Látássérültek elemi rehabilitációja Magyarországon

Mivel sokszor nincs lehetőség helyreállítani a látást, ezért fontos a fejlesztés és a rehabilitáció.
A cél az, hogy a vakok képessé váljanak az önálló életre, tudjanak például önállóan
közlekedni az utcán (a fehér bot szakszerű használatával), önállóan ellátni a háztartást,
használni a számítógépet, illetve a látássérültségét tényét pszichikailag is segítenek
feldolgozni.
A látássérültek rehabilitációjának gondolata Magyarországon először a millennium idején
fogalmazódott meg. A látássérült gyerekeket a Vakok Állami Intézetében készítették fel az
önálló életre, de a felnőttek elemi rehabilitációja egészen 1980-ig megoldatlan probléma
maradt.
Az elemi rehabilitáció mellett segítenek szociális ügyekben, érzelmileg támogatják a
hallgatókat, egészségügyi ellátást nyújtanak, biztosítják a mozgásterápiát és a testi kondíció
fejlesztését, valamint megszervezik a társasági életet és a szabadidő eltöltését.

Rehabilitációs lehetőségek

A statisztikai adatok szerint évente 4 000 – 6 000-ren vakulnak meg, ezért segítségre
szorulnak. Az önálló életre való felkészítésükre szolgáló szakmai tevékenységeket
összefoglalóan elemi rehabilitációnak nevezzük. Speciális módszereket és technikákat
tanítanak, hogy a felnőttként látássérültek újra képesek legyenek az önálló életre.
Magyarországon 1980 óta a gyógypedagógusok és szociális munkások vállvetve igyekeznek
szakértő segítséget nyújtanak abban, hogy a látássérültek ne szoruljanak hozzátartozóik
segítségére, és a társadalomban is szerepet tudjanak vállalni.
A szakképzés terén nagy előrelépést jelent, hogy az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai
Kara posztgraduális rehabilitációs szakember képzést indított el. Az első évfolyam 2010-ben
végzett.

Folyamata[
Akiknek van még valamilyen látásmaradványuk, azoknál felmérik a megmaradt látást, a
látásnevelés egyénre szabásának érdekében. Erre azért is szükség van, mert a látás különböző
okok miatt sérülhet, és ez más és más hatással lehet a különböző emberek életére. A
látásvizsgálat formája a funkcionális látásvizsgálat. 
A látássérültek életében fontos az önálló és biztonságos közlekedés tanítása, mivel éppen a
tájékozódást szolgáló képességük, a látásuk sérült. A tájékozódás és közlekedés keretén belül
a sérült személy megtanulja a hosszú fehér bot használatát, ami lehetővé teszi, hogy önállóan,
vezető nélkül közlekedjen.
Nem is gondolnánk, hogy mennyi hétköznapi tevékenységhez használjuk a látásunkat. Ha a
látás sérül, akkor az ember már nem képes úgy végezni ezeket a tevékenységeket, mint
korábban. A mindennapos tevékenységek szolgáltatási elem a biztonságos és praktikus
technikák, és a segédeszközök megismerését és használatának elsajátítását foglalja magába,
ezzel az önkiszolgáláshoz nyújt segítséget.
A látás az általánosan használt, úgynevezett síkírás olvasásához is nélkülözhetetlen.
A gyengénlátók még tudnak különböző segédeszközökkel olvasni, a vakok azonban nem, így
elesnek az információszerzésnek és szórakozásnak eme lehetőségétől. 
A tapintható írás-olvasás szolgáltatási elem keretén belül tanítják a Braille-írást. A Vakok
Állami Intézete az országban egyedüliként Moon-írást is tanít.
Korunk elképzelhetetlen számítógép nélkül. Segítséget jelent a kapcsolattartásban, lehetőséget
az időtöltésre és munkára. A résztvevők korábban a géppel való kommunikációhoz is a
látásukat használták, ezért informatika tanfolyamokon kell megtanulniuk a géppel való
kommunikáció új formáit, és az erre szolgáló programok használatát.
Az elemi rehabilitációhoz kapcsolódik továbbá a pszichés, szociális és a foglalkozási
rehabilitáció is.
A Vakok Állami Intézete összes szolgáltatása a látássérültek rendelkezésére áll mind
bentlakásos, mind ambuláns, mind lakókörnyezetben végzett formában. Emellett lehetőséget
nyújt a látássérültté vált ember környezetének, családjának, barátainak és munkatársainak
arra, hogy jobban megismerjék a sérült élethelyzetét, és segíti, hogy a környezet megfelelően
viszonyuljon a résztvevőhöz, ne legyenek tanácstalanok, bizonytalanok a sérülésével
kapcsolatban, és ne sajnálkozzanak rajta. Továbbá lélektanilag is támogató környezetet
nyújtanak, hogy kimondhatóvá tegyék a kimondhatatlant.
A Vakok Állami Intézetében az elemi rehabilitációhoz kapcsolódnak az alábbi szolgáltatások
is:

 pszichés segítségnyújtás
 szociális ügyekben segítségnyújtás
 a szabadidő hasznos és értékes eltöltése (társasági és kulturális élet)
 foglalkozási rehabilitáció
 egészségügyi ellátás
 mozgásterápia és a testi kondíció építése, fejlesztése
Mindezek az ellátások ingyenesek.
A felnőtt látássérült emberekkel való foglalkozás néhány alapelve
A látássérült embereket nem ismerő emberek legtöbbször zavarban vannak a velük való
találkozástól és kapcsolattartástól. Pedig a látássérült emberekkel nem nehéz a
kommunikáció, ha nyitottak vagyunk és minden felmerülő kérdést és problémát
megbeszélünk az illetővel.
A legfontosabb, hogy a vak ember számára nem érzékelhető dolgokat tegyük érzékelhetővé:
mondjuk el, hogy mi van a környezetében, amit nem lát (és fontos lenne látnia), adjuk a
kezébe azt, amit másnak felmutatnánk.
Néhány praktikus tanács a gyakran előadódó és zavart okozó helyzetekre:
 • Adjunk hangot, ha közelítünk, hogy elkerüljük az ütközést, és a vak személy tudja, hogy
valaki közeledik hozzá. Ez lehet köszöntés vagy egy egyszerű mondat, nem a tartalma a
lényeges, hanem hogy a hangból tájékozódni tudjon az illető, hogy ki érkezik.
• Az első egy-két alkalommal mutatkozzunk be, de általában a látássérült emberek nagyon
hamar megtanulják hangról felismerni az embereket.
• Sokszor problémát okoz a kézfogás. Legyünk rugalmasak: ha a látássérült ember nyújtja a
kezét, fogjuk meg a kinyújtott kezet. Ha fontosnak érezzük a kézfogást (talán inkább férfiak
esetében), érintsük meg a vak ember kezét, hogy tudja, merre nyújtsa a kezét.
• Ne féljünk néven nevezni a tényt, hogy az illető nem lát. Nem kell eufémisztikus
kifejezésekkel bajlódni: nem látó, gyengénlátó, világtalan stb., nyugodtan megnevezhetjük,
hogy az illető vak és azokat a problémákat, amik ebből előadódnak. Használjuk azokat a
kifejezéseket is, amiket a hétköznapi nyelvben természetesen használunk és a látással
kapcsolatos kifejezések (pl. „Rég láttam már”, „Nézze meg!”, „
• Több látássérült emberre jellemző, hogy sokat beszél. Jelezzünk vissza, finoman állítsuk le
ezt (pl. „Rendben van, ezt már megbeszéltük” vagy „Igen, értettem, hogy mire gondolt”).
• A sok beszédhez hasonlóan mindenféle más rossz tulajdonsága vagy kellemetlen szokása is
lehet látássérült embereknek, éppúgy, mint bármelyik jól látónak. Azért mert látássérült
ember, ne érezzük azt, hogy tapintatosnak kell lennünk. Ez álszemérem, ami nem segíti a
kapcsolattartást. Legyünk nyíltak és őszinték, és kezeljük úgy a látássérüléstől független
problémákat, mint bármelyik látó embernél.
• A látássérült emberek kísérésének technikái részletesen ki vannak dolgozva.. Alapelvként
fontos tudnunk: mindig úgy vezessük a látássérült embert, hogy a látó ember menjen elől, és
tartsa a karját, hogy a látássérült belekapaszkodhasson. Így a látó ember saját testével védi a
látássérültet az előadódó akadályoktól. Emellett mondjunk el mindent, ami veszélyforrás
lehet: közeledő lépcsőt, szintkülönbséget vagy más felületi egyenetlenséget, útban levő
tárgyat, különösen azokat, amelyek nem hallhatók vagy más módon nem érzékelhetők.
• A látássérült emberekkel való kapcsolattartásra a legjobb tanács: kérdezz meg mindent, ami
gondot okoz, vagy amit tudni szeretnél. „Hogyan segítsek?” ezzel a kérdéssel sok ügyetlenség
és baleset megelőzhető. Lehet olyan kérdés, amivel kapcsolatban bizonytalanok vagyunk,
hogy nem esik-e rosszul, pl. hogy mikor vagy hogyan veszítette el az illető a látását, vagy
hogyan old meg egy-egy mindennapos élethelyzetben előadódó feladatot. Ilyenkor kérdezzük
meg, hogy zavarja-e, ha erről beszélünk, és aszerint folytassuk a beszélgetést.

A látássérülésről:

• A környezet információinak 85%-át vizuális úton vesszük fel.

• Sérülések egyik fő csoportját képzi.
• A látószerv valamely részének (szem, látóideg, agykérgi központ) organikus vagy
funkcionális sérülése, mely a vizuális tapasztalatszerzést részlegesen vagy teljesen
akadályozza.
• Oka: - öröklött,
• - születés előtt, közben ill. után szerzett

A látássérülés gyógypedagógiai értelmezése:WHO által javasolt definició:

„Pedagógiai értelemben látássérültnek minősül az a gyermek, akinek

látásvesztesége olyan súlyos fokú, hogy csak megfelelően kialakított tárgyi és
személyi környezetben, speciális módszerek és eszközök segítségével képes
optimálisan fejlődni, ismereteket feldolgozni, elsajátítani”

A látássérültek csoportjai hazánkban:

• Vakok: fényt sem érzékelnek

- „Alig látók”: alcsoportjai:
- fényérzékelők: fény irányának megállapítására képesek.
- ujjolvasók: 2 méteren belül megszámolják a feltartott kéz ujjait.
- nagytárgylátók: mozgó, a háttérből kiemelkedő nagyobb objektumokat
észreveszik.
• Gyengénlátók

A vakság előfordulási gyakorisága

WHO adatai alapján:

• az emberiség közel 2,6%-a vak (45 millió ember),
• 160-180 millió látássérült,
• vak gyermekek száma: 1,5 millió
• súlyos fokban látássérült gyermekek száma 4,5 millió,
• gyermekkorban, Magyarországon 1-2 ezrelék a vakság előfordulása.
• látássérülés előfordulási gyakorisága az életkorral nő.

A vakság következményei:

Érintett területek:
• ismeretszerzés, tanulás,
• képzet és fogalomalkotás,
• kommunikáció,
• magatartás, társadalmi beilleszkedés,
• tájékozódás, mozgás,
• közlekedés,
• önkiszolgálás,
• mozgásszervi elváltozások,
• pszichés következmények (önállótlanság, lassú reakciókészség, passzivitás, önértékelési
zavarok, indulatosság, téves eszmék kialakulása).
A vak tanulók nevelése, oktatása:

Célok:
• Mozgá s és tá jékozó dá s fejlesztése.
• Tapintá sra és hallá sra épített fogalomalkotá s feltételeinek megteremtése.
• A sérü lés má sodlagos kihatá sainak korrekció ja, megelő zése.
• Kiemelten kell fejleszteni az épen maradt érzékszerveket, az emlékezetet, a
figyelmet, a gondolkodá st.

Speciális eszközök

Írá s, olvasá s:
• Braille írás (hatrekeszes doboz), pontírógép, Moon írás, számítógép
(optikai karakterfelismerő, beszélőrendszer, tapintható kijelző)

Természeti és tá rsadalmi kö rnyezet megismerése

• szaglás (növények), tapintás (preparátumok, hanggyűjtemények),
• domború térkép,
• élettelen tárgyak megismerése a vele kapcsolatos cselekvés
bemutatásával.
Matematikai ismeretek á tadá sa
• szó beli mű veletvégzés kiemelt jelentő sége,
• írá sbeli mű veletvégzés -abakusz szá moló tá bla,
• á brá zolá s: szö ges tá bla.
Tá jékozó dá sra, kö zlekedésre nevelés
• A kü lö nbö ző érzékszervek á ltal kapott informá ció kat komplexen, egymá st
kiegészítve haszná ljá k fel a vak személyek.
• Akusztika, szagok, tapintá s, hő érzet jelentő sége.
A mozgásfejlődés sajátosságai a vakoknál

Mozgásfejlődés sajátosságai
• reflexes mozgások a látóhoz hasonlóan megvannak, az első 3 hónap mozgásfejlődése nem
különbözik, ezután a mozgásfejlődést serkentő ingerek hiányának következtében a
mozgásfejlődés lelassul, a megszokott sorrendtől eltérést mutat.
• Állandó frusztráció következtében gátlások kialakulása.
• bizonytalanság  félelem  merev mozgás

A mozgás jellemzői:
• vizuális kontroll hiánya miatt tartási rendellenességek, (hanyag tartás, skoliozis)
• karok, kezek védekező tartása,
• diszharmónikus kar, láb és törzsmunka,
• széles alapú, bizonytalan, egyenetlen ritmusú járás (az egyensúly zavara miatt),
• görcsös, fékezett mozdulatok (ütközéstől való félelem),
• lógó, vagy oldalra dőlő fejtartás (optikai reflex hiánya miatt a nyak és a fej helyzete nem a
normális módon rögzült),
Egyéb jellegzetességek:
• hanyag tartás következtében felszínes mellkasi légzés, csökkent vitálkapacitás jellemzi a
vak személyeket (úszás jelentősége),
• fejforgatás, forgás, szökdelés, hajlongás, kézrázás (oka: mozgásigény kielégítése),
• szemgolyó nyomása (cél: mechanikus ingerrel fényérzet kiváltása).

Mozgás és mozgástanítás
Célja:

• túlmozgások leépítése,
• harmónikus mozgáskép kialakítása,
• a vakság negatív következményeinek csökkentése.
• mozgási feladatok megtanítása egyénileg, kézvezetéssel,
• fokozatosság,
• balesetek elkerülése.

Vak emberek versenysport tevékenysége

• Adaptált sportágak: atlétika, birkózás, bowling, cselgáncs, erőemelés, kerékpár,

labdarúgás, lövészet, sakk, tandemúszás
téli sportok (alpesi sí, biatlon, északi sí)
• Speciális sportok: goalball, https://www.youtube.com/watch?v=0bZ51jzmbAQ
https://www.youtube.com/watch?v=mrMK7upOqm4