Az egységes Németország

létrejötte
Atlasz 46/a térkép
A német egység lehetséges útjai

• Nagynémet egység • Kisnémet egység

• Habsburgok vezetésével • Porosz vezetéssel
• Laza államszervezet • Protestáns nemzetállam
• Katolikus vallás • Habsburgok kizárása
Poroszország és Ausztria versengése
• Porosz-osztrák háború (1866) → a
königgätzi csatában súlyos osztrák
vereség

• Bismarck enyhe feltételekkel kötött

békét

• Megvalósult a kisnémet egység →

megalakul az Északnémet Szövetség
A porosz-francia háború (1870)
• Luxemburg kérdése jelentett feszültséget
• Bismarck kiprovokálta a francia támadást
• 1870. szept. 2. → Sedannál a poroszok nyertek, III. Napóleon letette a
fegyvert
• 1871. január 18. → a versailles-i palota tükörtermében kikiáltották a
Német Császárságot
• Majna-Frankfurtban békekötés:
• Németország megkapta Elzász-Lotharingiát
• Hatalmas hadisarc
A Német Császárság felépítése
• Megmaradt az állam mozaikos jellege
• Poroszország szerepe domináns volt

A birodalom szervei
Szövetségi Tanács
●szövetségi államok Birodalmi Gyűlés Kormány
küldöttjei alkotják ●megszavazta a ●vezetője a kancellár,
●hadügy, külügy, törvényjavaslatokat és aki a külügyek
közlekedés, vámok és a költségvetést teljhatalmú irányítója
kereskedelem ügyei
Belpolitika

• cél: a birodalom egységesítése

• kultúrharc: megkezdődött a katolikus egyház világi befolyásának visszaszorítása

→ állami iskolák, polgári házasság intézménye

• A külpolitikai veszélyérzet fenntartása

• 1870-es évektől harc a szocialista mozgalmak ellen

Gyarmatok és gyarmattartók a
19. század közepétől az első
világháborúig
Atlasz 48/c, 50/c térkép
Anglia
• Viktória királynő (1837-1901)
• A korszakban Anglia volt a világ elsőszámú ipari hatalma
• Növekvő gyarmatbirodalom
• Belpolitika
• Chartista mozgalom
• William Gladstone miniszterelnöksége
• Ír kérdés
• Külpolitika
• Palmerston → ,,splendid isolation’’ − Anglia csak akkor és ott avatkozik be a
nemzetközi ügyekbe, ahol és amikor az érdekei sérülnek, vagy az európai
kontinens nagyhatalmi egyensúlya veszélybe kerül.
 Anglia
• Indiai szipojlázadás (1857-
59)
• Észak-India
• NEM kifejezetten
függetlenedési törekvés
• Kegyetlen megtorlás
• 1875-ben Anglia
felvásárolta a Szuezi-
csatorna részvényeit →
megszerezték az
ellenőrzést az új, India felé
vezető tengeri útvonalon
Franciaország
• Louis Bonaparte
• Államcsíny
• 1852-től III. Napóleon néven
császár
• Párizs újjáépítése
• Politikai rendszer óvatos
liberalizálása
• Részt vett a krími-háborúban és az
olasz egységfolyamatban
• Szuezi-csatorna megépítése
• Francia-porosz háború
Olaszország

• A bécsi kongresszust követően két út kínálkozott az egyesítésre

Forradalmi út
• Mazzini, Garibaldi
• Feudális dinasztiák elűzése
• Saját erőből

Dinasztikus, diplomáciai út
• Cavour
• Nemzeti dinasztia vezetésével
• Külpolitikai szövetségesek segítségével
Olaszország
• Az 1848-49-es egyesítési kísérletek sikertelenek voltak
• Cavour az 1850-es évektől másik úton próbálta egységesíteni a
területeket
• Nagyszabású gazdasági fejlesztések
• Szövetség III. Napóleonnal
• 1859-ben piemonti-osztrák háború
• Magentánál, majd Solferinonál is győztek a piemontiak
• III. Napóleon békét kötött → Fr. o. megkapta Lombardiát, Nizzát, Savoyát,
Ausztria megtarthatta Velencét
• Észak-Itália egyesült
Olaszország
• A francia-osztrák béke nagy csalódást keltett az olaszokban
• Közép-Itáliában felkelések indultak, elűzték az idegen dinasztiákat és
csatlakoztak Piemonthoz
• Garibaldi akciója
• Szicíliai partraszállás
• Legyőzte a nápolyi seregeket és átadta az elfoglalt területeket a Szárd Piemonti
Királyságnak
• 1861-ben megalakult az Olasz Királyság
• Első királya II. Viktor Emánuel lett, első fővárosa Torinó
• 1870-től bekapcsolódott a gyarmatokért folyó küzdelembe
A 19. század végi gyarmatosítás
• Gazdasági okai:
• A gyorsan fejlődő európai országok számára szűk volt a belső piac
• Nyersanyagforrások
• Az európai befektetések nem voltak többé elég jövedelmezőek
• Stratégiai okok:
• Egyes gyarmattartók számára a már meglévő gyarmatok védelme érdekében
• ,,Presztízs okok’’:
• A nagyhatalmak versengésének mércéjévé vált a gyarmatbirodalom nagysága
• Jellemzői:
• Egyre kisebb területekért egyre többen küzdöttek
• Megjelent a gyarmatosító nacionalizmus
Afrika
• Nagy Britannia
• Kairó-Fokföld vasútvonal
• Búr háborúk
• Franciaország
• Nyugatról keletre történő
terjeszkedés → fashodai incidens
• Németország
• Marokkói válságok
• Erőszakos gyarmati politika
• Belgium
• hatalmi egyensúly fenntartása
• Olaszország
• Együttműködés az angolokkal
Ázsia
• Oroszország
• Meghódította a közép-ázsiai kánságokat
• Anglia
• Féltette Indiát → Burma, Tibet, Afganisztán Perzsia
• Megállapodás Oroszországgal
• Japán
• Agresszív expanzió
• Háború Oroszország ellen
• Franciaország
• Megszerezte Vietnámot
• Németország
• Megszerezte Kínában Santung tartomány