Tartalomjegyzék

Márton témahét megvalósítása ............................................................................................................................... 3

A Márton legenda felkutatása, népszokások, források gyűjtése, feldolgozása................................................... 5

Szent Márton legendájának feldolgozása források ismerete után ....................................................................... 8

Márton napi rigmusok, kikiáltók gyűjtése, készülődés a témahét záróra ........................................................ 11

Márton naphoz kötődő dalok ................................................................................................................................ 13

Német dalok Márton napra ................................................................................................................................... 16

A „Nagyhatalmú sündisznócska” c. színdarab dramatizálása, előadás a témahét zárón ............................... 17

Libás játékok gyűjteménye.................................................................................................................................... 22

Plakát, készítése ..................................................................................................................................................... 29

Rajzpályázat............................................................................................................................................................ 30
 Márton témahét megvalósítása
Márton témahét

1. Témahét célja:
A témahét célja, hogy a tanulók minél jobban megismerjék a Márton naphoz kapcsolódó magyar és német néphagyományokat, s
képesek legyenek annak felidézésére, ápolására. Ez nem más, mint őseink életének megismerése, a népi bölcsességek
összegyűjtése, a népek különböző hagyományainak toleranciája, tisztelete.
A gyerekek érezzék a közös munka, szereplés örömét, a közösség erejét, egymás elfogadását tiszteletét.

2. Előkészítés:
1. tervezés, ötletek gyűjtése: feladatok megbeszélése, tanítók közötti elosztása
2. Heti terv összeállítása: kiemelt műveltségterületek köré csoportosuló feladatok, tevékenységek – foglalkozások
3. Gyűjtőmunkák néphagyományokról
- zene-, mese- mondókagyűjtemény
- libás játékok gyűjteménye
- népviseletek, régi paraszti ruhák összegyűjtése

Szervezési feladatok:
- Témahét záróünnepségének megszervezése
- Komor László színművész felkérése Márton-napi vendégszereplésre
- Lampionos felvonulás megszervezése
- Bátaszéki Butterflay mazsorett csoport meghívása
3. Célcsoport:
1-2. osztály: 16 diák
A 3-4. osztály: 14 diák-ők csak a délutáni programokba kapcsolódnak be

4. Helye
- osztálytermek
- faluház
- utca
- sportpálya

5. Eszközigény
A napi tevékenységekhez kapcsolódóan
6. Kompetenciafejlesztés fókuszai:
Személyes kompetencia:
Élményszükséglet, öntevékenységi vágy, kíváncsiság, önmegismerés – önismeret, befogadási készség, beleélési
képesség, fantázia, mesék, legendák művészi kifejezésének képessége, finommotorikai készség, önmotiváció.

Kognitív kompetencia:
Holisztikus szemlélet, megfigyelő-, összefüggés kereső-, összefüggés kezelő-, tudásszerző-, rendszerező,
gondolkodási képesség; anyanyelvi beszéd, kommunikációs képesség, lényegkiemelő képesség, ok-okozati
képesség, tanulási képesség. Memóriafejlesztés (szöveg, dallam, mozgás), reprodukáló képesség.
Szociális kompetencia:
Együttműködés, kooperatív készség, felelősségvállalás, empátia, véleményalkotás, véleménynyilvánítás,
kommunikatív képesség, tolerancia.

7. A témahét szervezői: az iskola pedagógusai

8. Projektterv

pont
Idő-
Tevékenység Fejlesztendő képességek Módszerek Eszközök Helyszín

A Márton legenda megismerése, Személyes kompetencia: - kooperatív - Számítógép, osztálytermek

népszokások feldolgozása. Élményszükséglet, öntevékenységi csoportmunka internet - faluház
Márton napi rigmusok, kikiáltók vágy, kíváncsiság, önmegismerés – - differenciáló - A témahéthez - utca
értelmezése, tanulása, ritmizálása. önismeret, befogadási készség,
csoportmunka kapcsolódó - sportpálya
Márton naphoz kötődő dalok tanulása. beleélési képesség, fantázia, mesék,- páros munka könyvek,
A „Nagyhatalmú sündisznócska” c. mese legendák művészi kifejezésének - frontális -
megismerése, tanulása, dramatizálása. képessége, finommotorikai készség, munka Ritmushangszerek
Színpadi dekoráció készítése, jelmezek önmotiváció. (drámajáték, - Népviselet,
009. november 04-november 11.

válogatása, tökfaragás. közös dal, jelmezek, díszlet

Plakát készítése. Kognitív kompetencia: tánc…) - CD: Zene OVI –
Libás mesék megismerése (kutatómunka), Holisztikus szemlélet, megfigyelő-, - egyéni munka Jeles napok 1.
illusztrálása, az elkészített rajzokból összefüggés kereső-, összefüggés -
kiállítás összeállítása. kezelő-, tudásszerző-, rendszerező, Csomagolópapír,
Mézeskalács díszítése. gondolkodási képesség; anyanyelvi- kartonpapír,
„Kapkodd a lúdlábad”- libás játékok. beszéd, kommunikációs képesség, rajzeszközök.
„A liba is madár?”- ismeretterjesztő lényegkiemelő képesség, ok-okozati - Oklevelek, díjak
foglalkozás. képesség, tanulási képesség. - Mézeskalács
„Libaszámlálás”- matematikai feladatok Memóriafejlesztés (szöveg, dallam,
libákkal. mozgás), reprodukáló képesség.
Német gyermekdalok Márton napra. Szociális kompetencia:
Együttműködés, kooperatív készség,
felelősségvállalás, empátia,
véleményalkotás,
véleménynyilvánítás, kommunikatív
képesség, tolerancia.

4
 A Márton legenda felkutatása, népszokások, források gyűjtése, feldolgozása

Szent Márton legendája

(november.11)

Kultusza
Szent Márton Pannóniában született, 316 táján, ma úgy tűnik Szombathely mellett a valamikori Szentmárton
falu környékén. E hagyomány következménye ma a szombathelyi Szent Márton templom.
Apja a római légió tisztjeként szolgált. A források tanúsága szerint édesapja és édesanyja valószínűleg szláv
eredetű volt, bár egyes történetírók kelta származásukat is lehetségesnek tartják.
Márton apja jutalmul Itáliában földbirtokot kapott, így a család Itáliába költözött. Gyermekkorát Márton
Ticinum (Pavia) városában töltötte. Alig 12 éves, amikor azzal a gondolattal foglalkozik, hogy keresztény lesz
és remeteként éli le életét. Szülei akarata ellenére, azok beleegyezése nélkül kérte felvételét a keresztények
közé. A püspök kézrátétele a 12 éves Mártont hittanulóvá, katekumenné avatta. Márton 15 éves korában apja
kívánságára jelentkezett katonai szolgálatra. Egy gyakorló lovascsapathoz került, mivel nagyon fiatal volt. 19
éves korában lett ténylegesen katona. Szolgálatának éveiben magatartása példamutató volt, méltó egy
katekumenhez.
339-ben, 22 éves korában keresztelkedett meg, szolgálati helyén, Amiensben. A kereszténnyé lett fiatal katona
parancsnoka kérésére még két évig szolgált a légió kötelékében. A Genovai öbölben, Gallinaria szigetén remete
életet élt. Később Poitiers-ben 360-ban megalapította a Ligugé kolostort, az első szerzetesi közösséget
Galliában. 371-ben vagy 372-ben a nép és a papság Tours püspökévé választotta. Püspökként is szigorú
szerzetesi életet élt. Minden évben sorra látogatta a vidék egyházközösségeit, gyalog, szamárháton vagy
dereglyén. Egyik vidéki egyházkerületében, Candes-ben megbetegedett és 397.11.08.-án meghalt.Tours-ban
található sírja zarándokhely lett.
Magyarország védőszentje (Szűz Mária mellett), tiszteletére emelték a mai Pannonhalmán, a valamikori Szent
Márton hegyén a szentmártoni apátságot (mai pannonhalmi apátságot.) A szabolcsi zsinaton (1093) ünnepét
nyilvánossá tették.

Regék, mondák, legendák róla röviden

a, Márton hun-magyar királytól származik
b, A legenda szerint Galliában, Ambianum (ma: Amiens) város
kapujánál télen egy didergő koldusnak adta köpenye felét .
c, Márton kitér a püspökválasztás elől és ludak óljába menekül
d, Csodák: Galliában a ligugéi kolostorban történt, ahol buzgó
imával feltámasztott egy meg nem keresztelt hittanulót. Másik
halott feltámasztását is feljegyezték a krónikák. Lupicinusnak –
egy jómódú polgárnak – fiatal rabszolgáját támasztotta fel
imájával.

Szokások
Márton
vesszeje
A krónikák szerint e nap a fizetés (Márton-tallér),
tisztújítás, jobbágytartozás lerovásának napja volt.
Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a
gazdáknak. Ez volt a Szent Márton vesszeje. Köszöntőt is

5
mondtak, a gazda megfizette a bélesadót vagy rétespénzt. Márton vesszeje többágú volt, úgy tartották, ahány
ága van, annyit malacozik a disznó. A bősi gazdák a disznóól tetejébe szúrták dögvész ellen. Tavasszal, ezzel a
vesszővel hajtották ki az állatokat. Bősön zsírral, szalonnával, kolbásszal ajándékozták meg a pásztort, esetleg
pénzt is adtak. Az Ipoly vidékén a pásztorok sorra járták a házakat, és a gazdáktól ajándékot kaptak. A Nyitra
megyei Zsérén is a pásztorok hordták a mogyorófavesszőt, amiért a gazdától ajándékot kaptak. A Dunántúlon
különösen Vas megyében még sokan emlékeznek arra, hogy Márton-nap estéjén a pásztorok sorra járták a
házakat köszöntőjükkel. Kezükben dús lombú nyírfavesszőt tartottak, melyből a gazdának is adtak, hogy
tavasszal ezzel hajtsa először a jószágot a legelőre. Gyöngyösfalun például a kanász megkopogtatta az ablakot a
következő szavakkal: „Jó estét kívánok! Elhoztuk Szent Márton püspök vesszeit. Se mink nem kezdtek, se mink
nem végezzek. Úgy szaporodjanak a sertések, mint ennek ahány ága boga van”. Baranya, a Mura-vidék lakói
szerint Márton-napkor nem szabad mosni, teregetni, mert elpusztulna a jószág.
Az erdélyi pásztorok e napon kérték járandóságukat. Sorra járták a házakat, köszöntőt mondtak, nyírfavesszőt
ajándékoztak a gazdának, aki megőrizte, s tavasszal az állatok kihajtására használta.

Márton és a ludak

A legenda úgy tartja, Szent Márton alázatból ki akart térni

püspökké választása elől, a ludak óljába rejtőzött, azok
gágogásukkal elárulták, amiért később büntetésül valamennyit
levágatta. Innen a "Márton lúdja" elnevezés. Ilyenkor vágták le a
tömött libákat, úgy tartották: "aki Márton napján libát nem eszik,
egész éven át éhezik. A Márton-napi lúdlakomák másik nem
elhanyagolható oka, hogy ezidőtájt különösen jóízű és viszonylag
olcsó a lúdhús. A csontos részekből húslevest főznek, az
aprólékból apróléklevest vagy ludaskását, de a töltött libanyak, a
ropogós libapecsenye és végül de nem utolsósorban a libamájból
is csodálatos ízű ételek készíthetők.A liba csontjából az időjárásra
jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél,
ha viszont barna és rövid, akkor sáros. Az aznapi időből is
jósoltak: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán,
kemény tél várható.” Egy kalendáriumi regula szerint: „Márton
napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”
"Márton az új bor bírája, tartja a hiedelem, azaz ilyenkor már iható az új bor. Lakomák időszaka.

Borfojtó Márton
A Márton napi időjárásból következtettek a télre: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény
tél várható. "Sokfelé azt tartják a Márton napi idő a márciusi időt mutatja. A Márton napi lakomán elfogyasztott
lúd csontjából is időjárásra következtettek: ha a liba csontja fehér, és hosszú akkor havas lesz a tél, ha viszont
barna és rövid akkor sáros. Dologtiltó nap volt. Tilos volt mosni, teregetni, mert a jószág pusztulását okozta
volna.
Sokfe
lé
rende
ztek
Márto
n napi
bálok
at,
vásár
okat.

6
 A mezőgazdasági év és a lelkek idejének végét jelentette. Előestéjén Márton-maskarák jártak családról
családra - eredetileg csak elmaszkírozott fiúk - , akik énekeltek és jó termést kívántak a háznak. A Márton-napi
maskarázásban az ősök kultuszának nyomait látják
A kalotaszegi falvakban a jószág behajtása alkalmából Márton-napi bált rendeztek. Ezen a vidéken
igen"Gyertek haza ludaim!" A libát nemcsak finom húsa, hanem puha tolla miatt is szívesen tartottak a falusi
házaknál.. A tisztaszoba magasra párnázott ágyaiba nagyon sok toll kellett. Téli estéken a lányok és asszonyok
fosztották meg a lúdtollat nagyon vidám hangulatban. Míg a kezük járt énekeltek, meséltek, beszélgettek.

FORRÁSOK
melyeket előzőleg a diákokkal, megismerünk, értelmezünk, feldolgozunk
Márton napi néphagyományokkal kapcsolatos könyvek, újságok

1. Hvril-Szabó Tarnay: A nyitnikék kalendáriuma

2. Balogh Júlia: Szent Mihály havától kisasszony haváig

3. Szivárvány újság 2006. november

Márton naphoz kapcsolódó linkek

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_marton

http://www.bogacs.com/marton_nap.htm

http://www.nol.hu/utazas/20091102-marton-nap__az_ujbor__es_a_libasult_unnepe

http://magazin.ujember.katolikus.hu/Archivum/2002.11/17.html

http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=3&id=771/%3Ca%20href=

7
 Szent Márton legendájának feldolgozása a források ismerete után

I. Dramatizálás
Sokat kutattunk már Szent Márton püspök után. Most az ő életéből, és e naphoz kapcsolódó népszokásokból
adhattok elő érdekes jeleneteket.
Húzzatok a dramatizálandó jelenetek közül egyet. Olvassátok el, készüljetek fel és adjátok elő a többieknek!
Kellékeket választhattok!

1. FELADAT
Szent Márton püspök 317-ben, a mai Szombathely környékén született. A római hadsereg tisztjeként szolgált,
amikor találkozott egy hideg téli napon a hó alatt fekvő beteg koldussal. Meg esett rajta a szíve, és megfelezte
vele a katonai köpenyét.
Szerinted milyen beszélgetés lehetett a koldus és a tiszt között?

2. FELADAT
Márton napja az ősz és a tél határvonala. Őseink minden nagy változás kezdetén állatáldozatot mutattak be.
Ezek a szokások a tél közeledtével Márton napjához kapcsolódtak. Ilyenkor az emberek hízott libákat ajánlottak
fel az isteneknek. Úgy tartották: „Aki Márton napján libát nem eszik egész éven át éhezik.”
Szerinted mit kérhettek az istenektől, a hízott liba fejébe?

3. FELADAT
Márton naphoz tartozó szokás volt, hogy a pásztorok vesszőt adtak a gazdának, cserébe ajándékot, pénzt
kaptak. Úgy tartották a gazdának annyi malaca lesz, ahány gallya van a vesszőnek.
Szerinted miről beszélgetett a gazda és a juhász, vagy a pásztor?

4. FELADAT
A legenda szerint Szent Márton a ludak óljába bújt be, amikor el akart menekülni a püspökké választása elől.
Csakhogy a ludak elárulták, hangos gágogásukkal.
Szerinted hova próbálhatott Márton elbújni? Mi minden juthatott az eszébe, amíg a ludakhoz elbújt? Hogyan
árulták el a libák a gágogásukkal?

A mikrojelenetek, kellékek kiválasztásának használatának értékelése.

II. IDŐJÁRÁST ELŐJELZŐ JÓSLATOK

Szerinted kinek van igaza?

Olvasd el a jóslatokat! Állapítsd meg, ki mond igazat Gergő vagy Csaba?

Gergő
Ha jókedvű Márton kemény lesz a tél.
Ha Mártonkor a lúd jégen áll
karácsonykor hóban botorkál.
Ha süt a nap Márton napján enyhe telünk
lesz.
A Márton napi idő a márciusi időt mutatja
Az új bornak Szent Márton a bírája.
Csaba
Ha jókedvű Márton enyhe lesz a tél.
Ha Mártonkor a lúd jégen áll karácsonykor
sárban botorkál.
Ha süt a nap Márton napján, hideg lesz a
tél.
A Márton napi idő a májusi időt mutatja
Az újbornak Szent Márton a bírája.

8
Ha Márton napján esik a hó rövid tél lesz.Ha Márton napján esik a hó hosszú tél
lesz.
Akkor jó a bor, ha Márton napra elfogyott Az újbort csak Márton napján szabad
megkóstolni.
Ha a Márton napi liba csontja fehér, Ha a Márton napi liba csontja fehér, áttetsző,
áttetsző, akkor havas hosszú tél lesz. akkor rövid tél lesz.

(A vastagon szedett jóslatok igazak)

III. Gyűjtsetek össze a térkép segítségével minél több olyan település nevét, amelyiknek a nevében elbújt Szent
Márton! Elsőként Baranya megyében keressetek!

• Alsószentmárton (Baranya megye)

• Berettyószentmárton (Hajdú-Bihar megye)
• Bükkszentmárton ( Heves megye)
• Felsőszentmárton (Baranya megye)
• Gödreszentmárton (Baranya megye)
• Győrszentmárton (Pannonhalma)
• Hegyhátszentmárton (Vas megye)
• Hegyszentmárton (Baranya megye)
• Hercegszentmárton Baranya megye)
• Kemenesszentmárton (Vas megye)
• Kisszentmárton (Baranya megye)
• Kunszentmárton (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
• Őriszentmárton (Vas megye;)
• Rábaszentmárton (Vas megye)
• Rózsaszentmárton (Heves megye)
• Szalkszentmárton (Bács-Kiskun megye)
• Szentmártonkáta (Pest megye)
• Szigetszentmárton (Pest megye)
• Szilvásszentmárton (Somogy megye)
• Tápiószentmárton (Pest megye)
• Tiszaszentmárton (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
• Tótszentmárton (Zala megye)
• Zalaszentmárton (Zala megye)

IV. Tervezzetek egy Márton napi menüsort! Milyen étellel, itallal kínálnátok a vendéget ezen a jeles
napon? Emlékezz a hagyományokra!
Írjatok egy díszes menükártyát!

Segítségül néhány étel

Előétel Főétel Desszert Ital
Libamájpástétom Disznótoros Mézes libakalács sör
Kacsamáj pástétom Krumplipaprikás palacsinta Idei újbor
Libaleves Sült libapecsenye Sült alma szőlőlé

9
 Menükártya Márton napra

Előétel

Főétel

Desszert

Ital

V. A gyerekek teljesítményének értékelése, jutalmazása

10
 Márton napi rigmusok, kikiáltók gyűjtése, készülődés a témahét záróra

Márton-napi rigmusok
1.Liba lába körme, Márton napon lámpásokkal járjunk körbe-körbe.
2.Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik.
3.Ha Márton napján a lúd jégen áll, karácsonykor sárban botorkál.
4.Az új bornak Szent Márton a bírája.
Elhoztam Szent Márton püspök vesszejit
Annyi szaporodásik legyen az állatjoknak,
Amennyi ága-boga van Szent Márton püspök vesszejinek.

Közhírré tétetik!

Szent Márton püspök az éjjel erre járt!

Üzenete szájról szájra járjon már!
Minden ember a télre készüljön!
Fát szedjen a Gemenci erdőn,
s Márton napján libát süssön.
Adjon számot munkájáról,
minden állatjáról!
Estére kóstolja új borát
S ropogtassa a liba combját!
Legyen béke minden házban,
S várja minden ember tiszta szívvel
a karácsony angyalát!
Ma este gyújtsa meg lámpását
S mondja velünk együtt a régi idők rigmusát.
S ha visszatérve erre jár
Pogácsa és tea mindenkire vár
Hogy itt együtt mondhassunk hálát
Márton napja az idén is minket együtt talált.

11
Rigmusok a gyerekek előadásában

12
 Márton naphoz kötődő dalok
A dalokat, játékokat a Zene Ovi Jeles napok című CD-jéről válogattuk és tanítottuk meg a gyerekeknek, melyek
a következők:

1. Márton napi gágogató

2. Siess libám
3. Egy kettő, ha
4. Bánhidai legények
5. Hatan vannak a mi ludaink
6. Egyél libám

Novemberben Márton napján

Novemberben Márton napján

Liba gágog ég a kályhán
Aki libát nem eszik, egész évben éhezik

Siess libám

Siess libám pelyhet rakni

Haza megyünk tüzet rakni
Estére, vacsorára
Mákos csíkot főzni
Siess libám pelyhet rakni
Haza megyünk tüzet rakni
Estére, vacsorára
Mákos csíkot főzni
Egy-kettő ha, galagonya fa
Aki úszik, le nem bukik az lesz a liba
Egy-kettő ha, galagonya fa
Aki úszik, le nem bukik az lesz a liba

Bánhidai legények

Bánhidai legények
Libát fogtak szegények
Nem jól fogták a nyakát elgágította magát
Gí-gá-gú Te vagy az a nagyszájú
Gá-gá-gá

13
Hatan vannak a mi ludaink

Hatan vannak a mi ludaink

Három szürke, három fekete
Gúnár-gúnár liba gúnár
Gúnár az eleje, szabad a mezeje
Akinek nincs párja, az lesz a gúnárja.
Egy-kettő-három, Te vagy a gúnárom.
Hatan vannak a mi ludaink
Három szürke, három fekete
Gúnár-gúnár liba gúnár
Gúnár az eleje, szabad a mezeje
Akinek nincs párja, az lesz a gúnárja

Egyél libám

Egyél libám
egyél már
Nézd a napot, lemegy már
Éjféltájba, nyolc órára,
Esti harangszóra
kipp-kopp-kopp.
Egyél libám
egyél már
Nézd a napot, lemegy már

14
Éjféltájba, nyolc órára,
esti harangszóra
kipp-kopp-kopp.

Ködös Márton után

Ködös Márton után, enyhe telet várhatsz

Havas Márton után farkast soká láthatsz
Szent Erzsébet napja, tél elejét szabja
András napján a nagy hó, a vetésnek sose jó
Ködös Márton után, enyhe telet várhatsz
Havas Márton után farkast soká láthatsz
Szent Erzsébet napja, tél elejét szabja
András napján a nagy hó, a vetésnek sose jó

15
 Német dalok Márton napra
Laterne, Laterne
1.Laterne, Laterne,
Sonne, Mond, und Sterne
brenne auf mein Licht,
brenne auf mein Licht,
aber nur meine liebe Laterne nicht.
2.Laterne, Laterne,
Sonne, Mond, und Sterne.
Sperrt ihn ein, den Wind,
sperrt ihn ein, den Wind,
er soll warten,
bis wir zu Hause sind.
3.Laterne, Laterne,
Sonne, Mond, und Sterne.
bleibe hell mein Licht,
bleibe hell mein Licht,
sonst strahlt
meine liebe Laterne nicht.
Ich gehe mit meiner Laterne
Refr.:
Ich gehe mit meiner Laterne
Und meine Laterne mit mir
Dort oben leuchten die Sterne,
Und unten da leuchten wir.
Mit Lichtenhell sind wir zu stell
Rabimmel, rabammel rabumm
Refr.
Laternenlicht verlösch mir nicht
Rabimmel, rabammel rabumm
Refr.
Mein Licht ist aus wir geh’n nach Haus
Rabimmel, rabammel rabumm
Fuchs du hast die Gans gestohlen,
Fuchs du hast die Gans gestohlen,
gib sie wieder her,
gib sie wieder her.
Sonst wird dich der Jäger holen
mit dem Schießgewehr.
Sonst wird dich der Jäger
holen mit dem Schießgewehr.
Seine große lange Flinte
schießt auf dich den Schrot;
schießt auf dich den Schrot;
daß dich färbt die rote Tinte,
und dann bist du tot.
daß dich färbt die rote Tinte,
und dann bist du tot.
Liebes Füchslein, laß dir raten,
sei doch nur kein Dieb;
sei doch nur kein Dieb;
nimm, statt mit dem Gänsebraten
mit der Maus vorlieb.
nimm, statt mit dem Gänsebraten
mit der Maus vorlieb.
Alle meine Entchen
Alle meine Entchen
schwimmen auf dem See,
schwimmen auf dem See,
Köpfchen in das Wasser,
Schwänzchen in die Höh.
Alle meine Taubchen
sitzen auf dem Dach,
sitzen auf dem Dach,
fliegt eins in die Lüfte,
fliegen alle nach.
16
 A „Nagyhatalmú sündisznócska” c. színdarab dramatizálása, előadás a
témahét zárón
Móra Ferenc
A NAGYHATALMÚ SÜNDISZNÓCSKA
2009

MESÉLŐ: Kerek erdő közepében, jegenyefa tetejében vidoran munkálkodott piros sapkás
Harkály mester. Kis baltácskával sorra kopogtatta a hernyóházacskák ajtaját.

HARKÁLY MESTER: Gyertek ki egy kicsit a friss levegőre, hernyócskák. Fogadom, vissza
se mentek többet, ha egyszer az orrocskátokat kidugjátok.

MESÉLŐ: S amilyen jóakarójuk Harkály mester a hernyócskáknak, még most is költögetné

őket, ha föl nem dörmög hozzá valaki a fa tövéből:

MACKÓ: Hallod-e, te erdei ács, ki az úr az erdőben?

HARKÁLY MESTER: Hogy ki az úr az erdőben? Hát a nagyhatalmú sündisznócska!

MESÉLŐ: Mackó úr akkorát ütött a fára tányértalpával, hogy a hernyócskák egyszerre

begubództak ijedtükben.

MACKÓ: Darázsdárda, méhszurony! Kitől hallottad ezt az újságot?

HARKÁLY MESTER: Magától a nagyhatalmú sündisznócskától.

MESÉLŐ: Hunyorgott le az erdei ácsmester a bozontos fejű nagyúrra. De az akkorát

horkantott haragjában, hogy Harkály mester leejtette ijedtében a kis baltáját. Aztán pedig
dúlva-fúlva vágott neki az erdőnek, törve-zúzva a bokrokat, amik eléje kerültek.

MACKÓ: No majd kipróbáljuk a nagy hatalmát annak a híres Sündisznócskának!

MESÉLŐ: Morogta Mackó úr, s egyenesen annak a tölgyfának tartott, amelyiknek a tövében
a Sündisznócska nyaralni szokott. Az éppen a küszöbön sütkérezett, az ártatlan, s egy
boglárka virágot tartott a körme között. Abból pedergette a bajuszát friss nyírfabalzsammal.
De ahogy Mackó urat meglátta, úgy elfogta a reszketés, hogy menten lekonyult a bajusza.

SÜNDISZNÓCSKA: Alázatos a szolga! Parancsoljon urambátyám, egy kis bajuszpedrőt!

MESÉLŐ: No hiszen egyéb se kellett mackó úrnak! Világéletében mindig azt szégyenlette
legjobban, hogy neki még vénségére se nőtt ki a bajusza. Még a foga is csattogott, ahogy
ráförmedt sündisznócskára:

MACKÓ: Ohó kis öcsém, a nagy hatalmadat mutogasd inkább! De sebesen ám mert mindjárt
befelé fordítom tüskéivel a bundádat!

MESÉLŐ: Sündisznócska ravaszul hunyorított ragyogó fekete szemével.

SÜNDISZNÓCSKA: Ami igaz az igaz. Énelőlem mindenki elszalad ijedtében erdőn-mezőn.

17
MACKÓ: No azt magam is szeretném látni!

MESÉLŐ: Kacagott Mackó úr akkorát, hogy Sündisznócskának összeütődtek tőle a

szuronyai.

SÜNDISZNÓCSKA: Állom a szavam. Mindenkit megszalajtok akivel találkozunk. Ha nem

hiszed, gyere utánam!

MESÉLŐ: Azzal elkezdett gurulni Sündisznócska, mint a gomolyag, a sarkában nagy dérrel-
dúrral mackó úr, recsegtetve a gallyakat jobbra-balra.

SÜNDISZNÓCSKA: Fusson, akinek az élete kedves!

MESÉLŐ: Sikított Sündisznócska, ahogy a torkán kifért, s lett olyan futás az erdőben, hogy
szem nem látta mását. A sok erdei egér mind elhagyta ijedtében a csizmáját.

EGEREK: Cin-cin cincere! Jön a mackó állj félre!

MACKÓ: Ez semmi, azt a szarvast ijeszd meg komám, amelyik a patakban nézegeti magát!

SÜNDISZNÓCSKA: Fusson, akinek az élete kedves!

MESÉLŐ: Visított Sündisznócska, s a szarvas ijedten kapta föl a fejét a vízből, s úgy
eliramodott, mint a nyúl, ahogy mackó urat meglátta.

SZARVAS:Ej derék fickó ez a Sündisznócska. Ha ő fel nem riaszt, bizony csúffá tesz mackó
úr.

MACKÓ: Ez már valami volt, Sündisznócska. De azért akkora hatalmad még sincs, hogy az
erdőkerülőt meg tudnád ijeszteni.

MESÉLŐ: Az erdőkerülő éppen szembe jött velük: Ordas mester, a farkas. Úgy látszik, hiába
kerülte az erdőt, mert úgy villogott a szeme az éhségtől, mint a parázs.

SÜNDISZNÓCSKA: Fusson, akinek az élete kedves!

MESÉLŐ: Füttyentett Sündisznócska, s Ordas mester már kitátotta rá a száját, amikor Mackó
urat megpillantotta. De el is szelelt onnan, mint nap elől a köd.

FARKAS: Ejnye, most megszabta volna Mackó úr a bundám, ha Sündisznócska nem

figyelmeztet. No de meg is hálálom neki. Nem eszem sündisznópecsenyét egy hétig.

MESÉLŐ: Mackó úr pedig úgy rázta fejét bámulatában, mint a szél a mákot.

MACKÓ: No ilyet még álmomban sem értem! Hanem ha csakugyan te vagy az úr az

erdőben, ijeszd meg a pásztort, aki az erdőszélen legeltet!

MESÉLŐ: Azzal Mackó úr kidugta ormótlan nagy fejét a bokrok közül, Sündisznócska pedig
olyat sikoltott, hogy majd beleszakadt a tüdeje:

18
SÜNDISZNÓCSKA: Fusson, akinek az élete kedves!
MESÉLŐ: No de lett is foganatja, mert odatekintett a pásztor, s úgy elszaladt, hogy még ma
sem állt meg.

PÁSZTOR: Teremtőm, csak nem Mackó úr busa feje dudorul a bokrok közül?! Barikáim
csak fussatok, mackókézre ne jussatok!

MESÉLŐ: Sündisznócska pedig büszkén tekintett hátra.

SÜNDISZNÓCSKA: No, urambátyám, hiszi-e már a nagy hatalmam?

MESÉLŐ: Hát híre-hamva se volt már ott Mackó úrnak. Úgy elkullogott onnan, mint akit
orron vertek. Megijedt Sündisznócska nagy hatalmától, és sose kérdezet többet senkitől, ki az
úr az erdőben.
Sündisznócska pedig azóta kétszer olyan hegyesre pödri a bajszát, mint azelőtt.

19
Az előadás képei

20
21
 Libás játékok gyűjteménye

Ludasjáték : Hatan vannak a mi ludaink:

„Muzsikaszó közben kézenfogva, ha sokan vagyunk, csípőre tett kézzel körbe-körbe

megyünk. Mikor elhallgat a zene, elengedjük egymás kezét, vagy levesszük a csípőnkről.
Kiszemelünk magunknak valakit, és igyekszünk minél gyorsabban megfogni a kezét. Ha
sikerült, a párunkkal együtt leguggolunk. Akinek nem jut pár, állva marad, ő lesz a “gúnár”.
Mindenki rámutat, és háromra kiáltjuk:

Te vagy a gúnár! Ha párosan vagyunk, akkor a következő játékban a segítő, játékvezető

felnőtthöz nem ér odafutni”

Ludasim, pajtásim / Szalóki Ági (Cipity Lőrinc c. lemezen)

„Ludasim, pajtásim, hol az én lúdjaim?

Ludasim, pajtásim, hol az én lúdjaim?

Tizenketten voltak, mind fehérek voltak.

Tizenketten voltak, mind fehérek voltak.

Csak kettő volt barna, harmadik az anyja.

Csak kettő volt barna, harmadik az anyja.

Kerülj, ludam, kerülj, kertem alján kerülj!

Kerülj, ludam, kerülj, kertem alján kerülj!

Csak ott es úgy kerülj, búval meg ne merülj!

Csak ott es úgy kerülj, búval meg ne merülj!

Mer’ ha belémerülsz, soha ki nem kerülsz.

Mer’ ha belémerülsz, soha ki nem kerülsz.

Jöjjön haza ludam, vejszen oda uram!

Jöjjön haza ludam, vejszen oda uram!

Ő se vejszen szegény, me’ jó pipás legény.

Ő se vejszen szegény, me’ jó pipás legény.”

22
 Libásdi

Sok változatban ismert, igen elterjedt és kedvelt játék a libásdi. Az egész magyar

nyelvterületen játsszák, de szeretik a hazai sváb, erdélyi szász és szlovák gyerekek is. A játék

szereplői: egy anya (gazdasszony), egy (vagy több) farkas és a libák. Az anya és a libák

egymással szemben állnak, köztük, de tőlük oldalra van a farkas

Az anya átkiált a libáknak:

- Gyertek haza, ludaim! - Nem megyünk!

- Miért?

- Farkas van a híd alatt!

- Mit csinál?
- Mosdik!

- Mibe törülközik?
- Arany kiskendőbe!

- Hova teszi az arany kiskendőt?

- Arany kisládába!

- Hova teszi az arany kisládát?

- Arany nagyládába!

- Hova teszi az arany nagyládát?

- Tűz alá, víz alá, bokor alá!

- Gyertek haza, ludaim!

23
 Erre a libák az anyához szaladnak, közben a farkas megpróbálja megfogni őket. Akit

elkap, az kiáll. A játék addig tart, míg van liba. Játsszák úgy is, hogy a libákat egy pásztorlány

hajtja ki. Ilyenkor ő szól az anyának:

Előfordul, hogy akit a farkas megfog, az nem áll ki, hanem szerepet cserél a farkassal,

illetve ő is farkas lesz.

Száz liba egy sorba

Szereplők: sas, héja, farkas, ijesztő legény, libát lopó legény, libapásztorok, libuskák,
gazdasszony, nagymama

Kellékek: az állatoknak fejdíszek, botok, kukoricaszárak

Játék menete: A gazdasszony a lányait elküldi libákat őrizni. Megszámolják, hány libát
hajtanak ki (kukoricaszár alatt bújnak ki) A nagymama elkíséri a lányokat, akik terelgetés,
őrzés közben mondókáznak, énekelnek, játszanak.

Liba mondja gá, gá, gá, Elmegyünk mi világgá.

Gá, gá, gá, megy a liba világgá,

A gazdája nem szereti,

Búzaszemet nem ad neki.

Kő kút körül út, körbefutja hosszú nyakú Fehér lúd.

Nincs szebb madár…

Paradicsom, paprika, Papucsban jár a liba.

A legelésző libákhoz héja közelít, a libák hangoskodnak, a lányok elzavarják a héját: Héja,
héja, nincs itt liba…

Héja, héja, vaslapát

Ne vidd el a kislibát

Se apját, se anyját

Se a libapásztorát.

A libapásztorok biztatják a libákat: Libuskáim, egyetek, Szép kövérek legyetek.

24
A kislibák mondogatják: Papatyi, papatyi, a nagylibák: Bele, bele, bele, bele Árok partján a
liba Azt gágogja: taliga.

Újra veszély fenyegeti a libuskákat: sas közelít hozzájuk. A lányok elzavarják: Sas, sas,
vakulj meg,

Hogy a libát ne lásd meg.

Sas, sas, lakatos,

Látom, lábad ripacsos.

Addig libát nem adok

Míg százat nem fordulok.

A libapásztorlányok úszkálni a tóra terelgetik a libákat: Száz liba egy sorba

Mennek a nagy tóra

Elöl megy a gúnár

Jaj, de begyesen jár.

Úszkálás után visszaterelgetik a libuskákat a legelőre, közben néhány legény libát próbál
lopni.

Szentendrei legények,

Libát loptak szegények,

Nem jól fogták a nyakát,

Elgágintotta magát.

A legények elfutottak, a lányok játszanak még egyet: Egy petty, libapetty,

Terád jut a huszonegy.

Akire jutott, ő vezeti a játékot. Hatan vannak… Biztatják a libákat: Egyél libám egyél…

Egymástól kérdezgetik: Sűrű csillagos az ég,

A te libád kinn hál még?

Farkas lapul a bokorban, figyeli a kislibákat. A gazdasszony hazahívja a libákat, de előbb a

lányoknak megsúgja, hogy mire jöjjenek haza: Gyertek haza ludaim…

25
A farkas megfog néhány libát. A gazdasszony megszámolja a libákat, miután hiányzik
néhány, keresésükre indulnak. Beszélgetnek a farkassal: Farkas koma, nem látott erre
libákat?

Ott repülnek a levegőben.

Mi zörög a padláson? (libák zörögnek)

A fiaim diót törnek.

Hadd nézzük meg!

Elveszett a kulcsom.

Majd megkeressük.

A libapásztorlánykák megtalálják a kulcsot, kiszabadítják a libákat, a farkast pedig

megkergetik. Hazaérkezik mindenki nagyon éhesen.

Árok partján egy liba

Helyszín: udvar, füves terület, tollfosztó

Szereplők: libák, libapásztorok
Kellékek: farkas fejdísz, kosarak, zsákok a libatollnak, fehér lepedők az ijesztőknek
A libuskák gágognak, a libapásztorok számolgatják őket, hányat terelnek legelni: Tíz, húsz,
harminc …. Száz!
Száz liba egy sorba,
Mennek a nagy tóra,
Elöl megy a gúnár,
Jaj, de begyesen jár!
Gi-gá-gá!
Az utolsó mindig előrefut, utána ő vezeti a sort. Így megy addig, míg el nem érik a tavat. Itt
vígan fürödnek a libák:
Egy, kettő, ha; galagonya fa, Aki úszik, le nem bukik, az lesz a liba.
Míg a libák fürdenek, a libapásztorok játszanak: Játsszunk gólya viszi a fiát!
Gólya viszi a fiát,
Hol felveszi, hol leteszi,
Viszi, viszi, itt leteszi, hopp!
Most meg törjünk sót! Mit látsz?
Eget, földet, csillagot,
Papok hátán kalapot,
Sós kenyérbe harapok,

26
Tegyél le, mert meghalok!
Míg a pásztorok játszottak, közéjük osont a farkas: Hú-ú-ú üvölt a farkas és ásogat.
Mit ás, mit ás, farkas koma?
Kemencét!
Minek az a kemence?
Vizet forralni.
Minek az a forró víz?
Libát kopasztani.
A pásztorok hívni kezdik a libákat: Gyertek haza ennyire! (kezükkel mutatnak egy kis
távolságot)
Nem megyünk!
Gyertek haza ennyire!
Nem megyünk!
Gyertek haza ennyire!
Megyünk!
Ügyesen kell cselezve átszaladniuk, nehogy a farkas elkapja őket. A megmenekült libákat
terelgetve indulnak haza a pásztorok. Siess libám, begyet rakni…
Otthon a gazdasszony várja őket. Számlálgatja a libáit, nézegeti, ettek-e eleget? Begyeiket
nézegeti: tele-üres, tele-üres.. Bizony keveset ettetek, meg kell tömni benneteket, hogy jó
kövérek legyetek, szép legyen a tollatok!
A nagyobb gyerekek terpeszülésben ülnek, maguk elé ültetik a kisebbeket –a libákat- és
megtömik, majd megtépik őket. S libák gágognak, a tépkedők pedig vigasztalják őket:
Paradicsom, paprika,
Papucsban jár a liba.
Árok partján ül egy liba,
Azt gágogja, hogy taliga.
Kosárba, zsákba teszik a tollakat, libatollal felsepernek. Egy hét múlva tollfosztóba várunk ide
mindenkit!
A lányok készítik a tollfosztáshoz a kosarakat, anginokat, a fiúk kimennek (lepellel fedik
magukat). Gazdasszony énekel:
Este van már, késő este, kilencet ütött az óra. Az én kedves kisangyalom mégse jön ide a
fosztóba.
Vagy aluszik, vagy beteg, vagy talán nem is szeret? Így hát kedves kisangyalom tiltva leszek
én tőled.
• Mikor jönnek már a legények a fosztóba?
• Hej lányok, ne csak a legényeket várjátok, hanem a tollat szaporábban fosszátok,
különben sose telik meg a dunyhátok, párnátok!
Kintről félelmetes hangok hallatszanak be: a legények lepleket terítenek magukra, ijesztgetve
jönnek. A lányok remegő hangon kiáltanak ki:Ihi-uhu ki jár erre?
Mér nem mégy el valamerre?

27
Talán a hosszú drótostót?
Zárd be hamar az ajtót!

28
Plakát, készítése

29
 Rajzpályázat
Kedves gyerekek!

Márton-nap alkalmából ismét rajzpályázatot hirdetünk, melyre

mindenki készülhet egy színes, érdekes, fantáziadús
meseillusztrációval.

Téma: Kedvenc libás mesém

Technika: szabadon választható, de gazdag színvilágú munkákat

várunk.
A munkák mérete: A/3
Határidő: 2009. november 10.

Díjazás: Az első három helyezett értékes könyvjutalmat, és

meglepetés ajándékot kap a Márton- napi témahét záróünnepségén.

A díjkiosztó időpontja: November 11. 18 óra

Helyszíne: Művelődési ház

Ajánlott mesék: Ludas Matyi, Az aranylúd, Libapásztor lány a kútnál,

A libapásztorból lett királyné.
A munkák készülhetnek teljesen önállóan, amihez Andi nénitől, a
könyvtárból is kölcsönözhettek könyveket.
Készülhettek a pályázatra a segítségemmel is.

Szeretettel várlak benneteket

November 9-én és 10-én,
hétfőn és kedden a rajzteremben 14 30-tól 16 30-ig.

Mesehallgatás után elkészíthetitek pályázati munkáitokat.

Rajzeszközöket és segítséget is kaphattok, ötleteitek
megvalósításához.

Jó tervezést, és sikeres megvalósítást kívánok: Kati néni

30
Rajzkiállítás a beérkezett alkotásokból

31
Díjátadás

32
Szeretettel várjuk november 11-én szerdán a
Pörbölyi Iskolába a Márton témahét
záróműsorára!
Azt est programja:
1630 Gyülekező az iskolánál, majd kirakodóvásár a
Faluház előtt, ahol mézes libákkal, és forró teával
várjuk kedves vendégeinket.
1700 A Pörbölyi Zsiványkompánia menetindító
rigmusai után együtt indulunk lampionos
felvonulásra a falu utcáin.
1800 Visszatérve a Faluházba a legkisebb zsiványok
előadásában a „Nagyhatalmú sündisznócska” c.
mesejáték következik.
1815 Bátaszéki Mazsorettek táncműsora
1825 Márton napi rajzverseny eredményhirdetése
1845 A Grimask színház „Bolondvár c. előadása

Várjuk Önt is, hogy együtt ünnepeljük Márton

napját, közösen
közösen nevessünk s a fény ne csak a
lámpásunkban, de a szívünkben is kigyúljon!
33
 A mi Márton libánk

Készülődés az előadás előtt

34
Mazsorettek fellépése

35
Komor László Márton napi előadása

36