Kriminológia Teljes

You might also like

Download as docx, pdf, or txt
Download as docx, pdf, or txt
You are on page 1of 12

Kriminológia 1

Generális prevenció hogy a társadalom valamelyik tagja halljon arról a bizonyos dologról milyen
büntetést kapott, mire, tudjon róla mindenki, hogy ne kövessük el azt a bűntettet.

Évszázadokon keresztül az elkövetőt megfogták megbüntették és rajta keresztül próbálták a


társadalmat befolyásolni, elrettenteni, hogy ne kövessenek el bűntettet. A 70-es évektől
megváltozott a helyzet, többé nem a büntetésen volt a fő hangsúly, hanema kártérítésen. Tehát
felértékelődik az áldozati vagy sértetti pozíció, továbbá felértékelődik a helyreállító
igazságszolgáltatás koncepciója, valamint újra gondolják a fiataloknak a sokféle igazság
szolgáltatását.

Az igazságszolgáltatás már önmagában nem elég, mert a kriminalitás problémáját már nem tudják
kellő hatékonysággal kezelni. A kriminálpolitika megjelenése lesz egy nagyon fontos dolog a hetvenes
évek második felében, egyre jobban rájönnek arra, hogy a bűnözéshez kapcsolódó szakpolitikai
területeket vonjuk össze és így intenzívebben tudunk a bűnelkövetésre hatni.

Célzott beavatkozási területek: ilyen a drogpolitika, az alkohol politika a bűnmegelőzési politika,


oktatáspolitika is ide kapcsolható.

Bűnmegelőzés jelentése a büntetőjogi reakciókat individualizálja. Ez azt jelenti, hogy az egyes


bűncselekményekről nem lehet általánosan beszélni, hanemcsak egyes bűncselekmény típusokra
leszűkítve lehet csak hatékonyan fellépni. Alternatívaként ott van a szabadság megvonása ma a
legsúlyosabb büntetésünk, amikor meg vonjuk valakinek a szabadságát. A következő célja az elkövető
társadalmi reintegrációjának a biztosítása. Ez azt jelenti, hogy hiába van egy bűnöző, akit becsuktam,
ha nem segítek neki a társadalomban való visszailleszkedésbe, mert akkor elindítottam egy bűnözői
karriert. Utolsóként az áldozatoknak nyújtott segítség. Az is cél, hogy az áldozat is megkapjon minden
segítséget.

Bűnmegelőzés fogalma minden olyan tevékenység, amely egy vagy több bűncselekmény
bekövetkezését megakadályozza.Ez a tevékenység lehet egyéni, csoportos, magán vagy állami.

Továbbá minden olyan intézkedés vagy beavatkozás idetartozik, amelynek célja a bűnözés
mennyiségi csökkentése,továbbá célja, hogy az állampolgárok biztonságérzete javuljon.

Ezekhez három eszköze van: 1.) A bűn alkalmak csökkentése2.) a bűnözést gerjesztő okok mérséklése
3.) az áldozattá válás megelőzése.

Három dolog: indíték alkalom és elkövető kell a bűncselekmény létrejöttéhez.

A bűnmegelőzésnek egyszerre kell rövid, közép és hosszútávon dolgoznia. Ha elkaptak egy


bűnelkövetőt, akkor azt lehet látni, hogymikor járt illetve nem járt iskolába például. Ha nem jár
iskolába, akkor sanszos, hogy néhány év múlva bűnelkövető lesz belőle.

De különbséget tudunk tenni az elkövető az áldozat és a szituáció központú


bűnmegelőzési eszközökközött. Ez a három kell ahhoz, hogy egy bűncselekmény létrejöjjön.
Ha én errea 3 dologra hatni tudok, lehet, hogy el tudjuk kerülni, hogy létrejöjjön a bűncselekmény.

A bűnözés....... egyértelműen kiszélesedik, ami azt jelenti, az állam megszünteti a kizárólagos


felelősségvállalását a bűnözésért. Azt mondja az állam, nem én vagyok a hibás.

A bűnmegelőzési politikát hasonlítani kell a társadalom illetve a büntető politikához, egyikkel sem
azonosítható A társadalompolitika elsősorban eszközöket ad a bűnmegelőzés számára.
A társadalompolitikán belül is vannak szakpolitikák: szociálpolitika, ifjúságpolitika, oktatás,
esélyegyenlőség, …stb. - ezek a bűnmegelőzés szempontjából hosszútávon nyújthatnak segítséget.

A büntetőpolitika a 70-es évekig csak az igazságszolgáltatásról szólt, az igazságszolgáltatáson belüli


bűnmegelőzés folyt. A hetvenes évek második felétől megjelenik az igazságszolgáltatáson kívüli
megelőzés. Ez már társadalmon kívüli deviáns magatartásokról beszél, amelyek a bűnözéshez
vezetnek és ezekre akar hatást gyakorolni.

Háromszintű megelőzésről beszélünk az elsődleges megelőzés az egész társadalmat érintő eszköz


ilyen például a munkanélküli tevékenységgel kapcsolatban: például ha gázt lopott…

A célja ezeknek a megelőző tevékenységeknek az, hogy kiegyensúlyozottan működjön és olyan


társadalmi közeg legyen, amely nem jó a bűnözőknek.

Az igazságszolgáltatás mellett egy átfogó társadalompolitikában gondolkodik.

Másodlagos megelőzés jóval célirányos a beavatkozásról szól itt már a magas kockázatú
helyzetekre koncentrál időben már közelebb vagyok a cselekmény hez itt már látszik a probléma

Harmadlagos megelőzés itt már az elkövetett bűncselekményekrereagál a törvény. Itt már túl van a
bűncselekmény elkövetését De azt szeretném elérni hogy a jövőben már többet ne kövessen el

A bűnmegelőzés 4 iránya:

Az első amikor az igazságszolgáltatáson keresztül történik a bűnmegelőzés erre példa a speciális és a


generális prevenció.

A második a kockázat központú megelőzés: azaz az elkövetővé válás megelőzése, ezt úgy tudom
megelőzni, hogy a kockázati tényezőket kiszűröm és kiiktatom. Például ha valakin látom, hogy
alkoholista az anyja, apja, ő is a deviáns, ki kiveszem őt a családból.

Harmadik az a közösségi megelőzés iránya: közösségi intézmények fejlesztése, lakókörnyezetek


biztonságát növelem.

A negyedik az utolsó a szituáció egy áldozat központú megelőzés A veszélyhelyzet közvetlen


elhárítása, amikor például növelem az önvédelmi helyzetét valakinek, kiképzem fizikai támadás
elhárítására.

Megelőzés az Elkövetővé válás Közösségi megelőzés Szituációs megelőzés


igazsságszolg.-on belül megelőzése

elsődleges: kockázati tényezőket Város tervezés, Szituáció / alkalom


általános elrettentés: beazonosítom pl: kisebbség politika,
átfogó környezet
generális ( jogkövető , különböző család nagyvárosi szegregáció
tervezése : bank
kultúra ) pl: hatékony védelmi rendszerek –
biztonsági előírások
igazságszoláltatás, iskola, konfliktus
kezelése,
elkerülő rendszerek

másodlagos: megelőzési közösség védelmi Pl.: a közvilágítás (sötét


általános speciális programok: szülő programok: pl: hely van és nem látnak
elrettentés : pl: tréningek szomszéd figyelés, rá) utcai világítás
rendőrégi együtt veszélyeztett
működés javítása csoportot védem
harmadlagos:speciális elkövetőről beszélek : reintegráció : nyitott áldozattá válást
elrettentés: izoláció / egyéni kockázat börtön program előzzük meg
reintegráció ( börtönben nyugdíjasok esetében
vagyunk ) gyenge pontokat
küszöbüljük ki !

A büntető igazságszolgáltatáson keresztüli bűnmegelőzési eszköz a speciális és a generális prevención


keresztül valósul meg. A generális az általános visszatartó erő. Az mindegy hogy azért tartja be, mert
fél tőle, a lényeg hogy betartsaa törvényt. A reakcióképesség fokozásával a cél hogy a jogkövető
hajlandóságot növeljük. Tartsák be, önmaguk is legyenek jogkövetők és féljenek a büntetéstől. Másik
dolog pedig az igazságszolgáltatás elkerülhetetlensége, és megfelelő súlyú a büntetés.

A másik nagy cél a speciális prevenció célja: a bűnismétlés megakadályozása az elkövető


tartózkodjon újabb elkövetéstől vagy tartózkodjon a törvénybármiféle áthágásától.

Az elkövetővé válás megelőzése: Elsősorban az önkontroll hiánya az, ami miatt valakiből bűnöző lesz.
A család és az iskola a két legfontosabb terület a honnan kapja az infókat ahhoz, hogy az ön
kontrolljamegerősödjön és a bűnmegelőzés lényege is ebben rejlik. Az önkontrollt kiiktatják bizonyos
szerek az alkohol, a kábítószer, egyebek és akkor képes lesz megcsinálni azokat a magatartásokat.

Az elkövetővé válás kockázatai: személyiségvonások, szociális folyamatok, életkörülmények. Szinte


minden embernél mások.

Általában a bűnözővé válásnál a kockázati tényezők, amelyek oda vezetnek és a protektívtényezők


lényegesek

Kockázati tényezők: általában olyan tényezők, amelyek előre jelzik a bűnelkövetők erős
valószínűségét. Ezek olyan tényezők lesznek, amelyek az elkövetőnél az ő életútjában
,körülményeiben megtalálhatóak. Ezek a kutatás során kimutathatóak gyerekkorától kezdve.

Ezeket a tényezőket is csoportosítani lehet: megkülönböztetünk gazdasági, társadalmi, kulturális és


demográfiai, pszichológiai és biológiai tényezőket. Ilyen a hiperaktivitás, impulzivitás, tanulási
nehézségek, elhanyagolás, bántalmazás, szülői konfliktusok, zaklatás, iskolakerülés és iskolai
kudarcok, munkanélküliség, szegregáció, alkohol, drogfüggőség, csavargás,gyermekprostitúció…
Ezek nem egyenként, hanem halmozottan, egytől ötig szokott megjelenni bizonyos életkorban.
Lényeges, hogy minél hamarabb követi el a fiatal az első bűncselekményt, annál nagyobb a
valószínűsége annak, hogy újabb elkövetés fogja követni. Így hamar eljutunk oda, hogy egy bűnöző
karrier veszi kezdetét már fiatal korban.

Protektív tényezők idetartoznak azok a tényezők, amelyek az egyént normakövető viselkedésre


ösztönzik ezek a kockázati tényező ellentettjei. Tompítja a kockázati tényező negatív hatásait: ilyen
a szociális együttműködési képességek javítása, szülő gyermek kapcsolat javítása (család és az
iskola) és a közösségi kötődések javítása, vallási közösségeknek óriási a szerepe, de egyéb más
közösségeknek is.

Nagyon fontos a jelzőrendszer lényege. Továbbá fontos az iskolai felkészítés a magatartás problémás
gyerekeknek a kezelése. Aprobléma felismerése, a felismerés után egy felkészítés, fejlesztése a
gyereknek.Az egyedülálló kisgyermekes anyuka vagy várandós anyuka nekik nyújtanak segítséget,
különösen hormonális változások időszaka alatt. Szülői kompetenciák megerősítése.

Közösségi bűnmegelőzés: Ez abból indul ki, ha például nagy a bizalmatlanság valaki felé egy kis
közösségben, akkor ahol néhány család rettegésben tart egy kisebb települést, bizalmatlanná válnak
az emberek, erősödő, fokozódó félelem lesz, ez oda vezet, hogy a közterületek elnéptelenednek.
Ahol a bűnözés egyre erősebb lesz, ott az ingatlanárak lejjebb mennek. Ez végül oda vezet, hogy nem
tudják majd eladni, nem tudnak elköltözni onnan.

A bűnözés megelőzése egyértelműen egy közösségi kérdés. Erre mindenféle programokat próbáltak
indítani. A közösség lakosai a közösség intézményen keresztül mozgósíthatók, például összefognak az
adott iskolák. Nagyon fontos a hatékonyabb társadalmi kontroll. Ez egy erősebb közösségi érzéshez
vezet és szintén fontosabb programok közvetlen következményeinek a vizsgálata.

A közösségi programok kölcsönösséget, szolidaritást hoznak magukkal. Ez működhet, ha ebbe az


embereket be tudjuk vonni.

Bűn alkalmak kontrollja: elrettentés és fizikai ellehetetlenítése a bűncselekmény elkövetésének ez a


két fogalom arra irányul, hogy maga az alkalom ne jöjjön létre.Ne legyen alkalom arra, hogy
elkövethessék a bűncselekményt. Idetartozik a több rendőr megjelenése a zűrös helyeken, a
bekamerázás.

A bűncselekményt létrehozott szituációra hatunk, azaz manipulálni akarjuk a bűn alkalmakat és


ezáltal megakadályozom az elkövetést. Ezt hívjuk szituációs megelőzésnek.

A bűn alkalmaknál egyszerre három dologra kell odafigyelni amelyeknek együttes jelenlétük
szükséges ahhoz, hogy bűn alkalomról beszéljünk:kell egy potenciális elkövető kell egy vonzó célpont
és a megfelelő őrizet hiánya.

A szituációs megelőzés hat a bűn alkalomra leginkább: megnehezíti az elkövetést, növelem a


kockázatot pl. videokamera felhelyezésével. Csökkentem a bűncselekménnyel elérhető előnyt pl.
nem hagyom ott az értékes tárgyat. Csökkentem a provokációt például kerülöm a vitákat. Kifogások
kizárása, hogy ne legyen mentség a szabályszegésre.

Áldozat központú megelőzési módszerek: elsősorban a potenciális áldozatokat célozzák meg és a


potenciális áldozatnak a veszély felismerő, elhárító és védekező képességét szükséges növelni. A
leginkább áldozattá válok az úgynevezett sebezhetetlenek, a fiatal férfiak, fiúk.

Áldozattá válás feltételei mások és ezért fel kell mérni, hogy kinél mik a veszélyforrások.Cél, hogy ne
váljon többé áldozattá valaki.

Építészeti kriminológia például olyan házakat tervezzenek, ahol megfelelőek a közvilágítások, ahol
nincsenek házak közötti összekötő folyosók, amik valamik sikátorként üzemelnek. Úgy csinálom meg
a házakat, hogy egymásra láthatóaklegyenek és ne legyenek védhetetlen terek.

Kriminológia 2

A bűnmegelőzésről beszéltünk Eddig csak a bűn elkövetők megfogása volt a cél, de változott a
helyzet, mert elkezdtünk a bűnelkövetők mellett a sértettekkel is foglalkozni. Illetve megpróbáltunk
az elkövető tudományos szintű vizsgálatával is foglalkozni ezzel elő tudjuk segíteni, hogyha
megismerik jobban az elkövetőt, akkor a potenciális elkövetőkben jobban fogok tudni rendet tenni.
Elkezdték egyre nagyobb mértékben vizsgálni az elkövetőket és ez lesz az, amivel a kriminológia
foglalkozni fog. Szervesen kapcsolódik a bűnmegelőzéshez. A bűnözők szempontjából különböző
szegmenseket vizsgálunk és sértetteket valamint szituációkat. Jó néhány körülmény kell ahhoz, hogy
létrejöjjön a bűncselekmény. Akkor látható, hogy ez mekkora segítség lesz, ha az itt említett
valamennyi eszközt egyszerre használjuk, akkor hatékonyabb lesz a bűnmegelőzés. A kriminológia is
egy eszköz.

Kriminológia létrejötte

A 19. Századmásodik felében vagyunk és ekkor a többi tudomány mögött nagyon-nagyon lemaradva
kullog a bűnmegelőzés, mert ekkor még szó sem volt bűnmegelőzésről. A bűnözés egyidős az
emberiséggel.

Mivel foglalkozott ekkora kriminológia? A bűnözéssel, mint társadalmi jelenséggel foglalkozik, abból
az aspektusból próbálja vizsgálni, hogy a társadalmi körülmények hogyan hatnak a bűnözésre. Látják,
hogy vannak különbségek a társadalmi viszonyok között: gazdasági szociális és egyéb ezek
összefüggést mutatnak és a bűnelkövetést, mint egyedi jelenséget vizsgálja.

1. Adatgyűjtés azaz megpróbálja feltárni a kriminalitással kapcsolatos tényezőket.


2. Ez alapján törvényszerűségeket próbált megállapítani.
3. Vizsgálja a bűnözés mennyiségi és minőségi adatait, hol milyen állapotok és körülmények
vannak/ voltak és ezt arra próbálja használni, hogy az elkövetővé válást megmagyarázza.

Kriminológia különböző területeket vizsgálva próbálja ezt a célt elérni. Ezt a kriminológia
legfontosabb tárgyköreivel teszi: azaz a kutatási tárgykörei:

1. az ismertté vált bűnözés


2. Az elkövetők az elkövetővé válás és bűnöző életmód
3. A bűncselekmények áldozatai = viktimológia
4. Rejtett vagy látens bűnözés
5. A bűnözésre reagáló intézményrendszer= ez az igazságszolgáltatás rendszere
6. A bűnözés és egyéb deviáns jelenségek kapcsolata
7. Bűnözési prognózisok
8. Bűnmegelőzési kutatások

A kriminológia tudományát jellemezze az első világháborúig terjedő időszakban!

19. század második felében itt Magyarországon: Az ok hogy kialakul ez a tudomány a növekvő
konjunktúra, gazdaság és így egyre jobban kialakul a bűnözés is. Ebből adódóan egyre jobban
megnövekszik az a társadalmi probléma, amit okoz a bűnözés. Nő a katasztrofális helyzet, emellett
nő a különböző más tudományok fejlődése is. Így a statisztika és ezen belül a bűnügyi
statisztika ...1904 ....ez nagy segítséget ad, hogy tudományos szinten tudjunk vizsgálódni a
kriminológiai ügyekben . Vizsgáljuk az elkövető életkorát, iskolázottságát, az elkövetett
bűncselekmények számát, minőségét. Ez megkönnyíti az adott tudományág tevékenységét.

Írk Albert: Kriminológia Kriminaletiológia című könyve

Vámbéry Rusztem Büntetőjog című tankönyve

Ebben az időszakban a kriminalitás oka kettős: vannak egyéni okok és vannak a társadalomban rejlő
okok is. Lényeges, hogy nem betegségként beszélnek a bűnözésről, nem a társadalom betegségeként
hanem egyféle normális életnek a megnyilvánulásaként tekintenek rá, azaz annak szükségszerű
velejárója.
Értékelése : nemzetközi szinten a magyar kriminológia, mint tudomány,abszolút magas színvonalú
ebben az időben. Szinkronban van a nemzetközi tendenciákkal. A bűnüldözésben is elől járunk. A
világon elsők között vagyunk ahol bevezették az ujjlenyomatot.

Ebben az időben a kutatók a hazai bűnözést és a hazai bűnözés törvényszerűségeit vizsgálták.


Elsősorban a bio -szociológiai nézetek alapján vizsgálták, azt mondták, hogy a külső tényezők nagyon
nagy hatással vannak,azaz a társadalom nagyon nagy hatással van a bűnözésre. Ezért a társadalom
rosszul működik, hogyha ilyen bűnözőket ki tudtak nevelni.

Lombroso antropológiai nézete, hogy az egyén tehet róla, hogy ő bűnöző lesz. Ő stigmákat rakott az
emberekre.

Később rájöttek, hogy a kettő együtt dolgozik. Nem lehet egy csecsemőre is rányomni, hogy ő bűnöző
lesz, viszont egyik sem kizárt. Ekkor az egyetemeken megkezdődik a kriminológia oktatása 1908-ban.

A második időszak: az első és a második világháború közötti időszak

Ahogy az országot kirabolják, csődben vannak a vállalatok úgy a lakosság is. Fejlődés a kriminológia
területén nincs.

Hacker Ervin aki működik mint kriminológus, és a háború és a bűnözés kapcsolatával foglalkozik azaz
azt vizsgálta, hogy a háború idején hogyan alakult a bűnözés? Mik az összetevők? A nők elkezdtek
bűnözni és a gyerekek, akikből családfenntartó lett, akik Itthon maradottak. Ekkor a társadalmi,
kulturális és a gazdasági rendszer katasztrófális. Ez az időszak nem teszi lehetővé, hogy a
kriminológia olyan szinten működjön, ahogy kellene.

1928. Büntető novella megjelenik a Szigorított dologház intézménye, ez a fegyházhoz hasonló.


Megerősödik a szociálpolitika iránti igény. Vagyis kifejezik azt, hogy a szociálpolitikának összefüggése
van a bűnözéssel. Látható hogy a szociális helyzet és a bűnözés milyen kapcsolatban van egymással.
Ekkor már nemcsak a hazai bűnözést vizsgáljuk, hanem egy kicsit ki vonulunk a nemzetközi
területekre is. Elsősorban az elszakadt országrészek bűnözését vizsgája Hacker.

A következő időszak: a második világháborútól az ötvenes évek végéig

Ez az az időszak, amikor bármikor bárkit elvihettek, ez a beszolgáltatások időszaka. Rendőrállam vagy


katonaállam kialakításának az időszaka, amit a kommunisták szovjet mintára megvalósítottak. Ennek
következménye az, hogy a Magyar Néphadsereg eléri a közel 200 ezres számot. Ekkor indult meg a
kommunizmus építése. Megszüntették a magántulajdont és minden társadalmi tulajdonba kerül.
Olyan rendszert építünk ki, ahol nem lesz pénz se és mindenki dolgozik. Egy utópisztikus állapotot,
ahol egy közös kommunában élne mindenki. A bűnözéssel nem tudtak mit kezdeni, mint egy
kapitalista csökevényt fogták fel. Akik bűnt követnek el azok betegek és azokat meg kell gyógyítani,
meg kell nevelni – mondták.

A bűnözés idegen a szocialista társadalmi rendtől. Állam és a jog meg fog halni és maga a bűnözés
is meg fog halni. Kijelentették, hogy a bűnözés többé már nem tömegjelenség. A határok le voltak
zárva utazni nem utazhatott senki. Padlásokat lesöpörték és nem nagyon volt mit lopni, ezért volt
kevés a bűnözés. Ha előfordultak, mint kapitalista csökevény és ezek a nép ellenségeivé váltak és
ezeket meg kell büntetni, azaz egyfajta szigorú átnevelést tettek szükségessé.

Következő időszak: 60- as évektől a rendszerváltásig.

56 után már jön egy nyitás. Az irgalmatlan erőteljes szocialista megszorításból engednek a szocialista
zónában és elindult egy féle életszínvonal növekedés. Kezdett látszódni egyféle fejlődés, ekkor
kezdték el a parasztság esetében otthon a háztájikat. Tarthattak malacokat levágták maguknak.
Tarthattak nyulat a csirkét, piacra vihette dolgozhatott és ebből még pénze is volt. Így egyféle
mellékkeresethez jutottak, ez beindított egyféle növekedést. A másik, hogy a munkás oldalon
megengedték a fusizást, a munkások is dolgozhattak még a munkájukon kívül. Az emberek többsége
már jól élt a 70 es években ekkor jelenik meg a hétvégi telek, az autó, el tudtak menni a Balatonhoz
nyaralni, volt televíziója, rádiója, tudtak tervezni, kiszámítható volt az élet, biztos munkahellyel
rendelkezett mindenki és így kölcsönöket tudtak felvenni. Hatvanas évek második felétől általánossá
válik a kétkeresős családmodell. Így a nap nagy részében az otthonok üresen maradnak, ezért
megjelenik a motívuma bűnözésre, mert ott lesz a gázpalack, a gázsütő a TV a villanyrezsó,
hősugárzó, mindenféle műszaki cikkek, amiket el lehet tulajdonítani, és mivel ezekből még ráadásul
hiány van, értékesíteni is lehet. Megjelenik az, amikor a pult alól is lehet majd színes tévét kapni,
mert egyébként sehol nem lehet kapni. Ez az az időszak, amikor a használt autó drágább, mint az új,
még a nyolcvanas években is, mert az újra várni kellett öt évet, de a használtat megvehette az ember
rögtön. Sokan játszottak azzal, hogy be voltak fizetve az új autókra és eladták 1 év után. Ebben az
időszakban egyértelműen nő a bűnözés. Rájöttek arra, hogy a bűnözés egyáltalán nem fog el halni.
Ezt mutatta a növekvő bűnözői létszám is. Újra elkezdik oktatni az egyetemeken a kriminológiát.
Nem megszüntetik, mint az ötvenes években, hanem oktatják. Elkezdik vizsgálni a rejtett vagy
látens bűnözést (Korinek professzor úr) és ekkor térünk át a bűnmegelőzés középpontba állítására.
Rájönnek, hogy a kriminológia ismerettárgyát a bűnmegelőzésben lehet hasznosítani leginkább.

Kutatási módszerek a kriminológiában

1. A szociológiai módszerek:

Dokumentum elemzés
A bűnügyi akták vizsgálata: rendőrségi- ügyészségi -bírósági akták szoktak lenni, ezeket
felhasználja, a saját kutatásainak megfelelően csoportosítja, ezekben minden benne van.
Helyszíni szemle, feljelentő, milyen feljelentést tett. Akkor tartalmazza a helyszíni szemlékről
fényképeket, kutatásokat. Ez már a házkutatásnak az új neve. Ha kutyát vettek igénybe, akkor
az erről szóló jegyzőkönyvet, ha tanúkat vettek igénybe, hallgattak meg akkor az ezekről a sok
jegyzőkönyvet, a gyanúsítottakról mindent, a szakvéleményeket....ezek után eljut az
ügyészhez, az ügyész vádat emel, akkor bíróságra kerül…. ezek is mind benne vannak.

Az interjús felmérés:
Ennek több típusa van mélyinterjú az első. Ezen belül a puha és a strukturált mélyinterjú.A
mélyinterjú azt jelenti, hogy többé-kevésbé kötetlen beszélgetés folytattunk le az alannyal.
Ezt a módszert különösen szeretik a kriminológusok a bűnelkövetőkkel szemben alkalmazni,
hogy miért tették, miért azzal a módszerrel...
A puha mélyinterjú célja a könnyed beszélgetésben feltárja azt, hogy egyáltalán mit akar
vizsgálni. Ekkor még nem tudja, hogy mit akar vizsgálni, majd a kutatás eredménye hozza azt
meg.
A strukturált típusnál már tudja, hogy mit vizsgál ezért már azt is tudja, mit akar megtudni
és ezért folytatja a beszélgetést . Itt van beszélgetés vázlata.
Klasszikus kérdőívamikor egy írott kérdőív van, ebben is két módszert különböztetünk meg
az egyik mikor önként tölti ki akit kérdeznek (ez eléggé megbízhatatlan) a másik meg amikor
van egy kérdezőbiztos ő kérdez és ő töltögeti ki a kérdőívet.
Megfigyelés:
Ennek az a lényege, hogy a kutató tervezetten megfigyel bizonyos személyeket a saját
környezetükben. Éppen az a lényege, hogy úgy figyelem, hogy a természetes közegükben
maradnak ezek az emberek.
A megfigyelésnek kétféle típusa van :a kívülálló vagy semleges megfigyelés és a másik a
résztvevő megfigyelés.A kívülálló megfigyelés során nem veszek részt a szituációban, ilyen
például a traffipax. Úgy csinálom, hogy ne tudják, hogy ott vagyok, hogy a természetes
magatartásukon ne változtassanak.
A résztvevő megfigyelésnél a kutató maga is részese a szituációnak. Ilyen volt a 30 -40-es
években Amerikában a szesztilalom idején Chicagóban. Technikai eszközök hiányában a
kutatók beépültek ezekbe a szervezetekbe. Ha nem épültek volna be, nem tudtak volna
hatékonyan fellépni ellenük.

Kísérlet:
Megizgatom a történetet és valamilyen hatást gyakorlok kívülről és megnézem, hogy ezekre
hogyan reagálnak. Svédországban a hetvenes években titokban felmértek két nagyjából
hasonló város autóit. Felmérés csináltak, hogy mennyinek nem világít a lámpája jobb lámpa
bal lámpa …… az autók hasonló rossz állapotban voltak az mindegyik városban. Ezek után
elkezdtek kampányolni az egyik városban, hogy két hónap múlva nagy ellenőrzés lesz
mindenki csináltassam meg az autókat. Utána újra ellenőrizték az autók műszaki állapotát
ahol kampányoltak, ott alig akadt rossz autó, míg a másikban ugyanaz volt szinte az adat. Ez
arra volt példa, hogy így is lehet hatással lenni a népekre.

2. Szociálpszichológiai módszerek
Itt alapvetően abból indulnak ki, hogy a normasértésre maga a jogszabály hívja, fel a
figyelmet azzal, hogy mond valamit, azaz megmondja ki mivel bűntetendő normasértés
esetén. Például: ha azt mondom, hogy ha megölsz egy embert, akkor mi a büntetésed, ezzel
azt fejezem ki, hogy ne ölj embert! A lényeg, hogy a jogszabállyal és annak következetes
betartatásával hatással vagyunk a társadalom tagjaira.

3. Statisztikai módszerek

Amikor statisztikai adatokból, viszonyszámokból, középértékekből vonunk le


következtetéseket.

4. Pszichológiai módszerek

Pszichológiai módszereket alkalmazva egy kicsikét mélyebben feltérképezzük a bűnelkövetők


személyiségét, sajátosságait, fejlődési zavarait..
Többféle technikát lehet alkalmazni. Nincs két egyforma ember. Lehet, hogy nyájasan kell
viselkedni vele, udvariasan, lehet, hogy meg kell félemlíteni, lehet hogy nagyon
határozottnak kell lenni. Különböző módszereket lehet alkalmazni és meglátjuk, hogy hogyan
nyílik meg, mit fog elmondani, hogyan tudok közel jutni hozzá.

5. A nemzetközi összehasonlító módszerek


Ezek határokon átnyúló vizsgálatok. Például amikor megnézem, hogy a határon túl a bűnözés
hogy alakul. Megnézem itt is ott az okokat.
Az egységes rendőrségi- ügyészségi- és statisztikai rendszer 1963-ban jön létre. Innentől kezdve
tudjuk azt, hogy milyen elkövetők, hány elkövető, milyen bűncselekményben, milyen módszerrel
milyen eszközzel... hatalmas adathalmaz ez.

Bűntettek: Közlekedési, vagyon elleni, erőszakos cselekmények,

A bűnözés alanyi oldala

Itt vizsgáljuk a családi állapotot az iskolai végzettséget, előéletet. A családi állapotot nézve az
elváltak gyermekei között gyakoribb az elkövetővé válás, minél alacsonyabb az iskolai végzettség
annál gyakoribbá válik az elkövetővé válás, az előéletben visszaesés van, ahol kialakult a bűnöző
életmód ott gyakori szintén az ismételt bűnözés. Az alacsony iskolai végzettségűekre jellemző az
erőszakos bűnözés. Minél lejjebb megyünk az iskolai végzettségben annál erőszakosabb a bűnözés.

A bűnügyi fertőzöttség fogalma azt jelenti, hogy egy adott terület népességszámához képest
mennyi a bűncselekmények száma.

A látens bűnözési vizsgálatok eredményei:

Ekkor a rejtett bűnözést vizsgáljuk

1. Bővültek az ismereteink a prekriminálishelyzetekről mint iskolakerülés, alkoholizmus.


2. A társadalomnak a bűnözőkre és nem bűnözőkre való felosztása téves.
3. Kiszélesedett a kriminológia ismerettára
4. Hatékonyabbá vált a bűnüldözés
5. Ezek a kutatások rávilágítottak a bűnüldöző szervek hibáira azaz a szervezeti problémákra.

A tettesi megkérdezések legfontosabb eredményei:

 Az összbűnözés lényegesen elterjedtebb, mint a statisztika mutatja.


 Elkövetővé válni az egy általános jelenség és viszonylag magas marad a rejtve maradt alkalmi
bűnelkövetés
 A botlott fiatalkorú és a fiatal felnőttekből sem lesz megrögzött bűnöző
 A fiatalkorúakra az mondható hogy jogsértő deviáns viselkedéseket szinte minden fiatalkorú
elkövetett, viszont csak nagyon ritkán válik ismertté. Csak kivételesen szankcionált.
 A látens aránya a jogsértés súlyával fordítottan arányos (Ez azt jelenti, hogy kisebb
bűncselekményeket nem veszünk figyelembe nem jelentik fel, ezért látens , de a
súlyosabbakat, azt mindenki feljelenti. Egy elkövető általában több bűncselekményt követ el.
 Minél nagyobb bűncselekményt követünk el annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy
megfognak.
 A női összbűnözéskisebb mint a férfiaké, kisebb súlyos bűncselekményt követnek el és
nagyobb a látencia és nagyobb a megbocsájtás a társadalom felől mint egy férfinál. A női
bűncselekményeket kisiklásnak tekintjük.
 Rejtett bűnözés is csoport jelenség a tettes társak általában azonos korúak
 A társadalom minden szegmensében jelen van a bűnözés, de a gazdaságilag szegényebb
rétegben van jellemzően jelen
 A fiatalkorú túl korai megbüntetése gyakran jelenti a kriminális karrier elindítását.

Áldozati megkérdezések eredményei:

 Kiderült, hogy legalább kétszer annyi sérelmet szenvedtek el, mint amennyit bejelentettek
 A bűnözést lényegében az erőszakos bűnözéssel azonosítják a népek
 Áldozattá válás valószínűsége nem egyenletes, ez azt jelenti, különbség van struktúrában,
nemben, korban, családi állapotban, település típusban, foglalkozásban
 A legjobb tipikus áldozat az, aki sebezhetetlen mítosszal rendelkezik. Nem érzékeli a
fenyegetett helyzetet megmagyarázza, hogy miért nem jó… miért lesz jó…. hogy nekem
nem lehet bajom, mert erős vagyok, engem elkerül ……….
 Az, hogy teszünk e feljelentést vagy nem, az attól függ hogy a kár mennyire fáj nekünk.
 A magas látencián belüli jogsértések ilyen a kábítószer, a közlekedésben elkövetett
bűncselekmények, de ilyen a magzatelhajtás is
 Az alacsonyabb jövedelmű emberek inkább erőszakos cselekményeket követnek el, míg a
magasabb iskolázottságúak vagyon elleni bűncselekmények a dominánsak
 A nők és az idősek jobban félnek az áldozattá válástól
 Akik jobban félnek azok a rendőrség munkáját jobbnak ítélik
 Földrajzi értelemben minél távolabbi helyről beszélünk, annál súlyosabbnak gondoljuk a
bűnözést
 Nem a fizikai állapottól, meg a kortól, .... Nem ettől függ, hogy ki lesz áldozat, hanem az
életmódtól.

Látens bűnözés tanulságai

1. A bűnözés túlreagálása káros


2. A társadalmi reakcióktól függ, hogy kiből lesz bűnöző
3. Bagatell bűncselekmények esetén jobb, ha be sem avatkozunk.

Sértettek kártalanítása

 Tömegtájékoztatás és a bűnözés kapcsolata 70 es években, mert én egyre nagyobb


mértékűvé válik Amerikában a bűnözés.
 A tömegtájékoztatás torzít, a bűnözés struktúráját illetően, mert szinte mindig csak az
erőszakos bűnözést ábrázolják, az apróbbakat a vagyon elleni bűncselekményeket nem
mutatják be
 Az erőszakos bűnözésnél általában barátok ismerősök követik el
 A médiumok hallgatnak arról, hogy mik a gyilkosságokhoz vezető okok
 Az erőszakot is túl dimenziónálja minden hír anyag
 Szinte kizárólag a külsőségekre megy, de hogy mi van a hátterében, arról semmi hír, hogy mit
csinál közben az ügyvéd, az ügyész, a bíró. Csak legyen szirénázó rendőrautó, fekete ruhás
ember
 Nem beszél a tettes énfejlődéséről, hogy mi vezetett oda
 A tettesre mindent ráhúznak negatív előjellel
 Kapcsolatairól nem beszélnek
 Mentő körülményekről nem beszélnek
 Az áldozatról ugyanígy fordítva, ő a szerencsétlen, aki nem tehet semmiről, aki csak
belecsöppent ebbe a történetbe
 Abszolút hallgat a média a családi problémákról, a cselekményhez vezető okokról

Következményei

 Kialakul egy idegengyűlölet


 A sokat tévézők esetében: a félelem kialakulása
 Ő maga is a bűnözést magas létszámnak tartja
 Aki nézi maga is könnyebben nyúl az erőszakhoz
 Könnyebben elfogadja az erőszakot
 A tévében látható krimikhez próbálják hasonlítani a helyzetet

Az erőszak ábrázolás modelljei

1. A katarzis elmélet(az elmélet hívei Azt mondják, az emberek a tévébe agressziót látnak az
mint egy szelep funkció az emberben lévő agresszivitást elvezeti)
2. Stimulációs elmélet: azaz erőszak erőszakot szül
3. Habitualizációs elmélet: A nagyszámú erőszak látványa eltompít bennünket, megszokottá
teszi az agresszióval való kapcsolatunkat, közömbössé válunk
4. Inhibíciós elmélet azt mondja, hogy az agresszív viselkedés látványa leblokkolja az
agresszivitásunkat és ezáltal agressziócsökkentő hatású

Egyik elmélet sem igaz önmagában, hanem együtt valamennyi igaz, de különbséget téve
egymástól.

Viktimológia ez a második világháborút követő időszak, amikor az áldozatokkal való foglalkozások


középpontba kerülnek.

Viktimológia irányzatai

1. Kriminálviktimológia ez a bűncselekmények áldozatainak foglalkozik azzal, hogy milyen


gondoskodás illeti meg őket
2. Az általános viktimológiaA társadalom valamennyi áldozatával foglalkozik ide értendő a
természeti katasztrófák, betegségek, balesetek és a bűncselekmény áldozatok is
valamennyi áldozat
3. Modern viktimológia amely a két szélsőség között helyezkedik elnagyobb mint a kriminál,
de kisebb mint az általános viktimológia. Ez tulajdonképpen a hatalommal való visszaélés
és az emberi jogok megsértésének áldozataival foglalkozik.

Áldozati tipológiák

A bűncselekmények áldozatait megpróbálták tipizálni: Hentig és Mendelsohn

Hentig:

1. Fiatal
2. Nő
3. Idős
4. Értelmi fogyatékos
5. Bevándorló kisebbséghez tartozó
6. Kiváló áldozatok: depressziós
7. Kapzsi
8. Szemérmetlen
9. Magányos és kiábrándult
10. Zsarnok
11. Gátolt vagy mentességet élvező Ez azt jelenti, hogy valamilyen oknál fogva nem tud
ellenállni. Ezért könnyű leküzdeni.

Mendelsohn az áldozat bűnösségét vizsgálta, hogy mennyire bűnös ő abban, hogy ő áldozattá vált.

1. A teljesen ártatlan áldozat Ilyenek a gyerekek


2. Amikor az áldozat kevésbé bűnös vagy tudatlan ilyen az a nő, aki előidézi a vetélését és
megöli saját magát
3. Áldozat ugyanolyan bűnös mint az elkövető ilyen az eutanázia
4. Amikor bűnösebb az áldozat mint az elkövető ilyenek a provokatív áldozatok
5. A legbűnösebb vagy kizárólagosan bűnös áldozat ezek az agresszív áldozatokilyen például
amikor valakit ki akarok rabolni, de ő engem megöl a védekezés közben
6. Szinlelt vagy képzelt áldozat paranoiások, hisztérikusak, akik úgy gondolják hogy követik
őket.

You might also like