GERINC!!!szobeli Erettsegi Magyar Irodalom 2011

Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium
Szóbeli érettségi tételek:

Magyar irodalom 2011
Kiss Dávid
12/27/2010
Szóbeli érettségi tételek: Magyar irodalom 2011
Tartalomjegyzék
1. Petőfi Sándor életműve (forradalmi, látomás-költészete) .................................................................. 2
2. Arany János balladaköltészete ............................................................................................................ 5
3. Ady Endre szerelmi költészete .......................................................................................................... 11
4. Babits Mihály: Jónás könyve.............................................................................................................. 13
5. Kosztolányi Dezső: Édes Anna ........................................................................................................... 16
6. József Attila utolsó vershármasa ....................................................................................................... 19
7. Balassi Bálint reneszánsz költészete .................................................................................................. 21
8. Csokonai Vitéz Mihály költészetének négy stílusirányzata ............................................................... 24
9. Vörösmarty Mihály lírája a világosi fegyverletétel után .................................................................... 27
10. Mikszáth Kálmán parasztábrázolása ............................................................................................... 30
11. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem .................................................................................................... 33
12. Radnóti Miklós: Bori notesz versei .................................................................................................. 36
13. Örkény István egypercesei .............................................................................................................. 39
14. Kortárs irodalom, Szabó Magda: Az ajtó ......................................................................................... 41
15. Kis ember alakja az orosz realizmusban .......................................................................................... 43
16. Görög eposzok (Iliász, Odüsszeia) ................................................................................................... 45
17. William Shakespeare: Rómeó és Júlia ............................................................................................. 46
18. Madách Imre: Az ember tragédiája ................................................................................................. 51
19. Film és könyv összehasonlítása, Puskin: Anyegin ............................................................................ 55
20. Regionális kultúra, Déry Tibor ......................................................................................................... 57
1
1. Petőfi Sándor életműve (forradalmi, látomás-költészete)
Életút
Kiskőrösön született 1823. január 1-jén. Apja Petrovics István, édesanyja Hrúz Mária. 1924
októberében Kiskunfélegyházára költöztek. Petőfi itt tanult meg magyarul, és ezt nevezi
szülőhelyének. Volt egy testvére is (öccse) István.
a.) Diákélet
Tisztes jómód lehetővé tette a gondos taníttatást. Petőfi összesen 9 iskolában tanult (pl.:
Szabadszálláson, Kecskeméten, Sárszentlőrincen). Tanulmányait azonban eléggé elhanyagolta.
1838-ban anyagilag tönkrement édesapja, és azt írta, hogy „leveszi róla a kezét”. Ekkor kezdődött
életének 5-6 éve, mely tele volt nyomorral, és szenvedéssel valamint vándorlással. Beállt a Nemzeti
Színházba kisegítő munkatársnak. Nem maradt sokáig: szülei kérésére hazament. Ezután beállt
katonának a császári hadseregbe. A vékony, gyenge testalkatú fiú azonban (16 éves) nem bírta a
katonai élet megpróbáltatásait, és megbetegedett. 1841-ben elbocsátották.
b.) Vándorévek
Nem lelte nyugalmát leszerelése után, és ide-oda cikázott az országban. Vándorlásai alatt barátságot
köt Jókai Mórral. Tanulmányait elkezdte, majd pénztelenség miatt abba kellett hagynia. Ismét
színész. Kapcsolatba került a fővárosi értelmiségi ifjúsággal, s naponta megfordult a Pilvax
kávéházban. Felkereste Vörösmarty Mihályt, s az ő ajánlatára a Nemzeti Kör vállalta verseinek
kiadását.
c.) Az elismert költő

Segédszerkesztő lett a Pesti Divatlapnál. Pesten megismerkedett a 15 éves Csapó Etelkével, viszont
váratlanul meghalt. A meg nem valósult szerelemvágy, és gyász költeményeit egy versciklusba
gyűjtötte össze, és megjelent könyv alakban.
1845-ben kilépett a Pesti Divatlap szerkesztőségéből, és elindult felvidéki körútjára, ami valóságos
diadalmenet volt.
Újabb sikertelen szerelem következett életében: megismerte Mednyánszky Bertát. Megkérte kezét,
de apja nem engedte. A Berta-szerelem verseit a Szerelem gyöngyei versciklusban adta ki.
Nyugtalan volt, sokat utazott és borúlátás uralkodott rajta.
d.) Fordulópont
1846 tavasza fontos fordulópont Petőfi életében. Ekkor Dömsödön éltek szülei, ő pedig Pestre
utazott. Elkezdte szervezni a Tízek Társaságát, ami a lapkiadók „zsarnoksága” ellen szólt. Terveit nem
tudta megvalósítani.
Ugyanebben az évben ismerte meg a 18 éves Szendrey Júliát, majd egy év múlva feleségül vette.
1848. január elejétől a forradalomvárás lázában égett, hiszen korábbi látomásainak megvalósulását
látta az ekkor európai népfelkelésben. Királyellenes verseket írt, népgyűléseket szervezett, támadta a
kormány politikáját, szembekerült vezető politikusokkal, s fokozatosan kezdte elveszíteni
népszerűségét.
2
e.) Petőfi és a szabadság

A szabadságharc idején századosi rangot kapott, de egyelőre nem harcoló alakulatok teljesített
szolgálatot. Ezért rosszindulatú vádaskodások, célzások kereszttüzében állt. Megszületett fia, Zoltán.
1849 januárjában jelentkezett Bem tábornoknál. Bem segédtisztnek nevezte ki, és kitüntette, aztán
őrnaggyá léptette elő. Részt vett segesvári csatában. A csatából fejvesztve menekülés lett. Ekkor tűnt
el örökre Petőfi – 1949. július 31-én. Sírjának helye ismeretlen.
Forradalmi látomásköltészet
Petőfi 1846 tavaszától a világforradalom lázában égett, a nemzeti és az egyetemes emberi szabadság
ügye 1848-ig szorosan összekapcsolódott gondolkodásában.
Költészetében 1846-tól felerősödik a politikai líra, művészi forradalmisága megtelik politika
forradalmisággal. Ilyen tárgyú verseit az a hit hatja át, hogy az emberiség egyenletesen, törés nélkül
halad végső célja felé, ami az általános boldogság, ennek a célnak elérésének eszköze pedig a
szabadság. Ezt a szabadságot egy utolsó, kegyetlen, véres háború fogja megszülni.
Egy gondolat bánt engemet…

 látomásversei közül az egyik legjelentősebb
 ezzel a zaklatott menetű rapszódiával búcsúztatja az 1846-os esztendőt (jellemző vonásai: a
zaklatottság, az érzelmek és gondolatok szenvedélyes hullámzása; a kötetlen szerkezet, a
romantika jellemző műfaja)
 a bántó, az elviselhetetlen gondolat a lassú, észrevétlen elmúlás, melynek visszataszítóan
hosszadalmas folyamatát a két hasonlat (hervadó virág, elfogyó gyertyaszál) részletező
kibontása érzékelteti
 a cselekvő akarat két izgatott felkiáltásban utasítja el ezt a halálnemet, s rögtön ezután két
metafora (fa, kőszirt) fejezi ki a költő óhaját
 megsemmisülés is passzív halál, s ezért a költő számára ez is elfogadhatatlan
 látási és hallási képzetek ismétlődése erősíti a nagy ütközet izgatott elképzelését
 a felzaklatott költői képzelet költői képzelet a közvetlen összecsapás forgatagába, vad
rohanásába vezet
 Az erőteljes hangjelenségek kavargása –az acéli zörej, a trombiták riadója, az ágyúdörej–
összekapcsolódik a gyors mozgással, a fújó paripák száguldásának látomásával. A költő
erkölcsi elszántsága, a föllelkesült akarat ebben az utol ütközetben tudja csak elképzelni a
megnyugtató halált, az önfeláldozás, az életáldozat misztériumát. Elesni ebben a nagy
csatában már nem passzív megsemmisülés, mert maga a hősi halál ténye is szolgálat, a
„kivívott diadal” előidézője.
 a vers a végére lecsendesedik, a történése lelassul, s megrendült ünnepélyességgel engedi át
magát a nagy temetési nap végső látomásának
 a biztos hit szólal meg záró szakaszban, hogy az utókor, a hálás nemzedék megadja a végső
tisztességet önfeláldozó hőseinek
 a legfőbb gondolat, a „szent világszabadság” jelszavának végső zengésével fejeződik be
Az ítélet
 a várt és remélt szabadság gondolatköréhez kapcsolódik Az ítélet című költemény is
 hexameteres forma
 egész versen egy metafora vonul végig: az emberiség története
3
 saját történelmi szemléletét fejezi ki a vers

 a cím keresztény-vallásos fogalomhoz társul: a bibliai utolsó ítélet végső igazságtevésére utal
 ebben a versben kevesebb a személyes átéltség, inkább közlő, magyarázó jellegű
 a múlt tanulmányozásából következtetéseket von le: az emberiség története örökös harcok
folyamata. Majd a jelenre vetett pillantás után a nem is távolinak vél jövőbe néz, s megjósolja
az elkövetkező „rettenetes napokat”, az utolsó véres háborút, mely megold minden
társadalmi problémát, s utána megvalósulhat a földi menny
 a jövőbe tekintéssel próféta szertartásos szerepét ölti magára
 forradalom előtti optimista hit, mely szerint egy csapásra megváltozhat a világ,
beteljesülhetnek az emberiség évezredes álmai
A XIX. század költői

 1846 után jut el egy újfajta költő-ideál kialakításáig, egy új művészi hitvallás hirdetéséig. A
XIX. század költői c. verse – melyet 1847-ben írt- szerint a költő Isten küldötte „lángoszlop”,
mely valaha a zsidókat vezette az egyiptomi bujdosás során, a költészet pedig politikai tett.
 a költők kötelessége a népet elvezetni a Kánaánba, az ígéret földjére -> ezt az eszményt, ezt a
szent és nagy küldetést állatja követelményként századának költői elég, ennek érdekében
érvel és bizonyít: tiltással figyelmeztet a feladat rendkívüliségére, meghatározza a népvezér-
költők szerepét, rendeltetését (2. vsz.), felháborodottan átkozza meg a gyáva és a hamis,
hazug próféták magatartását (3-4. vsz.)
 Kánaán: a vagyoni, a jogi és a kulturális egyenlőség elképzelése
 a cél elérése nem kétséges, a prófécia beteljesülése bizonyos, de az időpont bizonytalan -> a
költő itt már nem láttatja önmagát, az elkövetkező időben, ez azt jelzi h „munkájának”
eredményét nem fogja megérni (6. vsz.). A költemény mégis megnyugvással, a feladat
teljesítésének boldogító tudatával zárul. Nem az eredmény, hanem a szándék minősíti az
embert, a szolgálat, a használás akarata: a próféta szerepe nem beteljesülés átélése, csupán
ennek hirdetése.
 zárt és kerek költemény, az indulatok nem teszik zaklatottá -> inkább az érvelő, bizonyító,
meggyőző retorikára esik benne a fő hangsúly
4
2. Arany János balladaköltészete

Arany János 1817. március 2-án született Nagyszalontán. Apja földműves volt. Iskoláit 1823 és 1833
között Nagyszalontán végezte, majd ezt követően Debrecenben. Ezután Kisújszálláson volt
segédtanító. 1836 februárjában színésznek állt. Ezalatt anyja meghalt, apja megvakult. Bűntudata
volt, ezért felhagyott a színészettel. 1840-ben másodjegyző lett, ebben az évben meg is nősült, Ercsey
Juliannát vette el.
1845-ben Az elveszett alkotmánnyal elnyerte a Kisfaludy Társaság pályázatát, de az igazi sikert 1846-
ban a Toldi hozta meg neki.
1857-ben felkérték, hogy üdvözlő verssel köszöntse a császárt, helyette megírta A walesi bárdokat.
1858-ban az Akadémia tagjává választották,
1860-ban a Kisfaludy Társaság igazgatója lett, ’65-ben főtitkára.
1867-ben a Szent István-rend keresztjével tüntették ki.
1877-ben visszavonult a főtitkári székből, ekkor írta Őszikék című ciklusát, lírai darabok és balladák
gyűjteményét.
1882-ben halt meg.
Elsősorban elbeszélő költeményekben és balladákban alkotott igazán. A magyar nyelv művészei közé
tartozott: új szavakat alkotott, tudatosan alkalmazta költészetében a népnyelvet és a népi líra
sajátosságait.
Ballada
Olyan műfaj, amely tartalmaz lírai, drámai és epikus elemeket egyaránt. Az eseményeket,
előzményeket, okokat nagyrészt drámai párbeszédekből és lírai monológokból ismerjük meg.
Cselekménye sűrített, a lényeget emeli ki, gyakran egyetlen jelenetre összpontosít, másrészt mindent
elhagy ami a lényeg szempontjából nem nélkülözhetetlen. Egy tragikus történetet beszél el, melynek
bizonyos részei homályban maradnak, kihagyások és a szaggatott előadásmód miatt. A műfaj
lényeges vonása, hogy az embereket kiélezett lelkiállapotban, lélektani szituációkban ábrázolja,
gyakran a megzavart emberi lélek magatartását mutatja be. A népballada kései műfaj, a középkor
végén jelent meg, a legrégibb feljegyzések a 15. századból valók. Csak énekes formában élt, gyakori
külső jegye a sor- és versszakismétlés. Európa közös népköltési műfaja. Az ún. régi stílusú balladák a
19. század előtt keletkeztek, s megőrizték a műfaj klasszikus jellemzőit, a három műnem elemeinek
jelenlétét, a tisztán tragikus vagy komikus jelleget. Az új típusú balladák fénykorukat a 19. században
élték, elsősorban a betyárballadák voltak gyakoriak. A ballada iránti érdeklődés a folklórkultusz
függvényében, a (pre)romantika korától jelentkezik. A romantikus műballada-szerzőknek főleg a dán
és skót népballadák szolgáltak mintául (ezekben sok a tündéries és a hősepikai elem), a spanyoloknál
a románcos jellegű változat volt a meghatározó. Az európai költészettörténetben már a XIV.
században jelen van. Fénykorát a XVIII. század második felétől éli a folklórkultusz hatására. A
romantikában divatos műfaj.
A magyar műballadát Arany emelte világirodalmi szintre. A balladák a legjobban szerkesztett

költeményei. Legtöbbnek a bűn és bűnhődés áll a középpontjában.
5
Arany balladáit 3 szempont szerint csoportosíthatjuk:

1.: Keletkezés szerint:
a; Nagyszalonta (1847-51)
Zömmel románcos balladák.
pl.: A varró lányok, Szőke Panni
b; Nagykőrös (1850-es évek)

Többnyire népi balladák. Arany összegzi a kialakult hagyományokat: az erdélyi székely népballadákból
a kihagyásos és a párbeszédes szerkezetet veszi át, az angol-német műballadákból a titokzatos,
félelmetes környezetrajzot.
pl.: Ágnes asszony, A walesi bárdok
c; Pest (1860-as évek)

pl.: Endre királyfi
d; Budapest (1877 körül)

pl.: Vörös Rébék, Hídavatás
2.: Téma szerint:
a; Népi balladák
Ez Arany első balladakorszaka. E korszakban keletkezett balladáinak jellemzője az erős lélektaniság,
ahol érezhető az alföldi székely illetve a skót balladák hatása. Szerinte a szabadságharc nem csak a
külső ellenség miatt bukott meg, hanem mert kiütköztek a magyarok rossz tulajdonságai, belső
viaskodásaik. Arany nem képes illúziókkal szemlélni a magyar múltat és jelent, pesszimista, de mégis
úgy gondolja, hogy a nemzetnek biztatásra van szüksége, és tudja, hogy ez az ő feladata. Ez a
kettősség jelenik meg balladáiban is: a kétlelkűség.
pl.: A hamis tanú, Tengeri hántás
b; Történelmiek
Arany olyan szituációt választ ki a történelemből, amely párhuzamba állítható a levert szabadságharc
utáni állapottal, s rajtuk keresztül Arany feleletet adhat a kor problémáira. Legfontosabb témái:
zsarnokság, elnyomáshoz való viszony, a zsarnokság természetrajza, a hazához az eszmékhez való
hűség, a költők és írástudók felelőssége.
pl.: Mátyás anyja, Szondi két apródja, V. László
c; Romantikus ihletésűek
A kísértetballada, rémromantika hatása érzékelődik rajtuk, valamint Goethe hatása. Időmértékes.
Romantikus nyelvezete van. Légkörük tragikus, de néha irónia kíséri.
pl.: Tetemre hívás, Éjféli párbaj
d; Nagyvárosiak
Pesten írta őket élete utolsó éveiben. Az Őszikék ciklusban találhatóak. Ezek nem annyira tökéletes
balladák mint amiket korábban írt. Az Őszikéket visszavonulása után írta, magának.
6
pl.:Hídavatás
3.: Szerkezeti megoldás szerint:
a; Egyszólamúak
Vonalszerűen előre haladó balladák. Jellemzői: lépcsőzetes elbeszélés, kihagyások, gyors átkötések.
pl.: A walesi bárdok, Zács Klára
b; Többszólamúak
Előrehaladó szerkesztés. Jellemzői: szaggatottság, térben vagy időben párhuzamos történések.
pl.: Szondi két apródja, V. László
c; Egyszólamúak
Körkörös felépítésű. Jellemzői: a befejezésben a kezdő sor visszatér.
pl.: Ágnes asszony
Ágnes asszony
1853-ban írta.
3 szerkezeti egységre bonthatjuk:
 1-4. vsz.: patak partja

 5-19. vsz.: börtön, tárgyalóterem
 20-26. vsz.: patak partja
Már az első szerkezeti egységben lélektani ábrázolás figyelhető meg. Ágnes félre akarja vezetni az őt
kérdezgető falubelieket férjét illetően. Itt még csak sejthetjük az asszony bűnét. Ennek a résznek az
időtartama legfeljebb néhány óra lehet.
A második rész több napig tart, a börtön és a bíróság a színhely, az események azonban a lélekben
pörögnek. A börtön sötétsége elboruló tudatállapotának metaforája, mint ahogy a fénysugár a tudat
tisztaságához való ragaszkodás, illetve a lelkiismeret-furdalástól való szabadulni akarás szimbóluma.
Arany fokozatosan írja le a megőrülés folyamatát: a kényszerképzetektől a teljes tébolyig. A
részletező elbeszélést hosszabb párbeszédek szakítják meg. Itt ismerjük meg pontosan Ágnes bűnét.
Ágnes fel se fogja a vádat, csak annyit ért meg, hogy nem mehet haza tovább mosni a lepedőt. Az
asszonyt a bírák is szánalommal nézik és elengedik életfogytiglani büntetését. Balladai homály fedi a
bírák döntését, hogy miért engedték haza.
Arany is szánja a nőt, de bűne alól nem oldozza fel: „eredj haza szegény asszony/ Mosd fehérre
mocskos lepled”.
A harmadik szerkezeti egység visszatér a vers kezdéséhez, a patakparthoz. Ez az utolsó pár versszak
több évet mesél el. Az idő múlását jelző motívumok: ronggyá foszlott lepedő, a finom arcon
megjelenő ráncok.
7
A refrén: „ Oh, irgalom atyja ne hagyj el” többrétegű: mondhatja Ágnes belső zűrzavarában,
mondhatja a költő csodálkozva a bűnön, s a 2. szerkezeti egységben mondhatják a bírák, szintén
csodálkozásukban.
A lélektani folyamat mellett a műnek más értelmezései is vannak:
 erkölcsi: a földi bírák Ágnest hazaengedik, mert az őrületnél úgysincs nagyobb büntetés
 Ágnes a bűnbe esett ember jelképe: Isten megmenti azzal, hogy őrületet bocsát rá, mert
ezáltal még életében lehetősége nyílik a vezeklésre, elkerülve az örök kárhozatot.
Ágnes meghasadt tudatállapotának időtlenségét érzékelteti az első versszak variációs ismétlése a mű

végén.
Az asszony tudatállapot-változását 3 pillérversszak jelöli ki:
 1. vsz.: a bűn ténye, Ágnes mossa a leplet (leplet-leplez), bűnét el akarja titkolni
 20. vsz.: újra mossa a leplet, de értelmetlen, mert az tiszta. A mosás már rögeszmés
cselekvéssé válik, a lepedőn esett folt = a főhős lelkiismeretének foltja.
 26. vsz.: a mosás állapottá rögzül. A lelki-erkölcsi folt mániákus eltüntetésésnek kényszerét a
bűnhődés motívumával kapcsolja össze.
A külső idő (Ágnes további élete) és a belső idő (jelenné rögzült állapot) megbomlását jelzi a lepedő
elrongyolódása, a hős állandósult tébolyát a hab megváltozott jelzője(szilaj) jelzi.
Tengeri hántás
1877-ben írta.
A történet két szálon fut, párhuzamos szerkezetű. Az alapmotívum a bűn és a bűnhődés. Asszonyok
kukoricamorzsolás közben elmesélik Tuba Ferkó és Dalos Eszti esetét, de a mesébe gyakran
beleszövődnek a kintről hallatszódó zajok.
A ballada egyik műfaji követelménye, a párbeszéd az elbeszélő és a hallgatósága közt jön létre.
A töredezett előadásmód ellenére az utalásokból megalkotható események egyértelművé teszik,

hogy az elbeszélő két, egymással is összefonódó sorstragédiát mond el. Dalos Eszti a közösség íratlan
szabályait megszegve lett Ferkó szeretője, anélkül, hogy a következményeket számba vette volna.
Ezért lelki sorvadása és halála sorsszerű büntetésnek is felfogható. Ferkó halálának nem a szerelmi
bánat, sokkal inkább az Eszti sorsa miatti lelkiismeret-furdalás az okozója.
Eszter bűne az, hogy hagyta magát elcsábítani, Ferkóé pedig hogy elcsábította és utána magára
hagyta Esztert. A lány a bánatba halt bele és kísértette a fiút, aki nem tudott tovább élni és meghalt.
Balladai homály, hogy nem tudjuk meg hogyan haltak meg, csak sejteni lehet. Bűnhődésük a
szenvedés, amit egymásnak okoztak. Ahogy mesélik a története, kívülről egyre félelmetesebb zajok
hallatszanak: vadkan, kuvik, majd az éjjeli harangszó. Ez jelképezi, hogy a történet egyre rosszabbra,
komorabbra fordul.
A mese elején még furulyaszó hallatszik, amikor Eszterék együtt sétáltak a mezőn. A versben eltűnik a
furulyaszó, de a végén ismét előbukkan: az égből dalolnak Esztiék, egymáséi lettek, még ha a halál
után is.
8
A szereplők vétsége nincs arányban a következmények tragikus súlyával. A bűn-bűnhődés oksági

kapcsolata meglazul, az erkölcsi világrend elbizonytalanodik, szétzilálódik.
A ballada míves megalkotottságát a strófaszerkezet és a ritmika mutatják. A A B B X B a rímképlete. A

történet mindkét hősét beszélő névvel nevezi meg a történetmondó, mindkét vezetéknév a zenével
van kapcoslatban.
Szondi két apródja

1856-ban írta.
Szondi György figurája már a reformkori balladaírás gyakori témája volt, alakjához többnyire az
önfeláldozás, a hősiesség, a hazaszeretet kapcsolódott.
A Szondi két apródja arra a kérdésre keresi a választ, hogy a hősi tetteket és a tragikus elbukást
követő mindennapokban milyen, erkölcsileg követhető magatartáslehetőségei vannak a túlélőknek,
köztük a közösséghez tartozó költőknek.
Az elbeszélő pontosan megjelöli a balladai cselekmény kezdetének idejét, utal az előzményekre, és 3

térbeli pontra irányítja a figyelmet. A várrom és Szondi sírja egymással szemközti magaslaton
helyezkedik el, míg a 3. tér, a völgy lent helyezkedik el, itt található a törökök tábora.
A 3 térbeli ponthoz 2 idősík kapcsolódik, Drégely romjához a múlt, a hegyoromhoz és a völgyhöz a

jelen.
A vers Drégely 1552-es török ostromát mutatja be.
1-2. vsz.: a három helyszín bemutatása: vár, sír, völgy. A 3. versszaktól kezdve a narrátor elhallgat, a
szereplőknek adja át a szót. Ezután a két versszak után végig drámai párbeszéd van a drámában.
A 3-4. vsz Ali és szolgája párbeszéde, az 5. vsztól a páratlan strófák az apródok énekei, a párosak
pedig a török küldött beszéde. Az 5. vsz elején lévő 3 pont azt jelzi, hogy az apródok régóta siratják
Szondit.
Két különböző erkölcsi világ, két egymásnak ellentmondó lelkület és értékrend áll egymással
szemben. Az apródok éneke bemutatja a dicsőséges múltat, Szondi dicsőségét. Ali szolgája viszont a
jelenről beszél.
A szolga közbevágásai jelenetekre tagolják a történetet:
 Márton pap követsége

 Szondi válasza
 Ali ostromparancsa
 Szondi készülődése az ostromra, gondoskodás apródjairól
 ostrom alatti hősiessége és vitézsége, majd dicső halála
Az apródok kitartása példázza, hogy nem az számít, ami volt, hanem az, hogy emlékezzünk a régi hős
ökre, az apródok viszik tovább a hősiességet.
A Szondi halálát előadó apródok nyelve stílusában a XVI. századi magyar költészetet, illetve Herder
Cid-románcait követi, míg a török szolga modora a XVI. századi török-perzsa költészetet imitálja.
9
Sok török szó található a versben. Időmértékes a verselése. Maga a versforma, mint a költemény
egésze is, zaklatott menetű, nyugtalanítóan váltakozó ritmusú.
10
3. Ady Endre szerelmi költészete

Ady Endre a mai modern magyar líra megteremtője. Életformája és értékrendje is eltér az átlagostól.
Versei gazdag, összefüggő jelképrendszert alkotnak, lehet szó látomásszerű tájversekről, magyarság-
versekről, háborúellenes-költészetről, létharc-versekről és szerelmes költeményekről. A
szimbolizmus célja, melyben Ady is alkotott, a mű témájától, tárgyi világától függetlenül, ill. ezeken
keresztül a szépség, a magasrendű értékvilág megközelítése és kifejezése. A XX. századi irodalmi
megújulásnak a határkövét a Nyugat című folyóirat jelentette, melynek első számát 1908. január 1-
jén publikálták. Főszerkesztője Ignotus volt. Ady is az új folyóirat egyik vezéregyéniségévé vált. A
Nyugat szellemében több író és költőtársával együtt új látásmódot képviseltek. Ady is a Nyugat első
nemzedékébe tartozott, ahogy Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Kaffka
Margit és Karinthy Frigyes is. Az új stílus és új szellemiség adták Ady újszerűségét verseiben.
1877. november 22-én született Érmindszenten. Élete során sok futó szerelmi kalandban volt része.
Egy táncosnővel való viszonya hatására írta Az én menyasszonyom című verset. Az embereket
megbotránkoztatta a viszonyuk, de a költőt ez nem érdekelte. Csak a női iránta érzette szerelme,
nem pedig társadalmi hovatartozása volt fontos a számára: „Mit bánom én, ha utcasarkok rongya, /
De elkísérjen egész a síromba”. Ez a merészség eddig szokatlan volt a magyar költészetben, bár nem
minden előzmény nélküli: a perdita-kultusz, azaz a romlott, erkölcstelen, démoni nő iránti vágyak
versbe szedésével a magyar irodalomban elsőként Vajda Jánosnál találkozhattunk.
Fordulópont következett be Ady életében, amikor 1903-ban megismerkedett a nála öt évvel idősebb
férjes asszonnyal, Diósy Ödönné Brüll Adéllal. Felszínes kapcsolatai után végre rátalált az igazi
szerelem. Ez az esemény költői pályafutásában is fordulatot jelentett, hiszen a Párizsban élő asszony
fogékony volt az irodalom iránt, felfigyelt Ady cikkeire és verseire. A nő magával szerette volna vinni
Adyt a francia fővárosba, így az addig gyűjtögette a pénzt, míg össze nem gyűlt az útra. Párizs
felszabadította költői tehetségét, az Adéllal itt eltöltött idő hatására születtek meg a Léda-versek.
Léda férjes asszony volt, de bátran vállalta a botránkozást kiváltó kapcsolatot. Szerelmük egyszerre
volt öröm és gyötrelem, elválások és egymásra találások sorozata, izgalom és feszültség. Az ekkor
született versekből hiányzik az együttlét öröme, ám gyakran helyt kap a megbánás, a könyörgés, a
fenyegetettség. Szerelmükbe hiányérzet fészkelte be magát és állandó kísérője lett a hiábavalóság és
a halálhangulat.
A Lédával a bálban c. versben is baljós, szomorú hangulat uralkodik, az ifjúság, a szerelem

elmúlásának tragikuma. Két különböző szerelmi periódus jelenik meg: a vidám, fiatal báli forgatag,
akik még csak most kezdik élni a szerelmet, és boldogok, és a fekete pár, akiknek tánca a
boldogtalanságot, a szerelem végét mutatja meg (rózsakoszorúik is már régen elhervadtak).
Beléptükkor a zene „elhal”, bús csönd kíséri táncukat. A fiatalok sírva szétrebbennek, örömüket a téli
szél űzi el. A vers szerint nincs megváltást jelentő szerelem, a boldogság mögött mindig ott húzódik a
boldogtalanság lehetősége is. Az első versszakban fekete és rózsaszín ellentéte jelenik még meg, a
rózsaszín utal a mátkapárokra, a fekete pedig természetesen a fekete, halálra készülő párra
vonatkozik. A Héja-nász az avaron c. költeményben a diszharmonikus szerelem motívumai jelennek
meg. Nem boldogságot, hanem nyugtalanságot, fájdalmat sugallnak a költői képek: dúló, csókos
ütközetek, egymás húsába tépés. A legelső szimbólum a héjapár, amely Lédát és Adyt jelképezi.
Hanghatások is kísérik a verset (sírás, csattogás, vijjogás), amelyek szinte bántják a fület. A 2. strófa
azt bizonyítja, hogy a költő itt voltaképpen minden szerelem közös sorsáról szól: minden szerelem a
Nyárból az Őszbe tart, ahogy a boldogság a boldogtalanságba, a fiatalság az öregségbe. A mozgást
11
jelentő igék (útra kelünk, űzve szállunk) jelképezik ennek az útnak az egyre gyorsabbá válását,
mintegy a lejtőn való megindulást. Majd a héjapár hirtelen megáll: úgy tűnik, hiábavaló volt a
korábbi mozgás, az őszi avaron várja őket az elkerülhetetlen pusztulás. Diszharmonikus érzést
keltelenek még a rímtelen, elárvult sorok.
A nagy szerelem bemutatását – amely a végén már csak a gyötrődésről szólt – az 1912-es Elbocsátó,
szép üzenet c. verssel zárhatjuk. Ady ebben kíméletlenül leírja, hogy szerelme már rég nem igaz, sőt
az egész szerelmet és az asszonyt is letagadja. Több régebbi versében is szót ejt arról, hogy minden
nőben magát szerette. Ebben a költeményben nyíltan ki is mondja: „magamimádó önmagam imája”.
Így zárult le végül a hol boldog, hol boldogtalan, hol kedves, hol egymás húsába tépő, de
mindenképpen nagy szenvedélyekkel teli Léda-korszak.
A kapcsolat vége után a költő örömmel vetette bele magát a szabad életbe. Nagy számmal kapott
rajongói leveleket, felajánlkozó szerelmi vallomásokat. A levélírók közül feltűnt neki egy 16 éves lány,
aki más hangon közeledett hozzá, mint a többi levélíró. Megírta a költőnek, hogy ők távoli rokonok,
ezért Ady néha-néha még válaszolt is neki. A lányt Boncza Bertának hívták. Éveken át leveleztek,
írásaik egyre bensőségesebbek lettek. 1914-ben végre személyesen is találkoztak Csucsán, a lány
családjának birtokán, és 1915-ben már az esküvőt is megtartották. Szerelmük nem volt boldog, de a
háborúban a költőnek menedéket jelentett ez a kései, szenvedélyesnek már kevésbé mondható
szerelem. Erről vallanak a Csinszka-versek, amelyeknek a szépség és az idill őrzése jelentette a
varázsát. Az Őrizem a szemed c. vers az idősödő férfi szerelmi vallomása, amelyben már nem a
szenvedély kap helyt, hanem az egymásra találás vigasza. Az ütemhangsúlyos sorok népdalszerű
egyszerűséget mutatnak. Az egymást fogó kéz és az egymásba néző szemek biztonságérzetet
jelentenek. Az idill mögött ott lapul a halál közelsége, amely mindenkinek sorsa. Az első versszak
szerint szerelem és öregség ellentétben áll egymással. A 2. versszak csupa nyugtalanság. A háború
élményét csak a hazaérkezés öröme csökkenti, hiszen Csinszkával némileg biztonságban érzi magát,
ám az otthoni hajlék is feszültséggel telik meg. A 3. versszak az 1. megismétlése, ám a hangulat már
megváltozott: benne van a 2. szakasz riadalma, az egymást fogó kéz már görcsös egymásba
kapaszkodást, a másikra való rászorulást jelenti. Így felértékelődik az egymásra találás öröme. A 4.
szakaszban szorongó kérdések kapnak helyet: „miért”, „meddig”. Ezekre sem Ady, sem más nem
tudhatja a választ, hiszen az ember sorsa kiszámíthatatlan. A félelmekkel szemben ott van a
boldogság akarása – ezt hangsúlyozza a harmadszor is visszatérő, egymásba kulcsolódó kezek
szimbóluma. Az utolsó versszak második szakaszában is félrímek csendülnek össze, ez jelzi a (csak)
vágyott harmóniát.
A költőt egész élete során ellenséges figyelem vette körül, hiszen nyelv, ízlés és észjárás terén
egészen más volt, mint amit az emberek megszoktak. Így volt ez a két korszakból álló szerelmi
lírájában is. 1919 januárjában tüdőgyulladás támadta meg, és 27-én reggel egy szanatóriumban hunyt
el.
12
4. Babits Mihály: Jónás könyve
Bevezetés
 katolikus
 fordulat: költői próféta szerep (Csak a Jónás könyvében!)
 életmű záródarabja
 1937-ben gégedaganatot diagnosztizálnak, műtét után kezdi írni
 félti a magyar és az európai kultúrát
 önvizsgálat
 mit tehet a költő/művész?
Összehasonlítás a bibliai művel

Biblia Babits
cím: Jónás próféta könyve cím: Jónás könyve
nem akar próféta lenni
próféta szemszögéből átlagemberi szemszögből
fél a hajón, ő kéri, hogy dobják a tengerbe miután mindent kidobtak elbújik, könyörgött,
hogy maradhasson
Ninive megtér Ninive nem tér meg, kinevetik Jónást
jogos harag (kigúnyolták és Isten nem tesz semit)
kicsinyes, bűnös
ember feletti törvények
„Szó tiéd, a fegyver az enyém.
Te csak prédikálj, Jónás, én cselekszem.”
 Jónás története és Babits életrajza közötti párhuzam.
 Cethal
o háború szimbóluma
o „Az Isten gondja és nem az enyém \ senki bajáért nem felelek én.”
o könyörgés
o menekülés miatt büntetik (Úr ellen szegülés)
o szenvedés árán eljut a tanulságig: Most már tudom, hogy nincs mód futni tőled.
A Jónás könyvében prófétikus verseit folytatja. A négyrészes elbeszélő költemény egyben bibliai
történet mögé rejtett szellemi önéletrajz, elbeszélő keretbe foglalt nagyszabású lírai önvallomás is. A
költő kívülről szemléli önmagát, s önarcképét Jónás személyében festette meg, jóllehet nem
állíthatjuk, hogy mindenben azonosította önmagát műve főszereplőjével. A küldetéstudat
emelkedett pátosza mellett itt is jelen van az irónia, sőt a groteszk humor is.
A kezdetben a gyáva Jónás semmi áron sem akar Ninivébe menni, mert utálja a prófétaságot,
menekül az Úr parancsa, lelkiismeretének szava elől. Egy békés szigetre vágyott, ahol magány és
békesség veszi körül, egy magányos erdő szélén akart elrejtőzködni.
Komikus és szánalmas figura lenn a hajófenéken, meggyötörten és elcsigázva a tengeri vihartól;

groteszk alak, amint a cet gyomrának bűzös sötétjében üvölt és vonyít az ő Istenéhez; nevetségesnek,
esetlennek mutatja be a költő Ninivében is. A korábban félénk, félszeg Jónás most önmagát is
túlkiabálva, kérlelhetetlenül, kevélyen igyekszik teljesíteni küldetését, de szégyenben marad; az
árusok kinevetik; a mímesek terén az asszonyok kicsúfolják, bolondos csapattal kísérik halbűzét
13
szagolva, mord lelkét merengve szimatolva; a királyi palotában meg egyenesen gúnyt űznek belőle:
egy cifra oszlop tetejébe teszik, hogy onnan jövendölje a végét a világnak.
A testi-lelki gyötrelmek kényszerítették Jónást, hogy prófétáljon Ninive, a megáradt gonoszság ellen.
Felismerte, hogy nem térhet ki a felelősségvállalás alól, mert aki életében hazug, az elveszíti a
boldogságot. Kudarcai után feldúltan menekül a megátkozott, bűnös városból a sivatagba, mert lelki
szemei előtt látta a város pusztulását.
Babits verseinek története csaknem végig híven követi a bibliai elbeszélést, de olykor naturalisztikus
részletezéssel bővíti ki annak tömör, szófukar előadását (pl.: a tengeri vihar szemléletes leírása). A két
mű közötti legfontosabb eltérések: a bibliai Jónás könyvében a niniveiek hallgatnak a próféta feddő
szavára. Maga a király rendeli el, hogy mindenki böjtöljön, öltsön zsákruhát és tartson bűnbánatot.
Ott érthető és logikus, hogy az Úr megkegyelmezett a városnak és a megtért embereinek. A babitsi
Jónás könyvében gúnyos közöny fogadja a próféta fenyegető jóslatát, s ezért indokoltabbnak tűnik
Jónás keserű kifakadása az Úr ellen. A szörnyű látomás nem teljesedik be: az Úr mégsem pusztítja el
Ninivét, s ebben a befejezésben ott rejlik valami remény is: az emberiség nagy alkotásai, maradandó
értékei (talán) túl fogják élni a megáradt gonoszságot. Jogos ugyanis Jónás felháborodása az erkölcsi
romlottság fölött, de jogtalan a világ pusztulását kívánni, hiszen az igazság végletes követelése saját
ellentétébe csaphat át: a legszélsőségesebb igazságtalanságba és embertelenségbe. Jónásnak rá kell
eszmélnie, hogy nem az ítélkezés az ő kötelessége, hanem a bátor harc minden embertelenség és
barbárság ellen, még akkor is, ha a szó és az igazság gyenge fegyver, s a küzdelem esetleg komikus és
eredménytelen. Egyébként a prófétai küldetés teljesítése sem csak kudarccal végződött, hiszen a
bűnbánatra intő feddő szavak egyik-másik szívben kicsíráztak „Mint a jó mag, ha termőföldre
hullott”.
Babits kiemelkedő nagy művének végső tanulsága: a próféta nem menekülhet kötelessége elől, nem
vonulhat magányos erdőszélre, semmiképpen sem hallgathat, ha szólnia kell:
mert vétkesek közt cinkos aki néma.
Atyjafiáért számot ad a testvér…
Többen úgy értelmezték ezeket a szállóigévé vált sorokat s az egész Jónás könyvét, mintha a költő
lelkiismeret-furdalása, egész életművéért való bűnbánata szólalt volna meg benne. Aki ismeri Babits
pályáját, költészetét, az nagyon jól tudja, hogy egyáltalán nem vádolhatta magát „cinkos
némasággal”.
A költemény ironikus-komikus és patetikus hangnemének kettőssége végig jelen van a műhelyben.

Szinte megszámlálhatatlan azoknak a szavaknak, szókapcsolatoknak, mondatoknak a száma, melyek a
nyelv hétköznapi, nyersebb rétegéből való, s ezek egyértelműen az irónia eszközei. Ilyenek például a
rühellé a prófétaságot, szakadós ruháját.
A stílus emeltebb, patetikus jellegét elsősorban a nyelv bibliai ódonsága adja. Igen bőven találhatók a
mai beszédben már nem használatos, elavult múlt idejű igealakok, például: méne, elbocsátá, fölkele.
A -ván, -vén képzős határozói igenevek gyakori használata is az archaizálást szolgálja.
14
A versforma is a tárgyhoz s a kettős hangnemhez alkalmazkodik: egyenetlen hosszúságú, páros rímű,

laza jambikus sorokból áll a költemény; gyakoriak a sorátlépések, s a rímekre sem fordít különösebb
gondot a költő, pontosabban: rendszeresek a virtuózan pongyola rímek.
1939-ben függesztette költeményéhez a Jónás imáját, mely közvetlen líraiságában talán

megrendítőbb, mint maga az egész epikus remekmű. Költészetének megújulásáért, újjászületéséért
könyörög ez az ima, a Gazdához intézett rimánkodó fohász. Két nagy mondatból áll a vers. Az első,
hatsoros egységben a nagybeteg költő még a régi szavak hűtlenségéről panaszkodik, melyeket
sorsának szétesése, parttalanná válása hordalékként sodor magával. A következő, egy
lélegzetvételnyi hatalmas, ziháló versmondat (20 sor) mégis a bizakodást szólaltatja meg.
Áradásszerűen ömlenek a sorok-átlépve a gátakat, ritmikai egységek határait.
Bátran, és nem bujkálva kíván megszólalni újra. A közeli halál tudata is sürgeti, hogy most már nem
rest szolgaként, hanem fáradhatatlanul kövesse a Gazda, az Isten parancsait, sugalmazását
mindaddig, míg lehet, „míg az égi és ninivei hatalmak engedik”, hogy beszéljen s meg ne haljon.
15
5. Kosztolányi Dezső: Édes Anna
Keletkezés
 1926-ban jelent meg folytatásban a Nyugatban
 Kosztolányi elsőként alkalmazza a freudizmust
 1943-ban betiltották, 1992-ig csonkítva adták ki
 cselédgyilkosság ötlete egy újságcikkből jött
 Vizyék lakása Máraiék lakásáról mintázódott
Freudizmus
 pszichoanalitika
 többrétegű én
o reális én
o tudatalatti én
o felettes én
o A felettes és tudatalatti én folyamatos harcának aktuális állása a reális én.
 gyakorlati pszichológia számára fejlesztette ki
 hipnózis, álomfejtés
Regények megváltozása
 nem ragadható meg a világ, mint egész
 lelki folyamatokon van a hangsúly
 tettek nem magyarázhatóak meg logika alapján
 nem a külső történet a fontos
 az emberek gondolkodása a fontos
 Dosztojevszkij az előfutára ennek
Édes Anna regény

 Egy cselédlány hogyan jut el oda, hogy kettős gyilkosságot követ el
 Anna belső történésein van a hangsúly
 ő maga sem tudja miért tette
 első és utolsó fejezet a cselekmény szempontjából nem szükséges, eltávolodtak a regénytől,
gúnyos ironikus
 kispolgárság → ironikus, hírleső magtartás
 az utolsó fejezetben kibeszélnek egy ismeretlent
 ezzel eltávolítja magától a történetet
 elutasítja a politikai szerepvállalást
 regénynek nem feladata a társadalmi problémák
 emberi sorskérdések felvetése fontosabb
 cseléd
o kiszolgáltatottság
o közömbösség
o részvét és szánalom hiánya
16
„Csak emberség van, csak jóság van, csak egyéni szeretet van.
És a gyilkosságnál is nagyobb bűn ha valaki embertelen, ha
valaki durva, ha valaki fennhéjázó, amiért ez kés sem elég
megtorlás.” – Kosztolányi: Írók, festők, költők
Történet
Ficsor és Vízy:
 méltóságos úr, elvtárs

 óvatosak, kiegyenlítetlen viszony
 Vízy szakadtan öltözött
 Ficsor a csengőt jött megjavítani
 „Lesz itt még tánc…”
 Vízyné megérkezése
o lila pongyolába
o hajadonfőn
o nem akarja fogadni Ficsort, amíg az fel nem ajánlja a cselédlányt
 Sokáig csak beszélgetnek a lányról
Vízyné:
 nincs értelme az életének

 boldogtalan
 magányos
 meghalt a lánya
 cselédkérdésben mániákus
 emlékei lányával és régi cselédeivel kapcsolatban vannak
 gyűlöli cselédjeit (mindig az aktuálisat legjobban)
 eltárgyiasult, elidegenedett társra vágyik
Anna:
 a 6. fejezetben jelenik csak meg, de betölti az egész regényt

 Vízyék fenyegetőznek, ár fölé ajánlanak, törvényes úton feljelentik
 első találkozás
o nem beszél
o Ficsor-Vízyné beszélgetnek
o Arra, hogy akar-e maradni csak vállat von
 igényei nem nagyok
 személyes tárgy trombita
 csendes, visszahúzódó
 vékony, érzékeny, tanulatlan
 ösztönlény
 8 hónapig van Vízyéknél
 mintacseléd (saját lelki világát meg kell nyomorítania)
 Bátory úr nem akar hozzámenni
17
 nem elemzi a lelki folyamatokat

 lépésről lépésre veszíti el a személyiségét
Jancsi-Anna kapcsolat
 Jancsi tenyérbemászó, nincs tekintettel másokra

 Anna érzelmileg kötődik hozzá
 Jancsi nem kötődik senkihez
 Anna terhes lesz → Jancsi fél a szégyentől, ezért gyógyszereket (mérget) ad neki
 Anna nem tud hova menekülni
 külső körülmények, belső torzulás megjelenik a külsején is: megfásult, hullik a haja,
nyomorúságosan érzi magát
Estély:
 Anna tökéletes cselédként nem mutatkozhat

 Mindig többet várnak tőle
 Tisztázatlan lelki szálak
Elbeszélés technika
 1-20. fejezet ironikus, keret
 történetmesélés
o nincs irónia
o tárgyilagos
 elbeszélés tempója
o lassú az elején
o Anna megjelenésével felgyorsul
o Jancsi-Anna közti kapcsolat nagyon részletező
o gyilkosság estéről nagyon részletező
Zárás
 Moviszter állást foglal
 Kosztolányi véleménye, politikával
 szívtelenül bántak Annával, úgy mint egy géppel.
18
6. József Attila utolsó vershármasa

 3 vers: Karóval jöttél…, Talán eltűnök hirtelen…, Íme, hát megleltem hazámat…
 nem adott címet a verseknek
 már nincs remény a gyógyulására
 Balatonszárszóra utazik családjához 1937 novemberében
 saját sors, sorsának lezártsága jelenik meg a versekben
 bezárt személyiség
 önmegszólító, létösszegző versek
Karóval jöttél…
 karó: egyenes, megformázatlan, durva, agresszív
 virág: béke, szeretet, elfogadás, harmónia
 gyerekkori énjét szólítja meg
 születéskor eldöntetett → agresszivitást hozott
 nevetséges, szánalmas
 Hét Torony → végérvényesség, büntetés
 gyerekkor ↔ felnőttkor
 semmi értelme, hogy itt van még
 se jó, se rossz
 mindennapi gondok nincsenek megoldva
 puha párnára hajtani fejét: aludjon, nyugodjon meg, halál
Talán eltűnök hirtelen…

 létösszegző, időszembesítő
 ténymegállapító, lemondó
 ősz, száraz ágak → halálhoz való közelség
 eltűnik, mint a vadnyom → tehát jelentéktelen
 „Elpazaroltam mindenem” → saját maga bűnös, nem tud számot adni semmiről
 2-4. versszak:
o jelen, múlt váltja egymást
o gyerekkor-felnőttkor ellentét
o semmi pozitívum
o életrajzi pontok
 5. versszak: ifjúság ↔ teljes magány, szerencsétlen („zörgés”, „száraz ágak”)
 nyugodtabb, lemondóbb
 nem akar már élni
 jelent hasonlítja a múlthoz és a jövőhöz
Íme, hát megleltem hazámat…

 haza = sírhely
 életrajzi vonatkozás → „Ahol nevemet hibátlanul írják fölében”
 persely → csak beletenni lehet, kivenni nem
 külvilág nem fogadta el
 vasgyűrű → háború alatt értékeket adtak be, kaptak egy értéktelen vasgyűrűt viszonzásul
19
 magány gondolata
 bűn → az ő bűne, hogy hiábavalóan élt
 mindent megtett, amit tudott
 utolsó versszak:
o évszakok
o család, tűzhely, ami számára elérhetetlen
 halál teljes elfogadása
 felesleges élmény, nincs önvád
 nem csak önmagát hibáztatja
20
7. Balassi Bálint reneszánsz költészete

A XVI. század a magyar reneszánsz második nagy korszaka volt. Bár ekkor sincs még fejlett
polgárságunk, s hiányoznak a nagy kulturális központok is, a reneszánsz irodalmi műveltsége mégis
szélesebb körben és már magyar nyelven terjedt el. A tragikus helyzet ellenére gazdag irodalom
bontakozik ki. Ennek a fejlődésnek a leglényegesebb mozgatója a reformáció volt.
A reneszánsz és a reformáció között sajátos és ellentmondásos kapcsolat alakult ki. Azt a célt tűzte ki,
hogy mindenki a saját nyelvén olvashassa és maga magyarázhassa a szent szövegeket. Nemzeti
nyelvekre kellett tehát lefordítani a Bibliát. A könyvnyomtatás (Guttenberg 1540) révén nagy
példányszámban és viszonylag olcsón lehetett már terjeszteni a könyveket. A magyar Biblia fordítását
paptársaival Károly Gáspár készítette el.
Balassi Bálintot tekinthetjük a magyar nyelvű irodalom első klasszikusának. Zólyom várában született
1554-ben. Kitűnő nevelést kapott. Egy ideig Bornemissza Péter, a század egyik jelentős írója,
prédikátora tanította. Édesapját-hamis vádak alapján-összeesküvés gyanújával letartóztatták. A
család Lengyelországba menekült, s követte őket a fogságból megszökött Balassi János is. A költőt
1587-ben hozta össze a végzet Losonczy Annával. Szerelmük közel hat évig tartott. Ennek a
végzetessé váló szerelemnek a tüzében formálódott az addig csak verselgető főúr igazi költővé, az
első nagy magyar lírikussá. Hogy bajos anyagi ügyeit rendezze, 1584 karácsonyán érdekházasságot
kötött első unokatestvérével, Dobó Krisztinával, s hozományként elfogadta Sárospatak várát. Ezzel a
vérfertőzés és a felségsértés vádját vonta magára. Egy ideig Érsekujváron, majd Dembnóban szolgált.
Esztergom ostromakor megsebesült: mindkét combját ólomgolyó járta át, s e sebtől 1594 május 30-
án meghalt. Minden bizonnyal a kora egyik legműveltebb embere volt, a magyar mellett még nyolc
nyelven beszélt.
A versei három témakörbe sorolhatók:
 vitézi versei
 szerelmi lírái
 istenes versei
Belső rím: a sorokon belül elhelyezkedő rímek, melyek a sort két vagy több rövidebbre bontják fel.
Balassi-strófa: három sorból szerkesztett versszak minden sora a belső rímek által három egységre
tagolódik. Emellett az egész vers háromszor három, tehát kilenc strófából áll. De nemcsak a külső,
hanem a mélyebb, belső kompozícióban is a hármas szerkesztési elv valósul meg. A verssor így 6-6-7
szótagos kétütemű soroknak felel meg. A versszak rímelhelyezése a következő: aab-ccb-ddb.
Ütemhangsúlyos verselés: A hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása alkotja a

ritmust. Verstani alapegysége az ütem: egy hangsúlyos és néhány hangsúlytalan szótag kapcsolata. A
magyar ütemben mindig az első ütem hangsúlyos, s ez után 1, 2, 2 hangsúlytalan ütem következik.
Tehát három féle ütemünk van: 2, 3 és 4 szótagos.
Borivónak való (vitézi vers)

A magyaros verseléssel írt, nyolc versszakos, három egységre bontott vers. A versszakok három
sorosak, bokorrímesek. Pünkösdre írott vers.
21
I. 1-4. vsz. Természeti képet vázol fel (pictura), dicséri a tavaszt és a természetet.
jelzők: szép, gyönyörű, hosszú, sokszínű, füreemedt (felfrissült)
hangutánzók: néma, kiáltásra
„Neked virágoznak bokrok, szép violák,

Folyó vizek, kutak csak neked tisztulnak,
Az jó hamar lovak is csak benned vigadnak.”
II. 5-6. vsz. A végvári katonákról beszél, a fegyverkezésről, a készülődésről.
„Ki szép füven lévén bánik jól lovával,

Ki vígan lakozik vitéz barátjával
S ki penig véres fegyvert tisztíttat csiszárral”
III. vsz. Istennek megköszöni a tavasz eljöttét, és az életörömöket.
„Ily jó időt élvén Isten kegyelmébűl

Dicsérjük szent nevét fejenkint jó szíbűl
Igyunk, lakjunk egymással vígan szeretetbűl.”
Hogy Júliára talála… (szerelmes vers)

Török népdalra írt magyar vers. Hangsúlyos, magyaros verselésű, két soros versszakokból álló vers.
Belső rímes, minden sor négy ütem és négyszer négy szótagból épül fel.
Két féle szókészletben íródott:
 reneszánsz trubadúr stílus (bús szivem vidámsága)

 magyar népköltészet (vidám, lelkem, szerelem)
A vers Júliával való véletlen találkozásnak a köszönését írja le. Az egész vers elragadtatott, ujjongó
bókok halmaza.
I. 1. vsz. Boldog felkiáltás, a véletlen találkozás által kiváltott üdvözlés. „Egészséggel!”
II. 2-4. vsz. Áradó metafórasor. Felsorolás:
lelki élet értékei: vidámság, boldogság
főúri élet részletei: palotám, jóillatú piros rózsám
női test szépségei: szemüldek fekete széne, szem fénye
egyéb értékek: a nap fénye, az élet reménye
túlzások: drágalátos palotám, gyönyerő szép kis violám
5. vsz. Az előző négynek az összefoglalása
fokozás: szivem, lelkem, szerelmem
22
III. 6. vsz. A lovagi szerelmi lírájából jól ismert helyzetet rögzít: a szerelmes lovag és az úrnő között
végtelen a távolság. Júlia is csak fölényesen, hidegen mosolyog az előtte hódoló szerelmesen.
Adj már csendességet… (istenes vers)

A vers nyolc strófából, kétsoros versszakokból és páros rímekből áll. Belső rímes, Balassi-strófa. A
különböző mondatformák állandó változtatása miatt szenvedélyes, izgatott, zaklatott.
A földi boldogság lehetőségében véglegesen csalódott ember most már csak a belső békét, a lélek
csendjét igyekszik elnyerni.
I. 1-2. vsz. Könyörgés: „Adj már csendességet, lelki békességet, mennybéli Úr!”
II. 3-6. vsz. Érvelés, indoklás:
„Nem kell kételkednem, sőt jót remélnem igéd szerént,

Megadod kedvesen, mit igérsz kegyesen hitem szerént.”
III. 7-8. vsz. Könyörgés:
„Add meg életemnek, nyomorult fejemnek letört szárnyát,”
23
8. Csokonai Vitéz Mihály költészetének négy stílusirányzata
Bevezetés
A 18. század második felének legnagyobb és legjelentősebb költője. Balassi után ő az első a magyar
irodalomban, akit világirodalmi rangú költőnek nevezhetünk.
Ő volt az első költőnk, aki csak poéta kívánt lenni, s csak ebből akart megélni, de sajnos hazánkban,
ebben az időben még nem volt nagy kereslet az írói tehetségekre, ezért terve meghiúsult.
A kor szinte minden jellemző stílusa fellelhető műveiben – akár egy versen belül is.
 Ismeri a barokkos hagyományokat, Debrecenben magába szívta a klasszicista verstant.

 Szerelmes verseiben ott él a rokokó miniatűrjeinek kecsessége, zeneisége és motívumai.
 Elmagányosodása miatt versei a rousseau-i szentimentalizmus panaszhangján szólalnak meg.
 A népies hangvétel sem hiányzik műveiből.
A felvilágosodás eszménye (Klasszicizmus)

Csokonai Debrecenben kiváló poétikai képzésben részesült. Két verstípust tanult:
 pictura vers: tájak, évszakok, típusok leírása

 szentencia vers: antik vers, gondolati bölcseleti jellegű
 két típus vegyítéséből nő ki a 90-es évek első felének filozófiai lírája, amelyben a
felvilágosodás legfőbb gondolatait szólaltatja meg.
Kiemelkedő alkotásai, a Konstancinápoly és Az estve egyúttal a felvilágosodás két irányát is tükrözik.
Konstancinápoly: Voltaire-i egyházellenesség, csipkelődő gúny, racionalizmus
Az estve: Rousseau felfogását a társadalomról, a romlott társadalommal szemben a természet a

természet harmóniáját hirdeti. Két pictura egység fogja közre a középső szentencia részt.
Mindkét vers a szentencia és a pictura övözete, de meghaladják mindkettőt: gondolati-filozófiai

ódák lesznek
 felvilágosodás vezető stílusa

 racionalizmus (észelvűség)
 formafegyelem
 világosság, érthetőség
 költői szabályok betartása
 idealizált emberkép
 eszményesített szépség
 elmélkedés a világról
 egyszerű metaforák
Rokokó
 versek szerkezete finomabb, dallamosabb
 könnyedebb mondatszerkezet
 a ritmusban újdonságokat fedezett fel, a magyaros formába beleolvasztotta az időmértéket
24
 európai rokokóból sok mindent átvett, de ezeket beleolvasztott saját költészetébe

 világszemlélete vidám, derűs életérzés, játékosság jellemzi
 időmértékes és hangsúlyos verselést összesűrítve létrehozta a szimultán verselést
 összetett költői képek, minden érzékre hat
 legfontosabb jellemzője a miniatűr kultusz, mindent lekicsinyít, apró állatok, kicsinyítő
képzők
Tartózkodó kérelem
 Számos könnyedséget, lágyságot kifejező szó van benne, mint például a „ragyogása”,
„harmatozása”, „ambrózia csók”. Ez a szókapcsolat egy tipikusan rokokó elem, ennél
egyszerűbbet és frappánsabban nem lehetne írni. Érzékletes metaforákat használ a
költeményben, mellyel jellemzi a lány szemét, száját.
 táncos jókedv, játékosság, ennek jele, hogy még egy csöppnyi erotikát is fellelhetünk: „ajkaid
harmatozása”
 ritmusa is rokokó, bimetrikus, vagyis az időmértékes és magyaros verselés ötvözete
 miniatűr kultusz, a „kis tulipánt”, mely egyszerre hordozza magában a rokokó és a népiesség
jegyeit is
 műfaja: dal
Népiesség
 népdalokat gyűjtött Csokonai
 parasztdalok nyelve, ízlése
 népies életképi közül egyik a Szegény Zsuzsi a táborozáskor
o népies elemekkel tűzdelt a műdal, a „gerlice”, a „pántlika” szavak is ezt mutatják
o története egy tipikus népi életkép, egy katonát búcsúztat kedvese
o műfaja: helyzetdal
 írt bordalokat is (pl.: Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz) és népi ihletésű gondolati
költeményt is (Jövendölés az első oskoláról a Somogyban)
Szentimentalizmus
 a romatikához közeli, az érzékenység kultuszát értjük rajta
 az empirizmusra épült, az érzelmeket, a lelki folyamatokat vizsgálja és állítja az irodalmi
alkotások középpontjába
 az érzelmek szabadságát hirdeti
 tipikus szereplői szerelmesek, akik bár érzelmekben rendkívül gazdagok, valójában
cselekvésképtelenek, csak szenvedni, lemondani tudnak, sorsuk a pusztulás
 összefonódik a természet kultuszával, a hősök a természet magányába menekülnek
 hangneme lírai, melankolikus
 műnemek közül a lírát helyezi előtérbe, műfajok közül pedig az elégiát, jellegzetes műfaja a
napló-, levélregény
 Csokonai életének fontos eleme volt a Lilla szerelem, a szentimentalizmushoz a Lilla szerelem
csalódottsága, társadalmi és irodalmi közéletbeli magánya vezette
 lírai, elégikus versek
25
A Magányossághoz
 legkiemelkedőbb szentimentalista alkotása
 szentimentalizmus legjellemzőbb eleme: Csokonai a zsibongó város elől a természet
magányába menekül, ott talál menedéket
 a magány mentsvár, belső harmóniát ad
 valódi érzelmeket ábrázol, sőt lelki folyamatait is: hogyan érez egy társtalan, meg nem értett
költő, és azt, hogy hogyan kerülhet olyan környezetbe, mely számára tökéletes
 1798-ban írta Kisasszondon
 Ihletforrásai: Sárközy István somogyi kúriáját körülölelő őspark szépsége; hír Lilla
házasságáról; lelki fájdalmát zsongító magánya
 Keretes szerkezet:
o első versszakban a magányt szólítja meg; sorra veszi jótékony hatásait: gyógyít,
álomvilágba repít, ringató, óvó, akár az anya. Kéri (nemcsak mint ember, hanem
poétaként is), hogy ne hagyja el, ha rátalált.
o az utolsó versszakban az 1. versszak érzelmi íve tér vissza: háromszor szólítja meg az
„áldott Magányt”, háromszor sír fel a nyugtató, vágyott Magány után a
szenvedésektől gyötört költő. DE: itt már nem a természet idilljét hívja, hanem a
végső magányt, az elmúlást!
 műfaja: elegiko-óda
26
9. Vörösmarty Mihály lírája a világosi fegyverletétel után

Vörösmarty Mihály költőnk alakja a magyar irodalomban kimagasló helyet foglal el. Őt tekintjük a
magyar romantika atyjának és legkiválóbb képviselőjének. Lírája, nyelvezete a magyar költői nyelv
megújításának csúcsát érte el, egyben hosszú időre meghatározva a magyar líra útját is. Lírai versei és
egyes balladái is mindmáig az élő és szakadatlanul ható költészet közkedvelt remekei.
Kései költészetéről az ’50-es évektől kezdve beszélhetünk. Ezt az alkotói szakaszt a szabadságharc
leverése miatt érzett csalódottság hatja át. Ekkor keletkeztek az Előszó és a Vén cigány című művei.
Előszó
Az Előszó 1850-51. címének konkrét jelentése arra utal, hogy Vörösmarty a verset az 1845-ben írt
Három rege című munkája újrakiadása elé szánta, s a művet Batthyány Emmának, a miniszterelnök
lányának ajánlotta. Átvitt értelemben bevezető, előszó a vers ember és világ tragikumának
ábrázolásához és megértéséhez.
A vers beszédhelyzete a Biblia prófétai beszédmódjának hagyományait követi. A versben megszólaló

személy a versbeszélő lényegi igazságok tudója, a jövő ismerője.
A rapszódia (ez a műfaja) az évszak metaforikára épül, s az utolsó egység kivételével nem is értelmezi
át a hozzájuk kapcsolódó másodlagos jelentést. Mégis felidézi a konkrét történelmi eseményeket,
filozofikussá, történetbölcseletivé teszi a verset. Történeti értelemben a tavasz – múlt – reformkor a
harmónia világa, melyben feloldódnak a romantika nagy ellentétei, az ész és a szív, a kéz és a szellem,
és ennek eredményeként a céltudatos emberi munka képesnek tűnik az emberüdv megvalósítására.
Ember és világ harmóniáját jelzi a zöld ág, mely egyszerre utal a tavaszra és ember, világ, Isten
megbékélésére. A nyár – múlt – a szabadságharc, illetve annak leverése. Képi szinten a nyár nincs
jelen, csak a mű belső logikájából következik a beteljesülés, a csúcspont. A beteljesülést, illetve az ezt
megelőző feszült állapotot hitelesíthetné a várt kinyilatkoztatás. Ennek tartalmára csak
következtethetünk, illetve a vész leírásából értesülhetünk. A szó, az ige nem oldotta fel ember és –
úgy a pusztulás is egyetemes, oly mérvű melynek képeit – Lukácsy Sándor szavaival – vizuálisan már
nem tudunk követni, hiába allegorikusan megjelenített a vész alakja. Bár az évszak metaforika
szervezi a verset, nem csupán a nyár, de az ősz képe is hiányzik. Világképi szinten ez azzal
magyarázható, hogy elmaradt az emberi törekvések összegzése, számvetése, eredménye és termése,
illetve magát a pusztulást, az elmúlást azonosíthatjuk az ősszel, hiszen az évszak ezt az értelmezési
lehetőséget is magába foglalja.
A tél – jelen – önkényuralom, megtorlás komplex képében együtt van jelen a romantikus világkép
három legfontosabb összetevője: Isten, természet, ember. A szervezőkép az ’ősz’, ’megőszül’
kifejezés, s a fehér színt vonatkoztatja, bontja ki. Ismételten a teremtés pillanatáig vezeti vissza
ember és világ tragikumát, magyarázatot adva, de nem fölmentve a jelen történéseit.
A tavasz – jövő – metaforában, természeti szinten, a szervezőelv logikájából következően is

körforgásról van szó. A megjelenített természet azonban a maga attribútumaival a természet tragikus
iróniáját jelzi az emberi világ, az emberi törekvésekkel szemben, mely folytathatatlan, lezárt és
hiábavaló.
Időszembesítés a versben
27
sorok történelmi kor képek hangnem
1-14 reformkor tavasz idilli
hasonlat
metonímia
allegória
15-18 forradalom nyár emelkedett
18-29 megtorlás vihar tragikus
29-41 jelen tél tragikus
42-49 jövő tavasz ironikus
A rapszódia verselése a drámaiságnak megfelelően jambikus tízes.
A vén cigány
A vén cigány 1854 címadó alakja az ötvenes évek költészetében gyakran fordul elő, mint a sírva
vigadás jelképe, illetve az erre való alkalom megteremtője. Közérzetet jelöl tehát alakja. Vörösmarty
a költészet lehetőségeivel, feladatával vet számot, s a vers ars poetica érvényűvé válik. Ugyanakkor
önmegszólításról van szó, a lírai én meghasonlásáról, kettészakadásáról, önmagával folytatott
vitájáról.
Beszédmód: önmegszólító verstípus.
Ha A vén cigányt az idősödő költő önirónikus metaforájaként értelmezzük, akkor a második személyű
felszólítás valójában önmegszólítás – személyiség osztottságát jelzi és ezt a legjobban a refrén és a
vers többi részének az ellentétet emeli ki. Míg a refrén a bajokról való gondolkodás felfüggesztésére
szólít fel, addig a vers többi része arról vall, hogy a lírai alany kizárólag a gondok nyelvén képes
megszólalni.
Ez a váteszköltő szerepválságát is mutatja (nép mozgósítása, jó dolgok buzdítása), vagyis az eredeti

szerep (hogy hasonlítson egy jobb világért vívott küzdelemre) helyett elbukott küzdelmeket,
szenvedéseket, pusztulást mutat be:
 bibliai motívumok (Noé bárkája, 5. versszak)

 mitológiai képek Prometheus
 egykorú eseményekből (szabadságharc leverése)
 Krími háború (Oroszország meg akarta szerezni a Fekete-tengeri szorosokat – leverték)
 kirobbantó ok (ki legyen a Szentföld védelmezője, oroszok – franciák)
Alapkérdés:
Mit tehet a költő egy olyan korban, amely elvárja a vigasznyújtást egy vigasztalan helyzetben?
Műfaja
28
Rapszódia, az óda egyik műfaj változata. Szenvedélyes hangú, csapongó felfokozott lelki tartalmak
kifejezésére alkalmas költemény, melyet kötetlen szerkezet, töredezett gondolatiság jellemez.
Jellemző a versre a szürrealista képalkotás. Vörösmarty versei mintegy elővételezi ezt az irányzatot. A
vers képei lefordíthatatlanok, megmagyarázhatatlan a XIX. századi líra racionális
gondolkodásmódjától idegenek, a zokogó malom képe. A pokolbeli malom, amely itt bukkan föl
elsőként a magyar költészetben komoly „karriert” fog befutni. Fölbukkan pld. Babits Mihály Húsvét
előtt c. versében is.
A vén cigány Vörösmarty világképének összegzője. A 4., 5., 6. versszak a tragikus világlátás
legfontosabb mozzanatait és motívumait foglalja magába. Vörösmarty itt is a történelem előtti időkig
nyúl vissza, hogy magyarázatot leljen a jelen problémáira. Az antik és keresztény mitológiai utalások a
teremtés elhibázottságára hívják fel a figyelmet, az emberi bűn és bűnhődés folyamatosságára a
történelemben, ezzel igazolja Vörösmarty az első strófa szentenciáját: „Mindig így volt e világi élet…”
A vers gondolati íve ellentétes az Előszóéval, de közösségüket mutatják az azonos motívumok. Az

Előszóban az ünnep, a harmónia világától jutottunk el a tragikus iróniáig. A vén cigányban a
tragikumtól a jövőbe kitolt lehetséges ünnep eljöveteléig. Az ünnephez mindkét alkalommal a Noé-
képzet társul, előrevetítve egy ember nélküli, illetve emberen túli világ harmóniáját.
Már a cím is jelzi, hogy a vers egyúttal számvetés a költő feladatával, a költészet lehetőségeivel is. Az
első hat versszak azt a felfogást tükrözi, mely szerint a költészetnek a világ kaotikus, artikulálatlan
mivoltát kell tükröznie. Nem artikulálni, hanem együtt lélegezni, együtt dobbantani a világgal.
Hat versszakon keresztül a vers képalkotása ezt tükrözi a merész asszociációkban, a vizuálisan
követhetetlen látomásos képekben. A vers legfontosabb szervezőelve a romantika esztétikájának
megfelelően a zeneiség lesz, utalva egyúttal a címre is. Az utolsó versszak a költészet újabb
lehetőségét fogalmazza meg. A költő feladata nem az artikulátlannal való együtthangzás, hanem a
csönddel való tiltakozás. S majd a béke és harmónia világában – a világ gondjával immár nem törődve
– megszólalni újra.
29
10. Mikszáth Kálmán parasztábrázolása
Munkássága :
“Elbeszélni nem a regényíróktól hanem a magyar paraszttól tanultam”. Kenvenc témái a parasztság
élete, a dzsentri ábrázolása és a történelemből vett témák. Az első novelláiban szülőföldje parasztjait
ábrázolja mély együtérzéssel. Hőseit erkölcsi tisztaság, becsületes egyszerűség, nemes emberi
tulajdonságok jellemzik. Lázadni nem tudnak, alázatosak. A novellák szerkezete belső feszültséget
éreztet, stílusában a népballadák hiányosságát figyelhetjük meg. Novellák: Bede Anna tartozása, Az a
Fekete folt, és Tímár Zsófi özvegysége. A dzsentri világot novelláiban, de regényeiben is feldolgozza.
Maga is ehhez az osztályhoz tartozik, de meglátja ennek az osztálynak a hibáit. Érzi, hogy ennek az
osztálynak nincs történelmi távlata, s minden művénem ott érezzük a bíráló hang mellet az
együttérzést. Így egy különös ellentmondás keletkezik: a békítő hang és a kritika csak a “Noszty fiú
esete Tóth Marival” című regényében jut el a kritikai realizmusig.
Tót atyafiak
A Tót atyafiak négy közepes hosszúságú történetet foglal magában. Az arany kisasszony lassan indul,
hogy aztán mind gyorsabb ütemű elbeszéléssé váltson át, s végül egyszerűen megszakadjon. A szöveg
első része Selmecbányába kalauzolják az olvasót. Furcsa vidék ez: a barátnők a kertjükből
átkiabálhatnak egymásnak, de ha meg akarják látogatni egymást, az másfél óra gyaloglást jelent. Az
egész város egy völgykatlanba épült, s a házak lépcsőzetesen emelkednek egymás fölé. Ez a rendkívül
szokatlan tér a színhelye a történetnek. Csemez úr azt fogadja el vőnek, aki a lánya súlyának
megfelelő mennyiségű arannyal fizet érte. Mirkovszki Miklós vállalkozik a feladatra, és Amerikába
utazik, hogy aranyat ásson. Az idő elteltével a lány fonnyadozik, az apa meghal, a fiút senki nem tudja
értesíteni a történtekről, mivel nem tudják a címét. Legendává merevedik, mint az elérhetetlen
külvilág. A történet nagyon rövid, nem több, mint átmenet két időtlennek tetsző állóhelyzet között.
Az időszerkezet a következő szövegben is jellegzetes. A cím – Az a fekete folt – a történet végpontjára
utal. Mikszáth a jelenben indítja a történetet. Az átmenet a múltba fokozatosan történik meg, az
elbeszélő múlt közbeiktatásával történik meg. A történetíró eltávolítja magától alakjait: Anikáról, a
hercegről és Matyiról alig tudunk meg többet, mint a birkákról. Szereplésüknek egyetlen jelentősége
van: részt vesznek Olej Tamás belső összeomlásában. A Tót atyafiak hőseinek többsége a magányban,
a természetben, természeti lényként él. Sorsedzett főszereplői önmaguk köré teljes értékű világot
teremtenek, melyet aztán valami megzavar (Pl.: Lapaj, a híres dudás érzéketlenül nézi végig, hogy egy
fiatal nő a szeme láttára vízbe fojtja magát, de amikor megtudja, hogy egy csecsemőt hagyott hátra,
legnagyobb kincsét, a lantját is eladja, hogy etetni tudja a kicsit).
Jó palócok
A jó palócok szereplői is polgárosulatlan parasztok. Bede Erzsi – Bede Anna tartozása – nem kevésbé
él a régi hiedelmekben, mint Jasztrab György. Úgy próbálja meg biztosítani nővére nyugalmát a
sírban, hogy letölti helyette a büntetését. A babonák világát az elbeszélő mélyen átéli, csakis így
sikerül meggyőznie az olvasókat, hogy a hiedelmek mekkora szerepet töltenek be a nép életében. Az
ilyesfajta hasonlóságokat leszámítva a Jó palócok erősen különböznek a Tót atyafiaktól. Sokkal
nyíltabban fejezik ki érzelmeiket (Pl.: A néhai bárány történetében mikor a kisgyerek megtalálja
kedvenc bárányát egy ködmön béléseként stb.). A rövid szövegekben Mikszáth sokszor belülről
közelíti meg szereplőit. Ilyen a Szűcs Pali szerencséje c. novella is. A megjavult korhely sikeres
30
leánykérés után leissza magát a kocsmában. Másnap az ágyán találja a jegykendőjét. Kikosarazták,
vagy csak álmodta az egészet? A szöveg a hős kijózanodása előtt véget ér.
Más esetekben az elbeszélő csak a történet csúcspontján vált át belső nézőpontra: A péri lányok szép
hajáról írt történetben csak hézagosan ismerjük meg az előzményeket, mivel csak a nővér
szemszögéből látjuk az eseményeket, aki csak annyit lát, hogy húga haját bosszúból tövig levágta a
szomszédasszony. A nézőpontváltozást figyelhetjük meg a Tímár Zsófi özvegységében is: a férj
szemével látjuk a világot a templomtoronyból, amíg le nem zuhan.
Mikszáth ezekben a kis történetekben tanulta meg a sűrítés mesterségét. 15 novellája kevesebbet
tesz ki mint a Tót atyafiak. Ez jórészt annak köszönhető, hogy a természeti leírások hiányoznak
ezekből a művekből, bár a természet még mindig aktív szereplő (Bágyi csoda – a molnárné megcsalja
a férjét, a víz kezd visszafelé folyni.) Másrészt a ballada-stílusú elhallgatások is lerövidítik a szöveget.
A szokatlan, nyitott befejezések is hozzájárulnak ehhez: Vér Klára és Gélyi János lagziba mennek, de
útközben a férfi egy szakadék felé irányítja a szekeret. A történetet az olvasónak kell kiegészítenie.
Egy mű elemzése: Az a fekete folt

Amikor kézbe vesszük Mikszáth Kálmán írását, eszünkbe jut, hogy ez a kiváló ábrázoló olyan
ajándékot hagyott a világra, Magyarországra, amelynek mindenkihez el kellene, hogy jusson. Ennek a
meghatóan szép, tanulságos novellának mondandója volt akkor is, megírása idején, s még most is.
Nem is csupán a történet kiemelkedő, sőt, az talán másodlagos a művészien használt nyelvezett
mögött. Meglepően hosszú bevezetés után elgondolkodtató a bonyodalom, s a befejezés nyitva
marad, mint a főszereplő sorsa is. Az olvasóra van bízva a történet továbbgondolása. Mikszáth
Kálmán nem ebben az egy novellában él ezzel az eszközzel.
A főszereplő a brezinai bacsa, Olej Tamás. A bacsa szó igazából számadó juhászt jelent. A hegyvidéki
parasztok világában, a herceg számadója igazi, korlátlan úr. Legalábbis a saját szemszögéből
korlátlan. Mint maga mondja, neki csak az Isten parancsol, s talán a herseg, aki mint valami távoli
hatalmasság tűnik fel előtte a gondolataiban. A többi szereplő, aki előfordul az életében, az a lánya,
Anika, és a bojtár, Matyi, meg a juhok. Esetleg még a juhászkutya, Merkuj, kinek még némi szerepe
akad egy eltévedt bárány nyájhoz való visszaterelésében, úgy is utal rá az író: “Okos kutya az,
megérdemli, hogy nem lett belőle – ember.” Ezzel a megállapítással nagy igazságot mond ki,
legalábbis ennek a véleménynek ma is akadna, s akad is követője.
Mikszáth mesteri nyelvhasználattal adja vissza a bacsa világát. Olej Tamás egyszerű, mégis súlyos
gondolatai szinte kézzelfoghatóvá válnak. Az emberektől távol élő, kemény, kérges lelkűnek tűnő
ember jellemrajza úgy tárul elénk, hogy szinte belelátunk a gondolataiba. Ezzel éri el Mikszáth, hogy
ez a durva, mord paraszt szívünknek kedves szereplővé válik.
A mű szerkezete egyszerűen felvázolható. A bevezetésben ismerjük meg a körülményeket, a

szereplőket. A bonyodalom ott kezdődik, hogy a fiatal herceg, Taláry Pál vadászat közben
megismerkedik a fiatal, ártatlan, s ehhez mérten tapasztalatlan Anikával. A kibontakozásban a herceg
estére, vacsorára visszatér, mikor is kiderül a szándéka, s Anikához való vonzódása.
Másnap, amikor visszatér újból, valamiféle alkut ajánl a bacsának, miszerint a lányáért cserébe neki
adja a brezinai akol minden birkáját. Ez okozza a bacsa lelki tusáját, ám mégis utalást tesz Anika
megszöktetésére. Ez még mélyebb válságba sodorja ezt a cseppet sem érzéketlen embert. Úgy tűnik,
31
hogy kis világának maga-szabta erkölcse, mely szerint felelősséggel tartozik lánya védelméért, most
meginog, hiszen voltaképpen engedi, hogy egy úr kihasználja, kedvét töltse vele, s azután talán
eldobja. Hosszas vívódás után a mű tetőpontjában Matyival üzen a hercegnek, hogy ajánlata
érvénytelen, ámde már késő, Anika eltűntéről csak friss keréknyomok árulkodnak. A megoldás
tragikus, Olej Tamás önmagán hajtva végre büntetését, felgyújtja az akolt, és eltűnik az erdőben.
Nagyon érdekes Olej Tamás lelki rajza. Ezt Mikszáth Kálmán úgy tárja elénk, hogy a jelenből indítja a
történetet, s fokozatosan múlt időre vált. Igazán nem ismerjük meg Anikát, csak annyit tudunk róla,
hogy bár eleinte úgy látszik, hogy Matyi, a bojtár felé vonzódik, mégis szívesen veszi a herceg mézes-
mázos, indíték-leplező szavait, udvarlását. Matyiról is csak apró dolgokat tudunk meg, néhány utalás
történik rá, hogy nem veszi jó néven, hogy a gazdag nemes az általa szeretett lányra vetette szemét.
Nagyon szembetűnő, hogy az írott szöveg utánozza a beszélt nyelvet. Emiatt találhatóak benne
gyakran a három ponttal befejezett mondatok, s maga a mondatok sorrendisége, hangulata szinte
hallatja velünk, amit mondanak.
Romantikus vonást fedezhetünk fel ebben a novellában is, említhetjük például a lírai keretbe
öltöztetett formát. A mű egy dallal kezdődik, egy dallal ér véget. Talán kicsit érzelgős hatást is kelt, de
tény, hogy megfelelő eszköz arra, hogy a főszereplőt embernek lássuk, ne csupán egy parasztnak.
Viszont erőteljesen realista a világ ábrázolása, ahol ez az egyszerű ember a maga kissé korlátolt
körülményei között élve legfontosabb tényezővé válik. Valóságos kép, hogy egy nemesember
gyönyöre kielégítése céljából megszerez egy tudatlan, naiv lányt, s valóságos az akkori társadalom
képe, mely elítéli a bacsát, hogy még felesége temetésén sem sírt. Mindenesetre Mikszáth Kálmán
úgy írja meg ezt a történetet, hogy az érzékenyebb lelkű olvasók el is pityeredhetnek rajta, ám
élvezetes olvasmány azoknak is, akik csak, mint irodalmi művet tartják érdekesnek.
A mű felveti bennünk az erkölcsiség kérdését. Bár nem feltétlen azonosulunk egy hegyvidéki paraszt
körülményeivel, az ember ábrázolása nagyon is élő, s nem kötődik megírásának korához. A lelki
folyamatok állandóak, csak a kor és a társadalom változik.
A lányát féltő apa, a felelősség-tudat súlyától terhelt, lelkiismeret-furdalástól szenvedő ember bizony
kortalan kép. Mi is kerülhetünk bizony olyan helyzetbe, aminek végén rossz döntésünkre talán örökre
megmaradó fekete folt nyom bélyeget.
32
11. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem
Élete és munkássága
1620-ban született Csáktornyán vagy Ozalyon. Arisztokrata családból származott. 1626-ban édesapja
meghalt, fiai, Miklós és Péter nevelését a királyra és Pázmány Péterre bízta. Katolikus és Habsburghű
nevelésben részesült. A grazi jezsuiták iskolájában tanult, majd a Bécsi és Nagyszombati Egyetemen.
1636-ban 8 hónapos tanulmányutat tett Itáliában. Az állomások Róma, Firenze, Nápoly és Velence.
1637-ben Csáktornyán támadásokat indít a török ellen, portyázásait a bécsi udvar nem nézi jó
szemmel. Arra kényszerítik, hogy részt vegyen az I. Rákóczi György fejedelem elleni hadjáratban és a
30 éves háborúban.
1646-ban tábornokká választják, majd 1647-ben horvát bánná nevezik ki.
1646 és 1651 között megírja a Tábori kis tracta című művét, mely egy tervbe vett nagyobb katonai
kézikönyv része. A hadsereg szolgálati szabályzatáról, szervezéséről szól.
1651-1653 között megírja Vitéz hadnagy című munkáját, mely több 100 elmélkedés gyűjteménye.
Zrínyi az ideális hadvezér szerepéről ill. a hadvezetés kérdéseiről töpreng.
1656-1657 telén írta a Mátyás király életéről való elmélkedések című tanulmányát. Mátyás alakjával a
nemzeti uralkodó típusát mutatja be, aki példát mutat egy erős állam kiépítésére.
1660 és 1661 között keletkezett az Az török áfium ellen való orvosság. Az állandó nemzeti hadsereg
megteremtésének gondolata jelenik meg a műben.
1663-ban kinevezik a magyarországi hadak fővezérévé, miután a Montecuccoli vezette császári sereg
nem tudta feltartóztatni a Bécs felé irányuló offenzívát. Miután megállította a török előrenyomulást,
leváltották.
1664-ben vezeti a téli hadjáratot. A vasvári béke után szervezkedni kezd az udvar ellen.
Novemberben Csáktornya mellett vadászaton vett részt, ahol egy vadkan áldozatává válik.
Zrínyi Miklós a magyar barokk kiemelkedő alakja, nemzeti irodalmunk egyik büszkesége. Politikus és
hadvezér volt, a literatúrával csak mellékesen, a törökkel való csaták szünetében foglalkozott. „…az,
kit írtam, mulattságért írtam, semmi jutalmat nem várok érte.”
Inkább hadvezéri sikereire, török elleni harcaira volt büszke. Hírnevét mégis írói művészete örökítette
meg igazán.
Szigeti veszedelem
Halhatatlanságát biztosító nagy műve a Szigeti veszedelem. A nyomtatott kiadásban latinul szerepel:
Obsidio Szigetiana. Ezzel egy, a magyar irodalomban addig ismeretlen műfajt, az eposzt honosította
meg. 1645-1646 telén vetette papírra.
A törökellenes magyar harcok századokra hiteles és művészi tükre ez az eposz. Előzményei: Tasso,
Marino, Vergilius eposzai és Tinódi verses krónikái.
Dédapjának, a szigetvári hősnek 1566-os várvédelmét dolgozta fel barokk eposzában.
33
A korszak igazán nem szűkölködik eposzokban, de egyetlen eposzköltő sem mondhatta el magáról,
hogy a mozgalmas harcokban, melyeket leírt, maga is részt vett. Zrínyi azonban kora egyik
legnagyobb hadvezére, szemtanúja és cselekvő részese volt a törökkel vívott ütközetnek. Ez fontos
esztétikai jellegzetesség: Zrínyi eposza sugárzik az élettől, korának valóságától. Zrínyi számára
művének témája maga volt a tragikus valóság. Barokk jelleg a műben: monumentális kompozíció,
valóságos és realisztikusan ábrázolt események vallásos, misztikus szférába emelése. A költő
legendássá vált várvédelme a törökök és a magyarok, sőt a törökök és a keresztény Európa
világméretű harcának sorsdöntőeseményeként ábrázolta, s ezzel a témát eposzi magaslatra emelte.
Zrínyi mintái általában a klasszikus eposzok voltak (Homérosz, Vergilius).
A csodás mitológiai elemek Zrínyi művében főleg a keresztény vallásból származnak, de bőven él
antik mitológiai utalásokkal is. Megtartja a klasszikus eposzok több kötelező formai hagyományát, az
un. eposzi kellékeket.
A 2. versszak a témamegjelölés, vagyis a propozíció. Nevének említése nélkül a szigeti hős erkölcsi és
katonai nagyságát, rendkívüli voltát emeli ki, a 3-6. szakaszt, ez a segélykérés: invokáció.
Zrínyi múzsaként Jézus anyját, Szűz Máriát szólítja. A középkori himnuszok fordulataival élve
könyörög a Szentséges Királynéhoz, hogy mint a 16. századi verses krónikások, igazságnak
megfelelően írhasson eposza vértanúhőséről. Célja az ideálteremtés. Azért vállhatott halhatatlanná,
mert a kereszténységért halt hősi halált, megvetve világi javait.
Az eposz 15 énekből áll. A 16. századi históriás énekek és a protestáns jeremiádok (siralmas ének)
vallásos történetszemléletét követi a Szigeti veszedelem. A magyarság múltbéli sikereit a honfoglalás,
a megtelepedés, a harci erények és katonai győzelmek, a szent királyok tettei mind Isten ajándékai. A
magyarok viszont hálátlanok voltak, elárulták Istent, bűnökbe merültek, s ezért a sorscsapásokat a
Mindenható büntetésként méri a nemzetre.
Mihály arkangyalt azért küldi a pokolba, hogy egy haragos fúriával gerjessze fel Szulimán szultánban a
gyűlöletet a magyarok ellen. Zrínyi az eposz kezdő énekében a magyarok bűneit sorolja fel, a feudális
anarchia nemzetvesztő vétkeit, s ezek isteni megbosszulása Szulimán hadának megindulása
Magyarország ellen.
Az eposz hőse kivétel, más, mint a magyar urak. A feszület előtt térdeplő Zrínyi Miklóst a barokk
eszméknek megfelelően Krisztus katonájaként mutatja be, Isten pedig mártíromsággal tiszteli meg,
csatavesztését a közelgő halál jutalommá változtatja. Előrevetítődik a vár eleste, de egyben annak a
bonyolult művészi feladatnak a megoldása is, hogy az utolsó szálig elpusztuló védősereg győztesként
tűnjék fel, a várat mégis elfoglaló ellenséggel szemben. A vár elpusztítására elegendő török had
ugyanis a vesztébe rohan. Szigetvár a romlott, a feudális anarchiában szétzüllött országnak
mindenben az idealizált ellenképe: szilárd egység, vitézi hősiesség, erkölcsi emelkedettség uralkodik
köztük, s kitűnő vezér áll a maroknyi csapat élén.
A védősereg felkészül az ostromra. Zrínyi szózatot intéz hozzájuk (5. ének). A vitézek várják az
ütközetet, holott tudják, hogy meg fognak halni. Ez is a hazaszeretetüket, tisztességüket bizonyítja.
34
Szulimánnak serege sokaságában van minden ereje, a várbeliek azonban erkölcsileg messze
felülmúlják a törököt. Zrínyi példák sorával igazolja, hogy hányszor diadalmaskodtak a magyarok a
törökök felett, mindig isten segítségével.
Érvelésének célja a meggyőzés: nem lehetetlen a küzdelem. Zrínyi Miklós szavaira a katonák
megesküsznek, hogy mindenképpen emberek és vitézek maradnak, teljesítik szent kötelességüket.
Enumeráció: seregszemle, amely meggyőz minket arról, hogy a védősereg kitűnő harcosokból áll,
kapcsolatuk a várkapitánnyal a kölcsönös szereteten és megbecsülésen alapul. Harcuk célja
erkölcsileg magasabb rendű. A törökök célja a leigázás, a hódítás, míg a magyaroké az ország és a
keresztény Európa védelme.
A magyarok egysége, erkölcsi fölénye fokozatosan megtöri a török sereget. Az ellenség szétzüllésével
egyidejűleg azonban lassan elvérzik a hős végvári csapat is.
A 13. énekben már egyértelmű a török csapatok bukása. Szulimán beleegyezik az elvonulásba. A
szigetiek győzelmet aratnak, egy sorsdöntő véletlen azonban visszatéríti az eseményeket a kötelező
történeti realitásokhoz. A törökök elfogják a postagalambot s kiderül, hogy alig 500-an maradtak,
azok is többnyire sebesültek és az égő várban már nem tudnak több rohamot kiállni.
Az utolsó nagy támadásban pokolbeli szörnyetegek és angyal légiók is beleavatkoznak (Deus ex

machina). Zrínyi kitör a várból, katonái a harcban vesztik életüket, de még elestükben is hősök,
győztesek.
Az emberfelettivé magasztosuló főhős utat törve a szultán több ezernyi testőrcsapatán Szulimánt is
megöli. A legveszedelmesebb ellenségtől szabadította meg ez által az országot és a kereszténységet.
A megdicsőült keresztény vértanú már itt a földön a szentek boldog látomásában részesül. Megnyílik
számára Isten országa.
A végső küzdelmet már a halál ünnepélyes csendje veszi körül. Zrínyi közelébe senki nem mer menni,
távolról janicsár golyók végeznek vele. A mártírhalált halt hősöket angyali légió viszi hangos
muzsikával, s Gábriel vezetésével Isten elé.
Az eposz célzata: figyelmeztető felhívás saját korának, a szigeti vitézek erényeivel, összetartásával,
erkölcsi fölényével ki lehet űzni a törököt, meg lehet menteni az országot.
Sok a konkrét utalás a jelen feladataira.
Művészi tudatosságra vall, hogy az eposz 15 éneke 1566 strófából áll, ez az ostrom évszáma is.
Egy bokorrímmel ellátott versszak 4 db 4ütemű 12-es sorból tevődik össze.
A mű 1651-ben több kisebb költeményével együtt az Adriai tengernek Syrenaia című kötetében
jelent meg nyomtatásban.
Zrínyi műveinek jelentősége: maradandó emléket állít a 150 éves török uralomnak. Pontosan
ábrázolja a vitézi szokásokat, a harcmodort, az életmódot. Változatos volt élete és sokszínű a
munkássága, de mégis egy zárt, homogén egységet alkot.
35
12. Radnóti Miklós: Bori notesz versei

Radnóti Miklós 1909-ben született Budapesten, édesanyja Grosz Ilona, aki a fiú születésénél
ikertestvérével együtt meghalt, apja Glatter Jakab tisztviselő. Jakab hamarosan megnősült, felesége
Molnár Ilona, akiben Miklós igazi, szerető anyjára talált. 1921-ben, tizenkét éves korában meghalt
apja, így a család széthullott. Ekkor tudta meg Miklós, hogy Molnár Ilona csak a nevelőanyja volt.
Ezért nagybátyja, Grosz Dezső, egy jómódú textil-nagykereskedő vette gondjaiba. A család
üzletembert akart faragni Miklósból, ezért nem humán gimnáziumban, hanem a Markó utcai
főreáliskolában kezdte meg középiskolai tanulmányait. 1926-ben, még középiskolás korában
megismerkedik Gyarmati Fannival, későbbi feleségével. 1927-ben leérettségizett, és a család ezután a
csehszlovákiai Reichenbergbe, a mai Liberecbe küldi az Állami Textilipari Szakiskolába. Ehhez
Radnótinak nem volt sok kedve, ezért itt is inkább verseket írt. 1928-ban tért haza, és két évig
nagybátyja szövőgyárában dolgozott, de ekkor elhatározta, hogy író szeretne lenni. 1929-ben a
budapesti Verbőczy reálgimnáziumban megszerezte az egyetemi tanulmányok előfeltételét jelentő
gimnáziumi érettségit. 1930-ben először a pesti egyetemre jelentkezett, de az 1920-ban kiadott
numerus clausus miatt nem kerülhetett be, ezért a szegedi egyetemre iratkozott magyar-francia
szakra. 1930-ban megjelent első verseskötete, a „Pogány köszöntő", 1931-ben a második, az „Újmódi
pásztorok éneke". Az utóbbi kötetért perbe fogták szemérem elleni vétség vádjával, de végül
felmentették. 1931-től Párizsban járt, hogy bővítse francia tudását, itt találkozott az avantgárde-dal.
1933-ban megjelent harmadik verseskötete, a „Lábadozó szél”. 1935-ben szerez tanári diplomát, de
zsidó származása miatt nem kap állást. Házasságot kötött Gyarmati Fannival, és új kötete is megjelent
„Újhold" címmel. Hitler 1933-as hatalomra jutása után tudta, hogy „halálra van ítélve". Sorsa a
fasizálódó Magyarországon is megpecsételődött, de nem zuhant végső pesszimizmusba, mivel
Fannival volt lelki támasza. 1936-ban megjelenik újabb kötete, a „Járkálj csak, halálraítélt!", 1938-ban
életének utolsó kötete, a „Meredek út". 1940-ben jelenik meg lírai naplója, az „Ikrek hava", amiben
leírja a születés tragédiáit, fájdalmas önváddal.
1940-ben fordulat következett be életében, először hívták munkaszolgálatba, ezután többször is

mennie kellett. 1943-ben áttér a katolikus vallásra, de ez sem segített rajta. 1944-ben a szerbiai Bor
városába szállítják, innen került a Lager Heidenauba. A németek a szovjet közeledés miatt
felszámolták táboraikat, ezért „erőltetett menetben" Borba mentek vissza. Radnótit háromezer
társával együtt indították gyalogmenetben Borból a magyar határ felé. Ekkor már teljesen legyengült
volt, a győri kórházba szállították, de az nem tudta fogadni túlzsúfoltság miatt. Ezért a Győr közeli
Abdánál,1944. november 9-én tömegsírba lőtték. 1946-ban megjelent posztumusz kötete, a
„Tajtékos ég", ekkor még senki nem tudott haláláról. (A táborban írt verseit Szalai Sándor szociológus
hozta haza.) 1946 nyarán jött híre halálának.
Hetedik ecloga
Az 1938-ben megjelenő „Meredek út" című verseskötetben jelenik meg a költő első eclogája. 1937-
ben felkérték Radnótit Vergilius eclogáinak fordítására, ő a kilencediket fordította le. Alkalmasnak
érezte ezt a formát arra, hogy benne az embertelen kort, veszélyeztetett létet és boldogságigényt
kifejezésére juttassa. Ezekben a költeményekben a költő idillikus érzése és sorsának tragikus tudata
egységbe forrva jelenik meg.
Az ecloga lírai műfaj, pásztorköltemény, amelynek jelentése válogatás, szemelvény. Jellemzője a

párbeszédes forma, amely el is maradhatott, többnyire két pásztor beszélgetésébe a költő belesűríti
véleményét az adott korról, saját helyzetéről. A verselés időmértékes, a sorfajta lehet hexameter.
36
A mű a heidenaui táborban keletkezett, a szerelmi lírának és korrajznak kiemelkedő alkotása. A költő

a feleségének, Gyarmati Fanninak ír, és a fogolytábor viszonyairól ad részletes képet. A mű
alaphangja elégikus, a vergiliusi forma bukolikus idilljét végleg felváltotta az elégia, a búcsú fájdalmas
érzése és a végső számvetés. A munkatábor valóságának és az álmoknak, tapasztalatnak és az
emlékeknek az ellentétére épül a vers. A meggyötört foglyok az álomban, az ébren maradó költő az
emlékekben és a versírásban keresi a szabadulást. Bizonyítja ezzel azt is, hogy az ember minden
körülmények között ember maradhat, ha még a fogolytáborban is képes az alkotásra. Az írás, a
művészi alkotáshoz való ragaszkodás segíti az életben maradást, a szerelem pedig a másik életben
tartó erő. Az ecloga műfaji kellékei közül az időmértékes verselés jellemzi a művet, de a párbeszédet
elhagyja a költő, hiszen a feleség, akinek a vers szól, nincs elérhető közelségben, ezért ennek a
műfaja párbeszédszerű monológ. A nosztalgikus emlékezés nem enyhíti a költő magányát és
szenvedését, csak az otthon és a távoli kedves
iránti vágyakozást erősíti. A költemény csaknem naturalista leírását adja a tábori életnek, az emberi
mivoltukból kivetkeztetett, „férgek közt fogoly állattá" roncsolt raboknak. Az írástudó kötelességét
teljesítő, ébrenléttel küzdő költő meg-megszólítja feleségét, és ahogy az este eltakarja a tábor
rémisztő díszleteit, képzelete, társaihoz hasonlóan haza vezérli. Az otthon biztonságába vetett
remény azonban bizonytalan, vajon megvan-e még egyáltalán maga az otthon és az a környezet,
amely „érti a hexametert". A hexametert, amely tökéletességét nem feszíti szét a mondanivaló, és
amely a pusztuló európai kultúra szimbóluma. Az egyetlen biztos menedék a költő szerelme, a vers
zárómondata himnikus tisztaságú.
Á la recherche
A vers címe Marcel Proust „Az eltűnt idők nyomában" című regényét idézi. Radnóti emlékezésével a
múltat idézi, így kapcsolható a fentebb említett regényhez. A költő is az eltűnt idők nyomában jár, a
barátaival töltött, közös, szép estékre emlékszik, amelyek már visszavonhatatlanul a múlt részei,
visszahozhatatlanok. A nosztalgikus emlékezés békéje és a szörnyű tragédia, a háború valóságos
képei váltakoznak. A nosztalgia és a tragédia együtt fejezi ki a veszteséget, amely jóvátehetetlen és
végleges. A költőből feltör a fájdalom azokért, akiket elragadott a háború. A harcba kényszerített
katonákra, munkaszolgálatos társaira gondol, de felidézi az élőket is, akiket szintén megnyomorított a
háború. A költő a jelenből szemlélve az idillt végérvényesen az eltűnt idők világához sorolja. A vers
jövőt idéző zárásában ugyan visszatérnek az idill motívumai, de a túlélők minden pillanatát
beárnyékolják a temetetlen holtak kísértetei, már semmi sem lehet olyan, amilyen régen volt.
Erőltetett menet
A bori lágerben született a vers 1944 szeptemberében. A költemény Walther von der Vogelweide
Radnóti által fordított „Ó jaj, hogy eltűnt minden" című, nibelungizált alexandrinban íródott művét
evokálja formájában, de akár, Radnóti avantgárd próbálkozásait is figyelembe véve a végkimerülés
botorkálását megjelenítő képversként is értelmezhető. A költeményben Radnóti az életösztön, az
élethez való ragaszkodás és a fáradt halálvágy, a megszabadító halál hívása között vergődő ember
belső küzdelmét ábrázolja. Két, egymásnak felelő részből áll. Mindkét rész érvelés, az egyik a
szenvedésektől megváltó halál mellett, a másik az élet mellett érvel. A kegyetlen tényeken alapuló
tragikus következtetésű érveket felváltják az idill vágyából fakadó érvek. Az elgyötört menetelő
nosztalgikusan idézi az egykori otthon, az elveszett béke emlékképeit, az idillbe kapaszkodik. A vers
az élet melletti döntéssel zárul.
37
Razglednicák
A cím szerb eredetű szó, jelentése képeslapok, négy epigrammaszerűen tömör költeményt takar,
amelyek a passiószerű szenvedéstörténet négy utolsó állomását villantják fel. A munkatábor foglyait
Borból Magyarország felé erőltetett menetben indították el 1944 augusztusában. Radnóti még ekkor
is ír, rövid helyzetképeket ad a tájról, az emberekről, a költői sorsról. A négy rövid vers keletkezési
helyszínei mutatják az erőltetett menet irányát. Az első a háború ijesztő valóságával a személyiség
belső biztonságát, a szerelem állandóságát állítja szembe, még a „hegyek között” íródott, és a front
közeledtéről számol be. Az emiatti riadalom hatalmas, már-már kozmikus méretű, amit szürrealista
kép fejez ki. A második razglednicában a valóság és az idill képei kerülnek egymás mellé. A harmadik
a legszörnyűbb valóságot jeleníti meg, itt már a versforma harmóniája is megbomlik, mert az első két
sor nem rímel. Az emberek és állatok között már elveszett minden különbség, „bűzös, vad csomók”
alkotják a hajdanvolt századot. Az f-alliterációk kísérteties iszonyata és az utolsó sor hangtani-
poétikai szerkesztettsége tragikomikus ellentétben áll a tartalommal. Az utolsó „képeslap” a
tarkólövés jelenete, a halott egy hegedűművész, a költő barátja. A német szavak a versben a
gyilkosok alakját idézik fel, a költő a saját halálát foglalta versbe. Ebből már végképp hiányzik az eddig
meg-meglévő remény vagy az idill képei. Nincs menekvés a halál elől. Az ironikus-beletörődő „halált
virágzik most a türelem” sorát kegyetlen gyorsasággal követi a halál, majd az azutáni örök csend.
38
13. Örkény István egypercesei
Örkény életrajz
 Született: 1912, Budapest
 Nyarakat a felvidéken töltötte, nagyszülőknél
 Érettségi: Pesti Piarista Gimnázium
 Két diploma: BME vegyészmérnök, gyógyszerész
 Saját pénzből folyóirat: Keresztmetszet
 Szép Szóban megjelent Tengertánc novellája
 1930-as évek végén Párizs, London
 1941: Tengertánc című novelláskötet
 hadifogoly lesz, 1946 végén szabadul
 3 feleség, utolsó Radnóti Zsuzsa
 Déryvel barátok
 reformkommunisták
 1956 után nem jelenhet meg, de gyógyszerészetből megél
 Tóték című dráma (Európai ismertséget hoz)
 Pisti a vérzivatarban
 Nászutasok a légypapíron című gyűjtemény (egypercesek)
 1979-ben halt meg
Egyperces novellák
A műfajt és elnevezést Örkény találta ki. 1 perc alatt elolvasható, az író csak a legszükségesebb
minimumra csökkenti a közlést, de a képzelet maximumát várja el az olvasótól, különös szerepe van a
címadásnak, több jelentésréteg épül egymásra.
Témái
 történelem (Nézzünk boldogan a jövőbe, Életben maradni)
 háború (In memoriam Dr. K.H.G., A front mögött, Otthon)
 mindennapi élet filozófiája és tragikuma (Az élet értelme, A legmerészebb álmaink is
megvalósíthatók)
Változatai
 elképzelhető lenne hagyományos elbeszélésként is, de csak vázlatos (Ballada a költészet
hatalmáról, Tanuljunk nyelveket)
 parabola szerű, tanulságos (Nászutasok a légypapíron)
 valóságos dokumentumot kiragad és címet ad neki
Groteszk látásmód
Egy esztétikai minőség, a torzat, a csúnyát összeötvözi a nevetséges elemekkel, s így kényszeredett
nevetés lesz belőle.
nagyon zárt világban képzelhető csak el, az életrehívója az elidegenedés, közeli rokona az abszurd.
XX. századi látásmód, a világ érthetetlensége miatt legyen az irodalom is ilyen.
39
Novellaelemzések
Arról, hogy mi a groteszk
 fontos jelentősége van, ki van emelve a kötet elején
 nem egy hagyományos definíció, hanem világlátás bemutatása
 keretes szerkezetű
 szokatlan szemszögből tekinti a hétköznapi dolgokat
 tárgyszerű marad, csak más a szemszög
 új információk, amiket észre sem vettünk
 az új szemszög cselekvésre ösztönöz
 abszurd leírja minden milyen rossz, a groteszk viszont cselekvésre ösztönöz
Legmerészebb álmaink is megvalósíthatók

 főszereplő Feri
 gyáva, túl óvatos (fél a kutyáktól, szúnyogcsípéstől)
 nem normális
o tökéletesen ideologizálja, megmagyarázza nézeteit
o ezt figurázza ki Örkény
 a szocializmus abszurd megvalósítása
 el lehet fogadni, rokonszenves különc
40
14. Kortárs irodalom, Szabó Magda: Az ajtó
Posztmodern stílus
 Romantika után nincs egységes korstílus
 egy művész több stílusirányzatban is alkot
 modern kor három stílusirányzata:
o klasszikus modern (realizmus)
o késő modern (20. század első fele)
o posztmodern (20. század második fele, napjaink)
 1960-as években posztmodern fordulat
 meghatározó regények ekkor jelennek meg
 asszimetria (szerkesztés, elbeszélés)
 alinearitás (megtöri a történetet, nézőpont-, síkváltások)
 elfordul a politikától
 író önmagába fordul (saját belső én)
 önmegismerés fontos
 fontos a nyelv
 földrajzi tekintetben fontossá válnak területek (Julio Cortazár – argentin, Bohamil Hrabal –
cseh)
Posztmodern stílus Magyarországon

 1980-as években jön a változás
 Eszterházy Péter: Termelési regény (1979)
 Szabó Magda: Régimódi történet (1977)
o vendégszövegek
o terek, idősíkok váltakozása
 térbeli váltás: egy szövegen belül hirtelen, vagy némi átvezetéssel, két szövegrész között tér
és/vagy időviszonyokat érzékelünk
 komolyabb koncentrációt igényel az olvasótól
Szabó Magda életrajza

 posztmodern stílus első képvieslője
 Debrecenben született
 iskolában felfedezik érzékét az irodalomhoz
 Debreceni Egyetem után tanárként dolgozik
 1945-től Budapesten él
 Új Hold kör
 1947: Bárány; 1949: Vissza az emberig
 1949-ben visszavonják tőle a Baumgarten-díjat
 1949-58: Nem jelenhetett meg → gyermekirodalom
 legtöbbet fordított magyar író
 József Attila díj, Kossuth-díj, Déry-díj, Neme Nagy Ágnes díj, Femina díj
Az ajtó
 1987-ben keletkezett
41
 önéletrajzi ihletésű regény

 legismertebb műve Szabó Magdának
 külföldön is ismert
 ezért kapja a Femina díjat
A két főszereplő összehasonlítása

Szeredás Emerenc Írónő
 öntörvényű, makacs  érzékeny
 hihetetlen munkabírás  művelt, okos, olvasott
 a környék mozgatórugója  intellektuális
 titokzatos  a világ megérthető
 annyit beszél amennyit kell  tiszteli a hagyományokat
 tisztában van saját érdemeivel  fegyelmezi magát
 értelmiségellenes, egyházellenes  öntudatos
 ha valakit megszeret, bármire képes érte  vitákban alulmarad
 önzetlenül segít  nem ő irányít, felborul a cseléd-úrnő
 érzékeny viszony
 ösztönös tudás, tapasztalatokból  érzelmek belekeveredése
 vitáknál, fordulatoknál győztes  anya-lánya viszony
 „Maga volt neki a szeme fénye lánya […],
de maga csak azt látta, hogy elcsalta
meg eltiltotta a kutyát, azt már nem
vette észre, hogy magának meg ő lett
Violává.”
ajtónyitás: segítsen neki az írónő a halálban, a méltósággal meghalásban.
„Minden embernek csak egy olyan valaki jut az életben, akinek a nevét elkiálthatja a halál
pillanatában.”
Amikor tényleg szüksége lenne rá, nincs ott, ebből adódik a tragédia és ezzel elárulja Emerencet!
„Tanulja meg ne szeressen senkit […], mert rajta veszít.”
A szeretet feltétel nélküli és tettekben nyilvánul meg.
Az ajtó szimbólum
ajtó: átmenet két dolog/jelenség között, elválaszt, mindkét oldalról nyitható, csukható és zárható.
Átjárást, kommunikációt tesz lehetővé vagy lehetetlenné.
A regényben: halál ajtaja, valós ajtó, lélek ajtaja, rémálmában megjelenő ajtó, szeretet ajtaja
42
15. Kis ember alakja az orosz realizmusban
Realizmus
 19. század
 a romantika az utolsó egységes korstílus
 stílusirányzat
 romantikával párhuzamosan jelentkezik
 átfogó képet akar adni a társadalomról
 hibák és ellentmondások
 tipizál
 uralkodó műfajok: regény, novella
 szereplők lelki világának bemutatására is törekszik
 a francia (Flaubert: Bovaryné, Balzac: Goriot apó, Stendhal) és orosz (Gogol, Tolsztoj, Csehov,
Dosztojevszkij) realizmus jelentős
Az orosz realizmus
 Oroszországban feudális viszonyok
 gazdasági elmaradás
 cári önkényuralom, birokratizmus
 vidéki lét sivársága
 elnyomott kisemberek nyomorúsága
 szegény ember a főhős
 sivár, cél nélküli élet teszi tönkre a hivatalnokokat
 azt mutatja be, hogyan nem szabad élni!
 felesleges ember (Anyegin is ilyen volt)
o képtelen a boldogságra, cél nélküli
 Gogol: Köpönyeg (kis ember nyomorúsága)
 Tolsztoj: Ivan Iljics halála (sivár, egyhangú, hivatalnoki lét)
Gogol: Köpönyeg
 kis ember irodalom Gogolra jellemző
 Akakij Akakijevics: hivatalnok, sivár, egyhangú, gépszerű élet
 nem tud, nem is akar változtatni: lelki torzság
 varrat egy köpönyeget, ellopják, visszajár kísérteni
 kicsinyes életcél (varratni egy köpönyeget)
 indokolatlan rákészülés (többször is elmegy a szabóhoz)
 groteszk, szélsőség
 társadalmi viszonyok eltúlzása
o Akakij Akakijevics alakja
o tekintélyes úr alakja
o köpönyeg miatti buli
 tekintélyes személy megkérdőjelezi a hivatalnokot, ezzel az életét, és ebbe belehal Akakij
Akakijevics
 szörnyű birokratikus rendszer
43
 szánalomra méltó személy, sajnálja őt az író
Tolsztoj: Ivan Iljics halála

 hogyan nem szabad élni!
 felismerés, megpróbál változtatni a sorsán
 főhős egy hivatalnok
o másoknak kell megfelelni egész életében
 in medias res kezdés: hogyan vélekednek róla?
o nem érdekli senkit
o ranglétrán feljebb lehet lépni, plusz pénz a feleségnek
 középszerű életének bemutatása
 baleset az ablakkilinccsel, beteg lesz
 családtagjai nem foglalkoznak vele
 Geraszim törődik vele
 testi fájdalom mellett megvilágosodás: értelmetlen, hazug, üres élet
 3 napos vívódás, halála előtt jön rá, hogy kellett volna élnie
 megváltás, nyugodtan távozik, megtalálja a kiutat
 „Soha sem késő”
44
16. Görög eposzok (Iliász, Odüsszeia)
Eposz
Kötött formájú, nagyepikai mű, amely egy egész nép sorsát érintő eseményt ír le. Főhőse mindig
kivételes képességű ember, akit természetfölötti erők is támogatnak harcában.
Eposzi kellékek:
 fohász vagy segélykérés (invokáció)
 témamegjelölés (propozíció)
 in medias res – kezdet (a dolgok közepébe vágva)
 seregszemle (enumeráció)
 részletezett csatajelenetek
 állandó jelzők (bagolyszemű Pallasz, leleményes Odüsszeusz)
 epizódok
 isteni beavatkozás (deus ex machina)
 epikus hasonlatok
 időmértékes verselés (hexameter, 6 versláb)
Homéroszi kérdés
Nem valószínű, hogy a két eposz szerzője ugyanaz a személy, mert a két mű szerkezete,
embereszménye, világképe közti különbségekből arra lehet következtetni, hogy a művek keletkezési
ideje között legalább 100 év telt el, tehát a szerző nem lehet azonos.
Az Iliász és Odüsszeia bemutatása és összehasonlítása

Iliász Odüsszeia
írója Homérosz ?
keletkezése i. e. 8. század i. e. 8. század (később, mint az Iliász)
főhős Akhilleusz, egyben az Iliász Odüsszeusz
embereszménye, az akkori kor leleményesség, ügyesség jellemzi,
embereszménye is mindent meg akar ismerni, kiáll a
hős, katonáskodás, csatában akar társaiért, mesterségeket tanul
meghalni
téma Tóraji háború (utolsó 52 napja) Odüsszeusz hazajutása Trója után
istenek szerepe mindent ők irányítanak, csaták az ember önmaga alakítja sorsát,
részesei istenek emberi alakban segítő
szándékkal jelennek meg
verselése hexameter
felépítés 24 ének
fordítója Devecsery Gábor
45
17. William Shakespeare: Rómeó és Júlia
1. A reneszánsz és jellemző vonásai:

A reneszánsz (franciául „renaissance” újjászületés ) a XIV-XVI századot felölelő európai
kultúrtörténeti korszak neve, mely az antik kultúra újjászületésére utal. Vasari olasz
művészettörténész használja először ezt a kifejezést a korstílus megnevezésére.
Kiindulópontja Firenze, mely a Medici család uralkodása alatt legelsőként vált önálló
városköztársasággá, majd a kereskedelem és a kézműipar fejlődésével több olasz városállamban is
megerősödött a polgárság, mely új sajátos életforma és világszemlélet kialakulásához vezetett.
Eszmerendszerére jellemző:
 a kultúra elvilágiasodása, a földi élet élvezete, a boldogság keresése – újra felfedezik az
emberi érzések, a szerelem, az emberi test és a természet szépségét
 fontosak lesznek az emberi kapcsolatok : a barátság, a család és a haza is
 megnő a szellem és a művészet tisztelete, a racionalitás és a szépségkultusz egymás mellett
virágzik-felértékelődik az egyéniség, az indivíduum, ki egyéni céljait követi, nagyra törő, nem
egyszer gátlástalan, végletes szenvedélye kuralják, az embert önértékeinek tudata vezérli,
önrendelkezési és cselekvési szabadsághoz jut. Mindezen életelvek megtalálhatók már az
antik kultúrában, melynek felelevenítésére újraértékelésére törekedtek - fontossá vált a
klasszikus műveltség.
 A kutató, felfedező szenvedély, a tudós magatartása vezetett a tengeri felfedezéshez, az
anatómia, a boncolás gyakorlata az orvostudomány fejlődéséhez, a csillagászat terén
Kopernikusz, Kepler, Galilei neve méltók említésre.
 Megnő a hírnév vonzereje, az irodalmi alkotók a görög-római klasszikusokra utalnak
műveikben
 Erre a korszakra tehető a nemzeti nyelvek megjelenése a tudomány, ill. a művészetek terén.
Miután Gutenberg feltalálta a könyvnyomtatást, megnyílt az út a kultúra és az irodalom
nagyobb méretű terjedésére. Luther, Galilei, Descartes már anyanyelvén szólt híveihez
olvasóihoz.
 A reneszánsz ideológia vezéreszméje az emberközpontúság, humanizmus (latinul:
humanitas) lett, mely nem azonos a szó mai jótékonyságra utaló jelentésével. Akkoriban ez a
műveltséget tekintette az emberi minőség fokmérőjének. A latin nyelvű írások az
ókeresztény írások és a Biblia tudós vizsgálata vezetett az újraértékelő és megtisztító
törekvésekhez a vallási élet során is. Az így keletkezett vallásújító mozgalom a reformáció.
2. William Shakespeare pályaképe a reneszánsz Anglia tükrében

Élete:
William Shakespeare 1564-ben született Stratford-upon-Avon-ban, a nemesi származású Mary Arden
és a kesztyűkészítő, majd vegyeskereskedésből élő John Shakespeare nyolc gyermekének egyikeként.
Apja nagy gonddal taníttatta, de arra nem volt pénze, hogy egyetemre küldje.
18 éves korában nőül vette a nála 8 évvel idősebb Ann Hathawayt, három gyermekük született.
Talán a megélhetési gondok, talán azért, mert vadorzáson érték, késztette arra, hogy 5 évi otthon
töltött év után csatlakozzon egy vándorló társulathoz, mely a drámaélet központjába, Londonba
46
tartott. Ott először színészként, majd színpadi szerzőként tevékenykedett. 3 évvel Londonba
érkezése után Titus Andronicus c. darabjával átütő sikert aratott. A Globe Színház építésében már
tőkepénzesként is részt vállalt. Telkeket és házat vesz Stratfordban, apjának nemességet vásárolt. A
Globe Színház 1613-ban történt leégése után visszavonult Stratfordba.1616-ban érte a halál.
Művei:
 37 színművet, 154 szonettet és 2 elbeszélő költeményt írt.
 Műveinek többféle felosztása létezik:
 1594-ig a kísérletezés korszaka
 1595-1600 között írja királydrámáit:II. Richard, III Richard, IV-VIII Henrikvígjátékai:
Makrancos hölgy, Sok hűhó semmiért,Szentivánéji álom, Vízkereszt vagy amit akartok
 1601-1608 tragédiák kora: Hamlet, Othello, Lear király, Rómeó és Júlia.
 1608-1611 regényes színművek: Vihar, Téli rege
 Nevéhez fűződik a Shakespeare-i szonett, mely tagolatlan, 14 sorból álló költemény,
rímképlete ABABCDCDEFEFGG, az utolsó két sor a couplet, az összefoglalás.
 Leghíresebb a LXXV., mely a szerelmi érzés teljes bemutatása.
3. A színjátszás Shakespeare korában

I. Erzsébet uralkodásának kora az az időszak, mikor Anglia európai politikai és kereskedelmi
nagyhatalommá vált. Az ipar és kereskedelem fejlődése átalakította a társadalmat, a kialakult
polgárság nem került szembe az előjogait féltő nemességgel.
A szilárd politikai rend kedvezett a művészetek, a színjátszás fellendülésének is, bár a korabeli
színtársulatok csak a városfalakon kívül építhettek fel 6 vagy 8 szögű színházakat, ahol a színpad
kötényszerűen benyúlt az álló közönség közé. Középen a függönnyel zárt helyiségben játszottak a
szoba, illetve a börtönjeleneteket, míg az előtérben a szabadtéri jelenetek kerültek a színpadra. A
szoba fölött ácsolt torony magaslott az erkély vagy várjelenetek színhelyéül. A színpad fedett volt, az
égi jelenetek színhelye, a süllyesztő pedig a pokolbeli hely volt. A fedetlen földszinti nézőtéren álltak
a 2 pennyt fizetők, a gazdagabb nézők a körben elhelyezkedő emeleti nézőtéren ültek.
A darabok délután 2 órától kezdődtek és 4-5 órán át szünet nélkül folytak. Díszletek nem lévén a
darab adott útbaigazítást a helyszínről és egyéb változásokról. A női szerepeket serdülő fiúk
játszották, hiszen a kor erkölcsei szerint nem lett volna illő nőnek színpadra lépnie.
A névtelenség homályából előlépő színpadi szerzők darabjaikat megélhetési forrásként, egymással a

hírnévért is versengve írtak. A közönség különböző társadalmi rétegeinek is eleget kívántak tenni.
4. A reneszánsz jellemző vonásai Shakespeare Rómeó és Júlia c.

drámájában.
1.) A mű 1594-95 között keletkezett, s témája már nem a vallásos ismeretterjesztés volt, mint a
középkori misztérium-drámákban, hanem az emberi érzések közül a szerelem áll a mű
középpontjában, a reneszánsz által felfedezett és hirdetett testi-lelki viszony. Új elem, hogy itt hitvesi
szerelemről és boldogságkeresésről van szó, ami a középkorban addig ismeretlen volt, hisz a
házasságkötés a családok közötti megegyezésen alapult. A fiatalok szembekerülnek a régi
erkölcsökkel, önkéntelenül is a reneszánsz jellegű szabadságvágy hordozói, hősei lesznek.
47
2.) Így jutunk el az egyén, az individuum személyes választási szabadságának bemutatásáig; mely
ellentétben áll a középkori erkölcsi felfogás korlátaival. Ez adja a dráma feszültségét és
alapkonfliktusát.
3.) Az alkotás három nap alatt egy emberéletnyi tapasztalatot megélő fiatal szerelmespár történetét
mutatja be két ellenségeskedő család küzdelmén keresztül, melyben a pár tagjai a két egymással
szemben álló család sarjai. Ebből következik a mű tragikus kimenetele.A viszály nevetséges
ábrázolása realista (a két szolga, majd a két hálóruhás családfő csetepatéja a darab elején), mely
szintén a reneszánsz sajátja.
4.) A műben az emberellenes hagyomány és az egészséges lázadás csap össze úgy, ahogyan azt az
ókori tragédiákban is tapasztalhattuk. A hősök itt is elbuknak.A mű szerkezete:
 Expozíció: Rómeó el akarja felejteni szerelmét, Rózát

 Bonyodalom: Rómeó és Júlia találkoznak a bálon
 Cselekmény kibontakozása: házasságot kötnek, újra fellángol a viszály a két család között
 Tetőpont: Rómeó megöli Tybaltot párbajban, ezért Verona hercege száműzi .
A megoldást késlelteti Lőrinc barát levele, Júlia tetszhalála
Megoldás: A két fiatal halála, a két család megbékélése.
5.) A darabban fontos szerepet játszanak a véletlenek, melyek már sorsszerűen a tragikus végkifejlet
felé sodorják az eseményeket.
-Rómeó véletlenül értesül a bálról, mivel Capulet szolgája nem tud olvasni, és őt kéri meg, hogy
olvassa fel neki a meghívottak névsorát, melyen Rozália neve is szerepel, ki Capulet rokona. Így
Rozália miatt megy a bálba és Júliára talál. “Vak volt szívem ; ellenség rabja lett!”
-Mercutio halála is a véletlennek köszönhető: ha Rómeó nem áll a vívók közé, hogy békét teremtsen,
akkor -Tybalt kardját kivédhette volna Mercutio, de így halálos sebet kapott. Rómeó rákényszerül,
hogy barátja halálát megbosszulja, mely Tybalt halálához vezet, a herceg száműzi Mantovába.
-A véletlen hiusítja meg Lőrinc barát tervét is. A pestis járvány miatti vesztegzár feltartja Lőrinc barát
levelének hírvivőjét, így Rómeó nem értesül a tervről, csak Júlia halálhírére szökik vissza.
-Tragikus véletlen okozza a szerelmesek végső tragédiáját is. Júlia később ébred a tetszhalálból,
Rómeó akkorra már felhajtotta a mérget.
6.) Reneszánsz vonás a műben a szerelem érzéki ábrázolása. Shakespeare természeti képeket is
alkalmaz (például a 2. felvonás erkélyjelenete vagy a titkos esküvő utáni nászéjszaka leírása.)
7.) Az antik mitológia szereplői is helyet kapnak a darabban: Maab királynő,Zeusz, Vénusz, Héra,
Dido, Ámor stb., mely a szerző és szereplői klasszikus műveltségére utal, mely a reneszánsszal
összekapcsolódó humanista vonás . Jellemző még a drámára a párhuzamos szerkesztési mód, mely a
régi és az új erkölcsi rend ütköztetésére szolgál.
8.) Előkerül a műben a reneszánsz természetfilozófia, melyet Lőrinc barát képvisel. Jól ismeri a
természeti törvényeket, s ennek alapján vélekedik az erkölcsről is. Rámutat az emberi lélekben és a
48
természeti erőkben lakó kettősségre. Dualista gondolkodásmódjával a reneszánsz azon elvének

képviselője, mely szerint a természet mindent kiegyenlít, harmóniát, békét teremt.
„ E kis virágszál gyenge levele /Méreggel és balzsammal van tele”
„Két ellenséges király táboroz, /Emberben, fűben a Jó és a Rossz.”
Az alkotás reneszánszjellemzői közé tartozik még a tragikum megoldásának módja: a

természettudományok segítségével létrehozott méreg (Rómeóé) és a tetszhalált okozó szer (Júliáé).
9.) Újdonság a drámában, hogy szakít az arisztotelészi hármas egység elvével, sokkal lazább és
kötetlenebb a szerkezete. Mivel a korabeli műveknek széles közönséget kellett kielégíteniük, ezért a
legszélsőségesebb elemeket keverték egybe, a mesét a valósággal, a verset a prózával, a halálvágyat
az élet örömeivel. A drámaírás közönségkiszolgáló iparággá vált. A Rómeó és Júliában is megjelenik a
választékosság a költőiség, az erotikával telített, szójátékokkal sziporkázó beszéd, a véres, mozgalmas
események és a filozofikus gondolatok leírása. A dráma mai felvonásait megelőző prológusokat a
reneszánsz szonett formájában írta a szerző. Ez a forma érvényesül a lírai szerelmi monológokban is .
Fontos elem,hogy a drámát Shakespeare anyanyelvén, azaz angolul írta az akkor elterjedt rímtelen
ötöd-és hatodfeles jambusokból álló blank verse-ben.
10.)Szintén reneszánsz vonás a szereplők sokszínűsége és egyedisége.
Rómeót Rozália iránti viszonzatlan szerelme miatti borongós érzés (petrarkizmus) járja át, amikor
megismerjük, ám ez csak egy reneszánsz póz, melyet az igazi szerelem elsöpör. Végletes érzelmek
fűtik, csak egy darabig képes józan ésszel kerülni a viszályt, lelkiismeret-furdalása, szégyenérzete
elragadja, s párbajban megöli Tybaltot, majd tettére rádöbbenve összeroppan. Száműzetésekor
kétségbe esik. Végső cselekedeteit-visszatértét, öngyilkosságát-elszántság és a végletes nagy
szenvedély okozta indulat vezérli.
Júlia Rómeóhoz hasonlóan szintén az új erkölcsi felfogás képviselője, aki szabadságvágyát követve
maga választ párt magának, ezért hajlandó nagy árat fizetni. Fiatal, 14 éves, de sokkal érettebb, mint
Rómeó. Kapcsolatuk sorsát is inkább ő irányítja . Amikor megtudja, hogy Rómeó egy Montague sarj,
megdöbben, és kétségek gyötrik, melyeket legyőz. Júliát a szerelem érleli felnőtté. Racionális
gondolkodása, mely ellenpontja Rómeó hevességének, már az erkélyjelenetben is kitűnik. Csupa
praktikus kérdéssel bombázza Rómeót gyors, határozott, gyakorlatias: „Mikor lesz az esküvőnk?” „…
a dajkát hánykor küldjem?” Tybalt halálakor csap benne össze a kétfajta hűség, azonban végül
megtagadja családját, és férje, Rómeó mellé áll. Szerelméért mindent vállal, még a halált is.
Mercutio: A herceg nemes rokona, Rómeó barátja. Szellemes ember, aki józan ítéletű, de
önfeláldozásban nem ismer mértéket. Végletes érzelmi kitörése okozta halálát is. Az ő halála váltja ki
Tybalt megölését.
Dajka: az ő alakja oldja a mű feszültségét, nyers természetesség, naiv jókedv, szószátyárság jellemzi.
Júlia érdekét kívánja szolgálni, amikor a szülőkkel szembeszáll a lány védelmében, vagy amikor a
Parisszal való házasságra próbálja meg rávenni őt.
Lőrinc barát alakja, csakúgy, mint a dajkáé, inkább vígjátékba illő. Tragédiában való szerepeltetésük
új, realista vonás. Lőrinc barát szerzetes, a tudományos nézetek képviselője a műben, a természet
49
titkait kutatja. Filozófiai tartalmú monológjaiból az akkori, már említett dualista felfogás kap hangot.
Jó lélekismerő ,megértő. Igyekszik segíteni a fiataloknak a régi feudális renddel szemben, de ahhoz
már nem elég bátor, hogy Júlia apja elé álljon, és felfedje az igazságot. Azért segít a fiatalok házassági
tervének megvalósításában, mert reméli, hogy a két ellenségeskedő család így végre összebékül.
A herceg: Ő az, aki az összetűzések felett áll és igazságot tesz. Békét akar elérni, az emberi életet
védi, de eszközei (erőszak) a középkorhoz kötöttek. Képes egyéni sérelmeit (Mercutio halála) a
háttérbe szorítani a közösség érdekeiért, és önmagát is hibáztatja a történtekért. Alakja a reneszánsz
drámákra jellemző, mellyel a művész célja, hogy az uralkodó jóindulatát elnyerje. A mű reneszánsz
figurái után a középkori életeszményt vallók a következők:
Montague: A család feje, Rómeó apja. Kevésbé ellenséges, mint riválisa, fia és felesége halála után ő
nyújt békejobbot.
Capulet: A másik család feje, veronai patrícius, Júlia apja. Elvben hajlik arra, hogy leánya szabad
akaratából válasszon társat magának, Paris leánykérésekor így felel:”Elsősorban leányom dönt, nem
én.” Leányával szemben azonban már kegyetlen zsarnok, kitagadással fenyegeti, ha nem megy nőül a
grófhoz. A vagyonszempontú érzelemmentes házasság híve, ahol a leánynak nincs beleszólása sorsa
alakulásában. Leánya halálát is könnyedén fogadja.
Capuletné szintén csak kiárulni szeretné lányát, az ő felfogása is a középkori nézeteket tükrözi.
Tybalt: A Capulet családhoz tartozik, ő az egyedüli, aki az engesztelhetetlen dühöt képviseli, és szítja
a családok között. A bosszúvágy középkori elvét képviseli, halála értelmetlen. A párbaj az
önbíráskodás eszköze.
Paris: Nemes, a herceg rokona, aki feleségül kívánja venni Júliát, de ezt nem vele, hanem az apjával
beszéli meg. Előkelő, vonzó, művelt de túl akaratos és nem egyenek, kivár, helyezkedik, az apjának
akar tetszeni elsősorban, indítékaüzletszerű.
A művet Mészöly Dezső fordításából idéztem.(egyéb Shakespeare fordítók pl.: Arany János- Hamlet,
dánkirályfi ‚Vörösmarty Mihály- Julius Caesar, Vörösmarty Mihály- Lear király, Szabó Lőrinc- Machbe
50
18. Madách Imre: Az ember tragédiája
Élete
Madách Imre (Alsósztregova, 1823. január 20. – Alsósztregova, 1864. október 5.) - magyar költő, író,
ügyvéd, politikus. - Gyermekkorát szüleinek kastélyában töltötte külön nevelők vezetésével. Félénk,
magányos, törékeny alkat volt, élete végéig sokat betegeskedett. - Tanulmányait magánúton végezte,
vizsgáit a váci piarista gimnáziumban tette le 1829 és 1837 között. A pesti egyetemen az első két
szemeszterben bölcsészetet, majd a harmadiktól jogot hallgatott. - 1845. július 20-án feleségül vette
Fráter Erzsébetet. Gyermekei: Jolán, Aladár és Anna Borbála. - Kossuth titkárának bujtatása miatt
börtönbe került, de végül felmentették. Elvált feleségétől. - 1862-ben a Kisfaludy Társaság, majd egy
évre rá az Akadémia is tagjai sorába választotta.
Az ember tragédiája
Az ember tragédiája a magyar irodalom és drámaírás kiemelkedő műve, Madách Imre legismertebb
alkotása. Az mű sokakat felzaklató kérdései azóta is életben tartják a költeményt, számos kortárs
feldolgozása létezik a darabnak A születésétől eltelt majdnem százötven évben a Tragédia egyfajta
szimbólumává vált a magyar drámaírásnak, talán a legtöbbször színpadra állított költemény
Magyarországon. - -1859 februárjában kezdte el írni az Ember tragédiáját és 1860 márciusában
fejezte be, 1862-ben jelent meg először nyomtatásban. - Forrásai: Madách lelki, világnézeti válsága,
családi személyes sorscsapások, a kor természettudományos nézetei elbizonytalanították - Célja az
volt, hogy egy műben írja le az emberiség történelmét - Az emberiség nagy problémáit öleli fel -
Műfaja: emberiség költemény, lírai dráma, világdráma (Goethe: Faust, Byron: Káin és Ábel) - Nem
tanít, hanem kérdez - Nem a tipikus magyar gondolatokat hordozza, hanem az európai civilizáció
nevében szólal meg - Arany János közel 200 korrekciót végez a művön - A Tragédiát 1883.
szeptember 21-én színpadra állították a Nemzeti Színházban - Madách véleménye szerint az emberi
történelmet nagy eszmék irányítják. Szerinte egy-egy eszme megjelenik, kibontakozik, de
megvalósulása során eltorzul, embertelenné válik, s ebből az ellentétből egy új eszme születik.
(Hegeli triáda) Tehát nem a történelmet, hanem a korban uralkodó eszmék sorsát mutatja be.
A szereplők
A szereplők, mind allegorikus alakok -4 főangyal közül Lucifer a lázadás, a tagadás szelleme. -
Kétségbevonja a teremtés értelmezését. Megkapja a tudás és a halhatatlanság fáját. -A legokosabb a
műben, a hideg értelem megtestesítője, végzete a szüntelen bukás. -Álmot bocsát Ádámra és egy
hatalmas utazásra invitálja(történelmi színek). -Ádám nemes eszméket képvisel, ő a küzdés -az
emberiség ősatyja, célja a tudás -„belülről láttatott alak” -Éva a szeretet -Övé a kiegyenlítő szerep a
sokoldalúságával -Ő menti meg Ádámot azzal, hogy gyermeket várà egy új élet indulását segíti elő A
tizenöt színből álló költemény első három színe (I. A mennyekben, II. A Paradicsomban, III. A
Paradicsomból kiűzetve) és az utolsó szín (XV. A Paradicsomból kiűzve) keretbe foglalják a köztük lévő
tizenegyet. Ezért az első három és az utolsó színre Keretszínekként szokás utálni. A 4-14. színek a
történeti színek. Ezek a költemény jelen idejéhez képest a jövőt mutatják be.A történelmi színek
alapkonfliktusa: az Ádám által képviselt eszmék és az eszméket megtagadó, elutasító kor közötti
összeütközés. Ádámban előbb megfogalmazódik egy nagy eszme, később csalódottan kényszerül
elfordulni az eszme megvalósulásától, de csalódása is egy-egy új eszme forrásává, kiindulópontjává
válik. Egy-egy színben vagy a csalódás megy át bizakodásba vagy a bizakodás csalódásba.
51
IV. szín – Egyiptom

(Alapkérdés: milliók egy miatt?) Ádám ifjú fáraó, minden hatalom az övé. Lucifer a minisztere. Ádám
Mégsem boldog, mert mindezt nem magának köszönheti. Csak az vigasztalja, hogy meglelte a valódi
nagysághoz vezető utat, mely nevét évezredekre hirdetni fogja: s ezek a piramisok. Ez mégsem
boldogítja igazán, csak a dicsőségre vágyik. A trón magasából nem hallja a nép fájdalmas sikolyát,
erre csak Éva teszi érzékennyé. Éva szerelmének hatására értelmetlennek találja az öncélú
dicsőséget. Megszünteti zsarnoki hatalmát, felszabadítja a népet. A szín végén Ádámban megszületik
a szabadság-eszme, egy olyan szabad állam vágya, ahol minden ember egyenlő.
V. szín – Athén
(Alapkérdés: egy milliók miatt?) Az athéni szín a szabadság-eszme, az egyenlőség kiábrándító
megvalósulásával taszítja Ádámot (Miltiádész) csalódásba. Éva a felesége, Lucifer görög harcos. A
nép, az egyes ember szabad jogilag, de valójában - lelkileg - mégsem az: ki van szolgáltatva
jellemtelen demagógok kénye-kedvének. A demagógok által megvásárolt és félrevezetett tömeg
halálra ítéli szabadsága védelmezőjét, Miltiádészt. Ádám csalódásából menekülve a gyönyörben, a
hedonizmusban (az érzéki gyönyörök mértéktelen hajszolása) keres vigaszt.
VI.szín- Róma
Ádám-Sergiolus, Lucifer-Milo, Éva-Júlia, a kedvese. Éltető eszme híján a közösség széthullott,
lezüllött: kéjencek és kéjnők durva orgiájának lehetünk tanúi. Ádám is részt vesz benne kelletlenül, de
a bor és a kéj mámorában nem leli örömét. Nem találja meg a boldogságot. A római szín silány
züllöttségében Péter apostol szavaiban új eszme tűnik fel a kereszténység hitvallásaként: a szeretet
és a testvériség. Ezért az új tanért lelkesül újra Ádám. Hiába óvja a leendő kétségbeeséstől Lucifer.
Ádám új világot akar teremteni.
VII. szín – Konstantinápoly

Ádám-Tankréd, Lucifer- a fegyverhordozója, Éva-Izóra, apáca.A három ókori szín után a középkor
következik, s Konstantinápoly újabb csalódás színhelye lesz Ádám számára. Mint Tankréd, keresztes
lovagként győztesen érkezik meg a korai kereszténység egyik fővárosába, Bizáncba. Tapasztalnia kell,
hogy a felebaráti szeretet jelképéből „vérengző kereszt” lett. Egyetlen i betű miatt eretnekek ezreit
küldik tűzhalálba (a homousion - egylényegű - tana szerint Krisztus azonos Istennel, a homoiusion -
hasonló lényegű - szerint nem Isten, hanem ember, csupán hasonló Istenhez). A testvériség-eszme
eltorzult, Ádám csalódott, nem akar többé semmiért sem lelkesedni, csakis pihenni akar.
VIII. szín – Prága I.

A nyolcadik színben Ádám a kor elismert, híres csillagásza, Kepler. Bár nagy felfedező, mégis a
tudomány elárulására kényszerül: hogy megélhessen, horoszkópokat készít magas rangú
megrendelőinek. Éva szerepe ebben a színben a legösszetettebb. Müller Borbálaként gyengéd és
kacér, kicsapongó életet élő hölgy, akit Kepler ennek ellenére szeret. Eszme nélküli, közömbös világ,
akárcsak a római. Ádám itt csak szemlélődő, felfedező tudós. Kepler zseniális csillagász, de
tudományát el kell titkolnia. Ádám és Éva viszonya ebben a színben a legdrámaibb. Éva „csodás
kevercse rossz s nemesnek”, mégis vonzza Ádámot, eltéphetetlen kötelék fűzi hozzá, „mert a jó
sajátja, míg bűne a koré, mely szülte őt”.
IX. szín – Párizs

Az álomba merült Ádám Dantonként jelenik meg a francia forradalom napjaiban s legelső szavai:
„Egyenlőség, testvériség, szabadság!”. A korábban már külön-külön megszületett eszmék (szabadság,
52
egyenlőség Athénban, testvériség Rómában) most már együttesen öltenek testet. Hatásukra Ádám
újra cselekvő hős lesz, rendíthetetlen meggyőződéssel áll a nagy eszmék szolgálatába, a forradalmi
nép élére. Bár Lucifer (a bakó) ebben a színben is megjelenik, ezt az álmot nem ő irányítja. Éva két,
egymástól eltérő alakban szerepel itt: a büszke márkinő a szépség a költészet varázsát rejti magában,
s felkelti Dantonban is a tisztultabb érzelmeket; a durva forradalmárnő Évától borzongva fordul el.
Ádám sorsa ezúttal is a bukás, mégis lelkesülten ébred fel álmából. Ez az egyetlen szín, melyet nem a
csalódás, a kiábrándulás, hanem a bizakodás hangjai követnek. Szerkezetileg is elkülönül ez a szín a
többitől: álom az álomban. Így teszi lehetővé Madách a történeti színek következetességét: e szerint
ugyanis Ádámnak minden színből csalódottan kell távoznia.
X. szín - Prága II.

Az újra fellelkesült Ádám, Kepler szerepében hittel, bizalommal tekint a jövőbe: miután felvilágosítja
legjobb tanítványát a korabeli tudomány értéktelenségéről, újult erővel indul el abba az új világba,
mely szent eszméit megvalósítja.
XI. szín – London

A londoni szín már Madách jelenét mutatja be, a kapitalizmus korát. Ádám(polgár) itt sem aktív hős,
csupán szemlélődő, szemtanú. A Tower magasából bizakodva figyeli a nyüzsgést, a londoni vásárt,
közelről nézve azonban undorral fordul el tőle. A táncosok, koldusok, katonák, kéjhölgyek viselkedése
kiábrándítja. Csak a négy tanuló hazáért való lelkesedését tartja kedves látványnak e „lapos
világban”. De felnőve ezekből a gyerekekből lesznek azok a gyárosok, akiknek embertelen cinizmusa
felháborítja.Minden áruvá vált s csődbe jutottak az egyes életsorsok is. Éva alakja itt is eléggé
összetett. A nő „bűne” itt is a koré, mely a szerelmet áruvá aljasította, Éva mégis megőrizte
tisztaságát s lepereg róla a kor szennye.
XII. szín – Falanszter( Charles Fourier)

Ádám és Lucifer-látógatók, Éva-falanszternő. Ez a szín - az író jelenéhez viszonyítva - már a jövőbe
mutat. Ettől kezdve új kérdés lép a nagy eszmék helyébe: a determinizmus, vagyis a természeti
végzet és a szabad akarat kérdése. A tudomány célszerűsége uralkodik a falanszterben. Ez a
célszerűség azonban gátat szab az egyéniségnek, elpusztít minden szépséget és jóságot. Eltűnt a
család, tiltják az érzelmeket, a szerelem pedig a „múlt kísértete”. Az embereknek nincs nevük,
számokkal jelölik őket. Foglalkozásukat koponyaalkatuk (frenológia) alapján döntik el. Igaz,
megvalósult az egyenlőség és a testvériség: egyenruhát hordanak az emberek, senki sem éhezik, és
nem szenved anyagi hiányt. Nincsenek társadalmi különbségek, nincs erőszakszervezet, katonaság, s
a fegyverek ismeretlenek. Mégis boldogtalan, sőt embertelen világ ez: mindenkinek rossz. Ám
mindezt a megmaradás kényszere hozta létre, a természeti végzettel való szembeszegülés parancsa.
Ádám újra csalódott a tudomány rideg racionalista rendjében. El akar szakadni a földtől, annyi
veresége színhelyétől.
XIII. szín - Az űr
Ádám Lucifer segítségével az űrbe repül. Egyre magasabbra emelkedik, a természeti végzet elől
menekül. Elvágyódik a föld köréből, de vissza is sírja azt, fáj tőle elszakadnia. Tovább száguld fölfelé,
majd egy hirtelen sikoltással megmerevedik. Lucifer úgy gondolja, megdöntötte az Úr világát,
megsemmisítette az embert. Ádám a Föld szellemének hívó szavára újraéled. Lucifer mind
hatásosabb érvei ellenére is visszavágyódik a földre, s a küzdelmet választja annyi kiábrándító
veresége dacára is. Az űr-jelenet a Tragédia több fontos kérdésére ad választ- a maga módján. Ádám
a küzdelmet az élet s az ember lényegének tartja, a tétlen semmittevést, a közönyös belenyugvást
53
pedig a legnagyobb bűnnek. Ádám hite, idealizmusa nem törik meg: bármilyen hitvány is eszméje,
mégis lelkesítette, „előre vitte az embernemet”. Ez a Tragédia egyik lényeges üzenete.
XIV. szín - Eszkimó-világ

Az ember nem tudta legyőzni a természeti végzetet, a tudomány nem menthette meg a földi életet.
Az Egyenlítő táján valaha virult az élet, most már csak tengődik a lét: az ember állattá silányult,
erkölcsileg és fizikailag elkorcsosult. Ádámot Istennek hiszik, hozzá könyörögnek élelemért. Ádám
riadtan tekint szét, itt már nem születhetnek új eszmék. Vége az életnek, ez az emberi történelem
legutolsó, szégyenletes felvonása. Lucifer érvei meggyőzőek: az ember tehetetlen, sorsát nem
irányíthatja. Miután Ádám undorodva bontakozik ki Éva karjaiból, véget ér az álom.
XV. szín - A Paradicsomon kívül

Az álmából felébredt Ádám és Lucifer vitája folytatódik az utolsó színben is. Ádám a szabad akaratra
hivatkozik: csak tőle függ, hogy életét másképpen irányítsa. Lucifer ellenérvei lefegyverzők: az egyén
ugyan szabad, de az egész táj determinált, meghatározott törvények eszköze. Ádám végső
kétségbeesésében öngyilkos akar lenni. A kétségbeesés szirtfokáról most Éva anyasága szólítja vissza
az életbe. Ádám áldozata most már hiábavaló volna, halálával sem tudná megsemmisíteni az életet.
Megadja magát, s belátja, hogy a riasztó kétségek ellenére is vállalnia kell a küzdelmet. Újra kezd
reménykedni, kínzó kételyeire az Úrtól várja a választ: „Megy-é előbbre majdan fajzatom?”. Van-e cél
a világtörténelemben, létezik-e folytonos emberi előbbre jutás, haladás, vagy bizonyos pont után
hanyatlás következik. Ezek Ádám legfájóbb gondjai. Gyötrő kérdéseire nem kap egyértelmű választ.
Az Úr azzal nyugtatja, hogy küzdelmeiben végig mellette áll majd, s mellette áll majd Éva is, aki ma
szerelem, a költészet s az ifjúság vigasztaló volta fogja segíteni. A világ rendjében helye van
Lucifernek is. Ő az élesztő erő, kijózanító szerepe „szép és nemesnek új csírája lesz”. Ádám minden
kudarca után újra kezdi harcát. A szüntelen újrakezdésnek s a jobbért való küzdelemnek, a kudarcból
fölemelkedő hősiessége nemcsak Madách korában volt mozgósító erejű, hanem minden kor számára
érvényes tanulság.
54
19. Film és könyv összehasonlítása, Puskin: Anyegin
Film és könyv
Ahhoz, hogy elemezni tudjuk a film és az eredeti mű közötti kapcsolatokat, tudnunk kell, hogy
minden színrevitel egyfajta értelmezés is. A rendezőnek van egy bizonyos rendező szabadsága,
amivel változtathat az eredeti történeten. Fontos még, hogy mi kerül kiemelésre a filmben, akár
szöveggel, akár filmes eszközökkel, például világítás, ruházat, zene.
Anyegin keletkezése
Puskin az orosz realizmus egyik fontos írója, azonban sokkal fontosabb megemlítenünk, hogy ő az
első nyugaton is ismert orosz író. Az ő nevéhez köthető még az orosz irodalmi nyelv megalkotása is.
A mű 1823 és 1830 között íródott, azonban befejezetlen maradt. Ez nem probléma, mert a történet
így is teljes. Műfaja versesregény, ami a verses epikának a romantika korában kialakult műfaja, nem
pusztán versbe szedett történet, hanem lényeges szerephez jutnak a lírai elemek, az író személyes
érzelmei. A formailag Anyegin strófában íródott mű hiteles korrajzot ad a bálokról, az öltözködésről,
a vidéki szokásokról. Nagyon sok romantikus vonást vélhetünk felfedezni, mint például az erős
érzelmek, a váratlan események, a városból való kimenekülés, vidéki élet, Byron-i életérzés.
Anyegin egy önző életunt férfi, mondhatni egy Byroni hős orosz köntösben. Anyegin keresi a
boldogságot, de képtelen tenni érte. (felesleges ember)
Lenszkij a romantikus hőst testesíti meg. Költő, művészlélek, egy álomvilágban él. Annyiban hasonlít
Anyeginhez, hogy lelkesedik, de ő sem képes cselekedni.
Olga nem túl művelt, de csinos hölgy. Vidám női alak, azonban üresfejű.
Tartjana az orosz nőideál. Fő hobbija az olvasás és imádja a természetet. Olgának teljes ellentéte,
házasságon nem nagyon gondolkodik. Különc és szokatlan is, mivel Anyeginnel való kapcsolatában ő
kezdeményezett. Erkölcsileg megkérdőjelezhetetlen, mivel ő szerelmével szeretne házasodni és
férjéhez hűséges, ezért is nem tud változtatni sorsán.
Regény és a film összehasonlítása

Az amerikai film 1999-ben készült Martha Fiennes rendezésében. Fontos ismét megjegyeznünk, hogy
minden filmesítés egy értelmezés, tehát a filmben már Martha egy értelmezését kapjuk a regényről.
A filmben a romantikus vonások felerősödnek: érzelmes lassú zene, Tartjana rejtélyesen jelenik meg,
Tartjana fehér ruhában jól megvilágítva látható. Ezzel ellentétben Anyegin általában fekete ruhában
van és nincs megvilágítva. Az ellentét, mint romantikus vonás tehát megjelenik ilyenformán is a
filmben.
Anyegin a filmben kevésbé mondható bűnösnek a filmben, mint a regényben. Az Olgával való
kapcsolatot például a filmben Olga kezdeményezi, míg a regényben Anyegin kezdeményez, azért,
hogy bosszantsa Lenszkijt. A párbajnál is felfedezni vélhetünk különbségeket. A film sokkal nagyobb
hangsúlyt ad a párbaj szabálytalanságaira. A párbaj előtt a filmben Anyegin békülni szeretne, de a
regényben ilyenre nem kerül sor. A film zárójelenete egy hozzáadott jelenet a történethez, mikor is
Anyegin az erkélyen üldögél és Tartjana levelét várja.
55
A levelezés filmes eszközökkel való megoldása nagyon ötletes, mivel a levélből csak szavakat tudunk
meg (miért?, szerelem, szemek), mégis tudjuk, hogy egy szerelmes levélről van szó. A levelezésnél
fontos még a késleltetés is, mivel csak később tudjuk meg mi állt a levélben. Még egy eszköz a lassítás
is jellemzi a levelezést, amivel lelassítja a filmet, így mutatva, hogy milyen lassan telik Tartjana
számára az idő, amikor a válaszlevelet várja.
Egy másik filmes eszköz a folyosó és ajtó szimbóluma, amikor is Tartjana végigsétálva egy kis
folyosón, a 6 évvel későbbi „életébe nyit be”. Ekkor egy újabb különbséget tapasztalunk a regény és a
film között, mivel a filmben egy jó kiállású, katonatiszt Tartjana férje, még az eredeti történetben egy
öreg csúnya férfivel házasodott Tartjana.
További érdekesség, hogy a filmben Anyegin rajzolgat. A regényben erre nem történik külön utalás.
56
20. Regionális kultúra, Déry Tibor
Váci börtön és Déry

Az 1900-as évek politikai és ideológiai kavalkádjának számos áldozata volt. Magyarországon több ezer
ember került koncepciós per után börtönbe, és rengeteget kivégeztek. Mária Terézia nem is gondolta
volna, hogy mintegy 170 év múlva a jelenlegi váci börtönt ilyen szörnyűségek céljára fogják használni.
1777-től Mária Terézia rendelete alapján nemes ifjak oktatására szolgáló intézet volt. Büntetőintézeti
funkcióját az alapító okirat szerint 1854-ben kapta meg. A mai napig az épület büntetésvégrehajtási
intézetnek ad otthont. 1931-től rabkórház működött az intézetben, mely sokáig volt Magyarország
legmodernebb gyógyintézete. Az 1956-os forradalomban igen jelentős szerepet kapott. a legtöbb
politikai okból letartóztatott ember a váci fegyházban raboskodott. sok híre személyiség töltött
hosszú éveket a rácsok mögött, mint például Göncz Árpád, Mérei Ferenc, valamint Déry Tibor is.
Déry Tibor váci börtönélményeit, és ez idő alatti kapcsolattartását feleségével dolgozza fel egy
hangjáték, melynek szövegkönyve az 1991-ben megjelent Katedrális című, 2 számot megélő
folyóiratban jelent meg. Valóságos dokumentumokon, kortörténeti szövegeken alapul, ezért ez a
szöveg igazolja a kapcsolatot Déry Szerelem című novellája és életeseményi között.
Déry Tibor élete során igen jelentős szerepet játszott a politikai életben. Többször letartóztatták,
fogságba ejtették. 1957-ben 9 évnyi börtönbüntetésre ítélték, mert fellépett a Forradalmi Munkás-
Paraszt Kormány ellen.
1956-ban, 1 évvel bebörtönzése előtt megírta a Szerelem című novelláját. A novellát, és a valóságos
dokumentumokat összehasonlítva, ugyanaz történt bebörtönzése során, ugyanazokon az
eseményeken ment keresztül, mint ahogy azt megélte B. művében. Előre megírta sorsát.
Szerelem című novella

A Szerelem című novella klasszikus felépítésű, az elbeszélő harmadik személyű előadásban,
kronologikus sorrendben, kitérők nélkül adja elő az eseményeket. Semmi sem tereli el a lényegről
figyelmünket. Párbeszédtechnikája az ismétlésekkel, az ismétlésekben keletkező parányi
elmoccanásokkal, a hangulatváltások rezdüléseinek érzékeltetésével, az elhallgatások hajszálpontos
kimunkálásával fontos szerepet játszik abban, hogy az elbeszélés megrendítő, magas szintű esztétikai
hatást váltson ki az olvasóból. A szereplők súlyos hallgatásai, tanácstalan tőmondatai sokat elárulnak
azokról az emberekről, akik még nem tudják megérteni a közelmúlt konfliktusait, még nem képesek
tudatosan átélni helyzetüket, egyszerűen csak élik a maguk sorsát. Nemcsak B. nem érti, miért
csukták be, meg azt se, hogy miért engedik el - először hinni sem tudja, hogy valóban szabadlábra
helyezik –, a börtönőr, az őrmester sem tud többet, ők is rabok, egy ésszerűtlenül és érthetetlenül
működő hatalmi gépezet rabjai. Senki nem tud semmit, senki nem ért semmit. A zárójelenet rituális
jellegű mosdatása nemcsak az odaadó szeretet, az emberi együttérzés szép megnyilvánulása,
jelképes értelme is van: meg kell tisztulnunk, meg kell szabadulnunk a múlt gyötrelmeitől,
értelmetlen szenvedéseitől, hogy tovább tudjunk élni.
A mű műfaja novella. A mű egy átmenete a tárgyilagosság és líra között, mivel még az elején mindent
abszolút tárgyilagosan taglal Déry, a végére a mű abszolút líraivá válik a fürdetés jelenettel. Nincsen
pontos dátum meghatározva a műben, de tudjuk, hogy az 50-es években játszódik (társbérlő,
politikai foglyok, elvtársnő). A mű összesen néhány óra alatt játszódik, gyakorlatilag a főszereplő B.
57
hazajutását írja le. B.-nek a főszereplőnek nem tudjuk a nevét, de személyiségéről, kinézetéről sem
tudunk semmit, ami azért lehet, mert ez a történet akkoriban bárkivel megtörténhetett.
Az elbeszélés egyes szám harmadik személyben íródott. Az elbeszélő nem fűz megjegyzéseket a
történethez, csak a történéseket írja le objektívan. Három szakaszra osztható az elbeszélés: a
börtönből való távozásra, a hazaútra és a feleségével való találkozásra.
Az első részben a börtönben kezdődik a történet, ahonnan egyszer csak kiengedik B.-t. Amellett, hogy
nem közlik vele, miért tartóztatták le, illetve miért engedik ki, folyamatosan megalázzák őt, helyzete
teljesen kiszolgáltatott. A börtön elhagyása és a szabadulás, a villamos elérésekor válik biztossá.
A második rész a hazaút, ahol először villamossal közlekedik. A villamos út az életbe való visszatérést
szimbolizálja. Érzékszervei hirtelen „életre keltek”: minden színessé válik, „megszólalt körülötte a
világ”, illatokat érez. Itt egy egyszemélyes helyre ül le, mivel még nem képes kapcsolatteremtésre. A
következő a taxisofőrrel folytatott párbeszéd, ahol a sofőr kevés szóból is megérti, mivel mindenki
ismerte az akkori valós helyzetet. Az is kiderül, hogy B.-t politikai fogolyként börtönözték be. Az
utolsó szakaszt gyalog teszi meg, ahol fontos pillanat, amikor megnézi magát a tükörben, mivel itt
szembesül a múló idővel és önmagával. Tavasz van, ami a megújulást és újjászületést szimbolizálja.
A harmadik rész a hazaérkezés. Itt egyre idegesebb lesz, hogy családja hogy van, egyáltalán él-e még
felesége, fia. Az események lelassulnak, ezzel is késleltetve a végkifejletet. A lakására felérve
szembesül felesége megváltozott életével, azzal, hogy cselédszobában lakik a társbérlők miatt. A mű
csúcspontja a találkozás a feleségével, aki visszavárta őt. A mosdatás a megtisztulásnak, a múlt
lezárásának, a börtöni élmények elfelejtésének a szimbóluma.
58

GERINC!!!szobeli Erettsegi Magyar Irodalom 2011

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

GERINC!!!szobeli Erettsegi Magyar Irodalom 2011

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium

Szóbeli érettségi tételek:

1. Petőfi Sándor életműve (forradalmi, látomás-költészete)

c.) Az elismert költő

Nyugtalan volt, sokat utazott és borúlátás uralkodott rajta.

e.) Petőfi és a szabadság

Egy gondolat bánt engemet…

 saját történelmi szemléletét fejezi ki a vers

A XIX. század költői

2. Arany János balladaköltészete

1860-ban a Kisfaludy Társaság igazgatója lett, ’65-ben főtitkára.

1867-ben a Szent István-rend keresztjével tüntették ki.

1882-ben halt meg.

A magyar műballadát Arany emelte világirodalmi szintre. A balladák a legjobban szerkesztett

Arany balladáit 3 szempont szerint csoportosíthatjuk:

pl.: A varró lányok, Szőke Panni

b; Nagykőrös (1850-es évek)

pl.: Ágnes asszony, A walesi bárdok

c; Pest (1860-as évek)

d; Budapest (1877 körül)

2.: Téma szerint:

pl.: A hamis tanú, Tengeri hántás

pl.: Mátyás anyja, Szondi két apródja, V. László

pl.: Tetemre hívás, Éjféli párbaj

3.: Szerkezeti megoldás szerint:

pl.: A walesi bárdok, Zács Klára

pl.: Szondi két apródja, V. László

pl.: Ágnes asszony

3 szerkezeti egységre bonthatjuk:

 1-4. vsz.: patak partja

A lélektani folyamat mellett a műnek más értelmezései is vannak:

Ágnes meghasadt tudatállapotának időtlenségét érzékelteti az első versszak variációs ismétlése a mű

Az asszony tudatállapot-változását 3 pillérversszak jelöli ki:

A töredezett előadásmód ellenére az utalásokból megalkotható események egyértelművé teszik,

A szereplők vétsége nincs arányban a következmények tragikus súlyával. A bűn-bűnhődés oksági

A ballada míves megalkotottságát a strófaszerkezet és a ritmika mutatják. A A B B X B a rímképlete. A

Szondi két apródja

Az elbeszélő pontosan megjelöli a balladai cselekmény kezdetének idejét, utal az előzményekre, és 3

A 3 térbeli ponthoz 2 idősík kapcsolódik, Drégely romjához a múlt, a hegyoromhoz és a völgyhöz a

A vers Drégely 1552-es török ostromát mutatja be.

A szolga közbevágásai jelenetekre tagolják a történetet:

 Márton pap követsége

3. Ady Endre szerelmi költészete

A Lédával a bálban c. versben is baljós, szomorú hangulat uralkodik, az ifjúság, a szerelem

4. Babits Mihály: Jónás könyve

Összehasonlítás a bibliai művel

Komikus és szánalmas figura lenn a hajófenéken, meggyötörten és elcsigázva a tengeri vihartól;

mert vétkesek közt cinkos aki néma.

Atyjafiáért számot ad a testvér…

A költemény ironikus-komikus és patetikus hangnemének kettőssége végig jelen van a műhelyben.

A versforma is a tárgyhoz s a kettős hangnemhez alkalmazkodik: egyenetlen hosszúságú, páros rímű,

1939-ben függesztette költeményéhez a Jónás imáját, mely közvetlen líraiságában talán

5. Kosztolányi Dezső: Édes Anna

Édes Anna regény

 méltóságos úr, elvtárs

 nincs értelme az életének

 a 6. fejezetben jelenik csak meg, de betölti az egész regényt

 nem elemzi a lelki folyamatokat

 Jancsi tenyérbemászó, nincs tekintettel másokra

 Anna tökéletes cselédként nem mutatkozhat

6. József Attila utolsó vershármasa

Talán eltűnök hirtelen…

Íme, hát megleltem hazámat…