1.

) Fejlődési szakaszok Piaget szerint

Az értelmi fejlődés Piaget-féle szakaszainak matematikatanítási vonatkozásai, a mennyiségek

állandósulásának sorrendje, ideje
Piaget az 1950-es években kísérleti módszerekkel vizsgálta a gyermekek értelmi fejlődését.
Munkája nagy hatással volt a komplex matematikatanítási programra, ugyanis ez segítette a
tananyag kiválasztását, és az egyes tartalmak tanítási szintjének meghatározását.
Természetesen az életkori határok között nagy egyéni különbségek lehetnek, és sok esetben a
vizsgált tartalom is befolyásolja, hogy annak alapján melyik szakaszba soroljuk a gyermeket.
A Piaget által meghatározott szakaszok jellemzői:
 sorrendjük állandó
 egymásra épülnek (integratívak)
 a határaik nem élesek (minden szakasznak van előkészületi szintje, majd az egyensúly
létrejöttével befejezett szintje).
A fejlődési szakaszok áttekintése során azokra koncentrálunk, amelyeknek az alsó tagozatos
tanításban szerepe van (Piaget, Inhelder):
I. Érzékszervi, mozgásos (0-2 év)
Reflexek gyakorlása, szokások kialakulása, mozgásos cselekvési sémák használata jellemzi.
Tárgyak állandósulása.
II. Műveletek előtti szakasz (2-7 év):
1. Manipulálható tárgyakon végzett műveletek jellemzik.
Az előfogalmi gondolkodás (konkrét kísérletezés) fokozatosan szemléletes gondolkodássá
változik (képzetek kialakulása, ismert konkrét cselekvés múltbeli eredményének elmesélése,
jövőbeli eredményének előrejelzése).
2. Cenralizáció: egyszerre egy tulajdonságot tud megfigyelni, aszerint tud válogatni.
3. Irreverzibilitás: a cselekvéssort nem képes fordított irányba elvégezni.
4. Állandósul az „ugyanannyi”, az intuitív mennyiségi képzet.
Az iskolában 1. osztályban nagyon hamar szükség van azokra a képességekre, amelyek a
műveletek előtti szakasz befejezett szintjét jelentik, például a szemléletes gondolkodás
szükséges ahhoz, hogy a gyerekek észre vegyék, hogy a 3 autó, 3 ház, stb. képeken
ugyanannyi dolog van, közös tulajdonsága a darabszám, így a 3 darab fogalma kialakuljon.
Az „ugyanannyi” állandósulása hosszú folyamat, a különbségek nem rendezhetők az 1.
osztály elején erre rendelkezésre álló néhány hét alatt, így elengedhetetlen, hogy erre az
óvodában különös figyelmet fordítsanak. Ellenőrizhető az „ugyanannyi” állandósulása azzal
az egyszerű kísérlettel, hogy kirakunk a gyermek elé két sorba ugyanannyi piros és kék
korongot úgy, hogy a piros-kék párok egymás mellett legyenek. Megbeszéljük, hogy ekkor
ugyanannyi piros korong van, mint kék. Ezután a gyermek szeme láttára a kék korongok sorát
széthúzzuk, így a darabszám nem, csak a sor hossza változik. 4-5 éves gyermekek ekkor a
darabszámról a hosszúságra váltanak, és azt mondják, hogy több kék korong van, mint piros.
Ahhoz, hogy lássák azt, hogy a két darabszám ugyanannyi, szükséges, hogy a darabszám
függetlenedjen a megvalósulási formától, más mennyiségektől.
Több szempont egyidejű figyelembe vételére szükség van már az első összehasonlításoknál,
az első szöveges feladatoknál. A cselekvéssor megfordítása pedig a visszafelé számlálásban,
az összeadás, kivonás kapcsolatának felismerésében elengedhetetlen. Ez utóbbi képességek

1
 1.) Fejlődési szakaszok Piaget szerint

fejlettsége a 6. és 7. életév között nagymértékben fejlődik, így erre fokozottan oda kellene
figyelni az iskolaérettség megállapításakor.
III. Konkrét műveletek szakasza (7-11 év)
1. A konkretizmus belsővé vált konkrétsággá fejlődik, a gyermek képekkel,
gondolatban elképzelt dolgokkal, tevékenységekkel is képes foglalkozni. Ez teszi
lehetővé számára a számokkal végzett műveleteket a tárgyakkal való manipulálás
helyett.
2. Decentralizáció: több szempontra is képes egyidejűleg figyelni, ezáltal
összefüggéseket felismerni.
3. Reverzibilitás: képes cselekvéseket fordított irányban elvégezni, a tárgyakat
átrendezni.
4. Állandósul: szám, mennyiségek (hosszúság, tömeg, terület, idő)
Az iskolai kudarcok egyik oka lehet, hogy az ebben a szakaszban kialakuló képességek nagy
részét befejezett szinten várjuk el már az 1. osztályos tanulóktól. A tanulók nagy része
megfelelő szinten birtokában van ezeknek a képességeknek, viszont azok a tanulók, akik
pedig nem rendelkeznek ezekkel a képességekkel, sokszor csak hosszú évek alatt tudnának
erre a szintre fejlődni, akkorra viszont az iskolában menthetetlenül lemaradnak. Ez is mutatja
az óvodai matematikai fejlesztés óriási felelősségét.
IV. Formális műveletek szakasza (11 évtől)
1. Műveletek szimbólumokkal, érvelés, állításokkal, hipotézisekkel kapcsolatos
okfejtés képessége.
2. Többféle szempont szerinti osztályozás egyidejűleg, rendszerezés, nézőpontváltás.
3. Visszafelé következtetés.
4. Állandósul a térfogat, a mennyiségek aránya.
A legkésőbb állandósuló mennyiség a térfogat. Jellemző a kisebb gyermekekre a következő
kísérlet eredménye: két egyforma edényben ugyanannyi víz van, erről öntögetéssel
meggyőződünk. Ezután az egyik edényben levő vizet átöntjük egy magasabb edénybe a
gyermek szeme láttára. Azok, akikben a térfogat még nem állandósult, a magasabb edényben
levő víz mennyiségét gondolják többnek, ugyanis az alakzatot nézi, nem pedig az átalakítás
folyamatát.
Rendkívül fontos, hogy bár a szimbolikus gondolkodás előkészítésével foglalkozunk az alsó
tagozatban, nem szabad elvárni például szöveges feladatok szimbolikus, nyitott modellel való
modelljének felállítását. A túl korai absztrakció megfelelő tapasztalati alapozás nélkül olyan
szakadást idéz elő az absztrakciós folyamatban, amely mindvégig rányomja bélyegét a
tanulók matematikai teljesítményére, és matematikához való hozzáállására.