DOMÁNY MÁRIA

A BÁBJÁTÉK
VARÁZSA
ELSÕ RÉSZ

THURZÓ LAJOS KÖZMÛVELÕDÉSI KÖZPONT

ZENTA, 2001
1
 Grafikai szerkesztõ: Pesznyák Erika
Lektor és korrektor: Szloboda János
A fotókat Szénási Oszkár készítette

© Thurzó Lajos Közmûvelõdési Központ, 2001

© Domány Mária, 2001

Felelõs kiadó és szerkesztõ: Hajnal Jenõ igazgató

ISBN 86-83029-11-5

Készült a szabadkai Grafoprodukt Nyomdában

500 példányban

A kötet megjelenését a Magyar Köztársaság

Nemzeti Kulturális Örõkség Minisztériuma támogatta
 ELÕSZÓ

Milyen könyv ez? Végiglapozva azt lehetne hinni, képeskönyv. Gyermekeké, szülõké,
pedagógusoké, egyszóval azoké, akik szeretnek játszani, okoskodni, mulatni, ügyesked-
ni és elgondolkodni ilyen-olyan csodás dolgokon.
A mai gyermekek annyira mások, mint régen. Hogyne lennének mások, amikor meg-
változott körülöttünk a világ. Megváltozott a család élete, megrövidült a családi körben
töltött idõ. Úgy vélem, hogy ennek a könyvnek az olvasgatása hozzájárul a szülõ, a
nagyszülõ, a pedagógus – és a gyermek – közötti kapcsolat kibontakozásához, meg-
könnyítéséhez és a kellemes együttes idõtöltéshez. Lehetõséget ad arra, hogy szülõ és
gyermek néhány érdekes órát szerezzenek egymásnak.
Könyvem több részbõl áll. Ez lesz az elsõ, melyben 18 féle bábu elkészítésének a
módját gyûjtöttem össze. A bábuk papír, pamut, drót, pingponglabda, szivacs felhaszná-
lásával készültek. Az idõsebb gyermekek egyedül is elkészíthetik, a fiatalabbak pedig a
szülõ, a nagyszülõ segítségével. A gyermek számára az a legjobb játékszer, melyet ma-
ga alkot. Bábu készítése közben megismeri a tárgyak, anyagok tulajdonságait, haszná-
lati rendeltetését, a velük való bánásmódot. Ez fejleszti a gyermek képzeletét, kom-
binálóképességét, kézügyességét.
A következõ könyvemben textilbõl készült bábokról írok: a botbábról, a különféle
kesztyûbábokról, a marionett-, ginyol- és párnabábokról, továbbá azokról a bábukról,
melyek játékszerekké (kabalababává) válhatnak, vagy díszei lehetnek az óvodai cso-
portszobának, lakásnak. Különféle terménybábokat is bemutatok, amelyeket szintén já-
tékszernek vagy dísztárgynak is fel lehet használni.
Ezzel is szerettem volna hozzájárulni a kevés számú és szinte hiánycikknek tekinthe-
tõ, bábokkal vagy bábozással foglalkozó könyvek növeléséhez.

3
 A BÁBMÛVÉSZET EREDETE

A bábjáték a mûvészetek õsi ága. A bábmûvészet a színpadi ábrázolás formáival egyen-

rangú mûvészet. A bábjáték színjáték, amelyben az eleven embereket mozgatható bá-
buk helyettesítik. Bármilyen életkorú nézõ számára színvonalas szórakozást és mara-
dandó élményt képes nyújtani. Õshazáját a legtöbb kutató Keletre teszi, de már a
legrégibb idõktõl kezdve a Nyugaton is volt fejlett bábjáték.
Feljegyzések azt igazolják, hogy Indiában évezredek óta ismerték a bábjátékot.
Bábjaik fejlett technikával készültek és mozogtak. A VII. és VIII. században vált szakrá-
lisból világi jellegûvé, megjelent a városokban a köztereken, és egyre inkább népszóra-
kozássá lett.
Kínában a bábjáték, de különösen a magas mûvészi szinten ûzött árnyjáték napja-
inkig kedvelt szórakozás. Ennek a mûvészetnek a kínaiak több mint 4000 éves történel-
mük folyamán mindig elsõrendû fontosságot tulajdonítottak.
A Távol-Keleten nagyméretû, fél vagy háromnegyed ember nagyságú bábuk is sze-
repelnek. A japán bábokat több személy mozgatja, ezen felül más mondja a szöveget is.
A mozgatási technikákat és a bábuk játékstílusát illetõen a jellegzetes japán bábszínház
egyedülálló az egész világon, de az sem kétséges, hogy Ázsia népeinek bábjátéka utol-
érhetetlen és a legtökéletesebb.
A keleti bábkultúra Kis-Ázsián át jutott el a Földközi-tenger partján élõ népekhez. Az
európai bábjátszás elterjesztõit illetõen a kutatók nem tudnak megegyezni. Egyesek a ci-
gányokat tartják a bábjáték európai meghonosítóinak, mások a római légiók nyomában já-
ró mulattatókat. Egy biztos: a bábjáték kontinensünkön is nagyon régen elterjedt, egyik nép
a másiknak adta át, és kölcsönösen hatottak egymásra e mûvészeti ág fejlesztése terén.
Míg a keleti bábjátékok a varázslók mágikus szertartásainak részei voltak, a dél-eu-
rópai népek a keresztény hitvilág elmélyítésére és népszerûsítésére, akár vallási célok-
ra is felhasználták. Késõbb kiderült, hogy a forradalmi eszmék terjesztésére is alkalma-
sak: bábhõseik megleckéztették a zsarnokság kiszolgálóit. Kivétel nélkül minden nép
bábmûvészetében megtalálhatjuk az ilyen bábhõsöket.
A régi, vásári komédiások stílusában, annak jellegzetes alakjait szerepeltetve ját-
szottak az olasz és a spanyol bábosok. Bemutatott darabjaik szókimondó szövege igen
közkedvelt volt. Ezek népszerû bábhõse Pulcinello, aki mindent és mindenkit legyõz.
A vásári bábjáték a francia középkornak is érdekes színfoltja. Népszerû alakja Guignol
(e. ginyol) szövõgyári munkás, aki habozás nélkül száll szembe ellenségeivel. Ez a kesz-
tyûbáb még ma is él. Ismert és közkedvelt az egész világon, és sok jelentõs bábszínmû-
vet írtak róla. A franciák ismerték az úri szalonbábjátékokat is, amelyek irodalmi és ze-
nei mûvek adaptációi voltak.

5
 Az angolok bábhõse Punch (e. pöncs), a Ludas Matyi megfelelõje. Punch volt az an-
gol közéleti fonákságok legnagyobb kritikusa, népszerûsége az egész világra kiterjedt.
A német és az osztrák bábjátszás kialakulása a XII. századtól követhetõ nyomon.
Egyik bábalakja, Hanslvurst kissé ostoba, ügyetlenkedõ figura. Késõbb életrevalóbb tár-
sa, Kasperl (kesztyûbáb) veszi át a helyét, aki közkedvelt bábhõssé válik. Még ma is leg-
népszerûbb alakja a német bábjátéknak, és Ausztriában is hálás közönsége van.
Az orosz bábjátszásra 1917 elõtt a vallásos jellegû betlehemes játék mellett a
Petruska-játékok a jellemzõk. Ez utóbbi olyan bábhõs, aki a nép igazságáért harcol. Az
oroszok egyik kiváló bábmûvésze Obrazcov, nevéhez hatalmas rendszerezõ munka fûzõ-
dik, mely más országok bábmûvészeti tevékenységének is tudományos alapját képezi.
Csehország és Szlovákia bábjátszóinak kedvelt hõse Kasparek. A bábjáték népsze-
rû szórakozás iskolákban, óvodákban, sõt családi otthonokban is. Jelentõs bábfilmeket
is alkottak.
A lengyel bábjátszást régen a betlehemes bábjáték képezte, de az elsõ világhábo-
rú után ezen a téren nagy fejlõdés állt be. Ma már igen sok bábszínházuk mûködik.
Magyarországon elég korán, már a középkorban megjelenik a bábjáték. A vásári,
mutatványos bábozás hõse Vitéz László, a népi bábjáték rettenthetetlen alakja, aki el-
fogja az osztrák császárt, elveri katonáit, sõt beáll Kossuth seregébe is. Ismert bábhõs
még Paprika Jancsi – kissé ostoba, ügyetlenkedõ bábfigura. A magyar bábjátszás iga-
zán a II. világháború után lendült fel. A már említett Obrazcov orosz bábmûvész magyar-
országi látogatása nyomán átvett tapasztalatok fellendítették a munkát, és egyben meg-
határozták a fejlõdés új irányvonalát.
A délszláv térségben folyó bábjátékról kevés adatunk van. A XIX. és a XX. század
elején voltak ugyan vándorló bábszínházak, amelyek szegényes repertoárral rendelkez-
tek. Vásárokban és kiállításokon léptek fel. A bábszínház népi hõse „Kuku Todor” volt. Az
elsõ mûvészi próbálkozások az I. világháború idejére esnek. Ebben az idõszakban Belg-
rádban, Újvidéken és más városokban bábszínházak alakultak.
Zentán 1952-ben kezdtek foglalkozni a bábjátszással az Ifjúsági Kultúregyesület ke-
retében. Eleinte mûkedvelõként mûködtek, de nagyon gyorsan hivatásosokká váltak.
Segítséget a már jól mûködõ, tapasztalatokban gazdag szabadkai bábszínháztól kaptak.

6
 A GYERMEK SAJÁTOSSÁGAI

A korai gyermekkor igen fontos a gyermek testi és szellemi fejlõdésének szempontjából. A

hétéves korig terjedõ idõszak rendkívül „érzékeny” kora a gyermeknek. Egyes hatások
(megrázkódtatások és élmények) maradandó nyomokat hagyhatnak a személyiség alaku-
lásában. A felnõtt szemében jelentéktelennek tûnõ epizódok is mély nyomot hagyhatnak a
gyermek lelkivilágában. A család az elsõ társadalmi környezet, amelyben a gyermek az el-
sõ benyomásokat nyeri, elsõ érzéseit, gondolatait átéli. A gyermek ebben a korban kezdi
megérteni, mi a jó, és mi a rossz. A családban az anya gyakorolja a legnagyobb nevelõi ha-
tást. Szeretetével és gyöngédségével neveli gyermekét.
A 2-3 éves gyermeknek már bizonyos fokig el kell szakadnia anyjától. Ekkor kezd
önállóvá válni. Fontos feladat, hogy kikerüljön énközpontúságából, közösségi lénnyé vál-
jon, de ugyanakkor egészséges éntudata alakuljon ki. A gyermek éntudata erõsödésével
igyekszik érvényesíteni akaratát, s így szembekerül a felnõttek követelményeivel és tilal-
maival. Ezt a helyzetet meg kell oldani anélkül, hogy megtörnék akaratát. Személyisége
harmonikus kialakulásának az a feltétele, hogy kép alakuljon ki benne az õt körülvevõ vi-
lágról. Mindebben hatalmas segítõtársai a gyermeknek a játék és a mese, valamint a
kettõnek az összekapcsolása: a báb.
Az iskoláskor elõtti gyermek nagyon tevékeny. Gyorsan átveszi a környezet hatása-
it. Minden körülötte történõ dolog érdekli, minden történés felébreszti figyelmét és kíván-
csiságát, minden érzékelhetõ dolgot szeret megvizsgálni. ezért a gyermek legfontosabb
tevékenysége és életének lényeges eleme a játék. Alkotó ösztöne és örömkeresése is
játékra készteti, ebben a gyermek a mindennapi élet jeleneteit eleveníti fel. Utánozza
azokat, akiket a legjobban szeret. A gyermek legfõbb vágya, hogy olyan legyen, mint a
nagyok. A játékban a gyermek felnõtté válik, mamává, papává, orvossá. Mindent tud,
amit a nagyok tudnak. A baba és a bábu kedvenc játékszere. Minden gyermek szeret bá-
bukkal játszani már életének elsõ évétõl kezdve.
A gyermek szülei kívánságára nem mindig teszi meg, amit kell, ha azonban azt
mondjuk neki, hogy a baba vagy a bábu is ezt akarja, akkor rendszerint engedelmeske-
dik. A játék hozzásegíti ahhoz, hogy a gyermek kilépjen énközpontúságából. Együtt ját-
szik a többi gyermekkel, tehát alkalmazkodnia kell hozzájuk. Szerepet vállal, gyakorolja
kitartását és akaraterejét. Beleéli magát a másik énjébe, így kikristályosodik saját énjé-
nek tudata. Amikor bizonyos játékokban agresszivitást alkalmaz, enyhít a belsõ feszült-
ségeken anélkül, hogy ezért bûntudatot kellene éreznie. A babát bántja, és nem a test-
vérét vagy pajtását.
Nemcsak a játék könnyíti meg a gyermekben élõ feszültségek levezetését, nemcsak
a játék oldozza fel a gyermeket a bûntudat alól, hanem bizonyos értelemben a mese is.
A mûvészileg értékes mese és bábmese felbecsülhetetlen pedagógiai értéke az, hogy
szemben azzal a „jó”-val, amit a felnõttek parancsként követelnek, a jót egyben kívána-
tossá, vonzóvá is teszi.

7
 A bölcsõdés gyermek figyeli a felnõtt kezén
mulatságosan izgõ-mozgó bábut.

8
 A BÁB ÉS A GYERMEK

A bábu a gyermek élõ barátja. Mellette, vele játszva fejlõdik ki tevékenysége, és alakul-
nak ki kapcsolatai a környezõ világgal. A bábu életét a maga fantáziájával tölti ki, és kül-
alakját a maga fejlõdési fokának megfelelõen formálja meg. A gyermek tudatában nincs
pontos határ a valóság és a képzelet világa között. A valóság és a képzelet a gyermek
számára egyenértékû. Tudatában a lehetséges és a lehetetlen összefonódik, és egysé-
get alkot. A bábuk külön varázsa az, hogy ugyanolyan tulajdonságaik és igényeik van-
nak, mint magának a gyermeknek. Ugyanakkor különös, hogy nemcsak a gyermekekre
hatnak, nemcsak õket vonzzák, hanem a felnõtteket is.
Az óvodáskorú gyermek bábélménye gyökeresen különbözik minden más korosztá-
lyétól. Az 1-7 esztendõs gyermek számára a bábu élõlény, „aki” saját hangján beszél, sa-
ját erejébõl mozog, és a jelenet, amelyet bábok játszanak el, maga a valóság. Két-há-
rom éves gyermek tágra nyílt szemmel, megilletõdötten, de egyáltalán nem meglepve
figyeli a mozgó és beszélõ bábot.
A gyermek számára tehát a bábu élõlény. Ugyanolyan tulajdonságai és igényei van-
nak, mint neki. Ezért a gyermek úgy bánik vele, mint valami élõlénnyel. Még a macinak
is jól kell viselkednie, mosdania kell, aludnia, ennie. Eleget kell tennie mindannak a sok
apró-cseprõ kötelezettségnek, amit a gondos anya megkövetel gyermekétõl. A gyermek
hiszi, hogy a bábu éppen olyan élõlény, mint az ember.
A gyermek számára fõleg állatbábot válasszunk, mert nagyon szereti az állatot, ame-
lyet sokszor épp olyan tehetetlennek, kiszolgáltatottnak érez, mint önmagát. Bele is éli
magát az állat szerepébe, de ugyanakkor az állat mégsem gyermek, mégsem vetélytárs.
Könnyebb megfogadni a szavát, illetve követni példáját. Rendkívül fontos, hogy a bábu
puha, kellemes tapintású anyagból készüljön. Mindig a kicsi, a szép, a mérsékelten le-
egyszerûsített, színes és puha bábok a legkedveltebbek.

A báb személyiségformáló hatása

A bábu erõs hatást gyakorol a gyermekre. Tisztában vannak a bábu igazi lényével. Tud-
ják, hogy egyszerû, holt tárgy, amely sem mozogni, sem beszélni nem tud, tisztában van-
nak azzal is, hogy emberek mozgatják õket. Mégis a legteljesebb mértékben élik át
mindazokat a helyzeteket, amelyek a bábu körül kialakulnak. A lehetetlen a gyermek sze-
me elõtt válik valóra, a kiskakas legyõzi a hatalmas török császárt; a táltos a levegõbe
emelkedik. Mindez nem zavarja õket. Elnyomják tudatukban azt a tényt, hogy a bábu tár-
gy. A bábu szavai s mindaz, ami vele történik, erõsebben hatnak a gyermekre, mint an-
nak az embernek a beszéde és cselekvése, aki a bábuk mozgását irányítja.

9
 A kisebbek nem törõdnek azzal, hogy milyen a bábu külseje. Nem zavarja õket az
sem, hogy az asztalon vagy az egyéb módon rögtönzött színpadon nemcsak a bábuk,
hanem a bábjátékos is látszik. A paraván létezésének vagy hiányának semmi köze sincs
ahhoz, hogy a gyermek életet, érzést tulajdonít a bábozó felnõtt kezén mulatságosan iz-
gõ-mozgó figurának. Csupán arra van szüksége, hogy a történet hõseinek élete hason-
lítson az õ életéhez. A kismacinak fürödnie kell, akárcsak neki. A kiscicának ennie kell,
mint neki is. Hiszik, hogy a játék idején a bábuk élnek, az események, amelyek a para-
ván elõtt zajlanak, valóban megtörténnek velük. A gyermek tökéletesen beleéli magát a
bábjátékba. Errõl tanúskodik a bábszínházi közönség viselkedése, feszült figyelme, he-
lyenként belekiabálása, párbeszéde a szereplõkkel.
Az óvodai bábok egyik jellemzõ sajátossága a kicsinységük. A gyermek szereti a
kedves, kis figurákat, mert a bábuk a színpadról az õ segítségét, tanácsát, véleményét
kérik, velük szemben õ maga erõs, okos és segítõkész lehet. Amikor õ maga a mozga-
tójuk, azok az õ akaratát, elképzeléseit, legtitkosabb vágyait valósítják meg ellenkezés
nélkül. Ezek a bábok nagy teremben, nagy színpadon való szerepeltetésre nem alkalma-
sak. Alakjukat elnyeli a megnövekedett színpad tere és a közönségtõl való távolság. Más
a helyzet az óvodában, ahol csak néhány méter az egész nézõtér.

A kiskakas gyémánt félkrajcárja címû mesét négyéves gyermekek játsszák.

(A felvételt Mucsi István készítette)

10
 A rövidre fogott jelenetek a gyermek mindennapi életének személyes kérdéseit vála-
szolják meg. A hosszabb lélegzetû „jó” mesedarabok már a gyermek táguló látóköréhez
igazodva elvont emberi értékeket, morális igazságokat mutatnak be. Ugyanaz a báb sok-
rétûbb beleélési lehetõséget nyújthat. Képviselheti a testvérkét, de ha a testvérkére meg-
haragszik, akkor átváltozhat boszorkánnyá. Ugyanakkor a gyermek a szülõknek, testvé-
reknek, barátoknak szóló indulatait, velük kapcsolatos konfliktusait a bábura vetíti ki.
Sokkal jobban biztosított a gyermek egészséges fejlõdése, ha mindezt a bábjátékban éli
ki, játssza el, mintha csak belsejében forrna, és súlyként nehezedne lelkiismeretére. A bá-
bozó gyermek beszél, de a bábot beszélteti, így bátrabban fejezheti ki érzéseit és indula-
tait, mint a játékban. A kezére húzott bábfigura verekszik, és nem õ, a csúnya, haragos
szavakért nem õ a felelõs.
A jó bábjáték fejleszti a gyermek képzeletét, erõsíti a megosztott figyelem tartóssá-
gát, az emlékezetet, a gondolkodási folyamatokat. Fejlesztõ hatással van a beszédkész-
ségre, erõsíti a szeretetet, a nyíltságot, a bátorságot. Fejleszti az érzelemvilágot, az er-
kölcsi, esztétikai érzéket.

A bábjáték és a gyermek érzelmi sajátosságai

Az érzelmileg és akaratilag fejlett ember csak akkor nevezhetõ teljes értékû személyi-
ségnek, ha érzelmileg is megfelelõ és kiegyensúlyozott szinten van. A félénkség zárkó-
zottsághoz, a közömbösség passzivitáshoz vezet. Mindezek az érzelmi élet gátoltságá-
ból, illetve fejletlenségébõl erednek. Az érzelmeknek a társadalom szempontjából is
döntõ jelentõségük van. Olyan ember képes a társadalmi célok megvalósítására, aki jól
érzi magát a társadalomban, aki bátor, aki nem ismeri a közömbösséget.
A gyermeknek a környezettel, a világgal való megismerkedését fokozott érzelmi re-
agálás jellemzi. A megfigyelés, a kíváncsiság, a megértés, a felfedezés további megis-
merõ tevékenységre késztet.
Az óvodáskorú gyermek érzelmi nevelésének egyik legfontosabb eszköze a bábjá-
ték. Ennek bizonyítására elsõsorban a kisgyermek érzelmi sajátosságaira kell utalnunk.
A 7 évig terjedõ életkorú gyermek érzelmi lény, a valóságot érzelmei által fogja fel, és el-
sõsorban így is reagál rá. Ezek az érzelmek még nem tartósak, de ismétlõdõ, erõs inger-
hatásra a dolgokhoz való érzelmi kapcsolata már tartósabbá válhat. Érzelmi reakciói az
õszinteség jegyeit tükrözik.
A figyelemfelkeltésnek és -fenntartásnak kitûnõ eszközei a bábjáték látványos ele-
mei. Érdeklõdést keltõ elemek a bábuk alakja, színei, a mozgás és a cselekvés, mely
kellemes élményt nyújt, gondolatokat és érzelmeket ébreszt. Ezt az élményt a hangha-
tások még összetettebbé teszik. A bábjáték egyik sajátossága, hogy szereplõi egyszerû
típusok, általában egyértelmûen jelenítik meg a „jó”-t vagy a „rossz”-at. Ez közel áll a
gyermek érzelmi világához. A másik tulajdonsága az, hogy leegyszerûsíti a valóságot. A
lényeget emeli ki, így megkönnyíti az érzelmi állásfoglalást. A különbözõ ingerhatások a
gyermeket arra késztetik, hogy érzelmileg azonosuljon a szereplõkkel, és részt vegyen
a cselekményben. A bábjáték az érzelmek által megmozgatja a gyermek képzeletét, be-
folyásolja akarati tevékenységét, fejleszti gondolkodását. Ezért állíthatjuk, hogy a bábjá-
ték rendkívül alkalmas az érzelmek kibontakozására és nevelésére.

11
 A bábjáték csodálatos élmény. Az élettelen bábu ilyenkor megelevenedik, és ez a cso-
da újból és újból átélhetõ valóság. A varázslat a gyermek szeme láttára játszódik le. Ezt a
csodát még akkor is élvezi, ha õ maga mozgatja a bábut. Ilyenkor a gyermek egy személy-
ben alkotó, varázsló, az életre keltett figura mozgatója. A bábjáték az érzelmek kivetítését,
megjelenítését teszi lehetõvé; egy jó bábdarab által a gyermek bátorrá, erõssé válik, kiéli
indulatait, vágyait, felszabadítja elfojtott ösztöneit, büntetni és jutalmazni képes. S mindezt
úgy, hogy a valóságban nincsenek következményei. A bábjáték által a gyermeknek a ne-
gatív indulatok levezetése után problémamegoldási lehetõséget nyújthatunk.
A paraván takarást nyújt. Játékra hívó hely, elfed és véd. A valóság szabályai és korlá-
tai közül kiemel. Ezért egyrészt feloldja a gátlásokat, másrészt a védettséggel és takarással
a gyermekben azt az illúziót kelti, hogy õ nem látható. Így szabadon felszínre kerülnek a sze-
mélyiség elfojtott, rejtett, szégyellni való tartalmai, elnyomott ösztönmegnyilvánulásai. A bá-
buval játszó gyermek azonosul a bábuval, annak személyében beszél és mozog. Ez nagy
élmény számára, mert ráfigyelnek, meghallgatják.
Az érzelmi nevelés nagy jelentõségû feladatokat állít elénk, és azok megoldásában
a bábjáték igen jó eszköz.

12
 A BÁBJÁTÉK ÉS
AZ ERKÖLCSI NEVELÉS

Az erkölcs a társadalmi tudat egyik formája. Tartalmát az emberi együttélés normái ké-
pezik. Azokat az érzelmeket, amelyeknek pozitív erkölcsi tartalmuk van (tisztelet, bátor-
ság, szeretet stb.) erkölcsi érzelmeknek nevezzük. Az erkölcsi normák megismerése és
elsajátítása nagy fontosságú szerepet tölt be a gyermek erkölcsi tudatának és magatar-
tásának nevelésében. Megismertetésük akkor hatékony, ha a gyermek azonosulni képes
velük, kész arra, hogy a szóban forgó normák szerint cselekedjék. Ennek során lénye-
ges az érzelmi mozzanat: az erkölcsi tudatossághoz megfelelõ érzelmeknek kell kapcso-
lódniuk. Csak az átérzett erkölcsi ismeretek válhatnak meggyõzõdéssé.
Az erkölcsi fogalmak ismerete fejleszti a gyermek erkölcsi tudatosságát. Ezek a fo-
galmak elvontak, az óvodás gyermek viszont még nem áll az elvont gondolkodás fokán.
A bábjáték a gyermek számára az erkölcsi fogalmakat szemléletes, érzékelhetõ módon,
cselekményes megjelenítéssel mutatja be. Ez a mód elõsegíti a megértést és a fogalmak
alkalmazását is. Így a gyermekek erkölcsi ítéletek alkotására válnak képessé. A gyermek
a cselekményre már a bábszíndarab nézése közben ilyen értelemben reagál. A negatív
jelenségeket elutasítja, a helyes és jó erkölcsi példákkal azonosítja magát. A Hófehérke
és a hét törpe nézõibõl megvetést, tiltakozást vált ki a mostoha igazságtalansága, gyû-
lölködése. Amikor a bábjátékban a jó elnyeri jutalmát, az erõszak büntetését, a kis né-
zõk elégedettek a cselekmény kimenetelével, vagyis erkölcsi kielégülést éreznek. Ha a
gyermekek tevékeny résztvevõi a darabnak, azaz önmaguk is báboznak, az még haté-
konyabb formája az erkölcsi nevelésnek. Így a fokozottabb átélés folytán gyorsabban és
tartósabban szilárdulnak meg a gyermek erkölcsi érzelmei.
Ha a bábozás csoportos formában történik, a gyermek társas ösztöne leplezetlen és
természetes formában, játék közben jut kifejezésre. Felszínre juthat a rejtett agresszió,
a fokozott ingerlékenység, a hatalmaskodás, a szeszélyesség, az ellenségeskedés is.
Ebben viszont kiéli magát, és jobban megérti az erkölcsi normákat. Ugyanígy a gátolt-
ság, a félénkség, a szolgai engedelmesség, a befolyásolhatóság és bohóckodás is kife-
jezésre jut.
A gyermeknek mindig csak pozitív szerepeket adjunk, mert átéli a jót, és pozitív ér-
zelmeket ébreszt benne. Soha ne adjunk negatív szerepeket! Nézõként helyesen tudja
ezeket megítélni, mert a bábszínpad élesen elkülöníti egymástól a jót és a rosszat. Le-
hetõséget ad arra, hogy a gyermek párhuzamba állítsa ezeket, de mint szereplõ ilyen át-
tekintésre nem képes. Maga az óvónõ bábjátszás közben vezetheti rá a gyermeket a he-
lyes útra. Pl. az óvónõ játszani hívja a gyermeket. Az óvónõ bábuja a gyermek bábujának
csokoládét nyújt át. Rövid beszélgetés után kér a csokoládéból. Most dõl el, hogy van-e
hajlandóság benne a csokoládé megosztására, de az óvónõ ezt is tudja irányítani, és így
vezeti rá a gyermeket a helyes útra.

13
 ESZTÉTIKAI NEVELÉS
A BÁBJÁTÉK ÁLTAL

Az esztétikai nevelés feladata az, hogy a környezet megfigyelésével és a mûvészet esz-

közeivel közelebb hozza a gyermeket a valóság szépségének a felismeréséhez, feléb-
ressze és elmélyítse a gyermekben a szép szeretetét, kifejlessze a szép kifejezésének és
élvezésének képességét. Ugyanakkor színezze és gazdagítsa a gyermek érzelemvilágát.
A bábut a szülõ és az óvónõ ismerteti és szeretteti meg a gyermekkel. A bábozás az
óvodában kezdõdik, és ez a gyermek esztétikai élményeinek egyik lényeges forrása. Ha
a gyermek képzelõereje életre keltheti a bábut, annak nevelési szempontból nagy jelen-
tõsége van, mert az a nevelés szolgálatába állítható. Az esztétikai nevelés kiterjed a ne-
velés számos egyéb formájára is: fejleszti a gyermek felfogóképességét és mûvészi kife-
jezõkészségét. Az effajta nevelésnek megfelelõ eszköze a bábu, mivel jól felhasználható
a nevelés képzõmûvészeti, irodalmi, táncmûvészeti és mozdulatmûvészeti feladatának és
a kézügyesség fejlesztésének során is.
Az élményszerûen nyújtott bábjáték segít abban, hogy a gyermek fogékonnyá vál-
jon a bemutatott élményekhez hasonlók átélésére, meg tudja különböztetni a jót és a
rosszat, a szépet és a rútat. A gyermeket az ilyen élmény nemcsak bábozásra csábítja,
hanem a helyesen választott tartalom átélésére is serkenti. A szép és az igaz többszö-
rös, élményszerû átélése a tapasztalat egyre megújuló forrásává válik. Ezzel a szép
megszerettetésének, élvezésének és kifejezési képességének a lehetõsége is megvaló-
sul. Az óvónõ mûvészeti, esztétikai és nevelõ hatásának fokmérõje a tartalmas és
érzelemgazdag gyermeki bábjáték. Ennek közvetett vagy közvetlen hatása még ahhoz
is hozzájárul, hogy abban a gyermekben is kiváltsa a befogadó és alkotó aktivitást, aki-
ben az óvónõ ilyen irányú tevékenysége még nem járt eredménnyel.
A bábozás minden csoportban örömforrás. Az óvodai életet színessé, változatossá,
magát az óvodát pedig vonzóvá teszi. A mindennapi élet szépségeit gyermekközelbe
hozza, elõtérbe állítva a közösségi élet kellemes voltát, s ezzel elõsegíti a valóság rej-
tettebb oldalainak felismerését.
Körülbelül nagycsoportos korukban jutnak el a gyermekek fejlõdésüknek arra a fo-
kára, amikor ugrásszerûen megnõ az esztétikai élmények iránti fogékonyságuk. Ilyenkor
már a hosszabb lélegzetû, csodás elemekkel bõvelkedõ mesejátékokat igénylik.

14
 JÁTSSZON-E BÁBJÁTÉKOT
AZ ÓVÓNÕ?

A gyermek a bábuval rendszerint elõször az óvónõ közvetítésével találkozik. A gyermek a

kesztyûbábot is élõlénynek tekinti, és nem fél tõle. Tanácsát, figyelmeztetését szíveseb-
ben fogadja, mint a felnõttét vagy pajtásét. Vannak, akiket csak a bábu tud felvidítani.
Nagyon jó társ a bábu az óvodakezdéskor. Azt a gyermeket, aki sehogyan sem akar
az óvodában maradni, segítségével megnyugtathatjuk, rávehetjük a maradásra. Kezünk-
be veszünk egy élénk színû, kedves kis állatfigurát, pl. egy sárga kiscsibét. Lassan és
óvatosan az állat hangjával és mozdulataival közeledünk a gyermekhez. Nem azt játsz-
szuk, hogy az állat vigasztalja, kérdezi a gyermeket, jelenetet sem rögtönzünk. Ettõl még
a gyermek elfordul. Inkább úgy teszünk, mintha a kiscsibe a gyermek cipõfûzõjét kukac-
nak vagy a ruhája gombját légynek nézné, és be akarná kapni. Ettõl rendszerint a legfé-
lénkebb, a legvadabb gyermek is feloldódik, és mosolyogni kezd. Ezután saját hangun-
kon mondjuk: „Nem kell itt maradnod. Akkor gyere vissza, ha majd kedved lesz.” El is
engedjük a gyermeket, majd a kiscsibe hangján és mozdulataival utánaszólunk. „Hozzál
nekem csokoládét!” A gyermek rendszerint másnap eljön, és hozza a csokoládét a kis-
csibének. A játékot tovább lehet folytatni. Így a gyermeket arra ösztönözzük, hogy más-
nap újra jöjjön. Nem mi közeledünk a gyermekhez, hanem a bábu. Az sem közvetlenül
szólítja meg õt, hanem a hozzá tartozó tárgyakkal játszik és beszél. Ezzel kívánatossá
teszi az élmény folytatását.
A bábjáték játékosan megjelenít. Szavak helyett színes képekkel, mozgással ábrá-
zol, érzelmeket ébreszt, élményeket kelt. Az élmény szerepe nagyon fontos a gyermek
életében. A bábjáték cselekményének pergésében nézeteltérések során csapnak össze
a különbözõ jellemek. Diadalmaskodik a jó, elbukik a rossz. A gyermek a meseszövés
folyamán együtt él, együtt érez a szereplõkkel. A gyermek teljes mértékben éli át a báb-
játék meséjét. Ezen a módon formálódik jelleme. A bábjáték alaphangulata inkább vi-
dám, humoros legyen, lehetõleg pozitív érzelmeket ébresszen a gyermekben.
Ne féljünk a rögtönzésektõl! Attól sem, hogy a közönséget is bevonjuk az elõadás-
ba. Ha a bábjátéknak nevelõ célja van, ügyeljünk arra, hogy a tanulságok ne legyenek
erõltetettek, ne mondjuk ki õket egyenesen. A gyermekeknek inkább érezniük kell, mint
hallaniuk az elõadásból leszûrhetõ tanulságot.
Az óvodás bábozás közben legelõször a verses mondókával találkozik. Ennek egy-
részt a gyermek és az óvónõ viszonyában mutatkozik meg a hatása, másrészt mint iro-
dalmi alkotásnak a megszerettetésében. (Pl. Hol jártál, báránykám…, Hová mégy te, kis
nyulacska? stb.) A mondókákhoz és egyéb népköltészeti alkotásokhoz kezdetben a leg-
egyszerûbb bábot használjuk. Mindig azt a formát, amelyik az adott helyzetben legjob-
ban megfelel.

15
 Késõbb irodalmi mesét és népmesét is eljátszunk. A népmese „õsi hagyományok
rejtjeles õrzõje”. Olyan eszméket tolmácsol a bábuk útján, amelyek a gyermek személyi-
ségének fejlõdését, kibontakozását szolgálják. Megtanítják a szép, az igaz és a jó meg-
látására, egy tisztább életforma szeretetére. A passzív gyermek is érzelmi, értelmi, aka-
rati ösztönzést kap, és annak hatása huzamosabb ideig észlelhetõ. A bábelõadásokon
bizonyos feszültség hatása alá kerül a gyermek, a megfelelõ befejezés esetén azonban
feloldódik, megnyugszik.

Végzõs nagycsoportosok rögtönzött bábjátékot adnak elõ a kisebbeknek

16
 JÁTSSZUNK BÁBJÁTÉKOT
A GYERMEKKEL!

A gyermekek már életük elsõ évétõl kezdve szeretnek bábokkal játszani. Legkedvesebb
játékszerük a bábu. Játszadoznak velük, és korlátlan képzeletük révén megelevenítik
õket. Ha a gyermekek nevelését és szórakozását irányító személy mûvészi módon meg
tudja eleveníteni bábuikat, akkor érdeklõdésüket könnyen terelheti a bábszínház felé. Ha
a szülõ vagy az óvónõ a gyermek elõtt úgy becézi és gondozza a bábukat, mintha élné-
nek, akkor az ilyen fejlõdési fokon álló gyermek is hamarosan így játszadozik velük.
Azok a gyermekek, akik maguk is részt vehetnek a bábjátékban, késõbb már egy-
szerûen nem tudnak felhagyni az ilyen játékkal. Ezen a fejlõdési fokon álló gyermekek
gyakran maguk is szerveznek bábszínházat, ismert meséket adnak elõ, vagy maguk ta-
lálnak ki kis történeteket. Adjunk a gyermek kezébe bábukat, ha ilyen érdeklõdést ta-
pasztalunk! Gyorsan megtanulják, hogyan kell mozgatni õket. Ezek a gyermekek felélén-
külnek, mindent be akarnak mutatni a bábuk segítségével. Ez igen kedvezõ alkalom
arra, hogy ajtót nyissunk nekik a bábjáték és a mûvészetek világába.
A gyermekek bábjátékához bábos élményre is szükség van. A gyermekben az után-
zási hajlam ebben a korban igen fejlett. Az óvónõ bábozása, valamint egyes bábszínházi
élmények hatása észrevehetõ a gyermek bábjátékában. Már a négyéves gyermek is szí-
vesen játszik bábjátékot. A kisebbek mindig olyant, amelynek a cselekménye változatos
és tréfás, szövege kevés. Ilyen például A kiskakas gyémánt félkrajcárja címû mese. Az
idõsebb gyermekek már nagycsoportos korukban hosszabb lélegzetû, csodás elemekkel
bõvelkedõ mesejátékot szeretnek játszani. A bábos legnagyobb öröme, ha elõadásának
közönségsikere van. Ezért a másik óvodáscsoportból hívjunk nézõközönséget!
A bábjáték teret ad azoknak a gyermekeknek is, akik nyilvános fellépés közben lám-
palázzal, zavarral és egyéb gátlásokkal küzdenek. A paraván mögött rejtõzködve bátor-
ságra kapnak. Az ilyen gyermekek önbizalma és önértékelése megnõ, és megszokják a
közönség elõtti fellépést. A bábbal játszó gyermek leveti félénkségét, gátlásait, sikerél-
ményhez jut. Személyiségének háttérben maradásával kudarc esetén sem olyan nagy a
lelki sérelme, mint amikor személyesen szerepel, mert sikertelenségét a bábra háríthat-
ja. Így bátrabbá, gátlástalanabbá válik, minthogy bábbal való szereplés esetén kevesebb
a kockázat.
A bábjáték igen alkalmas indulatok, érzelmek jelzésére. A lelki sérelmek eljátszása
az indulat levezetését szolgálja. Megfelelõ javító játék sugalmazásával a gyermek pozi-
tív irányú fejlõdése az eredmény. A lelkileg sérült gyermek a paraván mögött, amely a
külvilág elõl eltakarja, személyiségének elfojtott érzelmeit a bábu által kivetíti. A számá-
ra megrázó élményeket, amelyeket nem tud másként feldolgozni, a bábjátékban újból
felidézi, és megszabadul tõlük.

17
 Az árnyjáték

Az árnyjáték sokban különbözik a bábjátéktól, minthogy nem magukat a bábukat, hanem

csak árnyékukat látják a nézõk. Az árnyjátékosok és a nézõk között átlátszó fehér vász-
nat feszítenek ki. Mögötte mozgatják az átlátszatlan anyagból (kartonból) kivágott vagy
színes, mozgatható végtagú figurákat, amelyek mögött van a fényforrás, s így az árnyé-
kok a függönyre vetítõdnek. A nézõk figyelemmel kísérhetik a bábuknak, illetve árnyé-
kuknak a mozgását. Az árnyfigurák legtöbbször síkbábok, testüket pálca tartja mereven.
A bábuk és a díszlet színes, áttetszõ anyaggal kombinálva érdekes látványt nyújt a né-
zõk számára.

Színes árnyjáték

18
 HOGYAN KÉSZÍTSÜNK BÁBOKAT?

A legegyszerûbb, a legõsibb a botbáb. Merevsége mellett is kedves a gyermek számára.

Különösen a fiatalabb korosztály bábjátékára alkalmas.
A kesztyûbáb a legkifejezõbb mozgásokra képes, és a nagyobb gyermek bábjáté-
kához a legalkalmasabb. A gyermek az ilyen kesztyûbábhoz testközelségbe kerül. Úgy
érzi, mintha õ maga volna a megelevenített figura, mivel a kezére húzott báb az õ hatal-
mában van.
A jó báb rendeltetésétõl függetlenül mindig szép. A gonosz királyt ne személyében,
hanem külalakjában szépítsük meg! Még a mesebeli csúnya lány sem lehet visszataszí-
tó. A szegénység jelzésének is megvan a maga módja. A mesebeli szegény leány bábu-
jának ruhája nem lehet piszkos vagy rongyos. Elég néhány színes folt a szoknyáján a
szegénység érzékeltetésére. Ügyelni kell az életkor jelzésére is. Pl. a kutyának kiskutyá-
ja van, a kacsának kiskacsája, amely méretben is kisebb.
A jó báb fõ jellegzetessége az egyszerûség. Az óvodások rajzai sokat segíthetnek,
minthogy ezek a rajzok is egyszerûek, és pontosan tükrözik azokat a jegyeket, melyeket
a gyermekek fontosnak tartanak. Lényegesen nagyobb jelentõsége van a gyermek szá-
mára a felismerésben a formának, mint a színeknek.
A bábjáték aktivizáló hatása abban is érvényesül, hogy a gyermek részt kíván ven-
ni a bábuk, a díszletek és a kellékek elõállításában is. A bábkészítés tág teret nyújt a
gyermek kézügyességének, sokoldalú alkotó tevékenységének a fejlesztésére.
A gyermek bábut készít. Tudomásul vette, hogy a testnek kiterjedése van. Színér-
zékét is kielégítette, amikor a bábut kifestette. Képzelõereje is mûködött, amikor a bábut
megformálta, és kifejezésre juttatta elképzelését. Amikor már valamennyi képzõmûvé-
szeti igényét kielégítette, és képzeletét a bábu alakja kellõképpen gazdagította, a bábu
a gyermekben valójában életre kel. Szeretné, ha a bábu beszélne és mozogna. Ezért ját-
szik, beszélget vele. Most már így formálja a szöveget, és ez az út vezet az irodalmi ele-
mek további alkalmazásához.
A legegyszerûbb bábok elkészítéséhez együtt fogjunk hozzá a gyermekekkel. Olyan
formákat válasszunk, hogy a gyermekeknek ne legyen más feladatuk, mint hogy kifes-
sék, kivágják, összeragasszák, hajtogassák, összevarrják.
A bábkészítésben a gyermekek örömüket lelik. De örömük csak akkor válik teljessé,
ha a létrehozott bábot játékukban a színpadon is felhasználhatják. A gyermeki alkotó
munka a bábszínpadon kap értelmet.
Most néhány bábu mintáját mutatom be, amelyet a kisebbek felnõtt segítségével, a
nagyobbak pedig többségükben már önállóan is el tudnak készíteni.

19
20
 Bohóc

Rajzold meg a bohóc testét egy kartonlapra; a ruhát, a sapkát, a nyakcsokrot, a kesz-
tyût, a cipõt különbözõ színû papírra! Aztán vágd ki! Ragaszd rá a kivágott részeket a
kartonlapból kivágott testére, majd alakítsd ki a szemét, száját!

A BOHÓC TESTE

21
 3 db

2 db

2 db

2 db

22
Kész a bohóc. Erõsíts hozzá egy hosszú
hurkapálcát, és már játszhatsz is vele!

23
 Pálcásbábuk és tipegõk

Négyéves gyermekek
bábukat készítenek

24
 Tipegõ

Rajzold le a baba testét egy kartonlapra, a ruháját, a haját, az arcát, a kézfejét, a gallérját,
a zsebet, a gombokat pedig különbözõ színû papírra, és vágd ki! Ragaszd a kartonpapír-
ra a kivágott részeket. Rajzold rá az arcát!

A BÁBU TESTE

25
 2 db

2 db

26
Ragaszd össze hátul a szoknya két szélét,
dugd bele két ujjadat, és már tipeg is a babád!

27
 A BÁBU TESTE

Rajzold le a bábu testét egy kartonlapra; a haját, az arcát, az ingét, a nadrágját,

a cipõjét pedig különbözõ színû papírra, majd vágd ki!

28
Ragaszd rá a kivágott részeket a kartonlapra, majd
ragassz vagy rajzolj szemet, szájat, orrot!

29
Két ujjad tedd az ing kivágott részébe,
és már mozog is a bábud.

30
Készíthetsz kislányt is, csak szoknyába öltöztesd! Ügyelj a hajára! A ruháját mintázhatod
pöttyökkel, virágokkal, csillagokkal stb. Ha készítesz egy kislányt és egy kisfiút, akkor
már beszélgetni is tudnak.

31
 Négyévesek munka közben

Játék a kész bábukkal

32
 Marionett

Rajzold a bábu testét, lábát, kezét egy kartonlapra, haját, arcát, ruháját, pedig különbö-
zõ színû papírra, majd vágd ki! Bábudra szerelj zsineget!

33
34
2d
b

A BÁBU TESTE

2d
b
A kivágott részeket ragaszd a kartonlapra! Rajzolj szemet, szájat. A lábakat lazán varrd
a ruha aljára, a kezeket ugyanilyen lazán illeszd a vállhoz!
Ha finomabb mozgást szeretnél, akkor a kezekre, lábakra cérnaszálat kötsz, és fel-
vezeted a drótra a kampóig.

35
36
Ugyanezt elkészítheted macival vagy másmilyen bábbal is.

37
 Kesztyûbáb

Hajts ketté egy színes papírt, rajzold

rá a báb fejét, azután vágd ki!

38
 Ragaszd körbe a fejét úgy, hogy a három
középsõ ujjadra rá tudd húzni.

Megfelelõ színû kesztyût vagy zsebkendõt is

használhatsz.

39
Találhatsz ki másfajta bábfejet is.

Öt-hatévesek munka közben

40
Henger- vagy csõbáb

Három fajta csõbábot készíthetsz: ujjra,

kézfejre és karra húzhatót. Vegyél meg-
felelõ színû, keményebb papírt, és ra-
gaszd össze úgy, hogy az ujjadra rá tudd
húzni. Készíts orrot, szemet, szájat, majd
pamutból hajat!

41
 A nyulat is hasonló módon készítheted el,
csak a füle alsó részének két sarkát hajtsd
egymásra, és így ragaszd a csõ belsejébe!

Ha minden ujjadra készítesz egy-egy bá-

bot, akkor öt bábbal játszhatsz egyszer-
re. Mindig azt a bábut mozgasd, amelyik
éppen beszél!

A kézfejre való bábut a toalettpapír

belsõ hengerébõl készítheted. Vond
be megfelelõ színû papírral!

42
Mielõtt a színes papírt a hengerre ragasz-
tod, alakítsd ki a megfelelõ arcot. A maci
fülét – akárcsak a nyúlét – a csõ belsejébe
ragaszd! Húzd a három középsõ ujjadra,
de megfelelõ színû kesztyût vagy zseb-
kendõt is használhatsz.

43
 A karra való báb keménypapírból készül.
Olyan vastag hengert formálj, hogy fel
tudd húzni a könyöködig, de a kézfejed ne
látsszon ki! Amikor a bábot beszélteted, az
egész karod mozogjon!

Öt-hatévesek csõbábot készítenek

44
Madarak

Hajts ketté egy színes papírt, rajzold rá a ma-

darat, azután vágd ki! Így két azonos méretû
madarat kapsz.

45
Vegyél két különbözõ színû papírt, és harmo-
nikaszerûen hajtsd össze! Különféle mintá-
kat is nyírhatsz bele. Ez lesz a madár farka
és szárnya. A farkat ragaszd a két kivágott
madár közé, a szárnyát pedig a megjelölt he-
lyen húzd át!
Már röpülhet is a madár, csak erõsítsd
egy hosszú hurkapálcára!

46
Nagyon szép a pulyka és a páva is, ezeket
árnyjátékban is felhasználhatod. Ugyanúgy
készülnek, mint az elõbb leírt madarak.
A farkát három különbözõ színû és
nagyságú papírból vágd ki, és ragaszd
nagyság szerint egymás mögé a két papír
közé (a legkisebbel kezdd)!

Ha széthajtod a színes papírokat,

vagyis a madár farkát, igazi pá-
vád lesz.
Ne feledkezz meg a bóbitájá-
ról sem! Már csak a hurkapálca hi-
ányzik.

47
 Hajts ketté egy színes papírt, rajzold
rá a madarat, és vágj éles szikével kü-
lönbözõ mintákat a madár testébe! Vi-
gyázz arra, hogy az összehajtott papír
ne csússzon el, utána pedig nyírd ki a
madár testét! A két madár közé ra-
gassz különbözõ színû celofánpapírt.

Ugyanígy készítsd el a szárnyát is, majd

bújtasd át a megjelölt helyen!

Erõsíts hozzá egy hosszú hurkapálcát!

Nemcsak bábjátékhoz, hanem árnyjá-
tékhoz is nagyon mutatós.

48
 Munka közben

Öt-hatévesek az elkészült bábokkal

49
 Bábu pingpong- vagy teniszlabdából

Vágj ollóval a pingpong- vagy a teniszlab-

dába lyukat, fess rá temperával szemet,
szájat, de ragaszthatsz rá színes papírból
is. Pamutból csinálhatsz neki hajat, baj-
szot, szakállat.

50
Mutatóujjadra tégy zsebkendõt úgy, hogy
a hüvelyk- és középsõ ujjad kilátsszon
alóla, majd dugd be a zsebkendõ csücs-
kével együtt a labda nyílásába!
Ezzel már el is készült a te legjobb
barátod. Eleven kis lény, azzá változik,
amivé akarod.

51
 Kúpbáb

KAR

Színes papírból csavarj tölcséreket, és a

megjelölt helyen vagdosd be ollóval! A fe-
jét, a karokat a bevagdosott részeknél ra-
gaszd a ruhához!

52
 GALLÉR

A BÁBU TESTE

53
 FEJ

HAJ

A hajat keskenyen nyirkáld be, és a tölcsér belsõ felületén

ragaszd a fejre, a gallért pedig a nyakhoz! A ruhát díszít-
heted pöttyökkel, virágokkal, csillagokkal stb.
Látod, milyen szépen sikerült? Csak bátran! Díszít-
heted vele a szobádat is.

54
A kezed fejét dugd a ruha tölcsérébe,
így játszhatsz a bábuval, de dughatsz
bele hosszú hurkapálcát is.

55
 Hat-hétévesek kúpbábokat készítenek

Játék a kész bábukkal

56
Krepp-papír báb

Gyûjts össze sokféle krepp-papírt! Szivacsból

faragj egy gömböt, majd vegyél egy hosszú
hurkapálcát, és szúrd a szivacsgömbbe! Bele
is ragaszthatod, hogy késõbb ne essen ki.
A gömböt vond be vékony mûvattával,
majd megfelelõ színû puha krepp-papírral! A
nyaknál jó erõsen kösd meg, ahol kevesebb a
ránc, ott lesz a bábu arca.

57
A ruháját legjobb a csokorkészí-
tésnél használt krepp-papírból
készíteni. A ruha alsó szélét úgy
kell kifodrozni, hogy ujjaddal két-
szer, oda-vissza hajtod, közben a
papírt jó erõsen megnyomod. A
papír felsõ szélét fércöltésekkel
húzd össze, és kösd a baba nya-
kára! Hátul a ruha nyitott részét
ragaszd össze!

58
A ruha ujját is fércöltésekkel húzd ösz-
sze, és a baba nyakánál szorosan kösd
a ruhához!

Hogy ne látsszon ez a sok kötés, ugyanezzel a módszerrel

gallért készíthetsz neki.

A haj úgy készül, hogy a krepp-pa-

pírt keskenyen bevagdosod, és a
fej tetejére ragasztod.

59
A baba kézfejét a ruha ujjába ra-
gasztod. Szemét, száját össze-
gyûrt krepp-papírból készíted. Te-
hetsz szalagot a hajába, vagy
kalapot a fejére.

A kisfiú a lánybábutól csak abban

különbözik, hogy az inge rövidebb,
és az ing alá, a hurkapálcához kö-
töd a nadrág szárát.
Már ketten vannak. Beszélget-
ni és játszani is tudnak egymással.

60
Ugyanígy színes celofánpapírból is készíthetsz bábut

Árnyjáték celofánpapírból készült bábokkal

61
 Hétévesek munkába merülve

A gyerekek élvezik munkájuk eredményét

62
Lepke krepp-papírból

Vegyél puha krepp-papírt. Tegyél bele

mûvattát, és sodord fel úgy, mint a rétest.
A papír szabad szélét ragaszd el!

63
 Négy helyen kösd össze úgy, hogy ezzel
formálod meg a lepke testét!

Készíts megfelelõ formát a szárnyaknak.

Cikk-cakkozd be, és fércöltésekkel húzd
össze!

A test oldalába éles szikével vágj

egy kis rést, nyomj bele ragasz-
tót, és ide helyezd a szárnyakat.

64
A lepke szemének és szarvának gyûrj és so-
dorj össze krepp-papírt, és ragaszd a fejre!
Utána a lepke testének alsó részén szikével
megint egy kis lyukat vágsz, ragasztót nyomsz
bele, és ide dugod be a hurkapálcát. Szebbnél
szebb lepkéid már röpködhetnek is!

65
 Pamutbábok

Nyolc fogpiszkálót szúrj egyenletesen egy

keskenyre szelt parafa dugóba vagy geszte-
nyébe. Ha nincs egyik sem, akkor két kar-
tonlapból kivágott kör közé ragaszd õket!

66
A pamutot kösd az egyik fogpiszká-
lóhoz, majd a fonalat folyamatosan
hajtsd egyszer a fogpiszkálókra, amíg
csak tart belõle! A pamut végét kösd
el, hogy ki ne fejtölõzzön.

A bábu hajához a pamutot többszörösen

összehajtod, középen a fejhez erõsíted, és
utána megformálod, ahogy neked tetszik.
A szemhez két egyenlõ hosszú pamutot
külön-külön sodorj össze, és vegyítsd egy
kevés ragasztóval, tenyeredben formáld
szép gömbölyûre! A száját ugyanígy for-
máld meg, és ragaszd a helyére!

67
Vegyél egy kartonlapot vagy egy vonalzót, erre csavarj rá megfelelõ mennyiségû pamu-
tot! Ez lesz a baba ruhája. Óvatosan húzd le, és húzzál át rajta egy erõs cérnát vagy fo-
nalat! Kösd meg, és így erõsítsd a baba fejéhez! Ezt díszítheted is.
Ha játszani akarsz vele, akkor erõsíts hozzá egy hosszú hurkapálcát. Ha dísznek
akarod használni, akkor a fejéhez erõsíts egy szál cérnát!

68
A babát másképpen is elkészít-
heted. Két kört formálj ki fog-
piszkálókra tekert fonálból, de
vigyázz arra, hogy a fej kicsit ki-
sebb legyen, mint a test. Ezt a
két kört erõsítsd egymáshoz. A
nyakába pamutból nyakcsokrot
he-lyezz, hogy ne látsszon a
kötés.
Ez a bábu dísznek is na-
gyon szép, és a bábjátéknál is
jól mutat.

A bohóc két félkörbõl készül, amelyek-

hez a fogpiszkálókat kartonból kivágott
két félkör közé ragaszd.

69
 Ezt a két félkört szõdd be különbözõ színû
pamuttal, és erõsítsd egymáshoz. Ez lesz
a bohóc teste.

Három fogpiszkálót ragassz két kartonból kivá-

gott kör közé. Ez lesz a sapkája. A sapka végére
bojtot tegyél!
Használhatod dísznek és bábjátékhoz is.

70
Végzõs nagycsoportosok pamutbábokat készítenek

Gyerekek az elkészült bábokkal

71
 Bojtból, pomponból készült bábu

Vegyél egy kartonlapot vagy vonalzót, de

vastagabb ceruzát is használhatsz attól füg-
gõen, hogy mekkora bábot akarsz készíteni.
Fektess rá egy nagyon erõs cérnát, és így
csavarj rá sok pamutot, hogy dús bojtot kapjál.

72
A pamutot óvatosan húzd le, és nagyon erõ-
sen kösd meg a cérnát, csak ezután vágd
szét a pamutot. Ez lesz a bábu teste, mint-
hogy az egészet alulról kezded felfelé építe-
ni. Vigyázz a cérnára, mert ezzel kötöd a
gallért a bábu testéhez.

A gallérnak kevés pamutot csavarj össze, is-

mét kösd meg a cérnát, majd a pamutot vágd
el, és igazítsd szépen szét. Ezt a testhez kö-
töd. Most a gallér cérnáját hagyd meg!

A fejét ugyanígy készítsd el, csak valamivel

kisebb legyen! A gallér cérnájával kösd a
fejet a testhez!

73
 A végén a hajat kötöd a fejhez,
és a hajnak a cérnája marad ki,
amellyel bárhova felakaszthatod
a bábut. A szem, száj, orr ra-
gasztóval elvegyített, összegyúrt
pamutból készül, és a helyére
ragasztod.

Télapót is ugyanígy készíthetsz, csak a haját,

a bajuszát és a szakállát szétszedett vagy
szétfésült pamutból ragaszd hozzá!

74
Drótból készült bábu

Lehetõleg csak PVC-szigetelésû, színes dróthu-

zalokat használj! Kb. 40 cm hosszú drótot hara-
pófogóval vágj el, hajtsd ketté úgy, hogy a bábu
fejrészét kerekre húzd ki, majd a két drótot tekerd
össze a megfelelõ hosszúságú testrésznek!

75
 Ha a drótot sodrod, vigyázz arra, hogy
mind a két szára egyszerre tekeredjen! A
két drót végébõl formáld meg a lábakat.

Vágj le a karoknak egy 20 cm hosszú

drótot, húzd át az összecsavart drót kö-
zött, majd egyszer csavard rá a testre, s
már öltöztetheted is. Adhatsz rá színes
papírból, krepp-papírból vagy celofánpa-
pírból készült ruhát.

76
 Ragaszthatsz neki arcot, hajat. Tehetsz a
hajába szalagot, vagy a fejére sapkát. A
ruháját díszítheted is.

A színes celofánpapírba és krepp-papírba öltöztetett bábu

az árnyjátékban nagyon mutatós

77
 Bábuk díszszalagból

Vegyél egy megfelelõ színû, széles dísz-

szalagot, és a két végét vékonyítsd el! A
szalagot hajtsd kettõbe, és végeit sodord
össze: ez lesz a baba feje.

78
Ha nincs elég széles szalagod, akkor készíthetsz bá-
but három egyenlõ hosszú, vékonyabb szalagból is. A
szalagokat egymás tetejére helyezed, csak kicsit szét-
húzod, majd összeragasztod.

A karhoz és a lábhoz két keskeny szalag kell, ezeket szé-

lességükben hajtsd ketté, a lábát pedig hosszában is!

Mindezt jó erõsen a baba nyakához kö-

töd. Már készen is van, csak fel kell öl-
töztetni.

79
A testet elõre elkészített szalagcsokor
közé erõsíted. Ezt a szoknyát készít-
heted szélesebb, keskenyebb vagy
csigásan csavarodó szalagból is.

A kéz- és a lábfejet kés élével hir-

telen húzd végig, ettõl a szalag fel-
pördül. Ragassz neki szemet, szá-
jat és szép, göndör hajat!
Ha mozgatni akarod, akkor erõ-
síts hozzá alulról egy hosszú hurka-
pálcát! Mozgathatod felülrõl is, vagy
akár dísznek a falra akaszthatod.

80
Ûrlények

Csokidesszert papírjából vágj ki

egy darabot! A mélyedésekbe ra-
gassz színes celofánpapírt vagy
krepp-papírt szemnek, szájnak
vagy orrnak!
Ragaszthatsz neki fület,
szarvat, hosszú szempillákat, ki-
álló fogakat, attól függõen, hogy
milyen bábut szeretnél.

81
A bábu ruháját egy darab színes
nejlonfóliából készítsd, amelyet
mûszaki cikkek csomagolásánál
használnak. Fércöltésekkel húzd
össze, és kösd a bábu nyakához
erõsített hurkapálcához!

Karjának a fóliát gömbölyítsd össze, a két végét

kösd meg, és erõsítsd a bábu ruhájához. Már játsz-
hatsz is vele!

Árnyjáték

82
 Szivacsbáb

Ahhoz, hogy egy bábut szivacsból ki tudj faragni, nagyon sok gyakorlásra van szüksé-
ged. Legjobb, ha labdával kezded. Vegyél egy négyzet alakú szivacsot, nyírd le dombo-
rúra a széleit, majd a sarkait is. Vigyázz arra, hogy mindig kicsit vágj a szivacsba, ne-
hogy elfaragd. Ha készen van a labda, akkor fejnek is felhasználhatod.
A kacsa testét rajzold a szivacs egyik oldalára, és próbáld ollóval megformálni! Ha
nem sikerül, akkor a következõ már biztos jobb lesz. A fejét ragaszd a testéhez. Filcbõl
vagy színes keménypapírból készíts neki csõrt, lábat! Ne feledkezz meg a szemérõl
sem! Ilyen módon különféle állatokat formálhatsz. Nagyon szép dísz lesz a szobádban.

Látod, milyen szépek ezek a bábuk? A tiéid is lehetnek ilyenek. Csak ne keseredj el,
ha elsõ próbálkozásra nem sikerülnek! Próbáld meg még egyszer! Látod, már milyen jól
sikerült? Csak bátran! Segítségül hívhatod idõsebb testvéredet, anyukádat, nagymamá-
dat. Érdekes játék és szórakozás lesz ez így együtt. Bábjátékot is játszhattok, akár egy
kis mesét is rögtönözhettek.
Kiscsoportos óvodásokkal játszottuk A kiskakas gyémánt félkrajcárja címû mesét,
amit a következõ oldalon találsz. Ha többen vagytok, ti is eljátszhatjátok. Jó játékot!

83
84
 A KISKAKAS
GYÉMÁNT FÉLKRAJCÁRJA

Szereplõk Kakas
Török császár
Gazdasszony
Háremhölgyek
Szolgák
Darazsak
Dobos
Szín A paravánon egy kút és egy méhkas.
A paraván mögött egy méter távolságra egy kis ház erdõvel.
A török császár kastélya erdõvel.

A szereplõk a paravánt és a díszletet viszik be a helyszínre. A szolgák a paraván

elõtt menetelnek, vezetik be a török császárt. Elõl a dobos dobol.

Szolgák

Amikor a paravánt és a díszletet beviszik a szereplõk, a szolgák a paraván mögé

menetelnek.

Gazdasszony (söpröget a ház elôtt)

85
Kakas (kapirgál a szemétdombon)

Gazdasszony (a kakashoz megy és a Nagytaréjú… dallamára énekli)

Kukurikú, kiskakas!
Mért vagy olyan tarajas?

Kakas Azért vagyok tarajas,

Mert a nevem kiskakas.
(Talált egy gyémánt félkrajcárt.)
Kukuríkú…! Kukuríkú…! Kukuríkú…!

Gazdasszony (a Nagytaréjú… dallamára)

Kukuríkú, Kelemen!
Mit leltél a szemeten?

Kakas Egy rézgarast, kikeri!

Aki kéri, jöjjön ki!
(A kakas kukorékol, közben a szín változik.)

Szolgák (a szín változásával menetelve jönnek elô)

Aki nem lép egyszerre,

Nem kap rétest estére.
Mert a rétes nagyon jó,
Katonának nem való!

Török császár (jön a kakassal szembe)

Kiskakas, add nekem a gyémánt félkrajcárodat!

Kakas Nem adom biz én, kell a gazdasszonyomnak!

(Hadakoznak, a török császár erôvel elveszi a garast.)

86
Háremhölgyek (elôjönnek és táncolnak)

Kakas Kukuríkú, török császár,

add vissza a gyémánt félkrajcárom!

Török császár Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kiskakast,

hogy ne kiabáljon, vesd bele a kútba!

Szolgák (megfogják a kiskakast)

Dobjuk a kiskakast a kútba!
Hóórukk! Hóórukk! Hóórukk!
(A szolgák felsorakoznak, és a helyükre menetelnek
a Sárgarépa, pasternák… dallamára.)

Nem megyünk mi messzire,

csak a várunk végire.
Ott sem leszünk sokáig,
csak tizenkét óráig.

Kakas Szídd fel, begyem, a sok vizet!

Szídd fel, begyem, a sok vizet!
(A török császár ablakára repül.)
Kukuríkú, török császár,
add vissza a gyémánt félkrajcárom!

Török császár Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kiskakast,

vesd bele az égô kemencébe!

Szolgák (megfogják a kiskakast)

Dobjuk a kiskakast az égô kemencébe! Hóórukk! Hóórukk!
(A szolgák felsorakoznak és a helyükre menetelnek
a Sárgarépa, pasternák… dallamára.)

87
 Katona bácsi, hopp, hopp, hopp,
adjon egy kis cvibakot!
Ha nem ad cvibakot,
beverjük az ablakot!

Kakas Ereszd ki, begyem, a vizet, hadd oltsa el a tüzet!

Ereszd ki, begyem, a vizet, hadd oltsa el tüzet!
(A török császár ablakába repül.)
Kukuríkú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!
Kukuríkú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!

Török császár Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kiskakast,

vesd bele a méhkasba, had csípjék agyon a darazsak!

Szolgák Dobjuk a kiskakast a méhkasba!

Hóórukk! Hóórukk! Hóórukk!
(Bedobják, felsorakoznak, és a helyükre
menetelnek a Sárgarépa, pasternák… dallamára.)

Katona bácsi, nagy fülû,

elmaradt a többitû,
ha levágják a fülit,
utoléri a többit.

Kakas Szídd fel, begyem, a darázst!

Szídd fel, begyem, a darázst!
(A török császár ablakába repül.)
Kukuríkú, török császár,
add vissza a gyémánt félkrajcárom!
Kukuríkú, török császár,
add vissza a gyémánt félkrajcárom!

Török császár Eredj, te szolgáló, hozd ide azt a kiskakast,

hadd tegyem ide bô bugyogóm fenekébe!

Szolgák (megfogják a kakast)

Tegyük a kiskakast a török császár bô bugyogója fenekébe!
Hóórukk! Hóórukk! Hóórukk!
(Visszamenetelnek a helyükre.)

Kakas Ereszd ki, begyem, a darázst,

hadd csípje meg a farát!
Ereszd ki, begyem, a darázst,
hadd csípje meg a farát!

Darazsak (zümmögnek, röpködnek, minden oldalról

csipkedik a török császárt)

88
Török császár Jaj, jaj, a fránya egye meg ezt a kiskakast,
vigyétek hamar a kincseskamrába,
hadd keresse meg a maga gyémánt félkrajcárját!

Szolgák Vigyük a kiskakast a kincseskamrába!

Hóórukk! Hóórukk! Hóórukk!
(Visszamenetelnek a helyükre,
s az Egy, kettô… dallamára éneklik.)

Török császár udvarán,

minden délben dobolják,
ki felköti a kardját
annak adják a lányát.

Kakas Szídd fel, begyem a sok pénzt!

Szídd fel, begyem a sok pénzt!
(A begye felszívta.)
Gazdasszonykám, gazdagok lettünk!
(A kiskakas a gazdasszonyhoz szalad,
átölelik egymást.)

Mindannyian táncolnak a Táncolunk, diridon…

kezdetû dalra.

89
90
 IRODALOM

Ambrus Ferencné: Bábos szakpróba. Úttöro-szakpróbafüzet. Budapest, 1971,

Magyar Úttörok Szövetsége.
Beloševic, Bosiljka: Az iskoláskor elotti gyermek. Újvidék, 1952.
Bessenyei Antal: A kis barkácsoló. Budapest, 1967.
Dražic, Branislav: Vrednost i zadaci lutkarskog pozorišta. Beograd, 1965.
G. Sólymos Nenta: Az óvodai bábjáték módszerei. Bábozzunk az óvodában.
Bábjátékos kiskönyvtár 48. szám. Budapest, 1982.
Herman Alice: A báb hatása a gyermek személyiségének alakulására.
Bábozzunk az óvodában. Bábjátékos kiskönyvtár 48. szám.
Budapest, 1982.
Horvátné Kiszeli Terézia: Bábozás. Útmutató pedagógusoknak. Budapest, 1994.
Kazanlár Emil: A bábjáték. Muhelytitok. Budapest, 1973.
Ljubic, Tone: Bábuk világa. A Jugoszláv Pionír Játékok füzetsorozata.
Novi Sad, 1961.
Marék Veronika: Nem kell hozzá paraván: (Unatkozom! Mit csináljak?).
Budapest, 1977.
Mészáros Vincéné: Óvodai bábjátékok. Budapest, 1987.
Polc Alaine: Aktív játékdiagnosztika és játékterápia. Intaháza, 1974,
Pszichiátriai Rehabilitációs Intézet.
Roser Pinol: Játsszunk bábszínházat! Bábuk. Budapest, 1996, Passage Kiadó.
Szabados Lászlóné: A bábjáték szerepe a gyermek esztétikai nevelésében.
Bábozzunk az óvodában. Bábjátékos kiskönyvtár 48. szám.
Budapest, 1982.

91
92
 TARTALOM

ELÕSZÓ 3

A BÁBMÛVÉSZET EREDETE 5

A GYERMEK SAJÁTOSSÁGAI 7

A BÁB ÉS A GYERMEK 9

A báb személyiségformáló hatása 9

A bábjáték és a gyermek érzelmi sajátosságai 11

A BÁBJÁTÉK ÉS AZ ERKÖLCSI NEVELÉS 13

ESZTÉTIKAI NEVELÉS A BÁBJÁTÉK ÁLTAL 14

JÁTSSZON-E BÁBJÁTÉKOT AZ ÓVÓNÕ? 15

JÁTSSZUNK BÁBJÁTÉKOT A GYERMEKKEL! 17

Az árnyjáték 18

HOGYAN KÉSZÍTSÜNK BÁBOKAT? 19

Bohóc 21
Tipegõ 25
Marionett 33
Kesztyûbáb 39
Henger- vagy csõbáb 41
Madarak 45
Bábu pingpong- vagy taniszlabdából 50
Kúpbáb 52
Krepp-papír báb 57
Lepke krepp-papírból 63
Pamutbábuk 67
Bojtból, pomponból készült bábu 72
Drótbúl készült bábu 75
Bábuk díszszalagból 79
Ûrlények 81
Szivacsbáb 83

93
 A KISKAKAS GYÉMÁNT FÉLKRAJCÁRJA 85

IRODALOM 91

TARTALOM 93

94
95
CIP - A készülo kiadvány katalogizálása
A Szerb Matica Könyvtára, Újvidék

688.731(035)
372.364(035)

DOMÁNY, Mária
A bábjáték varázsa. 1. rész / Domány Mária ;
[a fotókat Szénási Oszkár készítette]. - Zenta :
Thurzó Lajos Közmuvelodési Központ, 2001
(Szabadka : Grafoprodukt). - 94 p. : ill. ; 24 cm

Irodalom: p. 91.
ISBN 86-83029-11-5

a) Lutke - Izrada - Prirucnici

b) Lutke - Predškolska deca - Prirucnici

96