osJupJpu p uieleJazs" :8aru >1nzzerup8o;
1u9lÁu9ual9n ueqeÁB 1a4uta[ppqlv,sI lp>los9lnu
-9lrpÁu8atu nüPpPSJ9l 39 ]P{o]Plopuo8 1uo.\1a ze an
-u9alaq '>1as9pa4ua8apl gle^ inl9} Á3p^ {ptupzuol
]]o1plntu lupJl p}pupzzolx g}pqlisouoze Álaurgq
39pl, e eAlaIII '{alazÁlaq '4aÁl9iuazs '4eÁBlgl zeze
'>1os9pÁuozsn .,l11e3au sg .1,11izod {gp}}p}e zV
,I9J9S9lPq
1IoJo{
-eÁ3 ars9pa>llasIA s9 ars9rarust8aru spsJg} p 4aulaÁu
-9rual9^ p s9 iaDIeIüIazJ? zu DI {un}pqlHep 1ad
-9{ qq93o}19 IaA9s9}eze^aq íerup8o1 qqasa3aÁu9l3a1
ugp1 er8g1oqczsdl9tcozs p prllple zV,{n]zol9lJoI
erteleueÁ1o; sgpo>11opuo8 p s9 s9lalzs9 zp 'eJ{es
-9pg{rlu npru8o1 u Belgryzt4 8rppa 1alulrulaÁ8rg
)9pr}!}}V
a}le}ezo)o+ )eue[9tc9nptntput tes
-9uoÁuaq po1o1;e ;glÁ;9uezs e l9],]a z9 lu}oza^ 3-9upn} pzssl^
;an969sl6as l|apou ]}o1e}nLuoq u9]q9 7 g1 y ;ttesgLtLoÁuaq
rlapza1 191osgÁ|o}oq }u9)lt! >19tc9ztlo0ale1 s9 19td1loalelzs e
ÁOoq 'tuz9leÁDeu a-9upn1 Deu 'uau uaqtÁuueuV 1|q)el]0u9
ze res9LloÁuaq t6e;ue;e[ a-leuzeÁDaOey1 u9los 1odeu9q anla;;t
'la^9 }|rru]]a ze
yeustOotu uesodele il)e 'a]l)eie^ uot;opuog ,7
l}uaJt e Ie^9s9l9uzseqIa}
i]9|9)l00l sa09slaqa; splIl9
19rd1loala}zs s9 1o1elsgl 9t]sa[|alaquo ze 6au e[190sztn enlnp
-urt1 19q9s9;de-lazseOsztn zssOU )lp9|ourgzsle1 ;919DeuL ;anp_pt
srÁOen '.91elunzs6auuo eqtq s9l3t;tqu}}e glende;e ze }ul.lozs )0s
-n691oqcrzsd;9 cozs saÁö1 sue0rl;alur 091a uau ÁDoq 'e; e[uon
}S9}a}Za)}O^Q) e }Ze Ia^9S9}3^0)|O Pqrq 39l3lqllpe glandele
ze uzuq '91 1aDe e ]lnup} u-rau }]aLu '}r9z9 ÁOoq 'elpn1 19i uoÁ0
,1
-eu pqou s9 'u96sz n ÁOe 1adalazs 1nzssol ÁOoq ';e,i 1nÁDe1
91V]_00)ll00N09
eqlq s7nrqil]]e 9]aldele ze esgzoÁ 1s
-6ueqIrl} uaÁ;r 19zeÁu91 stl9uotclzodzstp y
tuelluople;n1 1e69sp1
-ue;aí Á;91asc uesoO9s;11 0tped 1eulp_zaÁu9} s9 c9nllzs e 'Á6eu
uesoO9s;lt 1au)gzeÁu9} sr;9uolcIzodzstp e 1unÁ6en 1esoue Iep1
qq9)ul o-)9}eqz9reÁOeu ;o11o1o (eíela 9;os9Á;o1aq 1ezÁ;eq e
ÁOen s9r-uoÁu ses]91i sgl39n}lzs Á6en (te[p;1ue Á6en e69stÁ;9uL
-azs Á;9Luazs e) srl9uorcrzodzslp la}apa)aIosc e 1eutlelen Á6oq
'aS9}uQpIo
)euUe }epe|Oi S9lcIql]}1B qqesoluopa1 1tÁ6e zy es
-9lsouoze )pu9)0 )la}apo)aIos3 9zoquoIn) stÁ6en's9zaLulapg
s9]ez9leÁOeu uOpe a]9s9po)losl^la]oqulaze 9lcIqu}}ezV .
9]eql9||Or}U0) ;angD9slOas s9po1
-|opuo0 so}epnj e 1nO9ssnltleuo]ne }}0z0l 1aÁugulnlo1 9;a;a1
-6aur ap 'ueÁOn 1eupg;9nr})e uesn)l}euO]ne 19td1loalalzs . y
}9lc9npl^lpul ze 1tlOes.o a 1eD9sÁuel9n
-a} p_|nd9 els9l;LlpnÁ6e zV lu|aza) uopgu tpaÁ6e }o)a,]aqlua
669
fl"ze
1nípn1 ueÁOoq sa lo1tLl Á6oq 'lza}o|zs9] ;1epouleuleÁ1o1 ltot
-e}nulaq u?q9 ZBl y
tlua;et 1sg;gttllo1s9LloÁuaq u0}0)|e |0^
-9s9]9u]|a+ 1eut9zua;laI tpeÁDa 1atequa ze 9Ic9npl^|pul zV .
LO|a s9r9}9ZZOq So}epn} e
1aulaqzgitat;e uaqgzsgDa saí;e1 l9>1e 1olos ts9pallestn uaÁ;t zy
,elelsgt
gllsa|alaquo 19tdloatelzs e z] l) }|9^ }a)as9pa)|asl^
'eq
91sgre6au }9ldJ}oa]o}zs e sl |9q)Os9ur s9 )unp|aq Á;aue
)eu}pqlpul }9lc)earJu9| ueÁ;o 19td1loaleizs }}op9l9^lue zV .
19íloseÁ;o1ag sl }a)ulos9lalzo)1ano1 19td1}oela}zs
s9 )9LLr9s V )9lJ9tl1]0+ul }}azlazs qq.9s9) e iuttl '1elutesgtloÁu
-aq ru;os9Á;o;eq eí0o1 uaqqaseIlatgta 1engt Á;aue '9|a }9ul9s
^Jq
glnpurr1 ueÁ;o 9lc9l]]]0+ul }laIzs9 )au9sIo zp :)eusgjeq tOgsqqgs
-|0 Ze o^9} 1unÁOen !) |n9p|9d |9U9s9}j)9lPl) 1uIesguoÁuaq 1}o}
-o)|e l9])osgtlJ y
ueq9s9zo0;opIa]t 9l39tl].l0}ul ses.lp} e }aqza^u
-9l.]]po.1o iq9qIq s9 1s9lleqalzs9l sgzoDlop;atr 9de;e eLugs e'1oD
-9s9|e^ e 1rls;lezsÁ6aa; 1gtdpoeleps e s9 )9u]9s B |a^l;7\ .
) eU}eq
-l9^ 9ssn)liel]lo1ne an;nlalDau 1ÁugLtL;9 s0}9pn} p )ozp uaq
-9}zouo^o) )os9zo)i9|e1 }|a}9ursl g;en 1e1>19td1loala}zs V .
)9ul9s 9zo)}euon el1o1odosclaquLe 19tdlt
-0a]o}zs V tgsgzo01op;e1 Áuo)91eq 9|39L1l]0+ul ze )lzsa} 9^9}0q0l
1aÁlauLe')0}a|9LuIalulur soleloscde1 1ellaÁu9uLase s9 1elleÁ6
-l9} sodeuueputul e )9[r9s V )nzzaul|au9 s9 1nt;e;zs9 1u9l1et
-ozo)]ozs31.19t1.]ou
pals9lezsÁOa }}aza^au leul7u?s lglJ9u
-lo1ut gnolaq e uaddglaÁugLilpalas9zoO;opla1 1de;e eu9s . y
§Y]VlsüJlZ§§*Z§l§
,(se
0t 'auolpry s9 uaqll3) ]alunuuaq ]}Jazs
-Áug1 er9s9le^o{Ia pqTq s9IJI]qI.t11e 91andep ze JaIq
-a} nllru3o>1 splulplel1 p za Jo)plp '- IupupJoJ pDIunA
-ei 1ad91 ]]o1o{Tp {unl9J p {u9upn] 1u94rru Á8oq
'efgtr4ear 1unrauped zsa1 uaÁlnu Á8oq 'rul9ursr
ueq]eueilrd oza{]3^9{ e >iun8o; 1rur Á8oq In9p{9d
- arrazsÁ8a 4urrzo>1p18oJ IIa{ sI p33o1op qqa] s9
'4uru{8en {allaq]alal ua8r 19qluodruazs l11tu3o4 u9r
-os ps9IplüJo; 1uiesguoÁueq llo1o{Ip 1oDiospu] p Jo{
-lrue Á8oq '1ezze4unÁBpl upq9}zsl] pq'9[ap 'upq1q
s9iJlquup g1a^rldep zp lupa>IaJaipla1 113as s9po4
-1opuo3 so}ppnl e Á8oq'ueÁ8n salapuelJo ,zoqs9p
-o>ilopuo8 sodep s9 so}ppn] p Ipss9JJoJgJa npru8o>1
391a >1unza4lapueJ eq 'ru193irro>1 u9fdep {au9la]9^
-aquralaÁ8r; 4gza Áu9l s9lJgn]Izs sa89slaqa1 p ]eIe s
-9la]Za{la^9{ SIT9uOI]IZodzstp sn4qeruolnP qapZe{
,gzs ue^
e >1asad94 1unÁ8e,t Jo)plp {ps:) 1grleiueÁ1
-o; 91nra43au 1o39ssolppn] e uerleÁ8'sn{I]pulo]llp
s9 }Inup}Bl paru 'i:o4eÁB [1o 1qze pqlq s9lJ]]qilllp
g}andele ze ÁBoq'iuntaq]a}za{]a^9{ pJJp lgqliüp
'fsse t 'Ilnrx S9 luPqlad 'uaqllD :s66I 'auoIPW 39
uaq1I3) elerueÁ1o; 9IJ>TaJJo{ s9lJgn]Izs p'{Iposgul p
1unu'>1tlfez upqqpsnlqpluoJnp s9lalza{la^9i sII9u
-otctzodzsrp p 'r}sla zp luuezs taÁugurpara {elaiJ9spl
gpÁugrr aJJa zV ,(21s9pa>l1asrn
p 9Ia {91z9pl 4aÁu9ru
1nro4 uaÁlrry) l9lc{arroi 1tazÁlaq Á3a 8pad upq{p
-os9lü e 'f;1aulazÁlaq e )puupl te89ssol9íes uaÁplrlJ
{unzSal ]a{aS9}alZaI]a^9{ SII9uoIJIZodzsp uaq9sla
ze Inzo\4aÁlaue '{puII9 {9qs9d9l 194 qq9ie3a1 4as
}0pr}|]}V

A nyugati filozóíusok és pszichológusok év-
századokon keresztül ú9y beszéltek a kogni-
tív fo|yamatokró|, vagyis a gondo|kodásmód-
ról, mintha az minden egészséges feInőttné|
ugyanolyan |enne. Valójában a jelen fejezet-
ben tárgyalt társas megismerésre irányuló
kutatások nagy része is azt feltéte|ezi, hooy
a íe|tárt kognitív fo|yamatok univerzá|isak,
ós mindenhol mindenkire nézve érvénye-
sek. Noha a kü|önböző ku|túrákban nyi|ván,
va|óan kü|önböző szokások uraIkodnak, az
ilyen különbségeket mind ez idáig e|hanya-
golhatónak tekintették a kategorizáció vagy
az oksági következtetések ,,alapvetó" folya-
mataihoz képest. A társas megismerés leg-
frissebb kutatásai azonban - azt ál|itva, hogy
az e|térő társas rendszerek eltórő gondoIko-
dásj rendszereket hoznak |étre és tartanak
fenn - a|apjaiban rengetik meg ezt a íeltéte-
|ezést (Nisbett, Peng, Choi és Norenzayan,
2001 ).
A társas megismerés univerzaIitásávaI
szemben feIhozott első bizonyítékokópp az
a|apvető attribúciós hibát veszik cé|ba |Vár
korábbi kutatások is uta|tak rá, hogy míg az
amerikaiak va|óban haj|amosak mások visel-
kedését diszpozicioná|is attribúciók mentén
érte|mezni, a hindu va||ású indiaiak vagy kí-
naiak az egyes viselkedések magyarázatá-
ná| szivesebben alkaImaznak szituációs att-
ribúciókat (lVli||el ']984; |Vonis és Peng.
']
994; Norenzayan és Nisbett. 2000).
Némi kiegészításse| - ezúttaI koreai és
amerikai diákokat ósszehason|ítva - megis-
mételték azt a k|asszikus kísér|etet,ame|y-
ben a kísér|etl személyek mások álta| írt,
mondjuk FideI Castro kubai diktátor eIlen
vagy melIett érve|ő beszédet o|vasnak feI
(Choi et a|., 1 999). Tudjuk, hogy mivel ebben
a helyzetben a beszé|őnek nincs lehető-
sége a téma megvá|asztására. hiba lenne
egyen|őségjeIet tenni attitűdjei és a beszéd-
ben hangoztatott érvek közé, Ennek eIlenére
mind a koreaiak, mind az amerikaiak azt a
következtetést vonták Ie, hogy a beszé|ő
osztja a beszédében közzétett á|Iáspontot,
A diszpozicioná|is következtetésseI mindkét
csOpOrt eIkövette tehát az aIapvető attri-
búciós hrbát Ugyanakkor, ha a résztvevők-
nek az ártékelés e|őtt lehetőségük vo|t a be-
szélő szerepébe helyezkedni, igencsak ei,
tért az amerikaiak és a koreaiak reakciója
egymástó|. A k|asszikus vizsgálat egy mó-
700
A LEGUJABB KUTATASOK
Megismerés és kultúra
dosított vá|tozatában ők maguk fogaImazták
meg a kísérletvezető á|taI e|őre megadott
érvek aIapján a beszódet, s í9y saját bőrü-
kön tapaszta|hatták a szituációs tényezók-
nek a vé|eménynyilvánitásra gyakorolt sú-
|yát, A személyes é|ményköveíkeztóben a
koreaiakná| e|tűntek a diszpozicioná|is kö-
vetkeztetések - az amerikaiakná| viszont to-
vábbra is fennmaradtak, Ebbő| és más kísér-
Ietekből a kutatók azt a következtetést vOn-
ták |e, hogy a ke|eti és a nyugati kultúrák
közötti kü|önbségek az aIapvetó attribúciós
hiba elkövetéséné| - hiszen az a|aphe|yzetben
mind a koreaiak, mind az amerikaiak eIkö-
vették az a|apvető attribúciós hibát - nem a
különböző kultúrák e|térő mértékűdiszpo-
zicioná|is következtetésekre irányu|ó hajIa-
mát tükröZik. Az attribúciók ku|turális kü-
lönbségei inkább az ázsiaiaknak a kontex-
tusra és a szituációs tényezőkre mutatott
nagyobb énékenységót tükrözik, már ameny
nyiben ez utóbbiak hangsúlyosak az adott
he|yzetben (ChOi et a|., 1 999)
Egyre több a bizonyítékarra, hogy a ke-
let-ázsiaiak a nyugati társadaImak tagjainá|
több figyeImet fordítanak a kontextusra és a
he|yzetekre (íVasuda és Nisbett, 2001), i|-
|etve hogy azok jobban is beío|yáso|ják őket
(Ji, Peng és Nisbett,2000), Afentieken kí,
vül számos egyéb összehasonlító vizsgálat
eredménye támasztja a|á azt, hogy a ke-
Iet-ázsiaiak inkább hoIisztikusan, a nyugati
kultúrához tartozók pedig inkább ana|itiku-
san gondolkodnak (Nisbett Bt a|,,2001). A
holisztikus gondolkodás az oksági ténye-
zők fe|tárásáná| a doIgok te|jes kontextusát,
mezőjét figyelembe veszi, Ez a gondolko-
dásforma nem annyira a kategorizáción és
a íormális logikán nyugszik, mint inkább a
dia|ektikus érvelésen, azaz központi eleme
az ellentmondások feIismerése ós azok meg-
ha|adása. Az analitikus gondolkodás ezzeI
szemben a do|gokat tarta|mukról |evá|aszt-
va vizsgálja, a kategorizációra és a formá|is
Iogikára támaszkodik, és igyekszik az eIlent-
mOndásokat elkerü|ni,
Vajon hogyan jöttek |étre a qondo|kodási
stílusok közötti viszony|ag nagy különbsé-
gek? JeIes kutatók szerint a gyökereket a
régóta e|térő társas szokásokban ke|| keres-
nünk, Az 1 fejezetben már em|ítettük az in-
dividuaIista és a ko||ektivista ku|túra fogal-
mát éS aZt, hogy a ko||ektiviSta kU|túrák aZ
emberek aIapvetó összetartozását és egy-
másrauta|tságát hangsú|yozzák, míg az in-
dividuaIista kuItúrák az egyének különálló
ságát és íügget|enségét.Amint azt a 1 1 , íe-
jezetben láttuk. az emberek á|ta| áté|t éS ki-
fejezett érzeImek is a ku|turá|is neve|tetést
tükrözik,
A ko||ektivista tendenciák a társas har-
móniára és a ko||ektív együltműködésre
összpontosító kínai örökségre vezethetőek
vissza, míg az individua|izmus a szemó|yes
cseIekvót magaszta|ó görög hagyományok-
ra. Az emberi cse|ekvés eme szétágazó né-
zetei nemcsak a társas szokásokat itatták át
a ke|et-nyugat közötti kü|önbségekke|, ha-
nem a tudomány, a matematika és a íilozó-
fia eredményeire is hatássaI vo|tak, Az e|té-
ró oksági érteImezésekhajdani kuIturá|is
öröksége á|| a megismerés manapság vizs-
gá|t ku|turális különbségeinek, pé|dául an-
nak hátterében, hogy a kortárs kelet-ázsiaiak
inkább holisztikusan, míg a nyugati társadal-
makban é|ők inkább anaIitikusan gondoIkod-
nak (Nisbett et a|., 2001 ) Agyunk haszná|a-
tának módla tehát nem univerzá|is, és nem
is te|jesen bio|ógiai|ag meghatározott, Gon-
dolkodási stí|usunk kép|ékeny,az évezredek-
keI e|Őttünk é|ők ku|túrája á|taI kialakított és
je|en társas szokásainkkaI megerősített je-
lenség
A ku|túra és a megismerés megértésé-
nek friss eredményei a|áássák a kogníció és
a társas megismerés korábban hangozta-
tott univerzaIitását. A nyolcvanas években a
társas megismerésrő| megjeIent egyik meg-
haíároző mű szerző'le ma a megismerés és
kultúra forradaImának egyik vezéralakja így
ír korábbi munkájáról:
Két évtizeddel ezelőtt.,, a Lee Boss-szal kö-
zösen íft könyvemre,
amelynek végtelen sze-
rénységgel a Human lnference (Az emberi
kóvetkeztetés) címet adtam /Vlsbeit és Boss,
1 9B0), Boy D'Andrade vezető kognitív antro-
pológus azt mondta, hogy ,,jó ks néprajzi
munka", Talán nem kell ecsetelnem megdöb-
benésemet és elkeseredésemet, Ma mártel-
jes szívemből elfogadom D'Andrade vélemé-
nyét az egyetlen kultúrára alapozott kutatások
korlátaival kapcsolatban, A kuhúrközi vizsgá,
latoktó l i deg en ke dő pszi c h ol óg usokn a k val ó-
jában tnkább a néprajzkutatással kellene fog-
lalkozniuk. (Nisbett et al.. 2001, 306,)
 ]0)n!
s+ e 'qqgz9Á6Dau]
)lJ0} ua)o}auozn 9}p}z0}|9^0our uap_}a^dB]e }9lpr}L}}e )nO9s9}e6;;eq |9uuapujLu 'í1 ;nualalunzs 1osnltlt;od e s9 1olo191lp9ld y
s9 -8uqa>l;eru V ,íuze^pzs
{ausa{apJ9 1o]pppleJ serulpun Á3a eq 1n9pl9d 'ar 1eu3o; arq'ar9Áu9rual9n
p
-s9d91 (sa191ualla 1a44ratp;tlu}e ze) glplnrud9{ uaÁI {unpp {au>{D{p '{aJaqlua ze >7ozv Á8oq 'rupnl8aru
-ItupIpA la{g luual {n[pn] 9J InAJo eq 'psopgru aí {u9ulaJazs uoÁBeu 8tpad anpalezo>I zot{s9]zspl
-p}lptp {aJaqua ze 1ngpl9d 1uTJazs {os9lp]n1 91nÁu -9^ so]uoJ Á3a ',.;1o11opuo3 1nu 'e5l" Á8oq 'I9}{uI
-9JI pJs9lozp8rug zy ,9]pql}s9lp^Baru uaqzs9J
IaAIaJ -pl9Jpq >11ila8zapr91 izp upln ps9lplnlüaq {unuIIeJ
-azsp9lll sglosgÁ1o;aq spsJ9l e i9c e Á8oq 'xnilpqi9l -ezs^}zs qqet43a1 ',.tullJ p l1azs]al" Á3oq 1aulalqqo1
uaqlazoía} ZI V,Ps9lPlzo119.\3au ieu9s9pa{Iasn e Á8oq 'ru1o1epnl8aru >1un3lop gsla p9pl9d and9p1
,1a49
)iaJaqu]e ze eÁBgtl rB9.r 4osn8g1oqctzsdptcozs y I9qTzotu Á3g Ip{apJ9 uop9tu iTn^plpual sI 9{
,{unulp}zo1I9n3au -elqqa] e s9 '19qrafprLlrlle 1eles {aulgzsJq }p{os {aJ
11a4 1a4rafp;rlqlP JoZsgIe Zo|7?s?Flzol19n8au 4au -aqua ze ueq4oBgzs]o sn{I]pD1oluep p Á8oq '4il3a
-9s9pa{Iasn {aJequa ze íBottr 's9]alza{}e^91 4il3a zp Inzo\ 4o sgruoÁu upq9lp^ 19l V ,{gp}tp]p zp
,{u11uJalusr8aru
9p9pp lgqlapual V 1alopl]Tllp zp uofen 4esoluo1 ueÁ1o iJ9IW ,(sr6I '1rodlp) uo{upzs
391a zoqgsglos9[aq s9pailesrn e Á8oq '8tpad {lpptu {9]]oue1,,lu9>1ar9l1rddele 4au9Áu9tulld9 er391oqc
-Jpq p ')iaulasrndg1 ]pI9IJueJaJerd 4op9lrlle ze [Boq -lzsdl9ioozs p" uaq{a^9 se-Os6l zp JgIJI }a{ap}lplp
'{Ipos9tu V ,elelopuo8 rluodzgq e 4eugrup8o; lpJDIp zp {D{p '1e>losn391oquzsdlgtcozs e eiloup} upqruol
ppqpzs e 8pad ueqgI!9zoII! e'{aulaI9IuIa Is9lpzlTpru -e8zi 8rlapazq^9 r,lzssoq psplp]n{ {gprllp}p zV
-xplüuozspq e ueq8gsepzeBzo4e za - zol1n1 1ala3
,Ilp9I{apJ9
1ugrr 1eloscdp{ l]]Qzg{ s9pallas{^
-9squgln{ ru9Á3a s9 soI9pugzs s9pa{Iasn IJeqIu3 P 39 {as9ZJ9 ZP '>Ias9paial9^ P 9lP]ni UapuIIü aJ9u
ze ÁBoq 'gsla ze :9}pq}uoq aJzs9J lüoJ9q s9zala}9} -alle 4a39squoF)i s9IJ}uI}ap V ,Ia^g^alezsso
,{izJ9 ^I])iaJ
1a; e e3e11 {pu9{n8eru st 1oÁu9ruopnlsJp] s]1 -1e ze 1npaÁ8a 8rpad {osplu 'Batungzzolp]pq Ia)pI9^
-9uoIJpJ q9Á3a gleln4 ]a]azs9IxJe] IJaqul3 zp tuaupq -a]ezsso ze s9 nlltu8o{ p {psJ 4asaÁ8a iop
,r(u9ruopnls9p a{Ie stn, rB9sep zeBzo>1 glru]vz s {eup9zs -rtil]P ZV,^I]IaJJp
(g^e}ezsso sas9pa{IasI^ - le>Ia}3pa{alasJ
uala >1oBe11;odosc p) l9IJ9uIuIDlzs{p p
-iuozs l}ozo)i teÁugruopnlsJp] pl89loliJrzsd e 4esc 91nÁu9rr
-ruau Á8oq 'll9n 9nope8oJla uaqJo)í sal9zs Á1o sgz s9 (gnalazsso - ]alas9zJ9 li}e8au Iuaquazs
^l]{aJJp
-alal9]ial ]qq9]n zg ,19s9pa{Iast'r {eJeqtua ze 4e[los purodosc e) tala191;91a ze'(gnapzssg nllru8o4 - 1a1
-9iaq Á8oq '- 1aI9 {níJ9tu s9 4n§a8alua 1e>los Á1o -as9pa{a19^ npeBau 11o]o{p 19rl.rodosc p) }p{9ld!]o
- >1arr8gsglualaí quodzo1 errÁuueÁ1o ueqgr8g1oql -aJalzs l;]e8au p {t1a}zoquol1i>l8au >1osn891oqctzsd
-tzsdlgtcozs p {gpptplp zp u9llup '{o )Tipos9ru V -Ipl]ozs e p9pl9d ueq{Qprl}p]p ni]e8au luaquazs
,sI ,IeJ
le>lolppp soleloscde1 iengs9lelpe8 1apla39sqqasH V {9[3oJ 1u9>1asallnÁ8a {9^a}
-oJ sou9Ie}IP }aI9IuIeZs S9IJr.lIo^a lleleza^aq Pq{PI -azsso sas9pallesrn s9 n;lru8o>1 1aloprl]q}p
^i}{aJJp
-oXsI ilxala ze ÁBen 1eng39s11o1e3oru9l {pulnloup} ze >1osn8g1oqcrzsdlgtcozs e uaglala;8atrr iauug
-pllq 1]o]zspl.elBgzslo ze 1n9pl9d IuI3{9u9 )i9ulal ..,
pD{osnu9{ITqndeJ e >yozp tuespqos "
^pzs
-azs upqs9]uoqa1 sodeugq s9'8t4osglzsppoloula ..,10sJupJpu Á3a uazsa8au 1a33ar uapulry" :{pu]pq
ze a^pza\I9]9Ja)ilspzsse>I {auIIJ rpoomÁloq e rulos -pgloscde1 sI z3tp1a]epa{alas) 9zol]puon er9Á3r9l
-9i8aru 1o31op sa39s]aqa1 uapulu leu9ula;azs 1al93 p}lp]P ZP {oprt]qlP ZP InIaJuaZ[ ..,{PuJP>IP IuZ3i
-9s1l3as {as9pJ9{ }]olp{pp 9ss9lelnl-Áu9ue19^zo{ -a]TQ)í s9 lulplz9pp {esJ losnu9luqndar V" ,,,zeuJ
sligruJoJ'uaÁlt 1as9r9ula;Áu9ual9n soÁugruopn1 e {PuP} }ulIlTP]IA {oS SJuPJPu V" :Z3q{as9pe{a19^
tOt )apriii}V
ruz
kell beátlítaniuk a többiek számára. A referencia-
csoportok - amint azt a Bennington College diákjai-
val végzett kutatás mutatja - szintén befolyásolhat-
ják attitúdjeinket. Ebben az esetben az attitúdök
megváltoztatásának közvetlenebb, a meggyőzésben
használt formáit alkalmazzuk, például politikai be-
szédeket, hirdetéseket, prédikációkat vagy a formá-
}is és informális nyomásgyakorlás egyéb módjait,
Meggyőző közlés
Míg a Hitler alatti náci Németország a szociáIpszi-
chológusok figyelmét a tekintélynek való engedel-
messég íeléfordította (lásd 17. íejezet), addig a má-
sodik világháborúban szemben álló felek propa-
gandatevékenységei a meggyőzés kutatását serken-
tették. hz intenziv kutatás ok az 19 40 es évek végén
- ugyanúgy foglalkozhatnak a közölt információ tar-
a YaIe Egyetemen kezdődtek, aho1 a kutatók egy-
részt a sikeres meggyőző köziések, másrészt a
könnyen meggyőzhető személyiségvonásainak le-
írását tűzték ki célul [Hovland, Janis és Kelley,
1953J. Annak ellenére, hogy a kutatások alatt eltelt
hosszú évek során számos érdekes jeienséget sike-
rült felfedezni, általános alapeivek megfogalmazá-
sára szinte alig került sor. Az eredmények egyre bo-
nyolultabbak és egyre nehezebben összegezhetőek
lettek, és a következtetésekhez mind több ,,attól
függ" megszorítást kellett mellékelni, A nyoicvanas
évektől kezdve azonban a kognitív feldolgozás ko-
rábban tárgyalt kétféie- az automatikus és erőíeszí-
tés nélküli, illetve az irányított és erőfeszítéssel járó
- módja új távlatokat nyitott ameggyőzés új felfogá-
sa előtt, o1yan elméletek megalkotására teremtve új
lehetőséget, amelyek egységesebb keretet biztosíta-
nak a me ggy ő ző kö zlés magy ar ázatához (Chaiken,
1987; Chen és Chaiken, 1999; Petty és Cacioppo,
1981, 1986; Petty és Wegener, 1999).
A feldolgozásvalószínűségi modell , A feldolgozásvaló-
színűségi model1 a meggyőzés egyik legfontosabb
kettős folyamatmodellje (Petty és Cacioppo, 1981,
1986; Petty és Wegener, 1999), amely megpróbálja
bejósolni, hogy a meggyőző közlés bizonyos ténye-
zői - mint az érveléserőssége és a forrás hitelessége
- mely esetekben számítanak, és mely esetekben
nem. A modell központi gondolata, hogy az embe-
rek a feldolgozásva\ószinűség egyfajta kontinuu-
mát éIik át, ami egyszerúbben kifejezve annyit je-
lent, hogy időnként motiváltak vagyunk arra, hogy
odafigyeljünk a meggyőzó közlésre, elgondolkod-
junk rajta és feldolgozzuk, míg más esetekben nem,
A motivációs kontinuum mentén aktuálisan elfog-
lait h elyünk f o gj a megha íáro zni a me ggyőz é sünket
irányító kognitív fo}yamatokat, A íeldolgo zásva|6-
színúségimodell szerint tehát a kontinuum maga-
18
Tálys meolsmelés
sabb végén- amikor akarunk és tudunk is elmé-
lyüiten gondolkodni - a meggyózés a kontrollált és
erőfeszítéssel végzett gondolkodáson alapuló úgy-
nevezett központi utat követi; a kontinuum mé-
lyebb végénazonban - amikor valamilyen ok miatt
nem akarunk vagy nem tudunk elmélyülten gon-
dolkodni - a meggyőzés az automatikus, erőíeszí-
tés nélküli gondolkodáson alapuló, perifériás utat
fogja követni.
A meggyőzés központi Útia , A meggyőzés akkor kö-
veti a központi utat, ha az egyén mentálisan reagál
a meggyőző közlésre, és alaposan íeldolgozza, A
akkor követhető, ha
-eggyOres központi útja csak
az egyénmotivált arra, hogy elgondolkodjon a köz-
1és lényegi tartalmáról, s nemcsak a képessége, ha-
nem a lehetősége is megvan hozzá, Gondolatai
ta]mával, mint a helyzet bármely más tényezőivel,
például abeszéIő hitelességével. Ha a közlés a kép-
viselt álláspontot támogató gondolatokat ébreszt,
akkor a hallgató véleménye közeledni fog a meg-
hallgatott állásponthoz, ha azonban a kommuniká-
ció á meghallgatott állásponttal ellentétes gondola-
tokat ébreszt (pl. ellenérveket vagy a beszélőt leki
csinylő gondolatokat), akkor a hallgató véIeménye
nemhogy változni nem fog, hanem még el is távo-
lodhat a meghallgatott állásponttól (Greenwald,
1968; Petty, Ostrom és Brock, 1981).
Több vizsgálat is bizonyítja, hogy az erőíeszíIés-
sei végzett gondolkodás feielős a meggyőzés köz-
ponti útjáért.Az egyik során a résztvevőkkel elő-
ször egy ellentmondásos témával kapcsolatos érve-
ket tartalmazó közleményt olvastattak ei, majd az
érvekre egysoros válaszokat írattak velük. Egy hét-
tel később egy memóriatesztben váratlanul kikér-
dezték őket a közleményben olvasott érvekrőI és sa-
ját írásos válaszaikról. A témáva1 kapcsolatos véle-
ményüket mind a közlemény elolvasása eiőtt, mind
a memóriateszt során felmérték.Az eredmények
szerint a közlemény elolvasásának tulajdonítható
véleményváltozás szignif ikáns mértékbenkorrelált
mind a résztvevők közleményt támogató reakciói-
val, mind a kérdésesreakciók későbbi felidézésé-
ve1, de maguknak az érveknek az előhivásáva] nem
(Love és Greenwald, l97 8) . Ez a kísérletnemcsak a
meggyőzés központi útját igazolja, de azI is meg-
magyarázza, ami eddig csak talány volt, nevezete-
sen, hogy a véIeményváltozás gyakran független az
egyén memóriájában található, a változást okozó
érvek emlékeinek hozzáférhetőségétől.
Egy bizonyos értelemben a meggyőzés központi
útjifelfogható a közleményt halló, olvasó vagy el-
képzelő személy önmeggyőzésének saját gondola-
taúltal. A személy gondolatai befoiyásolóbbnak bi-
zonyulnak, mint maga a közlés.
-J9uella qqasa^ai s9 }ZSPP^ g]P8ou9} qqg} -aÁlguazs DIpip^ upql9ru9l s9lz9)í e eg ,39slla4ap.r9
^rllu8o)i
{a^J9 SgJa ZP luIJaZS a]aI9uIIa Wu9[u IluodZQ>I saÁl9uazs e gzaÁu9l4rÁ3a ,9ngleqr9i e-xl1g^
zy }!,I
,{PupP su9^alaJ
s?ZgÁBBaU] V lP)íoZsPP^ sgu9;rrad e ÁBpn quodzg4 e '>1rÁlaru Á8oq 'pttosgÁI
^!}Iu8o{ zp -oJeq sI ozat\ugl
[B; s'elgsgzo31opia; {auIeAJ9 r3aÁu91 9zsse {au qqal . i,t4 sgltglltad Á6en l1uodzgy
-zsal ie1l.p^qou] io{9lp e 19u39slla4ap"r9 sgra Á3oq
'eitosgf lze ilapou] r89s;tulzsgpnsgzo8iopla; y ,aDInS9I3>I9u9
9}u]{
zia]al9rula ZP }o]PZ9}uIIII queJ -alIIuQ)i ls9tlzsaJ9Ja zsel tueu 91e3lpq e pq 'uaq}asa
e4gzzgluÁBeur ueÁ8og nrg a3uaÁ3 lüoJgq lultu'a1 zp upqqp )iauzsal 4agzgÁBBau sT ugfrq ruoipup] IuI
-]al 9^g1pqppBol1a 9qs9na4 8rpad nr9 a3uaÁ3 JuaIDi -aprg 39ru {as9lzoi glnsaÁu9nr9 u9fele1 4oÁpqezs
sgJa iuoJ9q tuflü ']9zssa zp aila} pQQ9leqpe8oy gluospq za\Lla zV ,(786I 'ua4pq] s9 Ál3eg :2961
^Jg
-Ia sg.ra cuap4 Á8oq s '>1anr9 a3uaÁ3 p }urul 'aJl9I '086I 'ua{teq3) ,,>1aulgzseq I9JIIII '4gfpni >1orgu
^J9
{PEoq lei9prl]]uP qqgza^pa{ uPq9IPlI9 {a^J9 SgJa -e} nua}aÁ3a zV" s?.,{pupnzpq 8rpunu >iosnlqqod
ze ÁBoq'9lpql9T ,aI >I9lpqsp^Io lgJpjqg ,r,BI p Ia[p}] V" ',.uaq)ialauazn 9ZPIüIPuP] }a^J9 s9^3I P }uFu 'III
-u]p rupln s9lzo4 >1aÁl9ulazs p89slla{epJ9 sgJa zV -íar 39sze3r qqQ} uaq{a]auazn gzeulleup} }a^J9 {os
,llozo]p^ 8rcualr4 y"
l9lruoJ9q 8rpad erugzs Á8oq 'Ingpl9d [1gqezs uaÁ11 ,qnzzr:gualla (1az
{a^J9 zp'{gzssa gzprulpilp la{a^J9 a3uaÁ3 {p]Io^ -aíaJ ,6 psg1) p,tgsgzplup{p 4oÁlgqezsÁupJp '{p{p
s9 sgJa Ip}IoA ,(39sqa>lap,rg a3uaÁ3) Jos aulnJa{ -zsIJnór{ 1939ssaÁu9lr9 {alauazn 9z9[BBaup elf 'ze
p^14tu z}} )ipso pDlosplplzo]pn e Á8oq 'elpnl Á34 a39s9laqa1 4rsgur >1eug[14 sgr:9;rrad s9z9Á33aru y
^9 ,sI eDI9IüJal
luozsta aIaJ {Is9ru {o{9lp e '(8gslla>lapJg sgJa) I9u [4 ze rlaqlzsa[ralH tqp}l
-]aza^aq ueq^9 9za{la^o{ P J9III ]P{oS9Zo]i9^ l]op -p}e nl]rzod e gpeSo;aq p p}zsaJa{ - u9ít| sgr,r9;rrad
-e3o1a s9 ualzsafralaq {puJo]{e.r e Á8oq '{9lpuolu sgzgÁBBaulp - uos9lpuololpuo{ snIlzsspp1 V,{au
tzp {eu9leJ {o{9lp p I9q9[I9c esg1g1ndrueru 39s -alla{ }o1pln8ueq sarualla{ uaualüsrzo4 4aÁlarue
-lla)iepJ9 saÁl9ruazs y ,19upa3ua iuzgruoldrp ]191a '{g§}sJg] (plleÍpl lglseJ 'Ia+IoJaqlua gzuo.t) 1a4
-IIu 'eluual aualle{ aI
{pup}sltuelaÁ8a uapuru 1aÁ1 -{9IIIzsa Á8en 1a>l1adg4 ueÁ1o uailal9lüsl 1a{ia{9ru
-eIIJp '}o}plspneI ua} er98szp
9zssa g3o119 ueÁ1o ÁBa -ra1 sa8alruas Á8p.t ual}aJalüsl uaqlapza{ e p9pl9d
ZV ,Ia {PuP]SP^IO ]9ZSSa ?ZPUJJvZ9 I9q9IIo} {aU Jo{Ilup'laa939sgtaqal s9I9uoIJIpuoI sn{Izszspp1 e
-9)igula 8gs1lozrq nua}aÁ8a 11o4q3aur lp^gspusop ,efgruro; qqa^}]Itu
{aul9 upJ{pÁ3 >ia39cugl{al V
-9u e4uuod Is9}pj{o zp lp+{plsnualaÁ8a ueqle193 -ud3a1 >1rÁ3a s9le}zo]I_p^pr]ltlp }J9Ia uo}! s9IJ9JIJ
-szn 11nloÁuoq uasg]aqel8aru '1rÁBa zy ,e1lgBszttlst -ad e (1aza[a] ,l ps9l) sppuolJlpuo)i sn>1rzssppl V
}aIJ9spI qqgl l{Iaporu r39srLulzsgpnsgzo81opla; y ,aJ9S9]aDlaJaq
P{Unu
;ro4uaÁp 4tu ,l11ru3o>1 sa39s4nzs zaq9s9la{9u9 g}uDIa]InJo)í {pu
-9uQl ]W ,er9s91o19o3arrr Á8pn e,rgsgle3orugl {a^Ja -9tulpup] s9IzQ{ e gpuelleq ruau Á8Bn uaiald94 eq
]]o]plzo{pJosleJ E luua} }s9]IzsaJgJa >1os 3o; ruau '1p]n s9IJ9JIJade ezzeanle{Ip Jo)plp Álguazs V ,Iozs
8alpulzsgpn Jo)plp'pJglü9zs DIpIp^ ueleliapJ9 -e19.t (ar939ssarualla{ 1azaÁuro4 e Á8e,l a-r939ssala1
pIü91 p ptl 'Jo)i{pupÁ8n ,19:s9pr9i p up^ st aÁu9ru -lq 9lza{ e ,1d) ele8gssolgíes lleqsn]xa}uo4 Á8e.t (er
-aI9^ s9'Ip)plgIJ9ruJoJuI sa]az9le iua4lapuar er9Áu -9lllpzs {a^J9 }IoJosIa; e ,1d) artaÁ8aIpruroJ s9lzo{ p
-oZIq J9Iu uaq{alasa ZP Uaq{ezg ,]a)ia^J9 ZP lla^o{ ug1'Ba ze Jo)iilxp '}p}n sgIJ9JIJad ilazanauÁB4 ze rlarr
uaseulaÁ8t; pÁuuoztq uepullu Jo)plp 'tle{apJ9 LIas -o{ Jo+le sgzg1'BBaw V . eíu sguglled s9z9Á6Deu y
eu]9zs laru] 9LuPzs )afu]
t
I
L 'oddolce3 s9 Ápa6i
(u9uoÁu 966 1. 1nua
Z z -1e6On1 ;91909saOuaÁ0 ÁOen ;9t9O9ss_ola 1eru9
c Ze '}}a||our uro]9q }Ulur '}S9lZ0) 3 )9}l9]e}
0
^]9
1euqqgleqpeDol|a e]9s9]eq Jua|l) )9}s ur
vó:Ll b ol
^ ^]9
\L -a}aÁ0e ze 19u0as1;o1epl9 aluahg uaqlazÁlaq
o\
.:!,:§ 93' 9
C ú9slla>laplg aauaÁ6 ru?]n s?Fa, (q
=
+ ryp9lpe
lanla a6uaÁn .. .§ Yr 9 }}e
=,
]aü
o
:;§ L4.; L n. ru9 e6uaÁD u]0]9q }UlL1,1 '1eugteqpe0o1;a 19ttol
.,§ c\ c\
óa o -r?} 9qs9^o) Dtped ei9sgteq lu9 a0uaÁ6 cua ti1
8
'}}0ll3Lr.r S.O]a u.]o]9q }ulur '}S9|Z0) e )9}}o1
f la^]a s9l] 6 6 ^]9
-re} )euqq9}pqpeDoila p]9sg}eq sp_]a cua| )
0t 0t ^]9
)g}slu]o}aÁ0a ze ;gu0gslalaplq sy1 uaqpz
ll tt -Álaq úasla>laplQ s7fi lzpr]q]e lue]n salzo) (2
Zl Zl ele190szln 11apoLu
69slalaptg aDuaÁ9 /g Dgsl;alapla sol3 ie t69spulzsg;ens9zoDlop;a1 V . VUBV,ü Bt
tOr )i9pr1l}}V
i
104
vet váltanak ki, mint a gyenge érvek, és nagyobb
egyetértést eredményeznek - valóban ez is történt.
Az elmélet alapján kilenc erős érvnek is meggyő-
zőbbnek keII iennie a három erős érvnél,mivel mi-
nél több erősebb én,vel találkoztk az egyén, annál
több támogató kognitív váIasz fogalmazódik meg
benne. Ezzelszemben kilenc gyenge érvnek kevés-
bé kell meggyőzőnek lennie, mint három gyenge
érvnek, mive1 minél több gyenge érr,.vel találkozik
valaki, annáI több elienérvet vet fe1 magában. Az
előjelzések összhangban vannak a 1B.4. a) ábrán
bemutatott eredményekkel.
Amint a 18.4. b) ábrán látható, egészen más a
mintázata a gyenge érdekeltségű diákok eredmé-
nyeinek. A meggyőzés útjairól alkotott elméIet itt
azt jósolja, hogy mivel az alacsony érdekeltségű
személyek nem motiváltak az esszé érveinek alapo-
sabb megvizsgálására, egyszerű heurisztikákra fog-
nak hagyatkozni kiértékeléséLrenés saját attitűdjük
kialakításában, A meggyőzés perifériás útjának el-
mélete értelmébenaz egyén ilyen helyzetben még
az érvek erősségének vagy gyengeségének megálla-
pítására sem törekszik, hanem egyszerűen a heu-
risztikus szabáIyhoz fordul: ,,A sok érvet tartalma-
zó üzenetekben több ígazságrejlik, mint a kevés ér-
Az, hogy a hirdetés hatására rá fog-e ez a kamasz|ány Newport ciga-
rettára gyújtani, attól függ, hogy a reklám mi|yen gondo|atokai éb-
reszt benne, Ha a nőt vonzónak ta|álja, akkor nagy va|ószínűségge|
igen, Ha azonban úgy gondoija, hogy a reklám csak kihasználja a nő-
ket, akkor nagy va|ószínűséqqe] nem
1B,Tálsas meolsmelés
vet tartalmazó üzenetekben", ezért az erős érvek
nem iesznek hatékonyabbak a gyenge érveknél,de
a kilenc érv - erősségüktől függetlenüI - hatéko-
nyabb lesz, mint a három. Pontosan ezt mutatja a
18.4. b) ábra. Egészében véve nem volt szignifikáns
különbség az erős és a gyenge érvek között, de ki-
lenc érv mindkét esetben hatékonyabb volt, mint
három (Petty és Cacioppo, 19B4).
Egy másik, az érvek száma helyett aközlő szak-
érteimétváltoztató kísérlet is hasonló eredményre
jutott: az erős érdekeltségű csoportban a személye-
ket elsősorban az érvek ereje befolyásolta, a gyenge
érdekeltségűszemélyek viszont inkább olyan heu-
risztikákra hagyatkoztak, mint ,,Egy szakértő érvei
érvényesebbek, mint egy nem szakértő érvei" (Petty,
Cacioppo és Goldman, 1981),
Bár a meggyőzéssel kapcsoJ.atos 1egtöbb kísérle-
tet laboratóriumokban végezIék, mindig erős igény
volt az eredmények gyakorlati alkalmazására, Pél-
dául egy o1yan oktatási program keretein beIüI,
amely a középiskolákba belépőket szeretné védetté
tenni a kortársak dohányzásra késztető nyomásával
szemben. Középiskolásokat bíztak meg olyan fog-
lalkozások vezetésével,amelyeken hetedik osztá-
lyosokat tanítottak ellenérvek alkalmazására. Sze-
repjátékokban gyakorolták, hogy miként viselked-
jenek, ha ,,nyuszinak" nevezik őket, amiért nem
gyújtanak rá. Mondhatják például, hogy; ,,Akkor
lennék nyuszi, ha csak azért dohányoznék, hogy
tetsszem neked." Arról is beszéltek, hogy a do-
hányzást és a női felszabadultságot összekapcsoló
reklámokra hogyan keII azt válaszolni: ,,Nem iga-
zán íelszabadult, ha a dohány tartja fogva." Több
ilyen foglalkozást is tartottak a hetedik és nyolca-
dik osztályosoknak, és a gyerekeket a kutatás kez-
detétő1 kilencedik osztályos korukig követték.
Az eredmények azt mutatták, hogy a ,,beoltott"
diákok feleakkora valószínűséggel dohányoztak,
mint egy másik iskola csak a szokásos dohányzás
elleni programokban résztvevő diákjai (McAlister,
Perry, Kilien, Slinkard és Maccoby, 1980). Általa-
nos iskolásoknak is terveznek hasonló, a káros te-
Ievíziós hirdetésekkel szembeni ellenáIIó képessé-
get erősítő programokat (Cohen, 1980; Feshbach,
19BOJ.
Attitűdök és viselkedés
Mint említettük, az attitúdök vizsgálatának egyik
fontos oka az, hogy segíthetnek bejósolni az embe-
rek viselkedését.Egy politikusjelölt csak annyiban
érdekelt a választók véleményénekmegismerésé-
ben, amennyiben az áItaluk kifejezett attitűdök
kapcsolatban vannak azzal, hogy ténylegesen kire
fognak szavazni, Mélyen átitatja a nyugati gondol-
ZV ,@66I'olzPc) DI {P]pWP u9^9J s9IxoIPq Á3P^
s9sP^Io {PSJ >IeÁIeIIIe '\oze ]uruI 'ls9pe{Iesn P )PÍ
-Ios9Íeq uPqqo[ {9prt]p]P 9IndPP uolPPlZsPdPl ual
-le^Zoi V. )9pr}!ue 9|nde|e uo)o}e|BPsedel Uo|la^Z9)
,(7551 'zapuPuJeH S9 ,lAoq
-pu 'qlxoJ,lAa5) esgr1 {ala^al I9sp^Io Á8en sgzole1
-]psJ 9Ip^ zoq{ospzolpllu p lulrrt '1p{os9ppzoru8aru
ueÁ1o ze >19qos9taq ueqqoIlp)plos sI uI l9u>lop}}qlp
qqpsoupp]I9 zp {Qprlllup snlt;tcads V ,I9J{Ia[p}}}
-p}p qqpsn{I;tlads 11o1o4le 19Dle^rlrugJelüolp zp s9
19qara,lÁ8a;Iüo}p zp ]uiruplpl'sou9lpu9 9pÁu9l er
-|Joq9quo}p ze 8aul4alzapJ9{ ]p{o{glp p9,ts s9 1o3
-up 'Ip{IJa{üe ueqleig8szr,t Á3g ,>1egpglosrde>1 ueq
-qPSou9lP]I9 {PSJ ZaqS9paiIaSIA P }ullü ']S9pa{IaS
-rn e 49[1os9faq ueqqo[ {Qp}]plp 9pglosode>1 upsn{
-t;tcads zeqs9pa{Iesll p lulJazs s9iaÁ8g8aru )ilspu]
Á3g . )gprllpe 9p9loscde1 |nua|}o^zo) zaqs9pa)lasl^
,(6961 'rassa1 s9 JpiIIW] a,rgla ueqqoí3a1
4zla[ 1asuauodruo>lprr1]]lp sualzslzuo4 pssgruÁ8a
,GL6I'ueruro51)
zp upq9leu9 }s9pa{Iasn V ]939s91
-eqlosgtaq s9pa{Iastlt. e >1e[luo:a1 - up^ pDlunulpiJ9
uegp.tug,rlÁu Itup'{unlaJazs 1urepnseÁ1o >in fpu otu
Joiltup - tasuauodtuo{ s9 ngru8o4 suelzslz
^F{aJJe
-uoi rueu pss9ruÁ8a {Qprt]plp zV ,}aqzeI]aia{
1nlaq uaÁl9tuazs p snuIIJuoi s9 pIJueIpAIqruV
,9J
{aupazaqau 4os9uroÁu sa}9}ueile pss9uÁ3a
'qqoÁ8eu a,rÁ8a 1a.t9lpalazo{ svze^ezs V nl}p^Jaz
-uol qqg>Iur - uaq{es9pJ91 t8gsepze8 uasouo1n{
- etluodsg19 re4}rlod 4auÁlaur 'zaq89ssozo{ lalzr_i
ueÁ1o -to4>1eueÁ8n'1e.l 1o1uodsg19 re4rlrlod sIIgJaq
-t1 ueq9pq9 Álatu '{Izoup} zoq}rodosc rc4tula ueÁ1o
V
p9pl9d Jaqua}alzn gp]sz ,1glJua{pllqtup 19 {aul9
upios aA91I{ ..)ipu9spu]oÁulzsara1" {psJ9]p{unuI
s9 io}9Jpq 9tJ9 tuau 1aÁ3a pss9tu [3a ze u9Jos ios91
-zsel9^ lp)íI}Iiocl ,{gprt]plp suelpllqlup ÁBpn a3uaÁ3
p }ultu '1s9pa{Iasl^ e i_eitosgtaq ueqqot )iapr,}p}p
suelzslzuol s9 s9Ja ZV . )gpr}!}}e su8lzslzuo) 59 s_o_1]
,upq{plqq_p^ol e >In[tg8szn8au uaptnor
19zaÁu91
uloJpq p pulry ,zaqs9pa{iasn 11azlaí argla zp {pup9I
-oscde4 uesn4i;tcads ,€ s9 '{pupdep ugleplzsed
-p} ual}e^zQ{ Álgruazs p ,Z '{asualzs:zuol s9 {as
-9Ja ,I pq 'ls9pe{Iesll p uasela]Tq aq 1g(tosgíro>11e
{ap!}lllP ze ueq89ssou9lP}Iv
,}S9pe{Iasn e >1rzlaí
ueg}eqzlq8atrr upq9Ip^ {9prllplp ze |,ozoi>laÁlarue
'tu193szn {91pza{ }a{alal9}Ial slprcads p lp{ozp
'pulo^ {p]lpqla uasepuasJ Á3oq '11aÁlaqe 1aÁlarue
'pDIos9lp]n{p}lp]p zp llo]pq ua9l1pszad e11}IDI V
2as933nlazsso 9Ie^ Ipllpl98szrl-qcsy zp {eu
-1azÁlaq p {Izs}p,I ,(5251 '1apuex s9 s^\aJpuv) szp[
-9Ie qqoí sI l9uup 39u erugzs ilp}9Jpq 91zspÁ3oJ 19u
-9nqiJpIII ep'Ipp{ns9]zseÁ3o1eugnqrreu sa8alÁu9l
I9IaJJo{ ugqÁua In9pi9d a[p}lple I}u9JI pupnrllJ
,aJs9pa{Iasn e
-pru {asal9uazl1 V 1eqloro>1eÁ8 1s9Á1
90/
-oJeq 9luospq st es9uoÁu {psJ91 r]Jo{ souozp zV
,ueqIIIaZS
1errgd rctsz9 9seJe{ 1Á191rg,t>1-tolzso{ p rupe{eles]
ua9lalal8aru lanlla]al9]}9Ia {plpnl ues >1osouop[e1
-n] selaI91r9Ia ze 8ipad ueqle1g8szrn glnÁugrt a]S9la}
-zoquolnl8aru t[e; e '}Io^ sa]9luelle I3{>In]aJaIüsDI
-IaI p zp pq ']e{es9tnlüpJ9 )ip]pp sI Jo)plp 39ru 49,1an
lzs9J uaq}alJ9spi-ruer8lry1 p 'pa^9} 3qsqqot e ueq9tg1
-en Á8oq '{pipn] Jo{Iup 'uaqluazs 1a339sqq91 e pap
-eilasTl uop9ru uIJoJuo{ sI Jo)p{p 39ru azs9.t qqoÁ3
-euBa1 49lan\zs7J e uaq9]aIJ9sp{ qcsy,1919íara gios
-9Á1o1aq {91J9n}Izs p {unllaqp 9 z9 [BBaul uoruoÁu
-uald91 ueqlezeíal ,lI V ,)iunu9np1 ar9dazo4 4un1
-9q e 1alaÁlatu '}zs9J )iunzsal ualap9qe Ip]p^ILI s9
uoIos9pp9la ueÁ1o uer4eÁ3 3pad lu9{}l9uial ']ol9u
-ads e >1nlla8au
,{unzs
1191n IgoL^rzs 1u9>plauraÁ3
-lq Á8e,t {unzJ9 7IuJe 'Ipzzp ueq8ueqzsso II9 ulau
V Irup 'IunupoielesJ uop9uI Á1o 1a4 uerleÁ8 :afara
{o]91Jo)i 911razsÁua4 e 9zaÁug1 9ie,tu9,11rÁu 1iÁBa
zV ,ezzoJyfeq8aru sr
9zaÁu91 gJ9tia l9]{9pruil]p
zp '{os }s9peilesn p Á8oq '91aqal pJso]zlq a]ulzs
,}9laJa
9IosPÁIoJaq {9IJ9n}IZs P i9]InsJ
-aqlnp s9 '- {gprlll:pe ze - >1ozaÁu91
s1lguotctzod
-zsIp p {9}I1}s3aqln] sr 4osn391oqotzsdlgtcozs e 39u
Á8oq 'u9,tpuotu 'Ip^9qTq s9lJr.lqu}lp g]andele ze
sI 9lpquilp eqrueznqrgd '>1ni3o1tu191 p[eu 1urru 'eí91
-r3o1 s9la,tla; V
,Iulpzsn{9J e]I9zoJ9}pt{3aur sgrcgn1
-Izs s9pa{Iasr't p qq9lul s9 ']9lJdaJuo>1p;Llqle zsg8a
zp iuqop aua{Ia)i pq]ns ]9s ']s9pa{lasl^ e aq 49ilos
-9[uau u9le1l9Á3a {ap}}plp ze [Boq '{a]Ia^J9 ua1
-Ialup )i9lpln4r}s7ll77zzoq sn)iI}IDI e enzodele eqo1
-e193szr,t splx s9 arrg ,(7g61 'arar4elJ lpllo^ {eqqas
-a]aI9}JgIa 1p+{os l9qns9pa{Iasu sa8alÁu9l p {eÁI
-aulp 'aJs9zaía;q >1epepn[ la>{qp}lllle ueÁ1o 19qa1
>1osouopíeln] ,{pugupeBo; uau Á8oq 'l19zs Á3p
V
e\9lez7zs T6 zspl9^ 371 e '1u9439pua,r le>lor9d reu
-H a-ipugupe8o; Á8oq '49lzap:913au uaqÁlau '4a1
-ppi }ala^al ueÁ1o Á3a-Á3a arÁlaq 11ote3o1913au uap
-uilu qqgs9l Jo{IuV ,la{9 >Ipll98lozsr4 p4l9u puo8
uaqla]our s9 uaqlaloq uepultu a^9^DI }aÁ8a lurru
-PP^ 'uaquaJau9 uapultu s9 'aq u91 aquiaJa]}9 59
eqla}otu 'aqla}oq Z9ZSI9\ ]u[u qq9] gzPin ruoJ9q V
,ls9}a}zoquol1_rl8aru ríe; gzo4}euon aqaÁlaqsgII9zs e
4aÁu9nlo1 {91}o1lp trrau s9 '}el9r}9la Iuaquazs lp)plp
-Tplszg zp uo^ sgra uoÁ8eu }[9} gpl zV ,}p>IotupIIV 11ns
-a,íBg ze plzptnaq prrgd reui4 pler; Á3a rozssa;ord
r9qa1 Á3a uaqÁlarue'ueqqo[3a1 eí194zsnp 1el9Bszr,l
sn{Tzsspp1 1azB9i,, uaqle^9 sp3ultu]pq e Á3a 19ru91
-qord y ,ueqgí9uro; Áu9ulnue1 gpfo;azsso ]s9}p]n{
glg?sztn l9s933;r;azss9 s9pa{lasn p s9 {gprlul]p zp
'ua.t{8au luFu qqg} Á3a [6961 'ralct16) e>lqu4 soÁu
-9ruopn] zs9Jalu Á3a 8au elzgr ueqrcfdele u939n
{aA9 spupn]pq p upquozp 1s9zala1911a;dpip ltueJ V
,1nÁuozrq st
1euze8t uaq]asa qq9l3a1 e
s9zelel9llal e za s9'}a{ns9paile sI^ 49zz o lvleq8aur
]efprlllup {eJeque ze [Boq 's9zele]9]IeJ p zp lsppo)i
)9pr}|l}V
706
egyik egyetemen például egy kollégiumhiányos idő-
szakban sok újonnan érkezettnek keliett a félévelső
néhány hetét valamiiyen zsúfolt ideiglenes száIIá-
son töltenie. A kutatók felmértéka diákok kol1égiu-
mi válsággal kapcsolatos attitűdjeit és az arra való
hajlandóságukat, hogy folyamodványokat írjanak
aIá és bizottságokban vegyenek részt a probléma
megoldása érdekében.Az ideiglenes szálláshelyre
kényszerült diákoknál magas volt a korreláció a
helyzet iránti attitűdök és a megoldásban va]ó aktív
részvétel felvállaiása közt, míg az ideiglenes elszál-
lásolást a saját bórükön nem tapasztaltaknál nem
lehetett ilyen korrelációt kimutatni (Regan és Fazio,
1977).
Tudatosság . Az adatok alapján úgy tűnik végül,
hogy az attitúdjeiknek inkább tudatában lévő em-
berek valószínűbben viselkednek attitúdjeiknek
megfelelően .Ez egyrésztazokra az emberekre tgaz,
akik á}talában többet foglalkoznak saját gondolata-
ikkal és érzéseikke1 [Scheier, Buss es Buss, 1978),
de azokra is, akik az adott szituáció következtében
- például kamera vagy tükör előtt állnak - kénysze-
rülnek fokozottabb tudatosságra (Hutton és Bau-
meister, 1992; Carver és Scheier, 1981; Pryor et al,,
1977).
ffi ,nÉsiüsszfrg6lÁLÁ§
. Az attitűdök pozitív és negatív viszonyu|ások, azaz tárgyak,
személyek, he|yzetek, i||etve e|vek iránt mutatott vonza|mak
vagy tő|ük va|ó idegenkedések, Az attitűdök kognitív, affektív ós
viselkedéses összetevőkbő| álInak
. AfeIdoIgozásva|ószínűségi mode|| szerinta meggyőzós kétfé-
|e módon idézhet e|ó vélekedés- és attitűdváltozást: a központi
úton, amikor az egyén a köz|és érdemi érveire válaszol, és a peri-
fériás úton, amikor az egyén a köz|és íormai jegyeire (p|,
fe|soro|z érvek számára) vagy kontextusbeli sajátosságaira (p|.
a beszé|ő hitelessógére vagy a környezet ke||emességére) reagál.
. tényezők mégsem elegendőek mindig egy hosszú
A szemé|yes érintet{sóget megcé|zó közlés va|ószínűbben
vá|t ki a beszélő érdemi mondaniva|ójávaI kapcsoIatos gondoIa
tokat, Gyenge érintettség esetén a szemé|yek többnyire nem
tudnak vagy nem akarnak az érdemi mondaniva|óvaI fogIaIkozni,
és egyszerű heurisztikákra, aranyszabályokra támaszkodnak
köz|és megíté|ésénó|.
. Az attitűdök akkor jósolják be |egjobban a vise|kedést, ha 1,
erősek és konzisztensek, 2, specifikusan kötődnek a bejósIandó
viseIkedéshez,3. közvetlen tapaszta|atokon a|apuInak, és 4. tu,
datosulnak az egyénben.
18, Társas megismerés
ffi , :,e$N n o ixonlnró rÉnBÉsrr
'
1. Egy poIitikai kampány irányitólaként mi|yen je||egű teIevíziós
hirdetésse| próbálná megszó|ítani nem tú| érdek|ődó közönsé-
gét? Ésaz e|méiyült gondolkodásra motivá|takat? Meg |ehet-
ne-e a kétféleközönséget ugyanazzaI a hirdetésse| köze|íteni?
2. A fiatalok jó része - kerül, amibe kerül - á]|andóan vásárolni
jár, Az attitűdök megváltoztatásáró|, va|amint az attitűd és a vi-
seIkedés kapcsolatáról szerzett ismeretek segitségéve1miiyen
kétfé|e módon lehetne megelőzni, hogy húEa minden idelét az-
zal tö|tse, hogy az összes pénzéta legúlabb reklámokban |átott
divatos ruhák vásárlására költse e ?
SzeméIyközi vonzalom
Az attitűdök tárgyalásában különbséget tettünk a
kognitív és az affektív komponensek, azaz a gon-
dolkodás és az érzelmek között. A személyközi
vonzalom, a rokonszenv, a szerelem és a nemi vágy
területén azonban a kognitív és az affektív kompo-
nensek oly szövevényes módon összefonódnak, ami
az emberi viselkedésben péIda nélküli. A kutatások
némelyike megerősítette a rokonszenvről és a sze-
relemről áItalánosan val]ott nézeteket, mások azon-
ban meglepetésekkel szolgáltak, A rokonszenwei,
vagyis a barátság és a bensőségesebb kapcsolatok
korai stádiumaival kezdjük.
Rokonszenv és vonzalom
A sokak által irigyelt szép filmsztárok összekerülé-
sekor jól láthatjuk a személyközi vonzalom sok, az
egyszerű halandókra is érvényestényezőjének,a fi-
zikai vonzerőnek, a közelségnek, az ismerősségnek
a
és a hasonlóságnak az érvényesülését.Amint azt a
rendkívül magas váIási statisztikák mutatják, a fenti
távú kapcsolat fenntartásához,
Fizikai vonzerő . Legtöbben igazságtalannak érezzük,
a hogy egy ember külső megjelenésétóI is függ az,
hogy mennyire kedvelik mások. Azért nem }átszik
valami tisztességesnek a fizikai vonzerőt a rokon-
szenv kritériumaként kezelni, mert a jellemmel
vagy a szeméIyiségge1szemben viszonylag kevéssé
befolyásolható, Több él,tized kutatásai egyébként
arra utalnak, hogy a külső megjelenést nem tartjuk
a rokonszenv túlságosan fontos feltételének (Buss
és Barnes, 1986; Hudson és Hoyt, 1981; Perrin,
1921; Tesser és Brodie, 1971).
A tényleges viselkedésre vonatkozó kutatások
azonban mást mutatnak (Brehm, 1992).Egy vízsgá-
lat keretében egy pszichológuscsoport olyan táncos
 ,ZSaI
39S]9JPq P eJIÁUqqo} SI89tu 3Áu9ul
-Zal}a^9i qq}u}ZS9IP^3a1 39slazo>1 e 'saualla>1 Á8en
sa8aluas qq9{ul sgzoI1glp} 9sla qqg]8al e Á3oq
'a^}uDIeJ ,(9z6I 'onetqJs s9 JenpquaJJ}q3s) t9]J{p
-aJ llapza{ p al1alIsgJalal 19i{a] 39slazo4 V
,]uru
{au
-qqaSa^uazsUeIIa I9UUe'vzzoq ]]op9ZLrq qqalaZo)i
I9UIII Jo)pIP 'Iopun IUOZSIA Jo{IuP :PJPIU9ZS ]Io^
qqesn>lrledrulzs I9uue 'zaqÁl9ruazs p }F qqelezo{
,{nla^
I9ultu Jo)pIP ']Io^ sa^pa{ Jo{IuV }}apa)ilesl^
In{opun uaq9zs9J splil 'uasa^pei uaq9zs9J Á3a 4a1
-asa zp Dlp 'ip}zoip,r,e.n ueq989sesJ9l 9u (tloteneaq;
ueÁ1o Á3a 4aÁl9uazs ll9Bsztt, e ueqlep8szll 9zo{
-1puo^ arra Á3g ,e[l1zsla; qqg>lur 39u ulaupq'eil,rrurs
-Ia ruau 39slazo4 p 1a{a]9]uaila 91l9uual en3o119pap
-za{ JplI] e s9 'lsgurÁ8a {9ílpql1g uleu Dl {psJg}pqozs
p s9 >1op9zs{xozs e Á8oq 'azsrad InpJoJgIa sI zV
, p aJ9scueJezS
(2961 'raÁ.tre5
S9 lsalJd) ueq9letl9 rg>le1 unt89llo{ P luILU
,Io]PJ
-pq ipl1o^ ualu,Tzsglp^ ueÁ1o razs19) }uTIII QQ9} Btp
-ad 49>1e1 ua}alarua [Ba ze'{9{eI ua]aierua íBa ze
}ulru '{oi9Jpq {e}Io^ ua}u}zs9lp^ ueÁ1o razs194 4es
-J9}pqozs p u9]n rrualaÁSa ]9) ,DI )ie}lplnrrr ]e>l
^9I9J
-as988n;azsso 9luoseq st 1o1ep8szrn rrunr3911o1 y
,(osot '>ices s9 JalqJpqJS 'ra8uqsag) >1e1>1e1 u9B9l
>1rs9ru gsoÁloJ p {I{p'le>lozp ueqy'9lezvzs 0I {psJ s9
'Saru 491zaneu ]p{g{pl (arral9ru zp Á8aluru) errÁug1
-íptq{ 4tIBt p ueq\9lez9zs 77lr-l4.op9zsluozs ual]a^
uue1 elpe1 09slez
-0) e les3 ua;lezsÁ6a 6a;;ulzs9len 1o09s}9]eq ilgzQ) )op9zsLilozs V
LOL
-zo{ p upq{9 Iez7zs 17'>1aula3l9zsaq upqqpDIeÁ88a1
p Ia)HDIe '1ntuza,lau8aru }taila{ iJaqua {iloJpq p
1zp Jo>IItup'{9ipl p ugros relel9Bszil {euI9}uIuI Is9z
-oil9Jeq {oS9{PIJ9g ,19lsPuÁ3a 4au19 azssaru uaÁi
-rur Á3oq 'ze stÁBen'39slazg>1 e eíglsgíaqqqo[Ba1
>1eugB9sl9req Jaqua }9l lulJezs {os9]p]n{ V '(EL6l
'ulqnuJ ilo{q 1nlaq uo89slongl úulores1o qqafiaJ
-3a1 191s9tuÁ3a epeureqÁ8a 4or9d e Á3oq ']IRJap
-Il s9 'lp {a]]aluDIa} ]erulaJ9{ tlugrt 39ssez9q Jaza1o
ueq9rqdlapellqd uaqla^9 spcuIIIIJpq y . bgslezoy
,>ieuzo81op
{I{au sI lgzaÁu9t s9ru '>ini3o1
ru191 p[eu luililp 's9 '(1261 'uo$e1 s9 uosdruoq1
'o{sui'aqaorlg) eulnrozs aqJ9119q arrÁuuauele.,l
PqlUIu gJazuo^ ]P{IZIJ e I9uvs9lZseP^DI {unsJ9l
-sez9íqsrueÁ8n'uapultu anzsaA s]uls pJ9Iü9zs {aJaq
-ua d9zs up9l}IiglalazBa191 9qs9na4
.(6361 .sarral}n3 s9
i3IJ
-puaxJ 8au 1elelnru 19d9>1Áu91 9u gzuo^uoÁ8eu Á3a
]u9{9SIa Iau)ID{P 'sl I9u 59 IPIJJ.aJ e ioze ]u9IIlU -
19farazuol 9u pfasln4 so8epg Á3a i9"rd94Áu9J {9tI3I
-9u9 PJqqPÁuoSJPIP ')iP]]9l uosrtu-^] ]IRZs9i I3^9S
-g1darazsgt; 9u IplpIJ 9roÁuoÁ8 Á3a pgla 1ep8szr.t e
>1qe'1n9pl9d {|IJ plsIua]a [Ba ze 4ozy,49119pfaru
sI upq{o}pl98szlt sgru }s9]eqlzspJ}uo4 y ,eqÁugr
-]9rI {aulua{ }}PIur S9UiuosPqaZsSo 9u9u9} 1aÁl9tu
-azs {Is9iü e u9npÁ5i ,(1961 'ralaaq6 s9 sruray) >1eu
-zo{]p]nu puua9 apl ;Ls9uala íBau qqasoÁu9la png I
p p
4nl9rr Á3a pq'1a^ 1Áu9; zssor sI aDlgu s9 eDIeIJJ9J
uop9ru sa{epJ9 :I9Ip za IunJaIusI ]Iai9^DI uapaÁBg
,(9261 Ápue1 s9 p3i5 !
7761 'Burro1s9 8uruag 'qsod
-aq3) ueq989spsJ9t 19req Á8en ;au}red 9zuo^ ruau
1ullu 'gzuo^ {aua}Ia{ 1sgruoÁuaq qqoí {9u p puru]
'{PIJJ9J P pu]W ,uP^ IPSs9lPq 9}Za^pai aDIUnS9Ia{
-9u9uo pulul 'PDiunsn}9]s SII9IJOZS pullu SJ9] ,!s9u
-ala[8au 9f Á3a Á8oq 'ze uaqzs9J zsel7^p 'gJazuo^
Ip{IzIJ p so}uoJ uaÁlt 1r9nu Á8oq 'ars9pr9{ p eJJV
,(zgOt'auq,u.
s9 uqo8rey,g) sr ueq89ssuzql1e 39ru a.tlalp 'Grct
'saqlPw) UPqTPZSP{PZS lqqgs9l leloscde4 e ulauPq
'soluoJ IP^9u]IDIIP !]^apuPJ gSIe Ze {PsJuIau gJazuo^
Ip{IzIJ e Á8oq 'lliuapH ]9s 'llozo]Ipl uras 1úu91
-1o[ Áu9rupara zp ap '>i9qal9rusr8etu sI IplxuloTp{Ip
qqo1l3}3IJ9spi V ,(996I 'uptu}}og s9 strtpqpJqv'uos
-uoJV 'Ja}sIpM) upqlpl p ]Itutuas 1elruoÁu ruau 3e1
-rlelro4eÁ8 4o39suopfeln139srÁl9uazs e a4alp'1a3
-9szs9i sllpl3ozs e 'ptoua8r1lalul zp s9 'isgtuÁ8a 491
-Ia^pal arrÁuuaru 4arauped e Á8oq 'upqqp lada:azs
11ozs19[ gJezuol Ip{lzIJ e Belgryzt4ÁBor{ '>{9uplnru
1ze 4aÁugtup eJa zV,la>Ias9lai9u9 uapa8Bry }F_lzs9{
19tr4nfarazuo^ Ip{IzIJ
p s9 }Ipru9zsluod 4autaflzsa1
-8gsrÁi9uazs 19^a^lzs9] p lguatrtsl {g]p]n) V 'pt
{a]]a]Igl }3^}9pJ9{ 9le{9u9 ]9rauupd 'u3la}^9u Ia^
-DIuapullü uaqlaunzs V,Ia{InJaulred 11o1zsepl,t4
uaDJezsuel]e19^ azsso {p}zoq 1an939s1l3as dgS914u
-pzs ]a{guala[8au e Ioqp ']1azelJazs 11alangfazsso
;;|;,;;; |,;;iL;;;,S
708
Akik szívügyekben hisznek a csodákban, talán
abban is hisznek, hogy mindannyiunkra vár vala-
ho1 a világon egy tökéletes társ. Ebben az esetben a
Iegjobban azon kellene meglepődnünk, hogy a sors
milyen gyakran fondorkodja ezt a személyt kőhají-
tásnyi távolságra tőlünk.
lsmerősség . A közelség vonzalomteremtő hatásá-
nak egyik fő oka az, hogy ismerősséget eredmé-
nyez, márpedig egyre bőségesebb bizonyítéktá-
masztja alá az úgynevezett bemutatási hatás léte-
zését,azt,hogy azismerősség önmagában is növeli
a vonzalmat (Zajonc,1968).Ez az ,,ismerósség von-
zalmat szül" jelenség meglehetősen általános. Amint
a vagy Mozart, vagy Schönberg zenéjéhezhozzá-
szoktatott patkányok is a sokszor hallott zeneszer-
zőt kezdték kedvelni, úgy az embereknek is a szá-
mukra értelmetlen szótagok vagy kinai jelek közül
azok tetszettek leginkább, amelyeket gyakrabban
Iáttak, Ez a hatás akkor is érvényesül,ha az embe-
rek nem tudják, hogy már találkoztak az adott inge-
rekkel (Bornstein, 1992; Bornstein és D'Agostino,
1992; Moreland és Zajonc , 1979; Wiison, 1979). Je-
len téma tárgyalásáho ztalán legjobban az avízsgá-
iat illeszkedik, amelyben a résztvevőknek arcképek
nézegetésesorán azt kellett eldönteniük, hogy
mennyire tudnák megkedvelni a látott személyeket.
Kiderült, hogy miné1 gyakrabban 1áttak egy bizo-
4,0
o
3,5
\o
t mondás nem nagyon állja meg a helyét.
\o
E A kutatások egészen 1B7O-ig visszamenőIeg ezt a
C
o
D
E
3,0
o
o nos bőrszínű ,94 százalékuk azonos vailású, továb-
2,5
0 1 z 5 10
Előzőleg hányszor látták a íényképet
18.5, ÁBRA . Az ismerősség rokonszenvet szül
A kísérletrésztvevőinek a bemutatott fényképa|apján el kellett dön-
teniük, hogy a való életben mennyire tetszene nekik a képen látott
személy, A legalacsonyabb értéke|éstazok adták, akik első alkalom-
mal, a legmagasabbat pedig azok, akik már nagyon sokszor látták a
képeket. A bemutatási hatás érvényesüléséneklehetünk tanúi (Za-
jonc, 1 968 nyomán)
1B, Társas megismerés
nyos arcot, annál valószínűbben mondták, hogy
tetszik nekik, és hogy képesek lennének megked-
velni (Zajonc, 1968; lásd 18.5. ábra). Az eredmé-
nyek nem váitoztak akkor sem, amikor a személye-
ket ténylegesen bemutatták egymásnak (Moreland
és Beach, 1992).
Az ismerősség keltette vonzalmi hatás egyik ötle-
tes vizsgálatában a kutatók egyetemista lányokról
készített fényképeknek mind az eredetijét, mind a
tükörképét előhívták, majd megmutatták mind ma-
guknak a lányoknak, mind barátaiknak és kedvese-
iknek. A lányok 68-32 százalékos arányban a tükör-
képrő1 készüIt képeket részesítettékelőnyben, bará,
taiknak és kedveseiknek viszont 6I-39 száza7ékos
arányban a nem átfordított képek tetszettek jobban
(Mita, Dermer és Knight, 7977).Yajon miért?
A tanulság világos. Ha az ember nem lélegzetelál-
lítóan szép, esetleg gyengéd érzelmei nem ta]álná-
nak viszonzásra, próbáljon meg kitartóan aváIasz-
tott személy körül forgolódni. Két igen hatékony
fegyvert tart a kezében: a közelséget és az ismerős-
séget.
Hasonlóság .
Egy régi mondás szerint az ellentétek
vonzzákegymást, s a szerelmesek is szívesen hajto-
gatják, hogy mennyire különböznek egymástól:
.En evezni szeretek, ő inkább hegyet mászni." ,,En
mérnöknek tanulok, ő bölcsész." Arró1 azonban
mintha megfeledkeznének, hogy különös módon
mindketten szeretik a természetet, értelmiségiek
]esznek, demokratapártiak, azonos nemzet, vallás
és társadalmi osztály tagjai, azonos az iskolázottsá-
gi szintjük, valamint a köztük lévó korkülönbség
valószínűleg három évnél,intel}igenciájuk különb-
sége pedig két IQ-pontnál kisebb. Röviden, a régi
következtetést támasztják aIá. Az Egyesült Álla-
mokban a házaspárok több mint 99 százaléka azo,
bá a statisztikai felmérések szerint a házastársak
nemcsak szociológiai jellegzetességeik (életkor, faj,
vallás, iskolázottság és társadalmi osztály) tekinte-
tében hasonlítanak szignifikánsan egymásra, ha-
nem oiyan pszichológiai és fizikai jellegzetességek
terén is, mint amilyen az intelligencia, a magasság
és a szemszín [Rubin, l973) . Egy a randevúzó páro-
kat vizsgáló tanulmány is ugyanezeket a mintákat
találta, azzal a kiegészítéssel,hogy a párok a szexu-
ális viselkedéssel és a nemi szerepekkel kapcso}a-
tos attitűdjeikben is hasonlítottak egymásra. Azok a
párok voltak legnagyobb valószínűséggel még egy
év múlva is együtt, akik a vizsgálat kezdetekor hát-
térjellemzőikben ieginkább hasonlítottak egymásra
(Hi11, Rubin és Peplau, 1976), és - ami a fentebb tár-
gyalt jelenségek szempontjából egyáltalán nem ér-
sPsJ9} Á8oq ']aqeI ZP {PSJSI89Iü UPquoZP P{o sa8
-eTp9SIE ,{IpoSgJa sI {ns9InSJaqU9 II}lZsaJa)í uaza sI
-uPÁ8n ']P{IPS9]ZSPI_P^ 9z9qu9lp{ )II]}s9Ja8eIü xplP '$
-UaI unÁBa uPqJos9sle {au]aJaZS le)plaJequa uPÁIo
- 3^I3{9u9 PJSP8PIII }P{I9IJuaJaJaJd s9 }allaÁu9lu
-aI9^ ]9ÍPS - {aJaqu3 ZP uaIII 'la^uazsuoioJ ]ZsaJ
-q9 vgZP ua9}aqa]Ial }}9Z9)i {aqq9] 89sqluoseq y
,(1961 'qutocma51)
eídep 4nsglzsoeqpqozs a-11on 39sgzoquglnl
B9sgluoseq e Á8oq '1s9uÁ3a 19l1anpa43au p_ruapaB
-3U Iqup {esJ9ipqozs y ,qqasatlalgra st pu8gsgluos
-eq e 39ur psg}pq tuolpzuo^ e1]31la{ 89ss9rarust ze
Á8oq 'tprapp1 'i9llal9lusr8aru p,lghrodosc í1 Á3a
p p upquoze Jo{
{e]JJ9J uaq^9 gzel]elo>I 1o1e193szr,t
-TIIV ,pJs9IIIÁ3a 4e11o1;1uospq tuau 1t{p ]ultu'{al}al
iolgJpq qqoí s9 '1sguÁ8a >igilanpal8aru upqpp]p
ar939n zp lpsJglpqozs 9]Jluoseq ersgruÁ8a zy
,I9ypI^a
loruni3911o>1e turtu 'Ia]I9 Á3p uaqlaluqa]
y ,>1alza39.t
s9ul uapulru {o{9tp 1e4o1ep8szr.tpp]
-l]P Sa Sa^Ig)pJ9{ IqqP^ot tu9{uozo{9pt soÁpqezs
Ie+I9^a^]zs9r e s9 '1e4o39s}9Jpq 9ln{ppDl ugJos
,lgzoquop_i4
ze 4gpa1'Ba[Iac uoÁ8eu {rjl9} {lzs9J
s9ru '11ode>1 tpsJ9]pqozs 9luospq uoÁ8pu 4n{gzzoq
{nzs9J Á3a ugidep I9IJ9IIJJoJuI gzplnJgzs 19q{a^I
-9pJ9{ s9 1gq{a}zsa} p ioqp 'uarua}aÁ8g tue8lqlttrntr
p lp}}olrsolzlq ]s9ll9zs sauaÁ8ut In}zsaJa{
Á3a >1eul4r1 etsirua}aÁ8a 9^3^ ]zs9J ueq9]ei98szrn
}taz3a191Á3err 1r,{3a B9slgreq s9 8gsgluoseq y
,(666i ':auaqJaH s9 tdse3]
4or9d 91uos
-Eq 9qs9^a{ p ]ullu '1e>l1n39ssezpq lpuo^ {aqqa1
-1apaB9la s9 '1ess9urÁ8e let{9 ueqÁuozstn qqeso39s
-}9Jpq sa qqpso]ozs '{a}pa{ezsa^ 1aqqasa.ta>1 >1orgd
uaÁlt zy ,[a}pÁzspJ Liaqtal9zo{ Iptu{pzs s9
91p^
-{pppsJ9] e Á3e,r p]osJp^ r9139pua.t e 'es9le8o]giBau
{o]9]pq p ]ulru 'le1o31op rdeuzg>1l9q ueÁ1o ze 1rlan
sl u9le1 1níatazuo^ lp)lzu s9 1rgzLrLe;;otD9srÁ;auazs ')nro) ls9p9l)ap]9 urau9q 'zoqs9LlÁ6e
)a} }Ulzs l69sloz9;o1sr ÁDen sgzo!elenoq lP)lu}a 1ol}O|9 )Ps3LUaU ueq9le}|P
)eUe}]]uoseL] U€q9}a]u
60/
-pa1 arúuuaru Á8oq 'ersguÁ8a )ipue1Iluospq sI upq
-qe >1or9d 9IIIazsso uaqln39srÁ19lxezs zoqsgruÁ8a
ze [Bot1 ']InJeppI 1gqlep8szrn ses9la^g}i opa[ra1
-q er;gdsezgq s€I Á3g ,a39s9tualat 1o8gsgluospq
ITnApi u9Jazuol Ip{IzIJ e gu8aur ropleueÁ8n 1en9]
-pplpqeJgie 9pI zp upq{o1elos;de>1 r,l^gi r]zssoq V
uaq{9u9lu 9luosPq
.4u9zzoq plp 'pi lo{ ^}lIPJllP ueÁ1o
I9uJ3uued {unqqgÉai
e Á8p,t uazsIq'39s9luoseq- 9Jazuo^ e aÁu9rupara89l e 4eu
-1eueÁ1o; p {auug ,(zgot 'sa>llogJ ar9sgzrazsBaru
>1araulred qqgzuon8a1 p {aupe{aJol {aJaqtua qq9z
-uon8a1 p {ps3 ,1eu>lntlgíes e 1alai8aru 19q9íÁ3eu
as9uala[8au le{lzu )iaDIDIp '1o1eloscde>1 p Iuua^
-IaJ l9[I9q9Jd 1a4laÁlgruazs ueÁ1o {r)u p pultu '{p
-UJ9J p purru Á8oq '}InJepH 19q9le193szrn 1ep8lozs
gsaJa{sJ9] s9apl^ Á3g ,>1ausara{ la{aJaqua gzuo^
9qs9^a{ - la>19
ry§lsplnpzssll {pqq9zuo^ )inl9u p
Á8oq '19tte {pupup} 1e33ot laAIIx - {aJeqlüa gzuo^
,{unla^ ruIIp pq9zs a-gpuelíeq
9qs9^a{ e 'u9reÁ3e11
Á3 oq' >1nzzoÁlr,is 1an989srru}zsglp^ {puup 19 [arazuon
Ip{lzl] raulred }IeruazsI{ e ÁBoq '91pl{};uoptpln] {pu
^9
-up ua9}aqa]Ia} as91llazssQ {au9uelln1 1o.tgd y
,
(1261'ueruran[S) t9[alazuol Ip{IzIJ
4o:9d e ua4alalanofazsso spsJ9] s9 uo49soÁ1o; tzgq
-ulzs'upqlo,rgq 49poÁl9tzso 491aÁ3r;3aru uapa88ry
ue^9 IglspruÁ8a uaqÁlau 'sr ueqle198szltdara} ueÁ1o Á3a
4e11o1n[ ar4aÁugrupaJa 9luospH,(zz6l'utalsrnru)
re pz [191zs o 4a d9lÁu9; ]]ol}II9 eql9d ua lra zsua ila I
-9^ p lulru '>1eus9ruÁ8a 1allala;8au ueqqoíupsug>IlJ
-tuBtzs relezÁ191zso 1au9ía,razuon te4zt; >1or9d y ,4tz
-otJp1 zaqDl DI 'pulol >19tpnl Á8oq pql9ue '19qgiluod
-ulazs gJazuo^ ip{IzIJ >191zoÁplzso l9d9lÁu91 >ieu
IIII -rpí3e1 Jvd e ueq}e1g8szrn
66 ig^e^lzs9J 4iÁ3a zy
,
(ssot'p1o8utagJ 1aila1
-IazssQ st 19q9íluodruazs glazuo^ 1er{Izu - uala}{ep
1p.;9 ueqle;oscde) s9ue1 uO^9} V
'|ZsSOq
;;|;,;;; l,;'^l;;;,a
710
nolmáink és a helyzetünkbóI adódó körülmények
1épten-nyomon hozzánk hasonló emberekkel hoz-
nak össze bennünket. A vallási csoportok többsége
arra ösztönzi tagjait, illetve azt követeli meg tőlük,
hogy ugyanazon hitű emberekkel találkozzanak és
barálkozzanak. A kulturális normák pedig a faji és
éIetkori szempontból elfogadható megfeleléseket
szabáIyozzák - .8y idősebb nőből és fiatalabb férfi
ból álIó pár példáui még ma sem elfogadott jelenség.
A helyzetünkből adódó körülmények is fontos sze-
repet játszanak, mivel sok pár még az egyetemen is-
merkedik meg egymással, s ennek köszönhetően is-
kolázottsági szintjük, általános intelligenciájuk, pá-
lyaválasztásuk, valamint valószínűleg életkoruk és
társadalmi helyzetük hasonlósága nem fog nagyon
eltérni egymástól, A teniszjátékosok továbbá a te-
niszpályákon, a liberálisok az apartheidelienes gyű-
léseken, a melegek pedig a melegek egyesületének
összejövetelén fognak találkozni.
Mindezek ellenére a mondás, amely szerint az e1-
lentétek von zzák egymást, bizonyos komplementer
személyiségvonásoknál olykor igaz (Winch, Ktsa-
nes és Ktsanes, 1954). A legnyilvánvalóbb eset, ami-
kor a domináns féinek viszonylag szubmisszíg aIá-
rendelt természetű partnerre van szüksége, vagy
amikor az igen erős preferenciákkal rendelkezők
mellett csak a hajlékony, mindenre rávehetó embe-
rek tudnak megmaradni. A komplementaritási hi-
potézist ugyanakkor, legyen bármilyen tetszetős is,
nem sok adat támasztja aIá (Levinger, Senn és
Jorgensen, 1970). Az egyik vizsgálat szerint a há-
zasság megszilárdulása a házasságot követő öt év-
ben elsősorban inkább a hasonlóságon múlik, mint
a komplementaritáson (Meyer és Pepper, 1977). A
komplementaritást eredményező személyiségpá-
rok azonosítására irányuló próbálkozások egyéb-
ként mindeddig nem voltak túl sikeresek (Strong et
a1., 1988).
Ánételek . A 16. íejezetben már volt szó az áttéte-
lekről, vagyis arról a jelenségről, hogy a terápiás fo-
lyamaton belül a kliensek hajlamosak a számukra
fontos személyekkel (szüIők, élettársak) kapcsola-
tos érzelmeiket vagy vélekedéseiket a terapeutára
áthelyezni. A társas megismerési perspektíva az
áttétel fogalmát tágabb értelemben használja,
mondván, hogy ha olyan új ismerősökkel akadunk
össze, akik számunkra egykor fontos emberekre
emlékeztetnek bennünket, akkor a hasonlóság be-
folyásolni fogja a rájuk vonatkozó észleiésünket, il-
1etve az irántuk érzett rokonszenvet (Chen és An-
dersen, 1999).Ez a megközelítés - mive1 feltételezi,
hogy egy számunkra valaha fontos szeméIy feiidé-
zése automatikusan aktiválja az illetővel kapcsola-
tos ismereteinket, azaz sémáinkat - a társas megis-
merés nyomdokairr halad. Következésképpen per-
1B, Tálsas meolsmelés
sze az újonnan megismert személlyel kapcsolatos
információkat az egykori, aktivált sémákkal össz-
hangban fogj uk feldolgozni.
Laboratóriumi kísérletekkel is vizsgáIták az áIté-
teleknek a személyközi vonzaiomra gyakorolt hatá-
sát. Az egyik ilyen helyzetben a résztvevők két tilés-
ben találkoztak. A bemelegítő részben meg kellett
jelölniük két fontos személyt - egy olyat, akit sze-
retnek, és egy olyat, akit nem -, és rövid, jellemző
áIlításokat kellett fogalmazniuk róluk (,,ZoIí őszín-
te" Vagy ,,Piri szeret táncolni"). Két héttel később
újra behívták őket. Ez alkalommal azt mondták ne-
kik, hogy a másik szobában vár valaki rájuk, akivel
hamarosan találkozni fognak. A másik szobában
lévő titokzatos ember leírását úgy áIlították össze,
hogy hasonlítson a bemelegítési szakaszban az
egyik fontos személyről adott leírásokhoz. Az egyik
kísérleticsoportban azúj szeméIy a szeletett fontos
személyre hasonlított, míg a másikban a nem szere-
tettre. A leírások valenciájának ellenőrzésére a szö-
veget másoknak is odaadták - az igy létrehozott
kontrollcsoport tagjai kizárólag a mások számára
fontos személyek 1eírását kapták meg, nem az ő
számukra fontosakét. Az eredményeket a 18.6. áb-
rán láthatjuk. Amikor az új személy hasonlított a
fontos személyek valamelyikére, akkor attól függet-
1enüi, hogy a vele szembeni attitúdjüknek megfele-
lően kedvelték vagy nem kedvelték, a kísérleti sze-
mélyek mindig elmosolyodtak! További, hasonló
eljárást alkalmazó kísérletekis alátámasztják, hogy
pozitív fontos másik
ffiffi
ffi..
l\legatlV l0ntos maslK
uI
4,5
1E
Kísérleticsoport Kontrollcsoport
18.6. ÁBBA . Áttételek a személyközi vonzalomban
A résztvevők attól függóen kedve|ték az ú1 ismerősöket, hogy azok
milyen mértékben osztoztak a résztvevó áiial fontosnak tartott sze-
mé|yek tu|ajdonságaiban, va|amint, hogy annak idején pozitív vagy
negatív attitűdöket tápiáltak-e irántuk. Vegyük észre, hogy az értéke-
|ések sokkal szélsőségesebbek, amennyiben az új ismerősök a rószt-
vevó saját fontos szemé|yére hason|ítanak (kísér|eti csoport}, mint
amikor valaki máséra (kontro||csoport) (Chen és Andersen, 'l 999
nyomán)
soJozs lpss9tuÁ8a zp ÁBoI4 'eÁu9uroÁ1o;4rÁ3a >1eugl
-elosede4 t39s>1o s9lzsaíraltlu9 ze s9 IuelaJazs V
(,3661 'uo-ly s9 tIpIuJoN
'UOJV :aJ9S9J9uITaJ P {au9{9u9tu ios9zoll9^ IIli{
-I9u uialaJazs p lp}pp 1a39s9laqa1 9tIluospqezsso Iq
,tuzgl
-q9^o1 {as9sJuaJazs 9qs9^a)í uaqualaJezs y)
-pÁSpru ppeln8ueq gí e ua;LrazsÁ8a 1aqa1 ruau ]Irup
a119la )TP]IO^
- luruI 'u9]n S9se equelaJazs P iPq
-qpsolpzo]T9^ uesu94t;tu3tzs {ospJ}aluo ze stueÁBn
'}9s9lzsa[Ja]]i u9 ZP IulP]nIu llalaqal q ueso391t,\ e,l
-}rFoSPLIaZSSo }IPSPJ!3IUo ruPln s9 I]]9Ia s9Sa aqrual
-arazs 1eugí9luru Á8eu uaÁlr .,4as9sJuaJazs" uaq
-uralaJazs V , k007'uory) u9Jos gsla ze aqrual
^9I9J
-aJazs {ausa ueqÁu9le peu'reqÁ8a'1a339s4u;zs9p,,r
,e19
Á8eu uegr8nD1 )i9lsIua}aÁ8a sanggsla zV 1ezs
-9prc8szrn rqq9ln8a1 p a-{allal {asauleJezs Á8oq 'sr
]ZP }]ozo{ I3qq9l '{Hau {a]]allal SI }S9pJ9)i S9III {oS
,11o1nI
1n^pluezg aq>lnzsa >IpsJ tÁuuaure 'aJs9pJ9{
.,2a1 Á8en ry" P inlupP ilalla{ vsel?^ soleloscda1
Ip^9spJ}aI u9 ze 'sa89s}aqa1 úuue 11ep r;ad uo.t
-9q uel9q {IpoSPlu uapuliü InlZSaJaI u3l9q Z}1 IPu
-{o{pp V ,upJos JalzsauIazs vsg ÁBa tgleloscde4
>1au9s9lzsa[re}p1
u9 zp s9 s9se aqualaJazs e elp8
-szl^ I9n1o{pp sa^99sla p[}rodosc Á3e {9]plnx
,}eza^ zaqs9lzsa fralqu9 sroÁ3
IxaIaJazs p ualü 's9Ia^J9 ze 4tz9ueq'9t 1lgze 19q
-3} IuSa aqlualalazs ,S9ZJ9 gtllotuPlü '{Iu9uo] UPs
-roÁB eq 'uasouoln{ 'asglzsaf,ralq u9 zp ualu iueu
-eq'>1eulnI zoq39sÁuo>191equ9 qqoÁBpu lptpza ualx
'u9zp )ips3luau 3tpad39ru 'ar9s9lzsaíra}pl {11íu9 {p1
-p^potu {aJaqtua zV ,pJ9s9l]s9lp^8aru >1urc[l9c 19íes
rupuzspq {unpn] 1a; la4aÁlarue'19q939s}razsd9u
uadd9 Á8e.t 19lqlasgpgzgÁB8atu ]sgllp^ Á8e,t re>lrlr1
-od'19q9lazs9^DlusJPIPZs'19q939sesr91 n9JPq In9p
-19d >1unlnsazs9J sI ILLI zeze 'zoq9s9]I]uapt s9 zoqreí
-1uod9z9u'zoqlps9JJoJ )ipuup 4unlnfgzzoq z3qI{pI
-pA eAInJe{ ,{puJpí
Iazo) 1anasgpa4anou {LIIps9JJoJ
s9 1ura89ssad9>1 sq9rcualod srÁ8pn'1assapsa{ra111
-u9 {olplos3de>1 ru4ur zV ,(866I 'uolv s9 uptüJoN
'uoryJ a89s9laqal4au9s9lzsa[ra}I{ u9 zp p{o qqps
-o1uo;3a1 >1il3a 4au9s9zJ9 saluallal rualaJazs p ]uIJ
-azs eíluods919 >1osn891otlctzsdlgtlozs saÁ8g,, ;ua1
-alazs p 3o1op 9t ueÁ1o 1r9rpli" :1apn8eru equ]ezs
{n(I9Ip1 i3ss9pJ9l e Iezze sIJgIu Iü9 '..3o1op gí ru
-ual {ausaulaJazs uary" :gpnugnlÁu 19qluodruazs
soÁuoztq zselv^ V ilp{o]plosade4 tla1 IarutualazJ9
'soJozs I{ {PuP]]){PIP u9IW i{esaulaJazs {eJaq
-Lűa Ze )euzsel u9ll/{ . esgpseheq U9 Ze s9 ula|alazs V
,(qgot 'plar{csJag s9
1aqdue3 'uosdtut5) p{I9u rual
-arazs 8atu pupospz9q urau Á8oq 'p]puotu 7ze e19lpz
-7zs sB iplJJ9J p puilü '{9u p puilx ro>1as9119rusr3eru
sa-}86I 1e193szrn se^IgpJ9{ V ,aJ9ia191I3J sa89s4nzs
4rÁ3a 4n8gsuolztq ÉeÁue}ulru '{nlua]uDla] nalla{
Á34 qq94ut 8tputtu 39u erBgssezgq p leui9u p
u9lapza{ ruop8zoru elslululal uJapou p 'uaq9pl ze
LLL
upqqv, (2961'peqday) 4rza>l1apuar p8B9suop[eln1
l1oup} {puso}pu9^pl sazsso ze 1u94q9Á3a pr{'{aulaJ
-ezs ruau 1qe'1aÁl9ulazs ueÁ1o ÁBa azsso 1eu9upos
-pz9q as rol1e 39ur Á8oq 'pttol}Ip apaÁ8auÁ8a Á3a
-1urru 4oÁu91 elsrualaÁBa zp 'pppIIIJpq}9{ Á8a}u]ru
,1I9^
{rlIJ plsTIIIa}a[Ba ze ueq-L96l 9qqasgJa pulu]
ueql9 Ju{IlIJpq }Iluila ze leloscde1 qzo>1 8gssezgq
,zaqualaJ
e s9 rrralalazs e upquoppesryl r]e8nÁu V
-azs p sJulu azoi l{üruas >1auÁlarue 'ars9zaÁ8aBau
qalzn Sas9prlznzs tlBa ]uruI'{aualuola1 Á3;r 8tputu
39u er89ssez9íqr- ueq9J|}p>1 qe3nÁu ruau Áu9q95
,sII9zJaAIun tuas
I9JIo^p} s9,ttalai qqeíp'zoq89ssez
-pq p up^ azo>1 Á8oq 's9peie19^ u zp ap'r39l eup8
-oJ I]IeIaJ3Zs snII}uPuIoJ y. 69ssezgq s9 ua|alazs
,9g'0
l9u{9u '9s'0 IPU
-{PTJJ9J a>I9u9 gleqltnÁ8a S9IJ9IaJJO{ e 'pss9urÁ8a
,9ro1 (..au
T9leJJo{ ua}Ia{9sJ9lx IpsJ pl9{s 19>1 y
,ueq Io1pqz;q3aru uaqi9u9tu safla1 'uazr9 Á3n")
ruopzlq e s9 [.,alrg 19uual8au luapuq,ltr") s9po4
-sopuo8 e '(.,aln1l9u ruual8aru {9upn} uazaqa5")
s9pgia{ e :1nsolrodosJ 9Jo{ ptu9] 9J urorgq 8rpad
p[9l9{s lüaleJezs y ,ry9119$1aq arúuuaur Ia]aI9]}
s9 'ileJ9 '}I9posJ ']1e}zs! 'sa^uazsuo{or arrÁuuaru
Ál9ruazs 4sgru Á3a Á8oq 'u9ul 1zp eplslatalazs V
,(gzot 'ulqnu)
1n[9r papsaiJezs }9IpIs9J9Iü uoF)i s9
'il9l[rrÁ8azss9 }S9lIriP 94e1 }eulaJazs P s9 lala]aJazs
p 'solllgzs a[gu9lpzs soÁugruopn1 grsla 4Á3a rua1
-aJazs sn{I1upilloJ V,ta4as9laÁ8rl8aru rdeuuaputur
uatíy ze >1plsgra8au sI {os9lpln)i V ,uaqqesQuoln{
{un]aJazs tuau laIDIp '1ugrt >1aÁl9tuazs ueÁ1o 4un1
-gldp} 1aullaJazs saÁl9pa,tuazs Á8oq 'p{]IJ lüas zp aA
-leilI '{l[9laq iasaullaJazs 4unÁ8en rrteu ap '{un]al
-azs uoÁ3eu 1aiDIp '{aJaqua ueÁ1o {puup^ uaq9lal9
4unúuuepulry
,]elaJazs sgJa
lultrt qqo] tualaJazs V
s9}ZsP|9^l9d s9 [Uololazs
i ..aJD1PIPA Zs}alza{9Itug"
Á8oq 'ipza4 lezze I\eIe^ pq 'Iuual uas9J up Iueu s3
,pJsplx Dluas 'l,Iposeq erg8euuo sDIpsJ Dlp '1unB9s
-{nzs up^ an4epnseÁ1o rol1e '1unÁ8_elr ergsgllsou
-zseqerf4 89sla;aust É9r Á3a u9psnd rueu s 'pJlpl
-oscde>1 Á8en er8gq9req f4 eq
Á8oq'ze 39slnue1 y
,(6661 'uasrapuy
s9 uaq3) Iuz9pl {9[8oJ gla }s9lpl{ sas9pailasl^ s9
-ru8o1 sazsso qosgíaq p119 4osn891oqczsd19lcozs ^r]e
{ulglx9s }}op9l9^I}{p }}pttx {9sgJetusl [rt 9]}Iuospq
4n[9r e'l;pzlg I9J)alaqua so}uoJ V,y9[8oJ tulosgÁ1
-o}aq SI }a{as9}a]Ze{}a^o{ P 59 ]alazal9ltua ZP In9p
-19d'19ignalazsso soIII9zs s9zo31opla;9IJ9IüJoJuI zp
u9]n {nsgp9lp^1ulp s9 '(>1aup9t;zsa191a Á8el) {pup9i
-9^l1{p upsn{I1pruo]np {plu9s p '{n}}gl (uaqtazafa1
,8 p
s9) u9fala 1aza[aJ p 1zp ]uIuV ,Ias9lalaj p {9tu9s
ll9^I]ry zp u9Iala19}19 soleloscde{ Ia^AuazsuoioJ p
;;l;,;;^;,;)il;,.,;
712
ffiffiffi* ffii;-,, ffi,o'
ffi*
ffiffi-
ffiffi-
kapcsolatban éiők hajlamosak kedvesi.ikről hason-
ló módon gondolkodni, mint saját magukról. Vagyrs
a két személy énje néha a felismerhetetlenségig
összeolvad. Az egyik üzsgálatban,,a másik ember is
az énem része" jelenség azonosítására házaspárok
azt a feladatot kapták, hogy miné1 gyorsabban dönt-
sék el a bemutatott személyiségjegyrőI, hogy rájuk
illik-e vagy sem. Előzetes vizsgálatok segítségévela
kutatók tudták, hogy mely tételek igazak csak a vizs-
gált személyre, míg házastársára nem, vagy épp for-
dítva, igazak csak a házastársra, de a vizsgált sze-
mélyre nem. A résztvevők az elvárásoknak megfele-
lően lassabban válaszoltak és több hibát vétettek
azon tulajdonságok esetén, amelyekben küIönböz-
tek házastársuktól (Aron, Aron, Tudor és Nelson,
1991). Ha péidául valaki nem igazán nrLgyLeLkű, de a
szerelme az, akkor hirteien nem tudja megmondani,
hogy a nagylelkűség melyikükre jeliemző tulajdon-
ság. Eltart egy ideig, amíglisztázza magában, hogy
bár szerelme nagylelkűségéből ő is részesül, ő maga
korántsem tekinthető annak! Az ilyen jellegű zavar
mindazonáltal jó jel, ugyanis egy másik kutatás sze-
rint ,,a másik ember is az énem része" jelenség egy
egyszerű képi módszerrel mérve (lásd 18,7. ábra)
megbízható előjelzője a kapcsolat tartósságának
(Aron, Aron és Smollen, 1992).
. Több társadalom-
Szenvedélyszerelem és társszerelem
kutató is megkísérelte már a szerelmeket oszíályoz-
ni, Az egyik legelfogadottabb felosztás a szenve-
dély és atdrsszerelem között hűzza meg a határvo-
nalat (Hatfield, 1988; Peele, 1988).
A szenvedélyszerelem erőteljes érzeimi állapot,
amelyben ,,gyengédség és szexuáIis érzések,fel-
dobottság és fájdalom, altruizmus és féltékenység
együtt kavarognak az érzésekviharában" (Berscheid
és Walster, 1974,177.). A szenvedélyszereiemben a
fiziológiai arousal annak felismerésével párosul,
hogy az arousalt a szeretett lény váltotta ki (Ber-
scheid és Walster, 1974).
A társszerelem ezzel szemben ,,az iránt a sze-
mély iránt érzett ragaszkodás, akivel életünk eró-
sen összefonódott" (Hatfield, 1988, 205.). A társ-
szerelem jellemzői abizalom, a törődés, a partner hi-
báival és egyéniségévelszembeni tolerancia, amely-
ben a heves, szenvedélyes érzelmeket a melegség és
']
B, Társas megismerós
18.7. ÁBBA . A másik ember is az énem
része
A kísérletiszemé|yeket ana kérték, hogy ka-
rtkázzák be a kapcsolatukat Iegjobban jel-
lemző ábrát. A kutatások azt mutatják, hogy
a partner énjéve| való összeo|vadás mérté-
ke bejóso|ja a kapcsolat tartósságát {Aron.
Aron és Smo||en, '1
992 nyomán)
a ragaszkodás érzéseváltja fel. A kölcsönös függő-
ség és az erős érzelmek hőfoka a kapcsolat fennállá-
sának növekedésével egyre fokozódik. Ezt támaszt-
ja aIá az a jelenség, hogy a hosszú ideje együtt élő
párok már akkor is végtelenül elárvultnak érzik ma-
gukat és nagyon vágyakoznak egymás után, ha csak
rövid ideig kel] távol lenrriük egymástól, A megszo-
kott partner elvesztése pedig érzelmi összeomlást
okoz. Az erós érzeimek paradox módon a társszere-
lemben éló pároknál meglehetősen ritkák, aminek
az lehet az oka, hogy a partnerek az éleI mindenna-
pi teendői során már kellőképpen egymáshoz csi-
szolódtak, és jó1 kijönnek egymással (Berscheid,
1983).
A fent idézett felmérésben sok fiatal vélte úgy,
hogy a romantikus szerelem kihúléseután a házas-
ságot nincs értelme tovább fenntartani. Nem akar-
juk elkeseríteni a szerelmet annak szenvedélyes
változatával azonosító fiatalokat, de a legsikere-
sebb hosszú távú kapcsolatok a társszerelemre épül-
nek, és mind az elméleti, mind a vizsgálati adatok
arra utainak, hogy a szenvedélyes szerelemre jel-
Iemző intenzív érzelmek nem maradnak sokáig
íenn (Berscheid, 1983; Solomon és Corbit, 1974).
Miként a XVI. századi író, Giraidi mondotta volt:
,,Egy szerelem története bizonyos értelemben az
idő elleni harc drámája."
Ezt szemlélteti az a kutatás is, amelyben hosszú
ideje ferrnálló amerikai és japán házasságokat ha-
sonlítottak össze. Az amerikai párok szerelmi há-
zasságot kötöttek, a japán párokat viszont a szüIők
közötti megegyezés hozta össze, Amint várható
volt, a házasságok kezdetén a kinyilvánított szere-
lem és a szexuá]is érdeklődéserőteljesebben volt je-
len az amerikai, mint a japán házasságokban, azon-
ban az idő múltával a szerelem szintje mindkét cso-
portban csökkent, tíz év múlva pedig teljesen eltűnt
a két csoport közötti küIönbség, A kutatásban részt
vevő házaspárok zöme egyébkéntelégedett volt
mély társszerelemmé átalakult házasságával, ame-
lyekre a partnerek közötti jó kommunikáció, a mun-
ka egyen}ő felosztása és a döntéshozatali egyenlőség
Volt á]ta]ában jellemzó (B1ood, 1967).
A tanulság az,hogy a kapcsolatok kezdetére jel-
lemző földindulásszerű szenvedélyszereimet a ké-
sőbbiekben felváltja a tartós és kiegyensúlyozott
 ,I
tueu ils9lx e 1e>ltesrg{l9ta^ {nluzoJg{ ile)i eI l1Qz
se6eul seOeul se6eu.] uOIajOZs
-9i iaqq9} ueq9lapJ9 iauug ,{aDI9pazruau gza{
11nsetlelag
-}elo)i p )9(uqq9^o1 u9lulzs pfeu 1a>lraiug8 >1r4e 'ar
seOeu seDeul Áuosce1 e u]sIa]OzS 9Zu0
-19I Ipupsspqzoq lqop9tn ÁBoq '4euposorgd 1r9ze
seOeu] Áuoscele seOeLl l,ü0|0JOZss]91 )9u s9 IeIJJ9J p a^z9u l9qluodgz9u s9llr.llo^g
,epl
se6eLu Áuosce;e Áuoscele uJalO]aZs lrql) )p9}pqloros ryr89}erls Is9lzsp{g^J9d Á8en as9p
-aIIasIA sIl9nxazs {9u s9 ipIJJ.aJ e Á8pn re39sso19fes
Áuosce;e seOeul seOeul u]alalaZS u9Il]nq s9lzsel9nr9d p 11929{ )taqqgJ
,tzaÁugupara
SnlllueuOU
}9s9zaulau9elí9 (uo]elrn uaq}asa sorugzs) 39sua1
Áuosce;e seOeul Áuosce;e uJaIO]aZs -aí sas9pa>ilasp qqg} arÁ8a s9p9plapl9 tpt4la1 tug,tt
)e^ 9IJ|Io^a zp ueq9Jo)i 1osn8g1oqctzsdlgtcozs y
'{9lIa^ou }9ÁI9se
Áuosce;e Áuosce;e seDeul 10}a.lazS
1eugs9porodezs tíBel )ipu9s9ppJplx uaqta19 u9Á3a
Áuoscele Áuoscele Áuoscele tlolO]azs s3ulN
ze l?u?s?zapual {9tu9lqord gzgquoln4 e uguepfeq
Dgspaza;e1o113 Ál9penuez5 s9lIuJ!}uI s9'Iauza>ilapual IaJJ9119q p4laua8 uagza{la^Ql
,H
19qqa 1a89sualaI s9qcrzsd V 4atp9lía1 u9ueÁ1
(u9LloÁu gg61'0laqua15) 1auzeÁugupale }au]la]azs
-oJ IgIIiIul^9 S9p9lZsPI_P^I{ Sa}eZS9IüJa} P uP9IuoS
alte1 9zoquo;n1 cloÁu t9tc9utquo1 1eu9ígtzuautp uro]9q L!aIarozs V -pq zoq{osntuzlupqJalü ier8g1orq p )iosnuzIupqJ
e}a;9Lu;a0ozsiuolpq uo|o]azs V . rvzy1gyl,z,8l -au rer391oqctzsd e ÁBoq 'pAInpuIDi 19qqe 8rpad39u
'4rzo41e13o1 la^9]apaJa 1a89suaiaf s9qcrzsd e er391
'1aíruiq trras {pnlozu9drutsc p u3q}9}ualla le{\aJaq -oqctzsd s9lJrllo^a ze tíBoq '{nDaUFIIa J9III uaq}az
-tIIa ZV ,]P{op9ln ze aflanau s9 Ptr9ld9l'a[p9n st u;q -a[aJ ,tzy ,sr rqqa89r8al lrÁ8a ze uaqÁ8a es9lllazo)i
e Á8oq 'uo^ soluoJ ueq9}au9uQl4uníe; y9zg,19lgB -8aru glndele u9laI9uIIa s9IJ!1o^a uuy\Jpo 'qqe1,93a1
-eu 19íes iupo>1sopuo8 sad94 uau 39u raqrua ;uo>1 >1rÁ3a s9pgzuo^ sll9nxazs s9 snil}upuor y . l9tD
9luospq p Jo{Itup 'lruJ9zs 4aupaÁ8a 119ula; uaB9r -9}el}s )eu9s9u)e|P!) )o}B|Oscde)J9d e s9 sg}zse;9ru9d V
r9ru zu9drutsc Á3g
,zaq9s9r9ia a39sllarg sa[la1 sa39s
,rzruallaí Ál9panuazs
-{I}zs 9pl qqpzssoq puup'aJazspuar8apt Áu91919 tlBa
qqallalazsso 19uiu Á8oq '{n]]a]J1rua J9III uaqlaz Áuosrele ropleueÁ8n '8gsllazalaio{Ia s9Ja s9 s91
,€ ,ls9I9I!}
-a{aJ V 9pl3rro>1 sad9lgporodpzs p pl9lll -1ulpu1 sp3eu 1aullaJezssJ91 V ,seSeru 9sn{uuplxoJ
-9ZS IPp9ln PsuSolzlq FIeq ua{91a}9{ l^Pt r.lzssoq e Áuoscele psg}IIüI]uI ualalazs ipl p uaqzo{Iu lug
s9 A}zualu{ 9IpA iaJJauued uapaÁ8a Á8oq 'ugros grc '9zrualla[ 39sllazala1o41a Áuoscele ze s9 Ál9panuazs
-!Io^a zp DI }In{pp Á34 39srraqure zp 1ulJazs 4osn3 sgJa ZP aJ9}}a{pullu uaZSIq 'sn>IlluelxoJ s9 {P^
-g1oqcrzsd s9l3|Io^a zV, ft661'ssng) ]939ssara4s 1aqa1 lugreÁ8a 1ngpl9d Uaq}aJe{ P uaqqa lxalaJezs
>1eugsgporodpzs s9 {pu9s9ppJptuuual {Ipp9}n IIa{ -Ál9panuazs y,4izaÁugurpaJe }aulaJazs aig;cloÁu
,s o]Pq]PI uPqlPZ9Iq9] ,Z,8I e IglJ9ulqluoi gZgquQInI
{n{upusozlq In39^ s 'l9s9{ozs Á8e,t i989suaprq
,7 'u9Jel ,gla]azsso nllru8o1
1nraulred >1nruzoÁppe{p ile{ 8aru les9p Iazs9Jg}o{p saÁ8a zy 91nÁu9rt
-a{IasIA sllpnxazs s9 spsJgi sa39s4l1zs zoqs9zrue8o; pJ9s9t]pluual 1elosrde4 e 8rpad 39slazala19.11a ze
p )inluual IIai )ípu)ipspp9[ ,g 'paulred gza>l1apuar '9^a]3zsso s9IJgAt]oiü 9pe8er8au 19s9zJ9 snil]upru
p -or ..39ssarulaJazs" p s9 1plx1ezuo^ sll9nxazs p ÁI9p
1a339ssad94 tsgporodezs qqoi3a1 9]eqa1 inIuI9Ip]
8au ,7 'uaqÁuasran gÁ1o1 p9reí3e1 Áua49rura1
11a>1
-a^uazs p 'gna]azsso lulazJ9 91asr.nd94 1939ssouoso
_Io{
ias9zJ9 ze s9 1aB9slazo{ p sp}Iurllq ZV '(986i
'8raqura15] e§uoq ar89sllazala1olla ze s9 arÁl9p
üala]azssle} p }ultlJ 'so]uo}
9qs9na1 atgna1 -a^uazs P 'PJS9}IIüI]uI ZP :aJ9^a]azsso uloJ9q laul
-azsso Álgpanuazs u_]3|a]azs sn)il}ueu]o] B ueq9zs€)ezs l9s9) }019 zV
-IaJazs e Álarue 'alal9urla8gz§IlloJ9l{ Iuala.taz§ p
,>19tl;e1
Igupl }s9]zsoIaJ qqp]]ozo8loptt 1eng1 4a9t
-1s;L;azsÁ3aal up}]ozl|l t9sg}uoq 9ien enlosndllp
IIJa Ie Ja z s s J9] s 9 -Ál9palua z s' l9 sqIgzIuJo}oI{JIp LuaI
-aJezs p l9}p}n{ s9W . ala|9lu|a6ozstüol9q lüa|olazs V
,pss9uÁ3a
{euaila]aqlP{9qaZSSo ua9puapala IIIeIaJaZSSJP} P S9
uralarazsÁl9penuazs e - 1ní3o1 Iu}gI uaq>Ir)za)i]a^Q{
p lzp }ulrup - Á8oq '1u9>1q9Á3a ]aqal sI ze 391J ,ind
-ele uaÁlgpa^uazs p 1urru 'ua39s9luaÁ3a zp qq9)iul
s9 'IIa{ s9laliaJaq 4os ua8t zaqÁlarue 'zsp{pzs 9I9u
-ry }eup8zr qqasa^a{ p lg í,' gnlalla I en1o1e1o scde4
tLL ;;|;,;; l,;iÁ|;;;,s
 KÉToLDALA
^IÉREM
EvoIúciós vagy társas eredetűek-e
a párváIasztásban megmutatkozó nemi
különbségek?
A párválasztásban megmutatkozó nemi különbségek evolúciós eredetűek
DAV|D M. BUSS, University of Texas, Austin
Az evo|úciós pszicho|ógia a íérfiakés nők
közotti hason|óságok és kü|önbségek azo-
nosításához egyaránt hatékony elmé|eti út-
mutatót kíná|. A nézőpont |ogikája azoknak
az adaptív problémáknak a megértésóből
ered, amelyekkeI a tú|élésés szaporodás
formájában a humán evo|úciós fej|ódés so-
rán a íérfiakés a nők szembesü|tek_ A tú|-
élésiprob|émák azonosak voltak számukra,
hiszen mindkét nemnek meg ke|lett szerez-
nie az éle|met, |e ke|lett kuzdenie a betegsé-
geket, és e| ke|lett kergetnie a ragadozókat,
így a kutatók szerint ezeken a terü|eteken
nincsenek is közöttük jelentős kü|önbségek.
Mindkét nemhez tartozók ugyano|yan ízpre-
ferenciáva| (pl cukor, íehórje, zsk) és íé|e|-
mekke| (p|. kígyók) rendeIkeznek.
A fafenntartásban azonban - mive| a két
nem alapvetően kü|önböző adaptív prob|é-
mákkal szembesült - joggal íe|téteiezhe-
tünk bizonyos, az adaptív stratégiák ki-
alakíiásában megmutatkozó nemi kü|önb-
ségeket. Míg a nők pé|dáu| már egyet|en
gyermek esetében is óhatatIanul hordozzák
egy minimum ki|enc hónapos kötelezó be-
fektetés terheit és órömeit (terhesség), a
fédiak beíektetóse ugyanebbe a projektbe
Iegfe|jebb nóhány órában, percben vagy
másodpercben mérhető
számta|an kü|önbözőforrás önbeszá-
mo|ók, viselkedéses és |aboratóriumi vizs-
gá|atok - erősíti meg a nemi kü|önbségek
terén az evo|úciós pszicho|ógusok fe|tóteIe-
zéseinek helyességét. Az egyik i|yen jelIegú
fe|téteIezés az igényességgel kapcsolatos
Egy vizsgálat során egy eIlenkező nemű ide
gen közeiedésére a nők 50 százaléka egye-
zett be|e egy későbbi randevúba, 6 száza|é-
kuk ment íel a |akására, és 0 száza|ék |ett
vo|na haj|andó ágyba bújni vele, miközben a
hason|ó he|yzetbe hozott férfiak közü| 50
százalék egyezett bele a randevúba, 69 szá-
zalékuk ment íe| a nő |akására, és 75 száza-
|ékuk bonyo|ódott volna szívesen nemi kap-
cso|atba veIe (Clarke és HatíieId, 1989), Ez
csak egyet|en abbó| a több száz kutatásbó|,
ame|y a rövid távú kapcsolatok terén a nők
férJiakkaI szembeni jóval nagyobb igényes-
114
ségétigazo|ja (Buss, 2003), Ez a nemek kö
zótti pszicho|ógiai különbség az eltérő szü|ői
befektetés hosszú evo|úciós történetének
következménye.
Az emberek az emberszabásúak többsó-
gétől e|térően hosszú távú kapcsolatok ki-
a|akítására törekednek. A nőket a sú|yos
szü|ői befektetés kényszeríti ana, hogy a
számukra és a gyermekeik számára erófor-
rásokat biztositani kósz partnereket rósze,
Sítséke|őnyben, Az egyik, hat kontinensen
és öt kü|önböző szigeten szótszórt, az auszt-
rál bennszü|öttektó| a dél-aírikaizulu törzse-
kig terjedő, 37 ku|túrát és '] 0 047 szemó|y{
magában fogia|ó, á|ta|am vezett vizsgálat
ezt a feltevést szinte teljes egészébenalátá-
masztotta. A nők számára párjuk legértéke
sebb tuIajdonságait csaknem mindenhoI
anyagi erőforrásai, ambíciója és szorgaIma
jeIentik, és szinte mindenütt a nagylábó| há
rom évve| idősebb férfiakat kedve|ik legin-
kát]b
A íentiekre gyakran kíná|ják azI az aller
natív magyarázatot, hogy a nők részéről
az erőfonásokkaI rende|kező férfiakra va|ó
igény nem evolúciós je||egű. hanem annak
következménye, hogy a javak megszerzésé-
nek egyéb módjai nehezen hozzáférhetőek
számukra (Buss ós Barnes, 1 986), Bár ez a
magyarázat ésszerűnek tűnik, a rendelke-
zésre á||ó adatok sajnos nemigen támaszt-
1ák a|á A gazdasági szempontbó| kieqyen-
|ítettebb országokban Svódországban,
Norvégiában - is ugyano|yan je||egű prefe-
renciákat ta|aIunk a rcjknét, minl a1 dqyan-
ebből a szempontbó| igazságtalanabb or-
szágokban, pé|dául Japánban vagy lránban
(Buss, 19B9) Sőt az Egyesü|t ÁlIamokban
az anyagi|ag sikeres nők még íontosabbnak
tartják a férfiak megfe|eiő anyagi erőforrá-
saitI Bár e téren további vizsgálatokra van
szükség, az eddigi eredmények azt a hipoté-
zist támasztják alá, hogy a nőknek evo|úció-
san kialakult preferenciájuk van a tehetős
férfiak iránt.
Egy további kulcsfontosságú nemi kü-
lönbség a nók ovu|ációlából ered. A |egtöbb
emberszabású nősténnye| szemben, ame-
1yek fogadókészségétgenitá|iájuk vörös duz-
zanaIa 1elti, a nők ovu|ációja az evolúció
során e|rejtőzött a szem e|ő|. A |épésegye-
dü|álló adaptív párvá|asztási prob|émát oko-
zott féríielódeinknek, nevezetesen azt, hO9y
miként Ie|jék meg az ösztrusz egyértelmű
azonosító jeIei híján az éppen fogamzóképes
nőket, Egy evo|úciós hipotézis szerint a íérfi-
ak azért részesítenek bizonyos kü|ső női tu-
Iajdonságokat e|őnyben, mivel ezek tájékoz-
tatják őket a nők egószségi á|lapotára és
életkorára, vagyis termékenységére vonat-
kozó tényekkeI kapcsoiatban, A 37 kultúrára
kiterjedő, már em|ítet{ vizsgálatom alátá-
masztja ezt a fe|téte|ezóst A férfiak Zambi-
átó| Ausztriáig e|őnyben részesítika íiata| és
fizikailag vonzó nőket, pontosan a íeltétele-
zés szerint.
Jól tudOm, hogy a fenti eredmónyek és
hipotézisek sokakat fe|háborítanak, és sze-
relnék is három íontos do|goL igen gyorsan
Ieszögezni.E|őször is, annak kimutatása,
- hogy a íérfiak és nők eltérő pszicho|ógiai
mechanizmusai a szeIekciónak koszönhető,
ek, nem vonhatja maga után a nemi alapú
diszkriminációt, i||etve nem mentheti íel
őket az immorá|is cseIekedetek, példáuI a
hűtlenkedés miatti fe|e|ősségre vonás a|ó|.
Másodszor, sem a nők, sem a férfiak nem
tekinthetőek magasabb vagy alacsonyabb
rendűeknek a másiknál, hiszen mindkét nem
saját egyedi prob|émáinak megoIdására
adaptálódott, Harmadszor, a iegtobb pszi-
cho|ógiai terüieten, mondjuk a megfeIe|ő
hosszú távú kooperativ partner kivá|asztá-
sáná| mind a két nem - hiszen ugyanazzaI
az adaptív prob|émávaI szembesültek - ha-
son|ó stratégiákat alka|maz, Férfiak és nók
egyaránt a Ieendó társ intelIigenciáját, ked-
vességót, megbízhatóságát, kreativitását
és aIkaImazkodóképességét tartják leg-
fontosabbnak, és a vizsgált 37 ku|túrában
mindkót nem kieme|te a szere|em és a köl-
csönös vonzódás jeIentőségót, Ta|án ezt
kaptuk az evo|úciótól útrava|óuI mi nők és
íérJiakahhoz, hogy a kü|onbségeken tú|lép-
ve, hosszú távú szövetséget kössünk egy-
mássa|.
 9LL
-oztq ÁOa }raLu 'u9q)9-u]|n1 teul e ua;aI uen -]9 ujau }q9i|9} e ÁOoq 'u9}n 1aza gda;Oaul
}r9z9 s9pa)lasl^ e ze Á6en za Á6oq 'tluala[t1 Lues zy 19ÁOe1 au Á6oq '1euln0eLu DeLl
,)nhJi9tesIa
ln}Zsol ua;lazsÁ03,Ie^lesnLuzlueqc3u 1eD9sua;at 1tlaqpe6ua urou uaq9urIa}]9 solozs ozs V
-o) ule]Pu]eÁ|ol s91o^9)|lapOu e s9 s9}0} e 1tzol;e;Do1 uau '6au izsa} u]au pa ÁOoq azoq)el,|r9} gsala1 ;oI s9 so-]a)ls e )eup9z
-unq e 's9ls9lo0au e 'u9.10) u30l l9[t] uP.loS 'eí9u9;qold qqoÁOeuOe1 1tÁöa et09;oqctzsd -U0^ Ueq9|B]|9 lp_U e Pq 'UOZe 0-)iUn}eqZ0)
,}e1o1erueÁ1o}
s9lorl|o^o zy s9 ]e)osnu]zlu -|9poso a^9^ oq}a}ul)a} 1aDgspalzselelt1
,if l!ilil*ry]iffi#i*,p.m'4p3s3rl[!auso]e|Os3
ifrlffiiiffsH§§li§ll1!{i$;*iili#l§i}if,,*u s9 !|9] V -eqoaur 9}l9^|) }s9po)|asl^ 1u9n11 tuzgleÁ0 91e^ |gq)9ur)ezs g:.éz\19! e s9 tela69sQug|
-eLuOaul e ptrg}|a+ ÁOoq 'elle sad91 ]a;9Lu -{l) ls9}ozll
V aq )auo]|o] 1aladalazs 9l9};e
_;a tet69;oqctzsd
91Bq|9uzseq Álaul9g uaOi st eru 69u tgqat )9u e s9 )e|Jr9} V
( LOOZ 'aUO}S s9 0||0}S03)
1ntul9t ;e1loÁu9; eÁulsc
o
peqpzs uau )eu)ru e Á6oq '1sglapal]an 1elnDeu )|}o]|osl^d9) ueq)?|ez9zs 6'L }}0z
-
o
o o1 e 1ze 1eugDeLl eíuona1 Á6oq '}9sp}n+9zs -o) )osua]zslzsse tsoruo0o1 e 'ueq)9lez9zs
-zso^ 9u]] atulaÁ6t1 ;;a1 6eu )es3 )eusou9[ 6'Z )ps3 )e!r9+ 9 Dtped pozo1 19zopuo6
u9tdele 1el9ula lseInup} ses-]9} y tu -1auulaÁDe'9u ?\?pz?zs Z'L )ps3 )eu)Os
^Jltu0o1 -0|elzse z9 'q9|ez9zs ü't )esc 1eul9tgltd
-1ocu91 0auL uotnlq 1eloÁu91 d9zs 1esc ÁOoq
'e[|nue]DaLu e-tla19 Á6e tle'leueltez pp.;a y grc9Dal6azs rueu e p.}eqlaÁOtPeLu ;9u
eLuazs 1eu9[19leq ,9ul] 'sou9| 1eÁugLuesa -s9zol;e10o1 qq9}DoI V es9}zsoOeuuelunuL
zy ,ruualDau }aqqo} l]ol! st uleu .oul3 ,l9í lInIaq U9)unlr.rlz9q e S9 }}a]azu P )aU)OLx
,,;auuL9leÁu9q" Á6a 19tLue '19t6o1 tuzt>ltr -au e UeqL]]0|epeS.]9} l9}l]OL!e ze e09sso1
t
Inuo|}o|9ur]) eíLaneq 1p_ull'dazs uesoO9s;lt}
-9tes 169ssoluolscln1 1ts9Lu 1ada]azs lu]ou
tl]ou ]o]zs] 1enty1 elt;nqÁ;gtzso ze uoJzs] V (LOOZ'aqLuocslg se uo$ut;;a71,1) .9u e19;
,1u
9u1 opuo0 so69s19leq s9 so^po) e elnlqla gul3 elstzeu -ezezs L azssoputut 0tped )au)o}oza^s3r|sJ
-Lur0
,ZL
elsgtue;;td Bs;b 1ze Á§oqe turuL '1g1sguLÁDe e Á6oq ';oilnÁOa1 ueqgtgllt;nlqnzs 191 e )es3 1au191azand9zg) e Á6oq ';ruap
,1et{ls
eltÁuue 1euzoquOIn) Lr.rOu )9l|1|n) e Uaq -np]os e Da1.91 |a))as9ta]u!q soÁ|ls -r1 ;9q9Áu9ulnue1 9;g0sztn 1ela69c >1tÁOa
-9]alul)a} 1aD9squo;n1 luJou e }pqo1 oq )11 upq9iB}|9 ta)9ugs0eLu ialedalazs tuau y 00g aun]Jll zgqg;astndg1 e ÁOen snl9u
y
-|Q} p Dtpad 1el9tclzod íurlp}eq e 'e^|p|
{666 L
'e]npueE s9 Áessng) gpuaso]o) uaqS9} -aZs e }ull1.1 ')0U}a}aIn}S0} 9]]q lPLr-ru]OIe}Pi-]
)e||9+
-0o1;a 1euuen ;allalaleÁ0 p sa |9ss9ue}z9q -o^o)||opour 9 s9 uoqs9}a}unq p '(uoqsg}]s ueÁ1o teíOe1 anl9n|a )esc s9 ')ousa.]e) }a}uac
e upq]Os_os|o 1p.u e stÁOe,l - (666l 'poOM -9la6aLu) ueqsgzeu;elnIe De19;'ueqs9;nue1 g1 1esc 1sad91 zoq9íl91;op saÁOe ueputLu 1e
s9 Á;6e3) ueq)OureIlV 11nsaÁO1 zp }ult1.] ')lp SeS,]9} 9 Zs?|9^ V a}a)sS9pa)|aSl^ 9;alalDaLu -!|9} e)9u B ueq)Oure||V}|nsaÁ03 zy 1etp91
-9za^-iazs uode;e ruau ÁOlueÁOn uaq9ltÁOe 1auledalazs lu_]au e 9l]9lou36 .0za)]a^Q) ? }ultl] ')3uza)|opual 1a669syeusllo lLu|3p
-pulLlJ )9l1]}]n) ]l90szln e sg}zso6aue)unLx e u0]0s uspult1.] |a+ lzso^ tlgtul s9 ueÁDop1 -ps]9} s9 |euuro|pleq qqoso^o) 19u e ÁDoq
')eUZeL]]_]9ZS 'ze ueq9LLlIppes]9t qqQtba| 69;tn e eleuez
]9q9l|]ln) )0S ueq9|e^ )0}epe asl e^lp]o+
,]9cU9L|0] -zou r.rD9ssoluolsclry y
ze lgq ÁOoq 'eLug;qold e ze ;e,lrele;96szi,l Zo |np]0}9|] 9}eq6alu 1oÁu9; qqe; 1tÁOe 1adolozs tueu
lz0)]ru|n>1 1osnDgloqctzsd s9lJrl|0^0 zV -elet1 1engl 1nl9u sg 1epg1 1teq zs9 1n[eq191 (666 L 'poOM sg Á;6e31 }e)e}}0}zsol) a_]u.]ou
,e-])0}eu
uelleÁ6 ueq1-,1,1oqS9^9} S9 Uaq)aS9iap]|t] 19) p Inzo) 1eze '1eledalezs seslg} e e;ÁOn
-eÁ1o1 g}azen zaqs9po)]os Lulo1uo>1 allad V is )P9}eqpe6oi 1e69squoln1lo1 ueÁ;tt-u -urazs -1ozsp_|a 1nÁOe,1 1tllel ueqs9|nu9} sps
^
-olozs lujou e }p}nu-]e.] uesoluod Á aLue '1e1 ÁOoq '1ezzol9teqOeru st }ze 1adatazs tueu -j91 e s9 uaqladalazs ses]9} 9 zseI9^ V
J0|9ur|0 |sPInue} seS-]9} P UOq}9}U0 ]] |0^lLU
y,}elnOeLu )nlu}a]0^]n,]o) 11a1 1e1loÁug; ;l ilaO9s
-seÁlt 4tpglíeq Luou et09;oqctzsd s9lcl] 0^3 ze -oÁuoÁ6 Á6oq '}z9 ,]eu]eq ua6t u9]ulzs 6tped -qUQIn) e )azo aq )e9leqpn} )aUln }P)
u9 'tua1l;ezol6eLtr )auleqo| |n]zsola) ua)ou )! + e '),|-lluua 11a>1
>iaule;loÁuoÁ0 Á6oq '19í Bl}r9} qqasp.pl |o^lu]p|e^ 1n;9u e 0tped 19u
-96 9z69n l9s9lÁuelt )au9slz9}ulzs )o]o]}rur - nue}OeLl leLueq >1oÁu9 V o]9s9}]sa)9u9 9')ls0]0) }0)9U qqe|e}e[ )n|9U e qq9)ul
,ua)lS
-zsuel}o]nou s9 )ouou]oq ;n9p;9d '1o6eÁue )auLJnr9 p.zQqu9 l.]) e 6t;gtneuods e ;9}1oc 9qq9^01 )e|+]9+ V e In9p|9d )eUS0}
l9lu"r9)olq 0l9iu9|n)j e 19qa1 1e1o1eLleÁ1o1 s9 -p_]}eLu so 'uequr0|9pesr9i -u0+ s9u uazs9De
e 19t;9uzseq sl ]a+ )pue].1e} }9)o69suop[eln1
}e)Osnu]zlueLlcauJ V ]s9pa)|asl^ e tulos9Á; e)uot].]p ze uen ualaí ua.]9} uaputur o}ulzs )9 (066 1. 'p1o6ute1) aD9sglualet elo11a
-o1eq sed91 tllau In)|9u 1ozaÁu9t relriauaD D9sd9zs .9u 69s9zuo,1 sl|9nxazso-]a}oq
y ScuIu e])nu]9ZS )0u9sIn) e '}P)el]]9],rS9U
- }9s9}eq e t1 tl[a1 1nlzsala1 ualau96 e ;altttlt e s9 69sdazs e o0aÁu9 ;edalazs t.ou y -alaí6oLl 9[ e 1l1alazs st 1,9u e eqo5 66n1
_ Uequoz9 9lcrl|0^0 ZV ]ln)e|el) Uaq9}Zo) aLu;apeno[ ÁOen ;9t9s9ualeíDeu le)lz|} 9u e u3q)9u9Lu
-1ono1 s9uoÁu s9l3)alozs sgtc1;ona soÁu -ÁDeu '9u ÁOa a-lrzsla1 1eutp91 ÁDa ÁDoq 'zy
alalts tÁloqelunu] )9u e uesoDgsi|u |])ap
uoslpe;71 'ulsuooslM }o Álrsla,lru1
']0^H S _L]NVl
es9}Pq }lolo)P^D els9}ZsP|9^J9d 1adalazs sesl9} P s9 s9|nue} SBSJP} V
ó)aO9squ9In)
lUau gzo)}e}nuOeu ueqs9}Zsel9^JPd B
a-)ar}opalo sesl91 ÁDen s9lclIo^]
VlVolO u) l^l]u)Zv
716
sem nőstényei nem ragaszkodnak egyetlen partner-
hez, és a hímeknek szinte semmilyen szerepük
nincs az utódok felnevelésében.
Az evolúciós pszichológia azt állitla, hogy a rep-
rodukciós folyamatban játszott szerepeik különbö-
zőségei következtében a két nem párválasztási tak-
tikái és Stratégiái is különbözőek lettek. A férfiak e1-
méletileg akár több száz gyermeket is nemzhetnek,
ezért az ő evolúciós stratégiájuk a gének továbbadá-
sa érdekébena miné] több nő megtermékenyítése.
A nők ezzel szemben, akik mindegyik gyermekük-
re jelentős időt és energiát fordítanak, csak megha-
tározott számú trtódot hozhatnak a vílágra. Az ő
Stratégiájuk tehát - a következő generációnak to-
vábbadandó génjeik maximalizálása érdekében -
annak a társnak a kiválasztása, aki a 1eginkább haj-
Iandó és leginkább képes hozzájárulni utódai vé-
delmezéséhezés felneveléséhez, E szerint az elkép-
zelés szerint a férfiak eredendően csapodárabbak,
és kevésbéfinnyásak nemi partnereik kiváIasztásá-
nál, mint a nők. Valójában a legtöbb társadalomban
azt látjuk, hogy ez mind a férfiakra, mind a nőkre
igaz, és összehasonlíthatatlanul több társadalom
adja hivatalosan is meg a férfiak számára az egynéI
több nóvel való kapcsolat fenntartásának lehetősé-
gét, mint a nók számára az egynél több férfival való
kapcsolatét (Wilson, 1978).
Az evolúciós pszichológia azt is állítja, hogy a íér-
fiak a lehető legtermékenyebb és legfiatalabb nőket
keresik, mert feltételezhetően ők a legalkalmasab-
bak gyermekeik világra hozatalára, A nők pedig a
magas társadalmi helyzetú és biztos anyagi forrá-
sokkal rendelkező férfiakat kedvelik, mert ők tud-
ják }eginkább biztosítani gyermekeik túlélésétés to-
vábbszaporodását. Az evolúciós pszichológusok
szerint ennélfogva a férfiak minden társadalomban
a fiatalabb nőkhöz vonzódnak inkább (akik előtt
még sok termékeny év á11), a nők pedig az idősebb
férfiakhoz (akik jelentős anyagi forrásokkal rendel-
keznek). A két nem párválasztási preferenciáiban
megmutatkozó ilyen jellegű különbséget erósen alá-
támasztotta egy 37 kultúrala kiterjedő vizsgálat (Buss,
1989), melyeí Az érem két oldalo" egyik esszéjében
részletesen ismertetünk.
Az evolúciós pszichológiának számos eilenfele
akad (lásd,Az érem két oldala másik esszéj ét l ) . Bírá-
lói szerint az egyes viselkedésmintázatok általános
vagy sok kultúrában való megjelenése még nem bi-
zonyíIja az emberi génekbe való beprogramozott-
ságot. Egyetemes, minden kultúrában megmutat-
kozó nemek közötti különbségek abbóI is eredhet-
nek, hogy a nők testi ereje kisebb, és hogy (egészen
a legutóbbi időkig) felnőttéletük túlnyomó részét
gyermekeik kihordásával vagy szoptatásával töltöt-
ték. Mindez gyakorlatilag minden társadalomban
olyan nemek közötti munkamego sztáshoz vezetett,
1B, Társas meglsmerés
amely a politikai hatalmat és a döntéshozást a férfi-
ak kezébe adta, a nőket pedig a háztartáshoz kötöt-
te (Bem, 1993). A férfiak nagyobb szexuális szabad-
sága könnyen visszavezethető ezekre a hatalmi kü-
1önbségekre.
Időnként nem árt feltenni azt a kérdést, hogy az
evolúciós pszichológiai érvelés egy-egy viselkedés-
nek az ellenkezőjére is tud-e magyarázatot adni.
Láttuk p éldá u,I, ho gy azzal a tendenciával szemb en,
amely szerint a férfiak elméletileg koriátlan nemző-
képességeevolúciósan a szexuáIis partnerek haj-
szolását eredményezte, annak az igénye is fellépett,
hogy az utódok elérjék a szaporodáshoz szükséges
életkort (ugyanaz a szükséglet, ameiy a partnerek
kötelékét elsó fokon létrehozza), ez pedig evolúció-
san ellenkező, a monogámia irányába való eltoló-
dás felé vezetett. Az evolúciós pszichológiai okfej-
tés tehát a férfiak promiszkuitását és szexuáIis hű-
ségétegyaránt képes megmagyarázni.
A bírálatok ellenére az evolúciós gondolkodás
minden kétségetktzáróan feipezsdítette a szeméiyi-
ség- és aszocíáIpszíchológiát is. Valószínűleg nincs
még egy megközelítés, amely olyan hatalmas ma-
gyarázó erővel rendelkezne a viselkedéstudomá-
nyokban, mint az evolúció elve, ráadásul az evolú-
ciós pszichológia színre lépéseújból ráirányította
a biológiai eredetú bizonyítékok fontosságára a
kortárs pszichológia figyelmét, Még a társas meg-
ismerést tanulmányo zó s zo ciáIpszichológusokat
is komolyan foglalkoztatja a társas információfel-
dolgozási folyamatok stratégiáinak kialakulása
(Nisbett és Ross, 19B0; Iásd még Buss és Kenrick,
1998).
. Számostényezőtőlfüg9, hogy ki tartunkvonzónak, A Iegfon-
tosabbak a fizikai vonzeró, a köze|ség, az ismerősség, a hason-
|óság és az áttéte|ek,
. Az eImé|etelakotók szerint többek között azért esünk szere-
|embe, mert a szere|em segít énűnk kiterjesztésében.
. Többen is próbá|koztak már a szerelem osztályozásával A
szenvedé|yszerelmet erós és eIlentmondásos érzeImek kísérik,
míg a társszere|met a bizalom, a törődés, a partnerre| szembeni
to|erancia, va|amint me|eg és ragaszkodó érze|mek je|lemzik,
Egy másik osztályozás szerint a szerelem az intimitás, a szenve-
dély és az eIköteIezettség összetevőkbő| á||,
. Az evo|úciós pszichológusok szerint az emberiség úgy ala,
ku|t ki az evo|úció során, hogy egyet|en partnenel való intenzív
és hosszú távú köte|éken belül biztositsa utódai számára a sza-
porodóképes korig való tú|é|óst. Az evo|úciós pszichológia leg,
vitatottabb hipotézisei közé tartozik annak fe|tételezése, hogy a
térfiak és a nők az evolúciós kivá|asztódás következtében alkal-
maznak különböző párvá|asztási stratégiákat, és hogy a íérfiak
eredendően csapodárak, és evo|úciós okok miatt vonzódnak a
náluk jóvaI fiataIabb nókhöz.
 '1erueÁ1o; op9zs19[a1 1an9s9ln,ral8aru S9ssolepn1 e
a}}0p0)|0pUOD UPqp9Lrlurazn uaÁ|lLU Ueq9tOI 'sn{npuo]np 8eiÁuozsn 4rÁ3a zy ,a491 >1auuoI uo14
-e^ S]
ao-)?}|9^ )9U9p0)|opuoD u9qp9L!uJaZn SOOel}e]e)e Á63^ aI9Jl9{ - )iurc]plopuo8 g1nÁugrt aDlalqqo] p - s9JaIII
Snll}Óuro}nP }U0 UOte^ U9tdele }o|]9SJ) lS9Z9Á6O0u] }ll9ual
V -sÉaruspsJ9t p Á8oq '1a339sualaI e Ipzzp {puzo{I9lpl
-|a uaso]a)ls U0 op 'lu}a}|9]o alu0 }9^U9ua|9^ P el9q9]d6aul -azsso sI ua]alnra} qqo1 4osn8g1oqcrzsdl9rcozs y
,Z
l)eIe^ .10)ltx9 'a]lazÁlaq UP^|0 Á6o luza)9|Li]aezssl^ u0l|9q9]d ,st p
1ani9zaÁu91 s9sa aqualaJazs s9
auaÁ6a] qqa]|nÁ|9urIa PS
sglelzo119.tÁu9ulal9^ p pqqp^o] >irzo4e18og,tupa{
-9p0)|opuoD ÁDoq 'zoqqe puIo^ l}a||a) ln i
eqp9LrrLuazn sn)l}eLr.l
-aJo} aJ9s9Jaust8au qqesodele 19urur s9uÁ3a and91
-oine }9s9p0)l0puo0 >1911ala1 1ozeÁu9} l1ozaÁulo1 uaÁlttiL ÁOoq
'Dau eslde;19 s9 '}a}azÁlag e 6au eí;90sztl azoq)os9ur uop9lLr -1p1 uolurgrdJloaJa}zs iunpn} uop9ttl uaÁpu Á8oq
,luJ9]IaJ >1rzslaÁBr si ,}9s9paiiasI^ s9
dtloela}zs qqglnOeI u311|azo) lo1lLl ÁDoq 'e,].]e luza)j9|u]a a pn} 1zV ]9sppo{iop
,1
ezssr,1 19s9l9z dljoo]o}zs )]0s9Lu luInra)l) 1nlpn1 0tputtl Luap -uo8 1araqrua ze 49ítosgÁIoJaq s9 {pup9l9^nip In}
-zsa]a{ uo1o1erueÁ1o; uaÁlrru )í9tu9s srlgrcozs q9Á3a
s9 4grd1loa"ralzs e Á8oq 'Iezze lp.ozo1 {eqqo1 {Izo{
x§§30§lll gffi$|lüffN0§ ffi -p13o1 a]alnJal s9rarustSaru sesJ9] V ,1e4relelopuo8
soleloscde4 Ia)pIaJaqLua sglil p iunuJg1 1la)i IaJ s9
'.,aq{l(aJ p {unuplup{ln\ IIaI alaq" zaq9s9lr98au
,4autaÁl9zs SPSJ9} u9s9Jalusl
{au9s9p3{Iasn Ialaqua Ze I|l
,21
-a^ s9pa{Iasll s9 s9JatusÉaru sesr91 sn{Ilpuo}ne -8au 4au9íara 11efo;azsso uaqlaza[a1 >1alazÁlaq
zp a^gl >1unÁBen n1 - a.l1aÁ3u er9s9ruoÁuaq llo]o{Ip spsJ9l p ÁBoq 'e89slnup} qqpsoluo;3a1 lazaía; y
iunl9J {oS9iü'I9US9uZs9{|Íralut'uaqzg{ s9}aBI9Zs
-aq 4nfpuout - upquozp ueílq >1asaltzsaJ9Ja Isgpo{ aíllepout }9) s9JotilslOau
,SI
-Iopuoc UaqIIJaZs ia)plala}91}9 ZP 59 lass9l9zsaq9J
p
{unzsal {pqq9ll9ualla lü3upq '{uzoÁIgqpzs {n[pn] sesJ9} V :s9ZOoZssO
1e4ur9rdpoara}zs IpsJtuau Jo)p1p'aD{es9l}zsaJ9Ja
ls9po{Iopuo8 1unÁ8en rygpuelíeq uaqúuuauy ,st
19s9los9Á1o1aq 3apasa s9 i9s9p93au qqesodep 4aÁu
-alxZa{ta^QI SPSJ9} P t1l3as es9r9l1al p9ruuaZn IS9p
i]]9lur
-o>11opuo3 aI9J]9{ V
,(666I 'ador1 s9 ua>lteq3 ps91)
'6aLl eI1o1opu1 1;assg}zsaIla}rluo ze aqs966nlazsso uolen 9}eq
{auausI st 4astz9lodrq q9Á3a ap 'la>las9lazd91 -zoq asuauodt-uo) Á|ou] )ou9}al9ul;a0ozst-uol9q u]a|a]azs V 'Z
-Ia so]plo]ploscde4 1ellerueÁ1o1 sgtta1 e ueqqof3a1
i]elo]ezgteÁOeu se69sleqa1
rlasrnd94 fiep;p ,lot-zgl ps9l) a[laporu r8gspulzs
e ;e1 etlozg1 a}O^uazsu0)0] - eÁu9ir191 elzsnd e 1autle;en ÁOen
-9p.ts9zo31opia1 s9z9Á33eu p s9 feJqg ,7,g1 ps9i)
09ss9laust ze lo11eueÁOn zaÁugupale u9ll/! }aza^ zaqO9s
a[laporuleueÁ1o; sglgruro;sgtuoÁuaq p uaq]aza[e} ,
-s,9]au.]sl uotu '}a^uazsuolol l) }|9^ u9ze uelleÁ0 09s;azo1 y 1
p l1_rz9{ >1azg ,ilazaÁu9lüpaJa sI ]a}al9lulalerueÁ1o;
s9tla4 rer8g1oqcrzsdlgrlozs qqQ} s9JaIusIIaJ V ,upl
3gsso49pugzs s9 s9}lzsaJ9Ja qq91 ueq4rs9ru e Blru
LLL at;lapotu 191 s9-tauLstOau sesl9} V :s9z0ezssg
 A FEJ EZET 0SSZEFOG
']
. A társas megismerés az embereknek a akár te|jes egészóben elrejtőzhetnek a tuda-
társas tapasztaIatokró| aIkoiott szubjektiv ér- tos hozzáférés e|ő|.
teInrezésétós a társas vi|ággal kapcsoIatos 6. Az énre vonatkozó sztereotípiák önbe
gondoIkodásmódját vizsgá|ja. A társas meg- teljesítő jóslatok is lehetnek, A jeIenség ma-
ismerésen belü| a gondoIkodás két különbö- gyarázaíára kétíé|ee|mé|etet alán|anak, az
ző üzemmódjára ta|áltak bizonyítékokat, Az egyik a sztereotip fenyegetettség, a másik
egyik automatikus, akarat|an, és gyakran kí az idemotoros cse|ekvés e|mélete,
vü| esik a tudatos é|ményen, a másik pedig 7. Az individuáció az emberek egyedi jel
kontrol|á|t, szándékos és te|ies egészében Iemzőinek felméréséveIaIkotott benyomás-
tUdatOs, formá|ást je|enti. A benyomásformá|ás ío-
2, A séma aIapú íeldolgozás eredménye, Iyamatmode||je részIetezi, hogy mikor és
képpen a bejövó informáciőí sémáknak ne- hogyan tudjuk az embereket egyedi módon
vezett egyszerűsített memóriaszerkezetek- keze|ni, Az együttmúködésre ópülő tevé
ként ószie|jük és érteimezzük A sémák a kenységek e|ősegítik az individuációt.
mindennapos tárgyakka| és eseményekkel B A sztereotípiák automatikusan aktivá-
kapcsolatos minielmé|etek, amelyek azá|tai iódnak ugyan, de megfe e|ő körülmények kö-
teszik |ehetővé az iníormáció hatékony fel- zött automatikusságuk a tudatos gondoIko-
do|gozását, hogy az új eseményeknek vagy dás segítségévelkontrollá|ható.
tárgyaknak csak a |egsajátságosabb vagy 9 Az attribúció az emberek vise|kedésé
|egkiemelkedőbb jegyeit kódo|juk és raktá re adott magyarázat és érte|mezés, vagyis
rozzuk e|, A sztereotípiák embercsOportokra kü|önbözó cseIekedeteik okának azonosítá-
vonatkozó sémák, sa. Az egyik Iegfontosabb attribúciós fel
3, A sztereotípiákkal való ismételt talá|, adat annak eIdöntése, hogy valakinek a cse
kozások következtében azok a tudatos é|- Iekedetei diszpozicioná is (a személy sze,
ményt megkerü|ve automatikussá válhatnak, mólyisége vagy attitűdjei) vagy szituációs
4. Mive| a sémák és a sztereotípiák |e- (társas nyomás vagy a he|yzet befolyáso|ó
egyszerűsítik a va|óságot, a séma a|apú fe|- ereje) okokkal magyarázhatók-e inkább,
dolgozás részrehajiást és hibákat eredmé- Haj|amosak vagyunk a diszpozicioná|is té-
nyezhet a társas információ íeldo|gozásá- nyezőknek tú|ságosan nagy, a szituációs
ban. A másokró| aIkotott benyomásaink tényezőknek pedig tú|ságosan cseké|y je-
kia|akításáná| például ki vagyunk téve az e|- Ientőséget tuIajdonítani A diszpozicionáiis
sőbbségi hatásnak: az elsőként észIe|t infor- tényezők i|yen túlhangúlyoúsaaz alapvető
máció o|yan kiindu|ó sémát hív eló, ame|y attribúciós hiba
jóvaI eróte|jesebben íogja befolyáso|ni be- 1 0A gondo|kodási stílusok ma tapaszta|t
nyomásainkat, mint a később szerzett iníOr- ku|turá|is különbségei az ok-okozati összeíüg-
mációk. A sémák ós sztereotípiák kóvetkez gések ósi ku|turá|is fe|fogására és aIkaImazá
tetéseinket is beío|yáso|ják. sára vezethetőek vissza. Egyre több a bizo-
5. Az aktlvá|ódott sztereotípiák oIyan nyítékana, hogy a keIet-ázsiaiak a nyugati
|áncreakciót indíthatnak be, amely belő|ünk társadaImak tagjainá] hoIisztikusabban gondo|-
és másokból is a sztereotípiát megerősítő kodnak, A jeIenség alapvetóen kérdőjeIezi meg
viselkedéseket vált ki Ez a sztereotípiák ön, az emberi megismerés mindkét, á|ta|ános és
beteljesítő jóslata, Az i|yen viseIkedési sorok társas formájának az egyetemességét,
118
LALASA
1 1, Az attitűdök pOzitiv és negatív viszo
nyu|ások, ataz Iárgyak, szemé|yek, helyze-
tek, iIletve e|vek iránt mutatott vOnzalmak
vagy tő|ük va|ó idegenkedések, Az attrtűdök
kognitív, affektiv és vise|kedéses összete,
vőkbó| á|inak
'12 A feldoigozásvalószínűségi mode||
szerint a meggyőzés kétíé|emódon idézhet
elő vé|ekedés- és attitűdváltozást: a köz-
ponti úton, amikor az egyén a köz|és érdemi
érveire vá|aszol, és a perifériás úton, amikor
az egyén a köz|és formai 1egyeire {p|, a íe|-
soro|t érvek számára) vagy kontextusbeIi
sajátosságaira (pI a beszéJő hiteIességére
vagy a környezet kel|emességére) reagá|. A
személyes érintettségetmegcé|zó köz|és va-
lószínúbben vá|t ki a beszélő érdemi monda-
niva|ójávaI kapcsolatos gondolatokat. Gyen-
ge érintettsóg esetón a szemé|yek többnyi-
re nem tudnak vagy nem akarnak az érdemi
mondaniva|óva| íog|aIkozni, és egyszerű heu-
risztikákra, aranyszabályokra támaszkodnak
a köz|és megítéléséné|
1 3 Az attitűdök akkorjósolják be legjob-
ban a viseIkedést, ha 1. erősek és konzisz-
tensek,2, specifikusan kötődnek a belós-
|andó viseIkedéshez, 3, közvet|en tapasz-
ta|atokon a|apu|nak, és 4. tudatosu|nak az
egyónben.
1 4, Számos tényezőtő| függ, hogy kit tar-
tunk vonzónak, A |egfontosabbak a fizikai
vonzerő, a közeIség, az ismerősség, a hason-
lóság és az áttéte|ek.
']
5 Az e|mé|ete|akotók szerint többek kö-
zött azért esünk szereIembe, mert a szere-
|em segít énünk kiterjesztésóben,
1 6. Tóbben is próbá|koztak már a szere|em
osztá|yozásáva|,A szenvedé|yszereImet erős
és e||entmondásos érzeImek kísérik,míg a
társszere|met a bizaIom, a tóródés, a part-
nene| szembeni to|erancia, valamint me|eg
és ragaszkodó érzelmek je||emzik, Egy má-
 lud9|aq }aqa| u9}n s9|9]}zsl0o] )es3 fuelqry auqug cel1o7u1 -e;en 'el 9u11 }9rQ) sa|9zs la)ulI ua|}a^zo) eryqq a )9l39tl]]0]ul zV
;9l19td1loalaps e s9 ]9]snL! tgs '1919t091oqclzsd;9trozs e |9}]e)p lupn} sl eL]eIe^ }lLxp'uapul|A
-z{zsse] e |92s u?]ulzs9 aÁleq e D9seslg1 tet691oqctzs6 lp)1-13LuV zV 70lo,Á6o;oqcÁsd;etcos,nnnnnn77: dpq
I
u]}tl,s}uatuoc/[usl3el/eUoo/tdl6to,ede,nnnnnn77: dpq io])a)ulI e slutpe1 'ia69s9leqa1
,Áben '}o)as9p]9) s9|9|e1 e OauL pp;6
tscu9n ]qqQ] e s? 1e1o1e1lo1eÁ0 e t1 p;gqgld
-]) o]luJe 'ru;91el6aLu }ze ueso}uod 10es Á;aue 'sl }9sala) ÁOa ]u Lu aü ! uosul)}e/uoc, qyonnspenn,ÁDoloqcÁsd77:dpq
09spazala1o1;e };t 1}uodzo1 S9qaIaS3 S0]0}0t].]00pl
Á1 ;;epoLl t69spulzsglens9zo6;op;e1 09spelaOeÁua1 dt}oela}zs
9panuozs
S9}l ur |]u I
s9po1;opuo0 sn)l}lIeup tels9t .91saílalaquo
aia gLulaDozsLuo]eq uala]aZS e s9po>1;opuo0 sn)l}zsl|0q l0S9}a}Z0)}a^9)
LL]0 a]aZSS]9} )QPrltIue s9}PI] !69Sqq9SIa
Lua alozsÁl9panuazs eqlq s9lcIqu}}e 9}onde;e S9}]ZSa+9|0
salzse fua111 u9 9lclqu}}e S9i39n}lzS eLrr9Su9
a}9u9 9lcIqu]}e st;9uotctzodzstp 19td1loelelzs
S9}eq S9}P}nurOq 9lcIql]uP s9zo0;op;a1 1de;e eu9s
69s azo>1 11epouleLueÁ;o1 )9ur9s
11 sg lq1lled 9l39npl^lpul s9leLlstOeu sesl9}
ZPUIe)|e uaq9}Zal}a^9) S9p9use|9^l) S9 'ugl
9|e^ 1allauyed ualtaÁDa Á6oq
^Jzualul
-lcrl|o^a zp )9u e s9 1etp91 e Á6oq 'as?zo|o} -os 9l3rl|o^a ze l) }|n)e|e ÁO;t Ogstlaqua ze
ZOq)9U qqeIe}el} -9}|o+ 1uuazs 1osn69;oqctzsd sgtc1;ona zy 1;,
|9^ )PuUe )|ZOue1 9zo1 tastz9lodIq qqe}101
-9l )nl9u e )aupOzuo^ ]}elLil )o)o s9lJ1.1|0^a -eltn0a et091oqclzsd s9tr1;ona zV }s9|9||u IlP |9q)9^a]aZS
s9 '1el9podesc ua9puapolo 1etp91 e Á6oq 9;en 6 lo1 sadglgpolodezs e e]9u]ezs lepg]n zso 69spazale1o)|a zp s9 Álepanuazs e 's9]
S9'}e) 9|
69}e]]S lS9]ZS e|9^r 9d p.ZQq uOIn) )9u eSijSO]zlq InIOq Ua)9|0}0} |l^9} l]ZsSOq s9 -|Llll}ul ze u.]aIa-]ozs e }ul]ozs sezoÁ;gizso 1ts
6[[ /';;|;0;+;;|,.;
';L;ppq.M