Körte

[bevezető szerkesztése]
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Ez a szócikk a fáról és gyümölcsről szól. Hasonló címmel lásd
még: izzólámpa.

Körte

Nemes körte ága gyümölcsével

Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Almaformák (Maloideae)
Nemzetség: Pyrus
L.

Hivatkozások

A Wikifajok tartalmaz Körte témájú rendszertani információt.

A Wikimédia Commons tartalmaz Körte témájú médiaállományokat

 és Körte témájú kategóriát.

Nemes körte (Pyrus communis)

A körte (Pyrus) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és
a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó növénynemzetség. Kb. 30 főbb faja,
nagyobb alfaja és természetben előforduló hibridje létezik.
Számos ehető gyümölcsű fafaj tartozik ide. Az emberiség legalább 3000 éve ismeri,
termeszti. „Körte” alatt a fán kívül a nemes körte (Pyrus communis) gyümölcsét
szokás érteni.

Tartalomjegyzék

 1Jellemzők
 2Fontosabb fajok
 3Betegségek, kártevők
o 3.1Gyökér, korona
o 3.2Rügy, hajtás
o 3.3Levél
o 3.4Bimbó, virág
o 3.5Termés
 4Jegyzetek
 5Források
 6További információk

Jellemzők[szerkesztés]
A körte az Óvilág partvidéki és enyhe éghajlatú területein honos, Nyugat-Európától
Észak-Afrikáig és Ázsiáig bezárólag. Közepes méretű fák, 10-17 méter magasra
nőnek, gyakran keskeny, magas koronával, némely faja pedig cserje méretű.
A levelek váltakozó állásúak, egyszerű, 2–12 cm hosszú levelek, egyes fajokon
fényes, másokon sűrű ezüst-szőrös felülettel; alakjuk a széles-oválistól a keskeny
lándzsásig terjed. A legtöbb körte lombhullató, kivéve 1-2 délkelet-ázsiai faját,
melyek örökzöldek. Jól tűrik a hideget, akár a ‒25 °C – ‒40 °C-os teleket is, kivéve
az örökzöld fajokat, amik csak kb. ‒15 °C-ig viselik el.
Ötszirmú virágai fehérek, néha sárgás vagy rózsaszínes árnyalatúak, 2–4 cm
átmérőjűek.

Körtevirág

A rokon almához hasonlóan a körte is almatermés, a vad fajoknál 1–4 cm átmérővel,

néhány nemesített változata akár 18 cm hosszú és 8 cm széles is lehet; alakja az
ellipszoid vagy gömbszerű formától a nemes körte klasszikus körteformájáig
(hosszúkás alapi rész, gömbölyded vég) terjed.
Termesztése, megporzása, szaporítása az almáéhoz igen hasonló.
Az Európai Unió legnagyobb körtetermelői Olaszország, Hollandia, Belgium és
Spanyolország. Magyarországon évente átlagosan 33 000 tonna terem körtéből,
kiemelkedő években 40 000 tonna is megterem. A legfőbb hazai termőterületek az
Alpokalján, a Bodrogközben és Szatmár területén vannak. [1]

Fontosabb fajok[szerkesztés]
 Pyrus amygdaliformis
 Pyrus armeniacifolia
 osztrák körte (Pyrus x austriaca)
 nyírlevelű körte (Pyrus betulifolia)
 Pyrus boissieriana
 Pyrus × bretschneideri – kínai fehér körte, néha a Pyrus pyrifolia alfajaként
kezelik
 kínai díszkörte (Pyrus calleryana)
 nemes körte (Pyrus communis)
 Pyrus cordata
 Pyrus cossonii
 Pyrus dimorphophylla
 ezüstös levelű díszkörte (Pyrus elaeagrifolia)
 Pyrus fauriei
 Pyrus gharbiana
 Pyrus glabra
 Pyrus hondoensis
 Pyrus koehnei – Dél-Kínában és Tajvanban élő örökzöld körte
 Pyrus korshinskyi
 magyar vadkörte (Pyrus magyarica)
 Pyrus mamorensis
 vastaggallyú körte (Pyrus nivalis)
 Pyrus pashia
 Pyrus × phaeocarpa
 Pyrus pseudopashia
 vadkörte (Pyrus pyraster)
 japán körte (Pyrus pyrifolia)
 Pyrus regelii
 fűzlevelű körte (Pyrus salicifolia)
 Pyrus × serrulata
 Pyrus × sinkiangensis – a P. ×bretschneideri, Pyrus ussuriensis és a Pyrus
communis hibridjének tartják
 szíriai körte (Pyrus syriaca)
 usszuri körte (Pyrus ussuriensis)
 Pyrus xerophila

Betegségek, kártevők[szerkesztés]
Gyökér, korona[szerkesztés]

 Baktériumos gyümölcsgolyva: Fiatal fák gyengén fejlődnek, a gyökérnyaki

részen, illetve a fő és mellékgyökereken előbb fehéres, majd barna színű
kinövések láthatók.
 Cserebogár: A fiatal fák elpusztulnak, az idősebb fák koronarészei
hervadnak, majd elpusztulnak. A kitakart gyökérzet, vagy akár a főgyökér
elrágott, a károsítás helyén csontszínű pajorok találhatók.
 Gyümölcsfák nektriás ágelhalása és ágrákbetegsége: A koronán száraz
ágak, ágcsoportok találhatók, a károsodott ágrészeken narancs-, vagy vörös
színű kiemelkedések, rákos sebek találhatók.
 Körtefák baktériumos virág és ágelhalása: Az ágrészeken háncspusztulás
figyelhető meg, majd a felette lévőágrész elhal.
 Kaliforniai pajzstetű: A pusztulás a korona csúcsán kezdődik, a károsított
részeken barnásszürke, vagy szürke, lekaparható réteges bevonat található.
 Körte fuziákumos varasodása: A rügyek nem hajtanak ki, a vessző felületén
sötét színű fekélyes foltok láthatók - a teljes ág elpusztulása.
Rügy, hajtás[szerkesztés]

 Rügyfúróbogár: A rügyek nem hajtanak ki, oldalukon kerek lyuk látható.

 Lombrágók, hernyók, téli araszolók: A duzzadó, majd fakadó rügyek,
később a fiatal hajtások és levelek is megrágottak. A károsítás helyén különböző,
nagyobb testű hernyók fedezhetők fel.
 Sodrómolyok: A fakadó rügyek kiodvasítottak, később a fejlődő hajtások
megrágottak, levelek szövedékkel összesodrottak. A károsított részeken, az
összesodrott levelekben különböző színű hernyók illetve peték találhatók.
 Hajtáshervasztó darázs: A károsított rész elszárad, az egészséges és az
elpusztult részek határán csavarvonalban szúrásnyomok láthatók.
 Hajtástörő ereszlény: A pusztuló rész letörik.
 Hamvas körte-levéltetű: A hajtásvégek levelei besodródnak, rajtuk
viaszportól hamvasnak tűnő rovarok találhatók.

A körtehajtás-hervasztó darázs kártétele

Levél[szerkesztés]

 A körte fuzikládiumos varasodása: A leveleken különböző méretű sötét

foltok láthatók, erős fertőzés esetén levélhullás tapasztalható.
 A körte (és birs) fabreás betegsége: A folt először a levélfonákon, olajzöld,
majd barna, később feketedő.
 A körte (és alma) elzionés foltossága: A folt kicsi, pirosasbarna, barna,
majd megnagyobbodik, közepe kifehéredik, a szélek pirosak maradnak.
 Recés levélpoloska: A leveleken apró, sárga színű foltok, vagy sárga
elszíneződés, a levélfonákon fényes, fekete ürülékszemcsék és szívogató
rovarok találhatók.
 Takácsatkák: A levélfonákon finom szövedék védelmében , vagy szövedék
nélkül szívogató, szabadszemmel alig felfedezhető méretű rovarok.
 Körte levélbolha: Besodródott, deformálódott leveleken különböző rovarok
tömegesen szívogatnak.
 Levéltetvek: A szívogató rovarok teste gömbölyded alakú, barnás színezetű,
esetleg világos-, illetve sötétzöld, melyek a rajtuk lévő viaszbevonattól
hamvasnak látszanak.
 Levélbarkók: A levéllemez széle kicsipkézett, vagy szabálytalan alakban
megrágott.
 Sodrómolyok: A levelek megrágottak, szövedékkel összehúzottak, a kártétel
helyén fürge mozgású hernyók találhatók.
Bimbó, virág[szerkesztés]

 Rügyfúró bogár: A virágrügyek nem hajtanak ki, oldalukon apró kerek lyuk
található.
 Bimbólikasztó bogár: A bimbók nem nyílnak ki, a szirmok barnák,
elszáradnak.
 A körte fuzikládiumos varasodása: A sziromlevélen és a virágkocsányon
olajzöld, később barna, bársonyos foltok találhatók, a kötődött gyümölcs lehullik.
 Körtedarázs: A porzószálak és a bibe között félkörben futó, fekete színű
aknázójárat található.
 Körte levélbolha: Zöldessárga szívogató rovarok, sok mézharmatot ürítenek,
amelyen korompenész telepedik meg és megfeketíti a károsított részt.