1. Az őskor és az ókori Kelet 

FOGALMAK 

❒ régészet(archeológia):  A  múlt  tárgyi  emlékeit  feltáró  tudomány,  a  történelem 

segédtudománya.  A  történetírás  számára  döntő  segítséget  ad  az  írás  megjelenése  előtti  korok 
kutatásához. 

❒ homo  sapiens:  gondolkodó  ember.  Több  mint  100  ezer  éve  Kelet-Afrikában  kifejlődött 
emberfaj, mely 70 ezer éve benépesítette az Eurázsiai kontinenst. 

❒ őskőkor(paleolitikum):  pattintott  kőkorszak.  Az  emberiség  első  és  leghosszabb  történeti 

időszaka, melyet a zsákmányoló életmód jellemez és kb. Kr. e. 8000-ig, az újkőkorig tart. 

❒ újkőkor(neolitikum):  csiszolt  kőkorszak.  Kr.  e.  8000-től  az  eszközkészítés  fejlődése  nyomán 
fejlettebb  csiszolt  kőeszközök  készülnek.  A  zsákmányoló  életmódot  felváltja a termelő életmód 
és  az  állandó  települések.  Kialakul  a  funkcionális  munkamegosztás,  ami  differenciált 
társadalmakat eredményez. 

❒ zsákmányoló  életmód:  A  termelő  életmódot  megelőző  élelemszerzési  mód,  mely  a 

természetben fellelt javak megszerzésén alapul; formái a vadászat, a halászat és a gyűjtögetés.  

❒ mágia:  varázslat.  Az  óperzsa  papok  (mágusok)  nevéből  származó  görög  kifejezés.  Az 
embereknek  a  természeti  folyamatok  befolyásolására  irányuló  tevékenysége.  Az  őskőkorban  a 
mágia a vadászatra, az újkőkorban pedig a termékenységre irányult. 

❒ bronzkor:  A  rézkort  követő  időszak,  melyben  a  fémmegmunkálás  a  réz  és  az  ón  ötvözetén,  a 
bronzon  alapul.  A  bronz  ellenállóbb  a  réznél,  így  alkalmasabb  ellenállóbb  eszközök  készítésre. 
Fő időszaka Kr. e. 3500 – Kr. e. 1200 közé esik térségenkénti eltérésekkel. 

❒ vaskor:  A  bronzkort  felváltó  időszak,  melyben  az  olcsóban  és  egyszerűbben  beszerezhető  vas 
adja  az  eszközkészítés  alapját.  A  vas  Kr.  e.  1200  után  terjed  el,  az  első  nagy  mennyiségű  vasat 
használó állam a Hettita Birodalom volt. 

❒ nemzetség:  Valós  vagy  vélt  vérségi  kötelékeken  alapuló,  a  nagycsaládnál  nagyobb  társadalmi 
csoport. Közös nyelv, azonos életmód és szokások jellemzik.  

❒ despotizmus:  korlátlan  egyeduralom.  A  görög  úr  (despota)  szóból  származó  kifejezés.  Olyan 
típusú  hatalomgyakorlást  jelöl, ahol az uralkodó hatalmát semmilyen törvény vagy szabály nem 
korlátozza. Elsősorban az ókori Keleten jellemző. 

❒ városállam:  Államnak  azt  a  szervezet  nevezzük,  ami  főhatalommal bír a területén élő lakosság 

felett.  Feladata  a  társadalom  életének  megszervezése.  Létrejötte  a  letelepült  termelő 
életmódhoz  és  a  differenciált  társadalmak  kialakuláshoz  köthető  Kr.  e.  3000-től.  A  városállam 
egy olyan speciális típusa, melynek egy város a központja, mely a környező területet is uralja.  

1 
 

❒ öntözéses  földművelés:  A  nagy  folyamvölgyekben  (elsőként  Mezopotámiában)  kialakult,  a 

folyók  áradásaira  épülő, azt gátakkal és csatornákkal szabályozó földművelési mód. Nagyszámú 
munkaerőt és szervezettséget igényelt, mely csak állami keretekben volt lehetséges. 

❒ buddhizmus:  A  brahmanizmus  hatására  kialakult  vallás,  mely  Buddha  tanításain  alapul  (Kr.  e. 
VI.  század).  A  földi  életet  szenvedésként  fogja  fel,  melyet  vágyaink  okoznak.  A  vágyakról 
lemondva  lehet  megszabadulni  a  szenvedéstől  és  eljutni  a  végső  nyugalom,  a  nirvána 
állapotába. A buddhizmus elveti a kasztrendszert, de nem harcol ellene. 

❒ brahmanizmus(=hinduizmus):  Ősi  indiai  többistenhívő vallás, melynek magja az Indiát a Kr. e. 

II  évezred  közepén  elfoglaló  árják vallása. A világot változtathatatlannak, örök törvények szerint 
lévőnek  tekinti,  melynek  társadalmi  formája  a  kasztrendszer.  Központi  tana  a  lélekvándorlás. 
Legfőbb  istenei:  Brahma (a teremtő), Visnu (a megtartó) és Síva (a pusztító). Szent könyvei közül 
a Védák a legjelentősebbek.  

❒ egyistenhit(monoteizmus):  Olyan  vallási  felfogás,  mely  szerint  a  világot  egyetlen  isten 

teremtette  és  irányítja.  Először  az  egyiptomi  Újbirodalomban  jelenik  meg  Ehnaton  fáraó 
reformjai  nyomán,  de  tartósan  a  zsidóság körében alakult ki a babiloni fogság (Kr. e. VI. század) 
idején.  Az  egyistenhitet  az  egész  világon  a  kereszténység  és  az  iszlám  megjelenése  tette 
dominánssá. A monoteista vallásokra általában jellemző a térítő hatás. 

❒ zsidó  vallás:  Egyistenhívő  vallás,  melynek  alapja  a  Tóra,  azaz az isteni törvények megtartása. A 

Tóra  írott  és  szóbeli  részből  áll,  melyet  a  hagyomány  szerint  Isten  a  Sínai-hegyi 
kinyilatkoztatáskor  adott  át  Mózesnek,  aki  továbbadta  azt  a  zsidó  népnek.  Mózes  öt  könyve 
foglalja magában a Tóra írott részét, a Talmud pedig az ezekhez fűzött magyarázatok. 

SZEMÉLYEK 

❒ Kheopsz  (Kr.  e.  XXVI.  sz.):  Az  egyiptomi  Óbirodalom  fáraója.  Gízai  síremléke  a  legmagasabb 
piramis, az ókori világ hét csodájának egyetlen ma is álló darabja. 

❒ Hammurapi  (Kr.  e.  XVIII.  század):  Az Óbabiloni Birodalom uralkodója. Uralkodásához köthető 

az  első  fennmaradt  „törvénykönyv”,  ami  valójában  egy  ítéletgyűjtemény,  mely  szigorú 
szabályokkal védte a tulajdont. 

❒ Salamon  (Kr.  e.  X.  század):  A  Dávidot  követtő  izraeli  király.  Despotikus  hatalmat  gyakorolt  és 
felépíttette a jeruzsálemi templomot. 

❒ I.  Dareiosz  (Kr.  e.  522–486):  Perzsa  király,  uralkodása  alatt  élte  fénykorát  az  Óperzsa 
Birodalom,  melynek  központjának  Szúzát  tette  meg.  A  görög  poliszokat  nem  sikerült 
meghódítania;  flottája  Kr.  e.  492-ben  viharba  került,  majd  seregét  Kr.  e.  490-ben  Marathónnál 
legyőzték. 

❒ Mózes  (Kr.  e.  II.  évezred  közepe):  Ószövetségi próféta, aki kivezette a zsidókat Egyiptomból. A 

hagyomány  szerint  Isten  a  Sínai-hegyi  kinyilatkoztatáskor  adott  át  Mózesnek  törvényeit,  aki 
továbbadta azt a zsidó népnek. Mózes öt könyve foglalja magában a Tóra írott részét.  

2 
 

❒ Buddha  (Kr.  e.  VI.  század):  Gautama  Sziddhártha  indiai  herceg  29  évesen  elhagyta  családját, 
hogy  az  emberi  nyomorúság  okait  megismerje.  Utazásai  során  megvilágosodott és Budddhává 
vált; tanaiból önálló vallás született. 

❒ Konfuciusz  (Kr.  e.  VI.  század):  Kínai  filozófus,  akinek  tanításait  tanítványai  gyűjtötték  össze és 
azok  később  beépültek  a  kínai  társadalmi  tradíciókba.  Véleménye  szerinte  az  ismeretszerzés 
legjobb  eszköze  a  múlt  tanulmányozása.  Fontos  az  erkölcsös  kormányzás,  amivel  az  uralkodó 
példát  ad  a  népnek.  Az  egyének  a  feljebbvalónak járó tisztelet megadásával kell szolgálniuk: fiú 
az apjának, feleség a férjnek, alattvaló a császárnak. 

TOPOGRÁFIA 

❒ „termékeny  félhold”:  A  Közel-Kelet  termékeny  vidékeit  jelentő  térség,  ahol  az  újkőkor  idején 
megkezdődött a termelés.  

❒ Mezopotámia:  ​A  Tigris  és  az  Eufrátesz  által  határolt  terület,  görög  elnevezése  (=folyóköz).  A 
sivatagos-félsivatagos  területen  a  két  folyó  vize  tette  lehetővé  az  öntözéses  kultúrák 
kialakulását (Kr. e. IV. évezred). 

❒ Egyiptom:  A  Nílus  mentén  kialakuló  államokat  Kr.  e.  2900  körül  egyesítette  Ménész  fáraó 
egységes  birodalommá.  A  Kr.  e.  VII.  században  az  asszírok,  a  Kr.  e.  VI.  században  a  perzsák 
foglalták  el.  Nagy  Sándor  hódítása  nyomán  hellenisztikus  állam  jött  létre,  melyet  Kr.  e.  30-ban 
Octavianus tett a Római Birodalom részévé. 

❒ Palesztina:  A  Földközi-tenger  keleti  partvidéke  és  a  Jordán  folyó  közti  terület.  Nevét  az  egykor 
itt élt filiszteusokról kapta. Itt jött létre az ókori zsidó állam. 

❒ Perzsia:  A  perzsák  által  a  Kr.  e.  VI.  század  közepén  létrehozott  birodalom  központja.  Az 
Iráni-medencén  (Perzsia)  túl  magában  foglalta  a  Közel-Kelet  egészét.  Nagy  Sándor  elfoglalja  a 
birodalmat,  majd  hellenisztikus  állam  jött  létre.  A  Kr.  u.  224-651  között  fennálló  Újperzsa 
Birodalom a Római Birodalom komoly keleti vetélytársává vált, az arab hódítás dönti meg. 

❒ India:  Szubkontinens  a  Himalája  és  az  India-óceán  között. Az indus-völgyi kultúra államait a Kr. 

e.  II  évezred  közepén  benyomuló  árják  foglalták  el,  akik  a  Gangesz  völgyében  alakították  ki 
központjukat. 

❒ Kína:  A  Huangho  és  a  Jangce  folyók  völgyében létrejövő államokat a Kr. e. III. században Csin Si 

Hunag-ti  császár  szervezte  birodalommá.  Keletről  a  tenger,  délről  erdőségek,  nyugatról  a 
hegyek  határolták  a  birodalmat,  északról  azonban  sebezhető  volt;  a  nomád  népek  támadásai 
ellen épült meg a Kr. e. I. évszázadra a kínai nagy fal. 

❒ Babilon:  város  az  ókori  Mezopotámiában,  az  Eufrátesz  folyó  középső  szakasza  mentén.  A 
térség  jelentős  kereskedelmi  és  kulturális  központja,  az  Óbabiloni  Birodalom  (Kr.  e.  XVIII–XVI. 
század)  és  az  Újbabiloni  Birodalom  (Kr.  e.  VII–VI.  század)  fővárosa.  A  Kr.  e.  VI. század elején ide 
telepítették Palesztinából a zsidók egy részét („babiloni fogság”). 

❒ Jeruzsálem: város Palesztinában, az ókori zsidó állam fővárosa. Itt állt a Salamon által építtetett 
templom.  A  római  fennhatóság  idején  Jeruzsálemben  ítélték  el,  s  a  város  mellett,  a  Golgotán 

3 
 

feszítették  keresztre  Jézust.  A  Kr.  u.  I.  század  közepén  a  zsidók fellázadtak Róma ellen. A várost 

elfoglaló rómaiak földig rombolták a jeruzsálemi templomot. 

KRONOLÓGIA 

❒ Kr. e. 8000 körül:​ az újkőkor, a neolitikum kezdete (csiszolt kőeszközök elterjedése) 

❒ Kr. e. 3000 körül:​ az első államok kialakulása a Közel-Keleten 

❒ Kr. e. XVIII. század:​ Hammurapi uralkodása Babilonban 

❒ Kr. e. X. század:​ a zsidó állam fénykora (Dávid, Salamon) 

2. Az ókori Hellász 

FOGALMAK 

❏ polisz  ​(=városállam):  A városállam az államok egy olyan speciális típusa, melynek egy város a 

központja,  ami  a  környező  területet  is  uralja.  A  görög  területeken  a  Kr.  e.  XII.  században 
alakultak ki, a Kr. e. V. századi fénykorukban számuk több mint 700 volt. 

❏ mitológia​:  Az  istenek  születéséről  és  tetteiről  szóló  történetek  a  mítoszokban  jelelnek  meg, 
ezek gyűjteménye a mitológia. 

❏ arisztokrácia  ​(=legjobbak  uralma):  A  poliszok  nagy  földbirtokkal  rendelkező  vezető  rétege, 

Athénban politikai hatalmuk a Kr. e. V. századra csökkent. 

❏ démosz  ​(=nép):  Összetett  fogalom,  mely  általánosan  jelenti  a  települést  és  lakóit,  és 
konkrétan  a  politikai  jogokkal csak korlátozottan rendelkező polgárokat. Athénban a démosz 
a Kr. e. V. századara a politikai hatalom meghatározójává vált a népgyűlésen keresztül. 

❏ türannisz  ​(=zsarnoki  uralom):  A  társadalmi  feszültségeket  kihasználva  néhány  nagyobb 

poliszban  zsarnokok  (türannosz)  ragadták  magukhoz  a  hatalmat.  Athén  híres  türannosza  a 
Kr. e. VI. században Peiszisztratosz volt. 

❏ népgyűlés​:  A  demokratikus  hatalomgyakorlás  legfontosabb  szerve.  Az  athéni népgyűlésnek 

(ekklékszia)  minden  20  év  feletti  polgárjoggal  rendelkező  féri  tagja  volt;  a  Kr.  e.  V.  század 
végétől napidíj járt a részvételért. 

❏ esküdtbíróság​:  A  szolóni  reformok  során  felállított  bírói  testület  Athénban.  Tagjait  a  30  év 
feletti athéni polgárok közül sorsolták, Periklész idejétől napidíj járt a részvételért. 

❏ demagógia  ​(=népvezetés):  A  politizálásnak  az  érzelmekre  és  a  leegyszerűsítésre  alapozó 

módja.  A  poliszokban  egy-egy  tehetséges  népvezér  (demagóg)  akár  tartósan  befolyása  alá 
vonhatta a népgyűlést, így az állam irányítását. 

4 
 

❏ sztratégosz​:  Tízfős  katonai  vezető  testület  tagja  Athénban,  aki  politikai  befolyással  is  bírt.  A 
sztratégoszokat nem sorsolták, hanem választották. 

❏ cserépszavazás​:  A  hagyomány  szerint  Kleiszthenész  által  a  türannisz  megakadályozására 

bevezetett  intézmény.  A  népgyűlésen  megjelent  legalább  6000  polgár  tíz  évre  bárkit 
száműzhetett  vagyona  elkobzása  nélkül.  Összesen  kilenc  cserépszavazást  ismerünk,  az 
állandó visszaélések miatt a Kr. e. V. század végén az intézményt megszüntették. 

❏ filozófia  ​(=bölcsesség  szeretete):  A  világ  kialakulásával  és  működésével,  az  élet  céljaival 
foglalkozó  bölcseleti  tevékenység,  később  tudomány.  A  görög filozófia a Kr. e. VI. században, 
a  ión  területeken  fejlődött  ki,  legfontosabb  központja  Milétosz  volt,  leghíresebb  korai 
képviselője Thalész. 

❏ hellenizmus​:  A  Nagy  Sándor  halála  (Kr.  e.  323)  utáni  korszak;  kulturálisan  a  görög  és  keleti 
kultúra  keveredését,  míg  politikailag  az  önálló  hellenisztikus  államok  időszakát  értjük  alatta, 
mely Egyiptom római meghódításával (Kr. e. 30) ér véget.

SZEMÉLYEK 

❏ Szolón​:  Athéni  politikus  és  hadvezér;  nevéhez  fűződik  az  adósrabszolgaság  eltörlése  és  a 
vagyoni elvű (timokratikus) államberendezkedés létrehozása Kr. e. 594-ben. 

❏ Kleiszthenész​:  Athéni  politikus;  a  türannisz  bukása  után  a  vagyoni  alapú 

államberendezkedést  a  népgyűlés  megreformálásával  területi  alapúvá alakítja át (Kr. e. 508). 
A hagyomány hozzá köti a cserépszavazás bevezetését is. 

❏ Periklész  ​(Kr.  e.  495-429):  Athéni  politikus;  a  demokrácia  kialakításának  egyik  meghatározó 
alakja.  15  évig  viselte  a  sztratégoszi  tisztséget,  népszerűségét  számos  népjóléti 
intézkedésnek  és  középítkezéseinek  köszönhette.  A  peloponnészoszi  háború  idején  az 
ostromlott Athénban kitört járványban halt meg. 

❏ Pheidiász  ​(Kr.  e.  V.  század):  A  leghíresebb  athéni  szobrász  és  építész.  Az  Akropolisz  számos 
épülete  kötődik  hozzá,  de  ő  alkotta  meg  az  ókori  világ  hét  csodájának  egyikét,  az  olümpiai 
Zeusz szobrot is. 

❏ Hérodotosz  ​(Kr.  e.  V.  század):  Görög  történetíró,  Cicero  a  történetírás  atyjának  nevezte. 
Leghíresebb műve a görög-perzsa háborúkat elbeszélő Hisztoriai (=vizsgálódások). 

❏ Thuküdidész  ​(Kr.  e.  V.  század):  Görög  történetíró  és  athéni  hadvezér.  Fő  műve  A 
peloponnészoszi  háború,  melyben  tárgyilagosságra  és  az  ok-okozati  összefüggések 
feltárására törekedett. 

❏ Platón  ​(Kr.  e. 427–347): Athéni filozófus, Szókratész tanítványa, Akadémia néven saját iskolát 

alapít.  Az  abszolút  igazságot  keresve  kidolgozta  az  ideák  fogalmát;  ideális  államát  a 
filozófusok vezetik. 

❏ Arisztotelész  ​(Kr.  e.  384-322):  Athéni  filozófus,  Platón  tanítványa,  Alexandrosz  makedón 
trónörökös  nevelője.  Athénban  saját  iskolát  alapít  Lükeion  néven,  melyben  a  kor  összes 

5 
 

ismeretét  igyekezett  összegyűjteni,  rendszerezni  és  lejegyezni.  Elemző  módszere  miatt  a 

logika tudomány atyjának tekintik. 

❏ Nagy Sándor ​(Kr. e. 356 – 323): II. Philipposz király fia, III. Alexandroszként Kr. e. 336-ban lesz 
makedón  király.  Ellenfeleit  legyőzve,  az  egyesített  görög-makedón  sereggel  meghódítja 
Perzsiát,  majd  India  ellen  is  hadat  visel.  Számos  várost  alapított  Alexandria  néven  és  sokat 
tett a görög és keleti kultúra összeolvadásáért, melynek emlékét a szúzai menyegző is őrzi. 

❏ a legfontosabb görög istenek​: A 12 olümposzi isten:

❏ Zeusz ​– az istenek uralkodója, a mennydörgés és a villámok istene
❏ Héra ​– Zeusz felesége, az istenek királynője, a házasság és a hűség istennője
❏ Poszeidón ​– a tengerek istene
❏ Aphrodité ​– a szépség és a szerelem istennője
❏ Héphaisztosz ​– a tűz istene
❏ Apollón ​– a jóslás, a zene, a gyógyítás és az íjászat istene
❏ Hermész ​– az utazók és kereskedők istene, a tolvajok védelmezője és az istenek
hírnöke
❏ Démétér ​– a földművelés és termékenység istennője
❏ Artemisz ​– a vadászat istennője
❏ Pallasz Athéné ​– a bölcsesség, a jog és az igazságos háború istennője
❏ Arész ​– a háború és a vérontás istene
❏ Hesztia ​– a családi tűzhely istennője, az otthon, a család védelmezője.
❏ Rajtuk kívül jelentős szerepe volt még ​Hadész​nak ​az alvilág istenének és
Dionüszosz​nak, a bor, mámor és színjátszás istenének.

TOPOGRÁFIA 

❏ Athén​:  Az  Attikai-félszigeten  fekvő  ión  lakosságú  város.  Már  a  mükénéi korszakban (Kr. e. II. 

évezred)  jelentősnek  számított,  meghatározó  szerepre  a  gyarmatosítás  időszakában  és  a 
görög-perzsa  háborúkban  (Kr.  e.  499-449)  tett  szert.  Kikötőjével,  Pireusszal  a  Perikész  által 
építetett  falrendszer  kapcsolta  össze,  melyet  az  elvesztett  peloponnészoszi-háború  végén  le 
kellett rombolnia. 

❏ Spárta​:  A  többi  görög  poliszhoz  képest  nagy  területen  elterülő,  falusias  kinézetű  város  a 
Peloponnészosz  félszigeten,  az  Eurotász  folyó  völgyében.  A  Kr.  e.  X.  században  alapították 
dór  bevándorlók,  leigázva  az  akháj  őslakosságot.  A  peloponnészoszi háború után rövid ideig 
vezető szerepet játszik, majd a makedón hódítás után elveszti vezető pozícióját. 

❏ Olümpia​:  Zeusz  tiszteletére  itt  rendezték  meg  először  az  összegörög  játékokat  Kr.  e. 
776-ban,  mely  a  görög  időszámítás  kezdete  is  egyben.  A  Peloponnészosz-félsziget 
északnyugati részén fekszik. 

6 
 

❏ Peloponnészosz​:  Félsziget,  melyet  egy  kis  földnyelv  köt  össze  Korinthosznál  a  Balkán  többi 
részével. Itt volt a mükénéi kultúra központja (Kr. e. II. évezred). 

❏ Makedónia​:  Egy  földrajzi  régió  Thesszáliától  északra  és  egyben  a  Makedón  Királyság 
központi  része  is.  A  délre  terjeszkedő  makedónok  Kr.  e.  338-ban,  a  khairóneiai  csatában 
megszerezték  a  dominanciát  Hellászban.  Nagy  Sándor  halála  után  a  görög-makedón 
területek  önálló  állammá  váltak,  melyet  a  Kr.  e.  II.  században  hódított  meg  a  Római 
Birodalom. 

❏ Alexandria​:  több  települést  is  alapított  Nagy  Sándor  ezen  a  néven.  A  leghíresebb  a  Nílus 
deltájában  alapított  kikötőváros,  mely  a  Ptolemaidák  egyiptomi  birodalmának  fővárosa  lett. 
Híressé  a  kor  legnagyobb  könyvtára  és  a  kikötőjének  világítótornya  tette, mely az ókori világ 
hét csodájának egyike volt. 

KRONOLÓGIA 
❏ Kr. e. 776​: az első feljegyzett olimpiai játékok 

❏ Kr. e. V. század közepe​: Periklész kora, Athén virágkora 

❏ Kr. e. 336–323​: Nagy Sándor (III. Alexandrosz) uralkodása 

 
3. Az ókori Róma 

FOGALMAK 

❏ patrícius  ​(=jó  apától  származók):  A  királyság  idején  kialakult  vagyonos  földbirtokos  réteg, 
mely hatalmát a senatuson keresztül a köztársaság korában is fenntartotta. 

❏ plebejus​:  Azon  szabad  emberek,  akik  a  hatalomból  nem  részesülhettek,  mert  nem 
viselhettek  hivatalt.  A  korai  köztársaság  korától  nő  politikai  részvételük,  a  köztársasági 
időszak  végére  pedig  a  patríciusok  és  plebejusok  közti  éles  különbség  megszűnt;  a  gazdag 
plebejusok a patríciusokkal együtt irányították az államot. 

❏ consul​:  A  legfontosabb  hivatal  a  köztársaság időszakában. Két consult választottak egy évre, 

akik  a  végrehajtó  hatalmat  és  háború  idején a hadsereget is irányították. A Kr. e. IV. századig 
csak  patriciusok  lehettek  consulok,  akkortól  az  egyik  consulnak  plebejusnak  kellett  lennie. 
Hivatali  évük  lejárta  után  a  köztársaság  kései  időszakában  proconsulként  egy  provinciát 
irányítottak. 

❏ senatus​:  A  királyok  tanácsadó  testülete  (vének  tanácsa),  majd  a  köztársaság  idején  a 

legbefolyásosabb  családok  alkotta  300  fős  szerv,  mely  törvényhozó  és  bírói  funkciókat  is 
ellátott,  ellenőrizte  a  consulok  munkáját,  döntött  háború  és  béke  kérdésében.  A  testület 
számát  Sulla  600-ra,  majd  Caesar  900-ra  emelte.  Bár  Augustus  visszaadta  az  intézmény 
tekintélyét, a császárkorban tényleges befolyása már korlátozott volt. 

7 
 

❏ dictator​:  Rendkívüli  helyzetekben  fél  évre  kinevezett  tejhatalmú  polgári  és  katonai  vezető a 
köztársaság  korában.  Tetteiért  nem  lehetett  feleségre  vonni.  Sulla  és  Caesar  is  örökös 
dictatornak nyilváníttat magát, Augustus azonban nem fogadta el a tisztséget. 

❏ néptribunus​:  A  plebejusok  érdekeinek  védelmére  Kr.  e.  494-ben  felalított  intézmény.  A 

néptribunus  törvényt  kezdeményezhetett  és  vétójoggal  rendelkezett a népgyűlés és senatus 
határozataival szemben, személye pedig szent és sérthetetlen volt (sacrosanctus). 

❏ rabszolga​:  Személyes  szabadságától  megfosztott,  tárgyként  kezelt,  más  tulajdonában  álló 

ember.  Míg  az  ókori  keleti  államokban gazdasági szerepük korlátozott, a római gazdaságban 
a  termelésben  is  jelentős  a  szerepük.  Számuk  és  jelentőségük  a  hódító  háborúk  Kr.  u.  II. 
századi lezárultával csökken. 

❏ provincia​:  Leigázott  területből  szervezett  tartomány,  melyet  római  helytartó  irányított.  A 

provinciák  lakóinak  kezdetben  nem  voltak  politikai  jogai,  de  adót  fizettek  Rómának.  Az  első 
provinciává szervezett terület Szicília volt (Kr. e. 241). 

❏ triumvirátus  ​(=három  férfi  szövetsége):  Két  ilyen  politikai  szövetség  vált  híressé:  az  első 
triumvirátus  tagjai  Caesar,  Pompeius  és  Crassus  voltak  (Kr.  e.  60);  a  második  triumvirátus 
tagjai Octavianus, Antonius és Lepidus voltak (Kr. e. 43). 

❏ principatus​:  Augustus  által  kialakított  politikai  rendszer,  melyben  a  hadseregre 

támaszkodva,  de  a  nyílt  egyeduralmat  köztársasági  formákkal  leplezve  uralkodnak. 
Elnevezése  az  Augustusnak  adományozott  princeps  senatus  címből  ered,  mely  elsőkéni 
felszólalási  jogot  biztosított  számára  a  senatus  ülésein  és  több  más  tisztség  hatalmi 
jogosítványait is egyesítette. 

❏ dominatus​:  A  principátust  felváltó  nyílt  egyeduralom,  mely  már  nincs  tekintettel  a 

köztársasági formákra. Kezdete Diocletianus császár trónra kerüléséhez köthető (Kr. u. 284). 

❏ limes  ​(=határ):  A  Kr.  e.  I.  században  építeni  kezdett  határt  védő  erődítményrendszer.  Ahol 
lehetett,  a  természetes  határokra  (Rajna,  Duna)  támaszkodott.  Kezdetben  a  limes  mentén 
helyezték  el  a  legiokat,  a  császárkor  későbbi  időszakában,  a  hadi  helyzet  romlása  miatt 
viszont a birodalom belsejében vonták őket össze. 

❏ diaszpóra  ​(=szétszórás):  valamely  nép  vagy  vallás  követőinek  szülőföldjüket  elhagyó 

közössége. Például a jeruzsálemi templom lerombolása (Kr. u. 70) utáni zsidó diaszpóra. 

❏ apostol  ​(=küldött):  Jézus  kiválasztott  tanítványai,  akik  a  hit  terjesztését  kapták  feladatul. 
Péter  apostolból  lett  Róma  első  püspöke.  Nem  tartozott  a  12-be,  de  a  térítésben  fontos 
szerepe volt Pál apostolnak. 

❏ Biblia  ​(=könyvek):  A  kereszténység  szent  könyve,  mely  az  Ószövetségből  és  Újszövetségből 
áll. Kanonizálása a Kr. u. IV. században fejeződik be, a kimaradt szövegek az apokrif iratok. 

❏ egyház​: Az azonos hitet vallók intézményesült közössége. 

❏ püspök​:  Kezdetben  a  városokban  lévő  keresztény  vallási  közösségek  felügyelője,  később  az 
egyházi  hierarchia  kialakulásával  a  város  térségét  is  felügyelő  főpap.  A hierarchiában felette 

8 
 

állt  a  tartományok  gyülekezetét  felügyelő  metropolita  és  a  még  nagyobb  szervezetet 

igazgató öt patriarcha. 

❏ zsinat​:  Egyházi  gyűlés,  mely  kötelező  határozatokat  hozhat.  Az  első  egyetemes  zsinatot 
Niceaban tartották 325-ben, melyet ekkor még a császár elnökölt. 

❏ barbár​:  A  görögök  által  a  számukra  érthetetlen  nyelvű  népekre  alkalmazott  kifejezés.  A 

rómaiak így nevezték a császárkorban a birodalmat támadó germán népeket. 

❏ népvándorlás​:  Azt a történelmi korszakot jelöli, ami a hunok által 375-ben germánokra mért 
vereséggel  kezdődött.  Az  emiatt elinduló nyugati irányú népmozgás alapjaiban rengette meg 
a  Római  Birodalmat.  Az  időszak  lezárására  nincs  egységes  álláspont;  az  egyik  utolsó  nagy 
nyugati irányú népmozgás az avarok VI. századi kárpát-medencei betelepedése volt.

SZEMÉLYEK 

❏ Hannibal  ​(Kr.  e.  247–183):  Karthágói politikus és hadvezér. A második pun háborúban (Kr. e. 

218–201)  az  Alpokon  keresztül,  északról  támadt  Itáliára  és  Cannae-nál  megsemmisítette  a 
római  sereget  (Kr.  e.  216).  Az  elhúzódó  harcokban végül Karthágó mellett, Zamánál Scipiótól 
vereséget szenvedett (Kr. e. 202). 

❏ Gracchus-testvérek​:  Tiberius  és  Caius  Gracchus  Kr.  e.  133-ban  és  123-ban  voltak 
néptribunusok.  A  földkérdést  akarták  megoldani,  de  a  kiélezett  politikai  küzdelmekben 
Tiberiust  megölték,  Caius  pedig  öngyilkos  lett.  Radikális  fellépésük  és  erőszakos  haláluk  a 
polgárháborús évszázad kezdetét jelezte. 

❏ Marius  ​(Kr.  e.  157  –  86):  Néppárti  politikus  és  hadvezér.  Sikeres  hadseregreformot  vezetett 
be. A törvényeket megsértve hétszer is consul volt. 

❏ Sulla  ​(Kr.  e.  138–78):  Senatori  párti  római  politikus  és  hadvezér.  Mariust  legyőzve  örökös 
dictartori  címet  szerez.  Ellenfeleit  feketelistára  (proscriptio)  tette,  de  később  a  hatalmáról 
önként lemondott. 

❏ Caesar  ​(Kr.  e.  100–44):  Patrícius  családból  származó,  néppárti  politikus,  hadvezér.  Az  első 
triumvirátus  tagja,  Galliába  vezet  sikeres  hadjáratokat.  Kr.  e.  49-ben  a  senatus  ellen  fordul, 
legyőzi  Pompeiust  és  egyeduralomra  tesz  szert.  A  köztársasági  hagyományokat  semmibe 
veszi, Kr. e. 44. március idusán politikai merénylet áldozata lesz. 

❏ Antonius  ​(Kr.  e.  83–30):  Caesar  hadvezére  a  gall  hadjáratban.  Caesar  halála után a második 
triumvirátus  tagja,  a  birodalom  keleti  területeit  irányítja.  Az  Octavianussal  való  döntő 
összecsapás  során  a  Kleopátra  hajóival  egyesült  flottája  Kr.  e.  31-ben  Actiumnál  vereséget 
szenved és Kleopátrával együtt öngyilkos lesz. 

❏ Augustus  ​(Kr.  e.  63–  Kr.  u.  14):  Caesar  unokaöccse  és  fogadott  fia.  Caesar  halála  után  a 
második  triumvirátus  tagja,  a  birodalom  nyugati  területeit  irányítja.  Kr.  e.  31-es  actiumi 
győzelme  után  meghódítja  Egyiptomot  is.  Kr.  e.  27-ben  lemond  az  egyeduralomról  és  a 
senatus  a  megtisztelő  Augutus  (=fenséges)  címet  adományozza  neki.  Augustus  politikai 
rendszer a principátus belpolitikai stabilitást és külpolitikai sikereket biztosít (Pax Romana). 

9 
 

❏ Názáreti  Jézus​:  A  kereszténység  megalapítója.  Isten  egyszülött  fia,  emberré  lett, életét adta 

a  kereszten  a  világ  bűneiért,  feltámadt  és  a  mennybe  emelkedett.  Születése  a  keresztény 
időszámítás kezdete. 

❏ Péter  apostol​:  Jézus  tanítványainak  egyike,  az  első  keresztény  gyülekezet  vezetője,  Róma 
első püspöke. A hagyomány szerint Nero császár idején szenvedett kereszthalált Rómában. 

❏ Pál  apostol​:  Nem tartozott Jézus 12 tanítványa közé. Megtérésére a damaszkuszi úton került 

sor  (páli  fordulat).  Térítő  munkájával  elősegítette,  hogy  kereszténység  mindenki  előtt  nyitva 
álló egyetemes vallássá váljon. 

❏ Constantinus  ​(272-337):  Római  császár,  324-ben  szerzi  meg  az  egyeduralmat.  313-ban 
Milánóban  kiadott  rendeletével (mediolanumi edictum) szabad vallásgyakorlatot biztosított a 
kereszténység számára. A kereszténység történetében ezt nevezik constantinusi fordulatnak. 
Ő elnököl a 325-ös niceia zsinaton. 

❏ Attila  ​(410-453):  Hun  király,  Bendegúz  fia.  Jelentős  nomád  birodalmat  irányítva  előbb  a 
Keletrómai  Birodalomra  mér  több  csapást,  majd  a  Nyugatrómai  Birodalom  ellen  fordul. 
451-ben  a  korszak  legnagyobb  csatája  a  galliai  Catalaunumnál  döntetlenül  zárul,  de  a 
rákövetkező évben Itáliát sarcolja. Halála után utódlási harc tört ki és birodalma felbomlott. 

TOPOGRÁFIA 

❏ Róma​:  Város  Latiumban,  a  Tiberis  folyó  bal  partján  fekvő hét dombra épült, tengeri kikötője 

Ostia.  Rómát  a  hagyomány  szerint  Kr. e. 753-ban alapította Romulus és Remus. A császárkor 
elején  népessége  az  egymillió  főt is meghaladhatta. A Kr. u. IV. századig a birodalom politikai 
központja,  de  a  késő  császárkorban  folyamatosan  veszít  jelentőségéből  (a  Nyugatrómai 
Birodalom fővárosa már Ravenna). 410-ben a gótok, 455-ben a vandálok dúlják fel. 

❏ Karthágó​:  Város  a  mai  Tunéziában.  Kr.  e.  814-ben  föníciaiak  alapították.  Kr.  e.  264  -  146 
között  három  háborút  is vívott Rómával a Mediterránrum feletti uralomért. Az utolsó háború 
Karthágó pusztulásával végződött. 

❏ Actium​:  Földnyelv  a  görög szárazföldön, az Amvrakiai-öböl bejáratánál, a Ión-tenger partján. 

Kr. e. 31-ben itt győzte le Octavianus flottája Antonius és Kleopátra egyesült flottáját. 

❏ Pannónia​:  Kr.  e.  9-ben  alapított  római  provincia,  melynek  területéhez  tartozott  a  mai 
Dunántúlon  kívül  a  mai  Burgenland  és  a  Szávától  északra  eső  területek.  Septimius  Severus 
193-ban Pannónia helytartójaként lett császár. 433-ban a hunok kezére kerül a terület. 

❏ Konstantinápoly​:  A  Boszporusz  tengerszoros  európai  partján  Büzantion  néven  épült görög 

gyarmatváros  a  Kr.  e.  VII.  században.  Constantinus  császár  Constantinopolis  néven  alapít  itt 
új  várost,  mely  a  birodalom  kettéválása  (395)  után  a  Keletrómai  Birodalom fővárosa lesz. Az 
Oszmán Birodalom 1453-ban elfoglalja és Isztambul néven válik a birodalom fővárosává. 

❏ Aquincum​:  Város  a  mai  Óbuda  területén,  mely  a  89-ben  alapított legios táborból fejlődik ki. 

Pannonia egyik igazgatási központja, fénykorában 60 ezer fős népességgel. 

10 
 

❏ Sopianae​:  A  mai  Pécs  területén  alapított  római  város,  melyben  a  IV.  században  már 
keresztény közösség élt. 

❏ Savaria​:  Claudius  császár  által  43-ban  alapított  város  a  mai  Szombathely  területén,  a 
Brostyánkő  út  mentén.  A  II.  századi  keleti  kultuszok emlékét őrzi fennmaradt Ízisz szentélye. 
A város szülötte volt Szent Márton püspök.

KRONOLÓGIA 

❏ Kr. e. 753​: Róma hagyomány szerinti alapítása 

❏ Kr. e. 510​: a királyság bukása, a köztársaság létrejötte 

❏ Kr. e. 264-146​: a pun háborúk kora 

❏ Kr. e. 44​: Caesar halála 

❏ Kr. e. 31​: az actiumi csata 

❏ Kr. u. 70​: Jeruzsálem lerombolása 

❏ 313​: a milánói ediktum 

❏ 325​: a niceai zsinat 

❏ 395​: a Római Birodalom felosztása 

❏ 476​: a Nyugatrómai Birodalom bukása 

11