Jászapáti Család- és Gyermekjóléti Központ

5130 Jászapáti, Kossuth Lajos út 27.

Útmutató
az
Igazolatlan óvodai hiányzásokkal kapcsolatos
teendők összefoglalása

2020 június

Készítette: Kántor Sándor

Kelt: 2020.június 23
Tartalom
Bevezetés _________________________________________________________________ 3
Az érintett jogszabályok felsorolása:____________________________________________ 4
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény __________________________ 5
A Cst. hatályos szövege: __________________________________________________________ 5
A Cst. által meghatározott feladatok ábrázolása: ______________________________________ 6
Változások összefoglalása: ________________________________________________________ 6
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények
névhasználatáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet_______________________________ 7
Az EMMI rendelet hatályos szövege: ________________________________________________ 7
Fontos változások 2020 április 16. napjától! __________________________________________ 8
A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997
(IX.10.) Korm. rendelet ______________________________________________________ 12
A Gyer. hatályos szövege:________________________________________________________ 12
A Gyer. változásának összefoglalása:_______________________________________________ 15
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről 2012. évi II. törvény _______________________________________________ 19
A Szabs. tv. hatályos szövege: ____________________________________________________ 19
A jogszabályok által a köznevelési intézmények számára előírt feladatok összefoglalása: 20
Az igazolatlan mulasztással kapcsolatos feladatokat meghatározó jogszabályok ____________ 20
Óvodák feladatai: ______________________________________________________________ 20
Első igazolatlan hiányzás ________________________________________________________________ 20
5 nevelési napot meghaladó igazolatlan hiányzás_____________________________________________ 21
Értesítési kötelezettség az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott ötödik óvodai nevelési nap
foglalkozás után (ábra) __________________________________________________________________ 22
Az igazolatlan mulasztás eléri a 11 napot. ___________________________________________________ 23
Az igazolatlan mulasztás eléri a 20 napot. ___________________________________________________ 24

Összegzés, felmerülő kérdések és javaslatok ____________________________________ 26

Összegzés: ____________________________________________________________________ 26
Felmerülő kérdések: ____________________________________________________________ 26
Óvoda: _______________________________________________________________________________ 26

Javaslatok:____________________________________________________________________ 28

2
 Igazolatlan óvodai hiányzásokkal kapcsolatos
teendők
2020 június
Bevezetés
A 2020-as év a változások éve az igazolatlan mulasztással kapcsolatos jogi szabályozások
szempontjából. Január 1-ével, március 1-ével és az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek
módosításáról szóló 14/2020 (IV. 16) EMMI rendelet hatálybalépésével, az idén harmadszor változtak
a jogszabály által előírt feladatok. Az év elején készített tájékoztatóm már nem tekinthető irányadónak,
ezért volt szükség e tájékoztató anyag elkészítésére

Általánosan jellemzővé vált, hogy már nem elegendő az ágazati törvény és a végrehajtási
rendeletének az ismerete. Több jogszabályt kell ismerni ahhoz, hogy eligazodjunk. Ezek a jogszabályok
olykor egybehangzólag, olykor egymást kiegészítve szabályozzák a tevékenységet. A jogszabályok
fogalomhasználata sem egységes.

Vitathatatlan, hogy a nevelési-oktatási intézmények vezetőinek a legnehezebb a feladata. A

gyámhatósági feladatok közül hozzájuk került a szülő figyelmeztetése a hiányzások következményeire,
a családi pótlék ügyében eljáró járási hivataloknál az ellátás szüneteltetésére irányuló eljárás
kezdeményezése. A család és gyermekjóléti szolgálatok mellett (az óvoda esetében helyett) a család
és gyermekjóléti központokat is értesíteniük kell.

A változásokhoz tartozik még, hogy az általános szabálysértési hatóság 2020. március 1.

napjától a rendőrség lett a kormányhivatal járási hivatala helyett.

A módosítások mögött nehéz felfedezni a szakmai indokokat. A szabályozás nem lett

egyszerűbb vagy átláthatóbb. A szakképzési törvény és végrehajtási rendeletének hatálybalépésével
még átláthatatlanabbá vált a rendszer.

Mindezekből arra lehet következtetni, hogy újabb jogszabály módosítások várhatóak, de addig
is a hatályos jogszabályokat be kell tartanunk.

Tájékoztatómban kigyűjtöttem azokat a jogszabályi helyeket, amelyek érintettek a kérdésben.

Igyekeztem ábrán bemutatni az előírt értesítési kötelezettségeket. Kiemeltem a változásokat,
felhívtam a figyelmet néhány buktatóra és megfogalmaztam néhány javaslatot a jelzőrendszer részére.

Ezt követően intézménytípusonként igyekeztem összefésülni a jogszabályok által előírt

kötelezettségeket.

Sajnos nem ígérhetem, hogy könnyen átlátható és emészthető összefoglaló született.

3
Az érintett jogszabályok felsorolása:

• A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban Cst.)

• A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények

névhasználatáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (továbbiakban EMMI rendelet)

• A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló

149/1997 (IX.10.) Kormány Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.)

• A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási

rendszerről 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.)

A tájékoztató első részében a fenti jogszabályok igazolatlan mulasztással kapcsolatosan

megfogalmazott szabályozása, a jogszabály 2020. június 23-ai állapotának megfelelően, eredeti
formában (fejezetcímek, paragrafusok és bekezdések) szerepelnek.

Azokban az esetekben, amelyekben a korábban eljuttatott tájékoztatóhoz képest, azaz a 2020.

január 1 napjától 2020 február 29. napjáig hatályos szabályozás ezeket a változásokat ezt követően
kiemelem és egy ábrán szemléltetem a feladatokat.

4
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény
igazolatlan mulasztásra vonatkozó része
A Cst. hatályos szövege:

Az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség megszegésével, valamint a

tankötelezettség mulasztásával összefüggő rendelkezések *

15. § (1) Ha az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett, a tanköteles, vagy a

tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat
folytató gyermek (személy) - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - az óvodai nevelésben való
részvételi kötelezettségét megszegi, vagy a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében
igazolatlanul mulaszt, a nevelési-oktatási intézmény vezetője
a) az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott ötödik óvodai nevelési nap vagy az
adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után
felhívja a családi pótlék jogosultját a b) pontban meghatározott jogkövetkezményre,
b) az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott huszadik óvodai nevelési nap vagy
az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás
után kezdeményezi a családtámogatási ügyben eljáró hatóságnál az ellátás
szüneteltetését.

(1a) A nevelési-oktatási intézmény vezetője az (1) bekezdésben foglalt felhívásokat

tájékoztatásul megküldi a gyámhatóság részére is.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az óvodai nevelésben való részvételi
kötelezettséget olyan gyermek szegi meg, illetve a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében
olyan gyermek mulaszt igazolatlanul,
a) akit nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy szociális intézményben helyeztek el,
vagy
b) aki gyermekvédelmi gondoskodás alatt áll és javítóintézetben vagy büntetés-
végrehajtási intézetben helyezték el.
(3) A családtámogatási ügyben eljáró hatóság a gyámhatóság kezdeményezésére megszünteti
a családi pótlék szüneteltetését, ha
a) a Gyvt. 68/A. § (2) bekezdés szerinti felülvizsgálattal érintett időszakban
aa) a gyermek igazolatlanul mulasztott óvodai nevelési napjainak száma nem haladta
meg a három napot, vagy
ab) a gyermek (személy) igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak
száma nem haladta meg az ötöt; vagy
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetek valamelyike következett be.

5
A Cst. által meghatározott feladatok ábrázolása:

5 nap a családi pótlék

a nevelési-oktatási jogosult
Felhívás a jogkövetkezményekre
intézmény (szülő, gyám)
15. § (1) a)
vezetője

15. § (1a)

Kezdeményezi az
ellátás
15. § (1a)
szüneteltetését.
20 nap
15. § (1) b) 15. § (3) gyámhatóság
a
családtámogatási Felülvizsgálat során indokolt
ügyben eljáró esetben kezdeményezi a
szüneteltetés megszüntetését
hatóságnál

Jelzési kötelezettségek a családtámogatási törvény alapján 2020. január 1-től

Változások összefoglalása:

Fontos változás 2020 január 1-től!!

5 nap óvodai hiányzást követően:
A köznevelési intézmény vezetője hívja fel a szülő figyelmét a további igazolatlan
hiányzások jogkövetkezményeire. A felhívást tájékoztatásul megküldi a gyámhatóságnak.

20 nap óvodai hiányzást követően:

A köznevelési intézmény vezetője kezdeményezi a családtámogatási ügyben eljáró
hatóságnál az ellátás szüneteltetését. Erről értesítést küld a gyámhivatalnak.

6
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési
intézmények névhasználatáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
igazolatlan mulasztásra vonatkozó része
Az EMMI rendelet hatályos szövege:
V. FEJEZET
A GYERMEK, A TANULÓ KÖTELEZETTSÉGEINEK TELJESÍTÉSE
19. A gyermek, a tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok
51.§
(3) Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola
köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén - amennyiben a kollégium nem az
iskolával közös igazgatású intézmény - a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első
alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem
tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a
szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése
eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a
gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.

(4) Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy
nevelési évben igazolatlanul öt nevelési napnál többet mulaszt, továbbá, ha a tanuló
igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz tanítási órát vagy egyéb foglalkozást, az
óvoda vezetője, az iskola igazgatója - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök
ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.)
Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – értesíti
a) óvodás gyermek esetén a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes
család- és gyermekjóléti központot, családból kiemelt gyermek esetén a
gyermekvédelmi szakszolgálatot,
b) tanuló esetén a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes család- és
gyermekjóléti központot, a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a
területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, tanköteles tanuló esetén - gyermekvédelmi
szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével - a gyermekjóléti szolgálatot.

(4a) Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda, az iskola és - szükség esetén -

a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás
okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető és az
igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával, a tanulói
tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló
feladatokat.

(4b) Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és az
igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a tizenegy nevelési napot, az óvoda vezetője
a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot.

7
(4c) Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és
igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a húsz nevelési napot, az óvoda vezetője
haladéktalanul értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes
gyámhatóságot, a család- és gyermekjóléti központot, családból kiemelt gyermek esetén a
gyermekvédelmi szakszolgálatot.

(6) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási

rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás
megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke az adott nevelési évben, tanítási évben
összesen *
a) az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján óvodai nevelésben részt vevő gyermek esetén
tizenegy nap
b) tanköteles tanuló esetén harminc tanítási óra és egyéb foglalkozás.

Fontos változások 2020 április 16. napjától!

Az EMMI rendelet 51. § (4) a) szövege:

2020. január 1. napja és 2020. április 16. napja között hatályos.
a) óvodás gyermek esetén a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes
gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot,
__________________________________________________________________________

Jelenleg hatályos szövege 2020 április 16. napjától:

a) óvodás gyermek esetén a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes család-
és gyermekjóléti központot, családból kiemelt gyermek esetén a gyermekvédelmi
szakszolgálatot,

(TEGYESZ: területi gyermekvédelmi szakszolgálat)

CSALÁD- ÉS
SZÜLŐ TEGYESZ
GYERMEKJÓLÉTI
KÖZPONT

INTÉZKEDÉSI
TERV?

5 napot meghaladó
ÓVODA 51.§ (4) a)

Feladatok 51. § (4) bekezdése a)

pontja kapcsán

8
Az óvodát érintő változás összefoglalása:
Korábban a gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot kellett értesítenie az óvoda
vezetőjének, addig most a család és gyermekjóléti központot és a családból kiemelt gyermek
esetén (nevelő szülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett) pedig a gyermekvédelmi
szakszolgálatot.
A korábbi szöveg nem tett különbséget a családjában nevelkedő és a családjából kiemelt
gyermekek vonatkozásában, ami ahhoz vezethetett, hogy aki a jogszabályt betartotta, az a
kiemelt gyermekek esetében is küldött jelzést a gyermekjóléti szolgálat felé.

Fontos: Az igazolatlanul mulasztó gyermek esetében szakmai teendői a család és

gyermekjóléti szolgálatnak vannak, akit az ágazati jogszabály szerint nem kell külön értesíteni.
A gyermekjóléti központnak közvetlen feladata csak abban az esetben kapcsolódhat a jelzéssel
érintett családhoz, ha már hatósági intézkedéssel érintett (védelembe vett). Minden más
esetben a jelzés kivizsgálása a család- és gyermekjóléti szolgálat feladata, ezért a jelzést a
központ továbbítani fogja a szolgálatokhoz.
Megjegyzés:
2020 január 1-től 2020 március 1-ig A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és
gyámügyi eljárásról szóló 149/1997 (IX.10.) Kormány rendelet 91/F §-a előírt szakmai
feladatokat a család- és gyermekjóléti központoknak, de ez március 1-től hatályát vesztette,
helyébe új szöveg került, amely a köznevelési intézmények vezetőnek fogalmaz meg feladatot.
Lehetséges hibaforrás:
1. Amennyiben a központban nem figyelnek és nem továbbítják haladéktalanul a jelzést
a szolgálat felé, a jelzés késve érkezhet, a prevenció esélye csökken.
2. Az 51. § (4a) bekezdése szerint, a gyermekjóléti szolgálatnak a köznevelési
intézményből érkező jelzést követően intézkedési tervet kell készítenie. Az óvoda
vezetője közvetlenül nem fogja értesíteni a gyermekjóléti szolgálatot. A
megfogalmazás lehetőséget ad a jogszabály olyan értelmezésére, mely szerint ezekben
az esetekben nem kell intézkedési tervet készíteni. Szakmailag az intézkedési terv
elkészítése indokolt.
3. Az óvoda és a család- és gyermekjóléti központ között létezik egy együttműködési
megállapodás, mely alapján az óvodában egy óvodai szociális segítő tevékenykedik.
Mivel a jogszabályok jelenleg nem rendelkeznek arról, hogy mi a teendője a család- és
gyermekjóléti központoknak az értesítést követően, így nem lehet eldönteni, hogy a
központban ki, milyen szakember az esetgazda, az óvoda vezetője joggal vélelmezheti,
hogy értesítését az óvodai szociális segítőnek kell átadnia. Mivel az óvodai szociális
segítő sok intézményben csak hetente egyszer tud megjelenni, előfordulhat, hogy az
értesítés átvételekor már a 10 napot is meghaladja az igazolatlan mulasztás. A
késedelmek elkerülése érdekében fontos lenne helyileg meghatározni a részletes
eljárásrendet.
Javaslat:
Indokolt lehet, hogy a családsegítők az óvodával, az óvodai szociális segítők bevonásával
szakmaközi megbeszéléseken dolgozzák ki a helyi eljárásrendet. Az eljárás rend kidolgozásánál
fontos szempont legyen, hogy a családsegítő minél gyorsabban kapja meg az értesítést és
kezdhesse meg az intézkedési terv elkészítését. Különösen fontos ez összefüggő igazolatlan
hiányzások esetén.

9
Az EMMI rendelet 51.§. (4a) és (4b) bekezdése 2020-ban, eddig nem változott.
(4a) Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda, az iskola és - szükség esetén
- a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a
mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, a tanulót
veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek
óvodába járásával, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a
gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat.

Fontos!
A köznevelési intézményeknek az intézkedési terv elkészítésében együttműködési feladatuk
van. Az együttműködés kiterjed a probléma hátterének feltárására, az intézkedések
tervezésére és a megvalósításban történő együttműködésre. Szakmailag szerencsés, ha az
intézkedési terv egy esetkonferencián készül el. A családsegítők kapacitása azonban ezt nem
mindig teszi lehetővé.

(4b) Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és az
igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a tizenegy nevelési napot, az óvoda
vezetője a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot.

Változás 2020 március 1-től: Az általános szabálysértési hatóság a szabálysértésekről, a

szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi törvény
38. § (1) bekezdése értelmében a rendőrség szabálysértési hatósági feladatok ellátására
kijelölt szerv, nem a kormányhivatal járási hivatalának hatósági osztálya.

11 napot meghaladó hiányzás SZABÁLYSÉRTÉSI

ÓVODA HATÓSÁG
RENDŐRSÉG

Feladat 51. § (4b) bekezdése kapcsán

Az EMMI rendelet 51.§. (4c) bekezdése

(4c) Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és
igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a húsz nevelési napot, az óvoda
vezetője haladéktalanul értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint
illetékes gyámhatóságot, a család- és gyermekjóléti központot, családból kiemelt
gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálatot.

10
Óvoda vezetőjének feladatait érintő változás!

A rendelet szövege 2020 április 16 előtt:

(4c) Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és
igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a húsz nevelési napot, az óvoda vezetője
haladéktalanul értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes
gyámhatóságot.

Változás a 14/2020 (IV. 16) EMMI rendelet alapján:

(4c) Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és
igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a húsz nevelési napot, az óvoda vezetője
haladéktalanul értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes
gyámhatóságot, a család- és gyermekjóléti központot, családból kiemelt gyermek esetén a
gyermekvédelmi szakszolgálatot.

családból kiemelt
TERÜLETI gyermek esetén
GYERMEKVÉDELMI CSALÁD- ÉS
SZAKSZOLGÁLAT GYERMEKJÓLÉTI
KÖZPONT

20 nap hiányzás
ÓVODA Értesítés GYÁMHATÓSÁG

Feladat 51. § (4c) bekezdése kapcsán

11
Változás összefoglalása:

Kibővült az értesítendők köre. Az óvoda vezetőjének a gyámhatóság mellett, a családjában

nevelkedő gyermek esetén a tartózkodási hely szerint illetékes család- és gyermekjóléti
központot, a családjából kiemelt gyermek esetén a területileg illetékes gyermekvédelmi
szakszolgálatot kell értesíteni.

Javaslat:
Szakmaközi megbeszélés alkalmával készüljön egy nyomtatvány vázlat, amely kitöltésével
mindhárom hely felé teljesítheti az óvoda a jelzési kötelezettségét.

Az EMMI rendelet 51.§. (6) bekezdése

(6) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási

rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás
megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke az adott nevelési évben, tanítási évben
összesen *
a) az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján óvodai nevelésben részt vevő gyermek esetén
tizenegy nap
b) tanköteles tanuló esetén harminc tanítási óra és egyéb foglalkozás.

A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi

eljárásról szóló 149/1997 (IX.10.) Korm. rendelet
A Gyer. hatályos szövege:
Az igazolatlan óvodai és iskolai hiányzásokkal összefüggő gyámhatósági eljárás

91/F. § Ha az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek igazolatlanul mulasztott

óvodai nevelési napjainak száma az adott nevelési évben elérte az ötöt, vagy a gyermek (fiatal
felnőtt) igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma az adott tanítási
évben elérte a tízet, a nevelési-oktatási intézmény vezetője
a) nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek esetén megküldi a jelzést
a gyermekvédelmi szakszolgálat számára a gyám tájékoztatása és a gyámi tevékenység
szakmai segítése, ellenőrzése érdekében,
b) az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a családi pótlék jogosultja nem a
szociális intézmény vezetője, büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka vagy a
javítóintézet igazgatója, levélben tájékoztatja a családi pótlék jogosultját az adott
nevelési évben a huszadik óvodai nevelési napnak vagy az adott tanítási évben az
ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás igazolatlan elmulasztásának 91/G. § (2)
bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményeiről,
c) értesíti a b) pont szerinti tájékoztatás megtörténtéről a család- és gyermekjóléti
szolgálatot.

12
91/G. § (1) A nevelési-oktatási intézmény vezetője a mulasztás igazolására előírt határidő
lejártát követően haladéktalanul jelzi a védelembe vételi eljárás lefolytatására illetékes
gyámhivatalnak, ha a gyermek igazolatlanul mulasztott óvodai nevelési napjainak a száma az
adott óvodai nevelési évben elérte a húszat, vagy a gyermek (fiatal felnőtt) igazolatlanul
mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma az adott tanítási évben elérte az ötvenet.
Kiskorú esetén a jelzéssel egyidejűleg a nevelési-oktatási intézmény vezetője megküldi a
gyámhivatalnak az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség vagy a tankötelezettség,
az iskolalátogatási kötelezettség nem teljesítésének okait és e kötelezettségek teljesítésének
előmozdítására vonatkozó javaslatát tartalmazó írásbeli véleményét.

(2) A gyámhivatal a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének (1) bekezdés szerinti jelzése

alapján, a jelzés beérkezését követően
a) nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek esetén megküldi a
nevelési-oktatási intézmény jelzését és írásbeli véleményét a gyermekvédelmi
szakszolgálat számára a gyám tájékoztatása és a gyámi tevékenység szakmai segítése,
ellenőrzése érdekében,
b) az a) pont alá nem tartozó esetben
ba) a 16. életévét be nem töltött, védelembe nem vett gyermek esetében hivatalból
megindítja az eljárást a gyermek védelembe vétele iránt,
bb) a 16. életévét betöltött kiskorú esetében megkeresi a család- és gyermekjóléti
központot, hogy vegye fel a kapcsolatot a családdal, nyújtson tájékoztatást a
családi pótlék ismételt folyósításához szükséges feltételekről, és jelezze, ha a
gyermek érdekében gyámhatósági intézkedést tart szükségesnek, figyelemmel a
nevelési-oktatási intézmény igazgatójának (1) bekezdés szerinti írásbeli
véleményében foglalt problémákra és javaslatokra is.
(2a) A (2) bekezdés a) pontja alá nem tartozó esetben - feltéve, hogy a családi pótlék jogosultja
nem a szociális intézmény vezetője, büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka vagy a
javítóintézet igazgatója - a nevelési-oktatási intézmény vezetője levélben kezdeményezi a
családtámogatási feladatkörében eljáró kormányhivatalnál a családi pótlék szüneteltetését
elrendelő eljárás megindítását.

(3) A gyámhivatal már fennálló védelembe vétel esetén a családtámogatási feladatkörében

eljáró kormányhivatalnak a családi pótlék szüneteltetését elrendelő véglegessé vált
döntéséről értesíti a család- és gyermekjóléti központot, egyidejűleg felhívja az egyéni
gondozási-nevelési terv felülvizsgálatára és annak harminc napon belül történő megküldésére.
A családi pótlék szüneteltetésével érintett gyermek egyéni gondozási-nevelési tervének
tartalmaznia kell az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség, tankötelezettség,
iskolalátogatási kötelezettség teljesítésének előmozdítása érdekében szükséges feladatokat,
így különösen a nevelési-oktatási intézményben igénybe vehető, a gyermeknek a
felzárkóztatását célzó foglalkozásokon, fejlesztő foglalkoztatáson, képesség-kibontakoztató
felkészítésen való részvételének biztosítására irányuló intézkedéseket.

91/H. § (1) A gyámhivatal a családi pótlék szüneteltetése szükségességének felülvizsgálata

során tájékoztatást kér a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől arról, hogy
a) a felülvizsgálattal érintett időszakban a gyermek hány óvodai nevelési napot
mulasztott igazolatlanul, vagy a gyermek (fiatal felnőtt) hány kötelező tanórai
foglalkozást mulasztott igazolatlanul, és

13
 b) a nevelési-oktatási intézmény milyen intézkedésekkel segítette elő a védelembe vett
gyermek óvodai nevelésben való részvételi kötelezettségének vagy iskolalátogatási
kötelezettségének teljesítését.
(2) Az első felülvizsgálattal érintett időszak kezdő napja
a) a szüneteltetést elrendelő döntés véglegessé válását követő hónap első napja vagy
b) a tárgyév szeptember 1-je, ha a szüneteltetést elrendelő döntés véglegessé válásának
hónapja a tárgyév májusa, júniusa vagy júliusa.
(3) A Gyvt. 68/A. § (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában az utolsó felülvizsgálattól
számított egy hónapot az utolsó felülvizsgálattal érintett időszak utolsó napját követő naptól
kell számítani.
(4) A gyámhivatal a felülvizsgálati eljárás során hozott határozatáról - védelembe vett gyermek
esetén - tájékoztatja a család- és gyermekjóléti központot.
91/I. § A családi pótlék szüneteltetésének megszüntetését követően a gyermek védelembe
vételét legalább a családi pótlék szüneteltetésének időtartamával megegyező ideig, legfeljebb
azonban a gyermek 16 éves korát követő első felülvizsgálatig fenn kell tartani. Ezt követően a
védelembe vétel a gyermek nagykorúvá válásáig csak akkor tartható fenn, ha attól eredmény
várható.
91/J. § (1) A családi pótlék szüneteltetése során a gyámhivatal és a családtámogatási
feladatkörében eljáró járási hivatal az adategyeztetést elektronikus úton folytatja le.
(2) Ha a gyámhivatal illetékessége a családi pótlék szüneteltetése alatt szűnik meg, a
gyámhivatal
a) megküldi az ügyben keletkezett iratokat az illetékessé vált gyámhivatalnak, és
b) értesíti az illetékességváltozásról a családtámogatási feladatkörében eljáró járási
hivatalt.

14
A Gyer. változásának összefoglalása:

Fontos változás 2020. március 1.-től:

A Gyer. 2020 január 1-től 2020 március 1-ig hatályos szövege:

91/F. § Ha a nevelési-oktatási intézmény vezetője jelzi a család- és gyermekjóléti
központnak, hogy az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek igazolatlanul
mulasztott óvodai nevelési napjainak száma az adott nevelési évben elérte az ötöt, vagy a
gyermek (fiatal felnőtt) igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma az
adott tanítási évben elérte a tízet, a család- és gyermekjóléti központ
a) nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek esetén megküldi a jelzést a
gyermekvédelmi szakszolgálat számára a gyám tájékoztatása és a gyámi tevékenység szakmai
segítése, ellenőrzése érdekében,
b) az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a családi pótlék jogosultja nem a
szociális intézmény vezetője, büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka vagy a javítóintézet
igazgatója, levélben tájékoztatja a családi pótlék jogosultját az adott nevelési évben a huszadik
óvodai nevelési napnak vagy az adott tanítási évben az ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás
igazolatlan elmulasztásának 91/G. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményeiről.

A Gyer. 2020 március 1-től hatályos szövege:

91/F. § Ha az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek igazolatlanul
mulasztott óvodai nevelési napjainak száma az adott nevelési évben elérte az ötöt, vagy a
gyermek (fiatal felnőtt) igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma az
adott tanítási évben elérte a tízet, a nevelési-oktatási intézmény vezetője
a) nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek esetén megküldi a jelzést a
gyermekvédelmi szakszolgálat számára a gyám tájékoztatása és a gyámi tevékenység szakmai
segítése, ellenőrzése érdekében,
b) az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a családi pótlék jogosultja nem a
szociális intézmény vezetője, büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka vagy a javítóintézet
igazgatója, levélben tájékoztatja a családi pótlék jogosultját az adott nevelési évben a huszadik
óvodai nevelési napnak vagy az adott tanítási évben az ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás
igazolatlan elmulasztásának 91/G. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményeiről,
c) értesíti a b) pont szerinti tájékoztatás megtörténtéről a család- és gyermekjóléti
szolgálatot.

Változás összefoglalása:
2019. december 31-ig a szülők tájékoztatása és a családból kiemelt tanulók esetén a területi
gyermekvédelmi szakszolgálat tájékoztatása a gyámhatóság feladata volt.
A rendelet 2020 január 1 és február 29 között hatályos szövegében, a korábban a
gyámhatóságok hatáskörébe tartozó feladatokat a család- és gyermekjóléti központok
hatáskörébe adta.
Az új szabályozás pedig a nevelési-oktatási intézmények vezetői részére írta elő a fenti
feladatokat.

15
 CSALÁD- ÉS a családi pótlék
GYERMEKJÓLÉTI jogosult
SZOLGÁLAT (szülő, gyám)

5 nap óvodai/10 óra iskolai

igazolatlan mulasztás

a nevelési- TERÜLETI
Tájékoztatás
oktatási GYERMEKVÉDELMI
91/F § a)
intézmény SZAKSZOLGÁLAT
vezetője

Feladatok a Gyer 91/F § alapján

Megjegyzés:
Az ágazati jogszabály 2020 március 1 előtt nem írta elő, hogy a nevelési-oktatási intézménynek
jelzést vagy tájékoztatást kellene küldenie a gyermekjóléti központ felé. Ugyanakkor
meghatározta a család- és gyermekjóléti központok feladatát az értesítés beérkezését
követően.
A 14/2020 (IV. 16) EMMI rendelet módosításaival bekerült a tájékoztatási kötelezettség a
köznevelési törvény végrehajtási rendeletébe. 2020 március 1 től azonban a Gyer. 91/F
paragrafusának változásával a család- és gyermekjóléti központokhoz delegált feladat a
köznevelési intézmények vezetőihez került.
Az az érdekes helyzet állt elő, hogy az év első két hónapjában a köznevelési intézmények
vezetőinek nem volt értesítési kötelezettség a család- és gyermekjóléti központok felé, de volt
meghatározott feladata a központnak. A jelenlegi változással lett értesítési kötelezettsége a
köznevelési intézménynek, de megszűnt a család- és gyermekjóléti központoknál a feladat.

A Gyer. 91/G. §
(1) A nevelési-oktatási intézmény vezetője a mulasztás igazolására előírt határidő lejártát
követően haladéktalanul jelzi a védelembe vételi eljárás lefolytatására illetékes
gyámhivatalnak, ha a gyermek igazolatlanul mulasztott óvodai nevelési napjainak a száma az
adott óvodai nevelési évben elérte a húszat, vagy a gyermek (fiatal felnőtt) igazolatlanul
mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma az adott tanítási évben elérte az
ötvenet. Kiskorú esetén a jelzéssel egyidejűleg a nevelési-oktatási intézmény vezetője

16
megküldi a gyámhivatalnak az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség vagy a
tankötelezettség, az iskolalátogatási kötelezettség nem teljesítésének okait és e
kötelezettségek teljesítésének előmozdítására vonatkozó javaslatát tartalmazó írásbeli
véleményét.
(2) A gyámhivatal a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének (1) bekezdés szerinti jelzése
alapján, a jelzés beérkezését követően
a) nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek esetén megküldi a
nevelési-oktatási intézmény jelzését és írásbeli véleményét a gyermekvédelmi szakszolgálat
számára a gyám tájékoztatása és a gyámi tevékenység szakmai segítése, ellenőrzése
érdekében,

A rendelet 2020 január 1-től 2020 március 1-ig hatályos szövege:

b) az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a családi pótlék jogosultja nem a szociális
intézmény vezetője, büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka vagy a javítóintézet
igazgatója, - a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének (1) bekezdés szerinti jelzésének
megküldésével egyidejűleg - levélben kezdeményezi a családtámogatási feladatkörében
eljáró járási hivatalnál a családi pótlék szüneteltetését elrendelő eljárás megindítását,
valamint
ba) a 16. életévét be nem töltött, védelembe nem vett gyermek esetében hivatalból
megindítja az eljárást a gyermek védelembe vétele iránt,
bb) * a 16. életévét betöltött kiskorú esetében megkeresi a család- és gyermekjóléti
központot, hogy vegye fel a kapcsolatot a családdal, nyújtson tájékoztatást a családi pótlék
ismételt folyósításához szükséges feltételekről, és jelezze, ha a gyermek érdekében
gyámhatósági intézkedést tart szükségesnek, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmény
vezetőjének (1) bekezdés szerinti írásbeli véleményében foglalt problémákra és javaslatokra
is.

A rendelet szövege 2020 március 1-től hatályos szövege:

b) az a) pont alá nem tartozó esetben
ba) a 16. életévét be nem töltött, védelembe nem vett gyermek esetében hivatalból
megindítja az eljárást a gyermek védelembe vétele iránt,
bb) a 16. életévét betöltött kiskorú esetében megkeresi a család- és gyermekjóléti
központot, hogy vegye fel a kapcsolatot a családdal, nyújtson tájékoztatást a családi pótlék
ismételt folyósításához szükséges feltételekről, és jelezze, ha a gyermek érdekében
gyámhatósági intézkedést tart szükségesnek, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmény
igazgatójának (1) bekezdés szerinti írásbeli véleményében foglalt problémákra és javaslatokra
is.
A paragrafus új ponttal bővült:
(2a) A (2) bekezdés a) pontja alá nem tartozó esetben - feltéve, hogy a családi pótlék
jogosultja nem a szociális intézmény vezetője, büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka vagy
a javítóintézet igazgatója - a nevelési-oktatási intézmény vezetője levélben kezdeményezi a
családtámogatási feladatkörében eljáró kormányhivatalnál a családi pótlék szüneteltetését
elrendelő eljárás megindítását.

17
A változás összefoglalása:
2020 március 1-ig a köznevelési intézmény vezetőjének és a gyámhivatalnak is feladata volt a
családi pótlék szüneteltetését elrendelő eljárás megindítása.
2020 március 1-től ezt már a köznevelési intézmény vezetőjének kell megtennie.
Megjegyzés:
A gyakorlatban többször is előfordult, hogy 2020 január 1 és március 1 közötti időszakban is
elutasította a családtámogatási feladatkörben eljáró járási hivatal a gyámhatóság
kezdeményezését.
Fontos!
Amennyiben a köznevelési intézmény vezetője levélben nem kezdeményezi a családi pótlék
szüneteltetését elrendelő eljárás megindítását, az ellátás folyósítását nem fogják
szüneteltetni. A szülő jogtalanul fogja felvenni az ellátást.

A Gyer. 91/G. §

(3) A gyámhivatal már fennálló védelembe vétel esetén a családtámogatási

feladatkörében eljáró járási hivatalnak a családi pótlék szüneteltetését elrendelő véglegessé
vált döntéséről értesíti a család- és gyermekjóléti központot, egyidejűleg felhívja az egyéni
gondozási-nevelési terv felülvizsgálatára és annak harminc napon belül történő megküldésére.
A családi pótlék szüneteltetésével érintett gyermek egyéni gondozási-nevelési tervének
tartalmaznia kell az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség, tankötelezettség,
iskolalátogatási kötelezettség teljesítésének előmozdítása érdekében szükséges feladatokat,
így különösen a nevelési-oktatási intézményben igénybe vehető, a gyermeknek a
felzárkóztatását célzó foglalkozásokon, fejlesztő foglalkoztatáson, képesség-kibontakoztató
felkészítésen való részvételének biztosítására irányuló intézkedéseket.
16 évet betöltött gyermek,
és már védelembe vett
gyermek esetén
20 nap óvodai / 50 óra iskolai
a nevelési- igazolatlan mulasztás CSALÁD- ÉS
oktatási GYERMEKJÓLÉTI
intézmény KÖZPONT
vezetője
Megkeresés
Eljárást 91/G § (2) bb)
kezdeményez Felhívás gondozási terv megváltoztatására
91/G § (2a) 91/g §. (3)
a
családtámogatási
ügyben eljáró gyámhatóság
hatóságnál

Megküldi a jelzést és a
véleményét
TERÜLETI 91/G § (2) a)

GYERMEKVÉDELMI szakellátásban nevelkedő

SZAKSZOLGÁLAT tanuló esetén
Feladatok a 91/G § alapján

18
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési
nyilvántartási rendszerről 2012. évi II. törvény

A Szabs. tv. hatályos szövege:

[…]
VII. Fejezet
A SZABÁLYSÉRTÉS MIATT ELJÁRÓ HATÓSÁGOK

38. § (1) Általános szabálysértési hatóságként a rendőrség általános rendőrségi feladatok

ellátására létrehozott szervének szabálysértési hatósági feladatok ellátására kijelölt szervei
járnak el.
[…]
XXXI. Fejezet
A KÖZNEVELÉS, A SZAKKÉPZÉS ÉS A FELSŐOKTATÁS RENDJÉT VESZÉLYEZTETŐ
SZABÁLYSÉRTÉSEK
201. Az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség és a tankötelezettség megszegése

247. § (1) Az a szülő vagy törvényes képviselő

a) aki a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló gyermeket kellő időben az óvodába,
illetve az iskolába nem íratja be,
b) aki nem biztosítja, hogy súlyos és halmozottan fogyatékos gyermeke a fejlődését
biztosító nevelésben, nevelés-oktatásban vegyen részt,
c) akinek a szülői felügyelete vagy gyámsága - kivéve a gyermekvédelmi gyámsága -
alatt álló gyermeke ugyanabban az óvodai nevelési évben az iskolai életmódra
felkészítő foglalkozásokról vagy ugyanabban a tanévben az iskolai kötelező tanítási
óráról, illetve foglalkozásokról igazolatlanul a jogszabályban meghatározott mértéket
vagy annál többet mulaszt,
szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szabálysértés miatt szabálysértési

felelősségre vonásnak egy nevelési évben, egy tanítási évben egyszer van helye.

19
A jogszabályok által a köznevelési intézmények számára előírt
feladatok összefoglalása:

Az igazolatlan mulasztással kapcsolatos feladatokat meghatározó jogszabályok

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

Általános A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi XXXI. törvény

jogszabályi háttér
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. Törvény (továbbiakban
(vonatkozó
Cst.)
törvények)
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési
nyilvántartási rendszerről 2012. évi II. törvény
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények
Speciális névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (továbbiakban
jogszabályi háttér EMMI)
(végrehajtási
rendeletek) A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. Rendeletet (továbbiakban Gyer.)

Fontos!
A szakellátásban nevelkedő gyermek beiratkozása alkalmával a
gyermekvédelmi gyámtól meg kell tudni az őt foglalkoztató területileg illetékes
szakellátás pontos nevét és címét. Sajnos az a tapasztalat, hogy ez nem minden
esetben áll a köznevelési intézmények rendelkezésére.

Óvodák feladatai:
Első igazolatlan hiányzás

Első igazolatlan hiányzás

Az első igazolatlan nap kapcsán nincs rendeletben előírt kötelezettsége az

óvodának. Szintén nem írja elő rendelet az ismételt hiányzás esetére a család és
gyermekjóléti szolgálatok értesítését.

20
5 nevelési napot meghaladó igazolatlan hiányzás

5 nevelési napot meghaladó igazolatlan hiányzás

EMMI rendelet 51. § (4) bekezdése és

Gyer. 91/F. § b) pontja alapján
5 nevelési napot meghaladó igazolatlan hiányzás esetén
az óvoda vezető feladatai

családjából kiemelt,
szakellátásban
nevelkedő gyermek családjában nevelkedő gyermek esetén
esetén

EMMI 51.§ (4)

Gyer. 91/F § a) EMMI 51.§ Cst. 15. §. (1) a) Gyer. 91/F § b)
(4) a)

szülő értesítése és erről a CSGYSZ

TEGYESZ értesítése CSGYK értesítése
figyelmeztetése értesítése

Cst. 15. §. (1a)

gyámhatóság
tájékoztatása

igazolatlan
napok Intézkedések
száma
Az óvoda vezetője levélben felhívja a szülő (törvényes képviselő)
5 nap figyelmét a további igazolatlan hiányzás következményeire.
után
Családjából kiemelt gyermek esetén értesíti az illetékes területi
gyermekvédelmi szakszolgálatot.

A szülőnek küldött levél megküldésével vagy levélben

tájékoztatja a gyámhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot.

Értesíti a család- és gyermekjóléti központot.

Közreműködés az intézkedési terv elkészítésében, a családsegítő

megkeresésére.

21
Értesítési kötelezettség az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott ötödik óvodai nevelési nap foglalkozás után (ábra)
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997 (IX.10.) Kormány rendelet

CSALÁD- ÉS
GYERMEKJÓLÉTI
SZÜLŐK
SZOLGÁLAT
VAGY GYÁM

CSALÁD- ÉS
GYERMEKJÓLÉTI
KÖZPONT

5 NAP/
GYÁMHIVATAL

ÓVODA

TERÜLETI
GYERMEKVÉDELMI
SZAKSZOLGÁLAT
Az igazolatlan mulasztás eléri a 11 napot.

Az igazolatlan mulasztás eléri a 11 napot.

EMMI rendelet 51. § (4b) bekezdése alapján

Az igazolatlan mulasztás eléri a 11 napot.

óvoda vezető feladata

Minden gyermek, aki az Nkt. 8. § (2)

bekezdése alapján vesz részt az óvodai
nevelésben

általános szabálysértési hatóság

(rendőrség)

a rendőrség feladata
A szabálysértési eljárás elindítása és
lefolytatása

A Szabs. törvény 247.§ (1) c) pontja szerint a gyermekvédelmi gyám nem lehet alanya
a szabálysértésnek, ezért nevelésbe vett gyermek esetén nem beszélhetünk
szabálysértésről.

igazolatlan Intézkedések
napok
száma
eléri a 11 Feljelentés. A szabálysértési hatóság értesítése.
napot
Az igazolatlan mulasztás eléri a 20 napot.

Az igazolatlan mulasztás eléri a 20 napot.

Az igazolatlan mulasztás eléri a 20 napot.

óvoda vezető feladata

családjából kiemelt,
szakellátásban
gyermek esetén
nevelkedő gyermek
esetén
Gyer. 91/G § (2)a) EMMI EMMI 51.§ (4c); Gyer.
EMMI 51.§ (4c)
51.§ (4c) 91/G § (1)
gyámhatóság
TEGYESZ értesítése értesítése, okok Cst. 15.§. (1) b) CSGYK értesítése
feltárása és a
teljesítés
előmozdítására
vonatkozó

családtámogatási
ügyben eljáró
hatóság

családtámogatási ügyben eljáró

Gyer. 91/G § (2) a)
hatóság feladata

Elrendeli az ellátás szüneteltetését.

gyámhatóság feladata

16. életévét be 16. életévét be

nevelőszülőnél vagy
nem töltött, nem töltött,
gyermekotthonban
védelembe nem védelembe vett
elhelyezett gyermek
vett gyermek gyermek
Gyer. 91/G § (2) b) Gyer. 91/G § (3)

a CSGYK
megindítja az
értesítése és
eljárást a gyermek
felhívása a
védelembe vétele
gondozási terv
iránt
módosítására

24
igazolatlan Intézkedések
napok
száma
Levél a családi pótlékot folyósító szervnek. A nevelési-oktatási
eléri a 20 intézmény vezetője kezdeményezi a családtámogatási ügyben
napot eljáró hatóságnál az ellátás szüneteltetését.

Levél a gyámhivatalnak. A nevelési-oktatási intézmény vezetője a

családi pótlék ügyében eljáró hatóságnak elküldött levelét
tájékoztatásul megküldi a gyámhatóság részére.
Az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség nem
teljesítésének okait feltárja és e kötelezettségek teljesítésének
előmozdítására vonatkozóan javaslatot készít.
Értesítés a gyámhivatalnak. Az óvoda vezetője haladéktalanul
értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes
gyámhatóságot., valamint megküldi javaslatait és véleményét.
A család- és gyermekjóléti központ értesítése
A családjából kiemelt gyermek esetén a területi gyermekvédelmi
szakszolgálat értesítése.
Egyéb Közreműködés a gondozási nevelési terv elkészítésében.
kapcsolódó
feladatok
A családi pótlék szüneteltetése szükségességének felülvizsgálata
során a gyámhivatal felkérésére tájékoztatást nyújt arról, hogy a
felülvizsgálattal érintett időszakban a gyermek hány óvodai
nevelési napot mulasztott igazolatlanul, és a nevelési-oktatási
intézmény milyen intézkedésekkel segítette elő a védelembe vett
gyermek óvodai nevelésben való részvételi kötelezettségének
teljesítését.

25
Összegzés, felmerülő kérdések és javaslatok
Nem lepődök meg, ha a szakmai anyag áttekintését követően sok kérdés maradt
tisztázatlan. Nekem is rengeteg kérdésem van, amelyből néhányat itt az összegzés végén fel is
teszek, mert fel szeretném hívni ezekre a figyelmeteket, hiszen szeptemberre ezeket tisztázni
kellene.

Összegzés:
A jogszabályváltozások következtében több feladat került a nevelési-oktatási
intézmények vezetőihez (Szülők írásbeli figyelmeztetése a további hiányzások
következményeire, a családi pótlék szüneteltetése ügyében az eljárás kezdeményezése az
illetékes szervnél). A gyámhatóságok feladata csökkent, de egyben azt a hatáskörüket is
elveszítették, hogy kezdeményezzék az ellátás szüneteltetését. Megváltozott az általános
szabálysértési hatóság, a szabálysértések ügyében a rendőrséget kell értesítenie a köznevelési
intézményeknek.

Felmerülő kérdések:
Óvoda:
A jogszabályok által előírt feladatok:
Az 5 napot meghaladó igazolatlan hiányzásról az EMMI rendelet 51. § (4) a) pontja
szerint az óvoda vezetőjének a család- és gyermekjóléti központot kell értesítenie, és nem kell
értesítenie a család- és gyermekjóléti szolgálatot. Ugyanakkor a (4a) bekezdés szerint a
gyermekjóléti szolgálat az értesítés beérkezését követően feladata az intézkedési terv
elkészítése. Az intézkedési terv készítésénél szükség esetben be kell vonni az óvodát. (?) Az
óvoda vezetőjének a Gyer. 91/F. § b) bekezdése alapján, csak a szülő tájékoztatásának
megtörténtéről kell értesíteni a család és gyermekjóléti szolgálatot. (Az iskolák esetében ez
nem így van.!)
A jogszabályokban jelenleg nem szerepel, hogy a család és gyermekjóléti központoknak
mi a feladata az értesítést követően.
Felmerült kérdéseim és saját szakmai válaszaim:
1) Az óvodai hiányzás esetén, a jogszabály alapján, kell-e intézkedési tervet készítenie a
családsegítőnek?
Szakmai válaszom:
Igen. A Gyer. 91/F § b) bekezdése alapján az óvoda vezető értesíteni fogja a család- és
gyermekjóléti szolgálatot a szülő tájékoztatásáról, illetve a család- és gyermekjóléti
központ is továbbítja a jelzést a szolgálat felé, ha a gyermek nem hatósági intézkedéssel
érintett. Amikor a jelzés megérkezik el kell készíteni az intézkedési tervet.
2) Mi a feladata a család- és gyermekjóléti központoknak a beérkezett jelzést követően?
Ki lesz az esetgazda? Óvodai szociális segítő? Esetmenedzser? Jelzőrendszeri
tanácsadó?
Szakmai válaszom:
Amennyiben a jelzés, nem hatósági eljárással érintett gyermeket érint, akkor a jelzést
továbbítani kell a család- és gyermekjóléti szolgálat felé. Ha hatósági eljárással érintett a

26
 gyermek, akkor meg kell vizsgálni, hogy a gondozási terv kiterjed-e az igazolatlan hiányzás
problémakörére. Ha nem akkor ki kell egészíteni a gondozási tervet. Ha igen, akkor meg
kell vizsgálni, hogy a tervben foglalt feladatok elvégzésre kerültek-e, és azt, hogy mi az oka
az eredménytelenségnek.

3) Megteheti-e az óvoda vezetője, hogy a jogszabályra és a család és gyermekjóléti

központtal való együttműködésre tekintettel az óvodai szociális segítőt értesíti írásban
az igazolatlan mulasztásról?
Szakmai válaszom:
A jelzést a központ felé kell megtenni. Ha van egy kialakult gyakorlat, arra vonatkozóan,
hogy az óvodai szociális segítő közvetíti a jelzéseket a szolgálat, illetve a központ felé, akkor
a jelzés eljuttatására fel lehet kérni. Csak abban az esetben indokolt ezt a lehetőséget
választani, ha ez meggyorsítja a jelzés beérkezését.
A 11 napot elérő igazolatlan hiányzások esetében az EMMI rendelet 51. § (4b) bekezdése
nem tesz különbséget a családjában nevelkedő és a szakellátásban nevelkedő gyermek között.
Minden gyermek esetében előírja a jelzési kötelezettséget, aki az Nkt. 8. § (2) bekezdése
alapján vesz részt az óvodai nevelésben? A Szabs. törvény 247.§ c) pontja szerint a
gyermekvédelmi gyámság alatt álló gyermek esetén nem áll fenn a szabálysértés ténye.
Felmerült kérdésem:
4) A Szabs törvény ismeretében, megteheti-e az óvoda vezetője, hogy a rendeletben előírt
kötelezettségének nem tesz eleget, a szakellátásban nevelkedő gyermek igazolatlan
mulasztása esetében? Vagy meg kell tennie a jelzést a szabálysértési hatóság felé és a
hatóság fogja megállapítani, hogy szabálysértés nem áll fenn?
Módszertani intézmény válasza:
A Szabs. tv. megfogalmazásában és az EMMI rendelet rendelkezésében van némi
ellentmondás, ugyanakkor abban az esetben jár el jogkövetően az óvoda, ha a jogszabályban
rögzített kötelezettségének eleget tesz. Az EMMI rendelet 51. § (4b) bekezdése nem tesz
különbséget a családjában nevelkedő, illetve szakellátásban lévő óvodás között. Így a jelzési
kötelezettség fennáll!

27
Javaslatok:
A jelenleg hatályos szabályozás egy éveken át működő berögzült szabályozást
módosított. Mint azt a rendszerszemlélet alapján tudjuk A rendszerekben a változáshoz való
alkalmazkodás erőforrást igényel. Ebben az esetben ez plusz időt, és befektetett munkát
jelent, az amúgy is túlterhelt intézményekben. Sajnos járásunkban jellemző a szakember hiány
az óvodákban és iskolákban egyaránt. Ilyenkor a megfelelő információáramlás az, amely
segíthet a plusz befektetett erőforrásokat optimalizálni.
Járási jelzőrendszeri tanácsadóként az a kérésem és egyben javaslatom a család és
gyermekjóléti szolgálatokban dolgozó családsegítőkhöz és a jelzőrendszer tagjaihoz, hogy
igyekezzenek megosztani minden olyan információt, amely rendelkezésükre áll. Feltételezem,
hogy az Oktatási Hivatal, mint azt a január 1-ét követő változás után is tette, szakmai
iránymutatással fogja segíteni a nevelési-oktatási intézményeket.
Augusztus végén, vagy legkésőbb szeptember elején javaslom, hogy szakmaközi
megbeszélésen beszéljétek át az aktuális helyzetet, és próbáljatok meg egy olyan
eljárásrendet és dokumentációs rendszert kialakítani, amely megkönnyíti a köznevelési
intézmények vezetőinek munkáját. A folyamatba szerencsés lenne bevonni az óvodai- és
iskolai szociális segítőket, hiszen a pedagógusok az intézmény vezetőn kívül, feltételezhetően
tőlük kérnek majd segítséget.
Kántor Sándor
járási jelzőrendszeri tanácsadó

28