Rágalmazás

Textus: 1Kir 18,16-18

Vannak akik gyűlölik a vallást. Azt gondolják róla, hogy az egy rossz dolog. Azt gondolják, hogy
rossz hatással van a világra, és hogy a világ egy jobb hely lenne nélküle. Jézus mielőtt visszament
volna az Atyjához a mennybe, azt mondta azt őt követőknek, hogy a világ gyűlölni fogja őket
Őmiatta és az evangéliumért. Néha a világ az Isten népe iránti gyűlöletét úgy fejezi ki, hogy
rágalom hadjáratot indít ellene és igazságtalanul vádolja.

Aháb király e világ embere volt. Gyűlölte Illést és a vallását. Amikor találkozott vele, akkor
rágalmazta ás igazságtalanul vádolta. Ezt mondta neki:

„Te vagy az, Izráel megrontója?!”

Aháb úgy gondolta, hogy Illés volt az oka annak, hogy olyan rossz volt a
helyzet Izráelben. Ha nem lett volna Illés, akkor most minden nagyon jó
lenne az országban. Ő a felelős azért hogy olyan nagy a baj az országban,
hogy olyan nagy szárazság van.

Ezt Aháb gondolta így. De valójában nem Illés volt a felelős a szárazságért.
Nem ő volt a baj oka, nem ő volt a nyomorúság okozója. Ő csak az Úr követe
volt. A szárazság oka Aháb király és a nép bűne volt, az hogy a Baált követték.
A nép megszegte az Úr első parancsolatát.

„Ne legyenek néked idegen isteneid énelőttem.”

A nép Baált az Úr elé helyezte amivel megszegte az első parancsolatot és

emiatt Isten megvonta az áldását az országtól.

Van itt néhány nagy igazság számunkra.

I. Az első az, hogy a rágalmazás a Sátán egyik módszere amivel

megpróbálja lejáratni az Úr szolgáit.

Az ördögre jellemző a rágalmazás. Isten népét gyakran éri rágalmazás, úgy

ahogyan itt is látjuk. Aháb király rágalmazta Illést. Azzal vádolta, hogy bajt
hozott a népre.

A rágalmazás egy veszélyes dolog, sőt, a Szentírás szerint bűnt követ el az aki
mást megrágalmaz. Vannak keresztyének akik nincsenek ennek tudatában.
Amikor hallanak egy rágalmat valakiről akkor azt elhiszik. Amikor beszélsz
velük erről akkor valami ilyensmit mondanak:

„Rossz ember kell legyen. Biztos valami baj van vele. Ha nem így lenne,
az emberek nem beszélnének rosszat róla.”
De ez egyszerűen nem igaz. Jézus tökéletes volt mégis megrágalmazták. A
Lk 23,2-ben a vallási vezetők azzal vádolták Jézust, hogy félrevezeti a népet.
A Mk 14,56-ben azt olvassuk, hogy:

„sokan tettek hamis tanúvallomást ellene...”

Azok akik követik Jézust néha hasonlót tapasztalnak meg. A Mt 5,11-ben

Jézus azt mondta:

„Boldogok vagytok, ha énmiattam gyaláznak és üldöznek titeket, és

mindenféle rosszat hazudnak rólatok.”

Amikor Pál és Silás kiűzték a leánykából a gonosz lelket és annak a gazdái

megértették, hogy több bevételük nem fog származni a leánykából, akkor
megragadták őket, a hatóság elé, a főtérre hurcolták és azt mondták (ApCsel
16,20-21):

„Ezek az emberek felforgatják a városunkat. Zsidók lévén, olyan

szokásokat hirdetnek, amelyeket nekünk nem szabad sem átvennünk,
sem követnünk, mert rómaiak vagyunk.”

Amikor Thesszalonikába mentek, akkor néhány zsidó maguk mellé vettek a

piaci csavargók közül néhány hitvány embert, csődületet támasztottak,
fellármázták a várost, és azt mondták Pálról és Silásról (ApCsel 17,6-7):

„Ezek, akik az egész világot felforgatták, itt is megjelentek. Jászón

befogadta őket, holott ezek mind a császár parancsai ellen
cselekszenek.”

Ha követed Krisztust, akkor az emberek mindenféle gonosz dolgot,

hazugságot mondhatnak rólad. Péter apostol is ír a levelében arról, hogy a
keresztyéneket hamisan fogják vádolni. Azt írja:

1Pt 2,12: „Tisztességesen éljetek a pogányok között, hogy ha valamivel

rágalmaznak titeket, mint gonosztevőket, a ti jó cselekedeteiteket látva,
dicsőítsék Istent a meglátogatás napján.”

Milyen sok mindennel meg volt vádolva az egyházunk az évek során és még
ma is elhangzanak rólunk hamis vádak. Az egyik ilyen hamis vád az, hogy mi
lelkészek pénzért prédikálunk. A keresztyének meg lesznek rágalmazva.
Az ördög gyakran használ hazugságokat, rágalmazásokat és félretájékoztatást
azért, hogy lejárassa Isten szolgáit. A rágalmazás egy eszköz, amit az ördög
arra használ, hogy a keresztyéneket és szolgálatukat hatástalanítsa.

Van itt két lecke számunkra.

1. Az első az, hogy nem szabad hallgatnod a rágalmakra, pletykákra és

célozgatásokra.

Ne hidd el azokat. Ne adjál azoknak helyet a fejedbe és a szívedbe. A

megítéléseink, véleménynyilvánításaink tényeken kell alapuljanak. Nem
szabad hallgatnunk a megalapozatlan pletykákra, és utána miattuk
gyanakodni az emberekre.

Tudom, hogy vannak keresztyének, akik úgy gondolják, hogy aki igazán jó,
arról nem keringenek pletykák. De remélem, hogy a példák a Szentírásból
amiket az imént említettem a mi Urunkról és Pál apostolról, elegendő
bizonyíték arra nézve, hogy ezek a testvérek belássák, hogy téves volt az ő
elgondolásuk.

A keresztyéneket fogják rágalmazni. Ne hallgassatok ezekre a rágalmakra.

Ítéleteinknek az igazságon kell alapulniuk.

A második lecke a gyülekezetünket érinti: szeretnénk ha az itt élő

emberek jót gondolnának rólunk és ha jó hírnevünk lenne itt a
térségben.

Szeretnénk ha az itt élő emberek úgy ismernének bennünket, hogy mi egy jó gyülekezet vagyunk.
Nem szeretnénk, hogy rossz vagy negatív dolgok hangozzanak el rólunk az emberek között.

De amit meg kell értsünk az, hogy amikor nagy gonoszság van elterjedve, úgy mint napjainkban a
társadalmunkban, akkor ez egy lehetetlen cél. Ha egy gyülekezet hűséges az Úrhoz, az Ő
tanításaihoz – akkor az istentelen emberek véleménye arról a gyülekezetről nem lesz jó, nem lesz
pozitív, hanem megvetéssel fognak nyilatkozni arról a gyülekezetről és rossz dolgokat fognak arról
mondani.

Olyan környezetben gyűlünk össze rendszeresen imádni a Biblia Istenét, ahol a szabadelvű
gondolkodás, a szabados életvitel népszerű, ahol sokan különféle bűnökben élnek amiket ők nem
bűnnek tekintenek hanem jó dolognak. Azokat a gyülekezeteket amelyek ragaszkodnak a biblikus
tanításokhoz mint a miénk is, sokan úgy tekintik, hogy szűklátókörűek vagy beszűkültek, maradiak
vagy ósdiak, nem intellektuálisak, türelmetlenek és szeretetlenek másokkal szemben. Nem akarjuk,
hogy ezeket a címkéket ránk ragasszák.

2. De a lecke amit látunk a igeszakaszunkból az, hogy: nem szabad feladnunk az elveinket, a
meggyőződéseinket azért, hogy jól vélekedjenek rólunk az emberek, hogy jó véleményük
legyen a gyülekezetünkről.
Illés szilárdan ragaszkodott az igazsághoz. Aháb király szemébe mondta, hogy mi az igazi
probléma. Azt mondta neki:

„Nem én döntöm romlásba Izráelt, hanem te és a te atyád háza, mert

elhagytátok az ÚR parancsolatait, és te a Baalokat követed.”

II. A második nagy alapelv amit látunk az igeszakaszunkból az, hogy:

bajok, nehézségek és nyomorúságok jönnek, amikor az emberek
megszegik Isten parancsolatait.

Illés világosan tudtára adta Aháb királynak hogy mi az igazi probléma – az,
hogy Ő és a nép nagy része elhagyták az Úr parancsolatait és a Baált követték.

Ezzel az üzenettel kell mi is kimenjünk az emberek közé. El kell mondjuk

nekik, hogy meg kell térjenek Istenhez, vagyis hogy el kell forduljanak a
bűneiktől és Istenhez kell forduljanak. Jézus Krisztushoz kell jöjjenek, hogy
általa és benne üdvözüljenek, hogy az Ő ereje által abbahagyják a bűnökben
való élést és hogy elkezdjenek Istennek engedelmes életet élni. Ez az út az
áldott élethez.

De Aháb a probléma okát nem abban látta amiben Illés látta. Ő Illést
hibáztatta a nehéz körülmények miatt. És ő az igazi problémának a
szárazságot és az éhínséget tartotta, nem pedig a saját és a nép
bálványimádását. Ugyanígy tekint a mai világ a történésekre amik
napjainkban történnek. A felszínt látja csak, a következményeket és azt
gondolja hogy azok a fő problémák. De nem látja a gyökérproblémát, a bűnt
amelyből azok származnak.

Például az AIDS betegséget a világ orvosi problémának és nem erkölcsi

problémának tartja. Nem látja a nagy képet, úgy ahogy Aháb sem látta. Vajon
mi látjuk-e a nagy képet? Mi a nagy kép?

A nagy kép az, hogy van egy Isten, aki igaz és igazságos. Minden embernek
kötelessége az Ő dicsőségére, és az Ő parancsolatai szerint élni. Ha nem így
élnek, akkor Isten bajokat, és nehézségeket küld az életükbe. Ezeken
keresztül hívja az embereket bűnbánatra. Ha mi a bajt és a nehézséget
tekintjük az egyetlen és végső problémának, az igazi problémának, akkor az
üdvösség minden reményét elszalasztjuk.

1. Tehát a nagy lecke számunkra itt az, hogy : minket, mint gyülekezetet
Isten azzal bízott meg, hogy felhívjuk a világ figyelmét arra, hogy az igazi
problémák nem a szárazságok, a háborúk, az éhínségek, a betegségek
(járványok; lásd Covid) – hanem az emberek bűnei amelyek végső soron
ezek mögött a dolgok mögött állnak.

A bűn az ami ezeket a dolgokat reánk hozza. A bűneink következményei ezek.

Illéshez hasonlóan Isten minket is azzal bízott meg, hogy megtérésre szólítsuk
fel az embereket. Arra hívott el Isten, hogy tanúskodjunk az igazságról. Rá
kell irányítsuk az emberek figyelmét a valódi problémára, és hívnunk kell
őket, hogy térjenek Jézus Krisztushoz.

III. Végül, arra szeretném felhívni azok figyelmét akik nem keresztyének,
hogy az egyik dolog amit itt látunk, az, hogy bár Isten nagy csodát vitt
végbe Aháb előtt, ő mégsem tanult semmit abból.

Sokan így gondolkodnak:

„Ha látnék egy csodát, elhinném, hogy van Isten. Ha Isten bebizonyítaná
nekem, hogy ő valóban létezik, akkor biztosan hinnék Benne.”

De gondoljatok Ahábra. Három és fél évig látta azt a csodát, hogy nincs eső.
Később meglátta a nagy csodát a Kármel-hegyen, ahol tűz szállt le az égből, és
megemésztette az Illés áldozatát. És mégis mindezek ellenére ő nem lett hívő.

Így volt ez a fáraóval is. Sok csodát látott, amikor fogságban tartotta az
izraelitákat. Egyikük sem késztette rá, hogy az Úr szolgája legyen.

Jézus sok csodát művelt. Sokan a csodák ellenére sem hittek. Jézus
feltámasztotta Lázárt a halálból. Válaszul néhányan eltervezték, hogy megölik
őt és Lázárt.

Ha csodát látnál – hinnél? Kegyelem nélkül nem hinnél. A bűn mélyen

meggyökerezik a szívedben. Ha magadra hagyna Isten, akkor a csoda
egyáltalán nem hatna rád, kivéve azt a hatást, hogy jobban megkeményítene
a bűnben.

Ha nem vagy keresztyén imádkoznod kell Istenhez, hogy nyissa meg a

szívedet. Meg kell látnod Jézus dicsőségét. Szükséged van arra, hogy Ő
eltávolítsa belőled a kőszívet. Erre csak egyedül Ő képes. Ha Ő ezt nem teszi
meg, akkor olyan leszel, mint Aháb király. Ő látta a csodát, hogy három és fél
évig nem volt eső. Látott tüzet lejönni az égből a Kármel-hegyen. Mégsem hitt.
Elveszett. Ne kövesd a nyomdokait. Kérd Istent, hogy nyissa meg a szívedet.
Ez az a dolog, amire szükséged van, hogy Ő megtegye. Ámen.