Tóth Edit

Digitálisan aláírta: Tóth Edit

Dátum: 2021.05.21 17:03:20
+02'00'

PEST MEGYEI
KORMÁNYHIVATAL

Tanulást támogató kérdések

és a hatósági szakértői munka során szükséges egyéb tudnivalók

Felnőttképzési szakértők továbbképzése 2021

I. A tanulást támogató kérdésekben érintett tanulmányi területek feldolgozásához feltétlenül

ajánlott jogszabályok:

• 3/1986. (II. 21.) IM rendelet az igazságügyi szakértők díjazásáról

• 2016. évi XXIX. törvény az igazságügyi szakértőkről
• 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
• 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános
szabályairól
• 30/2020. (VII. 23.) ITM rendelet a felnőttképzők nyilvántartásával összefüggő eljárásért fizetendő
igazgatási szolgáltatási díjakról és a felnőttképzők ellenőrzése során kiszabott bírság
befizetésének rendjéről
• Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény XVI. Fejezet: Az elektronikus úton történő
szerződéskötés különös szabályai
• 2013. évi LXXVII. törvény felnőttképzésről
• 2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről
• 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelete a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról
• 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelete a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról

II. Az elméleti tananyag feldolgozását segítő, tanulást támogató kérdések

1. Miként szabályozza a hatályos vonatkozó jogszabály a szakértői tevékenység díjazását?

2. Milyen esetekben kerülhet sor kiegészítő szakvélemény elkészítésére, és jár-e azért külön
díjazás?
3. Milyen kötelmek vonatkoznak a szakértői titoktartásra?
4. Milyen jogkövetkezményei lehetnek a hamis véleményadásnak?
5. Milyen esetekben zárható ki a szakértő a hatósági cselekményből?
6. Mely esetben fizetendő, és mennyi a felnőttképző bejelentési eljárásának igazgatási
szolgáltatási díja?
7. Mennyi az adatváltozás bejelentésének határideje, valamint igazgatási szolgáltatási díja
különböző típusú adatváltozás esetén?
8. Mennyi az engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja?
9. Kikre, és milyen tevékenységeikre terjed ki a felnőttképzési törvény személyi és tárgyi hatálya?
10. Hogyan definiálja a törvény a felnőttképzési tevékenységet?

Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály

1089 Budapest,Koo
Kálvária tér 7.
Telefon: (06-1) 210-9721
E-mail: ugyvitel@pest.gov.hu, felnotkepzes@pest.gov.hu
Web: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/pest
11. Hogyan definiálja a törvény a belső képzés fogalmát?
12. Milyen képzések kerültek kizárásra a belső képzések vonatkozásában a felnőttképzési törvény
hatálya alól?
13. Mire irányul a bemeneti kompetenciamérés?
14. Milyen pedagógiai mérés-értékelési módszerek lehetnek alkalmasak a bemeneti kompetencia
felmérésére?
15. Mire irányul az előzetes tudásmérés?
16. Milyen pedagógiai mérés-értékelési módszerek lehetnek alkalmasak az előzetesen
megszerzett elméleti és gyakorlati tudás felmérésére?
17. Mi a különbség az előzetes tudásmérés és előzetesen megszerzett tudás beszámítása között?
18. Hogyan definiálja a törvény a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást?
19. Hogyan definiálja a törvény a képzés megkezdésének és befejezésének időpontját?
20. Milyen jogszabályi és szakmai feltételek teljesülése fogadható el egy folyamatban lévő
képzésbe történő későbbi bekapcsolódás szakértői vizsgálata során?
21. Mit értünk kompetencia, kontaktóra, konzultáció, tananyagegység, távoktatás, zárt rendszerű
elektronikus távoktatás, zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer fogalmak
alatt?
22. Mely képzések folytathatóak bejelentés alapján?
23. Melyek azok a képzések, amelyek csak engedély alapján folytathatóak?
24. Melyek azok a képzések, amelyeket a szakképző intézmény is csak engedély alapján
folytathat?
25. Mely képzések esetében van a szakképző intézményeknek is bejelentési kötelezettsége?
26. Melyek a felnőttképzési engedély kiadásának feltételei?
27. Hogyan történik a kapcsolattartás a felnőttképzési államigazgatási szervvel bejelentési, illetve
engedélyezési eljárás esetében?
28. Milyen esetben írja elő kötelezően jogszabály szakértő, illetve szakértői bizottság igénybevételét,
és milyen esetben teszi azt csupán lehetővé?
29. Milyen adatokat tartalmaz a felnőttképzési államigazgatási szerv felnőttképzőkről vezetett
elektronikus nyilvántartása?
30. Milyen adatokat nem hozhat nyilvánosságra a felnőttképzési államigazgatási szerv a
felnőttképzőkről?
31. Mely adatok tekintetében minősül a felnőttképzők nyilvántartása közhiteles hatósági
nyilvántartásnak?
32. Milyen adatokat tartalmaz a felnőttképzési államigazgatási szerv felnőttképzési szakértőkről
vezetett elektronikus nyilvántartása?
33. Milyen adatokat nem hozhat nyilvánosságra a felnőttképzési államigazgatási szerv a
felnőttképzési szakértőkről?
34. Ki jogosult felnőttképzési szakértői tevékenység folytatására?
35. A felnőttképzési államigazgatási szerv szakértőkre irányuló hatósági ellenőrzése mire irányul, és
milyen szankciókkal járhat nem megfelelőség azonosítása esetén?
36. Milyen feladatai vannak a bejelentéshez kötött képzések esetében a felnőttképzőnek?
37. Milyen feladatai vannak az engedélyhez kötött képzések esetében a felnőttképzőnek?
38. A felnőttképző mely esetben vonhat be más jogalanyt a képzési tevékenység végzésére?

Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály

1089 Budapest, Kálvária tér 7. 2
Telefon: (06-1) 210-9721
E-mail: ugyvitel@pest.gov.hu, felnotkepzes@pest.gov.hu
Web: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/pest
39. Milyen tartalmi elemeket kell kötelezően tartalmaznia a képzési programnak?
40. Mit jelent a felnőttképzési jogviszony, és mely esetben szünetelhet?
41. Mely képzések esetében kell felnőttképzési szerződést kötni, és mikor kötelező azt írásban
megtenni?
42. Milyen kötelező tartalmi elemei vannak a felnőttképzési szerződésnek, és ezek közül melyik az,
amely csak az írásban megkötött szerződésre vonatkozik?
43. Mely esetben köthető meg a felnőttképzési szerződés elektronikus úton, és milyen szabályok
vonatkoznak erre a szerződéskötési módra?
44. Melyik szerződő fél, és milyen esetekben mondhatja fel a felnőttképzési szerződést?
45. Mely esetekben szükséges, illetve lehetséges a képzés elvégzésének igazolására a
felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében tanúsítvány kiállítása?
46. Milyen tartalmi elemei vannak a tanúsítványnak?
47. Milyen módon lehet a tanúsítványt a képzésben részt vevő személy rendelkezésére bocsátani?
48. Milyen rendelkezések vonatkoznak a tanúsítványra, ha a képzéshez jogszabályban
meghatározottak szerint vizsga kapcsolódik?
49. Mely esetben szükséges a felnőttképzőnek minőségirányítási rendszerrel rendelkeznie?
50. A felnőttképzőnek milyen adatokat kell szolgáltatnia a felnőttképzési államigazgatási szerv
részére a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében?
51. Az adatszolgáltatási kötelezettségekre milyen határidők vonatkoznak?
52. Mely képzőkre, és milyen esetekre nem terjed ki az adatszolgáltatási kötelezettség?
53. Hogyan történik a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében kezelt személyes adatok
azonosítása, ellenőrzése és pontosítása?
54. Hogyan történik az oktatási azonosító szám kiadása, és milyen feladata van ezzel kapcsolatban
a felnőttképzőnek?
55. Kinek és milyen célból adhatóak át egyedi azonosításra alkalmas, illetve arra alkalmatlan módon
a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében kezelt adatok?
56. Milyen célból, és milyen határidővel teljesíthet a felnőttképző önkéntes adatszolgáltatást a
felnőttképzési államigazgatási szerv részére a tervezett képzéseiről?
57. A képzési programmal kapcsolatban mikor és milyen teendői vannak a felnőttképzőnek?
58. Milyen esetben és milyen dokumentumokat kell a felnőttképzőnek vezetnie, és meddig kell
azokat megőriznie?
59. Milyen kötelezettsége van a felnőttképzőnek a nyilvántartási számával kapcsolatban?
60. Milyen kötelezettsége van a felnőttképzőnek a tevékenységére vonatkozó tájékoztatókkal
kapcsolatban?
61. A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképző ellenőrzése során milyen feltételekkel
veheti igénybe szakértők közreműködését?
62. A felnőttképzőnél lefolytatott szakértői vizsgálat milyen területekre terjedhet ki?
63. Ki készíti el, és milyen követelmények vannak a szakértői vizsgálat megállapításairól készült
jegyzőkönyvvel szemben?
64. Ki és milyen szankciókat alkalmazhat a felnőttképző ellenőrzése során feltárt esetleges
jogszabálysértések esetében?
65. Melyek azok a szankciók, amelyeket a felnőttképzési államigazgatási szervnek honlapján
nyilvánosságra kell hoznia?
66. Mennyi az elévülési határideje azon jogsértéseknek, amelyek esetében a felnőttképzési
államigazgatási szerv közigazgatási szankciót alkalmazhat?

Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály

1089 Budapest, Kálvária tér 7. 3
Telefon: (06-1) 210-9721
E-mail: ugyvitel@pest.gov.hu, felnotkepzes@pest.gov.hu
Web: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/pest
67. Mire használhatja a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzés adatszolgáltatási
rendszerét?
68. A jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés esetén ki és mire használhatja a felnőttképzés
adatszolgáltatási rendszerét?
69. Milyen adatokat és meddig kezel a felnőttképző a képzés lebonyolítása érdekében?
70. Milyen célokra nyújthat támogatást az állam a felnőttképzés támogatási forrásaiból?
71. Milyen átmeneti rendelkezéseket határoz meg a felnőttképzési törvény?
72. Melyek a vagyoni biztosíték formái, mikor és hogyan használható fel?
73. Kinek és mikor kell vagyoni biztosítékkal rendelkezni, és mekkora annak mértéke?
74. Mit kell kötelezően tartalmaznia a vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződésnek?
75. Milyen feladatai vannak a felnőttképzőnek a vagyoni biztosítékkal kapcsolatban?
76. Mit kell tartalmaznia a felnőttképzési tevékenység bejelentésének, és milyen mellékletet
szükséges csatolni hozzá?
77. Mit kell tartalmaznia a felnőttképzési engedély magadása iránti kérelemnek, és milyen
mellékletet szükséges csatolni hozzá?
78. Milyen adatokat kell tartalmaznia a felnőttképzési szakértői tevékenység bejelentésének, és
milyen mellékleteket szükséges csatolni hozzá?
79. Milyen változásokat köteles a felnőttképzési szakértő bejelenteni a felnőttképzési
államigazgatási szervnek?
80. Milyen feladatai vannak az engedélyezési eljárásban közreműködő szakértői bizottságnak?
81. Hogyan kell megállapítani a több telephelyen lefolytatásra kerülő szakértői vizsgálat időpontját?
82. Milyen kötelezettségei vannak a felnőttképzőnek a szakértői bizottság vizsgálata során?
83. Kinek kell elkészítenie és aláírnia a szakértői véleményt?
84. Kinek és mely esetekben kell elutasítani az engedély megadása iránti kérelmet?
85. A felnőttképző a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő adataiban bekövetkezett változást
kinek, és milyen határidővel köteles bejelenteni?
86. Mely esetekben törli a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzőt a nyilvántartásból?
87. Milyen határidővel köteles a felnőttképző a felnőttképzési tevékenységének megszüntetését a
felnőttképzési államigazgatási szerv részére bejelenteni?
88. A vagyoni biztosíték nyújtására köteles felnőttképző milyen feltételekkel jelentheti be
felnőttképzési tevékenységének megszüntetését abban az esetben, ha van folyamatban lévő
képzése?
89. Kinek kell gondoskodnia a vagyoni biztosíték terhére történő kifizetésekről?
90. A felnőttképzési államigazgatási szerv mely esetben intézkedik a képzési díj vagyoni biztosíték
terhére történő visszafizetéséről?
91. Milyen továbbképzési kötelezettségei vannak a felnőttképzési szakértőnek?
92. Milyen esetben szünetel a felnőttképzési szakértő tevékenysége?
93. Milyen esetekben törli a felnőttképzési államigazgatási szerv a szakértőt a felnőttképzési
szakértők nyilvántartásából?
94. Mit vizsgál a felnőttképzési szakértő a képzési program előzetes minősítése során?
95. Hogyan kell elvégeznie az új képzési program előzetes minősítését a felnőttképzési
szakértőnek?
96. Hogyan kell elvégeznie a módosított képzési program előzetes minősítését a felnőttképzési
szakértőnek?
97. Milyen feltételeket határoz meg a jogszabály a felnőttképző szakmai vezetőjével szemben?
Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály
1089 Budapest, Kálvária tér 7. 4
Telefon: (06-1) 210-9721
E-mail: ugyvitel@pest.gov.hu, felnotkepzes@pest.gov.hu
Web: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/pest
98. Milyen módon történik a képzésben részt vevő személy képzéssel kapcsolatos
elégedettségének felmérése?
99. Milyen kötelezettségei, és milyen lehetőségei vannak a felnőttképzőnek az
elégedettségméréssel kapcsolatban?
100. Milyen tartalmi követelményeket határoznak meg a vonatkozó jogszabályok a felnőttképző
minőségirányítási rendszerével kapcsolatban?
101. Milyen tartalmú dokumentumokkal kell rendelkeznie a felnőttképzőnek a minőségirányítási
rendszer meglétének igazolása céljából?
102. Kinek kell megszerveznie és elvégeznie a minőségirányítási rendszer külső értékelését?
103. Mit vizsgál a külső értékelés során a felnőttképzési államigazgatási szerv, és mi a vizsgálat
kimeneti dokumentuma?
104. Miket kell tartalmaznia a felnőttképzőnek a képzés megvalósításával összefüggően vezetett
egységes dokumentumnak?
105. Miket kell tartalmaznia a haladási naplónak kontaktórás, illetve nem kontaktórás képzés esetén?
106. Mely képzések minősülnek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzésnek?
107. Milyen eltérésekkel kell alkalmazni a felnőttképzésre vonatkozó jogszabályokat a
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzések tekintetében?
108. Milyen eltéréssel kell lefolytatni a szakértői vizsgálatot, ha a szakmai képzés a honvédelemért
felelős miniszter vagy a rendvédelmi szervet irányító miniszter felelősségi körébe tartozik?
109. Melyek a súlyosabban minősülő jogszabálysértő tevékenységek?
110. A felnőttképző minőségirányítási rendszerének külső értékelése tekintetében ki a felnőttképzési
államigazgatási szerv?
111. Milyen típusú szakképzés folytatható felnőttképzés keretein belül?
112. A szakképző intézmény házirendje milyen területeken vonatkozhat a felnőttképzési
jogviszonyban álló résztvevőkre?
113. Ki, milyen esetben és milyen feltételekkel tilthatja meg a szakképző intézménynek új
felnőttképzési jogviszony létesítését?
114. Milyen szabályok vonatkoznak a szakképző intézményekben felnőttképzési jogviszony
keretében folyó szakmai oktatás esetén az oktatás időtartamára és óraszámára?
115. Milyen esetben kell a nagykorú, cselekvőképes, felnőttképzési jogviszonyban álló személy
szüleit értesítenie a szakképző intézménynek?
116. A szakképző intézménnyel felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben résztvevő szakképzési
munkaszerződését hogyan érinti a felnőttképzési jogviszony megszűnése, illetve annak
szünetelése, és milyen teendője van ezzel kapcsolatban a szakképző intézménynek?
117. Milyen különbségek vannak a felnőttképzőre, illetve a szakképző intézményre vonatkozó
adatkezelési kötelezettségek között a felnőttképzési jogviszonyban állók esetében?
118. Mi a feltétele annak, hogy a szakképző intézmény két tanítási nyelvű oktatást szervezzen
felnőttképzési jogviszonyban?
119. Milyen tartalmi követelményeket és egyéb kötelezettséget ír elő jogszabály a felnőttképző
szakmai programjára vonatkozóan?
120. Milyen tartalmi követelményeket és egyéb kötelezettséget ír elő jogszabály a felnőttképző
szakmai képzésének képzési programjára vonatkozóan?
121. Hogyan kell teljesíteni a szakképző intézmény által ellátott felnőttképzési tevékenységhez
kapcsolódóan az Fktv-ben előírt adatszolgáltatási kötelezettséget?
122. Milyen alapelvek és jellemző módszerek vonatkoznak a helyszíni szakértői vizsgálatra?
123. Milyen fő tevékenységekből, lépésekből áll a helyszíni szakértői vizsgálat?

Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály

1089 Budapest, Kálvária tér 7. 5
Telefon: (06-1) 210-9721
E-mail: ugyvitel@pest.gov.hu, felnotkepzes@pest.gov.hu
Web: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/pest
III. A felnőttképzést szabályozó jogszabályokban nem megtalálható, a hatósági szakértői
munka során szükséges egyéb tudnivalók
A helyszíni szakértői vizsgálat során követendő alapelvek
A felnőttképző intézmény székhelyén, telephelyén, vagy képzési helyszínén lefolytatott szakértői
vizsgálat az engedélyezési eljárás, vagy egy későbbi ellenőrzési eljárás részeként történhet.
Mindkét esetben elvárt az alábbi alapelvek követése a szakértők részéről.
1. Tisztességes magatartás
- munkájukat becsületesen, gondosan és felelősséggel végezzék
- viselkedésük legyen ügyfélbarát, udvarias, de határozott
- tartsák be és tegyenek eleget az alkalmazható jogszabályi követelményeknek
- bizonyítsák felkészültségüket munkavégzés közben
- munkájukat pártatlanul és elfogulatlanul végezzék
- legyenek érzékenyek minden hatásra, ami befolyásolhatja véleményüket a szemle során.
2. Tárgyilagosság: a valóságnak megfelelő és pontos véleményadás kötelezettsége
A jegyzőkönyv és szakvélemény a valóságnak megfelelően, tényszerűen és pontosan kell,
hogy tükrözzék a vizsgálat megállapításait. A helyszíni kommunikáció is legyen tényszerű,
pontos, tárgyilagos. A nem tényekre alapozott, szubjektív véleményalkotást kerülni kell.
3. Kellő szakmai gondosság: szorgalom és ítélőképesség alkalmazása a vizsgálat során
A szakértők járjanak el kellő gondossággal feladatuk fontosságának, valamint az ügyfelek és a
hatóság által velük szemben táplált bizalomnak megfelelően. Fontos tényező a kellő szakmai
gondossággal végzett munkájukban, hogy rendelkeznek az átgondolt döntések
meghozatalának képességével minden szemlehelyzetben.
4. Bizalmasság: az információk biztonsága
A szakértők legyenek körültekintőek a munkájuk során megszerzett információk
felhasználásában és megóvásában, tegyenek eleget titoktartási kötelezettségüknek. A
szakértő nem használhatja fel a vizsgálat során tudomására jutott információkat személyes
haszonszerzés céljára vagy olyan módon, amely sérti a szemlézett képző intézmény jogos
érdekeit.
5. Függetlenség: a vizsgálat pártatlanságának és a szakértői vélemény objektivitásának alapja
A szakértők legyenek függetlenek a vizsgált képző szervezettől, és minden esetben úgy
járjanak el, hogy mentesek legyenek az elfogultságtól és az összeférhetetlenségtől. A
szakértők őrizzék meg objektivitásukat a teljes folyamat során annak érdekében, hogy a
szakértői vélemény csak a vizsgálat bizonyítékain alapuljanak.
6. Bizonyítékokon alapuló megközelítés: ez a módja annak, hogy a módszeresen végrehajtott
vizsgálat során megbízható és reprodukálható szakértői következtetések születhessenek
A vizsgálat bizonyítékai legyenek igazolhatók. Általában a rendelkezésre álló információkból
vett mintákon alapuljanak, mivel a vizsgálatot jellemzően korlátozott időtartamon belül és
korlátozott erőforrásokkal végzik. A szakszerű mintavétel alapozhatja meg a helytálló
következtetéseket.

Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály

1089 Budapest, Kálvária tér 7. 6
Telefon: (06-1) 210-9721
E-mail: ugyvitel@pest.gov.hu, felnotkepzes@pest.gov.hu
Web: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/pest
 A helyszíni szakértői vizsgálat során alkalmazható jellemző módszerek

1. Dokumentumelemzés: a képző által vezetett dokumentumok meglétének, illetve tartalmának

szakértői ellenőrzése. Ezek lehetnek a jogszabályok által kötelezően vezetett elektronikus vagy
nyomtatott dokumentumok, valamint az intézmény által alkalmazott és bemutatott egyéb
dokumentumok is. Ide értendő az elektronikus adatszolgáltatás előzetes, illetve a helyszínen
történő megtekintése is.
2. Interjú: a képző intézmény képviselőjével, más munkatársával, oktatókkal, vagy a képzésben
résztvevőkkel folytatott, információszerzési célú irányított, strukturált beszélgetés. A helyszíni
vizsgálatra történő előzetes felkészülés során felmerült kérdéseket célszerű előre megtervezni.
3. Bejárás: a képző intézménynek jogszerűen rendelkezésére álló ügyfélszolgálati vagy oktatási
célú helyiségeinek, létesítményeinek megtekintése. Ide értendő a gyakorlati képzés
helyszínének megtekintése is, ez abban az esetben is szükséges és lehetséges lehet, ha azt -
érvényes szerződés alapján - alvállalkozó biztosítja.
4. Megfigyelés: különösen az óralátogatások során alkalmazható információgyűjtési módszer.
Alkalmas lehet az oktatók munkájának megítélésére. A megfigyelés során tapasztalt
észrevételeket célszerű feljegyezni, hogy a későbbi értékelés során pontosan álljanak
rendelkezésünkre. A megfigyelés során nyert információk jellemzően szubjektív jellegűek, ezt
szem előtt kell tartani, és emiatt óvatosan kell kezelni.
5. Mintavétel: mint már az előzőekben is említettük, a helyszíni vizsgálatok időtartama és
erőforrásai korlátozottak, ezért teljes körű (átfogó, minden képzésre kiterjedő) vizsgálatra
általában nincs lehetőség. A tudományos igényű (matematikai megközelítésű) mintavétel a
képzések szokásos száma miatt nem indokolt, azonban a véletlenszerű mintavételi elvet
lehetséges, és szükséges is érvényesíteni. A vizsgálandó képzéseket mindig a szakértőknek
kell kiválasztania, úgy, hogy lehetőség szerint reprezentálja az intézmény képzési palettáját.

A helyszíni szakértői vizsgálat javasolt menete, lépései

1. Érkezés
A szakértőktől elvárható az évszaknak megfelelő, mérsékelten elegáns, irodai munkáknál szokásos
öltözet viselete nem csupán a hatósági megbízások teljesítése során, hanem egyéb szakértői
megjelenések esetében is. Az engedélyezési vagy ellenőrzési eljárásban helyszíni vizsgálatra
kirendelt szakértői bizottság jellemzően önállóan végzi a jogszabályban és megbízásában rögzített
feladatát, így a helyszíni vizsgálat pontos helyét és időpontját általában a vezető szakértő választja
meg, az ügyféllel és szakértő társával is egyeztetve. Az így egyeztetett időpontot illik tartani, a
korábban érkezés éppoly illetlenség, mint a késés, hiszen előfordulhat, hogy nem tudtak még
kellően előkészülni a fogadásukra, szükségük lett volna még arra a 20-30 percre. A helyesnek
tartott, és elvárt gyakorlat az, ha a bizottság tagjai „összevárják” egymást, és a megbeszélt
időpontban, egyszerre érkeznek. Lehetnek persze indokolt kivételek, zuhogó eső, stb. Ami ilyenkor
fontos és mindenképpen követendő, a bizottság valamennyi tagjának megérkezéséig a vizsgálathoz
kapcsolódó érdemi dolgokról ne essék szó. Jelentős (kb. 10 percet meghaladó) késés esetén, ami
a szakértőkön kívülálló okok miatt előfordulhat, mindenképpen szükséges az ügyfél értesítése. Ha
egy hatóság által megbízott szakértő helyszíni vizsgálaton történő részvétele valami miatt
ellehetetlenül, haladéktalanul értesítenie kell a megbízó hatóságot is.
2. Nyitó értekezlet (nyitó megbeszélés)
Az érkezést, bemutatkozást követően egy nyitó értekezletet kell tartani, amit jellemzően a vezető
szakértő irányít. Miután meggyőződött arról, hogy az intézmény részéről jelen van annak képviselője
vagy meghatalmazottja, röviden tájékoztatja az ügyfelet (a vizsgált intézmény részéről jelen lévőket)
a jogszabályban rögzített jogairól és kötelezettségeiről, a vizsgálat céljáról, menetéről, tervezett
időbeosztásáról és módszereiről. Ha foglalkozás látogatására is sor kerül, ennek helyszínét, pontos
időpontját is egyeztetni kell. Ugyancsak meg kell állapodni a szakértők közötti munkamegosztásból
adódó esetleges különválás esetén az ügyfél részéről biztosított kísérő személyről.
3. A szemle lefolytatása

Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály

1089 Budapest, Kálvária tér 7. 7
Telefon: (06-1) 210-9721
E-mail: ugyvitel@pest.gov.hu, felnotkepzes@pest.gov.hu
Web: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/pest
 Az egyeztetett ütemterv szerint kell a vizsgálatot lefolytatni, a jellemző vizsgálati módszereket
alkalmazva. A tapasztalt tényeket, esetleges eltéréseket menet közben szükséges rögzíteni.
Jellemzően ilyen esetben elegendő egy saját célú feljegyzés, a jegyzőkönyvben történő rögzítést a
szakértők közötti szakmai egyeztetést követően célszerű csak elvégezni. A bizottság (általában 2
fő) tagjainak korrekt együttműködés fontos elvárás, illetve követelmény a vizsgálat során. Ennek
akkor is meg kell valósulnia, ha korábban nem ismerték egymást a szakértők. Általában elmondható,
hogy nyílt vitába az ügyfél jelenlétében nem illik belemenni, ha jelentős véleménykülönbség érződik
a szakértők között, ennek megvitatását a vizsgálat végére, a szakértők közötti közös egyeztetési
szakaszra kell hagyni. Ha valami miatt ez nem tűr halasztást, megkérhetjük az ügyfelet, hogy
néhány percre hagyja magára a szakértőket. Egyébként a vizsgálat teljes időtartama alatt kívánatos
az ügyfél jelenléte, hiszen a dokumentumelemzés munkafázisa során is felmerülhetnek olyan
kérdések, melyekre az ügyfél azonnal megfelelő információval tud szolgálni, így gördülékenyebb
lehet ez az eljárási szakasz. Jellemzően a vezető szakértő felelőssége a munkamegosztás
koordinálása, fontos, hogy a bizottság minden tagjának folyamatosan legyen feladata, hogy a
vizsgálat időtartama ne legyen hosszabb a feltétlenül szükségesnél.
A vizsgálat során az ügyféllel történő kommunikáció legyen udvarias, célirányos és tényszerű. A
kirendelt szakértő nem tanácsadó, kizárólag a tények megállapítása, a szakmai és jogszabályi
megfelelőségek megvalósulásának vizsgálata a feladata. Ha nem megfelelőséget állapít meg, azt
konstatálja, a megoldási javaslat nem tartozik feladatai közé. Természetesen ezt is kellő
arányérzékkel kell kezelni, de mindenképpen szem előtt kell tartani.
4. A jegyzőkönyv elkészítése
A helyszíni vizsgálat lezárásaként kell elkészíteni a helyszíni vizsgálat jegyzőkönyvét, a hatóság
által biztosított sablon segítségével. Ennek elkészítése előtt a szakértők egymás között egyeztetik
a tapasztaltakat, kialakítják közös álláspontjukat arra vonatkozóan, hogy milyen nem
megfelelőségek kerüljenek a jegyzőkönyvbe. A jegyzőkönyvben tömören, ugyanakkor
félreérthetetlenül, egyértelműen és tényszerűen kell megfogalmazni a megállapításokat. Vitás
esetben ugyanis a jegyzőkönyv és mellékletei egy esetleges bírósági eljárásban később is fontos
bizonyítékok lehetnek, ezt a szakértők mindig tartsák szem előtt. A jegyzőkönyvhöz mellékletként
kell csatolni a tényszerű megállapításokat alátámasztó képzési dokumentumok fénymásolatait,
vagy a kinyomtatott képernyőképeket, vagy a készült fényképfelvételeket. Mivel a helyszínen
elkészült jegyzőkönyvet a vizsgált intézmény jelen lévő képviselőjével és munkatársaival is alá kell
íratni, aláírás előtt lehetőséget kell biztosítani annak tanulmányozására. A helyszínen készült
jegyzőkönyvbe az intézmény képviselője észrevételeket tehet, ezt a szakértőknek módosítás nélkül
kell rögzíteniük. Nyomtatást követően a jegyzőkönyvet a helyszíni vizsgálat résztvevői
valamennyien aláírják, annak egy példányát az ügyfél megkapja. Amennyiben a helyszíni vizsgálat
jegyzőkönyvének elkészítésére valamely oknál fogva nincs lehetőség a vizsgálat befejezésekor, az
intézmény képviselője a jogszabályban előírt módon teheti meg észrevételeit.
5. A szakvélemény elkészítése
A szakértői szakvéleményt ugyancsak a hatóság által biztosított sablon segítségével kell elkészíteni,
a szemlét követően. Amennyiben a biztosított sablon egybeszerkesztve tartalmazza a
jegyzőkönyvet és a szakvéleményt is, azt ennek megfelelően kell elkészíteni. Ebben az esetben az
ügyfél is megtekintheti a szakvéleményt, ennek nincs jogszabályi akadálya, ugyanis az ellenőrzési
eljárás dokumentumaiba az ügyfélnek betekintési joga van. Ha a szakvéleményt különálló
dokumentumként kell elkészíteni, annak elkészítése a vezető szakértő felelőssége, azonban akkor
is a szakértői bizottság valamennyi tagjának konszenzusos véleményét kell tartalmaznia, és a
szakértői bizottság valamennyi tagjának alá kell írnia. A szakvélemény csak a jegyzőkönyvben
rögzített tények alapján levonható következtetéseket tartalmazhat!
6. A szemle zárása
A jegyzőkönyv aláírását követően nem kívánatos a vizsgálattal kapcsolatban további érdemi
kommunikáció folytatása. Az ügyfeleket természetszerűleg érdekli, hogy a vizsgálatnak milyen
következményei lehetnek, ha az nem egyértelmű a jegyzőkönyvben rögzítettek alapján. Ha
távozáskor megkérdezik a szakértőt, hogy mire számíthatnak az ellenőrzés kimenetelét illetően,
valamit illő válaszolni. Ezért, a vizsgálat lezárásaként – kérdezés nélkül is – el kell mondani, hogy a
megbízásunk, illetve hatáskörünk csak a jegyzőkönyv felvételére és a szakvélemény kialakítására
terjed ki, a döntést a hatóság hozza meg, amiről írásban kapnak majd tájékoztatást. Utalhatunk arra,
hogy a jegyzőkönyv tartalmazza a feltárt szabálytalanság jogszabályi fellelhetőségét, valamint

Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály

1089 Budapest, Kálvária tér 7. 8
Telefon: (06-1) 210-9721
E-mail: ugyvitel@pest.gov.hu, felnotkepzes@pest.gov.hu
Web: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/pest
 megtalálhatóak a jogszabályokban a hatóság által alkalmazható szankcionálási lehetőségek is. Ami
fontos, megtévesztésre alkalmas, esetleg később csalódást okozó kijelentést semmiképpen ne
tegyünk, az esetlegesen feltárt szabálytalanságokat ne túlozzuk el, és ne is bagatellizáljuk, vagyis
ne minősítsük. Maradjunk a tényeknél.
7. Egyéb tudnivalók
Az ügyfelek általában vendégként tekintenek a vizsgálatot lefolytató szakértőkre abban az
értelemben, hogy többnyire biztosítanak kávét, üdítőt, aprósüteményt. Ennek elfogadása és
elfogyasztása megengedhető, de az erre történő utalás, követelődzés természetesen
megengedhetetlen, miként egy ebédmeghívás elfogadása is. Mindazonáltal lehetséges olyan
helyzet, például egy lakóhelytől távoli helyszínen, ahol az intézmény tankonyháján éppen a
szakácsok gyakorlati képzése folyik, és meghívják a bizottságot az így elkészített ebédre. Ez egy
másfajta helyzet, másképpen kell megítélni. Ugyancsak előfordulhat, hogy a távozó szakértőknek
ajándékot kíván átadni az intézmény képviselője. Értékes ajándékot a szakértő semmiképpen sem
fogadhat el. De megint csak más a helyzet, ha az intézményben, például gyakorlati képzés
keretében készült apró, jelképes emlékeztetőt kapunk, könyvjelző, plakett, stb. Az ilyesmit talán
sértő is lenne visszautasítani.

Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály

1089 Budapest, Kálvária tér 7. 9
Telefon: (06-1) 210-9721
E-mail: ugyvitel@pest.gov.hu, felnotkepzes@pest.gov.hu
Web: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/pest