54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző

Komplex szakmai vizsga szóbeli vizsgatevékenysége

A) Pénzügyi és adózási feladatok

6. tétel
Mutassa be a forgóeszköz szükséglet megállapításának módszereit!
Értelmezze a forgóeszköz-gazdálkodás elemzésére szolgáló mutatókat és mutasson rá a köztük lévő
összefüggésekre!

Forgóeszköz finanszírozás: a nettó forgótőke a tartós forrásokkal, hosszú lejáratú forrásokkal

finanszírozott forgóeszközök értéke.

Nettó forgótőke = Forgóeszközök értéke – Rövid lejáratú kötelezettségek (folyó források)

Nettó forgótőke = Saját tőke + Hosszú lejáratú kötelezettségek – Befektetett eszközök

Abszolút változás vizsgálata: különbség jellegű mutató, két időszak forgóeszköz-állományának

összehasonítására szolgál. Egyszerű módszer, de nem sokat mond.

Relatív jellegű mutató: viszonyítással számított mutató, a forgóeszközöket, illetve egyes elemeit
valamilyen jellemző mutatóhoz viszonyítja

Képletmagyarázat:
m = forgóeszköz-igényesség f = fordulatok száma
K = átlagos forgóeszközállomány n = az időszak napjainak száma
É = értékesítés nettó árbevétele i = forgási idő

K
Forgóeszköz-igényesség: m =
É
Arra ad választ, hogy egységnyi forgalomhoz, termelési értékhez, milyen mértékű forgóeszköz-
lekötésre van szükség. (A mutatószámot 100-zal, 1000-rel szorozva kifejezi, hogy 100 vagy 1000 Ft
forgalomra mekkora eszközlekötés jut.). Minél kisebb a mutató értéke, annál jobb az eszközlekötés.
Ha a mutató csökken az előző időszakhoz képest, az jó a vállalatnak, mivel ugyanakkora
forgalomhoz kevesebb forgóeszközre van szükség

Forgási sebesség: a forgalom és forgóeszköz-állomány viszonyát fejezi ki. Számítható a teljes

eszközállományra, vagy külön-külön az egyes eszközelemekre. (Az eszközök egyes elemére történő
vizsgálatánál az adott eszközhöz leginkább kapcsolódó forgalmi adatot kell kiválasztani. Például
anyagkészletnél az összes anyagfelhasználást.)
É n
 fordulatok száma: f= vagy f=
K i
Kifejezi, hogy a forgóeszközök állománya az adott időszakban (egy év, fél év, negyedév
stb.) hányszor tesz teljes körforgást, vagy hányszor cserélődnek az eszközök. Minél nagyobb
a mutató értéke, annál jobb a vállalkozás forgóeszközgazdálkodása, mivel annál kevesebb
pénzeszközt kell lekötni a forgóeszközök finanszírozására.

K n
 fordulatok időtartama:i= ∙n vagy i=
É f
Kifejezi, hogy a forgóeszközök teljes fordulata (a teljes körforgás) átlagosan hány nap alatt
megy végbe. Minél kisebb a mutató értéke, annál jobb a vállalkozás
forgóeszközgazdálkodás, mivel annál kevesebb idő kell egy teljes fordulat megtételéhez.
54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző
Komplex szakmai vizsga szóbeli vizsgatevékenysége
A) Pénzügyi és adózási feladatok
A forgási sebesség mutatói közötti összefüggés:
 ha javul a forgási sebesség, akkor nő a fordulatok száma és csökken a forgási idő,
 ha romlik a forgási sebesség, akkor csökken a fordulatok száma és nő a forgási idő.

A forgóeszköz-szükséglet megállapításának két ismert módszere van:

1. forgási mutatók segítségével,
2. mérlegmódszerrel.

Forgóeszköz-szükséglet megállapítása forgási mutatók segítségével:

Ennél a módszernél a bázis időszak forgási idejéből indulva határozzák meg a tervidőszak forgási
idejét, majd a tervezett forgalom figyelembe vételével állapítják meg a forgóeszközszükségletet.

1. lépés: a bázisidőszaki forgási mutató (f vagy i) kiszámítása

i
2. lépés: a tervévi forgóeszköz-szükséglet megállapítása: k= ∙É
n

Forgóeszköz-szükséglet meghatározása mérlegmódszerrel:

Ennél a módszernél a bázisidőszak végén meglévő eszközállományból indulva a tervidőszakban

tervezett eszköz-növekedést illetve eszköz-csökkenést figyelembe véve kronologikus
átlagszámítással állapítják meg a tervévi átlagos készletet.

1. lépés: időszak végi állományok meghatározása:

Ny + En – Ecs = Z

2. lépés: átlagos állomány meghatározása: kronologikus átlag számítása az időszak végi állományok
felhasználásával:
x1 x
+ x 2 +…+ x n-1 + n
2 2
átlagos állomány=
n-1