9.

TESTFELÉPÍTÉS
Testszerveződés Jellemzői Példák
- legegyszerűbb
gombostűfejmoszat
Sejttársulás - hasonló szerkezetű sejtek  ∅ működésmegosztás
harmónikamoszat
- laza kapcsolat, kocsonyás burok, védik egymást
- csúcssejt  osztódik, növekedik - különböző alakú és
- zöld színtesteket tartalmazó sejt működésű sejtek
fonalas (1D) békanyálmoszat
 fotoszintetizál - ∅ alkotnak szöveteket
Telepes - alapi sejt  rögzíti az aljzathoz - teljes testfelületén át
- 1 sejtrétegben, egymás mellett veszik fel az anyagokat
lemezes (2D) - nagyrészt vízi tengeri saláta
- moszatok körében gyakori
teleptestes (3D) - szár- és levélszerű részek szervezetek csillárkamoszatok
- különféle alakú és működésű sejtek  szöveteket alkotnak
- a szövetek  szervekbe tömörülnek
- jellemző szervei: gyökér víz, oldott tápanyagok felvétele
harasztok
szár  keresztül jut el a levélhez
Szövetes nyitvatermők
levél  fotoszintézis, gázcsere zárvatermők
- edénnyalábok  a gyökér és a levelek közötti kapcsolat
- leveles szár: hajtás
- szárazföldi életmód

10. MOSZATOK
ÁTTEKINTÉS
▽ vízi szervezet, de megtalálhatók nedves felszíneken vagy állandóan fagyos jégtakarókon is
▽ vizet és ásványi sókat teljes testfelületükön keresztül veszik fel
▽ testük az aljzathoz rögzül vagy lebeg
▽ ∅szilárdító elem
▽ szaporodás  ivaros: hímivarsejt vízben úszva éri el a petesejtet
 ivartalan: leváló teleprészek új egyedeket hoznak létre
ZÖLDMOSZATOK TÖRZSE
▽ testszerveződésük  sejttársulás  harmónika moszat, gombostűfej moszat, Volvox, fogaskerékmoszat
 telepes  fonalas  békanyál
 lemezes  tengeri saláta
teleptestes / elágazó  csillárkamoszat, tengeri szőlő
▽ fényigényesek  felszínen fordulnak elő
▽ planktonokban meghatározó elemei a vízi életközösségnek a táplálékláncban
▽ zöld színtest  klorofil, karotin
▽ sejtjei körül cellulóztartalmú sejtfal
▽ 400 millió évvel ezelőtt belőlük alakultak ki a mohák, harasztok
BARNAMOSZATOK TÖRZSE
▽ testszerveződésük lemezes vagy teleptestes
▽ hideg tengerekben, 25-50 m mélységben
▽ zöld és sárgásbarna színanyag
▽ tápláléknövények / kiegészítők  ásványi sók, vitaminok, magas kálium és jód tartalom, antioxidánsok
VÖRÖSMOSZATOK TÖRZSE
▽ fejlett teleptestű algák
▽ trópusi tengerekben, 50-150 m mélységben
▽ színtesteikben klorofill, vörös és kék színanyagok
▽ nyálkaanyagaiból: agar-agar (sűrítőanyag), színanyaguk: kozmetika (rúzsok színezése)

1
 ÖKOLÓGIAI SZEREP
▽ vízi életközösségek legfontosabb termelő szervezetei
▽ gyorsan növekednek  táplálékforrás, búvóhely, de mértéktelen gyűjtése  halászatot veszélyezteti
▽ víz természetes tisztulása  anyagcseréjük során felhasználják az ásványi anyagokat
▽ ember környezetszennyező emelkedik a tenger ásványianyag tartalma algák szaporodnak vízvirágzás
GAZDASÁGI JELENTŐSÉG
▽ mezőgazdaságban: természetes trágya
EVOLÚCIÓS JELENTŐSÉG
▽ egysejtűekből, fotoszintézis  légkör O2 tartalma emelkedik  ózonréteg  elnyeli az UV-t

11. MOHÁK TÖRZSE

TESTFELÉPÍTÉS
♢fonalas zöldmoszatokból alakultak ki kb. 400 millió éve
♢levélke  1 sejtréteg
 vékony falú sejtek
 zöld színtesteket tartalmaznak
 tengelyében: vastag sejtfalú, hosszúkás sejtek, ahol ∅ zöld színtest
‒ feladata: tápanyag szállítása a növény többi részébe
♢száracska  kezdetleges szállítóelemek, mint a levélkében
♢rögzítőfonalak  megkapaszkodik a talajban / fa kérgének korhadékaiban
♢tápanyag és víz felvétele a teljes testfelületen keresztül  levegő
páratartalmából / esővízből
♢változó vízállapotú növények  száraz időben elvesztik víztartalmuk egy réstét  anyagcseréjük lelassul
 mikor ismét vízhez jutnak  életműködésük felgyorsul
♢csoportosan, mohapárnákban élnek, támasztják, védik egymást
SZAPORODÁS
vastag falú spórák védettek a kiszáradástól  nedves környezetben
osztódik  létrehozza a rögzítőfonalakból, száracskákból, levélkékből
álló növényt  kialakulnak az ivarszervek, bennük a hím- és női
ivarsejtek  hímivarsejtek vízcseppben úszva érik el a női ivarsejtet 
megtermékenyül a petesejt = zigóta  spóratartó  belsejében
képződnek a spórák
RENDSZEREZÉS
♢kb.: 20 000 faj tartozik ide
♢ MÁJMOHÁK OSZTÁLYA  lemez alakú teleptest
 pl.: csillagos májmoha
♢ LOMBOSMOHÁK OSZTÁLYA  emlékeztetnek a magasabb rendű
növényekre, de nem szövetekből épülnek fel
 pl.: tőzegmoha, ciprusmoha, szőrmoha
ÉLŐHELY, ÖKOLÓGIAI SZEREP
♢nedves, párás helyeken
♢árnyékkedvelők  talajon, fényigényesebben  fák ágain, törzsén
♢lehulló csapadékot gyorsan felveszik, megakadályozzák, hogy elszivárogjon az alsóbb rétegekbe
♢gátolják a talaj kiszáradását  fontosak élőhelyük víztartásának szabályozásában
GAZDASÁGI JELENTŐSÉG
♢alacsony energia- és tápanyagtartalmú növények
♢tőzegmoha: fontos tüzelőanyag
jó vízmegkötőképesség  talajjavító
építőiparban: szigetelés, tetőfedés

2
 12. NÖVÉNYI SZÖVETEK
DIFFERENCIÁLÓDÁS
⋆ ivaros szaporodás  zigóta  fejlődésnek indul  osztódik  egyforma sejtekből álló csoportok 
differenciálódnak (= a sejtek alakja és működése különbözővé válik)  elkülönülnek egymástól
OSZTÓDÓSZÖVET ÁLLANDÓSULT SZÖVETEK
⋆ folyamatos fejlődés, BŐRSZÖVET
növekedés ⋆ elhatárolja & összeköti a szervezetet a külvilággal  anyagokat vesz fel és ad le
⋆ sejtjei aprók ⋆ 1 sejtréteg, vastag sejtfal
⋆ sejtmagjuk nagy ⋆ átlátszó, felszínén kutikula (=vízzáró réteg)
⋆ sejtfaluk vékony ⋆ bőrszöveti függelékek: gyökérszőr
⋆ sejtplazmájukban mirigyszőr
nincsenek zöld repítőszőr
színtestek fedőszőr
⋆ gyorsan növekednek,  védi a növényt
osztódnak ⋆ gázcserenyílás: nappal: be: CO2
⋆ élénk anyagcsere ki: O2+H2O(g)
⋆ hosszanti növekedés: éjszaka: be: O2
 hajtáscsúcs ki: CO2+H2O
 gyökércsúcs zárósejtek  ha vizet szívnak magukba  megduzzadnak, távolodnak  NYIT
⋆ szár vastagodása: zárósejtek  ha vizet vesztenek  zsugorodnak, közelednek  ZÁR
○ kambium 2 zárósejt + légrés feladata = gázcsere + párologtatás szabályozása
K+ C6H12O6  ozmózis (mazsola)
SZÁLLÍTÓSZÖVET
⋆ hosszanti irányban megnyúlt sejtjei és hosszú, vékony csövei a vízben oldott
anyagokat továbbítják
 farész: gyökértől  H2O, oldott ionok  levélig
szállítóelemei: vízszállító sejtek / csövek
 háncsrész: levéltől  kész szerves anyagok, C6H12O6  gyökérig
szállítóelemei: rostasejtek / csövek
edénnyalábokba (kötegekbe) rendeződnek
 összetett: farész és háncsrész is
 egyszerű: vagy csak farész vagy csak háncsrész
 nyílt: van osztódószövet (kambium)
zárt: nincs kambium
ALAPSZÖVET
⋆ fotoszintetizáló  levélben, sok zöld színtest
(=táplálékkészítő)  sejtek közötti járatok: bőrszövet gázcserenyílásaival állnak
összeköttetésben
⋆ raktározó  gyökérben, gumókban
 sok, vízben oldhatatlan formában felhalmozott anyagot tartalmazó
zárvány, pl.: keményítő, olaj, fehérje
⋆ szilárdító  edénnyalábokban: farostok & háncsrostok
 elhalt sejtekből állnak, sejtjei vastag falúak
 rostnövények háncsrostjai  textilipar (pl.: len, kender)
⋆ víztartó  száraz helyen élő növények szárában, levelében
 pozsgás szerv (a kevés és rendszertelen csapadékot tárolja, felhaszn.)
 pl.: kövirózsák húsos levelében, kaktuszok vaskos szárában
⋆ kiválasztó  az anyagcsere végtermékeit tárolja
 pl.: narancs héjában az illóolajtartók, pitypang szárában a tejcsövek,
fenyőkben a gyantajáratok
⋆ átszellőztető

3
 13. HARASZTOK TÖRZSE
TESTFELÉPÍTÉS
hajtásos növények, sejtjei valódi szöveteket & szerveket alkotnak  hatékony munkamegosztás
↳ szár + levél + gyökér  hajtás (kutikulával borított)
állandó vízállapotúak (párologtatásuk mértéke függ a testük víztartalmától)
gyökér bőrszövetén: víz + ásványi anyag felszívása; levél gázcserenyílásain: CO2 felvétele
szállítószövetek edénnyalábai összekötik a szerveket  oldatok áramlása
szilárdító elemek  több méter magasra nőhetnek  fényért való küzdelem
SZAPORODÁS
spórákkal  osztódnak  1-2 cm-es, lemezes előtelepek  kialakulnak
a ♂ és ♀ ivarszervek, ivarsejtek  ♂ ivarsejtek vízben úszva érik el és
termékenyítik meg a petesejtet  zigóta  csíranövény  gyökeres,
hajtásos harasztnövény (az előtelep elszárad)  hajtásán spóratartók 
belsejében spórák, amiket a szél terjeszt és vastag sejtfaluk védi őket a
kiszáradástól
mivel szükséges a víz  alkalmazkodásuk a szf-i élethez nem teljes
RENDSZEREZÉS
kb.: 12 000 faj tartozik ide
 KORPAFÜVEK OSZTÁLYA 
 ZSURLÓK OSZTÁLYA  levelei: pikkelyszerűek
 hajtásuk: örvösen elágazó
 spóráik: önálló spóratermő hajtásrészeken
fejlődnek
 gyöktörzsük: raktároz
 kőszén keletkezése
 pl.: mezei zsúrló  mosogatás
 PÁFRÁNYOK OSZTÁLYA  leveleik: többszörösen összetettek
nagy felület  élénk fotoszintézis
 spóráik: levelek fonákján, spóratokokban
 gyöktörzs: raktároz (kihajtáshoz szükséges E-t)
ÉLŐHELY, ÖKOLÓGIAI SZEREP, ELSŐ ERDŐK
párás, nedves, árnyékos élőhelyen  trópusi esőerdők & csapadékos hegyvidéki fenyőerdők
lágy szárú
első erdők  200-300 millió éve alakultak ki (karbon időszak)
 vízpartok nedves, mocsaras területein
 légkör magasabb CO2 tartalma  élénk fotoszintézis  O2 tartalom, ózonréteg nő
 mocsárerdők elszenesedése  feketekőszén-telepek
erdő  legösszetettebb szárazföldi életközösségek
 a növények fényigényüknek megfelelően szintekbe rendeződnek
 dús növényzet  táplálék & búvó- és fészkelőhely

4
 14. NYITVATERMŐK TÖRZSE
A NAGY ELŐRELÉPÉS
⧖ kb.: 350 millió évvel ezelőtt
⧖ két új szaporítószerv: mag & virág (=szaporodásra módosult levelekből áll)
↳ a megtermékenyítés függetlenné vált a víztől
↳ a termőlevélen (♀) fejlődik a magkezdemény  belsejében: petesejt
↳ a porzólevél (♂)  termeli a virágport  közvetítő: állat / szél / víz
a termőlevélre kerülő virágporszemből  hímivarsejt 
magkezdeményben megtermékenyíti a petesejtet  zigóta 
utódnövény csírája (részei: rügyecskék és gyököcskék)
↳ magkezdeményből
↳ részei: maghéj (védi a kiszáradástól), táplálószövet (tartalmazza a fejlődéséhez
szükséges szerves tápanyagokat), utódnövény csírája
TESTFELÉPÍTÉS
⧖ virágaikban a magkezdemények szabadon ülnek a termőleveleken (a termőlevél nem zárul magházzá)
 virágzatba tömörülnek
 egyszerű felépítésűek
 ∅ takarólevelek
 egyivarúak (=csak egyféle ivarlevelet tartalmaznak)
 ∅ termésük (magkezdemény  megtermékenyítés  magvak fejlődnek)
 egylaki növények (=ugyanazon az egyeden porzós (♂) és termős (♀) virágok is fejlődnek)  lucfenyő
 kétlaki növények (=vagy csak porzós vagy csak termős virágok fejlődnek)  páfrányfenyő
⧖ termős virágzat + virágpor = zigóta  embrió
⧖ mag = embrió + sziklevél (=tartalék tápanyag)
RENDSZEREZÉS
⧖ ma kb.: 700 faj él
⧖ PÁFRÁNYFENYŐK OSZTÁLYA  páfrányfenyő
⧖ TOBOZOSOK OSZTÁLYA  fenyők, termős virágaik  tobozvirágzat  elfásul  toboz
 pl.: luc-, erdei-, fekete-, vörös-, mammutfenyő, boróka, cédrus
⧖ TISZAFÁK OSZTÁLYA  ∅ tobozuk
 magkezdemények egyesével fejlődnek  magjukat feltűnő színű magköpeny borítja
 a magköpeny kivételével az egész növény mérgező
 tiszafa
ÖKOLÓGIAI ÉS GAZDASÁGI JELENTŐSÉG
⧖ szélsőséges viszonyokhoz való jó alkalmazkodóképesség  elterjedtek (magashegységek, tajgák)
⧖ tűlevelű erdők: kevés fafaj alkotja, de egy fajból sok egyed
⧖ cédrus: értékes, kemény  hajóépítés
⧖ gyors növekedés, magas gyantatartalom  ellenálló, lassan korhad
⧖ bútor- és papírgyártás, építőanyag, tűzifa
EVOLÚCIÓS JELENTŐSÉG
⧖

5
 15. ZÁRVATERMŐK TÖRZSE
VIRÁG ÉS TERMÉS
legfejlettebbek
termőlevelek összenőnek  termő  zárt magház  nagyobb
védettség a magkezdemények számára
takarólevelek feladata  ivarlevelek védelme
 megporzást végző állatok csalogatása
virágok vagy önállóan vagy virágzatban állnak
1 és 2 ivarúak is lehetnek, legtöbbször 1 lakiak
virág szerkezete változatos  megporzás módjától függ
állatbeporzásúak  színes, feltűnő virágok
 nektárt termelnek, amivel és illatjukkal csalogatják az állatokat
szél beporzású  takarólevelei nem feltűnőek, gyakran hiányoznak
 ∅ termelnek nektárt
 feltűnően sok virágport hoznak létre
megporzás: virágpor  termőre, a bibére jut  megtermékenyítés  bibe, bibeszál elszárad 
magkezdeményből mag, a magház falából pedig termésfal alakul ki
TESTFELÉPÍTÉS
fás vagy lágy szárúak
edénynyalábjaikban fejlett szálítóelemekben áramlanak az oldatok
gyökérzetének felszívó felületét gyökérszőrök borítják
levélszerkezetük változatos: trópuson nagy, viaszos; száraz terület: kisebbek, tövisekké módosulhatnak
RENDSZEREZÉS
KÉTSZIKŰEK OSZTÁLYA EGYSZIKŰEK OSZTÁLYA
2 1
tápanyagokat ∅
raktároznak sziklevél raktároznak
tápanyagot

főgyökérzet gyökérzet mellékgyökérzet

körben állnak, osztódószövet, kambium edénnyalábok szórtan állnak, többségük lágy szárú +pálma
főerezetesek párhuzamos erezetűek
levél
levélnyéllel kapcsolódnak a szárhoz hüvely szerűén átölelik a szárat
csésze- és sziromlevelek takarólevelek ∅ különülnek el  lepellevél
virág
4, 5 vagy többszöröseik 3 vagy többszöröse
pipacs pázsitfűfélél (búza, kukorica)
százszorszép tulipán
ibolya hagymafélék
eper példa kikerics
tölgy hóvirág
bükk pálmák
vadrózsa
ÖKOLÓGIAI ÉS GAZDASÁGI JELENTŐSÉG
legelterjedtebbek, fontos termelő szervezetek
EVOLÚCIÓS JELENTŐSÉG – PÁRHUZAMOK
150 millió éve nyitvatermőkből fejlődtek ki
elterjedésüket a zárt magház és a termés megjelenése segítette
velük párhuzamosan a rovarok is elterjedtek  koevolúció