Vízgazdálkodás előadások

I. Jelentőség, vízkészletek, szervezet

Mi lenne, ha nem volna?
Néhány példa:
Egy-egy eső után a mélyebb területeken bokáig-térdig járhatnánk a vízben
Az áradások véletlenszerűen öntenének el kisebb-nagyobb területeket a folyópartokon
Egyenként járhatnánk a kutakhoz vízért, igen korlátozott mértékben
A szennyvíz a városok utcáin, a mélyedésekben folyna el a befogadók felé
A szántóföldek csak a természetes kiszáradás után lennének megművelhetők
Öntözésre csak a természetes vízforrások közvetlen közelében, jórészt gravitációs úton, felületi módszerekkel lenne
lehetőség
A folyókon hajózni csak bizonyos időszakokban lehetne
A lejtős területeken a vízerózió pusztítana igen nagy mértékben
A víz szerepe az életben és a társadalomban: sokrétű és döntő fontosságú:
Az élő szervezetek testének meghatározó alkotórésze
Az élőlények táplálkozásának egyik legfőbb összetevője (ivóvíz, takarmány, élelmiszer)
A biológiai folyamatok nélkülözhetetlen közege és anyaga
A termelési folyamatok egyik alapanyaga a mezőgazdaságban, az iparban, a szolgáltatásokban egyaránt
Fontos hűtő és tisztító anyag
Személyi tisztálkodásunk fő anyaga
Egészségünk megőrzésének jelentős tényezője (gyógyvizek, vízi sportok, üdülés)
Energiaforrás és energiahordozó (vízi erőművek, geotermikus energia)
Víziútként a közlekedés és az áruszállítás fontos pályája és közege
Tűzivízként a tűzoltás fő anyaga
Szakrális elem
A víz veszélyes, káros hatásai:
Tartós, nagy intenzitású esőzés, havazás
Árvizek, belvizek
Erózió
Szélsőségesen rossz vízminőség (pl. agresszív talajvíz) okozta korrózió, talajromlás
Szennyezőanyagok (fizikai, kémiai, mikrobiológiai szennyezések) továbbítója
Tartós vízhiány, aszály
A víz szerepe a növény életében
A sejtek feszültség fenntartója (turgor)
Oldószer: tápanyagfelvétel csak oldatban!
Szállító közeg a növényen belül
Hűtőanyag: párologtatás = hőelvonás is. A transzspiráció 30-35 Co mellett is az optimális 25-26 fokon tartja a nö-
vény testhőmérsékletét – A hőmérséklet a termeszthetőség éghajlati korlátja is…
Táplálóanyag – bár ez a szerep eltörpül az átáramló és elpárologtatott vízmennyiség mellett (1%), de mégis nélkü-
lözhetetlen: H+ és OH- ion forrás a fotoszintézisben
A vízhiány élettani hatása: nő a sejtek felmelegedése → fokozódik a légzés és a disszimiláció →csökken a CO 2-
felvétel → csökken a transzspiráció és az asszimiláció → csökken a termés → végső soron elhal a növény
A víz mint környezeti elem
A víz a környezet egyik legfontosabb eleme és közege, újratermelődő természeti erőforrás, az egyik lényeges kör-
nyezeti alrendszer: a hidrológiai ciklus alkotója, a másik két alapvető környezeti alrendszer: a talaj és a légkör közöt-
ti kapcsolat megteremtője és hordozója.
A vízgazdálkodás feladatkörei
A víz kitermelése a mindenkor indokolt igények szerint a lakosság, a mezőgazdaság és az ipar számára (mennyiségi-
leg, minőségileg)
A vízkészletekkel való hosszú távú gazdálkodás
A kitermelt víz legjobb hatásfokú felhasználása, lehetőleg többszöri újrahasznosítása
A használt vizek összegyűjtése, kezelése, tisztítása, visszavezetése a természetes körforgásba
A természetes vizek mennyiségi és minőségi védelme

1
www.kerteszpalanta.hu
A speciális vízi ökoszisztémák és élőhelyek védelme, fönntartása
A vizek kártételei ellen való védekezés
A lefolyás (folyómedrek) szabályozása
A víziutak fönntartása
A vizek tározása
Vízienergia nyerése és kihasználása
Mindezek érdekében különféle műszaki létesítmények tervezése, építése, fönntartása
Általában: a vízzel kapcsolatos társadalmi igények kielégítése a társadalmilag mindenkor elvárható és indokolt
szinten
A vízügyi szervezet
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM)
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok (KÖVÍZIG-ek): 12 db
DUNA VÍZGYŰJTŐ: km2
- Észak-Dunántúli – Győr 6370
- Közép-Duna-völgyi – Budapest 8337
- Alsó-Duna-völgyi – Baja 5489
- Közép-Dunántúli – Székesfehérvár 12814
- Nyugat-Dunántúli – Szombathely 7587
- Dél-Dunántúli – Pécs 9976
TISZA VÍZGYŰJTŐ: km2
- Felső-Tisza-vidéki – Nyíregyháza 5456
- Észak-magyarországi – Miskolc 10223
- Tiszántúli – Debrecen 6912
- Közép-Tisza-vidéki – Szolnok 7132
- Alsó-Tisza-vidéki – Szeged 8455
- Körös vidéki – Gyula 4108
Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi
Főfelügyelőség – a zöldhatóságok felettes szerve
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek: zöldhatóságok (12 db – a KÖVIZIG-ek székhe-
lyén)
A VÍZIG-ek szervezete:
- Igazgató
- Hatósági osztály
1. Igazgatóhelyettes
- Műszaki Biztonsági Szolgálat
- Szakágazati osztályok
- Szakaszmérnökségek
2. Igazgatóhelyettes
- Gazdasági, személyügyi, igazgatási osztályok
A VÍZIG-ek feladatai:
- Nyilvántartják, védik és elosztják a területük vízkészleteit
- Kezelik, üzemeltetik, fönntartják és fejlesztik az állami vizeket, medreket és vízi létesítményeket
- Üzemeltetik, fönntartják és fejlesztik a területi vízrajzi hálózatot
- Az állami műveken ellátják az ár- és belvízvédekezést, és a vízminőségi havária elhárítást
- Kialakítják, egyeztetik és érvényesítik a különböző vízhasználók (állami, önkormányzati, közcélú, vállalkozói,
egyéni) vízgazdálkodása közötti összhangot (vízügyi szakigazgatás)
- Ellátják az els_ fokú vízügyi hatósági hatáskört (engedélyezés és felügyelet)
Munkamegosztás az 1995. évi LVII. tv. Szerint:
- Állami feladatok (Minisztérium, OVF, VÍZIG) központi, országos, nemzetközi jellegűek
- Önkormányzati feladatok helyi jellegűek
Vízgazdálkodási- és vízi közmű társulati feladatok helyi közcélú jellegűek
Egyének – természetes és jogi személyek – feladatai: saját birtokon belül a szabályok betartása
Fogalmak
Hidrológia: a vízkörforgás egészével, annak törvényszerűségeivel foglalkozó tudományág
Agrohidrológia: az erdő- és mezőgazdasági területek vízkörforgalmának mennyiségi és minőségi állapotának, ill.
folyamatainak törvényszerűségeit tárja föl és rendszerezi

2
www.kerteszpalanta.hu
Vízgazdálkodás: adott vízháztartási helyzet fönntartására vagy megváltoztatására – valamely társadalmi igény elvár-
ható és indokolt szintű kielégítésére – kifejtett céltudatos emberi tevékenységek, ill. beavatkozások összessége
Területi vízgazd.: településeken kívül Belterületi vízgazd.: településeken belül
Mezőgazdasági vízgazdálkodás: a mg. célokra használt területeken a vízháztartás jelenségeinek vizsgálata, a vízház-
tartási viszonyokba való céltudatos beavatkozás módjával és eszközeivel foglalkozó szakmai tevékenység, azt tartva
szem előtt, hogy ne a víz váljék a termelés eredményességét korlátozó tényezővé (üzemi és nagytérségi)
Vízháztartás: adott térben és időben a víz elhelyezkedésében vagy állapotában – természetes vagy mesterséges erők
hatására – bekövetkező mennyiségi és minőségi változások összessége, ill. eredője
Vízháztartási állapot: a vizsgált térbe adott időhatárok között belépő és onnan távozó vízmennyiségek egyenlege;
kifejezője → a..
Vízháztartási egyenlet: amely a bevétel (csapadék, öntözővíz, talajvízből való vízpótlás) és a kiadás (párolgás, elfo-
lyás, mélybe szivárgás, talajnedvesség-változás) tételeit rögzíti
Növényállomány vízháztartása: a növénytermesztési térben élő növényzetben bekövetkező vízmozgások, vízkészlet
változások összessége, a mindenkori vízállapot kifejezője
Vízkészlet: adott térségben, adott időpontban található, ill. tározódott vízmennyiség, m3-ben kifejezve
vízfolyások vízkészlete: az időegység alatt lefolyó vízmennyiség, m3/s dimenzióban
Mértékadó csapadék: az a csapadékmennyiség, amelyre adott klimatikus viszonyok között és adott időszakban meg-
határozott valószínűség mellett biztosan számítani lehet
Vízhasznosítás: egységnyi tömegű felhasznált, ill. elpárologtatott vízzel mennyi növényi biomassza, vagy termés jön
létre (Oroszlány, 1965: kg/ha.mm dim.)
Vízborítás: az a vízréteg-vastagság mm-ben, amit a felszínre leeső csapadék vagy a kiadott öntözővíz hozna létre, ha
a talaj nem fogadná magába (1 mm = 10 m3/ha)
Csurgalék víz: nagyintenzitású csapadék után, vagy felületi öntözésnél felhasználatlanul távozó, a talaj felszínén
elfolyó víz (~ felszíni elfolyás)
Vízjogi engedély: a vízügyi hatóság által kiadott engedély, amely szükséges az olyan vízügyi munkálatokhoz, víz-
használatokhoz és vízelhelyezésekhez, amelyek a vizek természetes lefolyását akadályozzák, állapotát megváltoztat-
ják, minőségüket befolyásolják, vagy a fennálló és gyakorolt vízhasználatokat érintik; megszerzését és kiadását jog-
szabályok írják elő.
Vízminőség: a víznek olyan belső, lényegi meghatározottsága, amely a társadalom számára hasznos és káros tulaj-
donságok összességét jelenti
Mg. eredetű vízszennyezés: azon anyagok hatása, amelyek a mg-ilag művelt területekről, ill. mg. telephelyekről
kerülnek a természetes vizekbe és azok minőségét közvetlenül befolyásolják Forrás szerint pontszerűek és nem-
pontszerűek (fő formái: eutrofizálódás, nitrátosodás)
Vizek „öntisztulása” (természetes tisztulása): az az oxidációs folyamat, amelyben az élővízbe jutott szennyező
anyagok elbomlanak, káros hatásuk megszűnik. Sebessége függ a hígítási aránytól, az elkeveredés mértékétől, a víz
O2-tartalmától és a hőmérséklettől
Forrás kontroll: a szennyező (toxikus) anyagok környezetbe jutását a kibocsátás megszüntetésével, már a keletkezés
helyén való visszatartásával éri el
Vízkészletek
A Föld vízkészlete (Achnicht, 1980 nyomán):
1 383 844 700 km3 100,000 %
Sós vizek: 97,592 %
világtengerek: 97,583
beltengerek és sós tavak: 0,008
légnedvesség: 0,001
Édesvíz: 2,408 %
sarki zóna és gleccser: 1,879 (78 %)
felszíni vizek: 0,009 (!)
felszín alatti vizek: 0,506
talajnedvesség: 0,011
biomassza víztartalma: 0,003 (!)
A megújítható édesvízkészlet területi eloszlása
Ázsiában van a földi készlet 31,7 %-a
Nagy a készlet Óceániában Dél- és Észak-Amerikában Közepes a készlet Ázsiában, Afrikában és Európában
Nagyok a területi eltérések, pl.
Ázsiában Malájföldön: 26074 m3 jut 1 lakosra, Pakisztánban: 541

3
www.kerteszpalanta.hu
Afrikában Közép-Afr. Közt.: 39001, Algéria: 442 (Mo: 598 m3/f_)
A Föld megújítható felszíni édesvízkészletének éves átlagos felhasználási aránya 8 %
Európában ez 16 %
Ázsiában 15 %
Az egy lakosra számított vízfelhasználás
Afrikában 242 m3/f_
É-Amerikában 2189
Kinában, Dél-Afr.Közt.: 391
Japánban 735
Szomáliában 115
Magyarországon 612
• Magyarország vízmérlege (milliárd m3)
sokévi aszályos években
átlag 1982 1983
csapadék 58 46 40
belépő 114 120 (98)
kilépő 120 124 (101)
párolgás 52 (44) (46-49)
készletváltozás - (-2) (-9)-(-12)
Magyarország átlagos éves vízmérlege
több éves időszak adatai alapján (km3/év) (Várallyay, 2001; Alföldi, 2003; Nagy és Kovács, 2005)
Érkező vízmennyiség
Folyókkal érk. 120,00
Csapadék form. érkezik 55,15
Alsóbb talajrétegekből szárm. 2,85
Összesen: 178,00
Távozó vízmennyiség
Folyókkal kilép 123,15
Légkörbe jutó páraként távozik 52,00
Alsóbb talajrétegekbe szivárog 2,85
Összesen: 178,00
Tárolt vízmennyiségek (km3)
Állóvizekben 2,6
Balaton: 2,00-2,50
Velencei tó: 0,05
Fertő tó: 0,01
Egyéb: 0,04
Folyókban 0,6
A talaj felső (1 m) rétegében átlagosan 26,3 (17,5 – 35,0 között változik)
A talaj középső rétegében 47,0
A talaj mély rétegeiben 5000,0
Légrétegben (~30 mm csapadéknak megf.) 2,8
Összesen: 5079,3
Magyarország vízfelhasználása
Lakossági (vezetékes víz) 1,0 km3
Ipari 4,5
Mezőgazdasági (öntözés) 0,6
Vízkészletek
Mo: felszíni vizek: a vízkincs 2/3 része lehulló csapadék: évi 58 km3 a vízkincs 1/3
A hazánk területére hulló csapadékból 8 km3/év beépített területre esik (1,0 millió ha)
10 erdő (1,6 )
20 hasznosul (mg. ter. ~ 6,7 )
2 nem hasznosul (!)
18 veszteség
A 20 km3-nyi víz optimális hasznosítása, a csapadékhasznosulás növelése és a veszteségek csökkentése a növény-
termesztés kulcskérdése

4
www.kerteszpalanta.hu
Vízháztartás szabályozási lehetőségek:
- csapadék helyben tartása (talajművelés)
- helyi tározás
- művelési ág és termesztéstechnológia megválasztása
- fajták
- meliorációs beavatkozások
- szivárgási veszteségek csökkentése

II. EU Víz Keretirányelv (VKI)

EU Víz Keretirányelv
EU Water Framework Directive
Az EU Bizottság (EC) 41/1999. (okt.22.) általános állásfoglalása a Közösségi vízgazdálkodási politika terén való
tevékenységeknek keretet adó 1999/C 343/EC Irányelv elfogadására
Bevezetés – 49 bekezdés: előzmények, hivatkozások, indoklások, magyarázatok
25 cikk és 11 melléklet
1. Cikk: célkitőzés
Keret a vizek és a vizes élőhelyek védelmére, amely
(a) megakadályozza azok további romlását, védi és javítja állapotukat
(b) elősegíti a hosszú távon fenntartható vízhasználatot
(c) hozzájárul az árvizek és az aszályok káros hatásainak mérsékléséhez és mindezek által előmozdítja
- a jó minőségű és elégséges vízellátást,
- a területi és a tengervizek védelmét,
- a vonatkozó nemzetközi szerződések teljesítését,
- a veszélyes anyagok kibocsátásának jelentős csökkentését
2. Cikk: Fogalom meghatározások
37 fogalom meghatározása (→ külön)
3. Cikk: A vízgyűjtőkön (vízgyűjtő kerületeken) belüli adminisztratív intézkedések koordinálása
A tagországoknak nemzeti területükre különálló vízgyűjtőket és vízgyűjtő kerületeket kell meghatározniuk
A felszín alatti vizeket a legközelebbi, vagy a vízgazd. szempontból legmegfelelőbb vízgyűjtő kerülethez kell rendel-
ni.
A vízgyűjtő kerületeken belül illetékes hatóságot kell kijelölni.
Egy tagország területét meghaladó vízgyűjtő esetén nemzetközi vízgyűjtő kerületet kell kijelölni az érintett országgal
közösen. (Koord. kezelés…)
4. Cikk: Környezeti célkitűzések
Törekedni kell:
(a) a felszíni vizek ökológiai állapota romlásának és szennyezésének megelőzésére, a jó vízállapot elérésére, a mes-
terséges víztesteken a jó ökológiai potenciál és a jó felszíni kémiai állapot elérésére 16 éven belül (V. m.)
(b) a f.a. vizek állapota romlásának megelőzésére, a víztest helyreállítására, a vízkivétel és a visszatáplálás egyen-
súlyának fenntartására
(c) a Védett Területekre vonatkozó szabványok betartására
5. Cikk: A Vízgyűjtő kerület jellemzői, az emberi tevékenységek hatásainak áttekintése és a vízhasználatok gazda-
sági elemzése
Minden vízgyűjtő kerületre ki kell dolgozni
- a jellemzők elemzését,
- az emberi tevékenységeknek a vizek állapotára gyakorolt környezeti hatásainak áttekintését,
- a vízhasználatok gazdasági elemzését a hatálybalépést követő 5 éven belül (→ II./III. m.)
6. Cikk: Védett területek nyilvántartása
Vízgyűjtő kerületenként a vízvédelem vagy az élőhely/élőlény védelem szemp. Különleges védelmet igénylő terüle-
tek (→ IV. mell.)
7. Cikk: Ivóvíz-kitermelésre használt vizek
Víztestek, amelyekből - napi 10 m3-nél több vizet vesznek ki, vagy 50 főnél többet látnak el vízzel - a jövőben kí-
vánnak ivóvizet kitermelni (V. m.)
8. Cikk: A felszíni és f.a. víz állapotának, és a védett területeknek a megfigyelése (monitoring)
Megfigyelési Programokat kell létrehozni és működtetni
- a felszíni vizek ökológiai és kémiai állapotának,

5
www.kerteszpalanta.hu
 - a f.a. vizek kémiai és mennyiségi állapotának, és
- a védett területeknek a megfigyelésére, a hatálybalépést követő 7 éven belül (→ V. mell.)
9. Cikk: A vízg. szolgáltatások költségeinek visszatérülése
Gazdasági vizsgálatok a III. mell. szerint…
(szennyező fizet elv…)
10. Cikk: A pontszerű és a diffúz szennyező- források kombinált megközelítése
A kibocsátások ellenőrzése érdekében
- ki kell dolgozni az ellenőrzések legjobb elérhető technikáját
- meg kell határozni a kibocsátási határértékeket
- diffúz hatások esetében meg kell határozni a legjobb környezeti gyakorlatot – 13 éven belül (→ IX. mell. és más
vonatkozó irányelvek…)
11. Cikk: Intézkedési program (10 éven belül) az alap- és kiegészítő intézkedésekre (VI. mell.)
12. Cikk: A tagországok illetékességén kívül eső ügyekről jelentés és javaslattétel…
13. Cikk: vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek (VgyGT) vízgyűjtőnként, 10 éven belül (→ VII. mell.)
16 év után felülvizsgálandók…
14. Cikk: Társadalmi tájékoztatás és konzultáció
15. Cikk: Jelentési kötelezettség
- a VgyGT másolatairól (publikálás után)
- az 5. Cikkben előírt gazdasági elemzésekről
- a 8. Cikk szerint a Megfigyelési Programról
16. Cikk: Vízszennyezés elleni stratégiák
Első prioritású szennyező anyagokról lista (X. m.)
(a) kockázat-értékelés alapján, vagy
(b) cél-orientált kockázat-értékelés alapján, vagy
(c) egyszerűsítet (tud. alapú) kockázatbecsléssel
17. Cikk: Bizottsági Jelentés – 6 évenként
- az Irányelv végrehajtásának előrehaladásáról
- a vizek állapotáról az EU-ban
- a VgyGT felülvizsgálatáról
- a tagországi jelentésekre adott válaszokról
- a kidolgozott intézkedések összefoglalásáról
18. Cikk: Tervek a jövőbeni Közösségi Intézkedésekre
19. Cikk: Technikai mellékletek: I., III., V. mell.
Idővel felülvizsgálandók…
Mellékletek
I: Információk az illetékes hatóság listájához
II: Az egyes víztest típusok jellemzése
III: Gazdasági vizsgálatok
IV: Védett területek
V: A vizek mennyiségi és minőségi jellemzése
VI: Az Intézkedési Programok tartalma (A, B)
VII: A Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek tartalma
VIII: Főbb szennyezők jelző listája
IX: Emissziós határértékek és környezetminőségi alapkövetelmények
X: Prioritási anyagok
XI: Térképek (A, B)
VKI és a mezőgazdaság
A mezőgazdaságot érintő legfontosabb részek:
(1) Az illetékes hatóság kijelölése [3. Cikk]
Az adminisztratív intézkedések koordinálása Jelentés az Európai Bizottságnak:
- az illetékes hatóság jogi és igazgatási szerepéről
- a létrehozott intézményi kapcsolatok rendszeréről
(2) A mesterséges és az erősen módosított víztestek meghatározása [4. Cikk]
Öntözési-, ár- és belvízvédelmi művek, tározók, halastavak, bányatavak, holtágak
(3) Jelentős környezeti hatású emberi tevékenységek és vízhasználatok jellemzése [5.C.] és a hatások elemzése (_ II.
mell., 1.4 pont)

6
www.kerteszpalanta.hu
Ár- és belvízvédelem, halastó-gazdálkodás, kisvízfolyás szabályozás – Modellezési technikák alkalmazása
(4) A vízhasználatok gazdasági elemzése [5. C.]
A Gazdasági vizsgálat tartalma: III. mell.
Cél: a legköltséghatékonyabb kombinációk kiválasztása
(5) Különös védelemben részesítendő területek kijelölése [6. Cikk]
- nitrát szennyezések származási helyei
- ivóvíz források (vízbázisok)
- gazd. jelentős vízi élőlények élőhelyei
- rekreációs- és fürdővizek
- az EU Élőhelyek Irányelve és Madarak Irányelve által védett területek
- a NATURA 2000 által kijelölt területek
(6) A költségvisszatérülés elvének alkalmazása [9. Cikk]
- a vízhasználatok közvetlen költségei
- a „környezeti” és a „készlet” költségek
- a szennyező fizet elv érvényesítése
- Itt külön is említik a mezőgazdaságot:
- az igények várható növekedésének meghatározása
- az ehhez szükséges beruházások
- ezek „környezeti” és „készlet” költségei (III. m.)
(7) A szennyezések szabályozására komplex módszer alkalmazása [10. Cikk]
Különösen a nitrát-szennyezésekre (Nitrát Irányelv)
(8) Intézkedési program a végrehajtásra [11.C.]
Kötelező alap módszerek és ajánlott kiegészít_ módszerek alkalmazása (→ VI. mell.)
(9) Vízgyűjtő_-gazdálkodási Tervek készítése
[13.Cikk] – külön a mg. vízgazd. tevékenységekre
(10) Érdekeltek bevonása [14. Cikk] - konzultáció
Kapcsolódó további EU Irányelvek:
- a madarakról: 79/409/EGK
- a környezeti hatásvizsgálatról: 85/337/EGK
- a szennyvíziszapról: 86/278/EGK
- a növényvédőszerekről: 91/414/EGK
- a nitrátokról: 91/676/EGK
- az élőhelyekről: 92/43/EGK
- az integr. szennyezés megelőzésről: 96/61/EGK

III. Hidrológiai alapok

A Föld földrajzi szférái (fizioszférák):
- atmoszféra – vízgőz, gázok, szilárd részek
- litoszféra - ~100 km vastag kőzetöv földkéreg, földköpeny
- hidroszféra – a földi vizek összessége
- bioszféra – a földi életfolyamatok tartománya nooszféra (antroposzféra, technoszféra) – az ember által befolyásolt
földrajzi burok
Hidrológia: a hidroszférát, ill. a vízkörforgást vizsgáló tudomány, amely
- az ott végbemenő folyamatok
- az ott megjelenő vizek közötti kapcsolatok
- az ott és más szférában lejátszódó folyamatok közötti kapcsolatok
- a hidroszférára gyakorolt emberi tevékenységek hatásait, törvényszerűségeit tanulmányozza
A hidrológia ágai:
- óceánológia – tengerek, óceánok
- glaciológia – jégtakaró, jéghegyek, jégárak (gleccserek)
- potamológia – vízfolyások
- limnológia – tavak
- hidrogeológia – felszín alatti vizek
- hidrokémia – vízminőség
- hidrobiológia – vízi élettér és élőlények

7
www.kerteszpalanta.hu
 - hidrometria – mérések, adatszolgáltatás (vízrajz)
- hidrográfia – a vizek földrajzi leírása
- műszaki (mérnöki) hidrológia – tervezés, méretezés (vízépítés)
Hidrológiai körfolyamat (ciklus): a földi vízkörforgás, amely a víz halmazállapot változással járó mozgássorozata
fenntartói:
- a nehézségi erő (gravitáció)
- a Nap hőenergiája (sugárzás)
- a kapilláris erő (felszín alatti vizek)
Fontos szerepe van a párolgásnak, amely a hő- és a vízforgalomnak egyaránt összetevője → összekapcsolja a víz-
körforgást és az energiakörforgást
Vízháztartási egyenlet: a hidrológiai körfolyamat elemei közötti összefüggést írja le – adott térben és időben
Vízháztartási mérleg: az anyagmegmaradás törvényének hidrológiai vetülete: a belépő, a kilép_ és a tározódott víz
egyensúlyát mutatja adott térben (→ hidrológiai tér) és adott idő alatt (→ tárgyidőszak) – A vízháztartási folyamat
és egyes vízháztartási állapotok jellemezhetők vele
Az egyszerűsített vízháztartási egyenlet:
C = L + P ± ∆K
C = csapadék
L = lefolyás (elfolyás, elszivárgás)
P = párolgás
∆K = tározódás (készletváltozás)
Öntözés esetén: C + Ö = L + ET ± ∆K
Ö = öntözővíz
ET (~P) = evapotranszspiráció
A vízháztartási egyenlet általános alakja:
C + c + H + Hfa = L + Efa + P + Th + Tk
1,2 5-8 1,2 5-7 1-7 1-7 1-7
C = csapadék
c = mikrocsapadék
H = felszíni hozzáfolyás
Hfa = felszín alatti hozzáfolyás
L = felszíni lefolyás
Efa = felszín alatti elfolyás (elszivárgás)
P = párolgás (~ET)
Th és Tk = hasznos és káros tározódás
Számjelölések a vízháztartási egyenletben:
1 – vízfolyások vize
2 – felületen mozgó vizek
3 – a talaj víztartalma vízkapacitás alatt
4 – a növények víztartalma
5 – a talajvíz
6 – a kasztvíz
7 – az artézi víz
8 – a mélységi víz
A folyók vízgazdálkodása
Folyó ált. valamely magasabb hegységben lévő forrásból vagy tóból ered. Vizét a vízgyűjtő területén beömlő, az ott
történt lefolyás és összegyülekezés eredményeként kialakuló mellékvízfolyások növelik.
Egy-egy vízgyűjtő terület vízfolyás hálózatát állandó- és időszakos vízszállítású vízfolyások
mederhálózata alkotja, amelynek részei, a mederhálózat elemei:
vízmosások
patakok
folyók
állóvizek (tavak)
mocsarak, lápok, vizeny_s területek
ezek együtt alkotják a terület vízrendszerét
Nagyobb intenzitású csapadékok a vízfolyásokban árhullámot indítanak el, ennek tetőző vízhozama számítható:
Qmax = α . i . A

8
www.kerteszpalanta.hu
 α = lefolyási tényező, függ a domborzattól, talaj és növény-adottságoktól [táblázatból kiolvasható]
i = csapadék intenzitás (mm/h)
A = egyidejű vízszállításban maximálisan résztvevő vízgyűjtő terület
a mederhálózat elemei:
vízmosások
patakok
folyók
állóvizek (tavak)
mocsarak, lápok, vizenyős területek ezek együtt alkotják a terület vízrendszerét
Az állandó vízfolyásokon eltérő vízállások alakulnak ki, ezek karakterisztikus értékei:
- kisvízi vízállás (KV) – víz a mederben
- középvízi vízállás (KÖV) – víz az anyamedret kitölti
- nagyvízi vízállás (NV) – víz az árvízi mederbe (hullámtér) kilépve mozog
A folyók 3 szakasza:
- felső szakasz – sebes vízmozgás, mély és keskeny meder (szurdok, kanyon), nagy mederesés és vízfelszín-esés,
nagy fajlagos mozgási energia, hordaléktermelés
- közép szakasz – lassuló vízmozgás, kisebb esés, kisebb mozgási energia, hordaléklerakás, szélesebb és laposabb
meder
- alsó szakasz – lassú vízmozgás, minimális esés, kis mozgási energia, mederfeltöltődés, kanyargósság (meander), a
torkolatnál delta-képződés; a túlfejlett kanyarulatból levágással_ holtág 15
Sodorvonal: a legnagyobb vízsebességű helyeket összekötő vonal
Vízjárás: a mederben szállított vízmennyiség időbeli alakulása; a vízszintek (vízállások) és a vízhozamok időbeli
alakulása
Vízmérce: a vízfolyások vízállását méri; „0” pontja: az előfordult legkisebb vízszint
Átfolyási keresztszelvény: a víztükör és a mederfenék által kijelölt, a vízfolyásra merőleges felület
Vízhozam: a vízfolyás adott vízálláshoz tartozó keresztszelvényén 1 mp alatt átfolyó vízmennyiség (m 3/s) – Az átfo-
lyási keresztszelvény (m 2) és a középsebesség (m/s) szorzata. A vízállás értékéből a vízmércéhez tartozó ún. Q-H
görbe alapján is meghatározható.
Tavak – Vízjárásuk → ~ vízszint ingadozás
Vízforgalmuk szerint van
- forrástó – a vízfelületre hulló csapadék meghaladja a párolgást és kifolyás is van (pl. Balaton –
vízbevétel: 1510 mm
párolgás: 870 mm
kifolyás: 640 mm)
- zárt (lefolyástalan) tó – a csapadék és a hozzáfolyás kisebb mit a párolgás (pl. Fertő-tó) → feltöltődés, iszapoló-
dás, elsósodás, szikesedés (pl. Velencei tó)A tavak típusai eredetük szerint:
- tektonikus tavak – földkéreg mozgások alakítják (pl. Bajkál-tó: 1621 m mély Csád-tó: sekély és változó felületű)
- glaciális eredetű tavak – pl. finn tavak Lake Tahoe (USA)
- vulkáni eredetű (kráter) tavak – pl. Szt. Anna tó
- karsztos eredetű tavak
- mesterséges tavak, víztározók, medertározók

IV. – Hidraulikai alapok

Hidraulika: a víz nyugalmi és mozgási állapotainak vizsgálatával, leírásával, törvényszerűségeivel foglalkozó tu-
domány
~ általában egydimenziós vízmozgást vizsgál, korrekciók: tapasztalati tényezőkkel
A víz fontosabb fizikai tulajdonságai
- Sűrűség: a tömeg és a térfogat hányadosa
ς = m/V [kg/m3] ró
hőmérséklettől függő:
légköri nyomáson (p0 = 100 kPa)
0 ºC-on 999,867 kg/m3
4 ºC 1000,000 - ált. ezzel számolunk
30 ºC 995,672
- Térfogatsúly ~ fajsúly: az egységnyi térfogatú víz súlya:

9
www.kerteszpalanta.hu
γ = G/V [N/m3] gamma
A fajsúly a sűrűséggel is kifejezhető:
γ = ς * g ~ 9,8 kN/m3 ró
• - Nyomás: az egységnyi felületre ható nyomóerő:
p = F/A [N/m2 → Pa]
1 Pa = 1 kg/m.s2
- abszolút nyomás: valamely felületre ható tényleges nyomás, p0 légnyomáshoz viszonyítva:
Pabs = p0 + γ * h [Pa]
A víz nyomása → hidrosztatikus nyomás („túlnyomás”):
p=γ*h=ς*g* h [Pa]
vagyis egyenesen arányos a „h” vízoszlop magassággal → (víz)nyomásmagasság [m]
(γ állandó, mert a víz gyakorlatilag összenyomhatatlan)
- Belső súrlódás („nyúlósság”) → dinamikai viszkozitás: η [Pa*s] éta
Értéke állandó hőfokon és állandó nyomáson állandó:
10 ºC-on η10 = 1,3 . 10-3 Pa*s
20 ºC η20 = 1,0 . 10-3
- Kinematikai viszkozitás: a dinamikai viszkozitás és a sűrűség hányadosa
v = η / ς [m3/s] nű
- Hidrosztatikus nyomás: a légköri nyomáshoz képest a folyadék súlyából eredő folyadéknyomás → víznyomás
Pascal tétele (1650): nyugalomban lévő víz esetén a folyadéktér bármely pontjában p = γ * h [Pa]
Nyomáseloszlási ábrák → a víznyomásból származó erőhatás mindig merőleges a határoló felületre
Nyomáseloszlási ábrák helyett → nyomásmagasság ábrák: a nyomás helyett a „γ”-val elosztott értéket mutatják –
sokkal szemléletesebbek
- sík felületen: az ún. „R” ábra (rezultáns) – az eredő erő a nyomástest súlypontjában hat (nem a felület súlypontjá-
ban)
Értéke a horizontális és a vertikális komponensekből számítható: R = √H2 + V2 (l: 11/a és 12/a ábra!)
- görbe felületen: az ábra területe nem arányos az eredő erővel, itt a horizontális (H) és a vertikális (V) nyomásma-
gasság ábrákkal dolgozunk (l: 12/b ábra!)

10
www.kerteszpalanta.hu
11
www.kerteszpalanta.hu
Úszás, felhajtó erő (Archimedes, Kr.e.~250)
F = a test által kiszorított víz súlya
- úszás esetén: F = G
ς > ςt (→ a test sűrűsége)
- lebegés: ς = ςt
- lesűlyedés: ς < ςt
- „Felúszás” – a földbe helyezett műtárgy elmozdulása a talajvíz vagy a csurgalékvíz felhajtó erejének hatására →
méretezni kell! (l: 14. ábra)
Áramlások
- Nyomás alatti áramlás
Ideális folyadék: áramlása folyamatos
mozgása állandó
összenyomhatatlan
Bernoulli-tétel (~1720): ideális folyadék áramlása során a helyzeti, a mozgási és a nyomási energiák összege a fo-
lyadéktér bármely pontján ugyanaz és állandó
Bernoulli-tétel:
z*g + v2/2 + p/ς = állandó
z = a vizsgált keresztmetszet középpontjának a magassága a viszonyítási síkhoz képest [m]
g = nehézségi gyorsulás, 9,81 m/s2
v = áramlási középsebesség [m/s]
p = a szelvény keresztmetszetében uralkodó nyomás [Pa]
ς = a folyadék s_r_sége [kg/m3] ró
Bernoulli egyenlet: a tétel „g”-vel osztott alakja:
z + v2/2g + p/γ = állandó
z – geodéziai magasság
v2/2g – sebesség-magasság
p/γ – nyomás-magasság
A Bernoulli-féle nyomáseloszlás esetén a vizsgált síkra (viszonyítósíkra) ható nyomásszint: piezometrikus nyomás-
szint
h = z + p/γ
vagyis a vizsgált szelvénybe helyezett piezométer csőben a folyadék „h” szintre emelkedne
Energiavonal: a szelvények energiaszintjeit összekötő vonal
Nyomásvonal: a szelvények nyomásszintjeit összekötő vonal
A folytonosság tétele: minden szelvényen azonos vízhozam halad át
Egy szelvényben a közepes sebesség: a vízhozam és az áramlási keresztmetszet hányadosa
v = Q/A [m/s] A = d 2*π / 4
Q = A1*v1 = A2*v2 …= An*vn
- Súrlódási és helyi energiveszteségek - hidraulikai veszteségek: ∑hv
- súrlódási veszteség meghatározására
Darcy-Weisbach összefüggés:
h vs = λ * l/d * V2/2g [m]
λ = csősúrlódási tényező
l = a cső hossza [m]
d = a cső átmérője [m]
v = áramlási középsebesség [m/s]
g = nehézségi gyorsulás, 9,81 m/s2
- helyi energiaveszteségek: akadályok okozta helyi ellenállások
h vh = ξx * v2/2g [m] kszí
ξ = veszteségtényező [m/m]
v2/2g = a következő szelvény veszteség-magassága
Hidraulikailag hosszú csővezeték: ahol a helyi energiaveszteségek elhanyagolhatóan kicsik ( ~ 1-2 %)
Hidr. rövid csővez.: nagy helyi energiaveszteségek
A hidraulikai veszteségek számítása a Bernoulli-egyenlet alapján:
z1 + p 1/γ + v12/2g = z2 + p 2/γ + v22/2g + ∑hv
magasság-veszteség:
∑h v = h vs + hvh = λ. l/d . v2/2g + ∑ξ . v2/2g

12
www.kerteszpalanta.hu
vagyis
∑h v = v2/2g ( λ. l/d + ξ_ 1 + ξ_2 + … ξ_n)
λ = csősúrlódási tényező
- Áramlás nyílt mederben
A csatorna vízhozama a folytonossági tétel alapján Q = A . v [m3/s]
Chézy képlete (1775): a szelvény középsebessége a hidraulikus sugár (R ) és a hosszirányú esés (I) függvénye:
v = C √R.I [m/s]
C = sebességtényez_
R = hidraulikus sugár [m] R = A/P (nedv.ter./ker.)
I = mederfenék esése [m/km] ‰
(elméletileg ~ vízfelszín esése)
- Áramlás szemcsés közegben (talajban)
Darcy törvénye (1856): szemcsés közegben áramló vízhozam egyenesen arányos a közeg keresztmetszeti területével
és a vizsgált hosszon tapasztat piezometrikus nyomásszintkülönbséggel, de fordítottan arányos a szivárgási úthosszal
Q = k . A . ∆h/l [m3/s]
k = a közeg szerkezetére jellemző arányossági tényező - Darcy-féle szivárgási együttható [m/s], ami egységnyi
esésnél ~ szivárgási sebességgel
A = szivárgási keresztmetszet területe [m2]
∆h = nyomásszint-különbség „l” hosszon [m]
l = a vizsgált hossz _ szivárgási úthossz [m]

V. Vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás

Ivóvíz ellátás
A vízellátás céljait szolgáló víz eredete szerint
- felszín alatti
- felszíni
- újrahasznált víz
A felszín alatti víz minősége általában ivóvíz minőségű, vagy egyszerű tisztítással biztonságosan azzá tehető
Formái:
Felszínközeli víz (talajvíz): a víztermelést érintő sajátosságai (mennyiség, vízfelszín szintje, stb) változóak, fizikai
és kémiai tulajdonságai a környezeti kitettség és károsodás miatt ivóvízként való felhasználhatóságát nehezítik
Rétegvíz, mélységi víz (pl. artézi víz): minőségi ált.állandó, védettnek tekinthető
Karsztvíz, hasadékvíz: kevésbé védett, minősége és mennyisége is változó, eredetileg jó ivóvíz!
Forrásvizek: ált ivóvíz minőségűek, de mennyiségük miatt csak lokális jelentőségűek
Partiszűrésű víz: minőségét a nyersvíz (folyóvíz) minősége, a parti réteg szűrőképessége és a term. úton pótlódó
talajvíz együttesen befolyásolja
A hazai f.a. vízkészletek ma a vízellátás 90 %-át adják. A kitermelhető f.a. vízkészleteink:
- partiszűrésű víz: 7500 ezer m3/d
- rétegvíz: 6360 ezer
- karsztvíz: 1098 ezer
Felszíni vizek
- folyóvíz
- állóvíz (természetes)
- mesterséges tározó
- oldalvölgyi tározó
- tengervíz
Rájuk a hidrológiai és környezeti tényezők közvetlenül hatnak, egyre szennyezettebbek és vízellátásra ezért kevésbé
alkalmasak
Legkedvezőbben a mesterséges felszíni tározók
Újrahasznált vizek
Különösen az ipari vízgazdálkodásban van szerepük, az egyre nagyobb mértékű frissvíz igényt csökkentik jól szabá-
lyozott belső vízkészletgazdálkodás esetén

13
www.kerteszpalanta.hu
Ivóvíz minősítés
Fizikai és kémiai tulajdonságok
- a víznyerőhely jellegétől független ivóvíz minőségi paraméterek és határértékek (pl. hőfok, íz- és szagerősség,
pH, lebegőanyag, sótartalom, vas, mangán)
- a víznyerőhely jellegétől függőek, pl. nitrit, nitrát
Bakteriológiai tulajdonságok
- minőségi és mennyiségi vizsgálat
Az ivóvíz kórokozót vagy fekáliás szennyeződést nem tartalmazhat (pl. coli-baktériumok)
Ivóvíz tisztítás
1) Gerebszűrés – durva szilárd úszó és lebegő szennyeződések eltávolítására
2) Szitaszűrés – tavak és felszíni tározók vizéből az élő mikroszervezeteket zömét eltávolítja – Ipari vízellátáskor
esetleg önállóan is alkalmazzák
3) Ülepítés, sűrítés
4) Flotáció – kis sűrűségű lebegőanyagok felúsztatása a felszínre légbuborékok révén
5) Derítés
6) Szűrés szemcsés közegen keresztül – kis méretű szuszpendált anyagok eltávolítására
7) Víztisztító telepi lassú szűrő – a vízben lévő szerves anyagokat baktériumok bontják le
8) Adszorpció – megkötés a szűrőfelületen
9) Gázbevitel, gázeltávolítás
10) Vastalanítás és mangántalanítás
11) Arzéneltávolítás
12) Nitráteltávolítás
13) Fertőtlenítés, oxidáció – klórral vagy ózonnal
Csatornázás
Szennyvíz: a településeken a vízhasználatok közben keletkező, ásványi és szerves szennyezőanyagokkal terhelt,
használt víz, amit – csapadékvízzel együtt vagy attól elválasztva – csatornahálózaton vezetnek el
Nem szennyvíz az egyedi (házi) oldómedencékből szippantókocsival gyűjtött szennyezőanyag → települési folyékony
hulladék (TFH)
Csatornahálózat - egyesített rendszerű
- elválasztott rendszerű
- gravitációs
- nyomás alatti
- vákuumos
Gyakori a vegyes kiépítés.
Szennyvíztisztítás
- a csatornahálózaton összegyűjtött szennyvíz olyan mértékű átalakítása, szennyező anyagainak olyan lebontása, ami
után a tisztított víz károkozás nélkül a természetes befogadóba vezethető
3 fokozata:
- elsőfokú vagy mechanikai tisztítás: a fizikailag elválasztható, darabos úszó és lebegő anyagok eltávolítása
- másodfokú vagy biológiai tisztítás: a szerves anyagok elbontása mikroorganizmusok (baktériumok) segítségével
- harmadfokú tisztítás: - oldott N és/vagy P kivonása
- fertőtlenítés
Biológiai tisztítás:
- mesterséges biológiai tisztítás
-- csepegtetőtestes tisztítás
-- eleveniszapos tisztítás
-- oxidációs árkos tisztítás
-- anaerob tisztítás
- természetes biológiai tisztítás
-- akvatikus rendszerek – tavas tisztítás (pl. stabilizációs-oxidációs tó, algás tó, halastó, vízinövényes tó)
-- talaj-növény rendszerek
- nádas szűrőmezű, gyökérmezős tiszt.
- gyepes szűrőmező
- nyárfás (faültetvényes) tisztítás
[- meglévő erdőben történő tisztítás]
- szántóföldi hasznosítással egybekötött tisztítás (→ szennyvízöntözés)

14
www.kerteszpalanta.hu
Szennyvíziszap
- a szennyvíztisztítás kiküszöbölhetetlen mellékterméke, a szennyvízből eltávolított úszó és lebegő anyagok, vala-
mint az élő és elhalt baktériumpelyhek tömege
-- nyersiszap – az I. fokozat után, előülepítőből
-- eleveniszap – a II. fokozat után, utóülepítőből
-- fölösiszap – a recirkuláció után visszamaradó iszap
Nyers- és fölösiszap együtt: frissiszap
Szennyvíziszap kezelés
- mindazok a műveletek, amelyeket az iszappal a szennyvíztisztító telepen végeznek a jobb kezelhetőség, a haszno-
síthatóság, ill. az elhelyezhetőség érdekében
- stabilizálás (aerob vagy anaerob [rothasztás])
- kémiai kezelés (pl. mész- vagy klóradagolás)
- kondicionálás (pl. vegyszerekkel, hővel, nedves oxidációval, iszapmosás útján)
- víztelenítés
- szárítás
- granulálás
- égetés
- átmeneti tárolás a tisztítótelepen
- elhelyezés
-- hasznosítással egybekötve (→ mg-ban)
-- végleges lerakással (deponálás)
Iszapelhelyezési lehetőségek
- rekultiválandó területeken
- javítandó talajokon (pl. homokos, szikes)
[- meglévő erdőben]
- faültetvényeken, egyéb ültetvényben
- szántóföldön
Iszapelhelyezési technológiák
- folyékony iszapok számára:
-- folyamatos, mélybarázdás elhelyezés nyárfaültetvényben

15
www.kerteszpalanta.hu
 -- szakaszos, barázdateknős elhelyezés szántóföldön
-- szakaszos, talajba injektálás szántóföldön vagy ültetvényben
- víztelenített iszapok számára:
-- szakaszos, beszántásos elhelyezés szántóföldön
-- komposztálás utáni elhelyezés szervestrágyaként
Iszapterhelés meghatározása
A biztonságos iszapterhelés és –adagolás meghatározásának lépései:
1) az éves iszapadag meghatározása (t/ha sz.a.) a N-tartalom alapján
2) az iszaptrágyázás időtartamának meghatározása (év) az iszap és a talaj nehézfém tartalma alapján
3) az éves iszapmennyiség elhelyezéséhez szükséges területnagyság (ha) meghatározása
Hígtrágya kezelés és hasznosítás
Hígtrágya: az almozás nélküli állattartás jellegzetes mellékterméke, amely állati bélsár, vizelet, technológiai víz és
egyéb hulladékok keveréke
Nem szennyvíz!
Részei: - híg fázis
- szilárd fázis
Töménység szerint: - kövér hígtrágya
- sovány hígtrágya
- hígított hígtrágya
Hígtrágya kezelés
- a hígtrágya összegyűjtésével, átmeneti tárolásával és a további elhelyezésre vagy hasznosításra való előkészítésével
kapcsolatos műveletek összessége
Hígtrágya kezelési módszerek:
- fázisbontás nélküli (homogenizálásos)
- fázisbontásos
- részleges tisztításos (pl. eleveniszapos vagy anaerob rothasztásos tisztítás → biogáz…)
Hígtrágya hasznosítás történhet:
- szántóföldön (→ hígtrágyaöntözés)
- faültetvényben
- kombinált rendszerben
Adagmeghatározás: általában a N-tartalom (CN) és a növények N-igénye (PN) alapján
D = PN / CN * W * 10 [mm]

VI. Vízhiányos helyzetek, vízigény, aszály

Növények vízigénye: az a vízmennyiség, ami ahhoz kell, hogy a növénytermesztési térben ne a víz legyen a termést
korlátozó tényező
statikus értéke (állapot): a mértékadó talajréteg nem korlátozó nedvességtartalmával és a hozzá tartozó relatív lég-
nedvesség-tartalommal fejezhető ki
dinamikus értéke (folyamat): a statikus vízigény értékrendjének fenntartásához a vegetációs időben szükséges víz-
mennyiség, amit az optimális ET értéke fejez ki → V i = ETopt
Petrasovits formulája: Vi = k * t * R ahol
k: k1 * k2 → a növényállomány levélfelületétől függő, nomogrammokról leolvasható, dimenzió nélküli agro-
hidro-biotechnikai tényező
t: napi középhőmérséklet (ºC)
r: a tényleges és a földrajzilag lehetséges napfényes órák száma szerint táblázatból kiolvasható érték
Levélfelület-index (LAI): 1 m2 talajfelszínre (tenyészterületre) jutó egyszeres levélfelület (m2/m2), amely az ET-t és a
növényi termést egyaránt befolyásolja; nagysága függ a növényfajtól és fajtától, a fejlődési szakasztól, a tőszámtól,
az agrotechnikától, a tápanyagellátástól, a talajtól és az időjárástól (főleg a hőmérséklettől)
Öntözővíz-igény: a növényállomány vízigényének kielégítéséhez szükséges mesterséges csapadék mennyisége, a
természetes csapadékon (C) és a talajban lévő könnyen felvehető vízkészleten (W) kívül:
Vöi = Vi – (C + W)
Öntöz_víz-szükséglet: az öntözővíz-igény és a kiadagolás folyamán fellépő veszteségek (párolgás, szivárgás, elfo-
lyás) összege:
Ösz = P + Sz + Elf. + Vöi
Értéke az adott terület és időszak öntözővíz-igényéből a vízadagolás (vízszétosztás) hatásfokával is meghatározható:

16
www.kerteszpalanta.hu
Ösz = Vöi / η (η → 0,7-0,95; függ: lev. páratart., területnagys., szélvisz., önt. mód, talaj)
Mértékadó öntözési vízigény: valamely öntözött növényállomány legnagyobb vízigényű életszakaszában az ezen
időszakra vonatkozó öntözővíz-igény nagysága
Öntözési norma: a vízigény különböző mértékére és meghatározott gyakoriságra tervezett, hatóságilag maximált
öntözővíz-igény; az egyetlen öntözéskor kiadagolandó vízmennyiség (mm vagy m3/ha)
Öntözési idénynorma: adott növénynek a teljes öntözési idényben, az összes öntözéshez kiadagolt öntözővíz meny-
nyiség (mm vagy m3/ha)
Öntözési idénynormák, mm (5/1976 OVH sz. rendelkezés)
Másik oldal.
Megjegyzések:
A ± eltérések a jobb, ill. gyengébb víztartó képességű talajokra javasolt értékek
Éghajlati körzetek:
I.: ariditási index > 1,5
II: 1,3 – 1,5
III: 1,1 – 1,3
IV: < 1,1
Kertészeti növények napi, ill. heti vízigénye (mm) július-augusztus hónapokban
Másik oldal.
Vízfogyasztás: a növényállomány felszínéről a légkörbe távozó pára és a növényegyedek testébe beépülő vízmennyi-
ség összege: Vf = ET + S
gyakorlatilag: Vf ~ Ettényl.
A talaj- és légnedvesség statikus szintjén: Vf = Vi
de ha nincs elég csapadék vagy öntözés: Vf < Vi
Agro-hidro-potenciál (AHP): adott term_helynek (táblának) az ott termesztett növényállományra vonatkoztatott
vízigénykielégítő képessége: AHP = Vf / Vi
Azt mutatja, hogy az adott terület milyen mértékben és valószínűséggel képes kielégíteni az adott növényfaj (fajta) és
az általa igényelt termesztéstechnológia vízigényét
Hatásjellege szerint több fokozata van: folyamatos és nem korlátozó, folyamatos és korlátozó, nem folyamatos (./.)
Az AHP hatásai:
Ha az AHP értéke: hatásai:
(1-nél nagyobb nem folyamatos, sok)
0,8-1,0 folyamatos és nem korlátozó
0,5-0,8 folyamatos és korlátozó
0,5-nél kisebb nem folyamatos, kevés
0,3-0,5 nem folyamatos, korlátozó, közepes stressz
0,3 alatt korlátozó, erős stressz
Éghajlati vízhiány: az éghajlati tényezők (csapadék, párolgás, hőmérséklet) alapján meghatározott általános vízhiány,
amelynek következtében megnő a növények vízigénye
Víztűrő képesség: a növények fajonként, fajtánként, sőt ökotípusonként is eltérő azon tulajdonsága, amellyel az
adott talaj hosszabbrövidebb ideig tartó teljes vízborítottságát elviselik fejlődésük és termésük jelentős károsodása
nélkül
Az aszály fogalma
Meteorológiai szempontból: olyan meteorológiai helyzet, amikor a csapadék kevés, a hőmérséklet magas, a párol-
gás és az ET nagy
Hidrológiai szempontból: adott terület jelentős vízhiánya az átlagos vízháztartási helyzethez képest
Növénytermesztési szempontból: a növénytermesztési tér (növényállomány) tartós és nagymértékű vízhiánya
A Nemzeti Aszálystratégia szerint:
Aszály: véletlenszerűen kialakuló, de ismétlődően előforduló természeti jelenség, amely az érintett területen az élő-
lények nagymértékű és tartós vízhiányát okozza, és ezen keresztül jelentős károk keletkeznek az életfeltételek és az
életminőség fenntartásában
Aszály és szárazság nem szinonimák!
Szárazság: általános értelemben vett vízhiány egy adott területen, ami nem a környezet egyes elemeire vonatkozik,
míg az aszály a tartós vízhiánynak az élő szervezetekre gyakorolt hatását fejezi ki; mivel az egyes élőlények válasza
nem egyforma az ugyanazon mértékű vízhiányra, fontos, hogy az egyes élőlények, különösen a növények vízigényé-
hez mérten határozzuk meg az éppen jelentkező vízhiány mértékét és hatását
Növény (élőlény) nélkül az aszály nem értelmezhető!

17
www.kerteszpalanta.hu
Nem aszály a növények kismértékű, ill. rövid ideig tartó vízhiánya, valamint a betegségből fakadó vízforgalmi elvál-
tozása
Az aszály korlátozza a termesztett növények biológiai potenciáljának érvényesülését, kihasználását, és rontja az
alkalmazott termesztéstechnológia eredményességét, hatását
Az aszály formái
- talajaszály: a talajnedvesség olyan alacsony szintre süllyed, hogy a gyökérzet már nem képes a megkötött víz
fölvételére (DV 30-50 % alatt)
- légköri aszály: oka nem a talajnedvesség elégtelensége, hanem a növényt körülvevő levegő nagyfokú telített-
ségi hiánya (alacsony relatív páratartalom és meleg, száraz szél okozta nagy „páraéhség”)
- fiziológiai aszály: a gyökérzóna és a transzspirációs zóna nagy hőmérsékleti különbsége miatt a gyökér vízfel-
vételi zavaraként jelentkező vízhiány. Nem igazi „aszály”, mert nem a tényleges vízhiány, hanem a talajhőmér-
séklet a korlátozó tényező („relatív vízhiány”)
Élettanilag: aszály a növényben azt eredményezi, hogy leáll a nettó szárazanyag (szervesanyag) képzés
produkció-hatékonyság:
CO 2 - felvétel
H2O - leadás (→ Ettényl)
Mit lehet tenni az aszály ellen?
Társadalmi válaszok: - megelőzés
- mérséklés
- tűrés
A felkészült alkalmazkodás és a tudatos tűrés olcsóbb!
Biológiai válaszok: - aszálytűrő fajok fajták (nemesítés)
- széles fajtaválaszték a gazdáknak
Ökológiai típusú válaszok: - a terület AHP-jának növelése pl. mélylazítás, öntözés
Termesztéstechnológiai válaszok:
pl. jó elővetemény megválasztása, jó minőségű vetőmag használata, jó tápanyag-utánpótlás, szervestrágyázás, evapo-
rációt csökkentő talajművelés, anti-traszspiránsok alkalmazása
Ökonómiai válaszok:
gazdaságonként aszályterv (értékelemzés alapján) → mit tűrjön el (és hol), mit előzzön meg, mit mérsékeljen (és
hogyan) a gazdaság
Regionális vagy országos válasz: aszálystratégia amely összefoglalja az összes káros hatást és az érintett társadal-
mi-gazdasági területeken a kárcsökkentés érdekében teendő lehetséges intézkedéseket
A stratégia alapján → akció programok …
Az ICID szerepe …
A UNCCD szerepe …
Pálfai féle ariditási („aszályossági”) index:
PAI = tIV-VIII [ºC] * 100
PX-VIII [mm]
P → súlyozott csapadékösszeg
havi súly-értékek:
október: 0,1
november: 0,4
december-április: 0,5
május: 0,8
június: 1,2
július: 1,6
augusztus: 0,9
korrigált PAI* = k t * k p * k gw * PAI
k t = nyári hőségnapok száma
k p = csapadékszegény időszak hossza
k gw = talajvíz mélység sokéves átlagához viszonyított arányát jelző tényező
Sokéves átlaga az Alföldön: 5,1
aszályos helyzetet jelez: 6,0 – 7,0
erősen aszályos: 7,0 – 9,0

18
www.kerteszpalanta.hu
VII. Öntözési módszerek, követelmények
Öntözési módok és módszerek
Öntözési módszer → hogyan adagolják ki a vizet
Öntözési eljárás → mivel adagolják ki a vizet (pl. állandó vagy ideiglenes csatornás, csöves, kutas)
Öntöz_berendezés: a vízszállító, a vízszétosztó és a vízadagoló elemek együtt
Öntöz_rendszer: a legnagyobb területi kiterjedésű öntözési egység, amelyet azonos fővízkivételi műről látnak el
vízzel; további kisebb egységei: az öntözőfürt és az öntözőtelep

Öntözési egység: az öntözésre berendezett terület + a műszaki létesítmények

Öntözési módok:
- Felületi öntözés
- Esőszerű öntözés
- Altalaj öntözés
- Mikroöntözés
- Felületi öntözés:
- árasztó

19
www.kerteszpalanta.hu
 - (sávos) csörgedeztet_
- barázdás áztató
- zárt vezetékes (tömlős)
- öntözőgépes
Öntöző elemek: kalitka, sáv, barázda, tömlő
Árasztó öntözés változatai: (150-200 mm)
- limános árasztás
- rét-legelő árasztás
- kalitkás árasztás - rizs
- kertészet
- csörgedeztetve árasztás
- hálózatos, barázdás árasztás
Csörgedeztető öntözés: (80-100 mm)
- oldalas csörgedeztetés
- hátas csörgedeztetés
- sávos csörgedeztetés
sávhossz: 100-150 m
sávszélesség: 8-10 m
Barázdás öntözés: (30-60 mm)
- sekély- (10-15 cm) v. mélybarázdás (25-40 cm)
- rövid- (60-120 m) v. hosszúbarázdás (300-500 m)
- nyílt- v. zártbarázdás
Esőszerű (esőztető) öntözés: (5-60 mm)
- stabil berendezésű
- félstabil: hordozható csöves kézi- v. gépi áttelepítésű
- önjáró - hajós
- vízágyús (csörlős, csévélhető tömlős)
- gördülő (gördíthető)
- konzolos - körbenforgó
- körbenjáró
- lineár (frontálisan mozgó)
Elemei: szórófej, szárnyvezeték, fővezeték, hidráns, szivattyútelep
Altalaj (felszín alatti) öntözés:
- nyiltcsatornás
- csöves - talajcsöves
- műanyagcsöves
Elemei: vízelosztó csatorna v. cső
vízszállító csatorna v. cső
szivattyútelep
Mikroöntözés
Fő jellemzői: kis nyomás (energiatakarékos)
kevés öntözővíz (víztakarékos)
Változtai:
- csepegtet_ öntözés
- felszín alatti (altalaj) mikroöntözés
- vízsugaras mikroöntözés
Elemei: vízadagoló elemek, toldalékcső, osztó- mellék- és fővezeték, idomok, kiegészítők, nyomásszabályozók,
szűrők, műtrágya-adagoló, automatika, szivattyú
Mikroöntözési módok
Csepegtető öntözés:
- szárnyvezetőkre helyezett (on-line) csepegtetőtestes
-- szabad áramlású (kapillárcsöves, spirálcsöves)
-- kényszeráramlású (labirint rendszerű) szűrővel vagy szűrő nélkül
-- önszabályzós (nyomáskiegyenlítős)
- szárnyvezetékbe helyzett (in-line) csepegtetőtestes
Fő jellemzője: a vizet csepegtetve, közvetlenül a növény közelébe juttatja

20
www.kerteszpalanta.hu
Felszín alatti mikroöntözés:
- csepegtetőtestes
- perforált csöves
- izzadócsöves
Vízsugaras mikroöntözés:
- ködösítő-párásító
- mikroszórós - ütközőlapos (mikro jet)
- elosztókúpos (spray típusú)
- mikroszórófejes (szektoros v. körkörös)
Az öntözési módok értékelésének fő szempontjai:
- A vízszétosztás egyöntetűsége (az öntözés homogenitása)
- Termőterület veszteség
- Talaj- és környezetkímélés
- Vízveszteség mértéke (párolgás, elfolyás)
- Energiaigény
- Élőmunka-igény
Öntöz_kapacitás: valamely öntözőtelep v. öntözőberendezés öntözővízszolgáltató képessége adott vízkivételi helyen,
meghatározott időben
Mértékadó öntözőkapacitás: a berendezés által szállítható legnagyobb vízhozam
Az öntözési kapacitás kihasználása:
műszaki: teljes és folyamatos kihasználása a szezonális jelleg és a biológiai igények változása miatt nem minden
évben lehetséges, ill. szükséges
ökológiai: reálisabb mutató, amely az ökológiailag indokolt és a ténylegesen kiöntözött vízmennyiségek viszonyát
mutatja
Öntözővíz minőség
Öntözővíz minőségi norma (irányelv): az öntözővízzel szemben támasztott fizikai, kémiai és biológiai követelmé-
nyeket tartalmazza, figyelembe véve az öntözendő talaj paramétereit is
Főbb vizsgálandó paraméterek: hőmérséklet, lebegőanyag tartalom, összes sótartalom, Na- és Mg-%, szódában
kifejezett fenolftalein lúgosság, szódaegyenérték víztípusok szerint, toxikus elemek megengedhető koncentrációja, az
öntözővíz és a talaj kölcsönhatása
Alapvető öntözővíz minőségi követelmények:
- összes sótartalom: 500 mg/L (1000)
- Na % 35 %
- szódában kifejezett fenolftalein lúgosság: 10 mg/L
- Mg % 45 %
- legkedvezőbb vízhőmérséklet: 15-30 oC
Speciális vízminőségi jellemzők mikroöntözésnél:
Lap hátulján.
Az öntözés célja szerint vannak:
- vízpótló öntözések
- tároló (talajvíz dúsító) öntözések
- trágyázó (pl. levéltrágyázó, talajtrágyázó, hígtrágya- és szennyvíz) öntözések
- talajvédő öntözések
- kelesztő öntözések
- frissítő öntözések
- színesítő (színező) öntözések (pl. alma)
- aszúsító öntözések (pl. szőlő)
- növényvédő öntözések
- fagyvédelmi öntözések
tavaszi hajnali, 2-10 órás fagyok ellen → a jég 0 ºC körüli hőfokú (hőelvonás) és jó hőszigetelő
kivitelezése 2-4 mm/h intenzitású fém szórófejekkel! ködszerű permet → amíg a jég le nem olvad (~ 30 m3/ha vízzel)
zöldségféléknél -6 oC-ig
gyümölcsösben -8 – -12 oC-ig hatásos
Az öntözés gazdasági indítékai: (mérsékelt égövben → feltételes öntözési zónában)
- többlettermék előállítása bizonyos növényekből
- import csökkentés (kiváltás)

21
www.kerteszpalanta.hu
 - export növeléshez árualapok megtermelése
- a termelés színvonalának emelése
- a termésbiztonság megteremtése (magas hozamoknál a kockázat nagyobb, a hozamkiesés következményei sú-
lyosabbak)
- többlethozam elérése a költségszint függvényében
- az AÖP növelése az AHP korrekciója révén
- a feldolgozó ipar biztos alapanyag-ellátása
Öntözéses gazdálkodás: az öntözésre berendezett területen a rendszeres vízpótlás lehetőségét kihasználó és az öntö-
zésre számító gazdálkodási forma, amely több vonatkozásban is eltér az ún. száraz gazdálkodástól
Követelményei:
- öntözést megháláló növényfajok és fajták termesztése
- kettőstermesztés (másodnövények)
- öntözéses vetésforgók alkalmazása
- sűrűbb (nagyobb egyedszámú) növényállomány
- fokozottabb tápanyagellátás
- fokozottabb védekezés a gyomosodás és a kártevők ellen
- gondos talajművelés
- kellő felkészülés a várhatóan nagyobb termések
betakarítására
szállítására
tárolására
feldolgozására
általában a jobb munkaszervezésre

VIII. Víztöbblet, belvíz, síkvidéki vízrendezés

Káros víztöbbletek
Fulladási pont: növényre jellemző érték, amelynél a talajban lévő víz O2-tartalma olyan alacsonyra csökken, hogy a
növény életfolyamatai az oxigénhiány következtében leállnak, és az egyed elpusztul
Növények víztűrése: a növényeknek az a biológiai sajátossága, hogy mennyi ideig, ill. milyen mértékű egyedpusztu-
lással és termésveszteséggel képesek a fulladáspont körüli talajvíztartalmat, ill. talajlevegőtlenséget elviselni
A víztűrés lehet vegetatív és generatív
A víztűrést befolyásoló tényezők:
- belső: -- faj, fajta
-- életszakasz (fenofázis)
-- növénymagasság
- külső: -- vízszint/vízborítottság magassága
-- az oxigénigényes folyamatok növekvő intenzitását serkentő tényezők
Káros víztöbblet a növénytermesztésben: az a mindenkori fenológiai stádiumnak és környezeti tényezőknek meg-
felelő, vízigényen felüli vízmennyiség, amely meghatározott időtartamon (óra, nap) túl a növény életére káros hatást
fejt ki (ezáltal a termés mennyiségét vagy minőségét csökkenti), az egyed pusztulását okozza, vagy a technológiai
műveleteket hátráltatja, illetve lehetetlenné teszi
A káros víztöbblet formái:
- felületi vizek képződése (pl. árvízi elöntés)
- túlnedvesedett talajban bekövetkező vízmozgás
- talajvíz megemelkedése, ill. ingadozása
pl. lucerna: állandó 1 m-es talajvízszint mellett → legnagyobb termés
2-3 m-ről 1 m-re emelkedő talajvíz → egyedpusztulás
- transzspirációs zóna túlzottan nagy páratelítettsége
A káros víztöbbletek elleni védekezés:
- biológiai védekezési mechanizmusok
pl. oxigénigényes folyamatok lassulása, morfológiai módosulások (→ napraforgó)
- mesterséges védekezés: vízrendezés
pl. nagyléptékű vízi létesítmények (folyószabályozás), üzemi méretű vízgazdálkodás (belvízcsatorna hálózat),
prognosztizálás és megelőzés
- tényleges védekezés: a jelenlévő víztöbblet elvezetése vagy tározása

22
www.kerteszpalanta.hu
Síkvidéki vízrendezés
Célja: - adott területen a káros víztöbblet elvezetése → ne a víz legyen a termesztést/termést korlátozó tényező
- a természetes csapadék jobb hasznosulásának előmozdítása
Formái: - nagytérségi vízrendezés – a komplex vízgazdálkodás része
- kistérségi (üzemi) vízrendezés – termőhelyi vízháztartás szabályozás
Belvíz: az ármentesített oldalon a csapadékból, vagy a talajvízből származó helyi víz
Belvízártér: a mélyebben fekvő terület
Külvízártér: a magasabb fekvésű terület, ahonnan a külvíz érkezik a belvízártérre
Belvízrendszer: zárt síkvidéki vízgyűjtő üzeme lehet - gravitációs
- szivattyús
- vegyes

Belvízöblözet: a belvízrendszer domborzatilag v. vonalas létesítményekkel, tereptárgyakkal elkülönített része

Vízrendezési művek: csatornák, tározók, műtárgyak: fő-, üzemközi- és üzemi művek
A belvízrendszerek jellemzése:
1) fajlagos kiépítettség (q, l/s.km 2): a területegységről időegység alatt szállított vízmennyiség
2) csatornasűrűség (km/km2): a területegységre eső csatornahossz
A keletkező belvíztömeg számítása: a vízháztartási egyenlet folyamatos megoldásával, időegységre vetítve (pl. egy
napra)
Belvíz előrejelzési modell: EXPRE (EXcess water PREdiction) → S o = C - E - F (mm/d)
Napi belvíztömeg: a napi csapadékból a pot. párolgás és a beszivárgás levonásával

23
www.kerteszpalanta.hu
Összegyülekezési modell (DRAINAGE): az elvezető csatornákban kialakuló vízhozamidősorok számítására alkal-
mas
A belvíz keletkezés fokozatai:
1. Tócsásodás
2. Belvízfoltok kialakulása (EXPRE)
3. Belvízfolt-láncok (vízmozgás megindul)
4. Vízmozgás a csatornában (DRAINAGE)
A felszíni vízrendezés művei:
a) csatornák: táblacsatorna (útmenti árok is)
mellék- és főcsatornák
hullámtéri csatorna
külvízcsatorna, övcsatorna
b) tározók: természetes (holtágak, semlyékek)
mesterséges (körtöltéses, övgátalt legelő)
c) műtárgyak: keresztező (áteresz, bujtató, híd)
szabályozó (tiltó, zsilip, csőzsilip, beeresztő műtárgy)
esés-összpontosító (fenéklépcső, surrantó)
gépi átemelés (szivattyútelepek)
Méretezésük alapja:
- fajlagos vízhozam (q, l/s.ha v. l/s.km2)
- mértékadó vízhozam: Q = q * A (l/s)
q = fajlagos vízhozam adott szelvénynél (l/s.ha)
A = adott szelvényhez tartozó vízgyűjtő terület (ha)
A felszín alatti vízrendezés (talajcsövezés) művei:
A talajcsőhálózat részei (elemei):
- szívók -- keresztirányú (esés: i = 1-10 %)
-- hosszirányú (i = < 1 %)
- gyűjtők
- főgyűjtők
Kiegészítő eljárások: szűrőzés, mélylazítás, vakonddrénezés
Csőanyagok: égetett agyag, sima (merev) műanyag, hajlékony (bordázott) PVC
Idomok: végelzáró, karmantyú (toldáshoz), T és L csatlakozó, kifolyó idom
Tervezésük alapja:
- a szívótávolság (L) számítása [Hooghoudt]
- hidraulikai méretezés [Darcy-Weissbach]
Felszíni vízrendezés méretezéséhez a fajlagos vízhozam (q) meghatározása történhet
- becsléssel
- tapasztalati vízszállítási értékek alapján
- az összegyülekezési elmélet szerint
A levezetendő vízmennyiség származhat csapadékból (qc), talajvízből (qt), fakadó vízből (q f) és egyéb okokból (q e),
vagyis q = q c + qt + qf + qe
A csapadékból származó lefolyás fajlagos vízhozama:
q c = 11,57 * (h/t +τ ) * α (l/s.km2)
ahol: h = a „t” időtartamú, 20 %-os valószínűségű csapadék (mm)
t = tűrési idő (d) – értéke télen-koratavasszal: 7 nap, nyáron: 1 nap, ősszel: 2 nap
τ = összegyülekezési idő (d)
α = lefolyási tényező – értéke 0,01 – 0,48 között változik
A felszíni vízrendezés tervezésének lépései:
- Előmunkálatok
-- alapadatok beszerzése (talajtani, vízrajzi, hidrológiai, geodéziai [szintvonalas helyszínrajz])
-- helyszíni bejárás
- A befogadó megválasztása, bevezetési hely kijelölése
- A csatornahálózat helyszínrajzi vonalvezetése
- Szelvényezés, méretezési vázlat
- Magassági vonalvezetés (próba-hossz-szelvény, esésviszonyok, megengedett legnagyobb esés)
- A fajlagos vízhozam meghatározása

24
www.kerteszpalanta.hu
 - A mértékadó vízhozam(ok) meghatározása
- A műtárgyak méretezése
Átszámítások:
1 mm/d = 0,116 l/s.ha
1 l/s.ha = 8,64 mm/d

IX. Dombvidéki vízrendezés, vízerózió

Dombvidéki vízrendezés
Célja:
- a csapadékvíz helybentartása
- a csapadékvíz szabályozott levezetése
- az eróziós kár megelőzése/fölszámolása
- a lejtős területek talajának védelme
Erózió: a talaj rombolása vagy elhordása a víz (vízerózió) ill. a szél (szélerózió) által
A vízerózió megjelenési formái:
- átmosásos erózió
- csepp-erózió
- szétiszapolódásos erózió
- felületi réteg-erózió
- sekély vályús
árkos erózió
szakadékos
- olvadásos erózió
- eróziós ráhordás (feliszapolódás vízelvezető árkokban)
A vízerózió okai:
- természetes tényezők:
-- nagyintenzitású, nagymennyiségű esők
-- meredek lejtő
-- nem kellően borított felszín
-- korlátozott beszivárgás → erőteljes lefolyás
-- a talaj természetes erodálhatósága
- emberi tényezők:
-- irracionális terület- és talajhasználat (erdőirtás, túllegeltetés, meredek lejtő művelése)
-- helytelen vetésforgó
-- túl nagy táblák
-- rossz agrotechnika, helytelen talajművelés
Védekezési módszerek a vízerózió ellen:
- agronómiai (keresztirányú, rétegvonal menti művelés, gyepesítés, gyepsávos művelés, sűrűsoros növények ter-
mesztése, egész éves talajborítás, talajtakarás: „mulcsolás”, stb.)
- műszaki (lefolyást megszakító művek, lejtőhajlás csökk., hordalékfogó gátak, vízmosás-kötés, patakszabályozás,
sáncolás, teraszolás, stb.)
- kombinált módszerek (pl. gyepes vízlevezet_)
Az általános talajveszteség-becslési egyenlet
(Wischmeier-Schmith, 1962):
A = R . K . L . S . C . P (t/ha.év)
A = évi átlagos talajveszteség
R = a csapadék eróziós potenciálja
K = a talaj erodálhatósági tényezője
L = a lejtő hosszát
S = a lejtő hajlását kifejező tényezők
C = a növényi maradványok és a vetésszerkezet tényezője
P = az alkalmazott művelési mód tényezője
Cél: a talajelsodrás mértékének 15 t/ha.év alá csökkentése
A jelenlegi hazai fajlagos erózió mértéke:
40 t/ha.év → ~3,2 mm/év talajkopás

25
www.kerteszpalanta.hu
Lejtős területen megengedhető max. vízsebesség:
- felszínen (dombvidéken): vmax = 0,10-0,30 m/s
- burkolatlan árokban: 0,80
- gyepes vízlevezetőben: 1,50
itt megengedett vízhozam: 1,0-2,5 m3/s
egy-egy gyepes vízlevezető vízgyűjtője: max. 45-55 ha
Egyes talajok szervesanyag tartalma és a relatív eróziós potenciál (Prince Edward Island, Canada)
Másik oldal.
Azonos eróziós potenciált (ÁTBE LS-tényezője) előidéző lejtő-hossz és lejtő-meredekség (PEI)
Másik oldal.
Potenciális erózió-csökkentés és a megengedhető max. lejtőhossz lejtőre merőleges művelés esetén (PEI)
Másik oldal
Az eróziós veszélyre alapozott talajvédelmi stratégia elemei (PEI, Canada)
Ha az eróziós a talajvédelmi stratégia elemei:
veszély nagysága
- kicsi: vetésforgó alkalmazása
- közepes: talajvédő szántás, növényi maradványok kezelése, a talajművelés idejének helyes meg-
választása, a talajfelszín takarása télen (takarónövény vagy mulcsozás), sávos és réteg-
vonal menti művelés
- nagy: szerkezeti/műszaki megoldások, teraszok kialakítása, felszíni vízelvezető műtárgyak,
gyepes vízlevezető, erdősáv telepítése

X. Melioráció és vízgazdálkodás
A természeti erőforrás-rendszer összetevői
Keletkezés szerint vannak
- primér erőforrások: élettelen természeti tényezők (termőhely)
- szekundér erőforrások: élővilág (mikro- és makro-szervezetek)
Mezőgazdasági termelés → természeti erőforrások + emberi munka
A mezőgazdaság természeti erőforrásai: a növényzet életét lehetővé tevő és befolyásoló
anyag-,
energia- és
feltételrendszer
A természeti erőforrás-rendszer 3 alrendszere:
légkör (atmoszféra) – klíma
földfelszín (troposzféra) – talaj
hidrológiai ciklus (hidroszféra) – víz
A klíma alrendszer tényezői:
- elsődleges tényezők
sugárzás – Rgl = Rdir + Rdiff
– visszavert (albedo) hőmérséklet
• - másodlagos tényezők:
levegő
nedvességtartalom
szél
A talaj alrendszer tényezőinek szerepe a vízigények kielégítésében:
- hasznos víz
- holtvíz
- diszponibilis víztartó képesség
valamint: - gravitációs víz
- kapilláris víz
- higroszkópos víz
- pF kapilláris potenciál (szívóerő)
A hidrológiai alrendszer tényezői:
C + Ö = L + ET ± ∆T
C – csapadék

26
www.kerteszpalanta.hu
 Ö – öntözés
L – lefolyás és elszivárgás
ET – evapotranszspiráció (párolgás)
∆T – készletváltozás (a talajban)
A termelést korlátozó természeti tényezők
A) vízszintes és függőleges (domborzati) területi tagoltság
hatásai:- kedvezőtlen táblaméret
„ tábla alak
„ út- és árokrendszer
„ gépi művelési lehetőségek (lejtő)
„ az ökológiai viszonyok táblán belül történő hasznosítása
B) időjárási, éghajlati tényezők ingadozásai
különösen a hőmérséklet, csapadék, szél, napfénytartam
C) A talaj kedvezőtlen fizikai és kémiai tulajdonságai
különösen a szerkezet (túl laza vagy kötött, köves, stb.)
a pH
a sótartalom, szikesség
D) A hidrológiai tényezők és azok interakciói
pl. a káros víztöbbletek (belvíz, árvíz, elöntés, magas talajvíz)
a vízhiány
a rossz vízminőség
A korlátozó hatás megnyilvánulásai:
- nem elégíti ki a termesztett faj (fajta) biológiai igényeit (hő, fény, víz, tápanyag)
- veszélyezteti a rendszer saját megújuló képességét (talajpusztulás, leromlás)
- veszélyezteti, rontja vagy kizárja a megfelelő termesztés-technológia alkalmazását → rossz munkahatékonyság
Mitől függ a természeti tényezők korlátozó hatása?
a) egyes természeti tényezők
- nagyságától, mennyiségétől
- időpontjától, időtartamától
- intenzitásától, minőségétől
- ezek egymásra gyakorolt hatásától (halmozódás – kiegyenlítődés)
b) egyes társadalmi tényezőktől → a földhasználat eredményességének romlását okozza
védekezés: - a korlátozásra kevésbé érzékeny földhasználat
- az adottságokhoz jobban igazodó földhasználat (művelési ág, fajta, termesztéstechnológia)
c) Az alkalmazott melioráció hatékonyságától
→ a környezet és a földhasználat minél nagyobb összhangja szükséges
Következtetés: nem elég egyetlen korlátozó tényező módosítása, hanem az egész környezet hatását kell figyelembe
venni!
Táblaméretekben is ismerni és elemezni kell a következőket:
1) a légkörre vonatkozóan
- a hő- és fényadottságokat
- a szélviszonyokat (uralkodó szélirány, erősség)
- a levegő kémiai összetételét (idegen anyag- és nedvességtartalom) és ezek változásait
- az elektromágneses viszonyokat
2) a földfelszínre vonatkozóan
- a domborzatot
- a vízszintes tagoltságot
- a talaj tulajdonságait (paramétereit)
3) a hidrociklusra vonatkozóan a vízháztartási egyenlet legfontosabb tagjait:
- a talajba jutó (effektív) csapadékot [Ceff < Ctényl]
- a talajvíz viszonyokat
- az elfolyást (felszíni és felszín alatti)
- a ráfolyást (hozzáfolyást felszínen és felszín alatt)
- a párolgást (evapotranszspiráció)
- a víz(ek) minőségét

27
www.kerteszpalanta.hu
Melioráció: minden olyan tartós hatású emberi beavatkozás, amely a légkört, a földfelszínt (talajt) és a vízháztartást
– külön-külön vagy együttesen, így kölcsönhatásaikat is – kedvező irányban befolyásolja, módosítja.
A melioráció célja: a fölhasználathoz tartozó valamely természeti tényező hatásának tartós javítása, a káros (kedve-
zőtlen) hatások lényeges és tartós mérséklése vagy megszüntetése annak érdekében, hogy
- fenntartsuk az adott földhasználat és hozamok jelenlegi szintjét,
- növeljük a hozamokat meglévő földhasználat módosításával,
- csökkentsük a fajlagos termelési ráfordításokat azonos vagy módosított földhasználat során
A melioráció feladata: adott területen a földhasználat értékének – ill. a mezőgazdasági terület teljesítőképességének
(AÖP= agro-ökológiai potenciál, l: később!) – tartós növelése
- a földhasználat módosítása,
- a hozamok növelése,
- a költségek csökkentése,
- a termelési biztonság fokozása által.
A melioráció eszközei: fizikai, kémiai, biológiai eszközök
Együttes alkalmazásuk → komplex melioráció
A melioráció komplexitása: a melioráció egyes elemeinek tér- és időbeli kombinációját (arányait, sorrendjét) jelenti.
Ökonómiai szempontból ez nem mindig előnyös, ill. indokolt, ökológiailag mégis szükséges lehet.
A totális (komplex) melioráció elvi rendszere (a melioráció formái):
1) Légköri melioráció
Feladatai:
- szélhatás elhárítása, mérséklése (szélerózió elleni védekezés)
- fagyelhárítás, -mérséklés (fagyvédelem)
- jégelhárítás, jégeső elleni védelem
- levegő(minőség) javítása
- légköri aszály elhárítása, mérséklése
2) Földfelszíni melioráció
2.1) Területrendezés – Munkái:
- tereprendezés
- táblahatárok kialakítása
- út- és árokhálózat kialakítása
- utak stabilizálása
- fölösleges utak, árkok megszüntetése
- elhagyott tanyahelyek, épületek helyének elegyengetése
- különféle terep- és műtárgyak elhelyezése
- vízmosáskötés
2.2) Talajvédelem: víz- és szélerózió elleni véd.
Munkái: sáncolás, teraszolás; övárok, övgát; gyepes vagy burkolt vízlevezetők, stb.
2.3) Talajjavítás: savanyú, szikes, homok talajok javítása (meszezés, gipszezés, mélylazítás, stb.)
2.4) Rekultiváció: sérült talajfelszínek újra növény termesztésére alkalmassá tétele
2.5) Remediáció: szennyezett talajok megtisztítása
3) Hidromelioráció
→ cél: ne a víz legyen a termelést korlátozó tényező!
- vízrendezés: káros és fölösleges vizek elvezetése
- lecsapolás: felszíni (felületi) vízlevezetés felszín alatti vízelvezetés (drénezés)
- vízfolyások rendezése
- öntözés: a hiányzó víz mesterséges pótlása
- vízminőség javítás, vízminőség védelem
4) Biomelioráció: azon törvényszerűségek és módszerek megismerése és alkalmazása, amelyek az élő szervezetek
segítségével védik, ill. javítják egy adott terület teljesítőképességét (AÖP-ját) Eddig ismert főbb lehetőségek:
- tuskó eltávolítás mikroszervezetekkel (pl. laskagomba)
- káros sók (pl. nehézfémek) kivonása növényekkel talajból, vízből
- talajszennyezést jelző (indikátor) növények alkalmazása környezetminősítésre
- rekultiváció speciális, az extenzív körülményeket jól tűrő növényekkel
- szennyvíztisztítás növényekkel (pl. nád; vízililiom)
Erdészeti melioráció: a biomelioráció része
- természetes erdők (különösen a vízgyűjtők felső részén)

28
www.kerteszpalanta.hu
 - faültetvények speciális célból
- védőfasorok, -facsoportok, mezővédő erdősávok
- vízvédelmi erdők, ültetvények
Az erdő vízgazdálkodásra gyakorolt hatásai:
- a lehullott csapadék 70-75%-át hasznosítani képes
- csökkenti a lefolyást (vízvisszatartás), ill. a lefolyás intenzitását (fékező hatás)
- árhullám-mérséklő szerepe van a vízgyűjtőben
- hőreguláló hatású: késlelteti a hóolvadást, a talaj átfagyását
- a levegő relatív páratartalmát növeli → mikroklímaszabályozó hatás
Az AÖP jobb kihasználása, növelése és védelme
AÖP (agro-ökológiai potenciál):
AÖP-készlet [t] = AÖP [t/ha] * Terület [ha]
Kihasználás és növelés: a földhasználat színvonalának emelése
Eszközei:
- nagyobb termőképességű fajok, fajták termesztése
- az ezek igényeit kielégítő termesztéstechnológia, összehangolva a termőhelyi adottságokkal
- területrendezés, táblásítás → homogén ökológiai területi egységek kialakítása
- művelési ág változtatás (pl. gyepből szántó)
- racionális műtrágya használat, tápanyaggazdálkodás
- (integrált) növényvédelem
- a természetes csapadék hasznosítása, a „meddő” párolgás csökkentése → naprakész talajvízkészlet- nyilvántar-
tás
A kihasználás ökonómiai korlátai:
- munkaerő helyzet
- piaci kereslet
- a vertikális kapcsolatok színvonala
- az anyagi érdekeltségi rendszer
Elősegíthetik vagy hátráltathatják a növényt a maga helyén elv érvényesülését, vagy a legintenzívebb termesztés-
technológia alkalmazását.
A teljesítőképesség hasznosításának növelésével nő az erőforrás-rendszer igénybevétele, terhelése
Védelem: a negatív hatások (pl. erózió, gépesítés, kémiai anyagok, külső forrásból származó légköriés vízszennyezé-
sek) mérséklése, kizárása
Védelem: ésszerű takarékosság anyaggal, vízzel, energiával, munkaerővel
Védelem: szerves része az adott hely földhasználatának és az integrált körny.véd.-nek
A földhasználat és a melioráció kölcsönös meghatározottsága
Kölcsönös függőség (interdependencia) van az AÖP jobb kihasználása, védelme és növelése között:
→ minél jobban kihasznált az AÖP, annál inkább szükség van a védelemre és a növelésre
→ minél nagyobbak az AÖP-t növelő meliorációs ráfordítások, annál szükségesebb a javított AÖP védelme és
minél teljesebb mértékű hasznosítása

XI. Vízgazdálkodás és környezetvédelem

20/2001. (II.14.) Korm. Rendelet a környezeti hatásvizsgálatról
kapcsolódóan a kvt. (1995: LIII. Tv.) 67-72 §-hoz
1. § A hatásvizsgálat kiterjed a tevékenységnek
a) a környezeti elemekre, ill.
b) a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére gyakorolt hatásainak, továbbá
c) ezek következtében az emberek egészségi állapotában, társadalmi, gazdasági helyzetében
A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek → a rendelet 1. mellékletében (A és B fejezet)
2. § - Jelentős módosításnak minősülő esetek
3. §: A tevékenység szakaszai:
a) telepítés: a feltételek megteremtése (területfoglalás, az építési terület előkészítése, építés, berendezések szerelé-
se)
b) megvalósítás: a tevékenység tényleges gyakorlása (működtetés, üzemelés, használat)
c) felhagyás: megszüntetés, fölszámolás
4. §: a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó más műveletek:

29
www.kerteszpalanta.hu
 a) anyagnyerő- vagy lerakóhely létesítése, üzemel.
b) szükséges szállítás, raktározás, tárolás
c) a keletkező hulladék és szennyvíz kezelése
d) saját energia- és vízellátás
Előzetes környezeti tanulmány
5. §: A kérelemhez 8 példányban kell csatolni
Előzetes környezeti tanulmány
6. §: Az indoklásban ki kell térni arra, hogy
a) kérelmező miért a tervezett megoldást ítéli jónak
b) a döntésben mely környezeti szempontok játszottak szerepet
Ki kell emelni a telepítés és a technológia leírásakor a különösen fontos szempontokat
Vizsgálni kell a tevékenység elmaradásából származó környezeti következményeket, a környezetterhelés és -
igénybevétel (hatótényezők), ill. a hatások várható mértékének becslését
Hatásterület meghatározás szempontjai: → 2. melléklet
Jelezni kell az országhatáron átterjedő környezeti hatásokat és részletesen le kell írni a tájban és az ökológiai viszo-
nyokban várható változásokat
Közérthető összefoglalást kell készíteni, amely tartalmazza a később megválaszolandó fő környezeti kérdéseket is
7. §: További eljárás:
- a KöFe a kérelmet, az előzetes tanulmányt és a hirdetményt megküldi a telepítés helye szerinti önkormányzatnak
- értesíti a szomszédos települési önkormányzat jegyzőjét
- a jegyzők 5 napon belül 31 napig közszemlére teszik
- a megadott határidőig írásbeli észrevétel tehető
- az önkormányzati és egyéb észrevételeket a jegyzők megküldik a KöFe-nek
Elbírálás:
- a 3. melléklet szerint hatáskörrel rendelkező hatóságok bevonásával
- szükség szerint egyeztető tárgyalás megtartásával
- az észrevételek érdemi értékelésével
9. §: a döntésről szóló határozat
Részletes környezeti tanulmány
14. §: 8 nyomtatott példányban kell benyújtani
Bevezetőjében összefoglalni az előzményeket,
- a korábbi szakhatósági állásfoglalásokat
- a kérelmezőhöz eljuttatott észrevételeket,
- a részletes vizsgálat menetét
Részletesen ismertetni kell a kiválasztott változatot, a tevékenységeket és a hatótényezőket.
15. §: Meg kell határozni a hatásterületet (2.Mell.) és a hatásfolyamatokat (együtt és elemenként)
17. §: A közérthető összefoglalás tartalmazza:
a) a tevékenység lényegének ismertetését
b) a várható környezeti állapotváltozást
c) a hatásterület bemutatását
d) a környezeti hatások értékelését
e) az érintett emberek egészségi állapotában, életminőségében és életmódjában várható változásokat
f) a környezet és az emberi egészség védelmére foganatosítandó intézkedéseket
23. §: Az engedély érvényességi ideje legalább 5 év, de határozatlan idejű is lehet
A rendelet 1. Melléklete:
A környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységek listája
A-fejezet: részletes hatásvizsgálat szükséges (kiemelt részletek)
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás
1. Baromfitelep (85 ezer broiler vagy 60 ezer tojó)
2. Sertéstelep (3 ezer hízó vagy 900 koca fölött)
3. Erdőterület igénybevétele (50 ha fölött)
Bányászat
(4.-9.)
Feldolgozóipar
17. Radioaktív hulladékot feldolgozó telep
18. Radioaktív hulladéktároló telep

30
www.kerteszpalanta.hu
 29. F.a. víz igénybevétele (5 millió m3/év fölött)
30. F.a. vizet átvezető létesítmény (ivóvíz kivételével)
Szállítás, raktározás
36. Víziút 1350 t-nál nagyobb kapacitású hajókra
Egyéb közösségi szolgáltatás
43. Szennyvíztisztító telep (50 ezer leé kapacitástól)
44. Nem vesz. hull. égető (100 t/nap kapacitástól)
45. Nem vesz. hull. lerakó (200 t/nap-tól)
Nómenklatúrába nem besorolt tevékenység/létesítmény
48. Duzzasztómű v. víztározó (10 millió m3 fölött)
49. Vízbesajtolás f.a.vízbe (3 millió m3/év-től)
B-fejezet: hatásvizsgálat KöFe döntés szerint (kivonat)
Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás
1. Birtokrendezés (300 ha-tól, védett ter.: 10 ha-tól)
2. Intenzív mg. Földhasználatra áttérés (50 ill. 10 ha-tól)
3. Melioráció (síkvidéken 500, dombvidéken 300 ha-tól)
4. Öntözőtelep (300 ha-tól, ill. 0,45 m3/sec-tól)
5. Nyílt felszínű öntöző főcsatorna (2 m3/sec-tól)
Halászat
10. Haltenyésztés – intenzív ketreces vagy medencés
Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás
72. Vízerőmű (20 MW teljesítménytől)
80. F.a. vizek igénybevétele
- talajvízből 1000 m3/d fölött
- termál karsztvízből 1000
- réteg- és karsztvízből 5000
- partiszűrésű vízből 10000
- termál rétegvízből 2000
- forrásból 100
81. Ivóvíz távvezeték védett természeti területen
Szállítás, raktározás
93. Víziút – 400 t-nál nagyobb hordképesség_ hajókra
Közigazgatás, védelem
108. Új állandó árvízvédelmi m_ vízbázis véd_övében
Szennyvíz-, hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás
109. Szennyvíztisztító telep (20 ezer leé kapacitástól)
110. Szennyvíziszap biol. kezelése (4 ezer t/év-től)
111. Önálló szennyvíziszap lerakó (100 t/év sz.a.-tól)
112. Öntözéses szennyvíz-elhelyező telep (50 ha-tól)
113. Szűrőmezős szikkasztó (15 ha-tól)
114. Szennyvízleürítő és kezelő telep (100 m3/d-tól)
115. Nem vesz. hull. égető, lerakó, kém. kezelő (50 t/d)
116. Nem vesz. hull. biológiai kezelése (10 ezer t/év-t_l)
117. Fémhulladék gyűjtőhely (5 t/d)
118. Veszélyes hulladék tároló telep (2 ezer t/év-től)
119. Veszélyes hulladékot hasznosító „
120. Állati hulladék temető
Nómenklatúrába nem besorolt tevékenység/létesítmény
131. Duzzasztómű vagy víztározó (2 millió m3-től)
132. Vízbesajtolás f.a. vízbe (ha nem A-listás)
133. Területi vízrendezés (síkvidéken 500, dombvidéken 300 ha-tól)
134. Halastó vagy tórendszer (30 ha-tól)
135. Állóvíz- és holtág-szabályozás (5 ha vízfelülettől vagy 1 km partvonal hossztól)
136. Folyószabályozás, folyócsatornázás (3 fkm-t_l)
137. Vízfolyás-rendezés 1 km vízfolyáshossztól (kivéve a helyreállítást, fenntartási célú kotrást)
ICID: Ellenőrző lista az öntözési, vízrendezési és árvízvédelmi létesítmények

31
www.kerteszpalanta.hu
környezetre gyakorolt hatásainak meghatározásához (1993 - Bp.: 1996)
Segédeszköz a szakmai tervező számára
(nem műszaki irányelv és nem tervezési segédlet)
Célja: - a potenciális környezeti károk felismerése és jobb megértése
- az ártalmas hatások időben való elkerülése
- a műszaki szakemberek segítése már a tervezésnél
- a környezeti szakértők bevonásának megalapozása
- a gyakorlat segítése: ajánlások kidolgozása
Tartalma: nem egyetlen táblázat → bővebb anyag:
1. Mell.: általános adatlap (szakmai adatok rögzítése)
2. Mell.: speciális adatlapok
3. Mell.: részletes kérdőív (segédletekkel)
4. Mell.: eredménylap (összegzés)
Alkalmazás: elsősorban új létesítményekre, de a meglévők utólagos értékelésére, vagy átalakításához, fejlesztéséhez,
bővítéséhez (egyes esetekben egyszerűsített változatban)
Mire terjed ki?
1. Hidrológia 2. Szennyezés
1.1 Alacsony vízjárás 2.1 Oldatok eloszlása
1.2 Árvízi vízjárás 2.2 Mérgez_ anyagok
1.3 Gátak üzemeltetése 2.3 Szerves szennyezés
1.4 Talajvízszint-csökkenés 2.4 Anaerob hatások
1.5 Talajvízszint-emelkedés 2.5 Gázkibocsátás
3. Talajok 4. Erózió és feliszapolódás
3.1 A talaj sótartalma 4.1 Helyi erózió
3.2 Talajtulajdonságok 4.2 Közvetett hatások
3.3 Sós talajvíz 4.3 Folyó morfológia
3.4 Sósvíz elvezetés 4.4 Csatornák műtárgyai
3.5 Sóbeszivárgás 4.5 Feliszapolódás
4.6 Torkolati erózió
5. Ökológia 6. Szociális és gazdasági hatások
5.1 A létesítmény területe 6.1 Változás a népességben
5.2 Felszíni vizek 6.2 Jövedelem és közérzet
5.3 Környez_ hatásterület 6.3 A népesség mozgása
5.4 Völgyek és vízpartok 6.4 Áttelepítés
5.5 Vizes területek és síkságok 6.5 A nők szerepe
5.6 Ritka fajok 6.6 Kisebbségi csoportok
5.7 Állatok vándorlása 6.7 Értékes helyszínek
5.8 Ipari kapcsolódások 6.8 Regionális hatások
6.9 Az érdekeltek bevonása
6.10 Üdülési lehetőségek
7. Egészségügy 8. Ökológiai egyensúlyzavarok
7.1 Ivóvíz és szennyvíz 8.1 Kártevők és gyomok
7.2 Lakáskörülmények 8.2 Állatbetegségek
7.3 Egészségügyi ellátás 8.3 Vízi gyomok
7.4 Táplálkozás 8.4 Szerkezeti károsodás
7.5 Áttelepítés okozta hatások 8.5 Zoológiai egyensúlyzavarok
7.6 Betegséges ökológiai tényezői
7.7 Betegség hordozók
7.8 Betegségek megfékezése
7.9 Egyéb veszélyek
Összesen 53 kérdéscsoport
Eredménylap fejléce
Másik oldal.
Környezetvédelem 23
A kitöltés menete
Adatlapok kitöltése

32
www.kerteszpalanta.hu
Címlap és általános adatlap (1. Mell.)
Speciális adatlapok (2. Mell.)
Részletes kérdőív és megállapítások (3. Mell.)
Eredménylap kitöltése (4. Mell.)
Jegyzék a potenciálisan kedvezőtlen hatásokról
Szöveges értékelés és kiegészítő jegyzékek:
- Bizonytalan tételek
- Adathiányok
- Szakértői igények

33
www.kerteszpalanta.hu