A magyar könnyűzene

Hazánk könnyűzenéje a 19. század derekán jött létre. Forrásai a nyugati, elsősorban német, francia,
olasz dalok voltak, de merített az operettből, a lokálok, revüszínpadok, kabarék kupléiből és – nem
kis részben – az új média, a dalok nélkül elképzelhetetlen romantikus hangosfilmek melódiáiból.
Elterjedését a rádió és a filmek segítették, első nagy sztárjai is a filmekből kerültek ki: Karády Katalin,
Jávor Pál, Gózon Gyula, Tolnay Klári. A filmdalok hatalmas sikereket arattak, sokszor a film
sikerességében is döntő szerepet játszottak („Ez volt a vesztem”, „Hallod-e Rozika te…”, „Egy csók és
más semmi”, „Köszönöm, hogy imádott”, „Pá, kis aranyom…”, „Meseautóban”). Sok színész a
kabarékban aratta sikereit, az ő dalaikat gyakran a rádió népszerűsítette, és megjelent a hanglemez
is.

1950-es évek

A második világháború után az ún. tánczene vette át a könnyűzene szerepét: Ákos Stefi, Breitner
János, Géczy Dorottya, Hollós Ilona, Kazal László, Zsolnai Hédi és mások arattak országos sikereket, a
rádióból a Szív küldi szívesen című dalküldő és kívánságműsorban az ő dalaikat kérték. A „szocialista”
filmek is ontották a slágereket („Egy boldog nyár Budapesten”, „2x2 néha 5”, „Egy Duna-parti
csónakházban” stb.). Az ötvenes évek elején a mozgalmi dalokra és a szovjet hatásra létrejött,
csasztuskákra emlékeztető dalok is megjelentek a rádióban, filmekben („Mint a szélvész száll a
gépünk”). Az ötvenes évek elején ideológiai viták folytak a sajtóban a slágerekről, az amerikai dzsessz
és blues, illetve előadóik nemkívánatosak voltak, elítélő cikkek jelentek meg, ha egyáltalán
megemlítették őket („ritmusorgia”, idiotisztikus szövegek”). Nyugati lemezek elsősorban külföldet
járó sportolók révén kerültek be az országba – illegálisan.

1960-as évek

Az 1960-as években jelentek meg a tánczene új szerzői és énekesei: Mikes Éva, Németh Lehel, Kovács
Erzsi, Koós János, Korda György, Sárosi Katalin, Vámosi János, Toldy Mária, Záray Márta. Néhány
előadó külföldi számok előadásával is próbálkozott, de a korabeli kultúrpolitika csak az olasz–francia,
esetleg német slágereket engedélyezte. Külföldi énekesek is kezdtek vendégszerepelni
Magyarországon: Vico Torriani, Yves Montand. A táncdalok iránti érdeklődést a Magyar Rádió
naponta sugárzott tánczenei műsorokkal, a Magyar Televízió pedig Táncdalfesztiválok sorozatával
igyekezett kielégíteni. A rendezvényeket egy későbbi elemző írás „össznépi giccsparádénak”

nevezi. A minta az egyébként is preferált olasz tánczene hasonló seregszemléje, a sanremói

dalfesztivál volt. Az első Táncdalfesztivált 1966-ban rendezték meg. A rendezvény országos
közfigyelem jegyében zajlott, de az Illés-együttes, a hazai „beat” reprezentánsa, hatalmas botrányt
keltett a „Még fáj minden csók” című számmal, és szintén óriási port kavart a verseny győztese,
Kovács Kati a beat-korszak egyik emblematikus énekesnője „Nem leszek a játékszered” című dalával,
aki már az előző évi Ki mit tud?-ot is megnyerte. A fesztiválok új, fiatal táncdalénekeseket hoztak a
felszínre: Ambrus Kyri, Fenyvesi Gabi, Harangozó Teri, Kovács József, Mary Zsuzsi, Poór Péter stb. A
budapesti fiatalok népszerű szórakozóhelye volt ekkoriban az Ifipark.

Beat zene

A békés egymás mellett élés meghirdetése – bár országonként különböző mértékben – teret
engedett a „nyugati” zenének a keleti blokk országaiban is. Az Aczél György féle TTT kultúrpolitika
„tiltjuk” kategóriájából lassanként „tűrjük” kategória lett Magyarországon is. 1956 után a Szabad
Európa Rádió keletre irányuló adásaiból és a luxemburgi rádió adásaiból egyre több akkori nyugati
zenét lehetett megismerni. Ám mivel az adásokat műszaki eszközökkel zavarták, ez sokáig
lehetetlenné tette a jó minőségű magnófelvételek készítését.

Jellemző, hogy a Magyar Rádiónak az 1960-as években megindított adása, Komjáti György műsora, a
„Csak fiataloknak” címet viselte ami később – többek között – Ambrus Kyri által vezetett „Magnósok,
figyelem!” műsorral is bővült. A hagyományos táncdalok a rockzene elterjedésével, annak egyre
inkább elfogadottá válása után háttérbe szorultak. A terepet – ellentmondásos egymás mellett élés
után – a magyar rock, a beat vette át. Az 1960-as évek közepén bizonyos fokú enyhülése közepette a
vasfüggöny mögött is megalakultak és egyre népszerűbbekké váltak a hivatalosan beat zenét játszó
együttesek. A korszak reprezentánsai: Illés, Metró, Omega és a három beatlány: Koncz Zsuzsa, Kovács
Kati, Zalatnay Sarolta. Több – rajongóik között legendássá vált – együttes és előadó nem jutott a
szélesebb nyilvánosság elé (Scampolo, Kex, Radics Béla), néhányan csak később lettek országosan
ismertek. Az utat az Illés-együttes törte, akik az első Táncdalfesztiválon még országos botrányt
okoztak, az 1968-ason azonban már szinte minden díjat elvittek („Amikor én még kissrác voltam”).

1970-es évek

A magyar rockzene végérvényesen csatát nyert, képviselői a szocialista országokban ünnepelt sztárok
voltak. Újabb zenekarok sora alakult, az Illés, a Metro és az Omega mellett sikerrel szerepeltek az
Atlantisz, Juventus, Hungária, Neoton, Corvina, Tolcsvayék stb. Voltak azonban olyan progresszív
zenét játszó, ámde a kultúrpolitika ízlésének nem megfelelő formációk, amelyek működését éppen
csak eltűrték, de a reflektorfényre nem számíthattak (Tűzkerék, Dogs, Liversing). A beatkorszak
lezárásaként értékelhető az 1973-ban Miskolcon, a diósgyőri DVTK-stadionban megrendezett egész
napos rockfesztivál. A műsorban egymást váltva léptek fel a hazai rockélet szereplői, a Illés köré
csoportosult KITT-egylet, a Nonstop, az M7, a V'73, Delhusa Gjon, P. Mobil, Bergendyék, a Generál és
nagyon sokan mások. A monopolhelyzetben lévő Magyar Hanglemezgyártó Vállalatnál Erdős Péter
hajtotta végre a párt politikai irányelveit és gyakorolta a cenzúrát.

Új hullám

Magyarországon az akkor uralkodó politikai viszonyok miatt a new wave-mozgalom sajátos formája
alakult ki. A kultúrpolitika tiltotta a punkot és az új hullámot, ezért a legtöbb együttestől
lemezfelvétel híján csak néhány rossz állapotú demó maradt fenn. Az új hullám elnevezést eleinte

összevissza használta a sajtó, néha hagyományosnak tekinthető rockzenét játszó együttesekre is

ráhúzták, mint például az Eddára és a Piramisra.

Voltak együttesek, akik lemezkiadási lehetőséghez jutottak,: KFT, GM49, Fórum, Prognózis stb.
Igazából a Fórum inkább skát, a Prognózis rockzenét játszott. A valóságban például a közülük
eredetiségével az irányzat meghatározó együttesévé váló KFT-t másokhoz hasonló módon próbálta
ellehetetleníteni a kulturális vezetés, élén az egyetlen Hanglemezgyárral. Az ő sikerük annak volt
köszönhető, hogy a megalakulásuk után szinte rögtön részt vettek a Magyar Televízió Tánc- és
popdalfesztiválján, ahol Bábu vagy című számuk egyik napról a másikra a legkeresettebb együttessé
tette őket. Bár a dal szövege enyhe politikai áthallásokat sejtetett, a népszerűség miatt már nem
lehetett velük mit kezdeni. A Lemezgyár szerződést kötött velük, de lemezeiket szándékosan alig
terjesztették (erről maga az akkori márkamenedzser nyilatkozott a Magyar Rádiónak), külföldi
megjelenéseiket akadályozták, később másfél évre letiltották őket a Magyar Televízióból. A
legfontosabb magyar alternatív zenét játszó új hullámos együttesek közé tartozik a Bizottság, az URH,
az Európa Kiadó, a Neurotic, a Kontroll Csoport, a Spions, a VHK, és a Balaton. Az 1980-as évek vége a
terjesztésben is változást hozott: megjelentek az orsós magnetofonok helyett a kazettások, ezzel
megdőlt a rádiók és a hanglemezgyárak zenei ízlésformáló monopóliuma. Az olcsó, másolható
magnókazetták révén az emberek maguk is sokszorosítani, terjeszteni tudták a rádióból felvett vagy
hanglemezről átvett zenéket. A kazettás magnók az autórádiókba is bekerültek, majd Nyugat-
Európából magánszemélyek behozták a zenei és mozgásszabadságot egyesítő walkmaneket.
Elterjedtek a kalózkiadványok.

Punk

A punkmozgalom hazai megjelenése 1978-ra tehető. Az első együtteseket főként középiskolás

fiatalok alakították meg a nyugati előadók, például az angol Sex Pistols hatására. A CPg, az ETA, a
Kretens, A tizedes meg a többiek, a QSS az Agydaganat és egyéb, dalszövegeikben a szocialista
diktatúrát bíráló előadók tevékenységét a pártállam nem nézte jó szemmel. Lemezkiadásra nem volt
lehetőségük, házi körülmények között vagy koncertjeiken felvett zenéjük többnyire magnókazettákon
terjedt kézről kézre. 1983-ban a rendszert nyíltan becsmérlő CPg-t, amelyet a sajtóban igyekeztek az
ekkoriban megjelenő rasszista skinheadmozgalommal is összefüggésbe hozni, közösség elleni izgatás
vádjával bíróság elé állították és tagjait – a fiatalkorú basszusgitáros kivételével – letöltendő
börtönbüntetésre ítélték, hogy ezzel példát statuáljanak mindenki számára. Kevésbé ismeretes, hogy
1984-ben egy Közellenség nevű együttes is hasonló sorsa jutott, rögtön az első (félbeszakított)

koncertje után. 1985 táján a rendszer már kevésbé volt szigorú a Kretens még egy külföldi turnéra is
lehetőséget kapott, melynek sikere bizonyíték arra, hogy tehetség terén a hazai punk zenészek sem
feltétlenül maradtak el külföldi társaiktól. A punk első hullámának az 1990-es rendszerváltás vetett
véget. Az időközben felnőtté vált első generációs punkok ezután többnyire felhagytak a zenéléssel,
bár némelyik együttes nagyjából egy évtized múltán ismét összeállt egy-egy nosztalgiakoncert
erejéig. A kilencvenes években bekövetkezett a mozgalom ideológiai átalakulása, mivel új ellenfélre
talált a globalizmus és a fogyasztói társadalom képében. A mai magyar punkegyüttesek közé tartozik
a Barackca , a Junkies, az Alvin és a mókusok, Auróra, a Kretens, a Rózsaszín Pitbull, a Hatóságilag
TILOS, a Prosectura, a Hátsó Szándék, a Hétköznapicsalódások, a C.A.F.B..

90-es évek

A rendszerváltáskor és az 1990-es éveket a folyamatosan popzenét sugárzó kereskedelmi rádiók

(Danubius, Juventus és a Calypso), a műholdas illetve kábeltelevíziók elterjedése – ezzel betört
Magyarországra a Music Television – és a piaci alapokra helyezett magán hanglemez- és
kazettakiadás jellemezte. A koncertszervezés is piaci alapokra került. Az országot elárasztotta és
letarolta a nyugati popzene és popzeneipar. Míg korábban csak alkalmilag, immár rendszeresen
érkeztek nyugati előadók koncertezni Budapestre. Elindult a Sziget Fesztivál.,megalakult és egyre
népszerűbb lett a debreceni Tankcsapda . Az új helyzetben a magyar előadók anyagi helyzete
megrendült. Az Artisjus kirívóan egyenlőtlenül osztotta el a jogdíjakból származó bevételeket. Sok
zenész ezért a nagy koncertek szervezésében látta az anyagi boldogulás lehetőségét, mások
magánkiadásban terjesztették műveiket vagy elhagyták a pályát. A popzene mellett megjelent a
könnyű műfajban a cigány mulatós zene és a lakodalmas rock. A műfaj úttörője a vajdasági 3+2
zenekar volt. Ezeket a zenéket magnókazettákon terjesztették különféle vásárokon, piacokon, de a
rádiók nem játszották őket.

2000-es évek

Az új évezredben a piacorientált szórakoztatóipar is „kitermelte” a maga előadóit ,rendezvényeit. A

média segítségével sokat nőtt a látogatottsága a „Volt”- , a „Sziget”- ,a „Campus”- az „EFOTT” -
fesztiválnak . Feltűntek olyan előadók ,akikről sejteni sem lehetett , hogy népszerűek lesznek . Ezt
elősegítette a közösségi média is . Továbbra is nagy a rajongótábora az igényes popzenének.
Elsősorban a harmincon túli hallgatók között . Lásd : Rúzsa Magdi , Ákos . A rock műfaj ikonja
továbbra is a Tankcsapda , a Moby Dick . A lágyabb vonalat -többekközött- továbbra is a Hooligans ,
Kowalsky-ék képviselik . tovább erősödött a mulatós zene , pl.: Kis Grófo , Rostás Szabika , Szatmári
Dáridó , stb. Szerencsére a népzene is reneszánszát éli hazánkban . Jeles képviselői a Csík Zenekar ,
Ghymes , Barozda sőt újabban a technikának

köszönhetően már a népdalokból is készítenek remix verziókat . Markáns vonalat képvisel a rapzene
is . Ez az önkifejezési mód sok előadót inspirál életérzéseik megfogalmazására . Az Animal Cannibals
nyomdokain haladva sorra jelentek meg a rap zenei lemezek . Napjainkban Majka , Dr BRS , L.L.
Junior , a USNK és társaik képviselik hazánkban ezt az irányzatot .Hódít a nosztalgia , a retró – a
zenében is . A régi stílusú melódiák a 60-as – 90-es évekből akár eredetiben , akár feldolgozva . A
Retró Rádió segítségével a fiatalok körében is egyre népszerűbbek ezek az ismert örökzöldek , bulizós
slágerek .