AZ ATHÉNI DEMOKRÁCIA SZÜLETÉSE

 DRAKÓN  arkhón törvényei

 Kr. e. 621- ben - demokrácia alapjának tekinthető.

 a törvények rendkívül szigorúak és kegyetlenek voltak – “drákói szigor”

 Drakón  nem származási alapon, hanem vagyoni alapon számította a polgárjogot .

SZOLÓN arkhón- Kr. e. 594

1. a zúgolódó szegényparasztokat fel akarta szabadítani  és polgárjogban részesíteni

őket,

2. el kívánta törölni az adósrabszolgaságot. 

SZOLÓN TÖRVÉNYEI - KR. E. 570 :

- A hatodosokból polgárok lettek

- részt vehettek a népgyűlés és az  esküdtbíróság (héliaia) munkájában.

- Vezető tisztségeket nem tölthettek be.

- Földet sem osztottak számukra, így napszámosként, kézművesként vagy evezősként

kereshették meg kenyerüket.

- A külföldre eladott adósokat visszavásárolták.

- A hivatalviselést Szolón szintén megreformálta.

 Eddig csak az arisztokrata családok tagjai tölthettek be vezető tisztségeket.

 Szolón a származás helyett a vagyont tette a hivatalviselés alapjának. 

 A vagyoni cenzus (vagyonbecslés) alapjául az egyévi jövedelem számított.

A vagyoni cenzus alapján kaptáka katonai beosztást

A jövedelmet,(pénzverés még nem volt), mérőben adták meg (egy mérő kb. 52 liter).

A mérővel gabonát, olajat vagy bort mértek.

KLEISZTHENÉSZ REFORMJA

Kleiszthenész családja a spártaiak segítségével számolta fel az egyeduralmat (türanniszt)  . 

Kr. e. 508-ban Kleiszthenész, az „athéni demokrácia atyja” a népre támaszkodva került hatalomra. 

Arkhónként továbbvitte a REFORMOKAT,

  a polgárjogot nem származáshoz /vagyonhoz, hanem a lakóhelyhez kötötte. 

 a hivatalviselés jogát ő is az 500 mérősökre, vagyis a legvagyonosabbakra korlátozta, ami

teljes mértékben oligarchikus  vonás volt.

 Athén minden szabad állampolgárának azonos jogokat biztosított.

 a polgárjogot a lakóhelyhez kötötte, -

 Attikát 3 részre osztották : belső, városi ( Athén és kikötői), tengerparti

 létre hozott Attika  félszigetén 10 darab phülét.

 mindegyik phüléből érkezett 50-50 tag a(z) ötszázak  tanácsába ( bulé),

 saját sztratégosz  vezette katonai csapataikat.

 a legfőbb hatalmat a(z) bulé  (ötszázak tanácsa) és a népgyűlés  (ekklészia) kezébe adta

 A kiszélesített választójoggal minden szabad athéni férfi polgár  nemcsak választó, hanem

választható is volt a buléba.

 Itt vitatták meg előzetesen a népgyűlések napirendjét és a törvényjavaslatokat is.

A PERIKLÉSZI ATHÉN . HOGYAN MŰKÖDÖTT AZ ATHÉNI NÉPURALOM?

1. A Perzsa Birodalom terjeszkedése elérte a kis-ázsiai görög városokat,  néhányuk fellázadt.

2. Athén kisebb katonai segítséget küldött számukra, igy magára vonta a perzsa király, I.
Dareiosz haragját.

3. A kibontakozó görög–perzsa háborúkban elsősorban, Athén és Spárta vette fel a harcot a

perzsákkal.

4. A sikeres védekezés után, megalakult az Athén vezette déloszi szövetség, amely a Kr. e. 448-

as békekötésig felszabadította szinte valamennyi kis-ázsiai görög államot.

Periklész meghatározó athéni politikussá vált. 

 Ősi arisztokrata családból származott, anyai ágon Kleiszthenésszel állt rokonságban.

 Periklész a  népgyűlésre támaszkodott.

 évente megválasztatta magát sztratégosznak (a Kr. e. 5. század közepén).

PERIKLÉSZ REFORMJAI

1. az esküdtbíróságok tagjainak napidíjat fizettetett. 

2. A napidíj lehetővé tette, hogy a legszegényebbek is bíráskodhassanak.

3. A pénzt a déloszi szövetség adóiból folyósította. A 

4. a demokrácia (népuralom) továbbra is csak a szabad jogállású athéni férfi

polgároknak biztosított politizálási lehetőséget,

5. a nők, a rabszolgák, illetve a metoikoszok (’együtt lakók’, a városban tartósan letelepedett

idegenek) nem szólhattak bele a politikai ügyekbe.
 6. a hivatalokat sorsolással töltötték be

7. a sztratégoszi és a kincstárnoki hivatalokat csak a legvagyonosabb réteg tölthette be.

A sztratégosznak értenie kellett a hadvezetéshez, és szüksége volt hadi tapasztalatokra.

8. A törvényeket a havonta kétszer-háromszor ülésező népgyűlés hozta. 

9. A  törvényjavaslatot az 500 fős tanács előtte jóváhagyott.

10. A népgyűlésen minden polgár részt vehetett, szavazati joga volt,

11. a szavazás többségi elv alapján történt,

12. minden szavazat egyenlő értékűnek számított. 

13. a demokrácia biztosította mindenki számára a szólásszabadságot.

A CSERÉPSZAVAZÁSt első ízben Kr. e. 487-ben alkalmazták

 egyetlen olyan politikust sem űztek el, aki valóban türanniszra akart volna törni.

 Kr. e. 487-ben csak Themisztoklész, akiket elűzött, azok politikai ellenfelei voltak

 Mindössze kilenc politikust űztek így el hetven év alatt.

 A Kr. e. 417-ben volt az utolsó cserépszavazás