Janus Pannonius és Balassi Bálint költészete

A magyar reneszánsz kezdete az 1450-es évekre tehető, mikor királyi kancellária alakul
Magyarországon. IV. Béla elrendeli, hogy mindenről készüljön hivatalos okirat. Ez az írás
egységesítését vonja maga után. Szakirányú képzések Európa egyetemein folynak ahol a humanista
kultúra már meghonosodott ( Padova, Bologna, Bécs, Krakkó ). Mo.-n még nincs egyetem. A XVI.
sz. történelmünk egyik legválságosabb időszaka: levert parasztforradalom, az ország három részre
szakadása, török és Habsburg hódoltság, feudális urak pártoskodása, a nép nyomorúsága jellemzik.
Mátyás udvarában otthonára talált a XV. sz.-i humanizmus, de széleskörű elterjedéséhez hiányoztak a
feltételek: erős városi polgárság, fejlett városi életforma, kultúrális központok, Mo.-ra firenzei
reneszánsz hat legjobban ( Medicsiek, Marcelio Ficino: neoplatonista filozófus, a római vallás és a
filozófia egységesítése ). Bibliothéka Corvina: Mátyás könyvtára, 1000 könyv díszes kötésben, Vitéz
János az első könyvgyűjtő, 160-170 db. maradt ránk, ebből 30 db. van Mo.-n. A mecenatúra a
reneszánsz részévé válik, a főurak halhatatlanságra vágynak, ezért tanítatnak, vagy humanista
művészeket segítenek pénzzel.
A XVI. sz.-ban sokszínű irodalmi élet bontakozik ki, melynek mozgatórugója a reformáció. Ez a
vallásos világnézet keretei között kialakuló új szemlélet, mely polgári - plebejus álláspontot kifejező
mozgalom. A vallásos hit egyetlen alapjának a Bibliát fogadta el, ezért a reformátorok legfontosabb
törekvése, hogy minden ember a saját nyelvén olvashassa a Szentírást. Sylveszter János: Újszövetség
fordítás 1541-ben, Károlyi Gáspár vizsolyi Biblia fordítása 1590-ben. A reformáció pozitív hatása:
írni-, olvasnitudás elterjedése, anyanyelvűség, könyvnyomtatás. Negatív hatása: mivel tiltják a világi
örömöket, ezért siker templomok, díszítetlen falakkal. A meglévő értékeket pusztítják, a világi
költészetet sorvasztják. Vitairatokat írnak.

Janus Pannonius: 1434. Szlavónia - 1472. Medvegrád

Első hazai lírikus, poézisteremtő. Petőfiig az egyetlen magyar költő, akit ismert, és elismert Európa.
Művészete a kortárs itáliai humanista kultúrájából nőtt ki. Költői neve felvett név. Eredeti családi
nevét nem tudjuk pontosan, valószínűleg Magyarországi János. Nagybátyja: Vitéz János nagyváradi
püspök tanítattja, és 13 éves amikor Ferrárában tanul poétikát ( poeta doctus ). 15-16 éves korában
már igazi költő: epigrammákat ír. Padovában teológiát és római jogot tanul 4 évig. 1458-ban
ledoktorál, olasz körútra megy. Vitéz János ekkor kancellár, magához veszi J. P.-t aki a pécsi
püspökségen dolgozik. Nagy problémája: nincs megértő közönsége, és nosztalgiát érez Olaszo. iránt.
Ebből születnek személyes hangvételű elégiái. 1465-ben követ Olaszo.-ban, mert a török elleni
harcokhoz pénzt kér, de elhibáz vmit. pénzt nem kap, kiesik Mátyás piksziséből, és nem kapja meg a
váradi püspökséget. 1470-ben elhalgat, nem ír. Részt vesz a Mátyás elleni összeesküvésben a feudális
nagyurakkal. Mátyás lecsap rájuk, J. P. elmenekül, száműzi magát Itáliába ( akiket Mátyás elfog:
egyezséget kötnek ). J. P. Zágráb mellett bújdokol, tüdőbaja kiújúl és meghal.
Epigrammái:
Martialis a példaképe ( ókori római író ).
Epigramma: eredetileg sírfelirat, görög eredetű műfaj: egy fontos gondolat rövid, rendszerint
csattanóval végződő megfogalmazása. Eredetileg disztihonban írodott.
1.: Szatírikus, csípkelődő epigrammái: igényesek, telibetalálóak, Ferrárában írja őket. 1450-ben
epigrammafűzért ír a Szent évről: a hívők rómába zarándokolnak.
- Kikacagja a római búcsusokat
- A kocsmáros
- Galeotto Martio kigúnyolása
2.:Erotikus epigrammái: nyersek, szókimondóak, obszcének, formailag tökéletes, de mondanivalója
nem igazán van, kamaszfiúk képzelgései
- Saját magáról
- Szilviáról
- Mikor ártatlanságát elveszítette ( 18. szülinapjára írja )
3.: Dicsőitő epigrammái: tanáraihoz, mecénásokhoz
- Hunyadi sírfeliratai
- A költő Martialishoz
Panegirycus: Dicsőitő, hosszú, majdnem eposz. Izléstelen, aljas, hízelgő. A hanyatló római császár
műfaja.
- A szelek versenye
Elégiái: görög eredetű műfaj, fúvola kísérettel énekelt költemény. Lírai műfaj, eredetileg
dictihonban.jellemző: tűnődő, elégikus magatartás. Első elégiáit Ferrárában írja, sablonosak nem
valós élményűek.
- Perrinichoz
- Búcsú Váradtól, friss egyszerű természetes, mindenhez személyes szálak fűzik.
- A lázbeteg Janus
- Mikor a táborban megbetegedett 1446-ban
- Siratóének anyjának Borbála halálára, első anya költemény
- Saját lelkéhez. 1446 sajátos önmegszólítás, újplatonikus elképzelés.
- A dunántúli mandulafáról és A roskadozó gyümölcsfa = ELÉGIKÓ EPIGRAMMA: epigrammába
sűrített elégia
Prózai írásai: görögről latinra fordít.

Balassi Bálint:1554. Zólyom - 1594. Esztergom

Sulyok Anna és Balassi János fia. Korszerű nevelést kapott: Bornemissza Péter oktatta. 9 nyelven
beszélt, Külföldön tanult: Padova, Nünberg.
1569.: Koholt vádak miatt apját letartóztatják, a család Lengyelo.-ba menekült.
1572.: Lefordítja a Beteg lelkeknek való füves kertecske: első műve. Krakkóban meg is jelenik.
Kegyelmet kapnak, de csak formálisan, a Habsburgok bizalmát nem nyerik el. Apja elküldi Bekes
Gáspár hadába, hogy harcoljon Báthory ellen. Az erdélyi fejedelem fogságába esik, de valójában
vendégként kezelik, s megismerkedik a reneszánsz kultúrával. Itthon apját a király emberei zargatni
kezdik, amiért fia az ellenség szolgálatába állt. Balassi hazamegy, de apja akkor már halott.
Nagybátyja kiforgatja vagyonából, és ő reménytelen pereskedésbe kezd.
1578-ban megismeri Losonczy Annát, Ungnád Kristófnét, a Júlia és Anna versek múzsáját.
Viszonyuk 6 évig tart. Anyagi helyzete megromlik, Egerben katonáskodik, de ez pénzt nem hoz neki.
Elveszi unokatestvérét, Dobó Krisztinát feleségül, és elfoglalja a lány hozományának hitt Sárospatak
várát. Feljelentik ( felségsértésért, és férfertőzés miatt ), mert valójában ez a király vára.
Megbetegedik, felesége elválik tőle. Losonczy Anna megözvegyül, de ellenáll Balassi udvarlásának.
Balassi Lengyelországba megy katonának, itt megismeri Wesselényi Miklós feleségét: Szárkándy
Anna, a Célia versek múzsáját. Anyagi helyzete nem javul, ló - és borkereskedő. Megismer egy
parasztleányt: Fulviát. 1594.: Esztergom ostrománál elveszíti két lábát és seblázban meghal.
Költészete három részre oszlik: szerelmi, vitézi, istenes.
1.: Szerelmi
a: házasság előtti korai, trubadúr versek, virágénekek, melyeket török, olasz dallamra ír. Nem mély
érzések, szerelmi póz, sablonos dícséretek jellemzik ún.: hagyományfolytató versek.
- Csák Borbála nevére
- Krusics Ilona nevére
b: Anna versek: Losoncziy Anna.
Igazi érzelmekről tanúskodik, sokat veszekednek, ezért versei változatosak.
- Bizony esmérem rajtam most erejét
- Kit egy bokrétáról szerzett ( pásztoróra )
- Nő az én gyötrelmem
- Losonczi Anna nevére
- Kiben azt szeretőjében hálátlansága és keménysége felől panaszkodik
- Kiben annak látja okát, hogy én noha lélek szerelmeséhez elszökött tőle

c: Júlia versek
Visszatér a megtagadott Anna szerelemhez. Házassága miatt bűntudatot érez, mert Anna volt az igazi
szerelme. Petrarca modorában ír ( Anna helyett Júlia álnév ). Annát mitológiai szerepbe bújtatja. 25
verset tartalmaz, humanista öntudat jellemzi, már inkább a közönséghez írja, nem a reális szférában
játszódik.
- Egy kegyes képében ( Júlia, Vénusz, Dianna )
- Hogy Júliára talála ...( bókhalmaz )
- Engemet rég volta ( megrázó szerelmi költemény )
- Júlia vadászatáról ( Júlia elérhetetlen )
- Min veszett össze Júlia Cupidóval
- Darvaknak szól
- Júliát hasonlítja szerelemhez
- Ó, nagy kerek ég
d: Célia versek
Legjobb verseinek tarták. Kiforrottabbak.
- Kiben Júliában hasonlítja Céliát minden állapotjában
- Két szemem világa
- Kegyes szerelem
- Kiben az Célia fürödésének módját írja meg
- Kiben az kesergő Céliáról ír
- Kit egy lengyel citeráslányról szerzett
e: Fúlvia
1593: epigramma fűzér. 5 db.epigrammát ír, 4 régit és egy újat, rövid versek melyekből hiányzik az
epikus jelleg.
- Fúlviáról
2.: Vitézi versek
1589-ben Egerben katona, ekkor írja határverseit.
- Egy katonaének ( szimetrikus szerkezet, életképek, mozgalmasság )
- Kiben örül, hogy megszabadult a szerelemtűl
- Széllyel tündökleni (tavaszének)
-Borivoknak való (optimista)
3, Istenes versei
Valamennyi életszakában írt, de a legszebbek élete válságos időszakában kelettkeztek Vallásos
tematika jellemzi:a vallás a legszemélyesebb lírai mondanivaló kerete lett. Megvallja bánatát,
vétkeit.bűne bocsánatáért könyörög.
- Kiben bűne bocsánatáért könyörgött...(harminc éves, nagy remények előtt áll, ifjúkori verseit zárja le
ezzel) , sajátossága : az akrosztikon - névrejtés. A hármas szerkezet Dante Isteni színjátékához
hasonló. Jellemzői : meghasonlottság, lelki válság, ostorozó önvád.
- Adj már csendeséget ... - csupa könyörgés, Balassi versszakokból áll.

Az maga kezével írt könyvébűl

Ez az első egészében megszerkesztett versgyűjtemény. Nem nyomtatásban maradt fenn. 66 versből

áll, és a versek sorrendje szigorúan megszabott. A kötet egészének epikai váza van : az első 33 vers
házasság előtti, a második 33 vers a házasság utáni életére utal. A versek zöme Anna, illetve Júlia
ciklus, továbbá kisebb szerelmek arcképszerű ábrázolása. A kötet első részét a Bocsásd meg Ur Isten
kezdetű istenes vers zárja, mely a 33.-ik vers. A 3 X 33 - as szövegből összetevőső kötet élén a
szentháromság három tagjához intézet, 99 soros Három himnusz állt volna. Balassi "krisztusi" korban
azaz 33 évesen kezdett dolgozni kötetén. A kötetben a Balassi strófa az uralkodó : 3 X 3 egységből
áll, két hatszótagost mindíg egy hetes egység követ. Rímképlete : AAB, CCB, DDB. Szerelmi
lírájában Balassi a középkori provanszál trubadúr líra meghonosítására törekedett. Magyarúl e lovagi
szerelmet még senki sem fejezte ki elötte.

Szép magyar komédia

Lírai versei mellett egy színművet is hagyott hátra. Ez a mű pásztorjáték és a komédia keveréke.
Történelmi jelentősége nagy, mert Magyarországon még nem létezett színjátszás. A műnek semmi
köze a középkori dráma műfajaihoz, vagy a bibliai misztériumjátékokhoz, sem a moralitásokhoz. A
szép magyar komédia Balassi életművének renesszánsz részéhez tartozik.