„Egy &äzüliängett

MÍTOSZOK
„Ha az ember egykor közösségben élt a természettel,
mélyebb, elemibb megnyilatkozásaiban is hasonlíta-
l. Mi a mítosz? Gyűjtsétek
nia kellett hozzá. A természet pedig kizárólagképek-
hálóábrával,mit tudtok, ssze
ben nyilvánítja meg magát, mert a térben foglal tok eddig róla! t tanulta:
helyet, s jelenségeit az időben bontakoztatja ki. Az 2. Milyen mítoszokat
életről szemléletünk, a világról nézetünk van, nem olvastatok,
hallomásunk vagy tapintatunk. A beszéd gyökeré- 3. Mi az általatok ismert
ben szemléletből ered, nem gondolkodásból, s e ja, történetének ideje,mítoszok
kik a
gyökér abba az időbe kapcsol vissza, midőn az 4. Milyen kérdésekre szereplői)
keresnek
ember, természet gyermekeként, a közösségben élt a az általatok ismert
mítoszok>Válas;t
növényekkel és az állatokkal. (...) Élet él a mítoszban, 5. Hogyan bizonyítanátok
sűrített élet, tömörített emlékezés,lényegérepárolt Nándor állításait az Várko
általatok
valóság. Valóságmagvavan akkor is, ha az ember felhYl
tanúja, kortársa nem lehetett is, de intuitíve [a felhal- 6. Mit jelent szerintetekVárk
onyiN'
dor szövegében az »intuitív
mozott tapasztalatokon alapuló ösztönös megérzés,
Milyen megértéssel áll átélésb>
felismerés] átélhette, ahogy a kínai mítosz mondja a szemben?
7. A fentiek és saját
világteremtésról: »Egy köziilünkott volt«. A monda tapasztalataitok
alapján mi különbözteti
a benne foglalt természeti vagy történeti valóság leg- mega mi.
toszt a mesétől?
főbb bizonyítéka: csak nagy hatású természeti vagy
történeti esemény válhatik regévé,mert kialakulásá-
nak törvénye nem a jelentéktelen dolgok cifrázása,
hanem, ellenkezóleg, megrendítő élmények egysze-
rúsítése, kikerekítése. A monda, a rege, a mítosz azt
jelenti, hogy az élmény mélyen beleszántott a nép
tudatába, beleette magát emlékezetébe,olyannyira,
hogy nem tud többé szabadulnitóle."
(Várkonyi Nándor, mítoszkutató)

J. Válasszegy képet, melynek ismered a »me-

Séjét"! Meséld el padtársadnak a képen fel-
dolgozott mitológiai történetet!
Sziszüphosz büntetése
2. Válasszcgy olyan képet is, amelynek »me-
Séjét" nem ismered! Nézz utána a mítosz-
nak a világhálón vagy könyvtárban !

Héraklész küzdelme a hidrával Oidipusz és a szfinksz

 n-łészeuszküzdelme Prométheusz büntetése
a Minótaurosszal
Mítosz tárgyát képezheti például a világ keletkezése, az
ember, egy-egy nép vagy természeti jelenség eredete,
a társadalmi rend vagy az élet mulandósága. Mivel a
mítoszok az ember legmélyebb, megértésre vonatkozó
kérdéseire keresik a választ (Miért ? Hogyan?), sokszor
eredetmagyarázójellegúek. Ezek az ósi elbeszélések
a keletkezést, az eredetet többnyire emberi minta sze-
rint: munkavégzéssel, emberi tevékenységgelvagy
nemzésselképzelik el és magyarázzák. Ezért mond-
hatjuk, hogy antropomorfak. Vagyis emberszerúek,
emberi minta szerint valók. A mítoszok ugyanakkor
valaha valóban megtörtént, egy nép életére megha-
tározó hatást gyakorolt események emlékét is órzik.
Például területszerzó és területmegtartó harcokét, ván-
dorlásokét, természeti katasztrófákét. Mindkét mi-
nőségükben ősi, gyakran képekben megnyilvánuló
tapasztalatok, vélelmek, eszmények, viszonyok és fo-
galmak hordozói. Mivel az emberi lényeg kérdéseit
vetik fel (szerelem, munka, harc, születés, élet, halál,
szorongás,barátság, bún), sok esetben mai tudatunk
alapját is képezik. Azaz a jelenségek magyarázatán túl
azok mintái, ósképei is egyben: archetípusok. Az egyes
közösségek nemzedékei számára saját mítoszaik minta-
ként is szolgáltak. Vagyis a mítosz a benne élőknek
olyan gondolkodás-, kifejezés- és cselekvésmód (volt),
amellyelmegjelenítik önmagukat. Ez a tény magya-
rázza a mítoszok egy részének tanító szerepét. A míto-
szok az emberiség korai kultúráinak világmagyarázatai.
Mint ilyenek, egységes rendszerbe foglalták a világ-
mindenséget, a közösséget és az egyént, az anyag és a
szellemműködését. Világképükben a hit (a későbbi
vallás), a képzelet (a későbbi irodalom) és a megismerés
(a későbbi tudomány) még Összetett módon, egység-
ben van jelen. Ezért szokás a mítosz világképét össze-
tett tudatformának nevezni.
Odüsszeusz és a szirének
8. Olvasd el az ismeretközlő szöveget,
és készíts belőle vázlatot a füzeted-
be fürtábrával !
9. Fürtábrádat más színnel bővítve
példázd az ismeretközló szöveg né-
hány állítását saját tudásod alap-
ján! Kereshetsz néhány példát in-
ternetes forrásból is!
A mítosz (müthosz) görög szó, történetet,
elbeszéléstjelent. A mítoszok az emberi kul-
túra ósi, hosszú idón át szájhagyományozással
továbbörökített szövegei, melyeket a közös-
ség kiemelkedó alkalmain arra hivatott embe-
rek mondtak el. Hősei emberfeletti lények,
istenek, félistenek, görögül héroszok. A mí-
toszok ünnepélyes és komoly jellege összefügg
a szövegek értelmező szándékával. A míto-
szokban ugyan is a történelem előtti idók em-
bere tett kísérletet a világ dolgainak megérté-
sére és magyarázatára.A mitológia kifejezés
szóösszetétel, az irodalmi hagyomány egy-
egy nép mítoszainak összessége, rendszere,
illetve a mítoszokkal foglalkozó tudomány
jelentésben használja.
Az archetípus (görög: arkhé + tüposz = ós-
kép) azoknak a mitologikus, szimbolikus
képzeteknek az elnevezése, amelyek az embe-
riség ősi tapasztalatait rögzítik (például: föld
—ósanya, út —sors, fa —élet).
43
 A gorog mitológiában Narkisz•
szoszba, egy folyóistcn és egy
nimfa szépségcs fiába számtalan
halandó és halhatatlan lett vi-
szonzatlanul szerelmes. ÉkhÓ
nimfát a bánat úgy clcmésztctte,
hogy csak a hangja maradt. Ne-
mcszisz, az igazságoszó istennő
ezért arra ítélte az i$ůt, hogy tu-
lajdon képmásába szeressen bele,
és emésszc el az önmaga iránt ér-
zett szerelem.Mikor meghalt, John William Waterhouse: Ékbó és
Nark •
virá@Változott, a nárcisz az ó tsszosz
(1912)
nevét viseli.
IO. Hogyan meséli el a történe-
tet Watcrhouse,és hogyan
Dalí képe ?
Il. Miért tckintiietó Narkisz-
szosz jellemarchetípusnak?
12. Miért tekinthetó Ékhó és
Narkisszosz esete történet-
archetípusnak?
13. Próbáljátok megfogalmazni,
mit jelenthet a nárcizmus ki-
fejezés!

Salvador Dalí: Narkisszosz átváltozása ( 1937)

MÚZSÁK, ISTENEK
A GÖRÖG MITOLÓGIÁBAN
Görög mitológia
A klasszikus görög mitológia a homéroszi eposzokban,
valamint Hésziodosz Istenekszületése,továbbá Munkák
és napok címú műveiben olvasható elsőként. Ezek az
i. e. VIII. században és a VIII-VII. századfordulóján
keletkezett szövegek gazdag forrásai az ókori görög
emberek élet- és gondolkodásmódjára vonatkozó isme-
reteinknek. Hésziodosz műveinek állandó témája a küz-
delem. Az elbeszélő az eseményekreerőteljesen reagál:
megjegyzéseket tesz rájuk, saját véleményt formál róluk.
Hésziodosz művészete és témái többek között a latin
Vergiliusra és Ovidiusra is jelentős hatással voltak.
Görög mítoszok. A görög mítoszok más
mítoszaihoz hasonlóan kezdetben
népek
szájhagyomá-
nyozással örökítódtek nemzedékről
nemzedékre.
Keveredtekmás népek mitikus hagyományával
is, és a szóbeli átörökítés következtében
többféle
változatban éltek. A később megjelenó írásbeli-
séggel egyes mítoszok az irodalom meghatározó
tárgyává, témájává váltak. A közösségáltaljól
ismert történeteket az alkotók szabadonkezel-
ték, és saját művészi szándékuknak megfelelően
értelmezték,újraalkották, felhasználtákőket.
 zatokat a következó címszavakhoz: múzsák, Pegazus, Helikon hegye, Parnasszus, Minerva, Apol-
Ión, Tempe völgye, Kasztalia-forrás, Árkádia!
2. Ismertessétek az elkészült szócikkeket az osztállyal!
3. Alkossatok három csoportot, és állítsátok be, jelenítsétek meg magatokbÓlminél pontosabban
a három festményt!
4. Egy másik csoportból jelentkező „tárlatvezctó" mutassa be, mesélje el az osztálynak, mit láthatnak
a beállított képen!

Hendrick van Balen: Minerva ésa kilencmúzsa Andrea Mantegna: Parnasszus (1497)
(XVII. sz. eleje)

Nicolas Poussin: Apollón és a múzsák a Parnasszuson —részlet ( 1630)

 Hésziodosz: Istenek sžůletése -s részlet
5. Kik a
Kezdjük a dalt immár Helikónl Múzsái2nevével! múzsák,
Hésziodosz és hol laL
Ók lakják e hegyet, Helikón magas, isteni ormát, 6. Mi a szerepük
kék, ibolyásszínů forrás partján kicsi lábbal gában?
járják táncukat és oltára körül Kroniónnak3. 7. Mi a szerepük
Ók miután Hippukrénéä Permésszosz5avagy szent az ember
lágában?
Olmeiosz6 vize gyöngéd tagjaikat mosogatta, 8. Hogyan
rendbeszedik szép tánckarukat Helikón magas ormán, értelmezitek
kat, miszerint:
édes vágyat kelt ez a kar, dobbannak a lábak. szavu
„Szánkon
tarka h
mind a valóra azu
Egyszer dalra tanították meg Hésziodoszt,míg h asonlít,
juk zengeni
Szent Helikón lejtőjén órizgette a nyájat. mégis a
zat, ha színi
Ez volt első szózatuk, ezt mondták legelőször 9. Vajon miért
lányai aigisztartó Zeusznak, olümposzi Múzsák: őket
először Hésziodoszemlíti
„Hitvány pásztori nép, szolgáltok csak hasatoknak! születése azIs
című rnúvébe tenek
Szánkon tarka hazugság, mind a valórahasonlít, 10. Miért éppen
a beszélőt
tudjuk zengeni mégis a színigazat, ha akarjuk!" ják meg, miért
Így szóltak hozzám az igazszavuisteni lányok, babérágat? adnak
neki
s adták friss ágát a babérnak, hogy leszakasszam,
botnak, megbámulni valót, meg az isteni hangot
ültették el bennem: hirdessem, mi leszens volt,
zengjem a boldog, örökkééló isteneket mind,
s rajtuk kezdjem a dalt és vélük hagyjam is abba.

(Trencsényi-Waldapfel Imre fordítása)

Múzsák
A Helikon hegyén lakó múzsák Zeusz főistennek és Mné-
moszünének, az emlékezet istennőjének a lányai, a művé-
szetek, a történetírás és a csillagászatistennői. A görög
mítoszok szerint kedvelt tartózkodási helyük a Parnasszosz
hegye és a Kasztalia-forrás. Születésük az összesolümposzi
isten kívánságára történt. Feladatuk az istenek harcainak
dicsőítése, valamint az emberi gondok és fájdalmak eny-
hítése a zenével, a költészettel és a tánccal. A teremtő
ihlet, a költői beavatásjelképei, különféle feladatkörük az
alkotóképesség sokszínúségét jelzi. Hozzájuk a helleniz-
mus korától egy-egy meghatározott költői múfaj vagy
formát jelző feladatkör és jellemző tárgy társult. Vezető-
jük Apollón. Apollón

1 hegy Görögországban; a mitológia szerint a múzsák és Apollón isten lakhelye

2 Zeusz és Mnémoszüné leányai; a költészet, a művészetek és a tudományok istennői
3 Kronosz-ivadék, Zeusz egyik mellékneve
görög mitológiai forrás neve; Pégaszosz(Pegazus),a szárnyascsodaló rúgásától keletkezett
s Permész folyó nevéből
mitológiai folyó neve

46
Név Kleió
Euterpé Thaleia
Jelző a dicsőség hirdetője
a gyönyörködtető
Feladatkör történetírás a viruló
fuvolajáték, zene komédia
Jellemző papirusztekcrcs
fuvola komikus maszk
tárgy

Név Melpomené Terpszikhoré Erato

JelzÓ a dalos a táncos kedvú a bájos
Feladatkör tragédia, gyászének lírai költészet, tánc szerelmi kardal
Jellemző tragikus maszk líra (húros hangszer) kithara (pengetős hangszer)
tárgy és khitaraütó

Név Urania Kalliopé Polühümnia

JelzÓ az égi a szépszavú a dalban dús
Feladatkör csillagászat eposz, ékesszólás himnuszköltészet
Jellemzó a mennybolt glóbusza viasztábla, Íróvessző
tárgy
 Hésziodosz : Istenek születése —részlet
Elsônck jött lčtrc Khaoszt, majd Gaia követte,
szélcsmcllů Föld. mindcnnck biztos alapja
istenckč is. kik hófödte olümposzi csúcson
laknak, s kik lent mélyen a Tartaroszľ éji ködében —
és Eroszs, az, ki a legszebb mind a haláltalanok közt,
elbágyłsztja a testet, az istcnck és a halandók
kcblébcn Icigázza a józanságot, a bölcs észt.
Szült Khaosz és Ercbosz4 lett gyermeke és a sötét Éj,
szült a sötét Ěj, s tôlc eredt AithérS meg a Nappal,
mert szerelembe vegyült Ercbosszal s lett viselőssé.
Gaia először méltó párját hozta világra,
csillagos Égboltot, hogy mindent ez bcborítson,
és legyen Úranoszŕ! áldott istenek égi lakása.
Aztán szülte a nagy hegyeket, meghitt ligetekkel, Erosz kezében virá
hol dombos-völgyes tájékon laknak a Nümphák7, ggal a
(i. e. 512-500 tenger
körüli
és ó szülte a zordon tenger végtelen árját, vörös felett
alakos
Pontoszts, még szerelemnélkül, majd Üranosz ágyán Váz
mélyörvényú Ókeanoszt, Koioszt9s vele Kríoszt10,
fenséges Hüperíónt l1, Íapetoszt vele együtt,
13
és Rheiát 12s úrnőt Mnémoszünéve1 ,
fénykoszorús Phoibét 14s kedvességgelteli
Végül megszületett a ravasz Kronosz, ó valamennyi
közt legkisebb s legcudarabb, gyűlölte az apját.
Aztán Küklópszok 16gőgös népét szüli Gaia,
Brontészt és Szteropészt és még Argészt, 17a kegyetlent,
Zeusznak a dörgést ók kölcsönzik s múvůk a villám.
Másban az isteni fajra hasonlítottak egészen,
ám szeme egy nótt csak mindnek, homlok közepében.
Éppen azért hívják ŐketKüklópsznevezettel,
mert kerek egy szeme ült mindnek homlok közepében,
ám volt bennük eró, izom és dologra ügyesség.
Földnek s Égnek még született három fiusarja,
órjások, bátrak, nevüket nem jó felidézni,
indulatos fiak ók: Kottosz s Briareósz a Güésszel.
Themisz és Aigeusz (i. e.
Két vállából száz roppant kéz lendül előre 440—430 körüli
vörös alakos csészekép)
mindegyiküknek s vállból még ötven fejük is nótt,

I a sötétségből született első isteni lény

2 az alvilág mélyebb régiója, a Föld fiainak börtöne
3 a szerelem istene a görög mitológiában
4 az alvilág egyik régiója, a halottak birodalma, ahová rögtön haláluk után érkeznek
5 levegő, lég (éter)
6 az Égbolt megszemélyesĺtóje; a Földanyával, Gaiával az első eleven lények szülői
nimfák, a természet fiatal istennÓi
8 Gaia, a Föld fia, Néreus tengeristen atyja
9 a mitológiai titánok egyike
10az egyik titán neve
a Nap, a Hold és a Hajnal atyja; a titánok egyike
12Kronosz felesége, Zeusz anyja
a titánok egyike, neve 'emlékezeť-et jelent; a múzsák anyja
Létó anyja, a titánok egyike
15Okeánosz felesége, a titánok egyike
16'kocsikerékszemů'-t jelent, mert az óriásoknak csak egy szemük volt a homlokuk közepén, de az keréknagyságú
17a három küklopsz neve ('mennydörgés', 'villám', 'mennykő')
a három gigász (félelmetes Óriás) neve

48
 testrészeik avval lettek egésszé,
ormótlan
testekben félelmes erő volt.
és a hatalmas
Földanya: Gaia, mcg Úranosz: Égisten valamennyi
ermeke mindjárt kezdetben gyűlölte az apját,
mihelyest közülük csak megszületctt
mert sorban egy,
mélyén mindet, hogy a fényre
elrejtette a föld
és még tetszett is neki álnok
föl ne kerüljenek,
sóhajtott Gaia, az órjás
tette, de bánatosan
Földanya és maga rút cselt szőtt Úranosz ellen.
is
Szürkeacélt hoz gyorsan létre, belőle az első
sarlót elkészítve, övéinek ily szavakat mond, Aphrodité születése (i. e. 470—460 körüli
átérezvebaját, hogy bátrakká tegye őket: relief). Az istennőt a Hórák, az évszakok
„Kedvesgyermekeim, ti, enyéim s dölyfös apáé, istennői emelik ki a tenger habjaiból.
bárcsakhallgatnátok rám, vállalva a bosszút,
mert méltatlan tettet apátok tett legelőször.”
Így szólt, ám elfogta a félelem ott valamennyit,
egyse felélt, a ravasz Kronosz egymaga bátorodott fel,
és mindjárt ily szókkal szólította meg anyját:
Édesanyám,fogadom, hogy megteszem azt, amit elvársz
tőlem,s átokverte apánkra nem is hederítek
többé,mert ó tett méltatlan tettet először."

Szült Rhea, hogy Kronosz ó rá tette szerelme igáját.

Sarjai: Hisztia19, Démétér20, meg arany sarujával
Héra, s erós Hádész21,akinek mélyben van a háza
s szívekönyörtelen, és a morajló Ennoszigaiosz,
és ki az istenek és a halandók atyja, a bölcs Zeusz,
ó, aki mennydörög és megrázkódtatja a földet.
Ám Kronosz őket, amint kijutottak a szent anyaméhből
és anyjuk térdéig elértek, sorra lenyelte, Démétér és Métaneira (i. e. 340 körüli
attól félve, hogy ók is az Ég ivadékai, s egyszer vörös alakos vázakép részlete)
egyikük elveszi még ó tőle királyi hatalmát.
Mert megtudta a Földtől és meg a csillagos Égtől,
hogy rámérve a végzet: gyermeke, bármily erós is,
majd leigázza, hogy így Zeusz kívánsága beteljen.
Nem volt nyugta ezért, résen volt, sorra lenyelte
gyermekeit; rettentő gyász sÚjtotta le Rheiát.
Ám amikor már Zeusszal, az istenek és a halandók
atyjávalvolt várandós, édes szüleit ment
megkérdezni, a csillagos Égboltot meg a Földet,
tudnak-eadni tanácsot, hogy szülhetnetitokban,
s titkon szült kedves fia bosszút állna az atyján
mindazokért,kiket álnokszívú nagy Kronosz elnyelt.
És nem kérte hiába a kedves lány a szülőket,
elmondtakmindent, mit tartogatott a királynak,
nagy Kronosz úrnak s büszkeszivú sarjának a végzet.
Aztán Kréta kövér szigetén Lüktoszba vezették,
hogy legutolsó gyermeke készült jönni világra,
Zeusz, a nagy isten; az Órjás Földanya vette magához
Krétának tágas szigetén ápolni, nevelni. Perszephoné és Hádész (i. e. 440—430körüli
vörös alakos vázakép)

Zeusz testvére (Hesztia)

20az egyiklegfontosabb földi istenség, a gabona istennője
21Zeusz fivére, az alvilág istene

49
 Röpke sötét éj árnyain át clhozta magával,
es Lüktoszhoz elérve, az isteni Földnek ölében
Il. Miból és
hogy
elrcjtcttc, a mély barlangban, sziklafalormán. világ Hésziod
kele
ott, ahol Aigaion magas, erdős csúcsa mcrcd fel. tése című osztst tke
Férjének meg, az Ég sarjának, az ősi királynak
kôdarabot nyújtott át gyolcspólyába takarva.
12. Hány
Ez megfogta a nagy követ és gyomrába leküldte,
nem gondolva meg azt a szerencsétlen, hogy c kővel állapota a
részletek
megváltottan, baj nélkül, kit senki le nem győz,
13. Milyen
érvekke
élve maradt fia és készül már ót leigázni, istenek h a
arcának folha
és megfosztva a rangtól lenni helyette királlyá. világalkotó t6 i
Testben-lélckben gyorsan felnőtt a királyfi, 14. Kik voltak
az egyes
tagjai fénylők voltak; amint gördültek az évek, zedékek
főistenei istenn
Gaia, a Földanya volt, aki szőtte a cselt Kronosz ellen, és f6.
ámde saját fia volt, aki mestcrsŔyel, erővel 15. Milyen
természeti •
kényszeritette az elnyelt gyermekeket kiokádni. ket és milyen
embeti
ket testesítenek
Elsőnek jött vissza a kó: ez ment le utószor, szere
aztán Zeusz emlékjelnek leszögezte a földbe, dosz művében meg
az Hészt:
isteni Púthóban 22, Parnasszosz 23alatt, hol a széles mindenben istenek?
út visz, s majd a halandók eljönnek csodalátni. 16. Milyen nyelvi emberszerűek)
Zeusz oldotta le atyjának testvéreiről is keltetik az idó eszközök
láncaikat; Kronosz indulatában rakta reájuk. miért nincs múlását?vajorł
pontosan '
S megszabadulva a jÓtettért élt bennük a hála, mégsem a mitologikus
így neki adták azt, amit addig Gaia dugott el:
dörgést, mennykövet, ég villámát, füstösen égőt;
ebben bízva vetette hatalma alá a világot.
(Trencsényi-Waldapfel Imre fordítása)

ősrendezetlenségból (Khaosz) keletkezett, végleges

A világ keletkezése. A görögök hite szerint a világ az
kialakulását az istennemzedékek harca (theomachia) előzte meg. Kezdetben volt a tátongó, alaktalan rendjének
(Nüx). Majd megszületett a szélesmellű a Ráosz,
amelyből kivált az alvilági Sötétség (Erebosz) és a fekete Éjszaka Föld
ősforrása, a Szerelem (Erosz) isteni nászra késztette (Gaia),
aki önmagából életre hívta az Eget (Uranosz). Minden élet a
egyszemÚKüklópszok és a hatalmas testú Titánok. Földet
és az E et, és megszülettek a százkarú csodalények, az A titánok1
keanosz, a legidősebb és Kronosz, a legfiatalabb. Uranosz gyűlölte
szörnyszülötteit, és az Alvilágba
közül (Tartaros
istengeneráció harcát Kronosz vezette,
taszította őket. Ezért Gaia bosszúra sarkalltagyermekeit.A második aki
anyjától kapott sarlóval megfosztotta apját nemzőszervétől. Uranosz véréből születtek a bosszú istennői (Erinnüszek)
harmadik istengeneráció szülői. Ám Kronosz, apja
és Aphrodité, a szerelem istennője. Kronosz és Rheia lettek a sorsá_
akit Kréta szigetének
tól megrettenve, sorra lenyelte gyermekeit. Rheiának sikerült elrejtenie Zeuszt, barlangjában
hogy visszaadja lenyelt testvéreit.
nimfák neveltek. Zeusz szövetkezett a Százkarúakkal,és apját arra kényszerítette, Tiz
évig tartó küzdelemben legyózte Kronoszt, majd átvette az uralmat. Két testvérével osztozott a háromszintesvilágon.
Ó maga a hatalom fő birtokosaként az ég és a magas hegyek ura lett, s az Olümposzon lakott. Poszeidón a tengereket,
Hádész az alvilágot kapta osztályrészül. A gyakran félrelépő Zeusztól és feleségétől, Hérától további istennemzedék
származik, megszületésükkel beállt a világ rendje.
A görögök istenvilága emberszerú (antropomorf). Olyanfajta társadalomban élnek, mint az emberek.Hasonló
érzések, vágyak, akaratok hevítik őket, csak hatalmasabbak az embereknél, és örök életúek. A görögök mitikusvilág.
képének jellemzője, hogy világmagyarázataszerint az ősidőkben minden másképpen volt, mint ahogy a jelenlevő
világot az emberek megtapasztalják. A létrejött világ természeti és társadalmi jelenségeivel isteni tevékenységkövetkez-
tében alakult ki, hosszú, időtlen folyamat eredményeként. A világrend azonban a kialakulást követően már végleges és
változtathatatlan. Ezért lehetséges, hogy a mítoszokban megformált alaptörténetek, helyzetek és hősök mintaértékůek
minden benne élő, önmagát általa kifejező nemzedék számára.

22itt helymegjelölés: Delphoi másik neve

23Apollón szent hegye Delphoi közelében, a múzsák lakhelye

50
 olümposziak
tíz
görögmitológiát a római köztudat és irodalom is
átvette. A rómaiak
ýonosították, művészeik felkutattak, illetve saját isteneiket a görög istenekkel
felhasználtak szóban
még nem sorolja fel az Olümposzon élő mítoszváltozatokat is. Homérosz és
lakó legfőbb
megfelelóen tizenkét isten lakozik az isteneket. Az a nézet, hogy a szent tizenkettes
Olümposzon, később
a kiválasztása nem egységes. alakult ki. Az olümposziak csoportjába
sorolt isteneknek

Görög
Feladatköre Jelvénye, szent növényei,
neve Latin
Főisten, a világ fölötti uralom állatai megfelelője
Zeusz birtokosa, a férfi
teremtőeró megtestesítôje. villám, sas, bika Iuppiter
Zeusz nővére és felesége, a legfőbb
Héra istennő. gránátalma, ciprus, liliom,
A házasság, a család, az asszonyi
jogok védelmezője,
Iuno
a szülés patrónusa. páva, daru, kakukk

Poszeidón A tenger, a földrengés és a lovak

„kékhajú", szakállas
istene, Zeusz és Hádész fivére.Vízi háromágú szigony,ló, bika, Neptunus
nimfák és tengeri delfin
kentaurok (ló-hal) kísérik.
Déméter A föld termékenységét, a gabona érését,
a földművelés sikerességét biztosító gabonakalász,gyümölcsök, Ceres
istennő, mák, disznó, vadkan
Perszephoné anyja.

Apollón Zeusz és Létó fia, Artemisz ikertestvére.

Az igazság, lant, babér Apolló
a jóslás istene, leghíresebb jóshelye Delphoi.
A fertőző betegségek gyógyítója. A múzsák vezetője.
Artemisz A vadak úrasszonya, medveistennó, Zeusz és Létó
holdsarló hajdísz, íj, nyíl, Diana
lánya. A szerelmet nem ismeri, a tisztaság
lándzsa, kutya, szarvas
és szűziesség jelképe és védelmezője. A hellenisztikus
korban holdistennó.
Aphrodité Az olümposzi istennemzedék előtt szÜletett, kagyló, gyöngy, alma, mák, Venus
a tenger habjaiból kelt ki. A termékenység, a szépség mirtusz, rózsa, delfin,
és a szerelem istennője. veréb, galamb, nyúl
Héphaisztosz Héra fia, Aphrodité férje. A tűz és a kovácsmesterség kalapács,fogó Vulcanus
sánta istene, a kézművesség patrónusa, az istenek
fegyverkészítóje.
Pallasz Zeusz lánya, a szűz bölcsesség, az igazságosság sisak, páncél, dárda, pajzs, Minerva
Athéné és a jog istennője. A mesterségek és a művészetek olajfa,gránátalma,
patrónája, városvédó. bagoly,kígyó
Arész A háború, a féktelen pusztítás kegyetlen istene, lándzsa, kard, sisak, pajzs, Mars
kísérői az Ijedség és a Félelem. A rómaiak egy Rómában:tölgy,
védelmező hadistennel azonosították. farkas,harkály
Erósz A szerelmi vágy megtestesítóje, az első múködó eró, tegez, Íj, nyíl, fáklya,szárny Amor, Cupido
a nemzés ösztöne. Az Éj és a Szél gyermeke, a szét-
nyíló tojásból kibújó szárnyas fényisten. A klasszikus
kor hagyományában viszont Aphrodité és Árész
gyermeke.
Hermész Eredetileg szél- és levegóisten, az istenek követe, szárnyas saru és kalap, Mercurius
hírvivő. Az Írás és a héthúrú lant feltalálója. hírnökbot, kakas
Az utazók patrónusa, a lelkek alvilágivezetője.

51