Projekt Alapító Dokumentum

Környezetvédelmi hatóságok informatikai

rendszereinek fejlesztése (KHIR) projekt

Projekt azonosítása*
Projekt kód és rövidítés: EKOP 3.1.6-2012-2012-0009 KHIR

Projektvezető neve: Vezető Vince

Verzió: v.1.0

PAD Jóváhagyói*
Dátum: Jóváhagyó Jóváhagyó A jóváhagyó Aláírás
(ÉÉÉÉ.HH.NN.) személy neve személy személy -
beosztása Szervezet

2012.01.02. Dr. Jó János osztályvezető KIFÜ

2012.01.03. Vidék Veronika osztályvezető VM

2012.01.03. Ország László főosztályvezető OKTVF

1/25
1 PROJEKTALAPÍTÁSI ADATOK .................................................................................................. 3
1.1 A PROJEKT ELŐZMÉNYE .................................................................................................................. 3
1.2 A PROJEKT CÉLJA ........................................................................................................................... 3
1.3 A PROJEKT TERJEDELME .................................................................................................................. 4
1.4 PROJEKT ERŐFORRÁSTERV .............................................................................................................. 5
1.5 A PROJEKT KÖLTSÉGTERVE ÉS FINANSZÍROZÁSA ................................................................................... 6
2 BESZERZÉSI TERV ................................................................................................................... 7
3 PROJEKT ÜTEMTERV.............................................................................................................. 8
4 A PROJEKT SZERVEZETI BEMUTATÁSA .................................................................................... 8
4.1 PROJEKTSZERVEZET........................................................................................................................ 8
4.1.1 Projektszervezeti ábra ....................................................................................................... 8
4.1.2 Projektszervezeten belüli feladat és felelősségi körök ...................................................... 9
4.1.3 Munkacsoportok ............................................................................................................... 9
4.1.4 Projekt résztvevők ........................................................................................................... 10
5 KOMMUNIKÁCIÓS TERV ...................................................................................................... 10
6 MINŐSÉGI TERV .................................................................................................................. 10
7 A PROJEKT MŰKÖDÉSI RENDJE ............................................................................................ 11
7.1 PROJEKTIRÁNYÍTÁS ÉS NYOMON KÖVETÉS RENDJE ............................................................................. 11
7.1.1 Jelentési és döntéshozatali rend...................................................................................... 11
7.1.2 Az átadás-átvétel rendje ................................................................................................. 17
7.1.3 A munkakiadás és végrehajtás rendje............................................................................. 17
7.2 DOKUMENTÁCIÓS REND ............................................................................................................... 18
7.3 KOMMUNIKÁCIÓS REND ............................................................................................................... 19
5.3.1 BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓ .................................................................................................................. 19
5.3.2 KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓ ................................................................................................................. 19
7.4 VÁLTOZTATÁSKEZELÉS RENDJE ....................................................................................................... 19
5.4.1 VÁLTOZTATÁS IGÉNYEK RÖGZÍTÉSE ÉS KARBANTARTÁSA ....................................................................... 20
5.4.2 A PAD KARBANTARTÁSA ................................................................................................................ 20
5.4.3 A VÁLTOZTATÁS DÖNTÉSI FOLYAMATAI ............................................................................................. 20
5.4.4 VÁLTOZTATÁSMONITOROZÁS .......................................................................................................... 21
5.4.5 VÁLTOZTATÁS KOMMUNIKÁCIÓ ....................................................................................................... 22
7.5 A KOCKÁZATKEZELÉS RENDJE ......................................................................................................... 22
7.6 A PROBLÉMAKEZELÉS RENDJE ........................................................................................................ 23
7.7 MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI REND .......................................................................................................... 24
8 MELLÉKLETEK ...................................................................................................................... 25
8.1 PROJEKT RÉSZLETES TERJEDELMI TERVE ........................................................................................... 25
8.2 ERŐFORRÁSTERV ......................................................................................................................... 25
8.3 RÉSZLETES PROJEKT ÜTEMTERV...................................................................................................... 25
8.4 PROJEKT KAPCSOLATI TÁBLA (03. SZ. SABLON ALAPJÁN) ..................................................................... 25
8.5 A PROJEKTBEN ALKALMAZOTT SABLONOK GYŰJTEMÉNYE.................................................................... 25
8.6 PROJEKT KEZDETI KOCKÁZATI LISTA ................................................................................................. 25

A PAD hatálya:

2/25
Időbeli hatálya: a megnevezett projekt teljes időtartamára vonatkozik.
Személyi hatálya: minden a megnevezett projektbe delegált személyre vonatkozik a PAD.
Tárgyi hatály: a PAD kiterjed az Általános Informatikai Projektmenedzsment Eljárásrend
dokumentum mentén megvalósítandó projektekre.

1 PROJEKTALAPÍTÁSI ADATOK

1.1 A projekt előzménye

Közigazgatási informatikai projekt oka, előzménye
Projekt indítás oka:  Adott intézmény működési rendszerének fejlesztéséhez kapcsolódóan

Projekt előzmény rövid A Kormány az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011–

leírása: 2013. évi akciótervében az EKOP 3. prioritáson nevesítette a
„Környezetvédelmi hatóságok informatikai rendszereinek
fejlesztése” c. projektet az 1111/2011. (III.1.) Korm. határozatban
230,5 millió Ft támogatási összeggel. Az 1111/2012. (III. 1.) Korm.
határozatban jóváhagyták a projektjavaslatot és elfogadták kiemelt
projektként történő nevesítését.

1.2 A projekt célja

A projekt részletes céljai*
A projekt A projekt célja más e-közigazgatási megoldásokra és tapasztalatokra
megvalósításával építve egy olyan információs rendszer létrehozása, amely a
elérendő főcél leírása: környezetvédelmi hatóságok számára lehetővé teszi a hatékony
forrásfelhasználás mellett, a belső működés támogatását és egyes e-
közigazgatási szolgáltatások nyújtását korszerű informatikai megoldások
segítségével.

A projekt A fejlesztés célja, hogy a környezetvédelmi hatóságok a korszerű

megvalósításával informatikai rendszer igénybevételével
elérendő célrendszer
• a saját fejlesztésű és üzemeltetésű szoftvereknél
leírása:
költséghatékonyabb módon juthatnának hozzá korszerű
alkalmazásokhoz, kiváltva az elavult technológiájú
alkalmazásokat;
• korszerű és szabványos informatikai biztonsági, mentési,
üzletmenet folytonossági szolgáltatásokhoz juthatnak hozzá,
hogy így ne legyen szükség azokra a jelentős beruházásokra,
amelyek saját szervezetükön belüli kiépítés esetén
felmerülnének;
• hozzáférhetnek a központi e-közigazgatási fejlesztések
eredményeihez és a központi nyilvántartások adataihoz, illetve
eleget tehetnek adatszolgáltatási kötelezettségeiknek.

3/25
Projekt eredményének Eredmény indikátor neve Eredmény indikátor Eredmény indikátor
vizsgálata (kiindulási érték) (célérték)

A célrendszerhez 1 KHIR központra csatlakozott 0 db 8 db

rendelhető környezetvédelmi
mérhető felügyelőségek száma
eredmények
2 Rendelkezésre állás 0% 99,5 %

3 Alkalmazások 0% 15 %
elektronikus
szolgáltatásait igénybe
vevő ügyfelek aránya

4 Elektronikus befizetés 0 % 15 %
lehetőségét igénybe vevő
ügyfelek aránya

Sikerkritérium vizsgálata Output indikátor neve Output indikátor Output indikátor

(kiindulási érték) (célérték)

A cél elérését 1 KHIR központi 0 db 1 db

mérhető módon keretrendszer létrehozása
jelző változás,
indikátor mérhető 2 KHIR központ által 0 db 5 db
szolgáltatott alkalmazási
/
területek (rendszer-
számszerűsíthető
modulok) száma

3 Képzettek száma 0 fő 300 fő

Projekt nem terjed ki*

A projektnek nem célja:
A projekt keretében megvalósuló Iratkezelő modulnak az alábbi
célok irányába továbbfejleszthetőnek kell lennie, azonban jelen
projekt keretében nem cél:
 elektronikus dokumentumkezelés
 hiteles elektronikus iratküldés funkció

1.3 A projekt terjedelme

A projekt terjedelem bemutatása a felsorolt vonatkozásokban*
Szakmai terjedelem: Működtetés feltételeinek kialakítása:
• KHIR központi keretrendszerének, hardver, szoftver
infrastruktúrájának kialakítása
• KHIR központi adatbázisok kialakítása

4/25

Időbeli terjedelem:
Szervezeti terjedelem:
Jogi szabályozási környezet:
Jelenleg (vagy tervezet
szerint) kapcsolódó
projektek, rendszerek:
1.4 Projekt erőforrásterv
A tevékenységekhez a szükséges időráfordítás becslése alapján a Megvalósíthatósági Tanulmány
szintjén részletes erőforrásterv készül. Ennek legutolsó változatát szükséges a PAD mellékleteként
szerepeltetni (2. sz. melléklet).
Magas szintű projekt erőforrásterv
Szakmai tartalom (a PBS vagy TLS
struktúra szerinti elem megnevezése)
Előkészítési dokumentációk
minőségbiztosítása
Műszaki dokumentáció
elkészítése
• kapcsolódások kialakítása külső szolgáltatásokhoz
• alap infrastrukturális (háttér) szolgáltatások kialakítása
Szakrendszerek fejlesztése, bevezetése:
 Gazdálkodási rendszer
 Iratkezelő rendszer
 Projektkezdés: 2012.02.01.
 Fizikai befejezés: 2014.12.31.
 Záró kifizetési igénylés benyújtásának végső határideje:
2015.01.31.
OKTVF, KIFÜ, VM
85/2012. (IV. 21.) Korm. Rendelet az elektronikus ügyintézés
részletes szabályairól;
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény;
2009. évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról
Elektronikus fizetési rendszer, mely lehetővé teszi a
környezetvédelmi hatóságok ügyfelei számára a befizetési
kötelezettséggel járó ügyintézések körénél az elektronikus fizetés
lehetőségét.
Szükséges erőforrások az adott Szükséges szakértelem
TLS elemhez [embernap]: [képzettségek, képesítések,
jogosultságok, stb.]
30 Minőségbiztosítási szakmérnök
60 Műszaki informatikus
5/25
Közbeszerzések lebonyolítása 60 Jogász,
közbeszerzési szakértő,
műszaki szakértő
Folyamat minőségbiztosítás 90 Műszaki informatikus

Projekt menedzsment 150 Projekt vezető

1.5 A projekt költségterve és finanszírozása

A projekt részletes költségterve
Szakmai tartalom (a PBS vagy Költsége (nettó HUF) Becslés alapja:
TLS struktúra szerinti elem
megnevezése)

Minőségbiztosítás 24.000.000  árajánlat

Műszaki dokumentáció 14.000.000  árajánlat

elkészítése

Hardver és szoftver 192.500.000  szakértői becslés

infrastruktúra

Összesen (nettó HUF): 230.500.000

A projekt forrásai
Forrás: Összeg: %, a teljes beruházási
költség arányában:

NFM 220.000.000 HUF 95 %

Önerő - OKTVF 10.500.000 HUF 5%

Összesen: 230.500.000 HUF

6/25
2 BESZERZÉSI TERV
Részajánlattétel Ütemezés [év.hó.nap]*
Beszerzési /
Beszerzés Becsült érték megengedett
közbeszerzési
tárgya
(Ft) eljárás típusa
(I / N) Ajánlatok értékelése Szerződéskötés

Kommunikációs
1 2.300.000 Egyszerű eljárás N 2015.09.06 2015. 11.10.
szolgáltatások

7/25
3 PROJEKT ÜTEMTERV

Projekt ütemterv

Tevékenység Időtartam (ÉÉÉÉ/HH/NN-tól; Függőség (tevékenység száma és

ÉÉÉÉ/HH/NN-ig) neve)

1. Projekt ötlet: 2010.12.31.

2. Projekt előkészítés 2011.01.01. 2012.01.31. Projekt ötlet

3. Projekt megvalósítás 2012.02.01. 2014.12.31. Projekt előkészítés

3_1. 1. Mérföldkő: 2012.02.01. 2012.02.28. Projekt előkészítés

Műszaki
előkészítés

3_2. 2. Mérföldkő: 2012.03.01. 2012.09.30. Projekt előkészítés, 1. Mérföldkő

Tervezés és
közbeszerzések
lebonyolítása

3_3. 3. Mérföldkő: 2012.09.01. 2013.02.01. 1.Mérföldkő, 2. Mérföldkő

KHIR központ és
szakrendszerek
kialakítása

3_4. 4. Mérföldkő: 2013.09.01. 2014.06.30. 2.Mérföldkő, 3. Mérföldkő

Tesztelés, oktatás

3_5. 5. Mérföldkő: 2014.07.01. 2014.12.31. 2.Mérföldkő, 3. Mérföldkő, 4.

Szakrendszerek Mérföldkő
átadása, indítása

4. Projektzárás 2014.12.31. 5. Mérföldkő

Mellékletben csatolva a projekt részletes ütemterve (3. sz. melléklet).

4 A PROJEKT SZERVEZETI BEMUTATÁSA

4.1 Projektszervezet

4.1.1 Projektszervezeti ábra

8/25
4.1.2 Projektszervezeten belüli feladat és felelősségi körök
A projekt szervezetén belül az alábbi funkciókat határoztuk meg:

 Magas szintű Támogató Testület (MTT) tag

 Projekt Irányító Bizottság (PIB) tag

 Projektvezető (PV)

 Munkacsoport vezető (MCSV)

 Projekt koordinátor (PK)

 Munkacsoport tag (Kulcsfelhasználó, tanácsadó) (MCST)

 Minőségbiztosító (MB)

4.1.3 Munkacsoportok

A projekt munkacsoportok bemutatása

Munka- Munkacsoport neve Munkacsoport feladatai a projekt egyes fázisaiban
csoport
száma

1 Tesztelési Teszt stratégia elkészítése, a tesztkörnyezet kialakítása, az egyes

munkacsoport (TESZT) szakrendszereket érintő funkcionális tesztek elvégzése.

2 Oktatási munkacsoport A környezetvédelmi hatóságok érintett dolgozóinak az

(OKT) informatikai rendszer alkalmazásához szükséges ismeretek
oktatása.

9/25
4.1.4 Projekt résztvevők
Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ): A projekt menedzserként feladata a projekt
szakmai vezetése és koordinációja. A KHIR központ és a szakrendszerek kialakításának, tesztelésének
és beüzemelésének felelőse.

Vidékfejlesztési Minisztérium (VM): Fő feladata a projekt végrehajtásának folyamatos ellenőrzése és

a források elosztásának megtervezése, ill. ellenőrzése. Felelős továbbá a közbeszerzési eljárások
lebonyolításáért.

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság (OKTVF): A projekt

eredményét felhasználó környezetvédelmi felügyelőségek felettes szerveként a projekt végrehajtása
során a felhasználói oldalt képviseli. Részt vesz az oktatás és a tesztüzem megszervezésében.

Az egyes szervezetek részéről a projektbe delegált személyek elérhetőségét, szerepét, feladatát, stb.
a Kapcsolati tábla tartalmazza (4. sz. melléklet).

5 KOMMUNIKÁCIÓS TERV
A Stakeholder kezelési tervhez és a projekt belső működéséhez kapcsolódóan a kommunikációs terv
részletesen az alábbiakat tartalmazza:

 Belső kommunikáció: projektvezetés és OKTVF, VM felé

 Külső kommunikáció: stakeholder kezelési terv szerint

 Az alkalmazott kommunikációs formák:
o Belső: PIB értekezlet, heti jelentések
o Külső: személyes tárgyalás, e-mail, telefon, üzleti ebéd
 A kommunikációt végző felelős személy:
o Belső: Vezető Vince
o Külső: Vezető Vince.

6 MINŐSÉGI TERV
Mivel a projekt klasszifikációja szerint egyszerű, ezért a PIB döntése alapján a minőségbiztosítást 1 fő
OKTVF szakértő bevonásával a KIFÜ végzi. A minőségbiztosítás csak termék minőségbiztosításra terjed
ki az alábbiak szerint. A minőségi terv részletesen a lenti elemeket tartalmazza:

 Minőségbiztosító szervezet / személy:

o KIFÜ – minőségbiztosítási projekt menedzser Minőség Miléna
o OKTVF szakértő: Revizor Regina,
 Minőségbiztosító helye a szervezetben (ábra): ld. projekt menedzsment ábra

 A minőségre vonatkozó kritériumokat a specifikációk, a TDL-ek és a vállalkozói

szerződések tartalmazzák

10/25
  Készítendő dokumentumok listája, tartalom és gyakoriság meghatározással:
o Minőségbiztosítási jelentés minden leszállandó átadását követő 1 héten belül
- mérföldkövenként
o Változtatási javaslatok véleményezése – ad hoc

 Kockázatkezeléssel kapcsolatos feladatok: a TDL-ek módosításának és egyéb

változtatási javaslatok hatásait a minőségbiztosító vizsgálja és külön jelentést készít a
projektvezető számára

 termék, illetve a szolgáltatás minőségi célkitűzései: TDL-ek szerint.

7 A PROJEKT MŰKÖDÉSI RENDJE

7.1 Projektirányítás és nyomon követés rendje

A projekt lebonyolítását meghatározó legfontosabb dokumentumok:

 KIFÜ Szervezeti és Működési szabályzat

 VM Szervezeti és Működési szabályzat

 OKTVF Szervezeti és Működési szabályzat

7.1.1 Jelentési és döntéshozatali rend

Beszámoló

Típusa Készítője Gyakorisága Címzettje

Munkacsoport Munkacsoport vezető Hetente Projektvezető

beszámoló

Projekt beszámoló Projektvezető Hetente PIB tagok

PIB beszámoló Projektvezető (PIB Mérföldkövenként MTT (PFB) tagok

jóváhagyással)

7.1.1.1 PIB beszámoló

A PIB értekezletek alapján a PIB elnök és a projektvezető készíti el a PIB beszámolót. A PIB beszámoló
az MTT értekezletekre készül. A PIB beszámoló tartalmi elemei a következők:
 A projekt és az esedékes időszak azonosítása

 Az időszak rövid összefoglalása (elvégzett feladatok, eredmények, megállapodások,

kockázatok, ütemtervnek való megfelelés, következő lépések és projekt fázisok)

11/25
  Az időszakban felmerült MTT által eldöntendő kérdések (és a döntéshez szükséges
háttér) bemutatása
 Következő időszak feladatainak összefoglalása, illetve következő projekt fázis rövid
bemutatása

 Mellékletek (döntés előkészítő anyagok, változtatási kérelmek)

7.1.1.2 Projekt beszámoló

A projektvezetői értekezletek alapján a projektvezető és az asszisztens készíti el a projekt beszámolót.
A projekt beszámoló a PIB értekezletekre készül. A projekt beszámoló tartalmi elemei a következők:
 A projekt és az esedékes időszak azonosítása

 Az időszak rövid összefoglalása (elvégzett feladatok, eredmények, megállapodások,

ütemtervnek való megfelelés, következő lépések és projekt fázisok)
 Az időszakban felmerült MTT által eldöntendő kérdések (és a döntéshez szükséges
háttér) bemutatása

 Az időszakban felmerült változtatási kérelmek

 Kockázatok (kockázatok azonosítása, értékelése, korrekciós javaslat)
 Következő időszak feladatainak összefoglalása, illetve következő projekt fázis rövid
bemutatása
 Mellékletek (döntés előkészítő anyagok, változtatási kérelmek)

7.1.1.3 Munkacsoport beszámoló

A munkacsoport értekezletek alapján a munkacsoport vezető készíti el a munkacsoport beszámolót.
A munkacsoport beszámoló a projektvezetői értekezletekre készül. A munkacsoport beszámoló
tartalmi elemei a következők:
 A projekt és időszak, valamint a munkacsoport azonosítása
 Az időszak rövid összefoglalása (elvégzett feladatok, eredmények, megállapodások,
ütemtervnek való megfelelés)
 Az időszakban felmerült döntést igénylő kérdések, a projektvezetői értekezleten
eldöntendő kérdések
 Az időszakban felmerült változtatási kérelmek
 Kockázatok (kockázatok azonosítása, értékelése, korrekciós javaslat)
 Következő időszak feladatainak összefoglalása
 Mellékletek (döntés előkészítő anyagok, változtatási kérelmek)

12/25
7.1.1.4 Döntéshozatali rend
Az eszkalációs útvonal a következő:

a) A munkacsoport vezető(k) jelzi a projektvezetőnek, hogy milyen jellegű (pl.:

integrációt, projektek, munkacsoportok közötti koordinációt érintő) kérdés merült fel.
Ezt a témakörben összegyűjtött információkkal valamint a döntés-előkészítési
adatlappal együtt megküldik a projektvezetőnek.
b) A projektvezető, amennyiben a döntést a PAD alapján meghozhatja úgy döntést hoz,
és egyben értesíti a döntés által érintett munkacsoport(ok) vezetőit.
c) Amennyiben döntést nem hozhat, úgy első szinten a következő projektvezetői
értekezlet elé terjeszti a döntési kérdést és az ismert javaslatot. Amennyiben a
megkapott döntés előkészítő anyagot nem tekinti kellően kidolgozottnak, úgy
utasíthatja a munkacsoport vezetőt a döntés-előkészítésbe való feladatvégzésre, a
feladat és az elvárt határidő megadásával.
d) Amennyiben a projektvezetői értekezlet nem tud döntést hozni, vagy nem kompetens
a döntés meghozatalában, úgy megbízza a projektvezetőt, hogy készítsen PIB szintű
döntés-előkészítő anyagot és azt a következő PIB ülés előtt a résztvevőknek küldje
meg. Amennyiben a döntés meghozatala a projekt szempontjából nem tűr halasztást
úgy a projektvezető kezdeményezi rendkívüli PIB értekezlet összehívását, az
előterjesztett döntési előkészítő információk megküldése mellett.
e) A PIB rendszeres vagy rendkívüli ülésén döntést hoz. A döntés meghozatala
elsődlegesen konszenzusos alapon kell, hogy megvalósuljon. Amennyiben a PIB tagjai
között jelentős véleménykülönbség alakulna ki, úgy a döntést a Magas szintű
Támogató Testületnek kell meghoznia.
Döntési folyamat

A döntési folyamat célja, hogy a lehető legtöbb döntés az operatív szinteken / alsóbb munkacsoport
szinteken kerüljön meghozatalra a szakértők által. Abban az esetben, ha a kérdés nem dönthető el
munkacsoport vezetői szinten, elsődlegesen a projektvezetői értekezleten vagy szükség esetén a PIB
értekezleten kell a döntést meghozni. A döntési mechanizmusban kiemelt szerepe van az MTT-nek,
ami egyet nem értés esetén a végső döntés meghozatalára jogosult.

A döntések előkészítéséhez a Döntés Előkészítő adatlap kitöltése szükséges.

Döntések előkészítése

A döntés-előkészítő anyag tartalmi elemei a következők:

 A döntési helyzet okainak ismertetése
 Lehetséges megoldások megnevezése

 Az egyes megoldások hatásainak ismertetése (különös tekintettel a projekt

terjedelmére, határidejére és költségkeretére)

 Az egyes megoldások előnyeinek és hátrányainak leírása

 Javasolt megoldás

13/25
A különböző döntési szinteken eltérő szabályozási alapokon történik a döntések meghozatala.

Döntési szintek

A projekttel kapcsolatos döntések több szinten keletkeznek:

 Munkacsoport vezetői döntések

 Projektvezetői döntések

 Projektvezetői értekezlet szintű döntések

 PIB szintű döntések

 Magas szintű Támogató Testület szintű döntések

 Szponzori döntések

A projekt fórumok célja, hogy a projekt résztvevői rendszeresen áttekintsék a projekt előrehaladását,
annak részleteit, az elért eredményeket és a felmerült problémákat.

A projekt megbeszélései az alábbi többszintű rendszert alkotják.

Fórum Ülésezés gyakorisága Dokumentum

Magas szintű Támogató Testület Eseti jelleggel, de legalább MTT értekezlet jegyzőkönyve
félévente
Projekt Irányító Bizottság Jelentősebb mérföldköveket PIB értekezlet jegyzőkönyve
megelőzően, illetve igény szerint,
de legalább kéthavonta
Projektvezetői értekezlet hetente Emlékeztető
Munkacsoport értekezlet hetente Emlékeztető

A projekt fórumok összehívása, szervezése minden esetben projektvezető, illetve munkacsoport

értekezlet esetén a munkacsoport vezető feladata. A fórumok napirendjének elkészítése, előzetes
kiküldése, emlékeztetők megírása és a megbeszélések moderálása szintén a projektvezető illetve a
munkacsoport vezető feladata.

7.1.1.4.1 Magas szintű Támogató Testület működési rendje

Célja:
A projekttel kapcsolatosan felmerülő, a PIB szintjén nem megoldható problémák kezelése,
döntések meghozatala.

Résztvevői:
MTT tagjai, PIB elnök, Projektvezető, illetve egyes szakmai kérdésekkel kapcsolatban meghívott
résztvevők (pl. vállalkozó képviselője, minőségbiztosító stb.).

Ideje:
Eseti jelleggel, de legalább félévente

Terméke:

14/25
 Az MTT értekezlet témáiról és határozatairól a projektvezető készíti el az MTT értekezlet
jegyzőkönyvet. Az elkészített jegyzőkönyvet a projektvezető eljuttatja a résztvevőkhöz és az
érintettekhez elfogadásra.

Szervezésért felelős:
A projektvezető, aki előkészíti az MTT napirendjét és előzetesen megküldi az MTT értekezlet
résztvevőinek.

Ajánlott napirend:
 A projektvezető rövid ismertetője a projekt aktuális állapotáról
 Döntések előterjesztése, megvitatása

 Nyitott kérdésekre, problémákra akciók meghatározása

 A következő időszakra tervezett projekt feladatok egyeztetése
7.1.1.4.2 PIB működési rendje
Célja:
A projekt irányítása, a keletkező termékek elfogadásának jóváhagyása, illetve a projekttel
kapcsolatosan felmerülő, a projektvezető szintjén nem megoldható problémák kezelése,
döntések meghozatala.

Résztvevői:
PIB tagjai, projektvezető, illetve egyes szakmai kérdésekkel kapcsolatban meghívott résztvevők
(pl. vállalkozó képviselője, minőségbiztosító).

Ideje:
A PIB üléseire jelentős mérföldköveket megelőzően, illetve igény szerint, de legalább kéthavi
gyakorisággal kerül sor. A projekt során az ülésezési gyakoriság és időpontok a mindenkori
igényeknek megfelelően konfigurálhatók.

Terméke:
A PIB értekezlet témáiról és határozatairól a projektvezető készíti el a PIB értekezlet
jegyzőkönyvet. Az elkészített jegyzőkönyvet a projektvezető az értekezletet követően eljuttatja a
résztvevőkhöz és az érintettekhez.

Szervezésért felelős:
A projektvezető, aki előkészíti a PIB napirendjét és előzetesen megküldi a PIB értekezlet
résztvevőinek.

Ajánlott napirend:
 A projektvezető rövid ismertetője a projekt aktuális állapotáról munkacsoport
beszámolók alapján
 A következő időszakra tervezett projekt feladatok egyeztetése

 Nyitott kérdésekre, problémákra akciók meghatározása

 Szükséges erőforrások projekthez való rendelése
7.1.1.4.3 Projektvezetői megbeszélés
Célja:

15/25
 A projekt aktuális operatív tevékenységeinek áttekintése, a termékek szakmai elfogadása, a
projekt és a munkacsoportok működése során felmerülő nyitott kérdések és integrációs pontok
kezelése, döntések meghozatala. Lehetőség nyílik továbbá a termékekkel, a projektek
feladataival kapcsolatos egyeztetésekre, illetve a projektek aktuális állapotáról történő
információcserére. A projektvezetés szintjére eszkalált, nem azonnali döntések előkészítése,
döntéshozatal, valamint a projekt menetének figyelése. Az előző projektértekezleten felvetett
vagy a projektek jelentéseiben szereplő kérdések megvitatása. A PIB elé terjesztendő jelentések
összeállítása illetve azok előkészítése.

Résztvevői:
A projektvezető, munkacsoport vezetők, minőségbiztosító, vállalkozó képviselője.

Ideje:
Hetente.

Terméke:
Emlékeztető, amelyet a projekt asszisztens készít el, és a meghozott döntéseket tartalmazza.

Szervezésért felelős:
A projekt asszisztens(ek).

Ajánlott napirend:
 A projekt előrehaladásának áttekintése
 Projektértekezletek tartalmának feldolgozása

 Projekt beszámoló előkészítése

 Döntést igénylő kérdések, kockázatok
 A projekt haladás értékelése munkacsoportonként
 Integrációs (munkacsoportok közötti) feladatok áttekintése és szervezése
 Előző időszak eredményeinek áttekintése

 Előző megbeszélés feladatainak áttekintése

 Következő időszak feladatai

 Jövőbeni feladatok előkészítése

7.1.1.4.4 Munkacsoport megbeszélés
Célja:
A munkacsoport aktuális operatív tevékenységeinek áttekintése, a termékek szakmai
elfogadásának előkészítése, a munkacsoport működése során felmerülő nyitott kérdések és
integrációs pontok kezelése, döntések meghozatala. Az előző munkacsoport értekezleten
felvetett vagy a munkacsoport jelentéseiben szereplő kérdések megvitatása. A projektvezetés elé
terjesztendő jelentések összeállítása illetve azok előkészítése.

Résztvevői:
Munkacsoport vezető(k), munkacsoport tagok, minőségbiztosító.

Terméke:
Emlékeztető, amelyet a munkacsoport vezető készít el.

16/25
Szervezésért felelős:
A munkacsoport vezető,

A projektvezetői megbeszéléshez hasonló gyakorisággal és napirenddel kerül megtartásra.

7.1.2 Az átadás-átvétel rendje

A termékek átadás-átvétele
Szakmai tartalom Típus Átadásért Átvételért Határidő
felelős felelős
szervezet szervezet
KHIR központi keretrendszer  Kód alapú termék Vállalkozó KIFÜ 2013.02.01.
létrehozása átadása

KHIR központ által  Kód alapú termék Vállalkozó KIFÜ 2014.06.30.

szolgáltatott alkalmazási átadása
területek (rendszer-modulok)

Oktatás  Oktatás Vállalkozó OKTVF 2014.12.31.

Kód alapú termék: az átvétel tesztelési szakasszal kezdődik a teszttervnek megfelelően. A tesztelési
szakaszt a TESZT MCs követi nyomon és a projektvezető felügyeli. A minőségbiztosító részt vesz a
tesztelésen és elkészíti független jelentését a projektvezetőnek. A sikeres tesztelési szakaszt követően
a tesztelési jegyzőkönyv alapján történik az átadás-átvétel.

Oktatás: az oktatás az oktatási terv alapján zajlik, melyet az OKT MCs készít elő. A minőségbiztosító
részt vesz az első oktatáson és elkészíti független jelentését a projektvezetőnek. Minden oktatáson
jelenléti ív készül. Az oktatási tevékenység átadás-átvétele a jelenléti ívek, elektronikus formában
átadott tananyag alapján zajlik.

7.1.3 A munkakiadás és végrehajtás rendje

Munkakiadás és végrehajtás rendje

Szakmai tartalom Kiadásért felelős: Jelentéstételi Munka átvételének
kötelezettségek: feltételei:
KHIR központi keretrendszer Vezető Vince PIB tesztelés
létrehozása

KHIR központ által szolgáltatott Vezető Vince PIB tesztelés

alkalmazási területek (rendszer-
modulok)

Oktatás Vezető Vince PIB Oktatás igazolása,

tananyag

17/25
 7.2 Dokumentációs rend

Dokumentációjelölés rendszere:

 Az egyes adatokat az alábbi sémák szerint lehet jelölni:

 Dátum: ÉÉÉÉ-HH-NN

 Névrövidítések, címzett, címszó, szavak elválasztása

 Dokumentumtípus (F=fax, M=e-mail, L=levél, N=jegyzet, MM=megbeszélés
emlékeztető, J=jelentés, P=prezentáció, E=egyéb)

 Például:
 2013-04-10_FM_M_to Proba_Idoterv
 2013-04-11_JS_F_Proba_Problemak
 2013-04-12_MM_Projektmegbeszeles_2013-04-15

A kimenő levelezés kezelése:

 A levelezés számozása
 Küldő figyelembe vétele

 Feldolgozó rövidítésének feljegyzése

 Dátum feljegyzése
 Kimenő levelek listájának vezetése
 Időben közelálló iratok biztosítása
 A beérkező levelezés kezelésénél fontos szempontok:
 A levelezés számozása
 Beérkezési dátum ellenőrzése

 Beérkezés rövidítéssel történő igazolása

 Küldő figyelembe vétele

 Beérkező levelek listájának vezetése

 Időben közelálló iratok biztosítása

A dokumentumok elosztása

Elosztók, azon személyek köre, akik az előre meghatározott beérkező és kimenő dokumentumokat
másolatban feldolgozásra megkapják, ezen elosztókat a projektvezető jelöli ki.

A dokumentumok bizalmas kezelése és hozzáférése

18/25
A bizalmas adatok és dokumentumok kezelésének kidolgozása a projekt IT biztonsági szakértő
feladata. A dokumentum kidolgozásának határideje a PAD elfogadását követő 1 hónap. A
dokumentum elfogadást követően minden projekttagra és minden projektdokumentumra érvényes.

Archiválás

Az archiválás rendjéért a projektiroda a felelős. A dokumentumok tárolásának helye a projekt

elektronikus dokumentumtár. Az archív dokumentumokhoz a hozzáférési engedély megadása a
projektvezető és/vagy IT biztonsági szakértő hatásköre.

7.3 Kommunikációs rend

5.3.1 Belső kommunikáció

A belső kommunikáció alkalmazott eszközei:

 Projekt fórumok
 Jelentési rend
 Projekt adminisztrációs rend
 Munkakiadás és végrehajtás

5.3.2 Külső kommunikáció

A külső kommunikáció szervezése a Projektvezető feladata a kommunikációs terv szerint.

A projekt feladata a pályázati felhívásban szereplő kommunikációs csomag vállalásainak teljesítése. A

nyilvánossági csomag realizálására egy időterv-alapú részletes kommunikációs-cselekvési terv készült,
mely a beszerzési felhívás műszaki leírásának része.

7.4 Változtatáskezelés rendje

A végrehajtás során ellenőrzött módon kell kezelni a változásokat, elkerülve az ellentmondásokat,
biztosítva a projekt gördülékeny működését, támogatva a változtatás által a teljes projektre, projekt
portfólióra, kapcsolódó projektekre, programra, az ezek végrehajtásához szükséges erőforrásokra és
a végrehajtás határidejére gyakorolt hatásának áttekintését és ennek eredményeként a szükséges
intézkedések meghozatalát.

Amennyiben a projekt

 célja, részcéljai, sikerkritériumai, terjedelme;

 határideje; projekt mérföldkő
 költségvetése vagy
 erőforrásterve

 a projektek végrehajtásának felfüggesztése, újra indítása

változik, azt az alábbi változtatáskezelési folyamat szerint kell kezelni.

19/25
A változtatáskezelésért felelős személy a projekt vezető.

A változtatási kérelem dokumentum tartalma (ld. 10_1 sablon).

5.4.1 Változtatás igények rögzítése és karbantartása

A változtatási igényeket Változtatási kérelem adatlapon kell eljuttatni a projekt vezetőjéhez. A
rögzített változtatási igények nem jelentik azt, hogy azok megoldásán bárki dolgozna, vagy dolgoznia
kellene. A változtatási kérelmeket a megrendelő projektvezetője hagyja jóvá vagy utasítja el.
Döntéséhez egyeztet a szállító projektvezetőjével és az illetékes szakértőkkel. Amennyiben egy
változtatás kérelem elbírálásra került, úgy azt megváltoztatni nem lehet, legfeljebb törölni és a
módosítási igény szerint újat felvenni.

5.4.2 A PAD karbantartása

A PAD aktuális, jóváhagyott verzióját csak változáskezelési eljárással, a projekt terjedelmet (scope,
határidő, költségek, minőség) érintő változások esetében, PIB szinten lehet módosítani. A PAD részét
képezi ugyanakkor számos olyan önállóan is értelmezhető melléklet, dokumentum, csatolmány,
amelyek a kezdeti állapotot tükrözik, ezért értelemszerűen a projekt életciklusa során változni fognak.
Ezek tételesen a következők:

 1. sz. melléklet: Részletes projektterv

 2. sz. melléklet: Projektszervezet szakembereinek nyilvántartása
 3. sz. melléklet: Sablonok és formanyomtatványok
 4. sz. melléklet: Kockázatok elemzése
 5. sz. melléklet: Pénzügyi eljárásrend

PAD érvényessége a Vállalkozó oldali projektműködésre:

A PAD általános projektműködésre vonatkozó dokumentum. A projekt életciklusa során jelentős

vállalkozó oldali szereplők részfeladatokra is vállalkoznak. A beszerzéseknél a PAD Vállalkozó(k)ra
vonatkozó kivonatát adjuk ki. A nyertes Vállalkozó(k) a szerződéskötés előtt jogosult a teljes PAD
megismerésére és egyben nyilatkoznia kell, hogy a Vállalkozó(k)ra vonatkozó rendelkezéseit elfogadja.
A teljesítés tárgyából adódó, konzorcium által is elfogadható eltérések a vállalkozói nyilatkozatban
rögzíthetők. Amennyiben jelentős működési módszertani eltérés jelentkezik és szükséges a PAD
módosítása, akkor a PAD változtatási eljárás keretében a leírt szabályoknak megfelelően módosítható.

5.4.3 A változtatás döntési folyamatai

Változtatást a projekt bármely résztvevője kezdeményezhet. Abban az esetben, ha a változtatás a
projekt kereteit nem érinti (pl. csak belső erőforrás átcsoportosításról van szó), a változtatásról a
Projektvezető dönt. A projekt terjedelmének módosításáról a Projektvezető jóváhagyása nélkül a
projektmunkacsoport nem határozhat. A PIB valamennyi terjedelemmódosításról (pl. határidő,
költség stb.) tájékoztatást kap, amelyeket saját döntési hatáskörbe vonhat. A terjedelemmódosulást
a PIB tájékoztatásáig nem lehet végrehajtani.

A változáskezelési folyamat általános rendje:

1. A mindenkori PAD-ban és a vállalkozási szerződésben meg kell határozni, hogy az adott

projektben mi tekintendő változtatásnak és ki kell alakítani a változtatás kezelés folyamatát.

20/25
 2. Változtatási igényt munkacsoport vezetőn keresztül lehet a projektirányításhoz eljuttatni, de
bárki kezdeményezheti. Ezt a változtatási igény adatlap bejelentési részének kitöltésével és a
projektvezetőhöz való eljuttatásával kell indítani. A munkacsoport vezető kitölti a változtatási
igény adatlap Igény azonosítása részét, és a változtatási kérelem státusza szakaszban a
változtatási igény állapotinformációját „Bejelentve” állapotra változtatja (alapértelmezett).
3. Ezután elkezdődik a változtatás hatásainak felmérése. A felmérés során az adatlap változtatás
becsült hatásai szakaszában található pontokat kell felmérnie. Ezek kitérnek a felmérés
lépéseire, a terjedelmi, költségbeli, mérföldkövek időzítésében jelentkező, erőforrásbeli
hatásokra, illetve az esetlegesen jelentkező szerződésmódosítás szükségességére is. Ezen
lépés alatt a változtatási igény állapotinformációját „Helyzetfelmérés” állapotra változtatja. A
változtatás hatásairól a minőségbiztosító véleményt készít a projektvezető részére.
4. A hatásfelmérést követően a projektvezető eldönti, hogy saját hatáskörben kezeli-e (a
változtatási igény állapotinformációját „Döntés” állapotra változtatja) a változtatási igényt,
vagy továbbítja azt döntéskérés formájában a PIB-nek (a változtatási igény
állapotinformációját „Eszkaláció” állapotra változtatja).
5. Amennyiben a változtatási kérelem PIB hatáskörben kerül elbírálásra, akkor a projektvezető
javaslatot dolgoz ki a PIB számára egy döntéskérés formájában. Amennyiben a PIB valamely
dologban nem lát tisztán, úgy újabb szempontok szerinti hatáselemzést írhat elő, amelynek
elvégzése után újabb döntéskéréssel kerül a PIB elé az igény. Amennyiben a PIB végleg
elutasítja a változtatási kérelmet, úgy azt a projektvezető lezárja az adatlapon (a változtatási
igény állapotinformációját „Elutasítva” állapotra változtatja). Kitölti az adatlap jóváhagyás
szakaszát megjelölve a jóváhagyót (mint elutasítót) és az elutasítás tényét.
6. Amennyiben akár projektvezetői, akár PIB hatáskörben született döntés a változtatási kérelem
támogatásáról (a változtatási igény állapotinformációját „Elfogadva” állapotra változtatja),
úgy a projektvezető gondoskodik a változtatás átvezetéséről. Kitölti az adatlap jóváhagyás
szakaszát megjelölve a jóváhagyót és a jóváhagyott terjedelmet és hatásokat. Kijelöli a
felelősöket, akik a változtatás átvezetésében közreműködnek, kiadja az ezzel kapcsolatos
rövidtávú feladatokat, és a változtatást átvezeti az ütemterven és minden olyan
dokumentumban, ami a változtatás szempontjából releváns, amit közzétesz. (a változtatási
igény átvezetési állapotát „Nincs teendő/Átvezetés alatt/Közzétett” állapotra változtatja)
7. Lezárja a változtatási kérelmet és amennyiben szükséges, elindítja a szerződésmódosítási
folyamatot.
A zárási fázisban összesítésre és értékelésre kerülnek a projekt során végrehajtott változtatások, ezek
kezelése és hatásuk.

5.4.4 Változtatásmonitorozás
A változtatások monitorozása oly módon történik, hogy a projektvezető folyamatosan nyomon kíséri
a Változtatási igényeket. A projektvezető minden Projekt beszámolóban külön kitér a változtatási
kérelmekre a PIB felé.

21/25
5.4.5 Változtatás kommunikáció
Az elfogadott Változtatási kérelmeket a projektvezetés feladatlistában kiadja a munkacsoport vezetők
felé. A kiadott feladat összefüggéseiről és hatásáról más területekre, a feladat végrehajtójának
munkacsoport vezetője jelent a projektvezető felé.

7.5 A kockázatkezelés rendje

A kockázatkezelési folyamat:

1. A projekt teljes terjedelmét strukturált kockázatkezelési keretbe kell helyezni, melyhez az

alábbiakban részletezett tevékenységek megvalósítása szükséges. A kezdeti kockázatfelmérés az
indító kockázatkezelési listába kerül, mely a kockázatok felmerülését követően újabb elemekkel bővül.

2. Ezután a projektvezető által összehívott workshop keretében egy előre definiált projekt kezdeti
kockázati lista készül el(lásd 6. sz. melléklet).

3. Ezek után az egyes kockázatok valószínűség/hatás elemzésére kerül sor.

4. Ennek eredménye a kockázati kitettség értékek meghatározása, majd sorba rendezése. A Pareto-
elv szerinti felső 20%-a szerinti kockázattal foglalkozik a projektvezetés folyamatosan, amely a
kockázati események 80%-ért felelős.

4. A projekt során felmerülő kockázatokról kockázat azonosító dokumentum készül, (ld. 11_1. sablon),
melyet a kockázat azonosítója (bármely projektszereplő) a Projektvezetőnek ad át. A projektvezető a
kockázatot megvizsgálja, és amennyiben relevánsnak minősíti, bevezeti a kockázati listára. A
kockázattal kapcsolatban visszajelzést ad a kockázat azonosítójának.

5. Az egyes kockázatokkal kapcsolatban meg kell határozni a kezelés módját is. szerepel. A válaszok
általában a következő kategóriák valamelyikébe esnek:

 Elkerülés – a sajátos fenyegetés kiküszöbölése az ok megszüntetésével. Az erre vonatkozó

tervet elkerülési tervnek hívjuk. A projektmenedzsment team soha nem küszöbölheti ki az
összes kockázatot, jóllehet a sajátos kockázati események gyakran kiküszöbölhetők.
 Enyhítés – a kockázati esemény várt pénzügyi értékének csökkentése az előfordulási
valószínűség csökkentése révén (például a projekt termék működésképtelenségének
kiküszöbölése végett kipróbált technológia alkalmazása) vagy a kockázati esemény
értékének csökkentése révén), esetleg mindkét tényező együttes alkalmazása révén.
 Elfogadás – a következmények elfogadása. Az elfogadás lehet aktív (például egy előre nem
látott kockázatokkal kapcsolatos terv kidolgozása és megvalósítása, ha a kockázati
esemény bekövetkezik) és passzív (például az alacsonyabb haszon elfogadása, ha néhány
tevékenység túllépi a kitűzött határokat).
6. Az azonosított kockázatok állapotának követése a kockázatkezelési listában jelenik meg, mely rész
a heti jelentésnek és a projekt beszámolónak is.

7. A projekt folyamán, mivel klasszifikációja alapján egyszerű projektnek minősül, a kockázatkezelés

követését a projektvezető végzi. A kockázatok változásáról rendszeresen beszámol a PIB-nek.
Amennyiben egy kockázat kritikussá válik, a PIB-et azonnal értesíti.

22/25
 7.6 A problémakezelés rendje
Az előkészítéstől a zárási fázisig a projektvezető tartja nyilván és kezeli a nyitott kérdések listáját. A
megvalósítás során a projektvezető kiemelt feladata annak felderítése, hogy a projekt menetét
valamely nem tervezett rendkívüli esemény, probléma megzavarta-e. Probléma (pl. akadály,
döntéskérés, egyéb jelzés) bekövetkezése és/vagy azonosítása esetén fontos annak vizsgálata. A
vizsgálat alapján lehet dönteni vagy irányt mutatni, végső soron a munkát akadályozó helyzetet
megszűntetni. A zárás során a projektvezető ellenőrzi, hogy nem maradt-e kezeletlen kérdés,
probléma.

A projektvezető megoldhatja a problémát saját hatáskörben (pl. döntést hoz, irányt mutat), illetve
hatáskörét túlmutató probléma esetén azt eszkalálja. Amennyiben a vizsgálat alapján a projektvezető
szükségesnek látja, úgy változáskezelési folyamatot indít. A probléma indukálhat kockázatot is, ebben
az esetben a projektvezető kockázatkezelési folyamatot indít.

Probléma bekövetkezése vagy azonosítása kapcsán az alábbi feladatokat kell elvégezni:

1. Az akadályt kiváltó helyzet megvizsgálása.

2. A helyzet elemzése.
3. Alternatívák, javaslatok kidolgozása.

 A probléma felvetője megoldási lehetőségeket is felsorolhat.

 A projektvezető egyéb szempontokat is figyelembe vehet, mint a problémafelvető.
Bonyolultabb esetben a következőket kell tenni:

 Össze kell írni a tényeket.

 Össze kell írni, mi az, ami jól megy a projektben.

 Össze kell írni, mi az, ami rosszul megy.

 Össze kell írni, mi szükséges ahhoz, hogy megoldjuk a problémát.
4. Döntés meghozatala vagy iránymutatás a további teendőkre vonatkozóan, illetve a probléma
eszkalációja magasabb vezetői szintre.
Az alábbi döntési helyzetek lehetségesek:

 Projektvezető saját hatáskörében képes megoldani a helyzetet.

 Ha ismert, kinek a hatáskörében oldható meg a helyzet, akkor a problémát oda kell allokálni.
 Ha az sem ismert, kinek a hatáskörében lehetne megoldani, akkor azt a projektvezetői
értekezlet vagy PIB szintjére kell eszkalálni.

 Amennyiben a probléma megoldása változást indukál, úgy változáskezelési folyamatot kell

indítani.
5. Indokolt esetben a kockázatelemzés ismételt elvégzése szükséges.

23/25
 7.7 Minőségbiztosítási rend
A minőségbiztosítási rend a minőségbiztosítás folyamatát szabályozza. A minőségbiztosítási rendnek
minimálisan az alábbi elemeket kell tartalmaznia:

 A minőségbiztosító beszámolási kötelezettségei:

 Minőségbiztosítási jelentés készítése mérföldkövenként a leszállítandóról
 A projektvezető részére
 A jelentést emailen továbbítja, és egy aláírt papíralapú példányt is átad a
projektvezető részére

 Minőségbiztosítási megbeszélést a projektvezető vagy a minőségbiztosító

kezdeményezhet ad hoc alapon, de legalább 3 havonta. Ennek során a projektvezető
beszámol a projekt előrehaladásáról, a minőségbiztosító pedig legalább a következőkről:
 az általa elvégzett feladatokról,
 azonosított kockázatokról,
 felmerülő többletfeladatokról,
 változtatások kockázatairól.
 Megbeszéléseken emlékeztető készül, melyet a PIB a soron következő
projektjelentéssel megkap.

24/25
8 MELLÉKLETEK

8.1 Projekt részletes terjedelmi terve

8.2 Erőforrásterv

8.3 Részletes projekt ütemterv

8.4 Projekt kapcsolati tábla (03. sz. sablon alapján)

8.5 A projektben alkalmazott sablonok gyűjteménye

8.6 Projekt kezdeti kockázati lista

25/25