KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
TÜK szám: 24/4-74/2015.
KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ
Érvényességi idő: 2015. március 04. 15:00-óra
Minősítő neve: Mészáros László
Beosztása: főosztályvezető

Készült: 1 eredeti és 1 fm. példányban

Egy példány: lap
Kapják elosztó szerint.

Ez a: sz. fm. példány

É
55 344 07 Vállalkozási mérlegképes könyvelő
szakképesítés-ráépülés

Komplex szakmai vizsga

Írásbeli vizsgatevékenysége
javítási-értékelési útmutató

Elemzési-ellenőrzési - és adózási ismeretek gyakorlati feladatok

A komplex vizsgafeladat időtartama: 270 perc (150 perc + 120 perc)

A vizsgafeladat megnevezése: Elemzési-ellenőrzési gyakorlati feladatok

A vizsgafeladat időtartama: 150 perc

A vizsgafeladat aránya: 40%

A vizsga ideje: 2015. március 04. 08:00-óra

Segédeszköz: számológép használható

P. H.

2015. március

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ
 KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ

I. feladat (28 pont)

A mutatószámok soronként 2-2 pontot érnek, 11 × 2 pont = 22 pont adható, továbbá a

rövid szöveges értékelés 6 ponttal értékelhető maximálisan. Együttesen a feladat
helyes kidolgozásáért 28 pont adható.

Sor- Mutatószámok Kilátás Szálló Hangulat Szálló Eltérés

szám mértéke
(Hangulat
÷/-
Kilátás
szálló)
1. Bevétel (E Ft) 146 000 vendégéjszaka × 150 000 vendégéjszaka × +21,09 %
14 000 Ft/vendégéjszaka = 16 500 Ft/vendégéjszaka =
2 044 000 2 475 000
2. Ágykapacitás 500 férőhely/nap×365 nap = 510 férőhely/nap×365 nap = +2,00 %
(férőhely) 182 500 186 150
3. Ágykapacitás 146 000 vendégéjszaka / 150 000 vendégéjszaka / +0,58
kihasználtsága % 182 500 ágykapacitás = 186 150 ágykapacitás = szpont
80,00 80,58
4. Vendégéjszakák 146 000 150 000 +2,74 %
száma
5. Szobakapacitás 200 szoba/nap × 365 nap = 204 szoba/nap × 365 nap = +2,00 %
(szoba) 73 000 74 460
6. Igénybevett 59 860 62 000 +3,58 %
szobák száma
7. Szobakapacitás 59 860 / 73 000 = 82,00 62 000 / 74 460 = 83,27 +1,27
kihasználtsága % szpont
8. 1 vendég átlagos 146 000 / 45 000 = 3,24 150 000 / 50 000 = 3,00 -7,41 %
tartózkodási ideje
9. 1 vendégéjszakára 14 000 16 500 +17,86 %
jutó bevétel
10. 1 vendégre jutó 2 044 000 E Ft / 45 000 = 2 475 000 E Ft / 50 000 = +8,98 %
bevétel Ft/fő 45 422 49 500
11. Egy szobára jutó 2 044 000 E Ft / 73 000 = 2 475 000 E Ft / 74 460 = +18,71 %
bevétel (RevPar) 28 000 33 239
Ft/szoba

Szöveges értékelés:

A Hangulat Szálló tevékenysége a számított mutatószámok szerint a Kilátás Szállónál

kedvezőbb képet mutat.
A Hangulat Szálló bevétele 21,09 %-kal meghaladja a másik szálló azonos időszaki bevételét,
ami alapvetően a kapacitásai jobb kihasználásának a következménye. Javasolt a szolgáltatás
minőségének méréséhez szükséges információk feltárása, amely jelentősen hozzájárulhat a
hozam-előállító képesség nagyságához illetve annak fejlesztéséhez.
Elmaradás egyedül az egy vendég átlagos tartózkodási idejében van, amely kapcsolatban lehet
a Hangulat Szálló árképzésével. Egy vendég átlagos tartózkodási ideje mindössze 3 nap,
amely kedvezőtlenebb a Kilátás Szálló mutatójánál, mert rövidebb tartózkodási idő alatt is
felmerülnek azon költségek, amelyek hosszabb tartózkodás esetén nem nőnek lineárisan.

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ 2
 KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ

II. feladat (23 pont)

a)

A 2014. évi eladási árak (p1) meghatározása:

R termék: 2 600 Ft/db × 1,08 = 2 808 Ft/db

G termék: 10 000 Ft/db × 1,04 = 10 400 Ft/db
M termék: 1 000 Ft/db × 1,09 = 1 090 Ft/db

Termelési érték (árbevétel):

2013. év (  q 0  p0 ): (1 pont)
15 000 db × 2 600 Ft/db + 8 900 db × 10 000 Ft/db + 46 000 db × 1 000 Ft/db = 174 000 E Ft

2014. év (  q1  p1 ):(2 pont)

16 500 db × 2 808 Ft/db + 8 200 db × 10 400 Ft/db + 50 000 db × 1 090 Ft/db = 186 112 E Ft

A termelési érték (árbevétel) változása:

Kv =  q1  p1 -  q 0  p0 = 186 112 E Ft – 174 000 E Ft= + 12 112 E Ft. (1 pont)

Iv 
q 1  p1
=
186 112
= 106,96 %. (1 pont)
q 0  p0 174 000

A termelési érték (árbevétel) változásában szerepet játszó tényezők hatásának

számszerűsítése:

1) 1) Árváltozás hatása:

A változatlan áras termelési érték (árbevétel) meghatározása (  q1  p0 ):(2 pont)

16 500 db × 2 600 Ft/db + 8 200 db × 10 000 Ft/db + 50 000 db × 1 000 Ft/db = 174 900 E Ft

Kp = q 1  p1 –- q 1  p0 = 186 112 E Ft – 174 900 E Ft= + 11 212 E Ft (2 pont)

Ip 
q 1  p1
=
186 112
= 106,41 %.(2 pont)
q 1  p0 174 900

2) Volumenváltozás hatása:

Kq = q 1  p0 –- q 0  p0 = 174 900 E Ft – 174 000 E Ft= + 900 E Ft(2 pont)

Iq 
q 1  p0
=
174 900
= 100,52 %.(2 pont)
q 0  p0 174 000

A számszaki ellenőrzés:
Kv = Kp + Kq = (+ 11 212) + (+ 900) = + 12 112 E Ft, illetve
Iv = Ip × Iq = 1,0641 × 100,52 = 106,96 %.

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ 3
 KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ

b)

A termelés (értékesítés) belső szerkezetének módosulását alátámasztani csak a termelési érték

(az árbevétel) megoszlási viszonyszámaival tudjuk megtenni (tekintettel arra, hogy a
termelt/értékesített mennyiségek most sem összegezhetők). A megoszlási viszonyszámokat
ezért a termelés (értékesítés) értékéből határozzuk meg, figyelve arra, hogy a tárgyidőszaki
érték nem tartalmazhatja az árváltozás hatását (hiszen az összetétel-változás az egyes
termékek egyedi volumenváltozásának figyelembe vételét jelenti, így az árváltozás torzító
hatással van):

2013. évi termelési érték Változatlan áras termelési érték

Termékek
E Ft Megoszlás, (%) E Ft Megoszlás, (%)
R 39 000 22,41 42 900 24,53
G 89 000 51,15 82 000 46,88
M 46 000 26,44 50 000 28,59
Összesen: 174 000 100,00 174 900 100,00

A megoszlási viszonyszámokat bemutató táblázat minden számszaki oszlopának helyes

kitöltése 2 pont, tehát összesen 4×1pont = 4 pont

Szöveges értékelés: (4 pont)

A feldolgozóipari vállalkozás termelési értéke (árbevétele) a bázisévi értékhez képest 12 112

E Ft-tal, azaz 6,96 %-kal emelkedett két tényező együttváltozása következtében. A
növekedésben szerepet játszott egyrészt az eladási árak esetében tapasztalható átlagosan 6,41
%-os mértékű drágulás, valamint a gyártott (értékesített) termékmennyiség csekély,
mindössze 0,52 %-os mértékű növekedése. Az előbbi tényező idézte elő a termelési érték
(árbevétel) dinamikus növekedését 11 212 E Ft értékben, míg az utóbbi alig 900 E Ft-tal
járult hozzá annak bővüléséhez, amelynek okait ebből adódóan – a változás kedvező iránya
ellenére – vizsgálni szükséges.
A megoszlási viszonyszámok azt mutatják, hogy egyedül a „G” termék részesedése volt
alacsonyabb 2014-ben, míg a másik kettőé emelkedett. G termék így is a legmeghatározóbb
terméke a vállalkozásnak. A piaci kereslet alakulása és a termékportfóliójának ahhoz igazítása
fontos a vállalkozás tevékenységében.

III. feladat (49 pont)

a) feladat megoldása

Megoldásként többféle jó és elfogadható kidolgozás készíthető, de a vizsgázónak

figyelembe kell vennie, hogy a vizsgált időszak 2014. év, a vizsgálat ideje 2015. január 5-30
közötti, és a vizsgálatot elrendelő személy (a részvénytársaság vezérigazgatója) a feladatban
konkrétan meg van határozva, ezek mindenképpen meg kell, hogy jelenjenek a vizsgálati
jelentés bevezető részében.
A feladat egy lehetséges megoldása:

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ 4
 KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ

VIZSGÁLATI JELENTÉS

a NYOMDA Nyrt. (Győr, Zichy út 58.)

anyaggazdálkodása kiemelt témaköreinek ellenőrzéséhez

I. Bevezető rész

A vizsgálatot elrendelte: Rába Gábor, vezérigazgató

Vizsgálandó időszak:
A vizsgálat ideje:
A vizsgálatot végezték:
Megbízólevél száma:
2014.01.01. – 2014.12.31.
2015. január 5-30.
Gál Ottó belső ellenőr (vizsgálatvezető) és
Mag Ágota belső ellenőr
2015-1-5.

A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy:

- megfelelő-e a termelés anyagszükségletének meghatározása,
- indokolt-e a megrendelt anyagok mennyisége és összetétele, a beszerzési
tételnagyságok és az anyagrendelési időközök meghatározása,
- ütemes és az elvárásoknak megfelelő volt-e az anyagok beszállítása,
- az elvárásoknak megfelelő-e az anyagok mennyiségi és minőségi átvételének
gyakorlata,
- biztosított-e az anyagok védelme a megfelelő raktározási tevékenység által, megfelelő-
e a raktárgazdálkodás hatékonysága és színvonala,
- indokolt-e az anyagfelhasználás nagysága,
- betartják-e a számviteli törvény, a számviteli politika és annak részét képező értékelési
szabályzat anyagok értékelésére vonatkozó előírásait.
A felsorolás nem teljes körű, de legalább négy kérdést kell megjelölni vizsgálati célként,
amely az anyaggazdálkodás megítélését lehetővé teszik a vizsgált időszakban. Fontos, hogy
mivel a társaságnál compliance típusú funkció van kialakítva a releváns jogszabályok és a
belső szabályozók megfelelőségének értékelésére, ezért e konkrét vizsgálatnak nem lehet
célja az anyaggazdálkodás rendjének, szabályozottságának felülvizsgálata!

A megoldás keretében a II. Megállapítások részben – a pozitív megállapításokon túlmenően

– negatív, hibát, hiányosságot feltáró megállapításokat is kell szerepeltetni. Ezeket célszerű a
következő sorrendben összeállítani:
1. Valós tények: a vizsgálat során a belső ellenőr által feltárt, bizonyítékokon alapuló
tényhelyzet („mi van?”).
2. Kritérium, követelmény: a folyamatok és kontrollok elvárt működésének szempontjai
(„mi kellene, hogy legyen?”).
3. Ok: hiba esetén az elvárt követelmény és valós tényhelyzet közötti eltérés okának
felfedése („miért van eltérés?”).
4. Hatás, következmény: a vizsgált szervezet ezzel a kockázattal szembesül amiatt, mert
az adott feltétel nem áll összhangban a saját kritériumában szereplő elvárással. Az
eltérés lehetőleg számszerűsített formában kerüljön bemutatásra.
5. Felelősség: a súlyos, jelentős kárt okozó hiba esetén név szerint kell feltárni a
felelősséget.

A vizsgálati jelentésnek igazodnia kell az I. részben rögzített ellenőrzési célokhoz, tehát

minden egyes megjelölt ellenőrzési területhez kapcsolódnia kell megállapításnak.

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ 5
 KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ

Hibát, hiányosságot feltáró megállapítások témái lehetnek például:

- az anyagszükséglet megállapításánál nem vették helyesen figyelembe a termelési

tervet, vagy nem annak megfelelően dolgozták ki a társaságnál az anyagszükségletet,
- nem vették figyelembe az anyagszükséglet megállapításakor a termelés – tervhez
képesti – csökkenéséből eredő módosulásokat,
- nem dolgozták át (nem aktualizálták) a termelési tervet, illetve az anyagszükségleti
tervet,
- nem aktualizált anyagfelhasználási normákat alkalmaztak,
- megváltozott a termelés belső összetétele anyagigényesség szempontjából, ezt nem
követték kellő figyelemmel,
- nem vették megfelelően figyelembe a gyártásközi hulladék képződését,
- a normák kialakításakor nem vették számításba a selejtképződés miatti
anyagveszteségeket,
- a tényleges fajlagos anyagfelhasználás magasabb a tervezett – norma szerinti –
előírásoknál (például az elhúzódó vagy meg sem valósult gyártásfejlesztés miatt
magasabb a tervezettnél a hulladék; illetve a túlórák arányának növekedése miatt
indokolatlanul magas a selejtképződés),
- nem mindig megfelelő az anyagutalványozási rend betartása,
- nem alkalmazzák az optimális rendelési tételnagyság megállapításának módszertanát,
így az utánpótlási időket sem mérik fel helyesen,
- többször nem vették figyelembe az anyagok rendelése során a meglévő
raktárkészleteket, illetve a meglévő készletek minőség megőrzési idejét,
- nem megfelelő az információáramlás, kooperáció az anyagot igénylő üzem és a
beszerzés között,
- nem volt megfelelő a szállítói piackutatás, emiatt indokolatlanul magasabb beszerzési
áras anyagokat vásárolt a társaság,
- nincs vagy nem pontos és naprakész a rendelés-nyilvántartás,
- ütemtelen, a megállapodásoktól eltérően rendszeresen határidőn túl teljesítik a
beszállítók a szállításokat,
- nem megfelelő az anyagok mennyiségi és minőségi átvétele, nem tartják be az erre
vonatkozó előírásokat,
- nem megoldott az anyagok szakszerű, állagvédelmet biztosító tárolása, szabálytalan az
anyagmozgatás,
- az anyagraktárak műszaki kiépítése nem biztosítja a vagyonvédelmet,
- a raktári készletnyilvántartás nem követi a tényleges anyagmozgásokat,
- nem tartják be a számviteli politika anyagokkal kapcsolatos értékelési előírásait,
- stb.

A felsorolás nem teljes körű, ezért más hibák is szerepeltethetőek a jelentésben jó

megoldásként. Mindenképpen kapcsolódjon megállapítás az egyes anyagféleségek nem
megfelelő átvételéhez!
A feltárt hibák rögzítésénél meg kell követelni a hibák konkrét megfogalmazását, tényekkel,
adatokkal való alátámasztottságát (hivatkozást a megállapítást alátámasztó okmányra).

A vizsgálati jelentés III. részében meg kell követelni a javaslatok kidolgozását, amelyek
összhangban kell, hogy legyenek a hibás megállapításokkal. A felelősséget jelentős hiba
esetén mindenképpen fel kell vetni (jelentős kárt okozott a társaságnak vagy törvénysértést
jelent), egyúttal meg kell követelni a felelősségi záradék kidolgozását is.

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ 6
 KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ

A jelentésbe foglalt megállapításokért a vizsgálatot végrehajtó ellenőrök felelősséggel

tartoznak, ezért aláírásukkal kell, hogy azt ellássák. A jelentés készítésének legkorábbi
dátuma 2015. január 30. lehet.

Értékelés:
A megoldás elfogadhatóságának feltétele – 17-25 ponttal értékelve – a Bevezető részben a
vizsgálatot beazonosító adatok és célok helyessége, továbbá ha ehhez a vizsgálati területhez
konkrétan kapcsolódva, tényekkel, adatokkal alátámasztva a pozitív megállapításai mellett
legalább hat hibát is feltár. A kidolgozástól függően a megoldásra 26-35 pont akkor adható,
ha a jelentés legalább nyolc hibát tár fel pozitív megállapításai mellett, továbbá a javaslatok is
teljes körűek. Maximális pontszám csak a teljesen hibátlan kidolgozásra adható.
A témakörhöz nem kapcsolódó megállapításokra pont nem adható! kecsegtetik

b) feladat megoldása

A feladat megoldásaként – a helyszíni szemléből adódóan – közös jegyzőkönyvet kell

készíteni (más okmány nem fogadtató el).
A közösen megállapított tényhelyzet az anyagok mennyiségi és minőségi átvételének
folyamatára mint a beszerzési tevékenység utolsó lépésének ellenőrzésére vonatkozik.

A közös jegyzőkönyv összeállításának értékelésekor a vizsgázótól el kell várni a közös

jegyzőkönyv készítésének alaki és tartalmi követelményeit, így
- a közös jegyzőkönyv okirat megnevezés feltüntetését,
- a közös jegyzőkönyv megnevezés alatt a felvétel helyének és időpontjának pontos
megadását (2015. január 5. és 30. közé kell, hogy essen az előre be nem jelentett
szemle időpontja),
- a jelenlévők nevének és beosztásának rögzítését (a belső ellenőr(ök) mellett az
ellenőrzött egység is legalább egy fővel kell, hogy képviselje magát),
- a közös jegyzőkönyv tárgyát: a beszerzett anyagok mennyiségi és minőségi átvételi
folyamatának szemléje a … szállítmányra vonatkozóan,
- a közösen megállapított tényhelyzet pontos – egyoldalú megjegyzések, vélemények
nélküli – leírását,
- a mellékletként csatolt bizonyító okmányokra való hivatkozást (a szemle során
készített fényképek),
- a közös jegyzőkönyv lezárását (kmf.) és a jelenlévők teljes aláírását.

Értékelés:

A közös jegyzőkönyvre maximum 14 pont adható. Nem megfelelő okmány készítése esetén
(tehát ha a megoldás nem közös jegyzőkönyv) pont nem adható. Nem teljes megoldás esetén
pontlevonás jár a kidolgozás hiányosságaitól függően. A feladatra 7 pontnál kevesebb nem
adható.

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ 7
 KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ

A tételsor kidolgozásának szakirodalmi alapjai:

- dr. Birher Ilona – Bodonyi Miklós – dr. Sztanó Imre – Vörös László: A vállalkozások
tevékenységének ellenőrzése (SALDO 2012.)
- Blumné Bán Erika – Vörös László: Az ellenőrzés rendszere és általános módszertana
(SALDO T01/2010.)
- Dr. Pucsek József – Dr. Sztanó Imre: A vállalati tevékenységek elemzésének
módszertana II. Elemzési sajátosságok (Perfekt, Budapest 2011.)
- Blumné Bán Erika – Kresalek Péter: A vállalati tevékenységek elemzésének
módszertana I. Teljesítmény- és erőforrás-elemzés (Perfekt PR-696-I/11, Budapest
2011.)

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ 8