A gyomnövények szaporodásbiológiája

Magvakkal történı szaporodás

mag → terjeszkedés, túlélés, tápanyagforrás, új
genetikai kombinációk lehetısége

A gyomnövények magprodukciója függ

- faji tulajdonságoktól
- környezeti tényezıktıl
- intraspecifikus kompetíciótól
- kártevıktıl, betegségtıl
- herbicidektıl

- Stresszhelyzetben lerövidülhet az életciklus

- Kaszálás után néhány nappal bekövetkezhet a magérlelés
A néhány gyomnövény maghozama

szırös disznóparéj 117 400

fehér libatop 72 450
pásztortáska 38 500
nagy útifő 36 150
fodros lórom 29 500
közönséges kakaslábfő 7 160
parlagfő 3 380
vadrepce 1 700
mezei aszat 680
 A gyommagvak életképessége
Talaj gyommagtartalma → potenciális veszélyforrás

• Beal-féle százéves tartamkísérlet

(1879-1979):
– 23 faj magját 90 cm mélységben
tárolta
– 5-10 évenként 50-50 magot
csíráztatta
– legtöbb gyommag kb. 30 évig
életképes
 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
konkoly
fakó muhar + + +
tyúkhúr + + +
pásztortáska + + +
nagy útifő + +
parlagfő +
kövér porcsin + + +
szırös disznóparéj + + + +
borsos keserőfő + + + +
fodros lórom + + + + + + + +
molyőzı ökörfarkkóró + + + + + + + + + +
• Duvel 39 éves tartamkísérlete

– 107 faj magját 20, 55, 105

cm mélységben tárolta
– 39 év után: 36 faj magja
életképes, ezek többnyire
gyomnövények voltak
– parlagfő, csattanó maszlag,
fekete csucsor,
molyhos ökörfarkkóró,
sövényszulák, fehér libatop
• Kozma 5 éves tartamkísérlete
– 14 faj gyomnövény magját tárolta
– 8, 15, 30, 50 cm mélységben, homok- és agyagtalajban
– A fajok zöménél agyagtalajon
jobb az életképesség
– A csíkos bükköny életképessége
homoktalajon jobb
– A porcsin keserőfő és a beléndek
életképessége a két
talajtípuson közel azonos
• Stonville-i 50 éves tartamkísérlet
– 20 gyomnövény magját,
– 8-23 és 40 cm mélyre helyezte
– A kakaslábfő magjainak 50%-a,
a tyúkhúr magjainak 5,5%-a
életképes

• Lueschen és Anderson talajmővelés kísérlete

− A selyemmályva magjainak
csírázóképessége 4 év múlva
mővelt területen 9%,
nem mővelt területen 27%
• Milberg herbáriumi győjtése:
– 129 éves cseh gólyaorr

• London bombázása:
– 227 éves selyemakác

• Etnobotanikai kutatások:
– 620 éves Canna compacta

• Régészeti feltárások:
– 1700 éves fehér libatop
– 17 faj túlélıképessége
600 évnél is hosszabb
 A magnyugalom típusai

Endogén
Exogén
• fejletlen embrió • fény
• impermeábilis maghéj • oxigénhiány
– vízzel szemben • magas széndioxid szint
– gázokkal szemben • hımérséklet
– mechanikailag • nedvesség
• inhibitorok • kötött talaj
• tápanyagok

A magnyugalom hossza fajon belül is változó lehet

A környezeti tényezık hatása a csírázásra

A magvak mélysége a talajban:

• A mélység növekedésével csökken a csírázási erély

• Meghatározó a magvak nagysága

• 5 mg-nál nagyobb tömegő magvak

10-15 cm-nél mélyebbrıl is csíráznak

• Fényigényes magvak: 1 cm-es mélységbıl csíráznak

• A szántóföldi fajok 90%-a a talaj felsı 5 cm-ében van

A hımérséklet hatása:

• Inkább módosító, nem indító faktor

• Téli egyévesek: 4-14 °C
• Nyári egyévesek: 8-30 °C
• A magvak érettségétıl is függ
• Változó hımérséklet kedvezıbb

• Dormancia megszőnéséhez
– Nyári egyévesek: hideghatás
– Téli egyévesek: hıhatás szükséges
A fény hatása:
• Pozitív fotoblasztikus
– Köz. cickafark, disznóparéjfajok,
parlagfő, libatopfajok, vadmurok,
galajfajok, muharfajok, pipacs
• Meghatározó:
– intenzitás,
– spektrum (660 nm),
– tartam
• Hımérséklet befolyásolhatja
• Negatív fotoblasztikus
• Nem fotoblasztikus
• A fényérzékenység az életkor
elırehaladtával csökkenhet
A víz, a talaj és a nitrát szerepe:

• Szárazságstressz tőrık:
– ragadós galaj, réti ecsetpázsit

• Talaj:
– kötöttség
– vízmegtartó képesség
– tápanyagok
– hımérséklet

• Nitrát: elısegíti a gyommagvak csírázását

 Magbank vizsgálatok
• A talaj gyommagkészlete
– 16 000 – 240 000 mag / m2 a felsı 20 cm-es rétegben
→ potenciális veszélyforrás
Magbank:
Harper: a talajban eltemetett, életképes magvak összessége
Roberts: + a talaj felszínén található magvak
Magvak lehetnek még:
- a lombkoronában
- ágvillában
- kéregrepedésben
- vízben
- madárfészekben
 „A magbank azon természetes módon elıforduló
magvak összessége, amelyek anyagcseréjük
vonatkozásában anyanövényeiktıl már függetlenné
váltak és emellett vagy csírázóképesek, vagy ezt a
képességet a jövıben elnyerik.”

Bevétel: maghullás, magvándorlás

Kivétel: csírázás, elhalás, zsákmány

A magbank vizsgálatának jelentısége:

- „váratlan” fajmegjelenések
- magforrás
- regenerációs képesség
- magbank típus
 magesı csírázás

Aktív magbank

predáció
Dormans magbank

magpusztulás
Mintavétel

• mélység: 0-5 cm, 5-10 cm

– Ált. elég 10 cm mélységig
– Apró magvak akár 150 cm mélyen is elıfordulhatnak
– Inverzió talajforgatás eredményeként kialakulhat
• térfogat:
– gyomtársulás: 400 cm3
– gyepek: 500-600 cm3
– klímax erdıtársulás: 4000-6000 cm3
• idıpont: max.: október, min.: május
• Kisebb részminták sokaságát alkalmazzuk
A minták feldolgozása
• Üvegházi hajtatás
– Mintavétel
– Kiszárítás, elmorzsolás, gyökerek, gumók eltávolítása
– Hideghatás alkalmazása, tárolás
– Csíráztatás: virágföldön vagy homokon 3-4 hónapig
– Csíranövény határozás
A minták feldolgozása

• Fizikai elválasztás
– Nehézoldatos elkülönítés (K2CO3, Na2CO3, CaCl2)
• Felülúszó leszőrése, maghatározás, életképesség vizsgálat
– Átmosó szőrés
• Szitán történı átmosás, maghatározás, életképesség vizsg.
– Kifújatás
• Légáram alkalmazása, maghatározás, életképesség vizsg.

• Életképesség vizsgálat
– Magvak elvetése, csíráztatás
– TTC festés (2,3,5-trifenil-tetrazólium-klorid)
– Látszólagos életképesség vizsgálat
 Hajtatásos módszer Fizikai elválasztás
Könnyő határozni A vizsgálat gyors
Nem pénzigényes, Nem helyigényes
nem eszközigényes Sok minta feldolgozható
Több évig futhat Nem függ az eltérı
1 csíranövény = 1 jó mag csírázási feltételektıl
A fajszámot jobban becsli A denzitást jobban becsli
Idıigényes Nehéz határozni
Helyigényes Kicsi magvak elvesznek
Eltérı csírázási Eszköz- és munkaigényes
körülmények szükségesek Életképesség vizsgálat kell
Alábecsli a magbankot Túlbecsli a magbankot
 Magbank típusok
Thompson 1993
- Tranziens: a magvak max. 1 évig életképesek
- Rövid távú perzisztens: az életképesség 1 évnél
tovább, de legfeljebb 5 évig tarthat
- Hosszú távú perzisztens: az életképesség 5 évnél is
tovább megmarad

Grubb 1988
- „disturbance-broken”
- „risk-spreading”
- „weather-dependent”
 Elıfordulási mód Magbank típus
VFA, F≤A; hosszú távú perzisztens (3)
VFA, F>A rövid távú perzisztens (2)
VF tranziens (1)
VA hosszú távú perzisztens (3)
FA, F≤A hosszú távú perzisztens (3)
FA, F>A rövid távú perzisztens (2)
V tranziens (1)
F rövid távú perzisztens (2)
A hosszú távú perzisztens (3)

A fajok besorolása magbank típusokba az elıfordulási módok szerint

(Thompson, 1993 nyomán) V: a felszíni vegetációban van jelen; F: a
felsı talajrétegben van jelen; A: az alsó talajrétegben van jelen
 Magbank adatbázis (Csontos 2001)
•A hazai flóra 448 fajára terjed ki
– Magbank típust tartalmaz
– 2381 faj esetén magtömeg kategóriákat is tartalmaz

•Alkalmazási példák az adatbázisok használatára

– Szukcesszió késıbbi állapota → nagyobb magsúlyú fajok
– Degradáció → kisebb magsúlyú fajok
– Jó fényellátottságú élıhelyek → kisebb magsúlyú fajok
– „Magbank paradoxon”: minél kisebb a magtömeg, annál
hosszabb az életképesség
– Északi lejtık → tranziens magbank típusú fajok
 60
Az adatok százalékos aránya 50
50

40
29
30

20
5 5 5
10
3 3
0
VFA VF VA FA V F A

120 (vágásterületeken és erdei utak mentén elıforduló) faj parcellánként vett

viselkedésének gyakoriság eloszlása az elıfordulási kategóriáik szerint
 RC(-2) AC(-3) S(6)
W(1)
6%
5% 5% 7% C(5)
12%
Társulás

Jelmagyarázat:
S(6): specialisták,
DT(2) C(5): természetes
27% kompetitorok,
G(4)
NP(3) 35% G(4): generalisták,
3% NP(3): természetes
pionírok,
DT(2): zavarástőrı
AC(-3) S(6) növények,
RC(-2) 9% 3% C(5)
7% 16% W(1): honos gyomfajok,
W(1)
5%
RC(-2): a honos flóra
ruderális kompetitorai,
AC (-3): tájidegen,
agresszív kompetitorok.
G(4)
24%
DT(2)
29%
NP(3)
Magbank
7%