Brigine Sindclar

Vizsgálóeljárás
az iskolás gyermekek
részképesség-gyengeségeinek felismerésére
a Tréningprogram használatához

AlJ Nyomdaipari és Kiadói Szolgáltató Kft.

Budapest 2002
 Bririlu S/AMúr. Huduwei_. _ Vaf&brul _Err •••••• _

Toi~wIclIa.lIeiScIMIIti8dcm,) ••~a.dM.Dr.BripmSi..xl ••
EiIQ--" WIc:lI992.ISBN).9OO,27 16-4.

Tml
Az.uu.u.a:;amtttt~-"UoPl<iectfrij~QOIpt6SUdc •. f&
.w~ •~ ÖUP<CU teb«otf pcd&a6Iioi "ffJ<dlol!If ouUmbcr
illd,.., pujcbol6pJ dbJaI&zb&Ij&. A lD6CI&Ze<_ &l.IJ1d di.&powitu ~ hODem
~ iab>lb blOUI>ÚlY•••••••• tidoIa-* Si..odo:
•••-TráH •••••••• i.oIqd~ mu..
JW:ipzá&<l!II:Ili&l.UJm&z.b&tl_dil~b~ICv& •• yof'--'
A tiad"'"y k61~ f«pkllllblll _ jdait •••. C.OI<. kikipdl W1roly&lll
\IIIIpl6i.ltIplblJellcqlit""~_.ltáii~yvd.
 Brigine SindelllJ"

ViZllgÜ6dJÚ"Ú az Iskolú l)'enDtkek ris~-

lYeaacsé&d:nek relisme~re
• TréDlngpJ"OlVllDlllasmálatához
•••••
Bl@Sbldarbef0r.td6f1'Jl1l*tlli
Útamlaa6.~~
A~idllldlllliDlkiiml!rtd&e
I Vir&lli,difforucülá_tEpd: "
2.V;ZIaÜ.dirr ••• KJ.lI6f~ ••••vu ".".
~
3.VizdliIulOlU_fonn.U:
•. VlzúIilu.eot'"~Ravak
'.YLnoÜUemlttuel_1tfp:1i:
6.VlzUliJ.....wtoouc_forml.k ",.
7.VizúliIemIlkeut_betft "
'.VizUli.ucnalilú
"
"~
9. 1JMamocWi.cmla:eat{.w..tIi_lJdiUv)_1tfp:1i:
IO'laIcnDocWIiIUllolkew(VIntIi.........tiIf'<)~1Icln
11"ldidvdiff..-oru..
l:LADdilhuJ!>lú
ll.A1IdIdullllal:U<l
l~.AldilhJKn.lJi'"
.~"",
l' IMmDod&liluUtk~{.udilf't-\'i.ntJis)_.ZlvaIi:
16. w-odltil CIIlUUret (1...mt._Yi>:úlíO) _ betft .-"
"
17.Tiriori •.•ti0::04-.emI' ••••

DiffaucUUJ _ caltteul

•....... -.........••.
DiIJCJC8C1iIú_ialmDllda.ln.l.l
-
SUriatiUl-~lktW-t&i
ViZ'll.iliIl&1Oiú ~ fonDÜ _Im
onUÜClÓ

oDcatKió
Vil'lÚ.liol&lOlU-u.ovak-illle:tmOdall'U.l

.
Al.fllfkdO"liblb.&lokAlvidilo!oci
PflcW:l_1l
"'"
"
..
"
"
N.PJ"~~ DdIIldk•••• I""CIooló&IU. po:daA!U. 1}'ÓI)'p<<.\.lJóIl•• bLal' ••i. 'CUbau
illbfosJal.ó•.••mJ<lll>'"~lYrcIuol'rowtubbu ~.luholók.l"oJ.bI-., ",".alan""
•••.&tOk idodKJU lIlIfp"•• i. A toIrcn:dcld •• 1 ""..s om'lyodri ,•••ds:I;.fCt
1o:WOI61.PIZl~ .1 p<lIlll".lIIÚ l"unt a\b.l(t6n;\bt k\l1&lfl
•.•••~ d. Ez o
•• cmlo!lctm6d •••• oqyobtllwlpdlyt bdyc:z o 'P'ci.lli.o ~ •.cl<!•• IZI1b<.JCl "a
f~ lOIOb ,.lcaK. dirr ••.•• ci'h •••.• OWUi m6djm. o Icripob IcbclcWJ<k;
hcl~a•••••
"'~ho~
Briainc SilMklu ooz",k ldiaiku paz><bal6.III. pukborc"'p"IIt. ~~ fCj1c1U1I
lIIÓIkl<fCo ~""'a <:n'ddl I_Uti· ••• _ ••• ,..,isi ullUOl: bofoly.ioolúúU: ev
IchcU<laazl:.ÖlC.A-OCJó.u611.l1o.clollll··cíllllftCliJmCllP'Ol •.•.••Ó""""'IOkut
•••i.tol'l w:d!l,yQllloClrcbck 1Z6I. o u •.aroIr _.<!&isb: nolPJjo Il.:opillv r•••kciót
U1meawinl&)'~YlI.
ASiDdct..Tn! ••.•lJI<OIf"'I'iotalúol<uJ,mI.r:tIridolJOl'CIIt<Jjúú.amcly&ll'II...w.-
Íltola i~ alb.la>aUoló & n~ bpQOlbouó ~ ,1It<>JailVI\hIloit. A
Tn!••olJlfOl ••••• elIja .,cljc:lil •••••y_« ••••pl •••,U'Ov••• okOlÓ&)'C.p rtjlca
IDCPocncn!li ~'''&d< bdolyQoUu. A rtjllSdotsl<ld:aoi b kopiU" pszicholósiai
.lmeItUbc o/plllll lIM5dsu. olyu kopoli" ICripa. ••••• Iy r•••krioUJi. l)'altorlUi
bclyulck IOIOUlAból 'Uo A rtjlemh uo ~_rzb Icp_llI.Ibb ,••• JcolellC lerjed
ll: """"lio & OIIdilfv .1.Lk.1dI1tl" Loaoil" .••••n1b. á olldilf' 4frcl'QC1.ll.u, ~ II
..odid •. _l4:clo:r..iolCllll<l<lolil.ú.w:ri.alil.u"áiori.Clkió.H ••• dluo ••••••••••
• ""c",""iIldokolt,Uoluio.1:oUbl.o,.klltlczllprobl<mibl.c~..,k
l)'CCpJI'okoo:··
Al Affolte:rd~ kOvdllSiDdcIar-i blKCPCi6_1 "",dorlUlo ·~I·
koU kczrlclIi. _o AJ.lU. ahol. kopItlv klp:uo!. mo!••••• p.IcI5c ••• l1tódi.k. Allor
iliuc.isdo.l.foptk<>z.ú,b.u.IZiaJ.l)'CltIICl::flc1k<dbozmoln.oi..,ooloc_Y·A
prosrLIIl ••• p.k~~ .e.!1uJn rfuk<pc •••• laillllotp "'''odSl ",,",",ó.

·-. •••••••••••••• J.••• _,-.r.iliolldot.II,'Drjll ••••••. ~_'·O'-"" ••_

••,•••
t1-.'<_f.~ .••
_Jal •••"' t-SI'••_,.-..- •• ....,.. ••
•• _"""' •• k ••••••••
lt<fIM.,...-- .•. -.lIo_llOGYll' 1991
•••••lymirbi_blIolap>cjckJOlbcI.'"-1blIu"'"'-1I1.I ••JÓlI'<Jt\kósu.ll1i•••• rd
ofu:ladjtOl.ull~
A Sitldo:lot·Tn!lIioIl'fOll'OlIll;Qmplu lDÓdSUC.MIlCl)obal• IdlÚÓ, Illave. 'Ullpiú
'UVClkijcIöl6YQ.1pk\o<lj'rúh.l.jkWl!JÍpcriódul:l~ •• lYoo!,.'oIka.fOJJombo
di.pooztib.toaooop:sdjllW: "Jf.Jel(lc~.
A viupi60I.i'<M. ekb&a. hqyoQWIY"" poriobo:llll<1rioi ~!5l- .pYc1& ••
.....,&isi clemzato bolynl • lwIJI~I)'l. A lelj ••• kipuMJIlrOfil ••••,iMD01'bl!! .~Iotta,
••••••••••p<la, "''''" l•••~ A l,,",piU!Jr'>SnDI hoIlkooyÁp'J)'Cl1DOk6lllDllJ'hoz
viu<.yíI<Jd fcjk5dbo Wat~1Id;; vjJ,lldMva! cllc~&izllel!5.
Alcjlcw<JÍ pon<ldllsaokviul od6, 1WOm~ ülóT,foioA""P'"
•• atCUli I'CJldjoIbca oz ',ryu n!RI.:ipoaoo!",1i: !mpiJ* ROlJiI6 C'doori'--"
etiJlla/\lId(l, &il.kl ell'lo!eet aIkOtDaIi:. UI1....uwx lZa'Yaa! ÓPldllJJDd< ts
.J>"l'ÚfIl~t.t.uOÜll ••• plopoW kopidv tqlnRJIlftIliI fcjlcoutJ&d:lDIcptlll
lúaum<itbl. A komploxitÚi 61 • rakoul •• ~ dvfl kI)o;cűt. A fC/lewis
idaIIuma ••••m""""'6--lbllup.AC'akodMotaIupo.talOpcn: •• "'bllviaum·
A Si.NcJ.- TnI.u.lPt'pam dl~ ••.• boc" • tlpcufJUvU<IkbJ lcúd/l laRlóbt
IiURs"WIoIbrricrllajlluona,'Oblno!piÜl&U.DOlIstoU.lIu..
A jdcu ltiadvlby • TnIoiafl'lOlRlll vWpklod)Úúil ttzü:öoyvtáll Ul•••• J. bo. A
f.jlaztllllu."'l'O" dittmocúJ-di'pamilau aZtM iJáy •• aIblaaUÚa kopiti •...il
fOJ~ Umcmeker Iá"," meJ. HaUiIaU PaiC:hOI<lPd. r.ll<!lolti
pedi...... ilitl... I)'ÓI)'PCdas6IW viJUllJllf ...umbcrd: lÚmÚlI hinIcr.1l
"bktp<or' ' •••foly •••••• MJKlthalti d. A loviblliUhu. 611:koordi.'lja:. cermch.k
foly••••••oofojlculÚél .••••• I)bn.;ddIi •• klbcD •• r.la«Ieoal"llloz.bhpo.<tao.
AlaIÚoIy•••••••••• ~.8.ln:ziOuzt'vGyÓl)'pcdtJ6siIoiT~f6ob>\L
"~I·I1"F"'f,.tfclismetál!mROl,il6riD"I6cljMú.~
külall6lü:.luIlY<JIIÚDy<llI61clcmbctovcll~.pukb<M6cWrcmclr::td
lUJabc.ttmamon~tó_lmá.yd:~.
Iu.clJ'r'IclmlletihjncmbJpJ.lÍvpA:icllolócWtsfcj~isIIlcrad:
11tDIjü:(Yd 8~1od, 8.: z.r ditlcmm.cllca DUPaOtit: _ Tdllcilt....,...:hwidlCll.
l.I: FMJ.tdo (ucrl:.): Tcil1cutulua..Acllce IUId Scbulc H.ba 1971: SiNW",. ll:
I'.rl•••••••••••• Bcbudlul _ TeillcUnul.....,tl••iIclIa. Eil"'_loa 109\).
A fda<lwlli: ÖaUÜJllig 100 wai. dJ6 OlZl.Üy<II lotolUl1flI"I'I< Yiuc'Jari
~im fpii.l (••••••1: túr.lclaUQ & • OWiaritaI alemdMl: ondmQyoltlSl ld.
B~B.:Iú>piIi ••• La••••pach"""""bcil"~PoblikilMlu
<i~~P"""lLIil<lctU.oiYClllitll.W;.,.19'l6l.
A YiuJillkli'W " C}"KorIll iUkl:mkKt RÁmAR ktOZlLIa • diUCfCIK:Wr. mccfilydtl
~~~.l:opilÍv~"IY"'","Jcb:t( •.• AffoIIe<';t..ccpd6
lUdu ~1'"1Y"'ptccta) lIlllUl6 .1Y~f~l<IlIi ts b~
feldOIP.ilIl ~ m.jft...JlolY "tn: tPlM "p'fai. spoci.lli.o li:j.l<:a;Wi._

--
ICliiiiii""bdoll"'W sÚJIIo.tra. Milw;kuel earblelllllka lkfia,.l.lbUcl ~ eb'r'J
l!I:alaaAdJIterillete: ll. Miadat olyUl cset_. uaitor f.lmcrll. &)'Uj, bOlY e.,
I)'amOtlU;Ulúj ~~""'IY""'I'1&IIÚl pob0fm6ja ~il"klY.,.ofliJl
aIIPIl • ...wplóeJ)úf.l •• boUh~ luD cut dio.powlku .liDII<laíi&«. ts. fIl"Cl'liI

...•...•
H&qdI)'ODIi kell llO&Y• m6cbur
diff......ükliapORlibioljúúobt.amclyd:tcl
HlIl bdyenClflboti azokat • kIWbi
••••cüJaprlha«ll:.pmcbocli.ll&aút
~~
Pa:iebOI6aiai

IWIdts .~I·,,"'Pl akona W1u1úi uYUllk, illccvc •••••lyd:kd ~

iIta"- ialdIil ••••• "'ZllilIbu6, SOtI<.O.lintibb UIÓI vu UÓ. Iq;y. l[faIllCk

pobli!m.l.júat mc,&ttsc ••• telZUllil miii. ilw:lli,...u·poaüL iUell••••

oWlilóeJ .••• erulmá.yeiAd:qytttesliar·lo:mbevitclohellel>etKl •••·_
"IMlyl&ltl&IIi lKoW: 'kal Icút .lWdI6111oeC:haA1 •••• uot ll. tDpitfY f~
••••••••• tóztiO ••zeflutsd:lllpcloUsaalapJ"'.yiIYilJlvÜÓ,bacYcuto8l11_
1ebelM,. •••••••• _11lM ••••.jeJea _ba _. ~ á W1aWai ZlvaroldW
kiZdIi $Yamot OmIIaWJU '" megi.la>ilelbccc:tka cl)'edilO!,uu. ••••plmertM.
Az. iactiYidlWlWut cbbq o>: &le\mibQ •. lII.&azer 1csJ&)'c,ewbb ~
kMri ••••••. ms.fIt Iyermek cl)'tai IcljcsRmta)'lZiaIjc. Euct ..t.p;'" mtIlc.dbet4.
IIOIYu Worm6<;iófddolph _1)' tcrll1dh.u co6tkeallCl;e.tbD&y. ille<ve fcjk5d&i
~. It. YiaaUW cfCdD>tllytkc1•. I)'cnact Cll'" lCljaltmáy~ keU
';_yIlqi._pedillllc~iIWUltibiIlOnDÜ:llOL
A."wIll6cJ}átllClWak'illllllUIc .uillptUil·l)'C'autset fcliJlll.crtlO!tszol&ilJa.
unl. "pbbdUo.l boI)'..........toLl:m.l~ V~bo.cm c:saWjaikil1oll~toay
M:1l'lM1CI b.Pj.lI>&k. Az. cOdip lIpuUa1atol:.1D6dour ondmá)'CI ~
ipzolja
 Útmutató. ~ basmálatálm

Miadaok.wru alapoou olvu •• " a bcvuetd etaJitúobI. 61 I"'6b'J;' ki az

~ u>clha. Eu t~6aIIYakorolJ& "". ",uPJal kfolywúM. B ctlblll
ofpnn.cla fdodluon wbl> .,..rmellal vou r.lDtit•.•1. cak alt<>r knll'; •.• lkalmar.ai
.módRert. rtnkEpouf'"U •• ,CK •• lt nllriKK. hl mir biUOIa '-'.'IaIilN.a. It.
fdMlolo:* dpdlo.jWúok bccal:or\.ba adn il kill1l.öon {o.'oo. 11Im kv"Úlalh
bttl<d&lt Illf:llaI fokoulllü lilYcl=bc kl:1IvcollÍ I tvQ'llh Il:ompOIIcuUdil. lU I
Y\UlU.VCUf4. aki _ ~ u <:<tköVIutdlo,bu. lelD llId ek,adll fil)'elmcl
rOCllOqj_kre·aúa6rtIl~otra."'pou>:lú •.•.·lköwt••• biwt •••••••
)Uf1iR
ko.<•••ld.IO k\tUlto Jl<'iICak,raq Ihn dóaptlriobor; ""m.
Az <cn r.~ lOU~ ••• IOmIOdbu ",*plhe<1l< d. Al. cmltkucti lCljaftméay
rcbDbá& ot.olPJ6I: ••.•••k.a _ It6v•• ~ k/k~.l cl)'1Dbt. lJIt<I •••• ~
pt1b Itpbd fel, ami Icnilj.Il VCflIICt qaili. pniiijWl aU:olon ktpr;l. It. ~ViEa6li1 I
"'IllttQd·R~I=d'''':''''ar.....J:a'~
~""_okIhMót""l·~·
~~a::..:.
~"':ol~.=:.l:-.~'~:=-~
t&bCitI.aUá. Eucl <c6ll1! u il "",.UlapltbAl6, bOlY LJ: ulap.61 fúadtkclByobb. Ha
1Zibf1"" ••. il mc.'chcf6, bOlY MID •.<lJ ill&lla~. bu.cm ,&1> aIk&IOmmal
fclldllacponn boa'VI vfFZÜt. ~al. Ebbe. ueJClbu "1lUII11 YiuPIol_
l\ldi.fonúlódlilll'ermetldlabCróD!puat~<6..
Az elj"" LJ: t1taUDOOí,kolt cM oszttIyloU: múodilr. f.!llvica tcW4d6m. f.1I6
k~ oflldUoJblmaWtó Lobclotp. hos1"lY ••••••t ml, tul _cn oI)'Uj6la
belO:El. 1lOSYmcafdd&:. ,OIdM tol)«O"," LJ: ol •••••• ,,,.,1li f.l.od.lobt. U"" ••kot
<l}'Ra1Ica dhlcbalók eut. pnlbQ.1u cb6omtly.lIll C!Jt'ribca lUaJók, vallmiDl
Qi..,....l&la:CI&&...,.6vodhol<viu~KJI:bJ~nrl:!IoI.
odmUn l:idc>lpCIlc -oe j6, """ ~ il hldcm" c. cljúú.
0-- -..-_
(5..u,., F ._ SitwhltfT, lL,
..H-u.",Ilb.De',J".0a!em:icIli.Kllct81ll1dc:1verl& •. l-.lltIk.).
A ~"abu. kf••••••
<&ok ••••• Iqy 1tÚ1y"" .,i<lt' cclpil ••ta: I rc~.
SabzorIlltaQlillllC~ik..IloaY...wphrl;ödo"'lbc·bclmc""tl;Cl)'z&oolyvbc.
Tilltil>ll UU Jc.,1IliIZZIl, Iqy I ~'-lYtIllC lYe>1UCtkönY""' J'tü-o'
"'lik. Rblull"i\ kimlllal6dJIW -ta Cakis. "Wp1olYc';cUI p<doaósiai.•••••plciú
l<two!pa •• lit. 1loa1 • tyormd: .lbttOlU!aaodik.., biWi ltÚatt. Nem llAIac..y. !ll

-
"""'lPt6WlJocldllpi.I6Io.,.~yYd.YaI)'y(pmalaitezdi.Ho&zrcvazi....,.
• 1)'''''''''
. dllUoayWuodit.. aUer Ilaaplll)'OtOlUa ....ctjc ki lIliada 'aa )6

Mon ••. ""'PI'<I6íO ""'-. F•• _. a.. "Do;o."fo 10 _r- o.-a.a '" Iot •••• _
~_~ ••_"-.M._a.potoruI ••••••. l(I(lYt1'lll9S,,.loI-U.
Iur~

'-
,.lCélkqld"'*Mali:DcUd.M-..:IdOllC&.kinok.!Ion'.I<ItI<jp~tyforma •••I)'_~

b6al.kiPf*lürtzolóUny.....ow(ld.l.oz.-.lJlklcc)

&_tJIdI ..
A UppU<lbt -'brú:ol6 ~.I.opabt vl!ktkHunlllClrfCldbn ICI)"'."""'" .Ii. Iv.
~ ~ kenlll5 UftyÓllbooJyuuar.c13z&-e. rl)'alYamok lilY"t<.otI _
_ jadolCllb."J1IUft'tI'mMó~.Caal<akI:ot",_"""._~
kMy"-baOIl)'CP'd:_ -t1.oI:aodoln. A ~ idoJoo.". •••••••• m""-.!oa
1IItal_ &ao- •••• fil)'.Lo,e. hou 1Wl<:"•• dbf. rIJ""- io ••• ~ A
~Ut&t ~

== ~I
•• Uodpetollil ~

~-:~":ff== :::IC::: ::k~~~":

~am,podi.~.Du.oOIIrub:i<li~~.
noakQ6ld61 """ .iov- ld. •••• _ol<

'a

N'rfloftJJlsu~ ..
AI)'..-kd:I6bbto1ml~Ida>llIrI5a~""'IIla:OIIak~~&c:sakcntl.o
"lNZOIUl:. f!r. ••••••.•• IOYllbbl Dflktl ""'Jnl.edhd4. Nem 1dId .-1Iu felhfYlli O
6.,..1mooIeJ1&ue __ ~1ft. HalcW.lal1~..a:.IY_.Il'~ktpp6m
u..evron-~vtJuz:t-.lj •. a ••.••PJó_jda:.lwIcm_ ••••
_JII ••••••• t6vetkcEod
lcKly"ll.N ••• sw..d~ •••.••••~kollmi olúbOn~1IlaWoatbl.
Toribbf.ezek~~I.i'<ú-dCÚtJP ká(Ibbi _ ••.••
I'~ ~II.OIÜ: I
m.úo:lIk Ylup.lol"-ytl:.
HaOI1ctmdr.cl1cl)'aJJl;tfJpl<Do_.I)"f_".iIlaJ;Godjo.lÚ:kI;IIkinluzic
_ •• bac lill O l<It k<p k6.<li ~'*" N&Qy. ~Iml/lco JÓ •• Edli.
dilf.....a.ü.bi l;tpo:sotlld .-kll:a6 1)'mtJd( • tic I.:.tp IfOODlOÜl'ÍlIIÍJIlWll'" I<d;aj

HI!ct
••__ totp..
__ I'_-"''''''''_
liuom dl&6ctct \1 inreva>;i. EUI< pcnze Ue1DI:dDdltol t1ll&lboolJd. II)' - mqÜÓI
bIfll5d&D -. __ "Jl'fCJl:llLO~
VtI&U;••••••átltdheUl" bibúU. hiOUD• ')'UIDI!t.
'51c "'Jt6"", ••kllll .••••••• bb '''utll vi:r>Lili..
dófJ""".mtU ~IU'".
fíC' ••Ijc,bocJ'. Dnmd::llCmvtltonalj ••.••""'.ou:hl ••kullll ••.•• likleU IWtyIlk
bdyu:llo, ""1)" "Jit ülai poz/cidjit. Kil~ arn lI)'dja. bOD ••••• pnlWijl ..••
• ]l(*.Ú .lm<wlflLlJ.. lWIylÜ:.ll.• tipulcsbo" tatkö:dp_"It6l. Ha .!)'Ui •• D va>;i
lAn. Okh>I"f.ltitl •• tl ,e1)'~1 f.1, & majd fokol.on fil)'do-l ~._ • 'M
"" ••••Aaó V1uplaúo. 01)'.1;'" lOYibW. ~ ptkWoJ arn. boc'''''
rr.l!Iloleook,toortutlalluot ..••,ulAC •..•• lZOttllCu
•• lyfordil&.. Hai ••••• r.k.ll"'1l
'UksooSUlDár.JWOfVOIviuPJat'tti •••.
lU.lj.lcUtvalilalCvéro!l<.elh.lUlDl"*j'bólipfOlllOl."IooI)'..,oaap'a •.•
.u:ol'Clct,i1ibü: OÚmM Ripftx. viDpbti jo~Y"bca. 1luom.oD il, bOlY adt
tipp6Rh'l l~veden I JYftIDOk.It. .)W:~, "tdItau.~, ..-dV IWtyIlk tfpd .ktr(l
fonPitbloltWab<\l.Dc.k.I)'IllI.I,61 ••• ~.~~.""'""'k6",.Ji4"' .
.Jo6omboo",Jeay6f.~&~~tinyü:"'lpedi.""laa>olyit~llIillnit ••Jl'
fáZ.IOI. u6bbtu todl •••• bu • J •• ylIl.~
••.••.lbteoDoSln" ••• ..n&5" uetlbca •.•
••11&&fppIIl)' h7.ttdboul" tlIlOooböl.4formoktat. mia'lU.laym rázJotklAt.
Ha ••••••• '"PÚ.lIlWkoúmit,e.,n f.l, 1luom.oD il, boaYmdy ~
fonlUok .16. aUer ••••p1Iopíthalj •. boc" • I)'ermet iakjbb • ak>WJi. fonúbl, ...,.
iD.i:'bb.rá:deI.u.Lltjo ..••. illotmo.,boc' •.•• IY•• fOflllcÜ:vllYrádelcittlloti
.Ithbeta _""'d4 lD6<tO. tipeo-e ázIolai. It. I:voliwf. "'.afip'.1&do; - I
......ploldJú:U""'-IIdo.atoY'bbi fcIfodmCMltbai'_readti"vfllfa.tuoatahlloz.boIY
lifIetUlt'iü.&lYI.Imllyfe:JIem&i_~_ki,

tn~u.:
K••••• Wfr.Atc/ti)_bib'koúma,
Kntilalfv- Uod. m.afiC"'1úi •••••••pOlllobt.

M •• oúl4uC
Me•••l)'UdtiPP'n>t:lIlOZlby,J)'Crty •. ...,..IAmJ-.fa.Ih)'.CIi ••• ~.l:.oIap.
llIIPY·
E~tipJWol<:.zS4,.bnw~w........t6.6il,llóoosI""",.-I't.fCDyo5l'a,
Uo&bua, Yiri&O'*or.
bIltnoki16:
,.N&:z idc.in l6lil YlIa CI)' RÓI·' - Tcuo' pomDolr. olt o •.•••• ~" prllbUjny6t. 61
•••••.•_ 010&1fc"" .•••••• 1o.oalll64'O'11~~ Alld. -..N_ kcll.lolvuao<l, uak lDODdd
•••• mel)'lk SdIIl IOIQ .lJ1 poaIOUd 'lYMeZ • RÓl"

EJ:.I:6lt*:
tÍI.""",~.<6btt)"'á'll'l'f'6MU<tfll(ld-2.oz< •• lltklool,

81_""":
A be..,.~ <:I:ljIk UlOIatl6 pdooIdodatdlJovff$O ld. ncmwk lOOR rilUdIl. lDOI'l
.o./)'q llput [.ladotwl6u1:ofk''''J'1Z:ÚIUtIl, Hoonctmo:kroazfÚlDQl •• _ mq.
lIí..,.ftlcm.6I)'clmIt. blll __ ,,,,,ti.llllm •• mllcly"" •• .illolollkla "'luz..
Eado bol)'jl.lIot:l' oddi, pr6bRlkozzoo. Ra cOllklile! aom lDODdjao hely",,_&<*IU
jdqI6 ~ Az 1_lk IIC:lllClcol!Iozoobool mAr "" "1Y.lmczocase'" hibúik,
a.-o~'""«ll1bIfottk .•• ~.Ir.6Ycl.tclllJZót4n)'it.álclYouol&o5n:.
1h~ __ IOt.·

ulAllnlkci6todAo1bLapik,llosY •••••• kcll.Iol_"Q.I;.&bl.OZDIIIo.oa..mtl

id&cbll • ..,...-c...uJ ~ YlIlóailllfolucJ lop lMpllDC~ (A fcm&-
it= lQ.M.}lio.r.tb.ill •••.•atllf)'mKk:u"'"'s!lb.Ilu&clpoMUolv-. ~
_""61)'dmauuo!,-,,,ailioo:lalktppcar6plUt·JC~Y_·~
lqy __ lyiktyermo:ko&l,6oolYlll.~" IitydJCII••. .,k.tk ••••.kJ'Cl~u. •
••••• alUnl6<:i6rL~ubllby ••••• lDClllly•• lror.~oI •••••••• uW.
lqyo.ydvi·adiIi.ádo: •• _it~o ••••JOldú~Azu.
"'-,...IIooIJ,)'Cfllll'k_CIII~.";ldIi,bI.lclbrc~boJlo:m·11

=~'":==::o~=~==
lIICnDOlIÜI tqflII!Jll lW.atM ~. E _,!ilYolh lDCpou:ook I kvalillld.

lIOlI:i'kI
I 'tin.üi. <lfrcruci6l.illCftJl ",1IlOll:Om I)'''P •• ik4. "ol)'b.JOl>boo.Ol~.
lCljailaCk uáI. ui,"""l_1iazl.i.I 'l'im61iodifftftllCl.iUou.l úK •••t d. It..ió
1OI......ulU kÓdOlU, ~"'a ..PM •• ,.1.110I. I!zzcl ••••••••••• 1)' •••• LMcr1DOdolti.
\:IldIll.láloópca,f •• tblfCDdrlkczllbl",.az.ovujo ••. ilYC1lJClIe&fsclfui'lkioákl •••á
!Il'&.~oI-..úuJl)'Ua&lI.....-.a)'lproclall.lalk.

·"'._-aMlIIe •••••••••
_...,..... ••
I••••••
1
16

Azok a gy~rmekek, akik eleve féloek il tanulási kudarctól és szorongva válj'k

~követk~ztét, az iskolai tananyaghoz hasonló feladatban gyakran éppen magatartásuk
miatt teljesítenek rosszabbul. Ha a kudarctól való félelem egyszer mlir kialakult, minden
bizonnyal jelentkezni fog az összes olyan feladat megoldásánál is, amdyek.~n ~t\tkkel
kell.,dolgozni".
A reakcióidót és a szókártyák pozícióját tek.intv~ itt is ugyanazok a megfigyelési
szempontok érvénye~k. mint a "Vizuális differenciálás - képek" feladat e~té~D.

Értike/is:
Kvantitatív: Az elkövetett hibák száma.
Kvalitatív: Amennyiben a gyermek valamelyik szókártyúál helytelen választ ad,
célszer1I feljegyezni a hibás megoldás sorszámát is. fgy ugyanis kés6bb az is
e1h:noozhdt5, hogy a hiba ~túJcihagyásra. -cserére. felesleges beor beiktatá5Úa vagy más
okra vezdhet(5.e vissza. Ez a minóségi szempontú megfigyelés komoly segítség lehet a
késóbbiek~D a differenciált fejlesztési terv kidolgozásáDál.
A kvalitatív értékeléshez a •.Megfigyelési szempontok" alatt fclsoroltakat is vegye
figyelembe.

Megoldások:
P-5/1-7/2-3/3-2/4--1/5-3/6-1/7-6/8-5/9-5/10--4.

3. Vi:uálú tQKoltú- fomuík·

Jnstnlkció:
,.Másold le ezeket a formákat, amilyen jól csak tudod!"
Eszköz: egy A/4 mérdiI lap öt alakzat ábrájával (ld. 3. sz. melléklet)

BeMutatás:
A feladatlapot úgy helyezze le az asztalra. hogy középvonala egybe essen a gyermek
testének.k.özépvODalával.A jobb kézzel rajzolónak a lapnak azt a változatát kell kaplÚa.
amelyiken a formák a papír bal felére vannak nyomtatva, míg a bal kézzel rajzolónlk a
másik változatot adja. amelyen a formák a jobb oldalODvannak. Ez azért fontos. mert
ellenkező esetben a gyermek keze eltakarja a formákat, és emiatt esetleg emlékezetb61
rajzol. ami azODbannem megengedett.
Puha ceruzáról gondoskodjOD,
Aviugtlódjú4s rclad.laiDak ismcr1c1ne 17

Mtgfigy~/bi sumpo/Jlok:
Egy~s gyermekek önkéntelenül elmozdítják a lapot az eredeti helyzetéból. hogy így a
másolásnál ne kdljen testüL:középvonalát kereszteZDiük. Mások ugyanezt a hatást azzal
(rik d. hogy rajzolás közben ferdén tartják a fejüket. vagy akár az egész testüket is.
VólDnakakik forgatják a lapot a feladat alatt. Ezek a módosítások többnyire azt a célt
szolgálják. hogy a gyermek megkÖDDyítse a maga számára a téri orientáció
k:öv~telményeit.Ne szóljon rá ezért. de majd fokozottan ügydjen a téri orientáció
feladatainak végrehajtásánál.
Fontos megfigyelnie azt is. hogy a gyermek nem végez-e kíséromozgásokat másolás
közben. Ilyenek a szándékos cselekvéssel párhuzamosan fellépó. alwatlan mozgások
mint. például a nyelv Iciöltése. az ajkak mozgatása. a kéz- és lábrAW. A nyolcévesnél
id6stbb gyermekeknél az idegpilyák éretlenségére utalhatnak. Gyermekneurológiai
szakvizsgálatjavasolható.

Ért;k~/és:
Kvantitatív: Minden hiányzó vagy feleslegesen behúzott voual és az egyes részletek
helytelenvagy hiányzó érintkezése is hibaként értékelend6.
Kvalitatív:A hibák száma. in is tájékoztató érték csupá. Ennél lényegesebb ioformiciót
nyájt az e1kövC;(elthibák jellege. A pontos másolás els6 feltétele a helyes vizúlis
analízis. azaz részekre ke tagolni az egyes formákat. A hián zeLvagy feleslegesen
~ !fgolási 'pes ség gyengeségére utalDak. Az érintkezési hibák tm
orientáct gyenge szintjét jelzik. Az egyes formák eltéro lcövetelménysziDtlIek a
formaészlelési.a tagolási tS a kétdimenziós tér-észlelési képesség vonatkozásában.
NehezebbentagolhatóIc a következ6 formák:

n
 18 A v;uStlóeljids (cladalaiaatc iRncnctbe

Legáttekinthetóbben tagolhat6k:

A téri orientáci6val szemben is különösen magas követelményt támaszt a következó

forma:

Ezek figyelembevételével el kell különíteni a tagolási és a téri orientáci6s hibikat. A

mintául szolgáló és a gyermek által rajzolt formák méretbeli különbségeit nem kell
figyelembe venni az értékelésnél.
A viZlcüóc1júú feladatainak iamcnetbe 19

Értékelési példák a ..Vizuális tagolás - formák" feladatcsoportbOz.

ÉrÜkelési példa 1:

Im orieu"ció biWja

rT!\
!/
--
. \. ""
t
"
!.f j.,--:. \
l' \i
'. _

1\ }... 1
{
/
;' \
\ !
! \.
\. l,
Ji
il' " / _-;;.' ;
/ ..
__ ~ .'.-'
0-:::.---
20 A vizsg!l6eljüú feladataiDaIcismet1ettse

Értékelési példa 2:

V7~-
~/,(\\ \.\..... ),:.. 1 ?F
"
I
,r
I
~~

\
I
Ó,"-.l .
)
-
:,'
-
-'-"_,
-
\,
i
,
I
I
téri orienW:ió hib'ja

. . .
a V1ZUOIDotClrOSkoordiD'có
teljelftméllye

!"
I/

I
t "-
_"-
,/

.." ,/:
\/i
li :
)\,--
_1
' ••••.. ,

'.
 . •.•
AVlUg "óeljúú feladatain
. a1cÍ&m~e 21

Értékelái ,Bela 3:
~22 -....:A~V~jz.s~I~ü~óe~ljúú~~fe~1ad~.ta1Il~·~at~

Értékelési példa 4:

lái orieutfci6 hiWj .•

tm orieutjci6 hibijll

. .....•..
::r'!n
o
::r
/tO
cll
ff
o"
~••
~I
,

~ __ ! l'
~"
I
•
• 1

1 1.
~:i::=-=->
l~
,":2

) \~
l'
\!
\;'0

'.,··C
.:;;- ••••
.i

1:
'o

'i
'C
o
. •
'."--.. /
/ I ~
- __ o ---- _J
A vizsgü6eljti'ú feLadatainakismertctbe 23

Értikelái példa 5:

l«i oQe:ltició bib'ja

24 A vÍlSg'lóeljúú feladataíuk ismertetése

Értékelési példa 6:

<~2(/--
A vizsl'lóeljúú !eladataiAakismcnctbc 25

4. YizuálU tlIgolJs - S%fIl1aJc

lnslrulcció:
"Szorítsd össu a szád. és másold le ezeket a szavakat!"

EsdcÖ1.Ök:
ex szókártya. nyomtatott IdsbeUlvelírt szavakkal (Id. 4. sz. melléklet):
kalácsszelet
alcváriumok
rézmozsár
eldáromágneses
a.llwnulátor

&mutalás:
Mindig csak: egy szókártyát tegyen a gyermek elé. Másoitassa le a kártyára nyomtatott
szót. Bízza lá, hogy milyen írásformát választ. Amikor a gyennek végzett egy szóval,
vegye el a kártyát és csak. ezután adja oda a következ&, hogy több egyszerre látható szó
ne zavarhassa meg.

M~gfigyeUsi sz.empontok:
A "Szorítsd össze a szád" utasítás célja az, bogy megnehezüljön a szavak: elolvasása
másolás közben. Az olvasás ugyanis azt jelentené, hogy a gyennek beszédbe fordítja a
látottakat. azaz intennodálisan ••dolgozik", miközben a feladatcsoport a vizuális
képességek vizsgálatára irányul. Ha az utasítás ellenére mégis olvasna, akkor már ne
avatkozzon közbe, de megfigyelését feltétlenül rögzítse.
A párhuzamos olvasás néha hallható, néha azonban csak a nyelv mozgásiból
ismerbet5 fel. A vizuális tagolúi nehézséggel küzdő gyermekek gyakran megkísérlik.
hogy spontán módon kompenzáljanak. az olvasás intermodális kódolásán keresztül. ló
intermodális képességek. csetén ez sikerrel is jár. Abban az esetben viszont. amikor az
iotermodális kódolá.sis láfejezetten nehéz. a párhuzamos olvasás kísérlete zavaro.
A száj összeszorításának instrukciójával nem akadályozható meg a litbatatlan, belső
beszéd. Minél id6sebb a vizsgálatban részt vevő gyermek, annál inkább megkísérli az
olvasást.
Figyelje azt is, hogy a gyermek: nem mozdítja-e el a szókártyát, vagy a papírlapot. az
eredeti pol.ícióhoz képest. A téri orientáció nehézségeit mutatók gyakran teszik. ezt a
domináns, azaz az íráshoz használt kezük:irányába. hogy ne kelljen testük középvonalát
k~resztezniük.
26

A kompenzációs stratégiák megfigyelésének céljából a feladat olyan értelmes szavakat

tartalmaz, amelyek a gyermekek olvasási szóJcinc:sében áltaUban ritkán fordulnak e16.
így az is eUSfocdulhat. hogy az olvasás interrnodális kompenzációs stralégiájál
allcalmazzák. és - mintegy megJceriilve a vizuális tagolás feladatát- új szavakat
••találnak /ci", írnak le -, többnyire rossz helyesírással.

Értite/is:
Kvantitatív: Minden Jcibagyott, rossz sorrendben lelrt, feleslegesen beiktatott vagy
felcserélt bet( hibinak számít.
Kvalitatív: A min&égi szempontú értékelésnél meg kell különböztebli az elkövetett
hibák fajtáit, ez ugyanis differenciáltabb megfigyeléseket tesz lebetóvé. A visszaadás
téves somndje azt jelenti, hogy a kártyin megadott szóalak egészének miDden egyes
betfje elkiilönűlt. tagolódott ugyan, dc az eredetit61 eltér6 sorrendben rögzült a
másolásnil. Ezzel a gyermek a tagolás feladatát megoldotta. a berdk s<rit azonban
megváltoztatta. Az ilyen esetekben alaposau figyelje meg a szemmozgásobt.
Elképzelbet6 ugyws. hogy a gyermeknek nehéz az Crtsból felnézve ismét fixálni a
sz6ürtyán a megelőz6 helyet. EzenJáVÖ1 a szenaütás terén fellép6 problémák is okai
lehetnek a rossz sorrendben t~6 visszaadásnak. A bet1Icserék olyan dífferenciálúi
gyengeségre utalnak, amely els&orban a vizuális differenciá1ási képességet vizsgáló
feladatok megoldásánál figyelhet6 meg.

5. Vi:;utílU emUbZf!t - /cipel

lnstrukció:
••Szorítsd össze a szád, figyelmesen nézz ide. és próbáld megjegyezni a képeket, amiket
"'nt ';kl" \-'.04, L.\1; k.d
••..•.• h" 1 I~}" ol ~

&dcözölc:
nyolc ~ (ld 5. sz. mellélclet)

Bemutatás:
Helyezze a vastagabb lmrtonból készíilt nyolc képkártytt (a párok egyik fejét) két
másodperces idiHcözönkéut sorban a gyermek elé a gyermeknek: balról jobbra irányblUl.
Ezután. megint balról jobbra haladva. egymás után fordítsa hátllm őket. (Azért kell
vastagabb kartooból készített sorozatot használnia. mert a képek nem ttrnhetuek át a
megfocdftott kártyákon.) Bizonyosodjon meg rola. bogy a gyermek a.kJcoris a kártyákra
néz. amikor megfordítja azokat. Ha oem ezt tenné és máshová figyelne. akkor ismételten
A vizsgü6eljúú fcladataiDak ismertettsc 27

szólítsa fel: "Kérlek. ide nézz!". Ezután adja a gyermek kezébe a jól megkevert másik
sorozatot (a párok másik felét) és kérje meg, hogy tegye a képeket megfelelő sorrendben
az első sorozat megfordított kártyái alá.

Megfigyelési szempontok:
A "szorítsd össze a szád" felszólítás ellenére egyesek mégis megnevezik a kártyákon
látható képeket a feladat megoldása közben. Ilyenkor már nem kell újabb figyelmeztetés,
hanem rögzítse megfigyelését a jegyz6könyvben. A fejlesztési terv kidolgozásánál fontos
információ lehet, hogy a gyermek a képeket spontán módon verbalizálja, szavakba
fordítja, azaz intermodális memóriáját használva "dolgozik". Minden kép jól ismert
dolgot ábrázol, ezért a beszédbe történó fordítás annál valószínabb, minél id5sebb a
gyermek. A száj összeszorítás a ugyan megnehezíti a párhuzamos megnevezést, azonban
nem. akadályozza meg a belső beszédet, amire gyakran csak a nyelvmozgásból lehet
következtetni. Mindezek miatt a feladatban nyújtott teljesítmény nem ad biztos képet a
vizuális emlékezet szintjéről. Néhány gyermek nem hangosan nevezi meg a képeket,
hanem minden újabb 1cártyáradÜDDyögéssel.vagy más hangadással "válaszol". Ebben az
esetben viszonylag nagy biztonsággal feltételezhető, hogy egy közvetlenül nem
észlelhetó, a "belső beszéd" szintjén lezajló intermodális kódolás történik. Mások viszont
csak akkor nevezik meg a képeket, amikor a megoldás ellenőrzése során visszafordítják
az első sorozathoz tartozó kártyákat. Ez szintén arra utal. hogy a háttérben intermodális
kódolás történt.
Fontos megfigyelnie a gyermeket akkor is, amikor elébe teszi a képeket. Néha az
látható, hogy megváltoztatja testtartását. például elcsúszik az egyik oldalra, hogy ne
kelljen kereszteznie testének középvonalát. Gyakori jelenség ez azoknál a gyermekeknél.
akik a téri orientáció gyengeségét mutatják. Ne figyelmeztesse azonban ilyenkor. és ne
utasítsa arra. hogy egyenesen üljön. Hogy valóban a téri orientáció gyengesége okozza-e
a tartás megváltoztatását, azt a téri orientáció vizsgálatának kell eldönteDÍe. Látászavarok
éppúgy elóidézhetik ezt a reakciót, mint a szemmozgások koordinálatlansága. Ezért
ügyeljen erre is. hogy szükség esetén javasolhassa a szemészeti szakvizsgálatot.
Különösen fontos megfigyelnie a gyermek straté .á' át a kártyák lefektetésénél.
Egyesek a kezükbe adott csomagból
- -- --
kiválasztanak bizonyos kártyákat
- például a sorrendben elsőként és/vagy utolsóként lefektetett kép párját - és ezeket
teszik le először. EbMl arra következtethet, hogy a gyermek a bevéséskor mindenekelőtt
az első és az utolsó kártyát jegyezte meg. s ezekhez a ,,rögzitett pontokhoz" viszonyítva
igyekszik a többit sorba rendezni. Ez a straté .a, amivel....':'alakirendsze~ próbál t~emteDÍ V~/..
\
a me .e zendő ~almak között, a ~ódolás. Annál gyakra an figyelhető meg. minél 7)
idősebb, érettebb a vizsgált személy.
 28 A vizsgjIócljúú feladatainaJcismertettse

Mások a kártyacsomag lapjait abba a sorrendbe rendezik. amelyben a vizsgáló lefeKteUe

(~az els6 sorozat képeit. 6k a sorrendet, tehát a szériát alkalmazzák kódoJasi
V~ ~~izmusként. Vannak akik úgy elyezik le aDcty~gymás után, anogyan azok-a
kezükbe adott csomagban következnek. azaz semmiféle kódolást nem albImaznak. Ezt
elsősorban azoknál a gyermekeknél figyelheti meg. akik félnek attól, hogy elfelejtik a
képek helyes sorrendjét. A lehető legrövidebb idő alatt igyekeznek teljesíteni a feladatot,
így próbálják kompenzálni az emlékezeti funkció gyengeségét. Mindebból fontos
információk szerezhetők a bevésés stratégiájáról. E megfigyelések magyarázattal
szolgálhatnak bizonyos iskolai viselkedésmódolcra, vagy a tanítás - tanulás jellegzetes
hibáira is (például kapkodó, rohanó munkatempó).

Értékelés:
Kvantitatív: Minden egyes rossz helyre tett kép hibaként értékelendő.
Kvalitatív: Gondosan figyelje meg, hogy a rossz helyre fektetett kártyákoál nem
fedezhetó-e fel a hibák egyfajta rendszere. Néhány (Xlda: Vannak gyermekek. akik két.
két képből álló egységekben jegyzik meg a kártyák sorrendjét. Erre abból lehet
következtetni, hogy mindig két képet cserélnek fel e~ással. nyenkor a mennyiségi
szempontú értékelés szerint a hibaszám magas, aminőségi elemzés azonban azt jelzi.
hogy a gyermek megjegyezte az egymás melletti képeket. csak a k6dolt képpárokon
belüli sorrendet tévesztette el. Lehetséges. hogy a téri orientáció képességét használta
kódolási stratégiaként, és ennek segítségével próbálta megjegyezni a sorozatban elfoglalt
helyet. Mások ugyan helyes sorrendben rakják le a kártyákat. de például az egész
sorozatot egy hellyel elcsúsztatják. Ez megint csak magas hibaszámhoz vezet, azonban
az is látható, hogy a gyermek megpróbálkozott a szeriális kódolás kompenzációs
mechanizmusának alkalmazásával. Kísérelje meg minél pontosabban elemezni a
gyermek téves megoldásait. A vizuális emlékezet vizsgálata épp a hibák és a
kompenzációs stratégiák megfigyelése miatt történik ilyen feladatcsoportban, nem pedig
olyan típusúban. ahol nincs lehetőség a kompenzációs k6dolási mechanizmusok
alkalmazására és minőségi szempontú elemzésére.
r; Ha a gyermek beszéddel kíséri a feladat megoldását, azaz ÍDtermodális kódolást
alkalmaz. akkor nem állapítható meg a vizuális emlékezeti képesség szintje. A vizsgálati
I eredményeket azonban hasznosíthatja a soron következ6 két feladatnál. Mindenesetre
leszögezhető, hogy a kompenzációs kísérletek a vizsgált részképesség gyengeségére
utalnak. Hogy valóban zavart-e a vizuális emlékezet képessége, azt a következő
feladatok eredményei mutatják. meg.
A yjzsPJóeljárú feladatLiDak: iSmert.CUSe 29

lnstruJcció:
,,Nagyon figyelj rám, és próbáld jól megjegyezni a formábt, amiL:t matBM'"
1-1"''1"\ I'YlU'1,·l...J- h"[ Id./-od.. ~
EstlcÖ1.öIc:
nyolc Icéppár geometriai formák ábráival (ld. 6. sz. mellékl~t)

B~mutatás:
Ugyanúgy, mint a "Vizuális emlékezet - k:épe~' feladatcsoportnál.
Mindegy, hogy milyen sorrendben teszi le a kártyákat a gyermek elé. azoDbau a kör és
az ellipszis. valamint a négyzet és a téglalap képeit ne helyezze közvetlenül egymás
mellé. így a gyermeknek nem kell túlságosan igénybe vennie vizuális differenciálási
képességét

M~gfigyelési szempontoIc:
A kártyákat lehelyezó stratégia elemzéséhez ugyanazok a megfigyelési szempontok
érvényesek:. mint II "Vizuális emlékezet - képek" feladatcsoportnál. A gyermekek
spontán módOD csak ritkán nevezik meg ezeket a geometriai formákat, és ha mégis,
akkor legfeljebb a kört és a négyzetet. Emiatt ennél a feladatcsoportnál nem lehetséges
az ÍDtermodális kódolás alkalmazása. Ha a vizsgált gyermek mégis megpróbálna nevet
adni a geometriai formáknak. akkor arra lehet következtetni. hogy még megnehezített
intermodilis kódolás árán is lósérletezik kompenzációs
teszi. ba vizuális bevésése komoly mértékben zavart. Hangsúlyozandó
stratégiával.

formák ÍDterrJ1Od'lis kódolására csak a lehető legritkább esetben kerül sor. Ekkor viszont
Ezt csakis akkor
azonban, hogy a zi
egyértelm4en a vizuális megórz~s képességének gyengeségére utal.

Értékelés:
Kvantitatív: Minden ~8yes rossz helyre lefektetett kártya hibának számít.
Kvalitatív: A kompenzációs stratégiák elemzésénél (pl.: szeriiIis kódolás, két fonna egy
egységbe foglalása, téri orientáció) a "Vizuális emlékezet - képek" feladatcsoportnál
felsorolt kritériumok érvényesek. Ezen kívül figyelje meg azt is. hogy a gyennek esetleg
csak: a hasonló foanákat (kör-dlipszis. négyzet--4églalap) cseréli-e. Ha ugyanis ez
történik:. akkor ennek a hibának: a létrejöttében nem elsósorban a vizuális emlékezeti
képesség, hanem a differenciálás hiányossága játszik: OOn[5 szerepet.
 30 A vizs!AlóeljbU fc:ladataiDaJcismcttelác:

7. Y~ e",ukezet - bett11c

InstruJcci6:
•.Most ugyanezt megcsináljuk be«lkk:el is. Kérlek. megint szorítsd a össze a szád, nagyon
figyelj rám, és próbáld a betűketjól megjegyezni!" hLJ;"\ fh I.,~;I...d hill td.t~J ~

EszJcör.öIc:
nyolc nyomtatott kisbetavel írt betl1kártya-pát (ld. 7. sz. melléklet)

p n f o e s h

Bemutatás:
Ugyanúgy, mint a "Vizuális ~mlékezet - képek" és a "Vizuális emlékezet - formák"
feladatcsoportoknál.
A betúkártyákat tetszőleges sorrendben lehet a gyermek: dé tenni. Nem kerülhetnek
azonban egymás mellé azok a betúk, amelyek összeolvasva valamely ismert szól adnak
ki (például ,,kenu"), mert ezzel megkönnyítené a kódolási feladato(.

Megfigyelé$i szempontok:
Lásd a "Vizuális emlékezet - képek" feladatc5OpOrtnál.
A kortbbí szempontokon nll arra is ügyelnie kell, hogy a belúk - akár értelmetlen
szavaW tőrténő - összeolvasás a a kompenzáció lehetőségét jelenti, ami várllat6an csak
az id6sebbeknél, illetőleg a nagyon jól olvasóknál fordul elő. Amennyiben ezt figyelné
meg, biztos lebet beune, hogy a gyermek nem a vizuális emlékezetét használva, hanem
az intennodális kódolás és az auditiv emlékezet bekapcsolásával oldotta meg a Celadatot.

Értékelis:
Kvantitatív: Minden egyes rossz helyen szereplő betú hibának értékelenoo.
Kvalitatív: Lásd a "Vizuális emlékezet - képek" feladalcsoportnálleírt.akat.
Ezenkívül tart.~a szem előtt. hogy a szóként történó kódolás kompeazációs kísérletre
utal. Persze csakis akkor jelent tényleges segítséget a gyermek számára. ba jó
interm0d4lis kódolási képességekkel rendelkezik. Azok: próbálkoznak gyakrabban a
szóvá alakítással akiket korábban arra szoktattak., hogy lehetőség szerint azonnal
olvassák el az eléjük kerüló betúket. Űk néha emiatt többet hibtzDak ebben a feladatban,
mint a ••Vizuális eml':kezet - fonn.á.k"·ban. Tebát nemhogy profitálntnak a
kompenzációs stratégia alkalmazá&ából, hanem még gyengébbnek tani.k vizuális
emlékezeti teljesítményü.k. Emellett ill is és az összes ,.betas" feladat esetében is,
 31

feltétlenül figyelembe kell venDÍ, hogy az iskolai tanuláshoz hasonló helyzetek kudarctól
való szorongást, elbátortalanodást v'lthatnak C. és csökkenthetik a teljesít6képességet.

8. Vizr.uflú fUrialilb

/nstntkci6:
,,Most valamit kopogni fogok. Te kopogd utáDam ugyanezt tovább, mindig újra és újra.
amig csak azt nem mondom, hogy elég'"

EszJcötölc:
tit egyforma mérenT. alaká és színű épít&ocka (vagy doboz).

Bemutatás:
A vizsgáló lehetőleg a mutatóujját használva kopogja le a következ6 sorozatokat:
1. - 4. kocb; -./
1. - 3. - 5. kocka;
2. -4. - 5. kocka;
2. - 3. - 5. -4. kocka;
1. - 3. - 1. - 5. kocka.

A kockákat egy sorban egymástól egye.J16 távolságra kell a gyermek elé helyezni. A
bemutatás során figyeljcn arra, hogy a kopogás tempójának vagy erősségének:
változwásával önkéntelenül se képezzen ritmusokat. Egy másodperces időközökben,
lehetőleg ugyanúgy koppaotson. Ha a gyermek nem képes azonnal megjegyezni a
sorrendet, minden tovibbi néJkül mutassa meg a mintát mégegyszer, hiszen ennél a
feladatcsoportaáJ oem az emlékezetet. hanem a szerialitást vizsgálja. AmiDt hibátlanul
visszakopogja a sorozatot. rögtön kezdje el magában számolDi a helyes megoldásokat.
Az Ölödik ismétlés után állítsa meg. EIQordulhat, hogy a gy~ek csak: egysur kapogja
vissza a feladatot. majd megáll. Ilyenkor szólítsa fel a folytatásra (••Tovább'''), s innent61
kezdve számolja a hibátlan megoldásokat.

Megfigyelési szempontok:
Ennél a feladatnál is figyelje. bogy a gyermek nem változtatja..e meg ösztönösen a
.testtartását a sorba rakott kockákhoz képest. Vagyis nem próbálja-e meg ily módon
elkerülDi testközépvonaláDak keresztezését. Figyelje továbbá, hogy .oem visz-e
öokénteleniil is ritmust a kopogásba. auditiv segítséget keresve bizooytalan szerialitási
kqlességéhez. Ha ezt tapasztalja. ne szakítsa félbe. még csak ne is hívja fel erre a
figyelmét, de rögzítse megfigyelését a jegyzőkönyvben. Néhány gyermek azzal próbálja
 32 A vizspJódjhá íeladatainak.ismc:~

lelr:üzdeni suriaütási gyengeségét. hogy egyre gyorsabb tempóban kopog. Ez is

kompenzáció; kísérlet.
Ha kopogá.'l közben az ujja lecsúszik a kockáról. ez vizuomotoros koordinációjáDak
gyengeségére utal6 jelzés.

ÉrtikeIés:
A hibák összeszámlálúa a következőképpen történik:
A gyermek ötször e =
ás után helyes sorozatot kopog Ohiba;
A gyermek négyszer e más után helyes sorozatot kopog. tehát az 5. alkalommal
eltéveszti = 1 hiba; ~
A gyermek háromszor egymás után helyes sorozatot kopog. tehát a 4. alkalommal
elÚveszti (akkor is ba az 5. alkalommal megint helyes) = 2 hiba; 3!l(
A gyermek lcétszer egymás után helyes sorozatot kopog. tehát a 3. alkalommal eltéveszti
(akkor is báa~. és 5. alkalommal megint helyes) = 3 hiba; l-
A gyermek eJ.sónekhelyes sorozatot kopog. tehát a 2. alkalommal ekéveszti (akkor is ha
a 3.• a 4. és az 5. allcaJom al megint helyes) = 4 hiba; If X-
JI fA gyermeknek áÍomszori bemutatás • sem sikerül egyetlen egyszer sem lekopogni.
Q a helyes sorozatot = 5 hiba.
Tévesztésnek számít a rossz kockára történo koppantás 6s minden megakadás vagy a
mozdalat késleltetése is. - akkor is ha ezután a helyes kockára koppant.
KVaDtitatív: Az öt különböző sorozat eredményét összeadva kapja meg a hibák
összegét.
Kvalitatív: figyelje meg. hogy a gyermek nem azoknál a sorozatoknál hibázik:-e
el&zör. melyek irányváltozást is tartalmaznak (2-3-5-4; 1-3-1-5). Ez ugyanis a
téri orientáció gyengeségére utalhat. Ha azonban a gyermek téri orientációja - a célzott
vizsgálat alapján - megfelelőnek túDik, akkor a fent említett lúbák oka a szeriális
képesség alacsooy szintje.

InstruJcció:
.,Megint képeket fogok mutatni. Kérlek, szorítsd össze a szád és próbáld a képeket jól
megjegyemi !••

Estlcöt.öIc:
hél képkártya (ld. 8. sz. melléklet)
 A viz.sllüóeljúú fcladataiDakismcnc~ 33

Bemutatás:
Körülbelül két másodperces id6közökben tegye a képkártyákat a gyermek elé, mégpedig
úgy. hogy a soron következi) kártya mindig fedje le az eI6z&. Ezután vegye el a
kártyacsomagot.

Második instrukció :
,,Most pedig szavakat olvasok fel neked. Mondd meg, hogy a képek között volt-e ilyen,
vagy sem!"

Második bemutatás:
Olvassa fel a szavakat. Minden egyes szó után várja meg, míg a gyermek igennel vagy
nemmel válaszol. Ügyeljen arra, hogy véletlenül se nézzen a gyermekre a képkártyákon
ábrázolt szavak kimondásakor. ha a többi szónál nem vesz fel vele szemkontaktust.
Ebben az esetben ugyanis nem az intermodális kódolási képességet vizsgálná, hanem azt,
hogy hogyan reagál a szemkontaktusra. Továbbá ügyeljen arra is, hogy véletlenül se
mondja hangosabban. hangsúlyosabban vagy bárhogyan kiemelten a képeken szerepl6
szavakat.
A bemutatandó szavak sorrendje: kutya. csésze. alma, esemyi). lány. nyuszi,
( harapófogó, kalapács. villa, ujj, szilva, fa, báz, virág. autó. csizma, asztal. rádió, nap,
madár. fotel, kés. óra, kanál, táska. csengi). kályha, ajtó.

Megfigyelési szempontok:
A .,szorítsd össze a szád" instrukció ellenére kialakult párhuzamos beszédét nem kell
megakadályozni. de rögzítse a jegyz6könyvben. Ez ugyanis arra utal. hogy a gyermek
igen hamar, már akkor intermodális kódolást alkalmaz. miel&t a szavak verbális
bemutatása kifejezetten indukálná ezt.

Értékelés:
Kvalitatív szempontból a következi) kétféle hibatípust kell számolnia:
+ = a hozzátett szavak száma (a gyermek olyan szavma is igent mond, melyek nem
szerepeltek a képkártyákon);
-= a kihagyott szavak száma (a gyermek olyan szavwa mond nemet. amelyek
szerepeltek a képkártyákon).
Kvantitatív: A fenti két hibatípust minden esetben együttesen kell értelmeznie. A
kockázatot inkább vállaló gyermekek. akik így akarják növelni a helyes válaszadás
esélyét. igent mondanak azokban az esetekben is, melyekben bizonytalanok. A rossz
válasz lehet6ségét61 különösen félő gyermekek viszont megkísérlik a hiba rizikóját
minimalizálni, és inkább nemmel válaszolnak a bizonytalan esetekben. Ez a két eltérő
 A viZSF'lótljárú felad'lainali: ismertetbe

slralégia különböz~ hibaértékkel jár, még az intcrmodálís kcSdolásiképesség egyébkénl

azonos szintje mellett is. Mindehhez egy példa:
Kocmatvállaló, a helyes válasz esélyét növelni szándékozó gyermek eredménye:
-0/+7 (a gyermek összesen 14 szóra, tehát az összes felolvasott szó felénél igen választ
adott). A hibás válasz lebet6ségét elkerülni igyekv6. ezáltal a helyes válasz esélyét is a
minimumra csökkent~ gyermek eredménye: ·5/+0 (a gyermek az összes felolvasott 28
szó közül csak kett6re adott igen választ). Mindkét gyermek gyenge intermodálís
kcSdolásiké~sséggel rendelkezik. bár eltér6 stratégiákat alka1maznak.

10. lnlermodQ1ir emlékezel (vivuilir-auJidv) - betmc

insfmkció:
.•Betllket fogok mutatni. Kérlek. megint szorítsd össze a snd, és próbáld a betllket jól
megjegyezni! "

Eszközök:
hét betúkártya nyomtatott kis betttkkel (Id. 9. sz. melléklet)

a b e g n r v

B~mutalás:
Körülbelül két másod~rces időközökben tegye a beUIkártyákat a gyermek elé, mégpedig
úgy. bogy a soron következ6 kártya mindig fedje le az e15z&. Ezután vegye el a
kártyákat.

Második ;nsfmkció:
•.Most pedig hangokat mondok neked. Kérlek, mondd meg, hogy a kártyák közölt volt-e
ilyen vagy sem!"

Második ~mutalás:
Sorolja el a következ6 hangokat jól artikulálva (esetleg fel is olvashatja öket az
.,Intermodális emltkezet (auditív-vizuális) - bet1lk" feladat eszközkészletének
bet1Ikártyűról, ld. 1111. sz. melléklet):
a, b, c. cs, d. e, f. g, h. i, j, k. ö. l, m. n. ny, o. p, r. s. sz, t. u. v. Ü. z. zs.
(A 7 betilt 28 tagú hangzósorból kell kiválasztani a lásérleli pszichológia által definiált
.•bemutatott eszközök xo 4" elv alapján.)
 A viugál6eljiris feladatainaJc ismertetése 35

Megfigyelési szempontok:
Lásd az ,lntermodális emlékezet (vizuális-auditiv) - képek" feladatcsoportnál
leírtakat.
Lehetséges, hogy a gyermek azonnal megpróbálja egyetlen értelmetlen szóként
k6dolni a bemutatott bet1Iket.Ez abból vehető észre, hogy a második bemutatás minden
hangjáDál gyorsan kimondja magában az értelmetlen szót, és figyeli, hogy előfordul-e
benne a kérdéses hang. Ebben az esetben már a feladatismertetés fázisában is auditiv
emlékezetét használva "dolgozik", azaz kompenzációt kísérel meg.

ÉrtékeIés:
Lásd az ,lntermodális emlékezet (vizuális-auditív) - képek" feladatcsoportnál
leírtakat.

ll. AuJit{l1 differencUíüí.s

Instnlkci6:
,.Most mindig két szót fogok neked mondani. Ezek azonban értelmetlen szavak lesznek,
nem jelentenek semmit. Kérlek, jól figyelj rám, és mondd meg, hogy a két szó egyforma
vagy nem!"

EsVcŐ1.Ők:
húsz értelmetlen sz6tagpár. két pr6baitem
probaitemek:
bog-bog, pol-pnl
i sz6tagpárok:
!Ut-rot, Jdf-gif, ful-vul, nuf-muf. gik-gik, lar-lar, hep-hep. dex-bex.
pem--bem, gesz-gesz, bim-bem, cusz--cuz, bid-bit, mec-mec, xom-szom,
tal-tal. gob-gub, vap-vap, xol-xol, fisz-fisz

Bemutatás:
Egyenként mondja a sz6tagpárokat, s mindegyik után várja meg az "egyformák-e", vagy
.,nem" választ. Ügyeljen arra, hogy a nem egyező szótagokat, vagy a sz6tagpárok eltérő
fonémáit önkéntelenül se ejtse hangsúlyosabban. Arra is figyeljen, hogy ha a megegyező
tagokból álló pároknál nem néz a gyermekre, akkor a nem egyező szótagoknál se tegye.
Ellenkező esetben ugyanis nem a differenciálási képességet fogja vizsgá1ni, hanem azt,
hogy mennyire reagál a szemkontaktusra. A szótagpáIok kimondás akor a gyermek nem
láthatja a vizsgáló ajkait, vagyis meg kell akadályozni a szájrólolvasást.
36 A vizs!A1ócljúú fdadllaiDak ismtrtdtse

M~gfig)'~/ésisumpontok:
Egyes gyermekek: spontán módon megismétlik: a vizsgál6 által kimondott sZÓlagokat.
Ezáltal p6d6lagos informáci6hoz. a beszédmotorikához kapcsolód6 taktilis-kincsztéziás
érzékelés lerületér6l származó ingerhez jutnak. ami javitja teljesítményüket. A gyenge
auditiv differenciálási k:épességgel rendelkező gyermekek gyakran választják: ezt a
kompc:nzációs stratégi't. melynek alkalmwsa lehetövé teszi a számukra. hogy jó, akár
hibátlan teljesítményt nyújtsanak.

Ér1;Ic~/és:
Kvantitatív: Minden helytelen válasz hibának számít.
Kvalitatív: Az elkövetett hibák száma mellett azt is szükséges feljegyezni. hogy a
gyermek mely egységaél tévesztett. Ennek alapján ugyanis megállapítható. hogy a
magánhangzók:vagy a mássalhangzók, a sZÓlagokkezdő-. középső- vagy zár6haogjainak
differenciálúa okoz-e nehézséget. Az így nyert információ hasznos lehet a fejlesztési
terv kidolgozúáoál.

Ez a feladatcsoport négy részb61 áll. Ha a gyermek számára túlságosan nagy

igénybevételt jelenI. hogy a négy részt közvetlenül egymás után végezze el. akkor
minden további nélkül más feladatcsoportokat iletathat be. Hallásfigyelem zavana utaló
gyakori tévesztések esetén audiol6giai kontrollvizsgálat indokolt.

1. rész:

lnstmlcció:
.•Szavakat fogok mondani neked. Kérlek, jól figyelj. és mondd meg. hallasz-e bennük
"o«-t!" D hlV'-1p-t

EszJcör.:
huszonnégy sz6ból áll6 sz6sor
6emutatao szaval:
robban, csók, utas. jól. kerék, gumi. mester, gól, rádió. SÓ, aut6, csirke. bélyeg, olaj, orr,
játék, olasz. tündér. sakk. olvacUs, pukkad. hajó. kavics. súly.

• a1Ik-háIt& Iaflolú. IUCÜIJvdilzkrimiaác:ió

A viz,s,ál6eljúás feladataillak ismertetése 37

Bemutatás:
Egymás után olvassa fel a szavakat. s mindegyik után várja meg az .JgeD" vagy .,nem"
választ. Akadilyozza meg a szájrólolvasást. a gyermek ne lássa a beszélő ajkait. Kerülje
el azt is. hogy az "o" hangot tartalmazó szavaknil önkéntelenül szemkontaktust vegyen
fel vele. Ne is ejtse bangsúlyosabban ezeket a szavakat. Ha a gyermek monoton .jgen-
igen-igen"-nel vagy .,oem-nem-nem"-mel reagál minden egyes szóra. akkor
kérdezze meg tőle. hogy tudja-e még. mire kell figyelnie. Ha már nem emlékszik, zárja
le ezt a részt néhiny bíztató szó kíséretében, nehogy a gyermek nagyon
elbizonytalanodjon vagy elbátortalanodjon. Ez a helyzet az egy meghatározott ingerre
való koncentrálás nehézségét mutatja.

Megfigyelési szempontok:
Hasonlóképpen, mint az •.Auditiv differenciálás" feladamái, néha itt is megfigyelhető.
hogy a gyermek spontin megismétli a bemutatott szavakat. Ez pedig azt jelenti. hogy az
auditiv információ mellé a beszédmotorlka bekapcsolásával egy kiegészítő, taktilis-
kinesztéziás ingert keres. Gyakran alkalmazott k~nzáci6s ~tratéJÍa ez az auditiv
tagoltsi képesség-. illetve az auditiv figyelem gyenge szintjénél. Az értékelésnél
különÖ5en ügyeljen ezekre a megfigyelésekre.

Értékeiés:
Kvantitatív: Minden helytelen válasz hibaként értékelendó.
Kvalitativ: Jegyezze fel azt is. hogy mely szavaknál hibázott a gyermek. Ennek alapján
végezheti majd el a hibaelemzést, amely során megállapíthatja, hogy a szavak kezdő
(olaj, oa, olasz, olvadás), középső (robban. csók, jól. gól) vagy záróhangjainak (rádió,
5Ó. autó. hajó) auditiv tagolása okoz-e nehézséget Lehetséges. hogy a hiba oka a téves
differenciálás (utas, gumi. pukkad. súly). vagy az, hogy a keresett fonéma időközben
kiesen a gyermek figyelméból.

2. rész:

lnstrukció:
•.Megint szavakat fogok mondani neked. Kérlek, megint jól figyelj. és mondd meg.
hal1asz-ebennük»z«-t!" 2- h••....
wo~r ',.
Ügyeljen arra, nehogy a "van-e bennük »z«" kérdést tegye fel az instrukcióban megadott
.,hallasz-e bennük »z«-t" forma helyen!
 38 A vizsg'lócljúú feladatainK ismencuse

EsrJcöz:
huszoDDégy szóból álló szósor
bemutatandó szavaf:
zörej, zab, zsarnok, lemez, december, vizsgálat, napozó, helyezés, tálca, kocka, pincér,
zsírozó, mozi, záporeső, cicus, drót. doboz, kacat. perec, virágméz. kalauz. pince,
zuhany. pálca.
v
Bemutatás: l'
Mint az ,,1. rész"-nél.

Megfigyelbi szempontok:
MiDt az ,,1. rész"-nél.

ÉrtékeIés:
Kvantitatív: Mint az ,,1. rész"-né1.
Kvalitatív: A szavak közölt vannak olyanok (zsarnok:, vizsgálat). amelyek - írott
formájukban tartalmaznak .,z"·t ezt azonban más hangnak ejtjük Ha a gyermek ezeknél
a szavaknál igeDDeI válaszol, kérdezze meg tőle. hol van beDDU a .,z" hang.
Amennyiben a gyermek erre a ,,hát a »zs«-ben egy »z« is van" választ adja, akkor ne
szóljon rá, hogy csak a hallható ,,z" hangokra figyeljen, mert ezzel megzavamá és azt az
érzést keltené, hogy eddig mindent rosszul csinált. E helyett ,.igen" -nel válaszoljon, és ne
számítsa fel hibának a feleletet. Azt azonban megtudhatta, hogy a gyermek nem tisztán
auditiv szinten "dolgozott", hanem a hallottakat a szavak írásos képébe. tehát vizuális
észlelési tartalmakba fordította. Intermodális kódoIással oldotta meg a feladatot. A fenti
szavak éppen ezért kerültek be aszósorba.

3. rész:

Instrulcci6:
,,Megint szavakat fogok mondani neked. Kérlek, megint jól figyelj. és mondd meg.
hallasz-e beDDük »n«-et!" n htu"'S..,J-···
Ugyeljen arra, nehogy a "van-e bennük »n«" kérdést tegye fel az instruk:cióban megadott
,,hallasz-e bennük »n«-et" forma helyett -lásd ,,Értékelés"!

EsrJcöz:
huszonnégy szóból álló szósor
emu dó szavak:
néma, nátha, semmi. apró, kanna, nevet, rokon, margó. doboz, dátum, menj. szappan.
vad. fogad. tenger. bún, nád. van, könnyp:. 1019, renj. mama, kecske, lám.

-
A viz.sS61ódjárú feladatainaIt ismerteltse 39

Bemutatás:
Mint az ••1. rész"-nél.

Megfigyelbi szempontok:
Mint az ,,1. rész"-nél.

ÉrtékeIés:
Kvantitatív: Mint az ,,1. rész"onél.
Kvalitatív: Mint az ••1. rész·'·nél. A ,,menj" és a .,könny11"szavma adott igenló választ
_ mint intennodális megoldást - a 2. résznélleírtak szerint kell értékelni.

4. rész:

lnstrukció:
,,Megint szavakat fogok mondani neked. Kérlek. megint jól figyelj, és ~ondd meg,
hallasz.e bennük »gy«-t!" 41 h00"l g 0-1. ...

Eszköz:
huszonnégy szóból álló sz6sor
'bemutatandó szavak:
gyufa, batyu, gyík. játék. kutya. szégyen, betyár, hegy. bástya. mondj, gyerek, magyar,
kesztyű, nyár, vagyon, légy, kártya, átmegy, gyűlés, ponty, negyed. kortyol. mozijegy,
adj.

Bemutatás:
Mint az ,,1. rész"-nél.

Megfigyelési sz.empontok:
Mint az ,,1. rész"-nél.

ÉrtékeIés:
Kvantitatív: Mint az ,,1. rész"-néI.
Kvalitatív: Mint az ,,1. rész"onél. A .,mondj" és "adj" szavakra adott tagadó választ,
_ mint intennodális megoldást-, a 2. résznéllefrtak: szerint kell értékelni.
40 A vizsgüóeljárú feJadatainak i5mertc:t~e

13. Auditiv emlékezet

Ez a feladatcsoport is négy részbó1 áll.

1. részI
onémasorozatok ismétlése

Instrukci6:
,.Mondani fogok neked valamit, kérlek. mondd utánam!"

Esz}<özök:
növekvő fonémasorozatok
bemutatandó fonémasorozatok:
a-k
v-f-sz
e-sz--a-b
-p-a-sz-u-f

m-f
u-k--a
t-D-sz-r
b-v-c-z-k

Bemutatás:
Olvassa fel az első sorozatot. Az egyes fonémák között körülbelül egy másodpercnyi
szünetet tartson (a-k). Ha a gyermek sikeresen elismételi, olvassa fel a már három
hangból álló második sorozatot (v-f--sz). Ha nem tudja pontosan visszaadni, akkor a
másodilccsoport első sorozatát mutassa be (m-f). Ha ez sikeres, visszatérhet a v-f-sz
sorozathoz. Amennyiben a gyermek az m-f ismétlésében is hibázik. illor ne folytassa
tovább a feladatot. A v-f-sz sor sikeres ismétlése esetén az e-sz--a-b következik.
Ellenkező esetben téljen át a második csoport azonos fonémaszámú SOrO'lJltára (u-k--a).
Ha a gyermek az u--k-a sort sikeresen visszamondja, folytassa az e-sz-a-b
sorozattal, ha nem. szakítsa meg a próbát, és Így tovább.

Értékelés:
Kvantitatív:
A viugtl6eljjris feladatainakismertetbc 41

4 hiba:
A gyermek egyetlen fonémasorozatot sem tudott pontosan megismételni (mind az a-k:,
mind az m-C sorozatot rosszul mondta vissza).

3 hiba:
A gyermek csak az első fonémasorozatot tudta pootosan megismételni (az a-k: vagy az
m-C sorozatot jól, a v-C-sz és az u-k-a sorozatokat rosszul mondta vissza).

2 hiba:
A gyermek az első és a második fonémasorozatot pontosan ismételte (az a-k vagy az
m-C sorozatot és a v-f-sz vagy az u-k-a sorozatot jól, az e-sz-a-b és a
t-o-sz-r sorozatokat rosszul moodta vissza).

1 hiba:
A gyermek az első, a második és a harmadik: fonémasorozatokat tudta pontosan
megismételni (az a-k vagy az m-f sorozatot, a v-í-sz vagy az u-k-a sorozatot és
az e--sz-a-b vagy a t-o-sz-r sorozatot jól, a p--a-sz-u-f és a b--v-r-z-k
sorozatokat rosszul mondta vissza).

o hiba:
A gyermek mind a négy fonémasorozatot elismételte (jól adta vissza az a-k vagy az
m-f sorozatot, a v-C-sz vagy az u-k-a sorozatot, az e-sz-a-b vagy a
t-o-sz-r sorozatot és a p--a-sz-u-f vagy a b--v-r-z-k sorozatot).

Kvalitatív:
Két hibatípust kell egymástól megkülönböztetni:
=
1. A gyermek nem tudta emlékezetében tartani a fonémákat emlékezeti hiba.
=
2. A gyermek ugyan minden foné~t megismételt, de más sorrendben a szerialitás
hibája. .

2. rész:
Egymással rímelő szavak sorozatának ismétlése
In.rtrukcw:
,Mondani fogok neked valamit, kérlek, mondd utánam!"

Est1cö1.:
növekvő rímelő szósorozatok
bemutatandó 'szósorozatok:
comb--Iomb--gomb /
Laci-Saci-paci-maci .
Jázzal-házzal-gázzal-százzal- mázzal
42 A Yizsgilódjúú feladatainu ismertetbe

Bemutatás:
A szavak között másodpercnyi szünetet tartva mutassa be az egyes szósorozatokat. A
gyermek megismétli az elhangzott szósort. Ha hibázik hagyja abba a próbát.

MegfigyeUsi szempontok:
Vannak olyan gyermekek, akik - többnyire - értelmetlen mondatOl alkotnak a
sz6sorozatból. 6k szemantikai, tartalmi kompenzációval próbálják ellensúlyozni auditiv
emlékezetök gyengeségél. Megoldásukat nem kell javítani, azonban a kompenzációs
stratégiát fel kell jegyezni a jegyzőkönyvben.

Értékelés:
Kvantitalív:

3 hiba:
A gyermek már az első szósorozatot is rosszul mondta vissza.

2 hiba:
A gyermek az első sorozatot jól, a rálcövetkez5 sorozatot azonban rosszul mondta vissza.

1 hiba:
A gyermek az első és a második sorozatot jól, a rákövetkező sorozatot azonban rosszul
mondta vissza.

o hiba:
A gyermek mind a három sorozatot jól mondta vissza.

Kvalitatív:
Két hibatípust kell megk:ülönböztetD~
=
1. A gyermek elfelejtett egy vagy több szót a sorozatból meg5rzési hiba.
2. A gyermek minden bemutatott szót visszamondott, de más sorrendben, mint az eredeti
sorozat = a szerialitás hibája.

3. rész:
Egymással nem IÍmelő szavak sorozatának ismétlése.

Instrukcw:
,,Mondani fogok neked valamit, kérlek, mondd utánam!"

Eszköz:
növekvő nem rímelő szósorozatok
A vizaStl6elj6rú fc:ladataialk iamenctbe 43

bemutatandó szó sorozatok:

~n-gally---bmyhó
kályha-utca-szék~g
biz-Iepke-fAnk-perc-lift

&ml4taJás:
Mint a .;l. rész"·nél.

MegfigyeUsi szempon/ole:
Mint a ,;l. rész"-nél.
Lehetséges, hogy a feladat végzés somn megfigyelhet6 a fÍmel6 és a nem rímelő szavak
reprodukálisának külÖllbsége. A rímek szabályszer1lségének emlékezetben tartása a
nyel . kódolti egyfajta lehet6ségét nyájtja. Akik ezt a kódolúi stratégi't hasZDilják.
~s1.ADWa könnyebb a ríme16 szavak visszaadba. Akik viszont nem alblmazzák.
gy8lcra.aa nem rímel6 szavakat ismétlik jobban. Ezt a tapasztalatot feltétlenül figyelembe
kell venni a fejlesztési program kidolgozásáDil, mert segíthet a helyes kompenziciós
eszköz kivilaszUsibaa.

trtlbUs:
MiDta ,;l. ~z"·nél.

4. rész:
Szöveg megtanulúa.

lfUtruJc:dó:
,,MOIIdaai fogok neked valamit, kérlek, mondd utinam!"

Eszköz:
bemutatandó szöveg:
"Vastag hó al az erd&ön,
a földeken, a mez&ön.
Éhes a sok kismadár.
eleséget t6led vir."
(ScMnk.Danzinger nyomán)

Bemutatás:
"V&Stagbó Ulaz erd6Icöo:' - a gyermek megismétli a verssort.
"Vastag bó ülaz erd6kön," - a gyermek megismétli a verssort.
,,4 földeken. a mez&öo." - a gyermek megismétli a verssort.
 44 A viugál6eljális feladatainaJcismertelbe

,.a földeken, a mezőkön." - a gzermek megismétli a vers sort.

"Vastag h6 ül az erdőkön, a földeken, a mezőkön." - a gyermek megismétli a
verssorokat
.•Vastag h6 ül az erdőkön. a földeken, a mezőkön." - a gyermek megism~tli a
verssorokat.
,,Éhes a sok kismadár," - a gyermek megismétli a verssort.
,,Éhes a sok kismadár," - a gyermek megismétli a verssort.
"eleséget t61ed vár." - a gyermek megismétli averssort .
.•eleséget t61ed vár." - a gyermek megismétli averssort.
,,Éhes a sok kismadár, eleséget tőled vár." - a gyermek megismétli a verssorokat.
,,Éhes a sok kismadár, eles~et tőled vár." - a gyermek megismétli a verssorokat.

A vers megtanulása közben természetesen mindig lehet segíteni. ha a gyermek nem tud
valamit megjegyezni a szövegből. _
0be~"!...tatás utolsó lépéseként mondja el az egész verset, és a gyermek ismételje eD

MegfigyeUsi szempontok:
Egyes gyermekek nem szóról-sz6ra ismétlik: meg a verset a teljes szöveg bemutatása
után, de pontosan elmondják: a tartalmát. Auditiv emlékezeti gyengeségüket a tartalom,
azaz a szemantikai oldal segítségével kompenzálják:.

ÉrtékeUs:
A bemutatás utolsó lé - énél kétféle hibapontot kell számolni: a kihagyott, felcserélt
vagy feleslegesen beiktatott szavak: számát (= hibák), és a visszamondáshoz igényelt
segítségek számát (= ••elakadások").

14. Auditiv IzeTÚllitás

lnstrukció:
,,Mondani fogok neked valamit Te mondd aztán ugyanezt tovább, mindíg 'I1jra és újra,
amíg csak: azt nem mondom, hogy elég!"

Eszköz:
bemutatandó szótagsorozat:
mana v
bela-bila J
ho-ba-he -v
gebe--gebi-gebu
gebela-gebila-gebula /
J
A viulálóeljúú feladatainak ismertetése 45

Bemutatás:
Mondja a gyermeknek a .,maoa" szót. Ha csak egyszer ismétli el és megáll. szólítsa fel a
folytatásra és csak innen számoljon úgy, hogy a gyermek ne vegye észre. A szó ötödszöri
elismétlése után állitsa meg. Ugyanígy járjon el a többi sz6tagsorozat esetében is.
ügyeljen arra, hogy bemutatáskor ne tagoljon, tehát a ritmus és a hangsúly monoton
legyen.

Értékelés is megfigyelési szempontok:

A hibákat sorozaton.k:éntkell számolni, majd összea~ Ez minden egyes item esetében a
követkeZ6képpen történik:

o hiba:
A gyermek ötször egymás után helyes szótagsorozatot mondott vissza.

1 hiba:
A gyermek négyszer egymás után helyes szólagsorozatot mondott vissza, az 5.
alkalommal eltévesztelte.

2 hiba:
A gyermek háromszor egymás után helyes sz6tagsorozatot mondott vissza, a 4.
alkalommal eltévesztette (akkor is, ha az 5. alkalommal megint helyes a megoldása).

3 hiba:
A gyermek kétszer egymás után helyes szótagsorQzatot mondott vissza, a 3. alkalommal
eltévesztette (akkor is, ha a 4. és 5. alkalommal megint helyes a megoldása).

4 hiba:
A gyermek els5nek helyes sz6tagsorozatot mondott vissza, a 2. alkalommal eltévesztette
(akkor is, ha a 3.,4. és 5. alkalommal megint helyes a megoldása).

5 hiba:
A gyermek már az els5 alkalommal is tévesen momita vissza a bemutatott
szótagsorozatot.
Ha hibás az első.válasz, akkor megismételhető a bemutatás, mert a feladatcsoport nem
az emlékezetet, hanem a szerialitási képességet vizsgálja.
!Hibánakszámítanak:
A hibás ismétlések, a nyelvbotIások, a késlekedések, tétovázások is, még akkor is ha a
gyermek töltelékszavakkal (••ööö"), Jcrákogással, köhécseléssei vagy mély levegóvételJel
igyekszik is kitölteni a szÜDeteket.
 A vizsgAlódjúú feladataiaalc iSl1lertelbe

(példa: gebe-gebi-gebu, gebe-ööö-gebi-gebu, gebe-gebi-gebu, gebe-gebi-

gebu, gebe-gebi-gebu =4 hiba.)
Ha a gyermek ösztönösen ritmussal vagy hangsúlyozással tagolja a szótagsorozatot, ne
szakítsa félbe, de megfigyelését rögzítse jegyWk:önyvbe.

15.I"tel'lllOdális emlé1cezet(auJidv~it:uáU.) -$ZInak

Els~ instrukció:
,Most szavakat fogok mondani neked. Kérlek:,próbáld őket jól megjegyezni!"

&~öz:
~hét agú szósorozat és huszonnyolc képkártya (ld. 10. sz. melléklet)
bemutatandó szósorozat:
bot-hemy6---trabor-lámpa-függönY-kocD.-{)ra

Bemutatás:
Sorolja el a szavakat egy másodperces id6k:özzel.

Második instrukció:
,Most pedig képeket fogok mutatni neked. Mondd meg, bogy a szavak kÖZÖltvolt~
ilyen, vagy nem!"

Második bemutatás:
Egyesével mutassa meg a képeket. Mindegyiknél kérdezze meg: ,,Ez köztük volt?"
Azolcat a kártyákat, amelyeknél a gyermek igent válaszol, tegye egy k.upacba, azolcat
pedig, amelyeknél nemmel felel, gyüjtse egy másikba. Ha a gyermek valamelyik.
kártyánál megkérdemé, ,.mi ez", vagyis nem ismeri fel, hogy mit ábrázol, el6ször
kérdezzen vissza: "Te mit gondolsz'?". Ha ekkor sem tudja, akkor nevezze meg a képet.
A bemutatásnál iigyeljen an:n. nehogy önkéntelenül is a megfele16 kupac felé tartsa a
soron következő kártyát. Ha a gyermek a villanykörtét ábrázoló képre azt mondaná. hogy
az a szavak között volt, később azonban, amikor a lámpa képére kerül a sor, javítana ("Ó,
persze, az előbbi egy villanykörte volt, nem pedig lámpa!"), akkor ne számítsa hibának.
Ugyanez érvényes arra az esetre is, ba a dominót cseréloé fel a koclcával. Ha azonban
mind a villaoykörtét ~5/Vagya dominót, mind a lámpát is/vagy a kockát ábrázoló képre a
',,köztük volt" választ adná. akkor a feladatsor végeztével ismét mlltassa meg a doDlÍnóés
a villanykörte képit. c:skérdezze meg töle, hogy mik ezek. Ha ekkor is ,,kockát" illetve
"lámpát" válaszol, allor fogadja el a választ.
 47

MegfigyeUsi sz~mpotttok:
Egyes gyermekek minden képet spontán megneveznek. Ily módon nem az auditiv
információt fordítják át vizuálisba, hanem a vizuálist auditívba. A jelenség hátterében
meghúzódó okot, azaz a vizuális vagy az auditiv képességek gyengeségét. az ezeket
célzottan vizsgáló feladatcsoportok bizonyíthatják.

Ertékelés:
Kvantitatív: Két hibatípust kell elkülÖDiteni:
=
+ a hozzátett képek száma (a gyermek igennel válaszol. holott a képek nem szerepeltek
a bemutatott szavak közölt) .
.= a kihagyott képek száma (a gyermek nemlt:ges választ ad.,pedig a képek szerepeltek a
bemutatott szavak közölt).

Kvalitatív: A két fenti hibatípust mindig együttesen kell ~rtelmezDi.A kockázatot inkább
vállaló gyermekek. akik így akaIják növelni a helyes válaszadás esélyét, igent mondanak
azokban az esetekben is, melyekben bizonytalanok. A rossz válasz lebet6ségét~
külÖllÖsenfél6 gyermekek viszont megkísérlik a hiba rizikóját minimalizálni. és inkább
nemmel válaszolnak a bizonytalan esetekben. E két ekér6, stratégia különböz6
hibaértékekkel járhat még azonos szinttI intermodális k.ódolási képesség mellett is.
Mindehhez egy példa:
KockázatvállaJó. a helyes válasz esélyét maximalizáló gyermek eredménye: ·01+7 (a
gyermek 14 képre. tehát az összes bemutatott kép felénél. vagyis minden második
esetben igen választ adott);
A hibás válasz rizikóját minimalizáló. ezáltal a helyes válasz esélyét is a mioimumra
csökkentő gyermek eredménye: -51+0 (a gyermek li bemutatott 28 kép közül csak keU6re
adott igen választ). Mindkét gyermek gyenge intermodális kódolási képességekkel
rendelkezik. bár eltéró stratégiábt alkalmaztak a feladatmegoldásnál.

16. Iftlemwd41ü emllluzet (awJiJív-viz:u4lu) - betme

Elst5 instrukció:
•.Hangokat fogok mondani neked. Kérlek, próbáld meg jól megjegyezni őket!"

,&1Mwk:
hét hangból álló h.angzósor és huszonnyolc nyomtatott kisbettIvel (rt betilkártya (ld. ll.
sz. melléklet)
 48 A viz.sgálóeljúás feladatainK ismcnettsc

bemutatandó hangz6sor:
d-s-m-o-k-I-i

Bemutatás:
A hangokat egy másodperces időközökkel hangoztassa.

Második instrukci6:
•.Most pedig beUIkártyálcatfogok mutatni. Kérlek:, mondd meg. hogy a hangok között
volt-e ilyen. vagy sem!"

Második bemutatás:
A bettIJcártyálcategyesével mutassa meg. és mindegyiknél kérdezze: .,Ez köztük volt?"
Az .,igen" ill.• ,nem" válaszok kártyáit külön csoportba gyűjtse. Ügyeljen d. nehogy a
megmutatásnál önkéntelenül is a megfelelő csoport felé tartsa a soron következő kártyát.

MegfigyeLési szempontok:
Van olyan gyermek:, aki a d-s-m-o-k-I-i hangzósort ösztönösen azonnal egy
szóvá olvasztja össze. fgy megpróbálja a hét hangot egyetlen egységként kódolni. Ez
abból látható. hogya bettIkártyák bemutatásakor akár hallhatóan is. vagy esetleg csak a
szájmozgásból észrevehetően. halkan kimondja a ,.dsmokli" szól. és figyeli. hogy
tartalmazza-e a keresett hangot. fgy nem auditiv-vizuális. hanem vizuális-auditív módon
"dolgozik". hiszen a kártyán látott betlIt auditiv ingerbe fordítja át. Ugyanígy kell
értelmezni azt is. ha a gyermek minden kártyánál hangosan elmondja az egész
hangsorozatot. Hogy miért nem használj~ az auditiv információt vizuá1isba fordító
intermodális sémát. arra az .Auditiv emlékezet", az .Auditiv differenciálás" és a
"Vizuális differenciálás" feladat csoportokban nyújtott teljesítménye adhat magyarázatot.
Lehetséges például, hogy a hangzók szóként történő kódolásával auditiv emlékezetének
gyengeségétkompenzálja.
A hallott hangokhoz tévesen sorolt betúknél feltétlenül úsztázni kell. hogy nem
auditiv differenciálási gyengeség okozza-e a hibát (t, z, n. u, g, e). Az értelmezés
szempontjából ez döntő jelentőségű. mivel ilyenkor nem az intermodális kódolás. zavara
áll a helytelen megoldás hátterében.

trtikelés:
Lásd az .Jnte1'U1odálisemlékezet (auditiv-vizuális) - képek" feladatcsoportnál.
A vizsgál6eljúis felada1ainalr::
ismertet~e 49

17. Téri orientácid - telnéma

Instrukci6:
,.Most mutatni fogok neked valamit. Kérlek, pontosan csináld utánam!"

Esdcözök is bemutatás:
Úgy álljon a gyermek mellé, hogy j6lláthassák egymást/Hang nélkül és gyors tempóban
égez!e a mozdulatok bemutatását. A gyenneknek ne egyen ideje arra, hogy
részletekben utánozza a mintát.
1. jobb kéz a jobb csípőre, bal kéz a bal fülböz - a gyermek megismétli.
2. jobb kéz a~re, bal kéz a ~al vállra -=-
a gyermek megismétli.
3. jobb kéz a jobb vállra, bal kéz az állboz - a gyermek megismétli.
4. jobb kéz az áUra, bal kéz a fejre - a gyermek megismétli.
5. jobb kéz a bal vállra, bal kéz a bal arcra - a gyermek megismétli.
6. jobb kéz a jobb csíp6re, bal kéz a jobb fülhöz - a gyermek megismétli.
7. jobb kéz a bal fülböz, bal kéz a jobb vállra - a gyermek megismétli.

Megfigyelési szempontok:
Néhány gyermek fordítva kezdi utánozni a testhelyzeteket,. majd spontán korrigálja
önmagát. Ez nem száIDít hibának, mégis a téri orientáció bizonytalanságak:ént
értékeleod6.

Értékelés:
Kvantitatív: Minden rosszul utánzott mozgás hibának számít, függetlenül att61, hogy csak:
az egyik kéz van hibás pozícióban, vagy mindkett6.
Kvalitatív: A helytelen mintak:övetést az alábbi szempontok mentén elemezze:
1. a kezek ugyanazon a testoldalon maradnak:.
2. a kezek a test középvonaláboz közelítenek.
3. a kezek keresztem a test középvonalát.
A fenti három kritérium a feladatok ldilönböz6 nehézségi fokozatait tükrözi, így
segítségükkel pontosabban differenciálható a téri orientáció gyengesége.
 A vizsgtlócljárú út&cUsi rendszere 51

A VmgálÓeIjáráS éI1eKelési rendszere

A részképesség-gyengeségek felismerését célző vizsgáló eljárás alapján kirajzolódik a

gyeIIDek egyedi kognitív profilja, amely a kognitív alapfunkciók különböző szintjét
mutatja meg.
A hibák számszertí eloszlásából megállapítható, hogy a gyermek mely területen mutat
részképesség-gyengeséget Természetesen annál nagyobb hibaszám várható, minél
fiatalabb a gyermek. Tévedés lenne azonban, ha a kognitív profil értékelése pusztán
életkori standardok vagy iskolai osztályfokhoz kötött normák: mentén történne. Az ilyen
típusú besorolás nem felelne meg a gyermek érdekeinek.
Az eljárás részletes statisztikai számításon alapuló értékelési rendszere a nyolcéves
korosztályra van kidolgozva. A bat-tizenegy éves korú gyermekekkel történt felmérések
matematikai statisztikai feldolgozása még nem történt meg.
Az eredmények azonban az alábbi okok miatt nem kerülnek közlésre:
1. Az átlagértékek ismerete a vizsgálÓl a hibák:mennyiségére összpontosító, kvantitatív
értékelésre "csábíthatja", és a részletesen bemutatott min6ségi elemzés szempontjai
háttérbe kerülhetnek. Az átlagértékek mentén történő értéke lés pótolhatatlan
információvesztéssel járna.
2. Az átlegértékek mentén történó értékelés arra "csábíthatja" a vizsgálót, hogy
kevesebb figyelmet fordítson az egyes észlelési funkciók között fennálló
kapcsolatokra, az egyes feladatok közölt fennálló interfenerenciákra. Ez pedig deficit
orientált, a gyengén funkcionáló részképességeket előtérbe helyez6 diagnózishoz
vezetne.
3. Az átlagértékhez viszonyftó minősítés arra "csábíthatja" a vizsgál6t, hogy kisebb
jelent&éget tulajdonítson a gyermek individualitásának, a kogníció összrendszerének,
a különféle pszichodinamikai tényez6lle1 alkotott összefüggésemek. Sematikus
diagnózist alkot, amely nem ragadja meg a gyermek össz-személyiségét. A gyermek
valamennyi problémáját a részképességek gyengeségéveI magyarázza. Ez a
gondolkodás az egyedi fejlesztést háttérbe helyezi és a valóságosnál komplexebb
tartalmat tulajdonít a vizsgálatnak:.
4. Az átlagértékek mentén történő minősítés arra is "csábíthatja" a vizsgál6t, hogy
els6s0rban a mennyiségi értékelés pontos adminisztrálására ügyeljen a fejlesztési
52 A viulüóeljúú M&etni mIdiute

szempontok meghatározásának: hátrányára. A másik véglet is lehetséges, vagyis az.

hogy a gyermek számértékben jelölt teljesítőképességéb6l a fejlesztésen túlmutató.
messzemenó következtetéseket von le. Az átlagértékek nem megfelelő kezelése az
intelligencia vizsgálatoknál is gyakori probléma.

A profil értelmezésének mindig individuálisan, a vizsgtit gyermekre vonatkoztatva

kell megtörténnie. Nem a ,,másikkal" való összehasonlításon van a hangsúly!
Az értékelés fő szempontja az. hogy a gyermek mutat-e bizonyos diszfunkciókat saját
kognitív profilján belül, azaz gyengébben teljesít-e egyes feladatcsoportokban, mint
másokban. Az elv a különféle intellektuális szinten lévő gyermekekre egyaránt érvényes.
A •.gyengébb képességt1", retardált fejlődésű. illetve a kiemelkedően tehetséges
gyermeknek is lehet részképesség gyengesége. Az értékelés tehát arra világít lá, hogy a
kognitív rendszer egy bizonyos része - a gyermek saját általános teljesítő képességéhez
mérten - gyengébben fejlett-e. mint más részek.
A továbbiakban a fentieket szem előtt tartva. az egyes feladatcsoportok. azaz az egyes
részképességek közötti interferenciák ismertetésére kerül sor.
 53

Interferenciák
A részk~pességek egyantira hatásénak bemutatása
egy-egy péld't szemléltetI t6b1'zat segitségével

Differencid'úú - emlélcezet

Az alábbi magyarázat a vizuális és auditív differenciálási képességre egyarint

vonatkoztatható.
Amennyiben egy gyermek gyenge teljesítményt mutat a differenciálási
képesKgekben, akkor várható, hogy a további feldolgozás is megnehezül a számára.
Ezért az emlékezeti feladatokban nyújtott alacsony teljesítményét nem a bevéKs
gyengeségeként kell értékelni, hanem a zavart differenciálás következményeként. Ebb6l
adódóan nem az emlékezetét, hanem a differenciálási képességét kell fejleszteni.

Vizuilis Auditiv
I
DitI:
~ t
Tag:

Em!:
I~ J,
Szer.
lJltmnod:

Odeut

A táblázathoz használt jelek és rövidítések:

= =
Diff differenciálás; Tag tagolás; Eml = emlékezet; Szer = szerialitás; Intermod =
intermodalitás; Orie~t = téri orientáció
t = jó teljesítmény
=
,!, gyenge teljesítmény
t != interferencia (kihat • ~ -ra)
 la'crftmlci~

Din~r~ncúilQl
- int~rmodalith

A gyenge differenciális következtében sok esetben az iotermodilis kódolás is hiúyos.

hiszen ilyenkor pontatlanul észlelt információk kerülnek tov'bbi feldolgozásra. Ez
magyarázza péld6ul az intermodális kódolást vizsgáló feladatok emlményciben
mutatkozó ellentmondásokat is.
A gyenge vizuális differenciálás esetében. amikor gyenge a vizuális-auditfv k6dolis
és jó az auditiv-vizuális kódolis. nem beszélhetünk az intermodális k6dolási képesség
gyengeségérol. mert annak mindkét területen - vizuális-auditiv és auditiv-vizuális -
meg kellene mutatkolDÍa. A vizuális-auditív intennodalilis terén nyújtott alacsooy
teljesítmények oka a gyenge vizuális differenciális.

Vizu'lls Aud.iC1v
Di{(: ~. 4

Tas:

Em!:

Szer:
IolamOd: ~ ~

Orien,:
t
lnterfc:maci'k 55

Ha a vizuális és az auditiv differenciálás egyaránt gyenge, akkor az intermodális kódolás

terén tapasztalt alacsony teljesítményt következményes jelenségként kell értelmezni.

VizuAlis Auditiv

Diff:
~ ~

Tag:

Em!:

Szer:

lDlemIod: It
t , ~

OriCllt:

Az interferencia fordított helyzete is lehetséges: gyenge intermodális kódolás

következtében a vizuális differenciálás feladatainak megoldásai látszólagos
ellentmondást mutathatnak. Ha a gyermek megpróbálja a vizuális észlelés alapján
összehasonntandó szavakat egyidóben, párhuzamosan olvasni is, akkor a gyenge
intermodális kódolási képessége meg fogja zavarni. Rosszabb lesz a teljesítménye a
"Vizuális differenciálás - szavak" feladatban, mint a "Vizuális differenciálás -
tépek"-ben. Az ok az intermodális kódolás gyenge szintjében, nem pedig a vizuális
differenciálásban keresendó.

Vizuális Auditiv

Két
•
Diff:
Sza ~
Tag:

EmI:

Szer:

lDtmnod: J,
OriCllt:

Ké = képek; Sza = szavak

 56 lDtetfen:uciü:

Ha jó szintf a gyermek intermodális k6dolási képessége. akkor annak ellenére. hogy

nehézségei vannak a képek: vizuális differenciálásában. jól oldja meg a ••Vizuális
differenciálás - szavak" feladatot. A táblázat példája szerint ezt a gyermeket a szavak
vizuális differenciálása terén nyújtott jó eredményei vel ellentétben a vizuális
differenciálás gyengesége jellemzi. amit azonban spontán módon képes kompeDZálni az
intennodális kódoláson keresztül.

Vjzu~ Auditiv
Diff: Kt~
Sza II' ~
Tag:

Em1:

Szer:

Intennod:
tl
Orien!.:

Emlékezet - intermodalitás

A gyenge bevésés is befolyásolhatja az intermodális kódolást. A példa esetében nem a

vizuális/auditív emlékezet és az intermodális kódolási képesség együttes gyengesége
állapítható meg. hanem csupán az emlékezeté. amelynek k:övetkezméoye az intermodális
kódolás során fellépó zavar.
Intederenciilc 57

Vizu'lis AuditIv

Dit!:

Tag:

Em!:
~ j

Szer:

Intermod:
\~ ~ ,1 +
Orient:

A gyermek jó intermodális kódolási képessége révén spontán kompenzációs

pr6bállcozásolckaljavíthatja a "Vizuális emlékezet - képek" és a "Vizuális emlékezet -
bettIk" feladatok megoldásait, mivel a képek és a betlIk intermodálisan kódolhat6k. Ha a
gyermek a "Vizuális emlékezet - formák" feladatban lényegesen többet hibázna, mint
az elóbb említettekben. akkor - az azokban elért j6 teljesítmény eUenére -
megállapíthat6 a vizuális emlékezet gyengesége.

Vjzu'lis AuditIv

Diff:

Tag:

)
Em!: Kt
t
Fo"
Be i t
Sur:

Intermod:
t •
Orient:

Ké = ktpelc:; Fo = focmilc; Be = betűk

 58

A fentiek alapján kell értelmezni a fordított interferenciát. Ha a gyermek hibásan oldja

meg a "Vizuális emlékezet - képek" és ••Vizuális emlékezet - betak" feladatokat és jó
eredményt ér el a ••Vizuális emlékezet - for:mák"-ban. akkor nem a vizuális emlékezet
gyengeségéveI kell számolni. hanem az intermodális kódol~val.

Vizu'lis Audillv
Diff;

Tag:

!~
Em!: K~

Fot
Be
Szer:

lotecmod:
~ ~l

Orieot:

Szerüdiúú - emlékezet - téri orientáci6

A szerialitás gyengesége akkor állapítható meg. ha a hibák száma emelkedik a ••Vizuális

szerialitás" és az •.Auditiv szerialitás" feladatcsoportok elvégzése során. Ez azt jelenti.
hogy a gyermek itt többet hibázik:. mint más feladatcsoportokban. nem pedig azt, hogy a
vele azonos korú és osztályfokú gyermekekhez képest teljesít gyengébben.

Vizuális Auditiv
Dit!:

Tag:

Em!:

Szer: ~ J,
Intemlod:

Orieot:
lnterfemlcaJc 59
l'
Ha csak az egyik szerialitási területen tapasztalható megemelkedett bibaszám, akkor meg

---
kell vizsgálni az interferenciákat a többi érzékelési területtel is (pl. 2-3-5-4,
1-3-1-5 és a téri orientáció [1.].- gebe-gebi-gebu és az auditiv differenciálás [2.],
vagy egy szeriilis feladatODbelül elkövetett 5 hiba és az emlékezet [3.]).

[LJ:
Vizuális Auditiv

Diff:

Tlr:

Eml:

Szer: ,~ ~
lntennod:

Orient:
., t
ol

[2.]:
Vizdlis AuditIv

Diff:
+
Tlg:

Eml:

Szer: \' ~
lntennod:

Orient:
 60
IDtetfereociö:

[3.]:
Vizuális Auditiv
Diff:

Tlg:

Eml:
~l

Szer: ,~ ~
Intermod:

Orieat:

Vizu41ü mgolás - fornuíJc - tiri orientdció

A téri orientáció gyengesége befolyásolhatja a gyermek "Vizuális tagolás - formák"

feladatban nyújtott teljesítményét. Erre a formák: részleteinek hibás téri eIrendezéséból,
illetve kapcsolódásaiból lehet következtetni. (Lásd a "Vizuális tagolás - formák"
feladathoz mellékelt értékelési példákat!)

Vizuális Auditiv
Diff:

Tag: J

~
Em!:

Szer:

Intermod:

Orient: \1,.
 lDlerlercoci4k 61

Vizuális tagolás - szavak - intermotlilliltú

A vizuális tagolási és az intermodális lcódolási képesség közötti intecferenciák

elemzésénél figyelembe kell venni a kódolás teljesítményt gátló és kompenzáló hatását
is. Ugyanezt kell tenni a "Vizuális differenciálás - szavak", a "Vizuális emlékezet _
képek", illetve a "Vizuális emlékezet - bet1Ik" feladatokkal való lehetséges
intecferenciák átgondolásánál is.

Vizuális AuditIv
Dit!:

Tag: I
Fo ~

Em1:
Sza 1'1"
I
'~" of
I

1
I
Szer:

Intermod:
t :~ ~
<:Kim!:

Fo = form4k; Sza = szavak

A gyermek kognitív profiljának értékelésekor számítani kell arra is, hogy nincsenek
részképesség-gyengeségei. Ez az eset áll fenn akkor, ha a gyermek:
1. Minden területen jó teljesítményet mutat. Vizsgálatára azonban valamilyen tünet
alapján került sor, ezért tisztázni kell a részképességek közötti lehetséges más jelleg«
(pl. pszichodinamikai) összefüggéseket.
2. Minden vizsgált területen nehézséggel küzd. Ekkor vagy általános fejl&iési
elmaradásról van szó, amit már korábban diagnosztizáltak - és ilyen esetben nem is
beszélhetünk részképesség gyengeségről -, vagy más, még tisztázandó (pszichés?)
okok állnak a gyermek gátolt teljesítményének hátterében.
3. Kizárólag a betúkre épűló próbákban voltak nehézségei. Ezt a jelenséget sem lehet
egyszertIen valamely részképesség-gyengeségével magyarázni, hanem más, további
tisztázást igénylő - esetleg pszichodinamikai jellegű - okot kell feltételezni.
Nem szabad megfeledkezni arról a lehetóségről sem, hogy egy még felderítetlen
érzékszervi fogyatékosság áll a kapott teljesítmények hátterében.
 63

Értékelési példák

Az értékelés menete a következé5:

El6ször emelje ki - az értékelő táblázaton húzza át - azokat a területeket. ahol a
gyermek jól teljesít, ahol biztosan nem mutat részképesség-gyengeséget. Ezután jelölje
be a fennmaradó feladatok közti :nterferenciákat. így újabb területek eshetnek ki, ahol
nem kell számolni problémával. Ha ezt követően is az a vélemény, hogy •.a gyermek
több részképesség-gyengeséggel küzd", akkor is gondoljon arra, hogy e tünetek mögött
más jelleg« okok is lehetségesek.
A vélemény (diagnózis) kialakítását és a fejlesztési terv kijelölését segíthetik a
következ6kben ismertetésre kerülé5értékelési példák. (A példákban a "Téri orientáció"
feladat - az eljárás korábbi változatának megfelelően - öt feladatbóJ áll a jelenlegi b~
helyett. így a maximális hibaszám: 5).
64 ÉrtékeJbi ptldö:

Az értékelő tábláz4tok rovid{tései

Hiba~rt~lcck:
Vjzutlis Audiúv
Djff= Kt =k~k
diffcn:nci'lú Sza = szavale
Tal = Fo = forrn.6k ~o",. "l." :
talolú Sza = szavak ..n" . ..DU,.
ÖUz:= ilaz:cseu
Em1= K~ =ktpclc FOII =fOll~

cmlacez.ct Fo =focmö: Sui =

Be = betiJlc rfme16navak
Su2=
nCID dmeUi.uvak
Sz:öVq:
Hib=hibö:
sq = elaDdÚll'I Dyújtott
ICKllItE
Sur =
szcrialitú
IDtenDod= Viz.-aud= Aud-vjz =
mtennodalilú vizu'lls-auditfv auditlv-vizuüs
K~:-/+= Su: -IT =
Ictpclc suvak
Be: -/+= Be: -/+=
bct1llc bct1llc
• = lcihagyú
+ = hozz'tacl
Oricat =
Tm oócuúció
Értékelési ptld't 65

Péld4k 1-11

Példa 1:

IIibatnttck:
Vizuüis Audi.lfv
Ditf: Kt: I 7
Sli: 2
Til: Fo:J "0": •• ..z": J
Su: O .JI": 7 u
,;1'" .,
._

ÖSsz: 16
EmJ; Kt: 2 foa: 2
Fo: 2 SlIl: I
Be: O Sza!: 1
Szöve,:
H.ib:3 Se&:4
Szer: 3 S
IDlamod: V~ud: Aud-vil:
Ke:~l Su: -21.•2
Be: -1I-tO Be: ·3/ .•S
Orielll: 1 - utolsó item

Megfigyelések:
Az auditiv tagolási Celadat közben ismétel, kelletlenül dolgozik .

•
66 Érttkelái ptld'k

Értékelés:
1. lépés:
Kiemeloi azokat a területeket, ahol a gyermek jó teljesítményt nyújtott:

HibatrttlceJc:

Di!f:

Tag: .,z": 3

"gy":2

Em1:

SeJ: 4
Szer: S
últCllllod:

Orient:
Értacel6si példö: 67

ÉrtékeUs:
2. lépés:
Az interferenciák bejelölése:

Hiba~clc:
Auditiv

Diff: 1

zu,
Tal: ••
0":4 " . )
u
.,Il ; 7 "gy": 2
Ö5az: 16

Em1: Foo: 2
Szal: 1
Sza!: 1
Szövcg:
Hib:) Se,: 4
Szer. 5

Intennod: Aud-viz:

Sza: -11+2
Bc: -3/-1-5

Orient:

Vélemény (diagn6zis):
A fenti profilból életkori normát jelző hibaátlagok nélkül is megállapítható, hogy a
gyermeket az auditiv észlelés (differenciálás és tagolás) gyengesége jellemzi, ami
negativ hatással van az auditivemlékezetre, az auditiv információk szeriális
integrációjára. továbbá - amennyiben az információ felvétel az auditiv észlelési
csatornán keresztül történik - az intermodális kódolás teljesítményére is.

Fejlesztési terv:
Az auditiv észlelés tréningje, melynek az auditiv figyelem fejlesztésével kell kezd6dnie.
68

Példa 2:
Fiú; a 4. osztály elején; IQ: 105; tünetek: diszlexia. diszgráfia.
Tollbamondás
Écttkdái példa 69

IDb.trtacek:
Vizu'lil AudiUv
Diff; Kt; 4 3
Su; 1

Tag: Fo: 1 ••0": 2 ,,z": 4

Su; 1 •.D": 3 ,,«)''':4
Ölsz: 13
Eml; Kt: 2 Foa: 1
Fo; 2 Sza!; 1
Be; 2 Su2:0
SUlveg:
Hib: O Seg:O
Szer: 2 1

IJllermod: Va--aud: Aud-viz:

Kt: -3/"1'1 Su; -21"1'0
Be: -21"1'3 Be: -3/"1'7
Oricnt: 1 - ötödik item IUbú

Megfigyelések:
Spontán olvas.
70 ÉrWceMsi példü:

ÉrtékeUs:
1. lépés:
Kiemelni azokat a területeket. ahol a gyermek j6 teljesítményt nyl'ijtott:

Hibatrttkci:::

VizuGis Auditív

Ditf: Kt: 4 3

TaB:

Szer:
lDtcrmod: Vjl,-llud: Aud-viz:
Kt: -3/+1 Sza: -1/+0
Be: ·1/+3 Be: -3/+7

OriCllt:
Ért~ltclhiptIdák 71

Ért;k~Jés:
2. l~pc:s:
Az intcrferenciák bejelölésc:

1libattltltdc:

Diff:

Tal!:

Em1:

Viz-aud: Aud-viz:
Kt: -3/+1 Su: -21+{)
Be: -21+3 Be: -3/+7

Az auditiv differenciálás és az intermodalitás területén Dmcs részképesség. gyengeség. A

feladatok gyenge teljesítése az interíerenciák következménye.

V;l~mény (diagnózis):
Auditiv tagolási és vizuális differenciálási részképesség.gyengeség.

Fej/esIJbi t~rv:
A verbális·akusztikus figyelem és észlelés tréningje. párhuzamosau a vizuális
differenciálás fejlesztésével.
72 Értace1tai példft

Példa 3:
Lány; a 2. osztály végén; IQ: 95; tünetek: diszlexia, diszgráfia, diszka1kúlia,
,,figyelmetlenség",
Tollbamondás:

- --------- ------
Érttteltsi p&ltIt 73

Hiba~~e1c:
VizuÜJ Auditiv
Diff: ~: 8 1
Sza; 8
Tag: Fo: 17 "o": O ,J.": 3
Su: 3 "D": O .,IY":O
Csaz:3
Em1; ~: 2 Fon: O
Fo: 4 Szal: O
Be: 2 Su2:0
Szöveg:
Hib: 1 Scg:O
Szer. l3 9
Intcanod: Viz-aud: Aud-viz:
~: ·3/+4 Su:-l/~
Be: ·3/+3 Be: ·21~
Orien!: 2

Megfigyelések:
Kétnyelvű; anyanyelve francia, francia tannyelvű iskolába jár. A "Vizuális tagolás -
formák" feladatnál egyes részletek elkerülik a figyelmét.
74 &t&elbi p~ld6k

Értékelés:
1. lépés:
Kiemelni azokat a területeket. ahol a gyermek jó teljesítményt nyújtott:

HibaMtlce.k::

Vizutlis
Diff: Ké: 8
Sza: 8
Tal!: Fo: 17

FmJ.:
Fo: 4

Szer: 13
InlCm1od: Viz---aud:

Kt: -3/+4-
Be: -3/.•.3
Oric:ut:
Éntkdtsi ptidák 75

Ért;k~lis:
2. lépés:
Az interferenciák ~jelölése:

Ilib3tnélcdt:

Vizuális
Diff: K~: 8

Su: 8
Fo: 17

Eml:
Fo: 4
~

Szer: 13
lDlmnod: V~aud:

Kt: ·3/+4

Be: -3/+3
OriCll!:

A .,Vizuális tagolás - formák", a "Vizuális emlékezet - formák" feladatok hibás

megoldását és a vizuális-auditív intermodaJitás terén tapasztalt alacsony szinttr
teljesítményt a gyenge vizuális differenciálási részképesség magyarázza.

Vi/~miny (diagnózis):
Vizuális differenciálási és szerialitási részképesség-gyengeség.

F~jl~svis;terv:
A vizuális észlelési fuokciók és a szerialitás párhuzamos tréningje.
r
76 4:
Példa • . IQ: 107; tünetek: nem tu d össZeolvasDl, l extrém
~, 1. osztály vege, . nem figye,
rendetlenség.
Tollbamondás:

V Iflf/ bo(/Oö
EJ/ /JÚ/ eS/30)
Értaceltsi péld'k 77

Hibaéntlcelc:
VilUüis Auditiv
Diff: Ké: 2 7
Sza: 1
TaS: Fo: II "0":8 ,,1.": 7
Sza: 1 .,II": 10 "lY": 7
Ö,u;31
Eml: Kt: 2 Foe: 2
Fo: 2 Szal: 2
Be: 4 Sza2:3
SZöVq;
Hib: 4 Seg: 13
Szer: 2 10
IJltcnnod; Viz-aud: Aud-viz:
Kt: ·21+1 Sza: ·21-+2
Be: -11+5 Be: ·5/+7
OriCllt: 5

Megfigyelések:
Fészkel6dik, izeg-mozog, az instrukciók után állandóan visszakérdez, az •.Auditiv
tagolás" feladat próbáinál elfelejti az izolálandó hangot, feláll a helyéről.
Az audiológiai vizsgálat negativ.
A "Vizuális tagolás" feladat megoldásai ban nagyszámú a téri orientációs hiba.
78 Fmlcelbi példAk

Értileelis:
1. lépés:
Kiemelni azokat a területeket, ahol a gyermek jó teljesítményt nyájtott:

HibaMacdc:
Auditiv
Diff: 7

TaB: Fo: 11 .,0": 8 ..z"; 7

u
.,II": 10 1.lY :7
Ouz:32
Em!: FOIl: 2
Szal: 2
Sza2: 3
SzöveB:
Hib: 4 SeI: 13
Szer: 10
InlCaDod: Yiz,-aud: Aud-viz:

Orient: s
 79

f'rték~/és:
2. lépés:
Az interferenciák bejdölése:

lIibatnttc:k:

Allditiv
Diff: 7

T·S: "0": 8 .,Z": 7

.JI": 10 "sy": 7
ÖIIz:32
-Kt. 2 Foo: 2
~ SuI: 2
Be:: 4 Sza2:3
Szövcr:
Hib: 4 Sq: 13
Sz.er. 2 10
IDICmIOd: Viz-alld: Alld-viz:

0ric:Dt. s

A ••Vizuális tagolás - formák" feladatban elért magas hibaszám a téri orientáció gyenge
szintjének következménye. Az auditiv differenciálás. az auditiv emJékezet és az auditív
szerialitás területein elkövetett hibák nagy számát a gyenge auditiv tagolás magyarázza.

Vileminy (diagnóz.is):
Auditív tagolási és téri orientációs részképesség-gyengeség.

F~jleslJési terv:
Az auditív figyelem. észlelés és a téri orientáció párhuzamos tréDingje.
80 Ért6kelQi ptidák

Példa 5:
iú; 2. oszt!ly; IQ: 77; tÜDetek: diszlexia. diszgráfia.
Tollbamondás:

'-_0 ..__
._.....

.... ... _-~_._._--

Hibaén&elc:

Vizutlis Audiúv
Diff: Ké: 10 3
Sza: 7
Tag: Fo: 12 6
.,0": .,z": 6
Su: 1 ..n": 10 .•1)'": 8
Össz: 30
Em!: Ké: 2 Fon: 2
Fo: 6 Szal: 2
Be: S Sza2: 2
Szöveg:
Hib: 3 Seg:1
Szer: 7 13
Ú1tcanod: Viz--aud: Aud-viz:
Ké: -3/+7 Sza: -11+1
Be: -11+3 Be: -51+1
Orient: 5
Értacel6si pc!ld'k 81

Megfigyelések:
Szorong a kudarctól. a külső zajok elterelik a figyelmét. a "Vizuális emlékezet - képek"
feladat megoldását folyamatos beszéddel kíséri.
A "Vizuális emlékezet - formák" 1. és 2. item megoldása helyes.
A "Vizuális differenciálás - képek" feladatntl a •.mind egyforma" választ adja.

Értékelés:
1. lépés:
KiemehJi azokat a területeket. ahol a gyermek jó teljesítményt nyújtott:

Hibatltacelc:

Vizu'lls
Diff: K6: 10 3
Su: 7
Tag: Fo: 12 "o": 6 "z": 6
..gy": 8

Eml:
Fo: 6
Be: 5

Szer. 7 13
IDtermod: Viz-aud: Aud-viz:
K~: -3/+7

Be: -5/+1
Orient: 5
82 Értélcel6ai~ldü:

Értékelés:
2. lépés:
Az interferenciák bejelölése:

Hibaáttlcdc,

Vizuális

Dif!: K.é: 10
Su:7
Tag: Fo: 12

Fo: 6
Be: S

Szer: 7

IJltennod: Viz-aud:
Ké: -3/+7

Orieut: s

A ••Vizuális emlékezet - formák". a ••Vizuális emlékezet - bettlk". valamint az

.,Intermodális emlékezet (vizuális-auditiv) - képek" feladatok magas bibaszáma a
vizuális differenciálás gyenge szintjének tulajdoníthat6. A vizuális szerialitás magas
hibaszámáDak oka a téri orientációs képesség gyengesége. Az auditiv szerialitás és az
.lotermodalitás (auditiv-vizuális) - bettlk" feladatokban elkövetett hibO:: a gyenge
auditiv tagolási képesség következményei.

Véleminy (diagn6zis):
Vizuális differenciálási. auditív tagolási és téri orientáci6s részképesség-gyengeség.

FejleszJisi terv:
A feoti három terület párhuzamos tréningje.
 Énatel~i ~ldö: 83
~
Példa 6:
LFilifi osztály; IQ: 135; tÜDetelediszlexia. diszgráfia.
Tollbamondás:

1 \;~e\ík )OtS'7
CJ t(~t
Hiba~kek:

VizuAlis Auditiv
Dit!: lU: o o
Su: S
Tag: Fo:3 "o": 1 .,ztt: O
Sza: 1 .,Att: 1 ••sy": O
ÖUZ:2
Em1: Ké: 2 FOD: 1
Fo: O SuI: O
Be: 4 Szal: 1
Szöveg:
Hib: 1 54:«:0
Szer: 14 12
Inteanod: Viz-aud: Aud-viz:
Ké: -21+4 Sza: -21+7
Be: ·O/+S Be: -21+3
Orient S

M~gfigy~Jés~k:
A "Vizuális tagolás - formák" feladat megoldását újra és újra megszakítja. fecsegni
kezd. Leejti a ceruzáját. de nem veszi fel, finommozgásai ügyetlenek.
84 Értaceltsi~ldák

ÉrtékeUs:
1. lépés:
Kiemelni azokat a területeket. ahol a gyermek jó teljesítményt nyújtott:

H.ib.~e:k:

Dift:

Em!:

Szer. 14 12
Intem1od: Viz--aud: Aud-viz:

Kt: -21+4 Sza: -'lJ-t-7

Be:: -O/-t-S Be: -21-t-3

OriCDt: 5
F.rt&eltsi ptld4k 85

trt;kelis:
2. lépés:
Az interferenciák bejelölése:

HibaM&ek:

Vizuilis

Di!!:

Tag:

F.ml:

Be: 4

Szer. 14
Intem1od: Viz-aud:
K~: -21+4
Be: -0/+5 Be: -21+3
Orient: 5

A "Vizuális differenciálás - szavak" és a "Vizuális emlékezet - bet1Ik" feladatokban

elkövetett hibák: magas számát az intermodális k6dolási gyengeség következményeként
kell értelmezni.

Wleminy (diagn6zis):
Szerialitási, intermodális k6dolási és téri orientáci6s részképesség-gyengeség.

Fejlesuési terv:
Mindhárom terület egyidejü tréningje.
 86 &élcelbi példilc

P~lda7:
Ll:;á:ny; 4. osztály; IQ: 112; tünetek:: diszlexia, diszgráfia.

HibaQttkdc:

Vizu4lis Auditív
Diff: Kt: 2 1
Sza: 4

Tag: Fo: 1 .,0":3 ••z": O

Sza: O .,D": 1 ••lY": O
ÖUz:4
Em1: Kt: 2 FOG: O
Fo: 3 Szal: 1
Be: 7 Sza2: 1
Szöveg:
Hib: S Seg:4
Sur: 2 3
lJItcnnod: Viz-aud: Aud-viz:
Kt: -0/+1 Sza: -21+1
Be: -51+3 Be: -41+3
OriCllt 2

Megfigyelések:
Félénk:, gitIásos. túlootúl precíz.
 87

Értékelés:
1. lépés:
Kiemelni azokat a tecületeket. ahol a gyermek jó teljesítményt Dyájtott:

Hib.á1acek:

Diff:

Tag:

FmJ:

Szöveg:

Hib:5 SeI:4
Sur:
IDtermod: Viz...--.aud: Aod-viz:

Be: -51.•.3 Be: -41.•.3

OriCllt:
 88 ÉrtéIcdtsi példák

"trtékelis:
2. lépés:
Az interferenciák bejelölése:

Hib~kek:

Diff:

Tag:

Em1:

Szövec:
Hib:5 Scg:4
Szer.
IDtc:rmod: Viz-aud: Aud-viz:

Be: -5/+3 Be: -4/+3

Orient:

Felt1In5a betakre épülő próbáknál valamint az auditiv emlékezet szöveges feladatánál

mutatott lényegesen rosszabb teljesítmény, ami nem magyarázható részképesség
gyengeséggel.

Vélemény (diagnózis):
Nincs részképesség-gyengeség.

Javaslat:
Komplex pszichológiai vizsgálat egy esetleges neur6zison alapuló tanulási zavar
tisztázása érdekében.
Entkdbi ptJd6t 89

Példa 8:
Fiú-'.fl. osztály; IQ: 98; tÜJ1(tcic:dégtd(n osztályzat németb61. angolból és biológiából.

llib.tntltck:

Vizu'lis Auditiv
Dit!: Ké: S O
Su: 1
Tali: Fo: 7 .,0": O _l": O
Su: O .,11": 1 .•IlY·': O
Ossz: 1
EmJ: Ké: 2 Foo: 2
Fo: S Szal: 2
Be: J Szal: 2
Szöyes:
Hib: ·t ~:O
Sur: 2 S
llllmnod: ViZ-ölUd: Aud-viz:
Kt: -21.•.3 Su: -31"'1
Be: -3/ .•.3 Be: -l,.•.••
OrieQt: 1

M(!gfigy(!MS(!K:
"Vizuális tagolás - formák": differenciálási bibálc.
••Vizuális szerialitás": a ~. ih~mnélkét hiba.
•.Auditiv szerialitás": az 5. itemet nem tudja megjegyezni.
,.Vizuális emlékezet - formák": felcseréli egymással a négyzetet és a tégla lapot,
valamint a rombuszl. a deltoidot és a hatszöget.
,.Auditiv emlékezet": maximum három tagból álló sorozatot képes megjegyezni. de a
sorrend helyes.
90

Értikelés:
1. lépés:
Kiemelni azokat a tecületeket. ahol a gyermek jó teljesítményt nyújtott:

Hib.útatek::

Vizu4lis
Diif: Kt: 5

Tag:

Em1: FOII: 2
Fo: 5 Szal: 2
Be: 3 Su2: 2
Szöveg:
Hib: 4 Seg:O
Szer: S
I.atennod: Va--ud: Aud-viz:
Kt: -2IT3 Sza: ·3fT!
Be: -3fT3 Be: -1IT4
OriCZlt
&ltkeltsi ptldálc 91

Értékelés:
2. lépés:
Az interferenciák bejeJöJése:

lűbatmlcek:
Vizuilis
Diff: Kl!: 5

Tall:

Eml: Foa: 2
Fo: 5 Szal: 2
Be: 3 Sza2: 2
Szöveg:
lűb:4 seg: O
Szer: 5
Intermod: Viz-aud: Aud-viz:
Kt: ·21+3 Sza: -3/+1
Be: -3/+3 Be: -1/+4
Orieut:

A ••Vizuális emlékezet - formák", a "Vizuális emlékezet - bet1lk" feladatokban és a

vizuális-auditív intermodális kódolás területén tapasztalható Dagy hibaszim hátterében
a vizuális differenciálás gyengesége áll. Az auditiv szerialitási és az auditív-vizuális
intermodális kcSdolásipr6báknál elkövetett hibák magas számát az auditiv emlékezet
gyenge szintje magyarázza.

Vélemény (diagnózis):
Vizuális differenciálási és auditiv emlékezeti részképesség-gyengeség.

l'ejlesztésiterv:
A fenti két terület párhuzamos tréningje.
 92 Értaceltsi ptld'Jc

Pél~
(
-Lán.y; S.~ osztály; IQ: 121; tÜDetek: elégtelen osztályzat angolból. az iskolától való
szorongás reggelente rendszeresen fellépé bányásokkaJ.

Hibláttkek:
Vizu'lis Auditiv
DiIf: Kt: 1 O
Sza: O
Tar: Fo: 1 .,0": O ~z,.:O
Sza: O ..n": I ,,0":0
Ossz: 1
EmI: Ké: 2 Fou: O
Fo: O Szal: 1
Be: 4 Sza2: O
Szöve!:
Hib: O Ses:O
Szer: OS 7
Iutermod: Viz__ ad:
Aud-viz:
Kt: ·21+8 Sza: -21+4
Be: -S/+O Be: -4/+1
Orien!: O

Megfigyelések:
Nem veszi észre a szerialitás próbáiban elkövetett hibáit. motoros nyugtalanság és gátolt
kontaktuskészség jellemzi.
&ttke:ltsi péld6lt 93

Értikelés:
1. lépés:
Kiemelni azokat a tecületeket. ahol a gyermekjó teljesítményt nyújtott:

Diff:

Em!:

Be:: 4

Sc:g:O
Sur. s 7
Inte:rmod: VjZ--.1ud: Aud-viz:
~: -21T8 Su: -21T4
Be:: -S/TO Be:: -4/+1

Orieoe
 94 ÉrttkeUsi példik

Értikelés:
2. lépés:
Az interferenciák bejelölése:

Hibatntlcek:

Diff:

Tag:

Sur:
IDlennod:

Be: -51-t<) Be: -4/+1

Orien!:

A ••Vizuális emlékezet - betOk" feladatnál regisztrált magas hibaszámot az intermodális

kódolás gyengeségének kell tulajdonítani.

Vileminy (diagnózis):
Szerialitási és intermodális kódolási részképesség-gyengeség.

Fejlesuési terv:
A fenti két terület párhuzamos tréningje.
~lceltsi péld'lc 95

Pé~
lU; 8. osztály; IQ: 122; tünetek: elégtelen osztályzat matematikáb6I, ,.az osztály
boh6ca",

HibaWlcdt:
Vizuális Audiúv
Diff: Kt: 2 o
Su: o
Ta!: Fo: 8 ,,0":2 'Oz":3
Su:O .,11":4 "gy": o
ÖUz:9
Em!; Kt: 2 Fon: O
Fo: 2 Sul:l
Be: 2 Su.2:0
Szöveg:
Hib: 2 Seg:O
Szer: 7 10
Inlennod: Viz--aud: Aud-viz:
Kt: -l/TO Su: ·011-2
Be: -0/1-1 Be: -011-3
Oóc:ut: 4

Megfigyelések:
Hebehurgya, bizalmaskodó, motoros nyugtalanság jellemzi, A vizuális emlékezetet
vizsgáló feladatok megoldásáuál a k.ártyákat rendszer nélkül, kettesével felcserélve
fekteti le. A "Vizuális tagolás - formák" feladatnál a téri orientáció hibái dominálnak.
96 Écttltelbi ptldü:

ÉrlékeJés:
1. lépés:
Kiemelni azokat a területeket. ahol a gyermek jó teljesítményt nyújtott:

Hiba~ek:

Ditf:

Tag:

Eml:

Szer:

m&ermod:

Orien!: 4
Értttel6si példö: 97

ÉrtékeIés:
2. lépés:
Az interferenciák bejelölése:

Hib.~ck:

Diff:

Szer:

Intmnod:

Oriene

A "Vizuális tagolás - formák" feladatban elért magas hibaszám oka a téri orientáció
gyengesége. Az auditiv-vizuális intermodális részképességet vizsgáló pr6bákban
tapasztalt enyhén megemelkedett hibaszámot az áuditív tagolás gyengesége magyarázza.

Vileminy (diagnózi.r):
Auditiv tagolási. szerialitási és téri orientációs részképesség-gyengeség.

Fejlesztési terv:
A fenti három terület párhuzamos tréningje.
 98 Értatel6sip~ldü:

Példa ll:
y. 6. osztály; IQ: 108; tünetek: elégséges vagy elégtelen osztályzatok több
tantárgyból, fecsegéssel és vihorászással zavarja az ótikat.

HibKntlcdc:
Vizuüs AudiUv
Diff: ~: 2 1
Sza: 2
Tas: Fo:3 ,,0":0 .•z": O
Sza: O .,D": O ,,1)''': 1
Össz: 1
Em1: ~." FOII: 1
Fo: 2 Szal: O
Be: 2 Sza2: 1
Szöveg:
Hib: 4 Ser:O
Szer: 3 1
Intermod: Viz_ud: Aud-viz:
K~:-0/ .•.1 Sza: -O/-t-4
Be: -0/ .•.2 Be: -1I-t-4
OrieIIt: O

Megfigyelések:
Kelletlenül dolgozik. figyelme könnyen elterelhető, motoros nyugtalanság jellemzi.
 99

Értik~lés:
1. lépés:
Kiemelni azokat a tecületeket, ahol a gyermek jó teljesíményt nyújtott:

Hib.~ck:

Vizutl.is

Diff: Ké: 2
Su: 2
Tag: Fo: 3

Eml: Ké: 2
Fo: 2
Be: 2

Szöveg:
Hib: 4 Seg:O
Szer. 3
Intennod: Viz-aud: Aud-viz:
Su: -0/+4
Be: -01+2 Be: -1/+4
Oric:ut:
100 Értékel~i p~ldák

Ért/keUs:
2. lépés:
Az interferenciák bejelölése:

Hibaátélceil::

Vizu'lis
Diff: Kt: 2
Sza: 2
Tag: Fo: 3

Eml: Ké: 2
Fo: 2
Be: 2
Szöveg:
Hib:4 Seg: O
Szer: 3
IIllermod: Viz-aud: Aud-viz:
Sza: .()I+4
Be: -0/.,.2 Be: -11+4
0rielIt:

A vizuális differenciálás és a vizuális emlékezet terén, valamint a "Vizuális tagolás -

formák" és az .Jntermodalitás (vizuális-auditiv) - bet1Ik"feladatokban elért, val6jában
nem szembetún6 értékek csak azért különösek. mert a kislány más területeken hibátlanul
teljesített. Interferenciák nem álIapíthat6k meg. Teljesít6képessége ellentmondásos,

Véleminy (diaglJÓzis):
Nincs részképesség-gyengeség.

Javaslat:
Komplex klinikai pszichológiai vizsgálat.
 101

Minden egyes fenti példára érvényesek: a k:övetkez6k::

A ,.Fejlesztési terv" címszó alatt kizárólag a megfelel6 funkcionális-terápiás

tréningprogramok: vannak: megadva, azonban ezek: mellett

egyetlen gyermek esetében sem hanyagolható el a számm és a szülei

illetve a taMrai számára nyújtott tan6csadú. Millden olyan vizsPlat
vagy reJlesztés, ami nem a gyermek személyiségének egészére ir'nyul,
azaz a gyermeket nem gondolkodésának, érzéseinek és szoei'Iis
kapc:solatainak egységében szemlBi és segíti, sztlkségszer1len kudarc:ra
van ítélve.
 103

A szerzőről

Dr. Brigitte Sindelar 1952-ben született. Klinikai pszichológusként a különféle tanulási

zavarok kezelésének olyan újszedl módszereit dolgozta ki, melyek els6dlegesen a
kognitív pszichológia és a fejl&iéspszichológía ismeretein alapulnak. Fc.') érdek16dési és
munkaterülete az információfeldolgoús valamely okból megzavart bázisfunkcióinak
differenciáldiagnosztikája és kezelése, hiszen koncepciója értelmében ezek tehetőle
felel&sé az egyes tanulási zavarok kialakulásáért.
Sindelar mindemellett az adleri indivíduálpszichológia kiképzett pszichoterapeutája.
A bécsi egyetem gyermekpszichiátriai és -neurológiai klinikáján végzett többéves
gyakorlat után jelenleg magánpraxist vezet.