Pénzügyi számítások 1 .

oldal
Pénzügyi számítási segédlet 1.16. Melyik állítás hamis?
1.7. A negyedéves névleges kamatláb évi 12%. Ekkor az a) A pénzáramlás-sorozat mindig azonos előjelű
effektív kamatláb (hozam) pénzáramlásokból áll.
a) r = (1+0.12/4)4 b) Egy pénzáramlás-sorozat értéke az egyes pénzáramlások
b) r = (1+0.12)(1/4) – 1 jelenértékének összege.
c) r = (1+0.12)4 – 1 c) Két pénzáramlás-sorozat akkor egyenértékű, ha
d) r = (1+0.12/4)4 – 1 jelenértékük megegyezik.
1.8. Mekkora az egyéves kockázatmentes befektetések várható d) Az annuitás értéke határértékben (n→∞) megegyezik az
nominális hozama, ha a várható infláció 14%, a örökjáradék jelenértékével.
kockázatmentes reálhozam pedig 2%? 1.17. Az éves névleges kamatláb minden lejáratra 14%. Melyik
a) 2% pénzáramlás értéke a legnagyobb?
b) 14 – 2=12% a) 100 eFt 2 év múlva
c) 14 · 1.02 = 14.28% b) évente 10 eFt örökké (az első összeg 1 év múlva
d) 1.14 · 1.02 – 1 = 0.1628 = 16.28% esedékes)
1.9. Mekkora az egyéves diszkonttényező, ha az 1 év múlva c) évente 15 eFt 10 éven át (az első összeg 1 év múlva
esedékes 220 Ft jelenértéke 180 Ft? esedékes)
a) 0.22 d) 1 év múlva 7000 Ft és ezután évente 4%-kal nagyobb
b) 0.82 összeg a végtelenségig.
c) 1.20 1.18. Az éves névleges kamatláb minden lejáratra 14%. Melyik
d) 1.10 pénzáramlás értéke a legnagyobb?
a) 100 eFt 2 év múlva
1.10. Mekkora a hároméves kamatláb, ha a hároméves
b) évente 10 eFt örökké (az első összeg azonnal esedékes)
diszkonttényező 0.800?
c) évente 15 eFt 10 éven át (az első összeg 1 év múlva
a) 6-7% között
esedékes)
b) 7%-nál nagyobb
d) 1 év múlva 7000 Ft és ezután évente 4%-kal nagyobb
c) 7%
összeg a végtelenségig.
d) 6 %-nál kisebb
1.19. Melyik befektetést választaná 2 évre az alábbiak közül?
1.11. A hároméves annuitástényező 2.361, a kétéves
a) Amelyik éves kamatfizetés mellett évi 12.2% névleges
annuitástényező pedig 1.668. Mekkora ebben az esetben kamatot fizet.
egy 3 év múlva esedékes 1 Ft jelenértéke? b) Amelyik féléves kamatfizetés mellett évi 12% névleges
a) 0.693 kamatot fizet.
b) 4.029 c) Amelyik negyedéves kamatfizetés mellett évi 11.8%
c) 3.938 névleges kamatot fizet.
d) Nem lehet megmondani. d) Amelyik folytonos kamatfizetés mellett évi 11% névleges
1.12. Mekkora lesz 1000 Ft befektetésünk értéke a negyedik év kamatot fizet.
végén, ha a befektetés folytonos kamatozással évi 10% 1.20. Ha két bank ugyanazt az éves betéti kamatot ajánlja, de az
kamatot ígér? egyik havi, a másik éves kamatfizetéssel, akkor – az
a) 1464 Ft egyéb feltételek azonossága esetén –
b) 1480 Ft a) a havi kamatozást érdemes választani, mert a betétünkre
c) 1492 Ft fizetett kamatok sűrűbben kerülnek tőkésítésre.
d) 3170 Ft b) mindegy, hogy melyiket választjuk, hiszen a különbség
1.13. Az éves kamatláb minden lejáratra 10%. Mekkora ma csupán egy marketing-fogás.
annak az örökjáradéknak az értéke, amelyből évente 100 c) az éves kamatfizetést érdemes választani, mert akkor
Ft-ra számíthatunk? Az első pénzáramlás a 2. év végén hosszabb ideig kamatozik a pénzünk.
esedékes. d) egyéb feltételeket is meg kell vizsgálnunk ahhoz, hogy el
a) 100/0.1 tudjuk dönteni, hova tegyük a pénzünket.
b) 100/0.1 · 1/1.1 1.21. A 4-5 éves kockázatmentes befektetések hozama évi
c) 100/0.1 · 1/1.12 12%. Melyiket választaná az alábbi befektetési ajánlatok
d) 100/0.1 · 1/1.13 közül, ha 1000 Ft-ja lenne:
1.14. Önnek 2 MFt kölcsönre van szüksége. Bankjától 15% a) 1000 Ft befektetése ellenében négy év múlva kapna 1480
éves kamatlábra, 10 éves lejáratra kaphat kölcsönt, amit Ft-ot az egyik kockázatosnak tekinthető kisbanktól.
évente azonos összeggel kell törlesztenie. Mekkora az b) 1000 Ft befektetése ellenében három év múlva kapna
évente fizetendő összeg? 1360 Ft-ot az egyik kockázatosnak tekinthető kisbanktól.
a) 2 MFt / 10 c) 1000 Ft befektetése ellenében három év múlva biztosan
b) 2 MFt / 6.145 kapna 1415 Ft-ot.
c) 2 MFt / 7.606 d) a fenti ajánlatok közül egyiket sem választanám.
d) 2 MFt / 5.019 1.22. A 3-4 éves kockázatmentes befektetések hozama évi
1.15. Mekkora a két év múlva befolyó 100 Ft jelenértéke, ha a 12%. Melyiket választaná az alábbi befektetési ajánlatok
2 éves befektetések éves hozama 10% közül, ha 1000 Ft-ja lenne:
a) PV = 100/0.1 = 1000 a) 1000 Ft befektetése ellenében három év múlva kapna
b) PV = 100/1.1 = 90.9 1360 Ft-ot az egyik kockázatosnak tekinthető kisbanktól.
c) PV = 100/1.12 = 82.64 b) 1000 Ft befektetése ellenében két év múlva kapna 1254
d) PV = 100 · 1.12 = 121 Ft-ot az egyik kockázatosnak tekinthető kisbanktól.
Sulyok-Pap Márta 1
 Pénzügyi számítások 2 . oldal
c) 1000 Ft befektetése ellenében három év múlva biztosan 1000, kamata évi 20%, törlesztése az utolsó három évben
kapna 1360 Ft-ot. rendre a névérték 30-30-40%-a?
d) a fenti ajánlatok közül egyiket sem választanám. a) 1000 + 200 = 1200
1.23. Az annuitás egy olyan pénzáramlás-sorozat, amely b) 300 + 60 = 360
a) végtelen hosszan tart, és évente azonos nagyságú c) 400 + 200 = 600
pénzösszeget biztosít. d) 400 + 80 = 480
b) végtelen hosszan tart, és évente azonos ütemben növekvő 2.4. Egy 1998. június 1-jén kibocsátott 3 éves futamidejű
nagyságú pénzösszeget biztosít. kötvényre a kibocsátó évente fizet kamatot, lejáratkor egy
c) azonos időközönként meghatározott számú pénzösszeget összegben törleszti. A kötvény kamatlába évi 16%, Mennyit
biztosít, amelyek nagysága változik. érdemes fizetni egy 100 Ft névértékű kötvényért 2000. június
d) azonos időközönként meghatározott számú, állandó 1-jén kamatfizetés előtt, ha az 1-2 éves befektetések várható
nagyságú pénzösszeget biztosít. hozama évi 18%?
1.24. Az egyenletesen növekvő örökjáradék egy olyan a) (100 + 16)/1.18
pénzáramlás-sorozat, amely b) (100 + 16)/1.16
a) végtelen hosszan tart, és egyenletes időközönként azonos c) 16 + (100 + 16)/1.18
nagyságú pénzösszeget biztosít. d) 18 + (100 + 18)/1.16
b) végtelen hosszan tart, és egyenletes időközönként egyre 2.5. Egy 4 éves futamidejű kötvényt 1999. június 1-jén
nagyobb ütemben növekvő pénzösszeget biztosít. bocsátottak ki. A kötvény kamatlába évi 14%. A kibocsátó a
c) végtelen hosszan tart, és egyenletes ütemben növekvő kötvényre évente fizet kamatot, és az utolsó két évben
időközönként azonos nagyságú pénzösszeget biztosít. egyenlő részletekben törleszti. Mennyit érdemes adni egy
d) végtelen hosszan tart, és egyenletes időközönként állandó 100 Ft névértékű kötvényért 2002. június 1-jén kamatfizetés
ütemben növekvő nagyságú pénzösszeget biztosít. után, ha az 1-2 éves befektetések várható hozama évi 13%?
1.25. Nagynénje örökölt egy járadékot: tíz éven keresztül a) (100 + 14)/1.13
évente kap 100 ezer forintot. A nagynéni pénzzavarba b) (50 + 14)/1.13
került, 300 ezer forintra van azonnal szüksége, ezért el c) (50 + 7)/1.13
akarja adni járandóságát. Ön 410 ezer forintot ajánl fel, d) (50 + 7)/1.14
amit azonnal kifizetne. Anyósa most fizetne 300 ezret, és 2.6. Egy kötvény lejárata 3 év, lejáratkor egy összegben
további 150 ezret egy év múlva. Melyiket érdemes törlesztik, évente egyszer fizet kamatot, névleges
választania a nagynéninek, ha a 10-15 éves kamatlába 12%. Mekkora az elméleti árfolyama ennek a
befektetésektől elvárt hozam évi 20%, és a hozamgörbe kötvénynek, ha a piaci kamatláb 13%?
vízszintes? a) 1.0215 %
a) Az önét, mert ajánlata többet ér. b) 102.15 %
b) Anyósáét, mert ajánlata többet ér. c) 0.976 %
c) Az önét, mert azonnal fizet. d) 97.6 %
d) Egyiket sem, mert a piacon többet is kaphat érte. 2.7. Egy kötvény lejárata 3 év, lejáratkor egy összegben
1.26. Ön örökölt egy járadékot: tíz éven keresztül kap 100 ezer törlesztik, évente egyszer fizet kamatot, névleges
forintot. Pénzzavarba került, 300 ezer forintra van kamatlába 13%. Mekkora az elméleti árfolyama ennek a
azonnal szüksége, ezért el akarja adni járandóságát. A bal kötvénynek, ha a piaci kamatláb 12%?
szomszédja 400 ezer forintot ajánl fel, amit azonnal a) 1.0215 %
kifizetne, a jobb szomszédja most fizetne 300 ezret, és b) 102.15 %
további 120 ezret egy év múlva. Melyiket választja, ha a c) 0.976 %
10-15 éves befektetésektől elvárt hozam évi 20%, és a d) 97.6 %
hozamgörbe vízszintes? 2.8. Melyik állítás igaz?
a) A bal szomszédét, mert ajánlata többet ér. a) Ha a kötvény bruttó árfolyama nagyobb 100%-nál, akkor
b) A jobb szomszédét, mert ajánlata többet ér. a kötvény névleges kamatlába biztosan nagyobb, mint a
c) A bal szomszédét, mert azonnal fizet. kötvény elvárt hozama.
d) Egyiket sem, mert a piacon többet is kaphat érte. b) Ha egy kötvény névleges kamatlába nagyobb, mint az
2.1. A kötvény elméleti árfolyama elvárt hozama, akkor a kötvény bruttó árfolyama a
a) a kamat- és a törlesztő-szelvények jelenértékeinek összege. futamidő alatt folyamatosan csökken.
b) a névértéknek a piaci kamatlábbal diszkontált értéke. c) Azonos hátralévő futamidejű elemi és kamatszelvényes
c) a kötvény kamatszelvényeinek belső megtérülési rátájával kötvény közül az utóbbinak nagyobb az átlagideje.
felnövelt (kamatos kamatozással számított) értéke. d) Minél hosszabb egy kötvény átlagideje, annál nagyobb az
d) a névértéktől való olyan eltérés, hogy az árfolyamnyereség a árfolyam kamatláb-érzékenysége.
piaci hozamnak megfelelő legyen. 2.9. A nyilvános kötvénykibocsátást az különbözteti meg a
2.2. Ha egy kötvényvásárlás nettó jelenértéke zérus, akkor zártkörű kibocsátástól, hogy
a) törlesztő-szelvények már nem találhatók rajta. a) a nyilvános kibocsátásból bárki vásárolhat kötvényt a
b) a kamatszelvények jelenértéke megegyezik a névértékkel. meghirdetett feltételeknek megfelelően.
c) a kötvény névleges kamatlába a piaci kamatlábbal egyezik b) a nyilvános kibocsátásból származó kötvény mindig
meg. biztosabb befektetés, mint a zártkörű.
d) a kötvény nettó árfolyama megegyezik a kötvény kamat- és c) a nyilvános kibocsátás meghirdetője mindig hitelképesebb,
törlesztő-szelvényeinek jelenértékével. mint a zártkörűé.
2.3. Mi lesz a pénzáramlása annak a négy és fél éve kibocsátott, d) a nyilvános kibocsátás jóval egyszerűbb folyamat, mint a
ötéves futamidejű kötvénynek lejáratkor, amelynek névértéke zártkörű kibocsátás.
Sulyok-Pap Márta 2
 Pénzügyi számítások 3 . oldal
c) Ha minden más azonos, alacsonyabb névleges kamatozás
2.10. Melyik állítás igaz? mellett magasabb az árfolyamának kamatérzékenysége.
a) A kötvénykibocsátás mindig konzorciumon (szindikátuson) d) Ha a kamatlábak emelkednek, a kötvény átlagos
keresztül történik. futamideje is nő.
b) A vállalatok a részvényárfolyamok zuhanása után mindig 3.1. A részvénytársaság a visszavásárolt részvényeit
nagyobb valószínűséggel bocsátanak ki részvényt mint a) azonnal megsemmisíti.
kötvényt. b) meghatározott ideig nyilvántartja, majd mindenképpen
c) A zártkörű kötvénykibocsátás összege mindig kisebb a megsemmisíti.
nyilvános kibocsátásokénál. c) nyilvántartja és őrzi a cég fennállása alatt.
d) Nagyösszegű zártkörű kötvénykibocsátás költsége általában d) nyilvántartja és őrzi, amíg újra el nem adja, vagy amíg a
alacsonyabb, mint a nagyösszegű nyilvános kibocsátásé. jegyzett tőkéjét le nem szállítja.
2.11. Egy zártkörű kötvénykibocsátás költsége 3.2. Az osztalékelsőbbségi részvények
a) mindig meghaladja egy nyilvános kötvénykibocsátás a) hitelezői jogviszonyt testesítenek meg a befektető és a
költségét. vállalat között, hiszen garantált hozamot biztosítanak.
b) mindig meghaladja egy nyilvános részvénykibocsátás b) az elsőbbségi osztalék biztosításáért cserében általában a
költségét. részvényes szavazati jogait korlátozzák.
c) általában alatta marad egy hasonló nagyságú nyilvános c) feljogosítják a részvényest a részvények osztalékra
kötvénykibocsátás költségének. történő előre meghatározott arány szerinti átváltására.
d) nem vethető össze egy nyilvános kibocsátás költségeivel. d) feljogosítják a részvényest a részvények kötvényekre
2.12. A vállalati kibocsátású kötvény besorolása történő előre meghatározott arány szerinti átváltására.
a) a vállalat pénzügyi és üzleti kilátásainak megítélését 3.3. A következő állítások közül melyik hamis?
jelenti. a) A részvény árfolyama megegyezik az egy részvényre jutó
b) a kötvény jelzáloggal történő fedezettségét méri. jövőbeli nyereségek diszkontált értékével.
c) a kötvény szenioritását jelzi. b) A részvény értéke megegyezik az egy részvényre jutó
d) annál magasabb, minél magasabb egy vállalat árbevétele. növekedésmentes politika melletti nyereség
2.13. Minél alacsonyabb egy kötvény besorolása, jelenértékének, valamint a növekedési lehetőségek
a) annál magasabb a törlesztés valószínűsége. jelenértékének összegével.
b) annál magasabb az ígért hozama. c) A részvény értékét az egy részvényre jutó jövőbeli
c) annál alacsonyabb a névleges kamatlába. osztalékok végtelen sorozatának diszkontált értéke adja
d) annál hosszabb a futamideje. meg.
2.14. A Moody´s besorolása szerint befektetés fokozatúnak d) A részvény árfolyama általában lényegesen eltér a
minősülnek a következő kötvények közül névértékétől.
a) csak az Aaa besorolásúak. 3.4. Mit nevezünk egy részvény osztalékhozamának?
b) csak az Aaa és Aa besorolásúak. a) az egy részvényre jutó nyereség és a várható árfolyam
c) csak az Aaa, Aa és A besorolásúak. hányadosát
d) csak az Aaa, Aa, A és a Baa besorolásúak. b) a kifizetett osztalék és a saját tőke hányadosát
2.15. Melyik a legjobb nem befektetési fokozatú kötvény az c) a kifizetett osztalék és a jegyzett tőke hányadosát
alábbiak közül? d) az egy részvényre jutó osztalék és a részvény
a) Aaa árfolyamának hányadosát
b) Baa 3.5. Melyik állítás igaz?
c) Aa és A a) A P/E ráta egy részvény árának és a saját tőkének a
d) B hányadosa.
2.16. Melyik állítás hamis? A kötvény besorolási minősítése b) Minél magasabb az osztalék–kifizetési ráta, annál
a) a kibocsátó fizetésképtelenségének valószínűségét tükrözi. magasabb növekedési ütem várható el a
b) összefüggésben van a kötvény hozamával. részvénytársaságtól.
c) a vállalat pénzügyi és üzleti kilátásainak megítélését jelenti. c) A hosszú távon fenntartható növekedési ütem többnyire
d) -ét azonnal változtatják, amint a vállalat működésében meghaladja a részvénytől elvárt éves hozam értékét.
lényeges változás következik be. d) A P/E ráta annál nagyobb, minél nagyobbak a társaság
2.17. Melyik állítás igaz? A vállalati kötvényt kibocsátó cég növekedési lehetőségei.
a) mindig magasabb hitelképességi besorolást kap, mint 3.6. A P/E ráta
valamely (más) ország jegybankja. a) a részvényárfolyam és az egy részvényre jutó nyereség
b) kaphat magasabb hitelképességi besorolást is, mint valamely hányadosa.
(más) ország jegybankja. b) az egy részvényre jutó jövedelem és a részvényárfolyam
c) mindig az államkötvények kamatlábával azonos kamatozással hányadosa.
bocsát ki kötvényt. c) a részvényárfolyam és a nyereség hányadosa.
d) nem kell, hogy megvizsgálja környezetét, ha elég nagy d) a saját tőke piaci értékének és az egy részvényre jutó
összegű kibocsátással akar piacra lépni. eredménynek a hányadosa.
2.18. Melyik állítás igaz? 3.7. Egy társaság részvényeinek P/E (árfolyam/nyereség)
a) Hosszabb lejáratú kötvényeknek szükségszerűen mutatója
hosszabb az átlagos futamideje. a) a társaság részvényeitől elvárt hozam reciproka.
b) Ha hosszabb a kötvény átlagos futamideje, alacsonyabb b) azt mutatja meg, hogy a társaság egy részvényére jutó
az árfolyamának kamatérzékenysége. nyeresége hány százaléka a részvényei árfolyamának.
c) minél magasabb, annál jobb.
Sulyok-Pap Márta 3
 Pénzügyi számítások 4 . oldal
d) akkor is lehet magas, ha magas a társaság növekedési b) több információhoz jut más vállalatokról.
lehetőségeinek jelenértéke, de akkor is, ha alacsony a c) bármikor veszteség nélkül kivonulhat a piacról.
társaság tevékenységének üzleti kockázata. d) javítja a vállalat image-ét.
3.8. A részvények piaci tőkésítési rátája (r) akkor egyezik meg 3.16. Egy vállalat könyv szerinti sajáttőke-arányos nyeresége
a nyereség/árfolyam aránnyal (EPS/P-vel), ha 16%, a nyereség 50%-át a cég nem osztja ki, hanem
a) a növekedési lehetőségek jelenértéke pozitív. visszaforgatja tevékenységébe. Milyen ütemben fog a
b) a növekedési lehetőségek jelenértéke zérus. vállalat nyeresége és eszközállománya növekedni?
c) a növekedési lehetőségek jelenértéke negatív. a) évi 8%-kal
d) az osztalékhozam meghaladja a növekedési ütemet. b) évi 16%-kal
3.9. Milyen összefüggés áll fenn a nyereség/árfolyam ráta c) évi 20%-kal
(E/P) és a piaci tőkésítési ráta (r) között? d) évi 50%-kal
a) Az E/P alulbecsüli az r-et, ha a növekedési lehetőségek 4.1 Melyik állítás hamis?
jelenértéke pozitív. a) A kockázatot az különbözteti meg a bizonytalanságtól,
b) Az E/P túlbecsüli az r-et, ha a növekedési lehetőségek hogy a bizonytalan kimenetekről vannak olyan
jelenértéke pozitív. információink, amelyek a valószínűség-számítás
c) Nincs összefüggés a nyereség/árfolyam ráta és a piaci eszközeivel kezelhetők.
tőkésítési ráta között. b) A befektetés kockázatát mérhetjük a hozamának
d) Az E/P ráta megfelel a piaci tőkésítési rátának. szórásával.
3.10. Egy társaság részvényeinek P/E (árfolyam/nyereség) c) A portfólió várható hozama a portfólióban szereplő
mutatója értékpapírok várható hozamának súlyozott átlaga.
a) akkor is lehet alacsony, ha alacsony a társaság növekedési d) A portfólió szórása mindig kisebb az alkotóelemei
lehetőségeinek jelenértéke, de akkor is, ha magas a szórásának súlyozott átlagánál.
társaság tevékenységének üzleti kockázata. 4.2. A piaci portfólió várható hozama 10%, szórása 20%. Egy
b) minél alacsonyabb, annál jobb. hatékony részvényportfólió hozamának szórása 15%,
c) a társaság értékelésénél használt diszkontráta reciproka. mekkora a bétája?
d) egy évig állandó marad, hiszen a társaság nyeresége egy a) 15/20 = 0.75
évig nem változik. b) 20/15 = 1.33
3.11. Az X Rt. részvényeinek árfolyama 10 ezer Ft. Az egy c) 10+15/20 = 10.75
részvényre jutó nyereség 1000 Ft, az osztalék-kifizetési d) 10+20/15 = 11.33
ráta 0.6. Mekkora az osztalékhozam? 4.3. A következő portfóliók közül melyik szórása lesz a két
a) 6% papír szórásának számtani átlaga?
b) 10% a) 50% kincstári váltóban, 50% X részvényben.
c) 15% b) 50% X részvényben, 50% Y részvényben, hozamaik
d) 60% gyenge pozitív korrelációban vannak.
3.12. Az Y Rt. részvényeinek árfolyama 5000 Ft. Az egy c) 50% Y részvényben, 50% U részvényben, hozamaik
részvényre jutó nyereség 500 Ft, az osztalék-kifizetési között nincs korreláció.
ráta 0.4. Mekkora az osztalékhozam? d) 50% U részvényben, 50% V részvényben, hozamaik
a) 4% tökéletes negatív korrelációban vannak.
b) 10% 4.4. A kockázatos befektetések diverzifikációjával a
c) 25% befektetők
d) 40% a) csökkenthetik az egyes részvények piaci kockázatát.
3.13. A B vállalat részvényeinek osztaléka várhatóan évi g b) csökkenthetik az egyes részvények bétáját, hiszen a
százalékkal fog növekedni. DIV =2Ft, r=0.10 és P0=40 diverzifikáció csökkenti a kockázatot.
1 c) csökkenthetik a portfólióban szereplő részvények
Ft. Mekkora lesz g? hozamának együttes szórását, azok súlyozott átlagához
a) 0.05 képest.
b) 0.10 d) csökkentik a piaci portfólió szórását.
c) 0.15 4.5. A tőkepiaci árfolyamok modellje szerint
d) 0.12 a) az értékpapírok kockázata egyenesen arányos a béta
3.14. A Hulló Falevél Rt. számára a kormány 10% sajáttőke- értékével.
arányos nyereséget garantál. A vállalat éppen ma fog b) az értékpapírok várható kockázati díja egyenesen arányos
kifizetni részvényenként 100 Ft osztalékot, ami a vállalat a béta értékével.
hagyományos osztalékpolitikájának megfelelően a most c) az értékpapírok hozamának szórása egyenesen arányos a
lezárt üzleti év nyereségének 60%-a. A részvény béta értékével.
árfolyama 2220 Ft. Mekkora az osztalék növekedési d) a piaci kockázati díj egyenesen arányos az értékpapír
üteme? hozamának szórásával.
a) 10% 4.6. Melyik állítás hamis?
b) 1 – 100/1.1 = 9. 1% a) Egy portfólió hatékony, ha adott várható hozam mellett
c) 10 · 0.6 = 6% hozamának szórása minimális.
d) 10 · 0.4 = 4% b) A hatékony portfólió adott szórás mellett a legmagasabb
3.15. A részvénytársaság azért kéri tőzsdei bevezetését, mert hozamot ígéri.
így
a) kötvényeinek jobb besorolása lesz.

Sulyok-Pap Márta 4
 Pénzügyi számítások 5 . oldal
c) Ha a portfólió hatékony, akkor lineáris összefüggés van a c) Ha a portfólió bétája pozitív, akkor a portfólió várható
részvények hozama és a portfólió kockázatához való hozamváltozása azonos irányú a piaci hozam
hozzájárulásuk között. változásával.
d) A béta a részvény kockázatának a piaci portfólió d) A CAPM feltételezi, hogy az egyes részvények várható
kockázatához való hozzájárulását méri. hozamát és hozamának szórását minden befektető azonos
4.7. Melyik állítás hamis? A tőkepiaci árfolyamok modellje módon ítéli meg.
feltételezi, hogy 4.13. Melyik állítás nem igaz? Egy részvény
a) a befektetők pótlólagos hozamot várnak el a nagyobb a) kockázata egyedi és piaci kockázatból áll.
kockázat vállalásáért. b) kockázatának mérőszáma a hozamok szórása.
b) a befektetőket alapvetően az a kockázat érdekli, amit c) piaci kockázatát a béta méri.
diverzifikációval nem tudnak kiküszöbölni. d) kockázatát az egyéni befektető diverzifikációval
c) a befektetők azonos mértékben kockázatkerülők. csökkentheti.
d) a hitelnyújtás és a hitelfelvétel azonos kamatláb mellett 4.14. A piaci kockázati díj
történik. a) a várható piaci hozam és a hosszú lejáratú
4.8. Melyik állítás hamis jól működő tőkepiacon? államkötvények hozamának különbsége.
a) Azok a vállalatfelvásárlások, amelyekre a kockázat b) a várható piaci hozam és a kockázatmentes kamatláb
megosztása miatt kerül sor, növelik a részvények értékét. különbsége.
b) A befektetők nem értékelik magasabbra a nyíltvégű c) a piaci kockázat átvállalásának összege.
befektetési alapokat, mint az alapok által tartott d) a piaci hozam vállalásának összege.
részvényeket. 4.15. Melyik állítás nem igaz?
c) A tőkepiaci árfolyamok modelljének tesztelését nehezíti, a) A CAPM szerint a befektetők várakozásai megegyeznek.
hogy csak aktuális hozamokat lehet megfigyelni, várható b) A CAPM szerint a befektetők kockázati preferenciái
hozamokat nem. megegyeznek
d) A piaci portfóliónak elvileg minden kockázatos c) A CAPM szerint egyensúlyban a befektetők által tartott
befektetést tartalmaznia kell. portfóliók hozamai tökéletesen korrelálnak.
4.9. Melyik állítás igaz? Jól működő tőkepiac esetén d) Egy hatékony portfólió hozama nem lehet kisebb, mint a
a) a befektetők azokat a vállalatokat részesítik előnyben, kockázatmentes hozam.
amelyeknél az eszközök diverzifikáltak, mert ezek 4.16. Melyik esetben lehet kockázatmentes a két részvényből
kevésbé kockázatosak. álló portfólió? Ha a két részvény hozama között
b) ha a részvények tökéletesen pozitívan korrelálnának, a a) tökéletes pozitív korreláció áll fenn.
diverzifikáció nem csökkentené a kockázatot. b) nincs korreláció.
c) a részvény hozzájárulása egy hatékony portfólió c) gyenge negatív korreláció áll fenn.
kockázatához nem függ attól, hogy mekkora a részvény d) tökéletes negatív korreláció áll fenn.
piaci kockázata. 4.17. Két részvényből állítjuk össze a portfóliónkat. Melyik
d) ha egy nem diverzifikált portfólió bétája 2, akkor ennek esetben nem diverzifikálható egyáltalán a portfólió
szórása nem éri el a piaci portfólió szórásának kétszeresét. kockázata? Ha a két részvény hozama között
4.10. Melyik állítás hamis? a) tökéletes pozitív korreláció áll fenn.
a) Tökéletes piacon a befektetők nem részesítik előnyben b) nincs korreláció.
azokat a vállalatokat, amelyeknél az eszközök c) gyenge negatív korreláció áll fenn.
diverzifikáltak. d) tökéletes negatív korreláció áll fenn.
b) Ha a részvények tökéletesen pozitívan korrelálnának, a
diverzifikáció nem csökkentené a kockázatot. 4.18. Egy részvény hozama a jelenlegi árfolyama alapján
c) A részvény hozzájárulása egy hatékony portfólió 13.5%, bétája 0.8. A kockázatmentes kamatláb 8%, a
kockázatához attól függ, hogy mekkora a részvény piaci piaci kockázati díj (kockázati prémium) 6%. Ilyen
kockázata. körülmények között a részvényt
d) Ha egy hatékony portfólió bétája 2, akkor szórása több a) el kell adni, mert túlértékelt.
mint kétszerese a piaci portfólió szórásának. b) venni kell, mert alulértékelt.
4.11. Melyik állítás igaz? c) érdemes tartani, mert a piaci hozamot ígéri.
a) Ha a befektetés bétája 2, akkor várható hozama kétszerese d) a piac nem fogadja el.
a piaci hozamnak. 4.19. Melyik állítás hamis? A tőkepiaci árfolyamok modellje
b) Alulértékelt részvény esetén a kockázat-hozam pontpár az feltételezi, hogy
értékpapír-piaci egyenes alatt fekszik. a) a befektetők azonos mértékben kockázatkerülők.
c) A tőkepiaci árfolyamok modellje azt állítja, hogy ha b) a befektetők pótlólagos hozamot várnak el a nagyobb
található olyan befektetés, amelynek negatív a bétája, kockázat vállalásáért.
akkor ennek várható hozama alacsonyabb, mint a c) a befektetőket alapvetően az a kockázat érdekli, amit
kockázatmentes befektetések hozama. diverzifikációval nem tudnak kiküszöbölni.
d) Ha a portfólió bétája negatív, akkor ez a portfólió kevésbé d) a hitelnyújtás és a hitelfelvétel azonos kamatláb mellett
érzékeny a piac változásaira. történik.
4.12. Melyik állítás nem igaz? 4.20. Melyik állítás hamis?
a) Ha a befektetés bétája 1.5, akkor várható kockázati díja a) A piaci portfólió és a kockázatmentes befektetés
másfélszerese a piac várható kockázati díjának. kombinációjából tetszőleges várható hozamú hatékony
b) Ha a portfólió bétája pozitív, akkor a portfólió nem portfólió előállítható.
érzékeny a piac változásaira.
Sulyok-Pap Márta 5
 Pénzügyi számítások 6 . oldal
b) Egy tökéletesen diverzifikált portfólió lehet
kockázatmentes.
c) Egy portfólió egyedi kockázata mindig legalább annyi,
mint a piaci kockázata.
d) Hatékony portfóliónak nincs egyedi kockázata.
4.21. A G részvény várható hozama megegyezik az E részvény
várható hozamával, de a G részvény hozamának szórása
kétszer akkora, mint az E részvény hozamának szórása.
Ha a CAPM feltételei érvényesek, ebből az következik,
hogy
a) a két részvény bétája megegyezik.
b) a G részvény egyedi kockázata kétszer akkora, mint az E
részvény kockázata.
c) a G részvény piaci kockázata kisebb, mint az E részvényé.
d) mégsem teljesülnek a CAPM feltételei.
4.22. Ha a befektetőknek lehetőségük van kockázatmentes
befektetésre és hitelfelvételre, akkor egy hatékony
portfólió kockázati prémiuma (kockázati díja)
a) egyenesen arányos a portfólió hozamának varianciájával.
b) egyenesen arányos a portfólió hozamának szórásával.
c) egyenesen arányos a portfólió és a piaci portfólió
korrelációs együtthatójával.
d) a kockázatmentes hozam nagyságától függ.
4.23. Melyik állítás hamis?
a) A ciklusérzékeny vállalatoknak magas a bétája.
b) A finanszírozási tőkeáttétel növeli a részvény bétáját.
c) A működési tőkeáttétel növeli a projekt bétáját.
d) Ha a cégnél alacsony a fix költségek aránya, akkor magas
a bétája.
4.24. A kockázatmentes kamatláb 9%, a piaci kockázati
prémium (kockázati díj) 4%. A CAPM alapján hány
százalékponttal nő egy Rt. részvényeitől elvárt hozam, ha
az Rt. bétája 1-ről 1.5-re nő?
a) Nem nő.
b) 2 százalékponttal nő.
c) 4 százalékponttal nő.
d) 50 százalékponttal nő.

4.25. Mekkora egy hatékony portfólió hozamának szórása, ha a

portfólió bétája 1.44 és a piaci portfólió hozamának
szórása σm ?
a) σm
b) 1.2σm
c) 1.44σm
d) Nem állapítható meg.
4.26. Mekkora egy nem hatékony portfólió hozamának szórása,
ha a portfólió bétája 0.8 és a piaci portfólió hozamának
szórása σm ?
a) σm
b) 0.8σm
c) Kevesebb, mint 0.8σm
d) Több, mint 0.8σm

Sulyok-Pap Márta 6