III.

Az Ókori Kelet
Természeti környezet és hétköznapi élet

Ókori Kelet
- Észak-Afrika és Ázsia területe
- hatalmas területet ölel fel a Földközi-tenger és a Csendes-óceán között
- az ókori Kelet fontos területe a „Termékeny félhold”, amely magában foglalta
Egyiptomot, Föníciát, Palesztinát, Mezopotámiát
- más fontos területek, ahol híres civilizációk születtek: India, Kína
Természeti környezet
- az első állandó jellegű települések a vízhez való közelséget tartották fontosnak:
 Nílus, Tigris, Eufrátesz: gyakori áradások → visszahúzódás után termékeny
föld
- sokan telepedtek le a hegyek völgyeiben és dombos vidékeken:
 Iráni-fennsík, Kaukázus-hegység, Anatólia: félnomád életmód → főleg
állattenyésztés (juh, kecske, ló); legelőket kerestek (vándorló életmód),
ideiglenes településeket hoztak létre
- ezek a közösségek kereskedtek egymással (árucsere), de kialakult a termőföldért és
vízért való versengés → háborúk
Lakóházak
- félnomád társadalmak: könnyű anyagokból (állati bőrök, csontok stb.) → könnyen
szállítható
- az állandó lakhellyel rendelkezők otthonai összetettebbek voltak, agyagból készültek
Hétköznapi élet
- nagymértékben befolyásolta a vallás:
 a vezetők határozták meg a hivatalos vallásos tiszteletet a helyi istenségek
számára, akiktől a városuk, a törzsük vagy királyságuk védelmét várták
 politeista (többistenhit): több istent tiszteltek, amelyek hitük szerint
termékenységet, egészséget vagy szerencsét hoztak az embereknek
 monoteista (egyistenhit)
 az isteneknek templomokat, szentélyeket emeltek, itt a papok ajándékokat és
áldozatokat ajánlottak az isteni áldás elnyeréséért
Az Ókori Kelet találmányai
- naptár
- könyvtár
- orvosi kezelések, sebészet
- törvények
- iskola, tankönyvek
- kerék
 A társadalom felépítése az Ókori Keleten
- 4 alapvető csoport különíthető el:
 a) király:
 minden hatalom az övé, az egész állam felett rendelkezik
 sok helyen istenként tisztelték
 Egyiptom: fáraó
 Mezopotámia: városállamok élén: (isten)király
 Kína: császár
 b) előkelők:
 irányítják a tömegeket, az uralkodó tanácsadói
 hadvezér:
 katonai irányítás
 az állam védelme
 belső rend fenntartása
 papság:
 kapcsolat az istenekkel és a szellemekkel
 halottak búcsúztatása
 hivatalnokok:
 hivatali ügyintézés
 közös munkák vezetése
 c) közrendűek:
 földművesek
 kézművesek
 kereskedők
 katonák
 d) rabszolgák:
 kétféle módon lehetett valaki rabszolga:
 hadifogoly
 adósrabszolga: az adósságát dolgozza le

Templomok és piramisok
- az Ókori Keleten a mindenkori uralkodóra úgy tekintettek, mint az istenek földi
helytartójára
- hatalmas összegeket költöttek a vallási életre:
 úgy gondolták, hogy jólétük és királyságaik katonai sikeressége az uralkodó
jólététől függ
 több 10 000 munkást alkalmaztak piramisok, templomok, zikkuratok
építésére, melyek megépítéséhez mindenki adófizetéssel járult hozz
Zikkuratok:
- vallási színtér, Mezopotámia és Irán nyugati részén jelentek meg a Kr.e. III.
évezredben
- magasságával az égbolt felé tört, ahol az istenek laktak
- templomokat és közigazgatási épületeket is magukban foglaltak
Templomok:
- egy, vagy több istenség imádásának helye
- a hívek imával, rituálékkal, adományokkal fejezték ki tiszteletüket az istenek iránt
Piramisok:
- az ókori Egyiptom uralkodóinak (fáraók) temetkezési helyei
- a fáraókat életükben istenként tisztelték
 Babilon városállama
- a legfejletteb és leghosszabb ideig fennmaradó mezopotámiai városállam
- Kr.e. 2300-ban alapították
- a nyersanyagokért vívott vetélkedésben meghódította a szomszéd területeket →
birodalommá vált (Kr.e. 1894 – 1595)
- a téglalap alakú várost az Eufrátesz szelte ketté
- különböző dinasztiák alatt virágzó és hanyatló periódusokat élt át
- a kereskedelem és az élelmiszertöbblet virágzó társadalmat eredményezett
- a város lakossága hierarchikusan szerveződött → a közösségben betöltött szerepük
és felelősségük alapján
- hivatalnokok: a lakosság jólétének biztosították és ellátták a császári udvart:
 orvosok, írnokok, tanítók, vámszedők, csillagászok, papok, bírók,
matematikusok, művészek, építészek
- a Kr. e. VI. században elfoglalták a perzsák → a Kr.e. III. századra elnéptelenedett

Népek és civilizációk az Ókori Keleten

Népek:
 nagyszámú közösségek
 közös nyelv
 közös múlt
 szolidárisak egymással
 közös hagyományok, szokások
 a közösség érdekében cselekednek
- kereskedelem: hozzájárult szavak és írásmódok kicseréléséhez → új népek és
nyelvek születtek
Az Ókori Kelet népei és civilizációi:
- önállóan fejlődtek, egymás mellett éltek
- ugyanazokért a nyersanyagokért versengtek (termékeny föld, víz, legelő, erdő, bánya
stb.):
 konfliktus
 új találmányok, technikák, fegyverek megjelenése
- beszélt nyelvcsoportok:
 sémita: legszámosabb; utódaik az arab népek és a zsidók
 hamita: leszármazottaik a mai egyiptomi keresztény közösségek
 indoeurópai: ők teremtették meg az iráni és indiai civilizációkat
Sumérok:
- ismeretlen eredetű nép
- a világ első városi és mezőgazdasági kultúrája (Kr. e. V. évezred)
- a sumér városállamok (Ur, Uruk, Eridu, Lagas stb.) virágzottak, főleg az írás
feltalálása után
- a sumér civilizáció erősen befolyásolta a későbbi mezopotámiai civilizációkat → írás,
építészet, államszervezés
Akkádok:
- sémita nyelvet beszélő nép
- erősen befolyásolta a sumér kultúra
 - Sarrukín vezetésével jött létre az Akkád Birodalom → a történelem első birodalma
- az akkád civilizáció csúcsa Kr. e. 2334 és 2154 közé tehető
- kulturális hatása a későbbi ókori keleti királyságokban és birodalmakban is továbbélt
Asszírok:
- észak-mezopotámiai sémita nép
- királyság, majd birodalom (Kr.e. 2500 és Kr.e. 605)
- terjeszkedő, a katonai hadjáratokat támogató civilizáció volt
- az Asszír Birodalom csúcsa: Kr. e. 911- Kr.e. 627 → meghódították Mezopotámiát,
Egyiptomot, Palesztinát, Libanont, Észak-Arábiát, valamint Irán és Anatólia egyes
területeit
Egyiptomiak:
- a Nílus mentén létrejött, a világ egyik első független civilizációja) → a „Nílus
ajándéka”
- Kr. e. 3000 körül Narmer fáraó egyesítette Alsó- és Felső-Egyiptomot
- királyaikat fáraóknak nevezték
- a fáraók Egyiptom területét északra és délre is növelték, az ókori Egyiptom a
leghosszabb életű keleti birodalom volt
- az egyiptomi kultúra:
 politeista (többistenhívő) vallás
 Napkultusz
 halottak kultusza
- építészeti és kulturális öröksége a makedón hódítás (Kr. e. 332) után is sokkal
fennmaradt
-
Hettiták:
- indoeurópai nép
- Anatóliában (a mai Törökország) telepedtek meg
- a Hettita Birodalom Kr.e. 1600 és Kr.e. 1178 között létezett
- az akkádokkal és az egyiptomiakkal harcoltak a térség irányításáért
- az első békeszerződés (Kr. e. 1274, a kádesi csata után II. Ramszesz)
Föníciaiak:
- sémita nyelvet beszélő nép
- az első keleti tengeri civilizáció
- Kr. e. 1500 körül a mai Libanon területén jelent meg
- a Földközi-tenger partján alapított városállamaik fontos kereskedelmi központok
voltak
- az első fonetikus ábécé létrehozói
- a perzsa hódítás után a föníciaiak leszármazottai Karthágó központtal Észak-
Afrikában Karthágó birodalmat hoztak létre (Kr. e. 300)
Médek és perzsák:
- két rokon nomád indoeurópai nép
- a mai Irán területén telepedtek meg a Kr. e. X. században
- a médek az asszírok hanyatlása után hoztak létre birodalmat Irán, Anatólia és
Mezopotámia területén
- Kr. e. 550: a perzsák meghódítják és beolvasztják a médeket
- a perzsák az Akhaimenida-dinasztia vezetésével hozták létre az Ókori Kelet
legnagyobb birodalmát (Óperzsa Birodalom) → Mezopotámia, Anatólia, Egyiptom,
Fönícia, Palesztina, Indus-völgye, Fekete-tenger partja
- a Perzsa Birodalom összetett felépítésű volt, egy nagy és sokszínű birodalom
irányítására létrehozott intézményekkel
 - a görög városállamok sikertelen meghódítása után (Kr. e. 499 – 449) → politikai
krízis → Kr.e. 330: a makedónok meghódították a Perzsa Birodalmat
Indiaiak:
- Kr.e. 5300 évvel ezelőtt jelentek meg az Indus völgyében
- városias civilizációt hoztak létre → Mohendzsó Dáró, Harappá
- kereskedelmet folytattak Mezopotámiával és Egyiptommal is
- Kr. e. 1800-1700 körül az Indus-völgyi civilizációt meghódította és asszimilálta az
indoeurópai eredetű árja nép
Kínaiak:
- ősi civilizáció, a Kr. e. XVIII-XVII. századokban jött létre
- hatékony mezőgazdaság → rizstermesztés
- számos dinasztia vezetője (király) váltotta egymást:
 Sang-dinasztia (Kr. e. XVI-XII. század)
 Csou-dinasztia (Kr. e. XII-V. század)
- Dinasztia = egyazon családhoz tartozó vezetők, akik örökletes módon uralkodnak
- Kr.e. V-III. század → „Hadakozó fejedelemségek kora”: nyolc királyság harcolt
egymással
- Kr. e. 221: a Csin királyság győzött → Csin Si Huang-ti császárnak kiáltotta ki
magát:
 Elrendelte a kínai Nagy Fal építését
 a Csin-dinasztia nevéből ered Kína elnevezése
- Kínai találmányok:
 Saját írásrendszer
 Papír
 Selyem
 Iránytű
 Puskapor
- Vallás → konfucianizmus:
 Kung Fu-ce/Konfucius (Kr. e. 551-479)
 az állami hierarchiával és a családtagokkal szembeni kölcsönös tisztelet
 „Amit nem akarsz, hogy veled megtegyenek, azt te se tedd mással”
Zsidók:
- a Palesztinába vándorolt nomád törzsek egyesüléséből alakultak ki (Kr. e. XIII.
század)
- Egyiptomi menekülés (Biblia) → Jahve (= Isten) „választott népének” vándorlása az
„Ígéret földjére) (Palesztina): Mózes ekkor kapta meg Istentől a Tízparancsolatot
- Két állam: Izrael és Júdea
- Három király:
 Saul (Kr. e. 1047 – Kr. e. 1007)
 Dávid (Kr. e. 1010 – Kr. e. 967):
 legyőzte Góliátot (óriás harcos)
 egyesítette Izraelt és Júdeát
 sikeres harcokat folytatott → elfoglalta Jeruzsálemet
 Salamon (Kr. e. 971 – Kr. e. 932):
 a királyság alatta élte virágkorát
 ő rendelte el a jeruzsálemi Templom építését
- Salamon halála után a királyság két részre oszlott → Izraelt Kr. e. 772-ben az
asszírok, Júdeát Kr.e. 586-ban a babilóniaiak hódították meg
 - Asszíriában a zsidók beolvadtak, az elhurcolt júdeaiak megtartották vallási
identitásukat
- Kr. e. 538-ban Babilon elfoglalásakor II. (Nagy) Kürosz megengedte a zsidók
visszatérését Jeruzsálembe
Az írás feltalálása – a képírástól az abc-ig
- őskor: festmények, rajzok, szobrok, egyszerű jelek → gondolatok, érzések, ötletek
ábrázolása
- az írás gyakorlati célból fejlesztették ki:
 adók nyilvántartása (polgárok fizetnivalói, adósságai)
 árujegyzékek (kereskedők)
 imák, szertartások (papok)
 törvények közvetítése
 levelek küldése
 közfeliratok elkészítése
 pénzérmék feliratai (jelezték, melyik vezetőtől származik)
- új foglalkozások jelentek meg:
 írnok, tisztségviselő → feliratok elkészítése
 tanító: a leendő írnokok és tisztségviselők tanítása a szimbólumok írására
- kialakultak a könyvtárak:
 agyagtáblácskák (polcokon); pergamenek, papiruszok (cserépedényekben)
őrzése
 ezeket óvták a nedvességtől, a naptól vagy a melegtől
- a legrégibb ismert írás → sumérok:
 Kr. e. IV. évezred
 Agyagtáblácskákra írtak
 először képírás (rajzok), majd ékírás (jelek, jelképek)
 más népek is átvették, az Ókori Keleten még 3000 évig használták
Egyiptom:
 hieroglif írás → Kr. e. XXXII. század
 közel 1000 jel (hieroglifa) → először az ábrázolt tárgyat, előlényt, majd
hangokat is jelöltek
 több felületre is írtak:
 sztélék = emlékműnek, síremléknek készült kőoszlop
 pergamen = állati bőrből készült, írásra szolgáló lap
 papirusz = a papírhoz hasonló anyag, a papirusznád szárának
belsejéből készítették
 használata:
 templomok díszítése
 királyi sírok
 fáraói rendeletek
Föníciaiak:
 ők voltak az elsők, akik használták az abc-t → a mássalhangzókat és a
magánhangzókat is külön írásjelekkel jelölték
 jobbról balra írtak. ahogy a mai sémita nyelvekben szokás
 kereskedelmi aktivitásuk következtében írásukat más népek is átvették
 a föníciai abc a görög, latin, cirill (szláv), arab és zsidó abc-k őse
A kínai (han) írás:
 Kr. e. II. évezred
 az írásjegyek szótagokat és szavakat is jelölhetnek
 kezdetben bambuszfára, majd papírra írtak
 Gilgames legendája
- a legrégebbi, írott formában fennmaradt történet (Kr. e. XXI. század)
- Gilgames:
 Uruk városállamának királya (valamikor Kr. e. XXVIII – XXVI. század)
 halála után is istenként tisztelték
 a róla szóló legendák és történetek → hősköltemények
- Az eposz:
 Uruk szigorú királyának, Gilgamesnek a története
 az istenek elküldik Enkidut, hogy büntesse meg a királyt kegyetlensége miatt
→ Gilgames legyőzi Enkidut és barátság alakul ki köztük
 a költemény leírja a hős harcát az elkerülhetetlen sorssal, az isteni akarattal és
a természetfeletti erőkkel → halhatatlanná válás elérése
 a 3600 verssor közel fele maradt meg 12 égetett agyagtáblán

Hammurapi törvénykönyve
- Hammurapi babiloni király → az Óbabiloni Birodalom létrehozója
- a legrégibb írott törvény, amely eredeti formájában maradt meg (Kr. e. 1750
környéke)
- agyagtáblákon és egy kőoszlopra vésve maradt ránk
- a törvénykönyv:
 számos jogi alapelv innen származik:
 rendeletek = azonnali törvényerőre emelt legfelsőbb vezetői (királyi)
utasítás
 szerződések tiszteletben tartása
 munkáért fizetendő bér
 örökösödési szabályok
 talio elv:
 talio = bosszú, megtorlás
 az elszenvedett sérülésért vagy kárért az elkövetőnek ugyanazt a
sérülést kell elszenvednie, vagy ugyanazt az értéket kell kárpótlásul
kifizetni
 „szemet szemért, fogat fogért”