Jogi ismeretek – 5.1.4.

A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS

A hatósági ügyintézés (közigazgatási eljárás) szabályait a közigazgatási törvény tartalmazza.

(2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól – rövidítve: Ket.)
A hatósági ügyintézés jogalkalmazói tevékenység, a jogszabályok betartatását jelenti az
ügyfelek konkrét ügyiben.

ALAPFOGALMAK
A hatósági ügyintézés résztvevői a hatóság és az ügyfél.

Hatósági ügy: amikor a hatóság,

- az ügyfelet érintő jogot, vagy kötelességet állapít meg,
- adatot, tényt, vagy jogosultságot igazol,
- hatósági nyilvántartást vezet,
- hatósági ellenőrzést végez.

Elvárások a hatósággal szemben:

- nem élhet vissza a hatalmi helyzetével,
- köteles együttműködni az ügyféllel,
- jóhiszeműség, az ügyfél jogainak és jogos érdekeinek szem előtt tartása,
- szakszerű és gyors ügyintézés,
- pártatlanság,
- egyenlő bánásmód,
- a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségének biztosítása.

Az ügyfélnek joga van:

- a tisztességes ügyintézéshez,
- anyanyelve használatához,
- személyiségi jogainak tiszteletben tartásához, és ezek megsértése esetén
sérelemdíjhoz,
- a tájékoztatáshoz arról, hogy melyek a jogai, és ezeket miként gyakorolhatja,
- az iratokba való betekintéshez,
- a jogorvoslathoz.

Az ügyfél köteles a hatósággal együttműködni és az eljárás során jóhiszemű magatartást

tanúsítani.

JOGHATÓSÁG, HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG

Joghatóság: annak vizsgálata, hogy a magyar hatóság eljárhat-e. A magyar állampolgárok
ügyében, illetve a Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személyek ügyében általában a
magyar hatóságok járnak el. Ez alól vagy jogszabály tehet kivételt, vagy nemzetközi
egyezmény.

Hatáskör: annak vizsgálata, hogy az adott ügytípusban eljárhat-e a hatóság. (Pl. lakásvásárlás
esetén a földhivatal jár el és jegyzi be a tulajdonjogot.)

1.
 Jogi ismeretek – 5.1.4.
Illetékesség: annak vizsgálata, hogy az adott ügytípusra hatáskörrel rendelkező több szerv
közül melyik járhat el. (Pl. lakásvásárlás esetén a lakás fekvése szerinti földhivatal az
illetékes.)

A HATÓSÁGI ELJÁRÁS
A hatósági eljárás kétfokozatú. Ha az elsőfokú hatóság döntése ellen fellebbeznek, akkor a
másodfokú hatóság bírálja el véglegesen az ügyet. A jogerős határozattal szemben bírósági
felülvizsgálat kérhető, jogszabálysértés esetén. (Ld. közigazgatási perek) Ha a határozat
kötelezi valamire az ügyfelet és annak önként nem tesz eleget, akkor végrehajtás kérhető.

Az elsőfokú hatósági eljárásban az ügyintézés időtartama 21 nap.

Az eljárás kérelemre, vagy hivatalból indul. (Pl. hivatalból indul, ha az adóhatóság

próbavásárlással ellenőrzi a számlaadási kötelezettség teljesítését)
- A kérelem formája lehet szóbeli, írásbeli, elektronikusan előterjesztett – attól függően,
hogy a jogszabály, illetve a hatóság mit tesz lehetővé az ügyfél számára.
- A kérelem előterjeszthető személyesen, illetve képviselő által. Képviselő lehet a
törvényes képviselő, gondnok, meghatalmazott.

A hatóság előbb tisztázza a tényállást. (Mi történt, illetve mit kér az ügyfél?) A tényállás
tisztázása történhet bizonyítási eljárás keretében. Bizonyítékok lehetnek az okiratok, tanuk,
szakértők, szemle, stb.

A tényállás tisztázása után a hatóság megvizsgálja, hogy az adott esetre, adott helyzetre mi az
előírás – azaz alkalmazza a jogszabályt. (Pl. ha az ügyfél építési engedélyt kér, akkor az
építéshatóság az építkezésre vonatkozó jogszabályok alapján megvizsgálja, hogy a benyújtott
tervek szerint lehetséges-e az építkezés.)
A hatósági ügyet döntéssel zárják le. A hatósági döntésnek két formája van:
- Határozat: az ügy érdemében hozott döntés (Pl. határozatot hoznak az adóbírság
kiszabásáról)
- Végzés: minden egyéb döntés (Pl. végzést bocsátanak ki a kérelem hiányosságainak
pótlására)

A határozat részei:
- bevezető rész (fejléc), mely tartalmazza az eljáró hatóság és az ügyfél megnevezését,
az ügyszámot és az ügy tárgyát,
- rendelkező rész, mely tartalmazza a hatóság döntését, az eljárási költségekről való
rendelkezést és a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást,
- indokolás, mely tartalmazza a hatóság által megállapított tényállást, a bizonyítékokat,
azok mérlegelését és az alkalmazott jogszabályokat,
- keltezés, aláírás.

Előfordulhat, hogy a hatóság, az ügy jellege miatt nem határozathozatallal dönt, hanem un.
„hatósági szerződést” köt az ügyféllel. Ez a bonyolultabb jogi kapcsolatokban jellemző,
amikor a hatóságot és az ügyfelet is többféle jog illeti, illetve többféle kötelezettség terheli.
Hatósági szolgáltatás: Az állam vagy az önkormányzat javára fenntartott szolgáltatás,
melynek igénybevételére szerződés köthető. (Pl. kommunális hulladék elszállítása)

2.
 Jogi ismeretek – 5.1.4.
A hatósági határozat különleges (egyszerűsített) fajtái:
- Hatósági bizonyítvány: valamilyen tény, állapot, egyéb adat igazolására szolgál. (Pl.
az erkölcsi bizonyítvány azt igazolja, hogy a kérelmező nem szerepel a bűnügyi
nyilvántartásban)
- Hatósági igazolvány: az ügyfél valamely adatának, jogosultságának igazolására
szolgál. (Pl. személyazonosító igazolvány, mely az ügyfél személyes adatait
tartalmazza)
- Hatósági nyilvántartás: valamely nyilvántartásba vett adatot igazol. (Pl. az ingatlanok
méretére, jellegére, tulajdonosaira és terheire vonatkozó adatokat az ingatlan-
nyilvántartás tartalmazza.)

Az elsőfokú eljárások különleges fajtája a hatósági ellenőrzés. Ennek keretében a hatóság azt
ellenőrzi, hogy az ügyfél eleget tesz-e valamilyen jogszabályon, vagy hatósági határozaton
alapuló kötelezettségének. Ennek néhány eltérő szabálya:
- A hatósági eljárás rendszerint hivatalból indul.
- Az eljárásról gyakran csak az ellenőrzés végeztével értesül az ügyfél, nehogy
befolyásolja annak eredményét.
- Az ellenőrzésről jegyzőkönyv készül, melyre az ügyfél nyolc napon belül észrevételt
tehet.

Ha a hatósági ellenőrzés annak megállapításával jár, hogy az ügyfél jogsértést követett el,
akkor előbb – ha ezt a törvény lehetővé teszi – csak közlik a jogsértés tényét és annak
bizonyítékait az ügyféllel. Ha az ügyfél elismeri a jogsértést, akkor vele szemben a helyszínen
bírságot szabnak ki. (Pl. közúti ellenőrzés során a rendőr helyszíni bírságot szab ki a
gyorshajtás miatt, ha ezt a járművezető elismeri) Ha az ügyfél nem ismeri el a jogsértést,
akkor megindul a hatósági eljárás, és az határozathozatallal zárul.

A hatóság a határozatát – akár saját hatáskörben, akár kérelemre – kijavíthatja, ha az

valamilyen elírást tartalmaz. Ha pedig valamiről „megfeledkezett” rendelkezni a hatóság,
akkor a határozat kiegészíthető.

JOGORVOSLATI ELJÁRÁSOK

Fellebbezési eljárás: ha az ügyfél nem ért egyet a határozattal, akkor a kézhezvételtől

számított 15 napon belül fellebbezhet a másodfokú hatósághoz. A másodfokú hatóság is
megvizsgálja az ügyet, és elsősorban a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Ennek
keretében vagy helybenhagyja, vagy megváltoztatja, vagy megsemmisíti az elsőfokú
határozatot. Ha az elsőfokú eljárás nagyon hiányosan volt lefolytatva, akkor a megsemmisítés
mellett új eljárás lefolytatását rendeli el.

Az elsőfokú hatóságnak lehetősége van arra, hogy az ügyfél fellebbezése alapján maga is
módosítsa, illetve visszavonja a saját határozatát, ha észreveszi annak jogszabálysértő jellegét.

Bírósági felülvizsgálat: ha a jogerős (másodfokú) határozatot az ügyfél jogszabálysértőnek

véli, akkor a kézhezvételtől számított 30 napon belül kérheti annak bírósági felülvizsgálatát.
(Ld. közigazgatási perek)

Újrafelvételi eljárás: ha a határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül olyan új

tény, adat, bizonyíték kerül elő, amely az ügy elbírálását érdemben befolyásolta volna, akkor
kérelemre újból lefolytatják a hatósági eljárást.

3.
Jogi ismeretek – 5.1.4.

4.
 Jogi ismeretek – 5.1.4.
VÉGREHAJTÁS

A jogerős határozatban foglaltaknak önként eleget kell tenni. A jogerőre emelkedés napja:
- ha az elsőfokú határozat ellen nem éltek fellebbezéssel, akkor a kézhezvételtől
számított 15. nap,
- ha az elsőfokú határozattal szemben fellebbeztek, akkor a másodfokú döntés napja.

Ha valaki önként nem tesz eleget a határozatnak, akkor az kikényszeríthető. Ennek keretében
az ügyfél bankszámláját lefoglalhatják, jövedelmét letilthatják, ingóságát vagy ingatlanát
árveréssel értékesíthetik, vagy helyette elvégeznek valamilyen munkát és annak a költségeit
megfizettetik vele, stb.

ELJÁRÁSI KÖLTSÉGEK

A hatósági eljárás költségei: az eljárásért fizetendő illeték, igazgatási szolgáltatási díj, a

szakértő díja, a hatóság előtti megjelenéssel kapcsolatos költség, tolmács és fordító díja, stb.

Az eljárási költségek viselése:

- a kérelemre indult eljárások költségét jellemzően a kérelmező viseli,
- ha a hatóság elmarasztaló határozatot hoz, akkor jellemzően az elmarasztalt ügyfél
viseli a költségeket,
- ha a költségek viselése aránytalanul nagy terhet jelentene az ügyfélnek, akkor
költségmentességet kérhet.

ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS

Ügyfélkapu: Az elektronikus út általános igénybevételének feltétele az Ügyfélkapu

megnyitása. Ez regisztrációt jelent az okmányirodán, ahol az ügyfél személyazonosságáról a
hatóság meggyőződik, majd számára – a felhasználónév és jelszó megadásával – elektronikus
ügyintézésre ad lehetőséget.

5.