C5.

A FERT Z ÉS NEM
FERT Z BETEGSÉGEK
JÁRVÁNYFOLYAMATA

Dr. Fekete Júlia-Edit, PhD

2015
JÁRVÁNYFOLYAMAT

Procesul epidemiologic
JÁRVÁNYFOLYAMAT

 Járványfolyamat alatt értjük egy adott fertőző betegség

megjelenését, elterjedését és megszűnését térben és időben,
pontosabban egy adott emberi közösségben, egy adott
időszakban és egy adott területen

 A járványfolyamat magába foglalja mindazon jelenségek

összességét, amelyet egy adott fertőző betegség idéz elő egy
adott emberi közösségben, egy adott időszakban, egy adott
területen
JÁRVÁNYFOLYAMAT

 Fertőző betegségek vagy járványok csak akkor jönnek létre, ha a

fertőző forrás, a fertőzés terjedésének lehetősége és a fogékony
emberi szervezet adva van

 Ha bármelyik tényező hiányzik, nem jön létre fertőző betegség

vagy járvány

 A járványfolyamat másodlagos (közvetett) mozgatóerői

önmagukban nem tudnak fertőző betegséget okozni, de
hozzájárulhatnak a fertőző betegség gyakoriságához,
súlyosságához, kiterjedéséhez, időtartamához
ELS DLEGES MOZGATÓER K

Fert z forrás (sursa de infecţie, izvorul de infecţie,

rezervor de infecţie)

A fertőzés forrásán (rezervoár) azt az élőlényt (emberi vagy

állati szervezetet) értjük, amelyben valamely fertőző betegség
kórokozója természetes módon tartózkodik, szaporodik és
amelyből különböző úton kiürülve fogékony egyéneken újabb
megbetegedést okozhat
FERT Z FORRÁS

Fertőző forrás lehet

 beteg ember
 kórokozó-hordozó ember
 beteg állat
 kórokozó-hordozó állat

Emberről-emberre terjedő fertőző betegség esetén –

anthroponosisok- fertőzött emberi szervezet,
míg állatról-emberre terjedő fertőző betegségnél –
anthropozoonosisok- fertőzött állati szervezet a fertőzés
kizárólagos forrása
FERT Z GÓC

 Egy másik járványtani fogalom, amely szoros összefüggésben

van a fertőzőforrással a fert z góc/ járvány góc (focar
epidemiologic), amely alatt a fertőző forrással kapcsolatos
környezetet értjük, amelybe beleszámítjuk mindazokat az
élőlényeket és élettelen tárgyakat, amelyek a fertőzőforrással
direkt vagy indirekt módon fertőződhettek

 Különleges járványtani esetekben a fertőző góc területe is

nagyobb lehet: város, megye, országrész, ország
Gócfert zés

 Gócfert zés: amikor a szervezetben valamilyen szervben vagy

szövetben megtelepedett kórokozók átmeneti lappangási
állapotukból kilépve időnként általános vagy helyi kóros
folyamatokat idéznek elő
A FERT ZÉS TERJEDÉSE

A fert zés terjedése – módjai és útja

(cale de transmitere)

 A fertőzés útján a kórokozó által megtett utat értjük, amelyet a

kórokozó a fertőző forrástól a behatolási kapuig tesz meg

 A kórokozó elhagyja a fertőzött szervezetet és közvetlenül

vagy a környezeten át valamilyen alkalmas tényező
közvetítésével más élő szervezetbe jut
A FERT ZÉS TERJEDÉSE

 Az ürülés történhet:
 állandó jelleggel
 intermittálva, a betegség ideje alatt vagy a klinikai gyógyulás
után

 Fontos ismernünk az ürülés útját:

→ járványtani szempontból a fertőzés forrásának meghatározása
céljából
→ laboratóriumi diagnózis felállításához a megfelelő mintavétel
érdekében
A FERT ZÉS TERJEDÉSE

 A kórokozó kiürülhet: köpet, orrváladék, nyál, széklet, vizelet, tej,

genny, sebváladék, elpusztult szövet, vér, vérszívó rovarokkal

 Az ürülés útja a fertőzés lokalizációjától függ

A FERT ZÉS TERJEDÉSE

A környezet azon tényezőit, melyek a fertőző betegség

kórokozóinak terjedésében szerepet játszanak, a
fert zésterjedés tényez inek nevezzük:

 bélfertőzésekben: talaj, víz, élelmiszer, legyek

 légúti fertőzésekben: levegő, használati tárgyak, játékok
 kültakaró fertőzésekben: használati tárgyak, fertőzött vagy
egészséges testfelületek
 haematogén fertőzésekben: vektorok
A FERT ZÉS TERJEDÉSE

A szervezetből a kórokozók különféle módon juthatnak el a

másik emberbe:

 Közvetlen/direkt érintkezés útján

 Közvetett/indirekt terjedés útján

KÖZVETLEN/ DIREKT TERJEDÉSI MÓD

 Közvetlen érintkezésr l/kontaktusról akkor beszélünk, ha a

fertőzött szervezetből közvetlenül, közvetítő közeg nélkül kerül a
kórokozó egy másik emberi szervezetbe

pl. kézfogás, csókolózás, nemi érintkezés, közös ágyban alvás,

állatokkal történő foglalkozás, szülés, szoptatás, gondozói vagy
ápolói tevékenység, állatharapás okozta betegségek
 KÖZVETETT/INDIREKT TERJEDÉSI MÓD

 Közvetett/ indirekt terjedési módokkal: a fertőzés valamilyen

közvetítő közeg útján jut a fertőző forrásból a másik fogékony
emberi szervezetbe

 Ha a fertőzést egyetlen tárgy, anyag vagy élőlény közvetíti→

egyszerű indirekt fertőzés

 Ha a fertőzést: többféle tárgy, anyag vagy élőlény közvetíti →

összetett vagy komplex indirekt fertőzés (pl. typhus bacillus
terjedése: talaj- víz- edény- tej)
A KÖZÖSSÉG FOGÉKONYSÁGA

A közösség fogékonysága (receptivitatea colectivităţii)

 A járványfolyamat (jf.) harmadik elsődleges tényezője

 A járványfolyamat fenntartásához a fertőző forrásból a külvilágba

került kórokozónak valamilyen terjedési mód révén fogékony
emberi szervezetbe kell jutnia

 A közösség fogékonysága alatt egy adott emberi közösségben

élő különböző korú, nemű, foglalkozású egyén fogékonyságának
összességét értjük egy adott fertőző betegséggel szemben
A KÖZÖSSÉG FOGÉKONYSÁGA

 A szervezet reakcióképessége egy adott kórokozóval szemben 2

formában nyilvánul meg:
 fogékonyság

 ellenállóképesség

 ezek szoros összefüggésben vannak egymással

A KÖZÖSSÉG FOGÉKONYSÁGA

 FOGÉKONYSÁG: az emberi szervezet hajlamossági állapota

egyes biológiai ágensek vagy azok metabolikus termékeinek
behatolása ellen, az az állapot, mely megengedi
életbenmaradásukat és szaporodásukat, amely simptomatikus
vagy asimptomatikus fertőző betegségben nyilvánul meg
A KÖZÖSSÉG FOGÉKONYSÁGA

 ELLENÁLLÓKÉPESSÉG / REZISZTENCIA:
a fogékonyság ellentétje, a szervezet azon reakciója, melynek
során nem alakul ki a betegség, habár a microorganizmus
/macroorganizmus (szervezet) vagy rizikó tényező szervezet
kölcsönhatása megtörtént

 A szervezet ellenállóképessége megakadályozhatja a rizikó

tényező vagy kórokozó szervezetbe való bejutását vagy
megsemmisíti vagy kiüríti a kórokozót
A KÖZÖSSÉG FOGÉKONYSÁGA

 A szervezet ellenállóképességének 2 formáját

különböztetjük meg:
 nem fajlagos (aspecifikus) általános
ellenállóképesség

 fajlagos (specifikus) ellenállóképesség vagy

immunitás
KÖZVETETT/MÁSODLAGOS MOZGATÓER K

 Komplexek, összetett jellegűek, indirekt módon hatnak a

járványfolyamatra
A . Természeti tényez k:
 meteorológiai- klimatikus tényezők:
 csapadékmennyiség
 hőmérséklet/levegő nedvesség tartalma
 szél
 szárazság
 légnyomás
 földrajzi tényezők: földrajzi elhelyezkedés, domborzati viszonyok,
felszíni vizek
 geofizikai tényezők: földrengés
 kozmikus tényezők: nap, UV sugárzás
KÖZVETETT/ MÁSODLAGOS MOZGATÓER K

B. Gazdasági- társadalmi tényez k:

 lakosság életszínvonala
 zsúfoltság
 lakosság egészségügyi és általános kulturáltsági színvonala
 lakosság foglalkozása
 gazdasági- társadalmi válságok: háború, gazdasági válságok,
természeti katasztrófák
 JÁRVÁNYFOLYAMAT
Paraméterek FB NFB

Kórok monokauzálisak multikauzálisak

DMI (minimális fertőzési dózis) dózis/agressziv keverék

Forrás fertőzés forrása:- ember rizikó tényezőt alkotó források

- állat (munkakörnyezet, életvitel)

Terjedési mód mód:- direkt / indirekt mód:- direkt / indirekt-főleg

út:- levegő, viz, talaj, élelmiszer út:- exogén
- endogén

Fogékony szervezet nem specifikus ellenállóképesség a szervezet gyengesége és alkal- mazkodási

specifikus ellenállóképesség (immunitás ) képessége a RT-kel szemben

Depisztálás, felismerés felismerhető ( tünetek + labor ) részleges, késői nem jellegzetes tünetek, a
betegség korai stádiumában nehezen
hozzáférhető depisztálási módszerek léteznek

Profilaxis/Prevenció általános, specifikus, speciális módszerek, életmód, viselkedésmód változtatás

eljárások Prevenció lépcsőfokai:
megelőzés lépcsőfokai alkamazhatók itt is primordiális, primer, szekunder, tercier

Eredmények elérhető módszerek komplex eljárások

kiértékelése populáció kooperál magas árak
egészségügyi dolgozók populáció nehezebben kooperál más egységek
kiértékelik + határozatot vesznek (döntenek) (nemcsak egész-
ségügyi) beavatkozása is szükséges