| HisloKPN Gre Ce ERR IEE CS (legalabb gondolatban), milyen élethelyzetbe keriil az, akit tiiszul ejtettek? Nagy valészintiséggel és sze- Paar CUM Clea ece Una eure ee y earl PU OCER ENE ON CUPER Arms te Recta ran) ised cc eRe Amn SUB CUa anh att z4 valunk a szé metaforikus értelmében. De ON AED Cryer CRE MUO zTIEy UO A szerzé harmincévnyi tdrgyaldi tapasztalatat osztja meg az olvaséval, Pree Real Meares cobs) CERT Ime) TORN TSA ACU aed Pa ean aes CNT aen UR Cosa) Ooh yore Akonfliktuskezelés mesterei, a tisztargyal6k csaknem szaz sza- PAV mS uM PV Aimete nl cine) weal sa cot iirrd lehetiink a kilatastalan élethelyzeteken és Pee VEE yas Ce Oa ii a | (il) | 89 639136ASO k ¢3 A mii eredeti cime: Hostage at the Table How Leaders Can Overcome Conflict, Influence Others, And Raise Performance ‘this Translation Published Under License by Wiley Copyright © 2006: George Kohlrieser All Rights Reserved © Jossey Bass Forditotta: KOVI GYORGY Szerkesztette: PODOR ILONA Szakmailag ellendrizte: Dr. BERGHAMMER RITA A boritét tervezte: GREGOR LASZLO FOOT UO te Hungarian translation: © Kovi Gyorgy, 2007 GHD ISSN 1217-0364 ISBN 978 963 9365 67 4 Kiadta a Hattér kiad6é Alapitva 1987 www .hatterkiado-hu hatterkiado@hatterkiado.hu Felelds kiad6: Balogh Ferencné tigyvezetd igazgat6 Késziilt az ETO-Print Nyomdaipari Kft-ben Felelés vezeté: Balogh Mihdly iigyvezetd igazgat6 1. fejezet: Lehet, hogy én tisz, anélkil, hogy tudna? . ‘Az agyunk irdnyitdsa elengedhetetlen . .. Mérgez6 tehetetlenség . . Stockholm-szindréma és taszmentalitas Az cllenszer a kételékteremtés . Osszefoglalés .. 0.02... eee 2. fejezet: A szabadsag megtalélésa els latésunkkal Abels6 latés célra irinyitésa . . . A mésik szemdly bels6 latisdnak megértése A tudatallapot hatalma A magunk és masok tudatllapotanak befolyésolsa . Az onbeteljesité jéslat és a belsé ards A belsd latas miikédése . 3. fejezet: A kotelékciklus ereje . Ktddés és kitelékteremtés Szepariicié és gyisz ... A gyasz nyole fazisa .. A szétszakadt kotelék megnyilvanulasai . Kotelékteremtés és valtozis ...... 4. fejezet: A biztos bazis ereje . . Hogyan befolydsoljak a biztos bizisok a bels6 lit: Az emberek, mint biztos bazisok . . Az anya figura mint biztos bézis . ‘Az apa figura mint biztos bézis Accélok mint biztos bazisok ..... Félelem a kudarctél, félelem a a sikerta Az erés Gnbecsiilés és a biztos bazisok Abiztos bizisok és a rugalmassig . Amikor a biztos bazis hianyzik ... K6t6dési 6s kotelékteremtési stilusok - Osszefoglalis . . 5. fejecet: A konfliktuskerelés miivészete Akonfliktus természete és gyokerei . Az erészak, mint a veszteségre adott végletes reakeid wTegyiik a halat az asztalral” . Akonfliktus forrasai ....... Az egéseséges kapcsolat dinamikija . .Frdekek kézatti konfliktus, vagy sciiksGgletck kizétti Konfliktus? . Akonfliktus feloldésa . . A isis technikéi az ile ct 6. fejezet: Az eredményes dialégus Rajtunk tilmutaté igazsdg keresése . Kiilsd és bels6 dialégus Adialogus gitjai A dialégus gitjainak cltvolitisthoz haszndthat6 eszkoaik Adiatégus alapelvei .. .. Az odafigyelés mavészete Adialégus hatdsa az egészségre 7. fejezet: A targyalds hatalma A targyals folyamatdnak tt lepése Alakitson ki nyertes-nyertes mentalitast ‘Tanuljon meg tirelmesnek lenni és iddziteni Keriilje a ,harcot” a targyalépartnerével .. . . Alkalmazza a viszonossdg torvényét és tegyen engedményeket A befolyasotis hatésa és a megeydzés ereje Az informalis autoritis gyakorlésa Erveljen a fajdalom jutalmaval Osszefoglatis 8. fejezet: Az érzelmeint Hogyan mékidnek az érzelmek? Az érzelem 6t stédiuma . . - Az érzelmi intelligencia értéke az iizleti Gletben ‘Az. érzelmek hatisa a hangulatra Az érzelmek kezelése Harom egyszerd eszkiz az érzclmel Az amygdala fogsagiban . . 9. fejezet: Thszérzés nélkiii Az erds onbecsiilés Hatalommal pérosulé alcat . Onmagunk és mésok segitése Gethossrig tarté tanulissa A scabadsdig ay a vilasztéson keresatiil Feleségemnek, Cinzidnak és négy gyerme- hiinknek — Dougnak (aki mar nem 6), Paulnak, Giulidnak és Andrew-nak - energiajukért, inspirdcidjukért és a nagy- sxerii tanulist lebetOségekért, amelyekket atz évek sordn megajindékoztak. Bevezetés E konyv gyékerei életemnek ahhoz a meghatdroz6 pillanatahoz ké- t6dnek, amelyet az Ohio atlambeli Daytonban egy kérhazi trauma- tol6gidn éltem at. A Daytoni Rendérkapitanység fiatal pszicholégu- saként rend6réket kisértem a k6rhdzba, mert meg kellett fékezni- tik egy dithéngé, erészakos férfit, akit azért szdllitottak be, mert a baratndje késsel megsebezte. Mikizben a férfival a kezelében be- szélgettem, hirtelen felkapott egy oll6t és a n6vérrel egyiitt tisszul ej- lett benniinket, kozélve, hogy mindkett6nket megél. Csaknem két 6ran keresatiil folytattunk parbeszédet, és elsGsorban réla volt sz6, az etveszélyes sebérdl, az ellétasré!, amely megmentheti az életét. A krizis soran akkor kévetkezett be fordulat, amikor megkérdeztem t6le: — Elni akarsz, vagy meghalni? — Nem szdmit, — felelte. Ezutan azt kérdeztem: — Mi lesz a gyerekeiddel, ha elveszitik az apjukat? — Lelkidllapota szemmel lithatéan megyvaltozott. A gyerekeirél kez- dett beszélni, tébbé nem foglalkozott a bardtndje és a rendérdk irdnti haragjaval. Végiil beleegyezett, hogy énként leteszi az olldt, és hagyja, hogy a névér és a sebészek ellassak a sériilését. Majd még nagyobb meglepetésemre, azutin, hogy letette az ollét, hozzdm 1é- pet, megélelt, és igy szélt: — ndém, George. Elfelejtettem, mennyire szeretem a gyerekeimet. — Szavai Grékre az agyamba vés- (ck, hogy még a legveszélyesebb ember esetében is higgyek az ér- zelmi kételék, a dialgus és a tirgyalés erejében. Az is meglepett, inekkora erém volt ahhoz, hogy sajat érzelmeimet a hirtelen ret- (cgésb6l koncentrdlt, nyugodt, hat4rozott tudatallapotra valtsam. 7Mindez 1968-ban tortént, de annak az estének a tanulsdgai ma is hatnak. A vezetéstudomany és a viselkedéstudomény pro- fesszoraként éppen olyan értékesek szémomra, mint palyafuta- Som korabbi idészakaiban, amikor Klinikai, majd. renddrségi pszicholégusként, tisztdrgyaléként, intézményi pszicholégusként 6 radiés misorvezetoként dolgoztam. Felfedeztem, hogy tisztar- gyal6ként szerzett tapasztalataim sikeresen alkalmazhaték a tehe- tetlenség és a csapdiba esettség helyzeteiben, amikor az egyén tiissz4 vilik, nem a sz6 valés, hanem metaforikus értelmében. Val6jaban ezek a potencidlis atiszhelyzetek” mind a munkaban, mind a magénéletben naponta eldfordulnak. E kénywel a célom az, hogy mindazt, amit tisztargyal6ként megtanultam, az olvasé elé tarjam, hogy alkalmazhassa olyan élethelyzetekben, amelyekben metaforikus értelemben nttissz4” valhat. Amikor tigy érezziik, csapdiba estiink, erétlenek és tehe- tetlenek vagyunk, akkor val6jaban ,,tissz4” valtunk. Jéllchet e kényv elsésorban szervezeti vezetknek sz61, mindenki sz4méra hasznos lehet az élet barmely teriiletén. Munkém sorin maganszemélyekkel, vezetdkkel, kollektivak- kal és szervezetekkel egytitt dolgozva, szamos emberrel talélkoz- tam, akiket masok, szituaciok, vagy akér sajat érzelmeik tartottak tiszként fogva. Reakcidjuk a fizikailag taszul ejtett emberek¢hez volt hasonlé, pedig senki nem tartott igazi ,pisztolyt a fejtikhéz”. Taszokként viselkedtek anélkiil, hogy felismerték volna, holott val6jaban lett volna hatalmuk a cselekvéshez. Talatkoztam olyan emberekkel is, akiket egy személy vagy egy szitudci6é kénnyen ntiszként” tarthatott volna fogva, mégsem valtak azz4. A tisz metaf6ra val6jaban nem més, mint egy igen szemléletes modell, amellyel megérthetjiik e viselkedést, a tiisztargyalas fogalmi kere- tei pedig barkinek segitségére Iehetnek, aki metaforikus értelem- ben tissz4 valt. Eletem torténete szorosan ésszefonddik azzal, ahogy ezt a gon- dolkodast_ elsajatitottam. Hatgyermekes csalidba sziilettem Ohi6ban egy farmon. A sziileim gazdalkodékként foldet mtivel- 8 tek, emellett volt egy baromfitelepitk is. Legidésebb fitiként nagy megtiszteltetés volt sz4momra, hogy tizenhdrom évesen beléptem a katolikus szemindriumba azzal a céllal, hogy pap leszek. Ez az mény sok tekintetben a hasznomra valt: megtanultam kézds- ségben élni, elmélyiiltem a tanuldsban, a jatékban, itt alakult ki értékrendem, a jellemem, megismertem a meditéciét és a spiri- tualitast. Egyetlen negativuma az volt, hogy nem volt ,normatis” kamaszkorom. Nyole év utén a Pozitiv élmény negativ megprébal- tatassd valt, amikor nem tudtam szembenézni az igazsdggal, hogy abba akarom hagyni. Ma mar tudom, hogy a szemindriummal kapcsolatos sajat ellentmond4sos érzelmeim tisza voltam. Abban a szerencsében volt részem, hogy ismertem egy bilcs, rendkiviili embert, Edward Maziarz atyat, aki a bizalmasom lett. Egy dialé- gus soran tekintetében végtelen bilesességgel egyenesen a sze- membe nézett, és nyugodt hangon azt mondta: — George, szabad vagy. Jogod van azt valasztani, amit akarsz. — Ezek a szavak tigy Grtek, mint deriilt égbdl a villamcsapas, és drdkre megyaltoztat- tak a sorsomat. Szavainak hitelessége lelkem legmélyét érintette meg. A csendet szinte édesnek éreztem, mikézben értelmem azon dolgozott, hogy felfogja ezt az alapvet6 igazsdgot. A megkiny- nyebbiiléstél kénnyekben kitérve arra Kértem, ismételje meg eze- ket a csodalatos szavakat, amelyek kinyitottak a magam teremtet- te bértén ajtajat. Abban a pillanatban megértettem az élet egyik alapigazsagat, az ember életét meghatéroz6 azon mozzanatok egyikét, amelyek séilyos prébanak vetik ald a tirelmet és a hitet, olyan megmérettetésnek, amely befolyAsolja, formalja, és 6rdkre megvaltoztatja az ember életét. Huszonegy éves voltam akkor. Még egy tovabbi évembe telt, hogy lezdrjam a folyamatot, és vég- leg otthagyjam a szemindriumot. Visszagondolva arra az idére, rdjottem, hogy nemesak tisza Iettem az érzelmeimnek, hanem még sokdig megmaradtam eb- ben az Allapotban azutan is, hogy eljétt az ideje a kilépésnek. Az ismerés dolgok és a veliik jar6 elényok és a biztonsag elhagyisa Miatt érzett gydiszomnak voltam a tisza. Amiatt is szomoriisdgot 9éreztem, hogy nem tudtam megfelelni a masok és a magam elva- rasainak. Ordkre halés vagyok Ed atyénak, akinek szavai belevé- s6diek az agyamba, és befolydst gyakoroltak belsé létasomra (e fo- galomra a kényv kés6bb részletesen kitér), megydltoztatva annak céljat. Ed atya egy masik fogalmat is megtanitott, amelyrdl az olva- 86 szintén részletesen olvashat majd a kényvben: a biztos béziso- kr6l, a kapaszkod6kr6l és tampontokrél, amelyek emberek és cé- lok formajaban vannak jelen életiinkben ahhoz, hogy erét merit- sink bel6litk. Az olvasé létni fogia, mennyire fontosak a biztos ba- zisok mindannyiunk sz4mara. Mikézben szakdolgozatomat készitettem a pszicholégus diplo- ma megszerzéséhez, a kormény dltal finanszirozott olyan prog- ramban dolgoztam, amely elséként alkalmazott pszicholégust ut- cai munkéra a szolgilatot teljesité rend6rdk oldalan. A program célja az volt, hogy az azonnali segitségnyiijtas révén csékkentsitk a csalddon beliili erdszak miatti emberdlések sz4mat. Olyan krizis- intervenciérél volt s26, amely a legerészakosabb embereket és a legkiszolgaltatottabb aldozatokat kivanta segiteni, majd beemelnia kozésségi mentalhigiénés elldtasba. A programba egy ragyog6 pszi- chol6gus, dr. John Davis bizalmanak készénhetéen keriiltem be, aki megkérdezte, érdekelne-e a munka. Miutén igent mondtam, azt kérdeztem, miért éppen hozzdm fordult. Azt felelte: — Azon ke- vesek egyike vagy, akikrél tudom, hogy szeretik az efféle kihivaso- kat. Ugy létom, trédsz és tudsz bani az erészakos emberekkel, €s megyan benned az ellenalléképesség, hogy az utcén barmit til- ij. — Megtisztelé volt, hogy bizik bennem. A magam részérél so- sem viseltem fegyvert, pedig tandcsolték és bétoritottak ra. Tud- tam, hogy nincs jobb fegyverem, mint a beszéd, az 6rté odafigye- lés, a dialégus és a targyalds. Ebben az idészakban, amikor a programban dolgoztam, négy alkalomma! ejtettek tiszul — egyszer egy kérhaz traumatol6gia- jan, haromszor pedig erdszakos csalédi viték sordn. Ezek az él- ményck mélyitették el meggy6z6désemet a ttisz-metafora haté- Sossagarél. Az embernek megyan a hatalma ahhoz, hogy soha ne 10 valjon tiissz4 a sz6 metaforikus értelmében, és hogy befolyasoljon és meggy6zz6n masokat annak érdekében, hogy még érzelmileg végletekig feszitett helyzetekben is j61 déntsenek. 1972-ben a rendérkapitény felkért, hogy tanitsak a Daytoni Rend6rakadémia rendérségi vezetdképz6 programjaiban és segit- sek feldllitani két tisztdrgyalé egységet — az egyiket a Daytoni Rendérkapitanysdgon, a mésikat az egyik Ohio allambeli megyei sheriffhivatalban. Az az6ta eltelt 35 év alatt vildgszerte sokféle for- maban vettem részt tisztargyal4sokon, beleértve a kézvetlen tar- gyalast, a képzést és a tliszhelyzeteket kévets beszdmoltat4sokat. Ezzel egyidében egy pszichidtriai intézetben dolgoztam, ahol mentalhigiéniai szakembereket oktattam a szkizofrén betegekkel val6 munké4ra. Szemtantija voltam a szérnyti és embertelen ba- nasmédnak, amelyben a betegeket részesitették, és bekapcsol6d- tam egy valtoztatast célz6 programba, amelynek célja a betegek- kel val6 bandsméd atalakitésa volt olyan gyakorlattd, amely a tes- ti kényszer és az elkiilénités helyett a legstilyosabb pszichidtriai zavarok tiszéul eset emberekkel valé kételékteremtésre alapul. Rendérségi munk4m sorin mar megtanultam, mit lehet elérni az érzelmi kételékteremtéssel. Emit felfedeztem, hogy ugyanez le- hetséges olyan emberekkel is, akik rendkiviil stilyos mentdlis za- varban szenvednek. Ordkké hélas maradok dr. Carl Rogersnek, akinek személyesen készinhetem, hogy megérthettem, mekkora cr6 a, feltétel nélkiili pozitiv viszonyulés” — a hiteles kételékte- remtés alapvetd feltétele. Rogers meg volt gydz6dve e szemlélet fontossagar6l minden egyes emberi lény esetében, tekintet nélkiil a koriilményekre. A kételékteremtés soran ezt az alapveté eszkizt alkalmazzak a tisztérgyalok, amikor a tiszejtdt meggydzik, hogy engedje szabadon tiszait. Az id6k soran klinikai pszicholégusi tevékenységem kibéviilt a vallalati vezet6képzéssel. A Klinikumban munkém k6zéppontja- ban a dialégus és a konfliktuskezelés allt. Ezzel egyidejiileg a svervezetekben végzett munkdm hasonlé irdnyultsdgi volt, de ids kOrnyezetben. A dialégus és a konfliktuskezelés er6s kollek- 11tivakat teremt, a j6 vezetdknek pedig tudniuk kell banni az embe- rekkel. Munkdm sorfn a tisz-metafora visszatéré téma volt mind az egyének, mind a kollektivak, mind pedig a szervezetek eseté- ben, akik bels6 vagy kiilsé konfliktusaik miatt elakadtak, vagy csapdaba esettnek és tehetetlennek érezték magukat. A megoldas mindig akkor kévetkezett be, amikor az egyénnek, a kollektivanak vagy a szervezetnek volt ereje menekiild utat taléini a tiszmenta- litasbél, és kialakult a valasztds és a szabadsdg attitddje. Hosszti éveken keresztiil mintegy 85 orsz4gban tartottam sze- mindriumokat, eldadasokat és beszédeket szdmos villalat és szerveret vezetdinek. Ujra és tijra azt tapasztaltam, hogy még a legratermettebb fels6- és csticsvezetdk is 6ridsi eldrelépésre képe- sek, ha megértik, mennyire alapveté az embereknek az a sziik- séglete, hogy kétédéseik legyenck, kételéket teremtsenek, és el- gyaszoljak veszteségeiket. Ugyanezt a belatést alkalmazza minden sikeres tisztargyald. Ebben a kényvben drémai tiszhelyzeteken és mas erdszakos szituacidkon keresztiil igyekszem szemléltetni az ismertetett fo- galmakat. Az a tapasztalatom, hogy e torténetek kézvetlen érzel- mi megragadhatésdguk révén betekintést ny(ijtanak abba, hogy miért érnek cl emberek pozitiv vagy negativ eredményeket az tiz- leti és a magdnéletben. Ugy vélem, az olvas6 tapasztalni fogja, mi- lyen kénnyen alkalmazhatok ezek az elvek sajat munkdja soran és a maganéletében is. A kényvben szereplé térténetek valés emberekrél szdlnak, akik vals szitudcidkkal szembesiiltek. Sajat ményeim kéziil va- logattam, amelyeket akkor éltem at, amikor tisztargyalé voltam, vagy amikor vallalati felsévezetdkkel dolgoztam, és szervezeti ta- ndcsadast végeztem, valamint kollégdimt6l és 2 médiabél meri- tettem dket. A hiradésokban megjelent besz4moldk kivételével a neveket megvaltoztattam, hogy ne fedjem fel az érintett szemé- lyek kilétét. Meg tudjuk-e érteni, mit jelent tasszd valni? $ hogy milyen ér- zés metaforikus értelemben — azaz a fejiinkben — tisznak lenni? 12 Ha mepértjitk, miként mik6dik a tudat, és felismerjiik a mind- annyiunkban ott rejlé hihetetlen hatalmat, amellyel mi hatéroz- hatjuk meg, hogyan érziink sajat életiinket illetéen, megtanulhat- juk, hogyan szabaduljunk meg a korlétokt6l és mentilis ,,lénca- inktol”, amelyek megakaddlyozz4k, hogy képességeinket kitelje- sitstik. Mindannyian jobb vezet6kké, menedzserekké, alkalma- zottakka — és jobb emberekké — valhatunk. A kényv fejezeteinek célja, hogy az olvasct végigkalauzoljak az titon, amelyen eljuthat arra a helyre, ahol taszérzés nélkiili lelki- allapotban élhet és dolgozhat. Elészér is fontos tisztazni, mit ér- tek azon a kifejezésen, amelyet tiszhelyzetek leirasakor hasznd- lok. Maga a tisz s26 6francia credetti* (1275 tdjan keletkezett), ¢s olyan személyt jeléltek vele, akit z4logba adtak. Példaul egy fol- destir a bérl6jét fogya tarthatta a bérleti dij vagy szolgaltatdsokért jaro ellenérték megfizetésének zalogaként. A sz6t csak 1970-161 kezdték terrorcselekményekkel Osszefiiggésben haszndlni. Végiil metaforikus értelemben naponta engedjiik, hogy Gnmagunk vagy masok tiszéva valjunk. E metaforikus taszmentalités lekitzdés¢hez fontos, hogy tisz- iban legyiink a bels6 latds fogalmaval, és hogy az miként deter- ininalja gondolkodésunkat, figyelmiink iranyuldsét és eredmé- nycinket. Emellett sziikséges megismerniink a kotelékciklus — a kot6dés, a kotelékteremtés, a szepardci6, a gyész, majd. az Gjbéli kotelékteremtés — 6ridsi haterejét, és felfedezniink, hogy milyen modon formalédik bels6 létasunk. Meg kell érteniink a szétsza- kadt és elvesztett kotelék okozta gyaszfolyamat Atélésének létfon- lossdgit jelentéségét, mivel a feldolgozatlan gydsz meggatolja, hogy tovébblépjiink az éetben. A kotédés és a kotelék konkrét formai képezik a biztos bézi- sokat életiinkben. A biztos bazisok azok, amelyek legerdteljeseb- ben befolyasoljak belsé latésunk alakuldsét, és megtanitanak benniinket arra, hogy miként kezeljitk az élet fajdalmas oldatat. * Olage, angolul hostage — A ford.E kényy sordn feltarjuk azokat a készségeket és technikakat, amelyek segitenek a konfliktuskezelésben, jéllehet a legtsbb em- ber természetes médon fél a konfliktustél. A belsé latas és a biz- tos bazisok megértése révén elsajatithatjuk a konfliktuskezelés- hez sziikséges készségeket, az intenziv dialéguson keresztiil pedig mélyebb igazsdgokat ismerhetiink fel. Nem lebecsiilendé a kote- lékteremt6 és konfliktusfelold6 ereje annak a gazdagit6 belatés- nak, amelyet a két ember kézitt, vagy egy csoporton beliil létre- jott, nyilt szivvel és tudattal zajl6é dialégus eredményez. A dial6- gus kiszélesitése a tdrgyalds. Részletesen megvizsgaljuk, miben rejlik a befolydsolast és a meggy6zést magiban foglalé targyalés hatéereje, és hogy miként képes megvaltoztatni a destruktiv folya- matok kimenetelét. Nemrég valaki a Dalai Lamat idézte, aki azt mondta: a hébord idejétmtilt gondolat. Képzeljiik el, amint a be- széd, a dialégus és a targyalas hat6erejét hasznaljuk a viték els6d- leges rendezési médjaként! Erzelmeink mikédésének megértése létfontossagii eleme tu- datosségunknak, amely lehet6vé teszi, hogy soha ne valjunk me- taforikus ttissz4. Az, hogy miképpen uraljuk érzelmeinket, meg- hatérozza, hogy mennyi fajdalmat vagy romet érziink. Onisme- hogy soha ne legyiink énmagunk vagy masok tiszai. Ha megért- jitk, milyen hiedelmek és értékek formaljak gondolatainkat, ha felismerjiik és tiszteletben tartjuk az egyén lényegébél fakadé méltésagit, képesek lesziink tigy cselekedni, hogy hatalmunkat akar még fizikal tiszként is meg tudjuk 6rizni. E gondolatok lényege azokon az igazs4gokon alapszik, amelye- ket a személyiségrél férjként, apaként, baratként, vezet6ként, ta- narként megéltem. A konyvben targyalt alapfogalmak olyanok, mint egy kirak6jaték darabjai. Ha egy vagy tobb darab hianyzik, az egyén kénnyen tiszként kezdhet viselkedni, azon kapva magat, hogy csapdaba esett és tehetetlen. Ebbél olyan tudatallapot kévet- kezik, amelyben az egyén nem képes kiteljesiteni képességeit. Ha a puzzle minden darabja a helyén van, egy olyan t4j csodalatos 14 képe tarul elénk, ahol az egyént a valédi szabadsdg és elégedett- ség érzése t6lti el, és ahol megtanulhatja iranyitani az életét. Er- tc kell térekednie minden embernek. A 21. szézad szémos riaszté tendencidval vette kezdetét, bele- ¢rtve a terrorizmus felldngoldsat, a politikai és a vallasi funda- mentalizmus erdsidését, a feltehetéen a globélis klimavaltozds okozta kiterjedt és egyre stilyosabb természeti katasztrofakat, va- tamint a globalizacié jelenségét. Ezek és az altaluk okozott stressz kezelés¢hez tudnunk kell iranyitani érzelmeinket, hogy tijra és hijra Grdmet leljiink az életben. Személyes vizi6m és missziém, hogy egy napon a vilag minden orszdgiban minden né, férfi és gyermek anélkiil élheti az életét, hogy tasznak érzi magit, és ér- tékelni tudja a létez6 legnagyobb ajandékot — az életérémit. Sze- retném, ha az olvas6 sz4mara e kényv j6val tobbet jelentene majd crdekes szellemi tornanal. Remélem, hogy bevonva az olvasét a velem és az Gnmagaval valé dialégusba, olyan érzelmi élményben lesz része, amely arra dszt6nzi majd, hogy szive, tudata és szelle- me révén beteljesiiljén mind munk4jaban, mind maganéletében. »igy porszem vildgot jelent, S egy szal vadvirdg az eget, Fogd fol tenyeredben a végtelent S egy percben élj évezredet.” William Blake: Az drtatlansdg jvenddlései (részlet) (Kilnoky Lészl6 forditisa)1. fejezet Lehet, hogy 6n tisz, anélkiil, hogy tudna? Egy kilencéves kislny éppen a nagysziileinél vendégeskedett Kansasban. A nagyapja nem volt otthon, ezért a nagyanyjaval aludt. Az északa kizepén birtelen arra ébredt, hogy nagyany- ja feliil az dgyban, elotte pedig egy dsszedzott ferfi all, kezében baseballiitével, amelyet éppen iitésre emel. A kislény sikoltani akart, de nagyanyja megérintette a kezét, és érezte, amint el- Gnti a nyugalom. A néni igy szblt a férfiboz: — Orillik, bogy ra- talalt a bézunkra. J6é belyre jot. Szivesen latjuk itt. Cudar egy éjszaka van odakint. Maga difazoti, csuromviz, és ébes. Fogia olt azt a fat, és piszkdlja meg a tizet a kdlyhdban. Addig én feliltézém, és bozok magénak valami szdraz rubdt, készitek egy j6 meleg ételt, aztin megdgyazok a kalyha mogott. Ott jo meleg van. ~ Tébbet nem sz6lt, csak nyugodtan vart. Hosszti sziinet utén a férfi leengedte az iitét, és azt mondta: — Nem béantom magukat. — A néni ezutén kiment a férfi utan a kony- haba, elkészitette az ételt, meleg rubdt adott neki, és megdgya- zott a kiilyba mégétt. Majd visszafekiidt az dgyba és az unoké- javal egyiitt elaludt. Mire reggel felébredtek, a férfi mar eltint. Délelétt 10 Gra tajban megérkeztek a rendérok kutyakkal. A forfi nyomat a bazig kovették. Megdébbenve lattak, bogy a néni és az unokdja életben vannak. A férfi ugyanis pszichopa- ta volt, aki az el6z6 &szaka szokitt meg a bérténbil, és a leg- hézelebb lak6 szomszéd csaladot mar brutdlisan lemészdrolta. Ez. a fantasztikus nagymama annyi érzelmi kételéket teremtett a betolakodéval, hogy az nem volt képes meggyilkolni ét. A néni 16 olyan kedvesen és tisztelettel bant vele, hogy sz6 szerint és képle- lesen is lefegyverezte a férfit. Arrél van sz6 ugyanis, hogy az em- ber nem 61 embert — targyakat és dolgokat él. Ezt a nem mindennapi térténetet Joseph Chilton Pearce irta le Magical Child*' cimé kényvében. Gondoljon bele egy pillanatra! On mit tenne, ha tészul ejtenék? Képzelje el, hogy varatlanul luszhelyzetbe keriil, amelyben — akarata ellenére — fegyverrel fog- va tartjak, Hogyan reagiina? Mit érezne? Mit tenne? Mit monda- na a tiiszejt6(k) nek? Sverencsére elenyész6 az esélye, hogy valakit fizikailag tiszul cjlsenek. Metaforikus értelemben azonban nap mint nap mind- aAnnyian tissz4 valhatunk, amikor tigy érezziik, f6ndkiink, kollé- paink, iigyfeleink, rokonaink — gyakorlatilag barki — fenyegetnek, manipuldlnak, zaklatnak benniinket. Az életiinkben eléfordulé események és kériilmények is tiszul ejthetnek benniinket, sét vallatunk 6nmagunk, sajaét mentalitésunk, érzelmeink és szoké- saink tiszava is. Gondoljuk végig az alébbi mindennapi szitudciékat, amelyek- nek engedjiik, hogy tiszul ejtsenek benniinket. * On a munkahelyére tart autdjaval, amikor egy masik autés hirtelen 6n elé vag, Gn azonnal haragot érez és ellenségnek fatja azt a pasit ott a masik a kocsiban. Ez az érzés elhizédhat, ¢s a nap java részében bearnyékolhatja hangulatat. * A fondke kritizdlja ont, 6n védekezni kezd, s6t akér rA is ti- mad, ezzel stilyosbitva a helyzetet. A konfliktus befészkeli ma- wit cudataba, ennek eredménye a kettejiik kéz6tti bizalmatlan- sig lesz. On iizleti titra késziil, és elutaz4sa miatt sir a gyermeke. On ez- utan kiviharzik az ajton, mikézben megillapitja magarél, hogy milyen rossz sziil6. Az tit tovabbi részében Iehangolt, csaknem depresszids lesz. ™ Magikus gyermek — A ford. LOX LOFEEgy munkatirsa mellett elhaladva odakészén az illetének, de az nem viszonozza. On elkezd panaszkodni a tébbieknek errdl a kollégérél, a munkéjarél és a vallalatrél. Hamarosan tigy gondolja, ,,itt semmibe veszik az embert”. Akit feldiihit egy masik ember, egy kézlekedési dugé, egy elve- szett pogeyasz, egy elveszitett allds, egy lekésett repiilégép, vagy akar az id6jaras — minden olyan dolog, ami folétt nines befolyasa —, az hagyja magét ttiszul ejteni. Vajon hanyan vagyunk, akik engedjiik, anélkiil, hogy észrevennénk, hogy az életiinket kiilsé események irdnyitsak? On érezte magat valaha feldtiltnak amiatt, hogy a rossz id6 ténkretette a nyaralasat? Rossz kedve lett valaha egy mAsik em- ber negativ attitfidje miatt? Mondta-e valaha barkinek, hogy ,,Annyi- ra kiboritasz!”. Ha igen, 6n engedte, hogy tissza valjon. Szdmos iizletembernek, akikkel egyiitt dolgozom, magas az 1Q-ja, az érzelmi intelligenci4ja (EQ) azonban fejletlen. Tények, adatok, részletek foglalkoztatjak Oket, amelyek mellett hattérbe szorulnak munkatarsaik érzelmei, érzései és motivacidi. Az tzle- ti életben hasznalt ,kemény tények” és ,,puba dolgok” kifejezé- sek ugyancsak azt jelzik, hogy az adatok valamiképpen valésago- sak, és erdsek, mig az érzelmek gyengék és kevésbé fontosak. Ne- megyszer talalkoztam zsarnokoskod6 vezetékkel, akik kimond- hatatlan fajdalmat és nyomortis4got okoztak beosztottaiknak az- zal, hogy mindendron uralni akartak mind az embereket, mind a szitudcidkat. A beosztottak is tiszul ejthetik f6ndkeiket rossz tel- jesitményiikkel és a munka ellehetetlenitésével. Sok vezeté rivalizal6 természete folytén olyan helyzeteket te- remthet, amelyben sajat embereivel és mas részlegek kollektiva- ival verseng, ahelyett, hogy egyiittmtikédne veliik. Hyenkor a problémékat figyelmen kiviil hagyjak, a konfliktusok megoldatla- nok maradnak, ami fesziilt, ellenséges, sét akar félelmetes lég- k6rt teremt. Talélkoztam olyan vezetdkkel is, akik félreértik a vezetdi hata- lom szerepét. Mivel nem képesek szembenézni sajat belsé félel- 18 meikkel és szorongasaikkal, arra kényszertilnek, hogy a hatal- inat, a kontrollt és a hivatali tekintélyt felhaszndlva vezessék be- osztottjaikat. Az ember barkit — beleértve sajat magit is — kény- uyen tiszul ejtheti egy olyan munkahelyi kérnyezetben, amely- hen Keriilik azokat a bizonyos kinos beszélgetéseket. Holott a tar- 1s és kiemelked¢ teljesitményt nytijté kollektivak épitése éppen- seggel nyilt és dszinte dialégust kévetel meg. Kéz6s célok kittizé- stvel, folyamatos dialégussal, valamint a bizalom légkérének megteremtésével a vezetdk képessé tehetik beosztottjaikat arra, hogy legjobb képességeik szerint teljesitsenek. Az egyének versen- 110 hajlamanak k6zés célok szolgalataba dllitasa hozza ki a legjob- hat minden kollektivabél. A valéban j6 vezetk megtanuljak kezelni verseng6 természe- tuket, és rajonnek, hogy — furcsa médon — ha masokat segitenek ahban, hogy névekedjenek és fejlédjenek, valdjaban tébb sikert ernek el, mint ha csak 6nmagukra koncentralndnak. Az American Heritage Dictionary negyedik kiadasanak defini- cidja szerint a tisz ,,olyan személy, akit egy masik személy a k6- velcléseivel manipulél”, A munkahelyen a vezetdk és a beosztottak nemritkin tgy érezhetik magukat, mint a fondk, az tigyfelek és a hollégak kereszttiizébe keriilt ttiszok. Egy vallalkoz6, aki példaul clhocsat huszonét embert, sajét érzelmei €s az eldtte alld lépés miatti fajdalom tiszava valhat. A mai iizleti letben a technolégia jeremtette globdlis elérhetéség oly mértékben benyomulhat a csa- ladi és a mag&néletbe, hogy az emberek tigy érezhetik, munkajuk tiiszai, ami tetemes fajdalmat okoz mind masoknak, mind nekik maguknak is. Azok a vezetdk, akiknek motivalatlan és cinikus be- ostottakkal van dolguk, egy id6 utan tigy érzik, hogy nincs a mun- kajuknak értelme, hogy beosztottjaik gyenge motivalts4ganak és cinizmusanak thsz4v valtak. Jollehet annak az esélye, hogy barki val6di pisztolyt szoritson a tarkénkhoz, szerencsére csekély, a valédi problémat az a renge- leg szituacié jelenti, amelyekben tigy érezziik, kontrollalnak, vagy hogy tamadas ért benniinket, és kényszeritve érezziik magunkat, 19hogy reagaljunk. Ezek a helyzetek azutén ethatalmasodnak raj- tunk, mi pedig tehetetlennek és tiisznak érezziik magunkat. A tiszérzés kivaltképp személyes kapcsotatokban jelenik meg, amikor a hatalommal, a tekintéllyel vagy a pozici6val visszaélnek veliink szemben, vagy amikor indokolatlanul féliink ett6i. Kérdés, hogy miért tiiri annyi ember a boldogtalan élethelyzeteket. Miért maradnak oly sokan bant6 kapcsolatokban, legyen sz6 partner- rél, munkahelyr6l vagy egy baratrél? Ennek okai dsszetettek, azonban lényegében arrél van sz6, hogy elveszitették azt a képes- ségitket, hogy agyukat més valasztdsi lehetdségekre iranyitsdk, és hogy ezeknek a lehetdségeknek megfelelen cselekedjenek. Az agyunk iranyitasa elengedhetetlen Paul MacLean neurolégus szerint az emberi agy hérom kiilndl- 16, de egymassal dsszekéttetésben lév6 agybél All.” Ezek: a hiillé- agy, a limbikus rendszer (néha dsemlés agynak is nevezik), vala- mint a neokortex. A legprimitivebb szinten az emberi agy timadasra vagy véde- kezésre van berendezve. Ezt a menekiiléstamadés mechaniz- must hiilléagyunk vezérli, nem pedig az agy raciondlis része. A hiilléagy egyetlen dologra irdnyul: a titélésre. Nem gondolkodik elvont fogalmakban és nem érez komplex érzelmeket. Olyan pri- mitiv késztetések erednek beldle, mint a tamadas, a menekiilés, az chség és a félelem. Mtikddése ezenkiviil nem verbilis, pusztén a zsigeri ingervalasz szintjén funkciondl. Elére programozott re- akcidkkal van tele, és ezeket a viselkedésformékat tjra és tijra megismeétli, sosem tanulva a korabbi hib4kbél. Aktivitésa folya- matos, még mély dlomban is, és agyunknak ez a része az, amely allandéan a veszélyt lesi. Azért nevezik hiilléagynak, mert alapve- 16 anat6miai felépitése a hiillékben is megtalalhat. A limbikus rendszeriink kézés mas emlésikkel, ez kezeli az érzelmeket és az érzéseket. Ebben az emociondlis rendszerben 20 tinden vagy kellemes, vagy kellemetlen, a tilétés a fajdalom el- keriilésétl 6s az Grém megismétlésétdl fiigg. Ugy tiinik, a lim- bikus rendszer az érzelem, a figyelem és az érzelmi toltetit emlé- kek kézpontja. A neokortex vonatkozasaban epyfajta birdként vi- selkedik, eld6nti, hogy a gondolatok jék-e vagy rosszak-e. A lim- hikus rendszer kizér6lag érzelmek formajaban nyilvanul meg. A neokortex agyunknak az a része, amely a magasabb rendii iajmokban (pl. a csimpanzokban, a gorillékban és az oranguté- nokban) is megtalélhat6. A neokortexben dolgozzuk fel az abszt- rakt gondolatokat, a szavakat, a szimbélumokat, a logikat és az \d6t. MacLean ezt az, agyat ,,a talélékonys4g anyj4nak és az abszt- vakt gondolkodds atyjénak” nevezi> Bar minden dllat rendelkezik ucokortexszel, esetiikben az. viszonylag kicsi. Példdul mig a pat- kciny neokortex nélkiil viszonylag normdlisan funkciondl, az em- ber csupén vegetlna nélkiite. A neokortex bal és job agyfélteké- te oszlik. A Kortex bal fele a test jobb oldalat vezérli, és forditva. A bal agyfélteke raciondlisabb és verbdlisabb, a job agyfélteke fe- lol a térlatasért és a miivészi érzékért. A hiilléagy menekiilés-tamadés mechanizmusdnak vagy a timbikus rendszerben miikéd6 eméciéknak egyardnt taszaiva vithatunk. Amikor ekképpen ttssz4 valunk, Daniel Goleman sza- vaival élve az amygdala rabul ejt benniinket”.* (Az amygdala a Imbikus rendszerben taldlhat6 kicsi agystruktiira. Lasd még a Nyolcadik fejezetet.) Ez akkor kévetkezik be, amikor valaki im- pulziv, dszténés médon eltélzott reakciét ad valamire, aminek rendszerint negativ kévetkezményei vannak. A neokortex foliilir- hatja a mésik két agyb6l eredé emécidkat, és lehet6vé teszi, hogy cldéntsiik, téiszul esiink-e automatikus érzelmi reakcidinknak. Az ,,@tmegy postésba” fordulattal olyan szitudciéra utalunk, amikor az iranyitast a limbikus rendszer veszi 4t, ami stilyos k6- vetkezményekkel jar. A kifejezés az Egyesiilt Allamokban ketetke- zett art kévetéen, hogy egy elbocsdtott postai dolgoz6 puskaval lert vissza a munkahelyére, és agyonléite tobb kollégdjat. Ma a ki- lcjezést altalnosan haszndljuk olyankor, amikor valaki diihroha- 21mot kap. Ilyen incidensek a vilégon mindeniitt el6fordulnak, bar jellemzébben inkabb szavakban és emécidkban nyilvanulnak meg, semmint fizikai erészakban. Amikor az. emberek a primitiv agyi reakci6k szintjén miikédnek, olyan helyzetekbe sodorhatjak magukat, amelyben ugyanazokat a sémdkat ismétlik, és ugyan- azokat a problémakat élik meg Ujra és vijra. A neokortex haszn4- lataval azonban dirra lehetnek érzelmeiken, amelyek ,rabul ejtik ket”, és képesek tudatosan azt valasztani, hogy egy adott kériil- ménynek més jelentéséget tulajdonitsanak, ahelyctt, hogy enge- delmeskednek egy olyan séménak, amely folyton ugyanahhoz a negativ helyzethez vezet. Képesek vagyunk megtanulni, hogyan kezeljiik érzelmeinket, és hogyan szabélyozzuk megnyilvanuldsu- kat. Példdul ha énnek a repiildtéren nem érkezik meg a csomag- ja, ahelyett, hogy az elveszett pogeydsszal foglalkoz6 alkalmazottal volt, jobban jar, ha tired lesz haragjan, és egyiittmidkodik az il- let6vel, hogy megtalaljak azt a csomagot. Mérgez6 tehetetlenség A tehetetlenség érzése az elsé jele annak, hogy 6n tiissz4 valt. A tehetetlenség a csapdaba esettség és a kilatastalans4g érzésén Keresztiil méregként hat az egyénre. A méreg olyan drdégi kort hoz létre, amelyben az egyén a valsdgot folyamatosan negativan értékeli. Milyen szavak és sz6fordulatok kisérik a tiszul ejtetiség érzését? »Nincs valasztésom.” »Csapdaba keriiltem.” »Szérnyen érzem magam.” »Ezt tgy utélom.” »Ez megint pocsék nap lesz.” Ezekkel a szavakkal sulykoljuk magunkba beliilrél a negativ gondolatokat. A belsé dialégus, amely a fejtinkben zajlik, vagy benn tart benniinket a téiszallapotban, Vagy segit azon urré len- 22 mink. A tiszérzés azzal kezdédik, hogy kényszeritve érezziik ma- punkat olyasmi megtételére, amit nem akarunk, majd ez atcsap hegativ attittidbe. Megérthetjiik a méreg tudatdallapotunkra kifej- tet hatasat, ha odafigyeliink a szavakra, amelyeket haszndlunk. A tiszmentalités a negativumokat erésiti, folyton azt hajtogatja, hogy mit nem tudunk megtenni, mennyire tehetetlenek vagyunk, ¢s hogy sosem érjiik el, amit akarunk. Ami érdekes — mint Robert Schrauf alkalmazott nyelvész kimutatta —, hogy kultiratét ¢s korszaktél fiiggetleniil sokkal tobb negativ szavunk van, mint pozitiv. Harminchét nyelvet tanulmanyozva a kutat6k az érzel- mekkel dsszefiiggs hét olyan sz6t taléltak, amelyek e nyelvek miindegyikében hasonl6 jelentéstiek: drém, félelem, harag, szo- mortisdg, undor, szégyen és bin. E hét sz6b6l mindéssze egyet- ten pozitiv jelentésti — az 6rém_ Ez a kutatés azért lényeges, mert segit megérteniink, mennyire fontos, hogy megtalaljuk emocio- natis élményeink leirasénak pozitiv médjait. A belsé dialégus és erzelmeink kézben tartasa egyiittesen hatérozza meg, hogy t- szok vagyunk-e vagy sem. Mary a fonékének, Jamesnek szemére hémyja, amiért egy hordbbi értekezleten heves szbvaltdsba keveredtek, és ami mi- ull Mary kinosan érezte magét a kollégai elétt. Mary azt mondja: — Durvasdg volt t6led, hogy igy letamadtal. — Mire James: — Nézd, csak kimondtam az igazsdgot. Ha nem tetszik, barmikor kiszéllbatsz a csapatbdl. James védekezé-agressziv viselkedésével felfedi tiszul esettsé- g¢t. Milyen alternativai lennének? Kérdéseket tehetne fel. Diald- suisba bocsétkozhatna, hogy tisztézzak egymas szdndékait. Enged- het, sét akar bocsdnatot is kérhet. Példéul mondhatnd ezt: — Mary kérlek, magyarazd meg, mi nem tetszett abban, amit mond- tam. Vagy: — Kivdncsi vagy r4, mi volt ezzel a sz4ndékom? Vagy: Ne haragudj, amikor azt mondtam, barmikor kiszAllhatsz a csapatbél, ez tényleg durvaség volt télem. 23Ilyen helyzetben az igazi vezetd a kapcsolat épségének megér- zésén munkalkodik, és barmilyen megtorlasi kisérletet azzal ke- zel, hogy a beosztott, a kollektiva, tovabbé a sajat sziikségleteire Ssszpontosit. A sikeres vezet6k 6szténésen és automatikusan ezt a megoldist valasztjak. Masokbél hidnyoznak azok a készségek és ismeretek, amelyek révén eredményesen kezelhetnék az ilyen helyzeteket. Ok sokat merithetnek a tiszejtési szitudcidkbél. Amint azt Mary és James esetébél lattuk, ha valaki reakciét provokal ki beldliink olyankor, amikor nem vagyunk urai a hely- zetnek, konnyen valhatunk metaforikus tissz4. Ez azért problé- ma, mert leblokkolja a személyes kapcsolatban létrejétt kételék miikédését, és ezzel olyan negativ érzelmi reakci6ra kényszerit benniinket, amely azutan cinizmushoz és cltévolodishoz vezet. Ezek a negativ tudatallapotok azért okoznak problémat, mert vé- gill elszakitjak a személyes kételékeket, és szimos médon kéro- sitjak az egyén testi egészségét. Aza cél, hogy pillanatnyi vagy adott tudatéllapotunkkal, szava- inkkal és kijelentéseinkkel meg@rizziik kontrotlérzetiinket. Ez az, amivel a tdsztargyal6k sikert érek el. A nehézséget az jelenti, hogy egyszerre kell hitelesnek és spontdnnak lenniink. Az alabbi példa rémutat, hogy mennyire fontos a tudatéllapot, amikor be- széliink és figyeliink: Ha én az utcin sétdl, és egyszer csak valaki pisztolyt szegez 4 tarkéjdhoz, mikézben igy sz6l ,Megillek!’, nem kell, hogy én ttisznak érezze magat. Bar fizikailag valéban tiussza valt, nem hell, hogy annak is érezze magat, hiszen még megvan a batal- ma a gondolkodashoz, az érzéshez, a lélegzéshez és a beszéd- bez. Meghérdezheti a tiiszejtét: — Hajlandé lenne leengedni a pisztolyt, és hagyni, hogy segitsek megszerezni, amire sztiksége van? — Ha a vdlasz az, hogy ,Nem, most rigtin megillek!”, ak- kor viltoztasson a célon, tegyen fel egy mdsik kérdést: — Adna nekem 6t percet, hogy elmondbassa, mit akar? A nevem Geor- &e, négy gyerekem van. — Mire a fegyveres: ,Nem, most rogtin 24 megollek!”. — Kérdezzen tijra: — Adna akkor csak négy percet? Komolyan segiteni szeretnék, hogy megkapja, amit akar. — A fegyveres: ,Nem, most rigtén megéllek!” Amikor elmesélem ezt a torténetet, és megkérdezem, sikeres- c xa targyalés, a legtébben azt valaszoljak, hogy nem. Valéj4ban pedig az. On még életben van! Tudatillapotunk és érzelmeink kezben tartésa és a kezdeményezések — kérdések feltevése és a inegoldaskeresés — a tlsztargyal4s lényege. — Adjon harom per- cet! — Nem. — Adjon legalabb két percet! — Oké haver, harminc nrasodperced van. — Ebben a harminc mdsodpercben énnek tigy kell koteléket teremtenie és dialégusba bocsatkoznia, mint még (letében soha! Arnyaltan ugyan, de a ,nem’-ek engedményt je- lentenek, és pozitiv tudatallapotban kell fogadni Sket. Amint ké- stbb (a Hetedik fejezetben) latni fogiuk, az engedmények a kéte- ickteremtés és kotelékmegtartas létfontoss4gi folyamatanak ré- sect képezik. Ha mérni tudnank a pisztolyt tarté férfi vérnyoma- sit és arousal*-szintjét, azt atndnk, hogy az minden engedmény- nyel csékken. Természetesen, ha van lehetéségiink biztonsagban elnenekiilni, ki kell hasznélnunk. Ha nem tudunk menekillni, a beszédre kell hagyatkoznunk. A tisztargyalék kérdésekkel deritik ki, ni motivalja a masik személyt, és igy iranyitj4k a dialégus tar- talunat. A kinai filoz6fus, Lao-ce, tobb mint 2500 éwel ezelétt azt irta, 4 legnagyobb baj a vildgon az, hogy az emberek tehetetlennek ér- vik magukat.$ Tisz tudatdllapotban az embereket negativ érzé- sck, a csapdaba esettség, a tehetetlenség, a kiilvilégtél valé elsza- kitottsg és a befoly4soldsra és meggyézésre valé képtelenség ér- xései toltik el. A negativ tudatdllapot kénnyen Allandésulhat, és megmérgezheti tudatunkat, érzelmeinket, testiinket és lelktinket. A tiszmentalitas keseriiséggel és nehezteléssel teli attitiidhéz ve- scthet olyan komoly veszteségek miatt, mint egy haléleset, egy va- * legalmi Allapot — A ford.lds, egy allds elvesztése, vagy akar viszonylag ,,kis dolgok” miatt, példaul egy zajos szomszéddal folytatott vita, vagy hazastarsak k6- zotti nézetkiilonbség a hézimunkérél. Sajnos a mindennapi élet sok ember szdméra jérészt negativ tudatdllapotban zajlik. Ebben az esetben gydkeret ver, a negativi- tas szétterjed és megmérgezi a tudatot, ezdltal a tényleges ese- ményhez képest aranytalanul felerdsédnek a negativ reakci6k. Martin Seligman és Steven Sauter pszicholégusok szerint mi- nél kevésbé érzi egy személy, hogy ura valamilyen stresszkelté szitudciénak, az anna nagyobb trauméat okoz.’ Az, aki tisznak ér- zi magét, annak jelét mutatja, amit Seligman ,,a tanult tehetetlen- ség attittidjének” nevez. Ez azokra az emberekre jellemz6, akik- nél nincs meg a kontroll érzése, vagyis mas sz6val Ugy érzik, nem képesek emberek, dolgok vagy események befolyasoliséra® A félelem és a tanulds dsszefiiggéseit vizspaiva Seligman varat- tan jelenségre lett figyelmes, mikézben kutyékon paviovi kisérlete- ket (klasszikus kondiciondlast) végzett. Ivan Pavlov orosz pszicho- l6gus felfedezte, hogy a kutya az eléje tett étel latvanydra nydladza- ni kezd. Azutén azt tapasztalta, hogy ha az étel létvanya mellé is- mételten egy cseng6 hangjat p4rositja, a kutya akkor is nydladzik. kés6bb, amikor megsz6lalt a cseng6, bar az étel nem volt jeten, a kutyandl ugyantigy kivaltotta a nydlelvalasztdst. A kutya tehat meg- tanulta tdrsitani a csengét az étellel.? Kisérletében Seligman a csengész6t nem étellel, hanem enyhe dramiitéssel kapcsolta dssze, a kutyAt pedig a tanuldsi fazisban egy hémba kétve a helyén tartotta. Az volt a hipotézise, hogy mi- utdn a kutya megtanulta az ingertarsitast, akkor a cseng6 hangja- ra félelmet fog érezni és menekiil, vagy valamilyen més elkeriilé magatartast tantisit majd. Seligman ezutén a kondiciondlt kutyat egy ketreche tette, amelyet egy alacsony keritéssel ketté valasztott. A katya létta a keritést, és konnyen dtugorhatta, ha akarta. Ami- kor a csengé megszélalt, Seligman débbenten létta, hogy a kutya nem tesz semmit. Ekkor még egyszer dramiitést adott a kuty4- nak, 4m most sem tortént semmi. A kutya csak fekiidt a ketrec- 26 ben. Ekkor Seligman egy kondiciondlatlan kutyét tett a ketrecbe, amelyik, amint az varhat6 volt, azonnal dtugrott a mésik oldalra. A himba kétve a kondicionalt kutya azt tanulta meg, hogy a me- ucktilés hidbavalé, ennélfogva nem prébélt meg elmenekiilni, holott a kériilmények azt lehetévé tették. A kutya megtanult tehe- tetlennek és passzfvnak — més sz6val: tisznak lenni.”” Atanult tehetetlenség elméletét ezutan kiterjesztették az embe- ri viselkedésre is, magyardz6 modellt adva a depressziéra, egy olyan tudatéllapotra, amelyet az egyén sajat élete folétti kontrolt- erzetének hidnya, a kozémbisség és a fasultsdg jellemez. Felfedez- ck, hogy a depressziés emberek azt tanultak meg, hogy tehetetle- uck legyenek, és tigy hiszik, barmit tesznek, hidbavald. A kutat6k 4 tanult tehetetlenség alapjén sok mindent megértettek a depresz- siordl. Kivételes eseteket is taléltak — olyan embereket, akik még tibb stilyos életesemény utén sem valnak depressziéss4, Seligman kutatdsa feltarta, hogy a depressziés személy pesszimistabban vé- Ickedik a negativ eseményekrél, mint az, aki nem depresszids. Azok az emberek, akik engedik, hogy gondolataik negativ irany- ba sodrédjanak, nagyobb eséllyel érzik reménytetennek helyzetii- ket, mint azok, akiknek pozitiv a tudatallapota. Sajnos sokunkat sa- ial passzivitasa teszi tisszd, és készteti, akarcsak Seligman kutyéit, a fajdalom tiirésére, és meggétolja, hogy felismerjiik: van hatal- niunk, hogy tegyiink valamit, még ha pisztolyt szegeznek is a ha- lantékunkhoz. Vannak olyan emberek, akikkel mindez megesett, te beszéltek, gondolkodtak, cselekedtek. Am sokan vannak, akiket senki sem fenyeget fegyverrel, mégis (gy élik az életiiket, hogy f6- nokiik, kollégajuk, hazastarsuk, bardtjuk vagy barki tiiszai, akinek hatalma van féléttik. Stockholm-szindréma és tészmentalitas Altisz kifejezést gyakran extrém csetekedetekkel tarsitjak, amikor egy személy vagy embercsoport, akiket gyakran terroristaknak te- kintenek, magahoz ragadja az ellenérzést egy masik embertél 27vagy embercsoporttél, és valamilyen cél érdekében akaratuk elle- nére fogva tartja Oket. Szokatlan, de eléfordulhat, hogy a ttisz ér- zelmi kételéket létesit a tiiszejt6vel, amint azt az alabbi torténet példazza: 2005 majustiban a rendérség Grizetbe vetie a gyilkossdgért elitélt Randolph Dialt, aki 1994-ben egy oklabomai bort6nbél lirténé szikése kézben elrabolt egy nét, Bobbi Parkert, maja csaknem 11 éven keresztiil vele élt. Elrablasakor a né két lanya nyolc és liz éves volt, ferje pedig a birtin igazgatohelyettese. Dial szavait idézve ,egy éven keresztiil dolgoztam rajla, hogy az agydt a helyes irényba forditsam. MegeyGztem, hogy a baratja az ellensége, az ellensége pedig a baritja.” A nyomoz6k szerint az évek sordn Dial tigy tartotta vissza Parkert a szbkést6l, hogy azzal fenyegette, béntani fogja a csalddjét. Bobbi Parkert nem bilincs és kétél tartotia fogva, hanem sajat félelmei és a tebetet- lenség érzése, azért, hogy védje a csaladjat. Bz a szokatlan ko- telék akkor alakulhat ki, amikor valaki mély érzelmi sokkot él Gt, mert retteg a megéletést6l vagy valaki mas, példdul a csa- ladtagjai megilésétél. Ezek a tiszejté irnti pozitiv érzések spontin médon, tudatos kontroll nélkiil keletkezhetnek — ez az tigynevezett Stockholm- szindréma, egy olyan Allapot, amelyben a ttiszok egyiitt éreznek fogvatartéikkal, azonosulnak veliik, és megvédik Oket a hat6s4- goktdl. Ez a tiisz végs6 erdfeszitése a tilélésre. 1973. augusztus 23-dn két géppisztolyos bankrablo lépett be egy stockbolmi bankba. Miutan csapdaba keriiltek, négy rette- go embert, harom not és egy férfil, 131 Orin keresztill tiszként tartottak fogva. A tiszokra dinamitot erésitettek és a bank egvik pincéltermébe zartak Sket, augustus 28-i kiszabadula- sukig. A hatésdgok riadtan tapasztaltak, hogy az ostrom sordn a ttiszok egyre ellenségesebbé valtak a rend6rikkel szemben. 28 Kimenekitéstik utén is débbenetesen ellenséges attitiid6t tani- sttottak a hatésdgok irént, abboz képest, hogy fogvatartoik fe- myegetiék és béntalmaztak Gket, mikizben 6k az életiiket fél- teltck, A kiszabadulasukat kévet6 interjik soran kideriilt, hogy Joyvatartéikat tamogattak, s6t feltették bket a megmentésiikre crkez6 hatésdgokt6L Az egyik n6 késébb ehegyezte magat az egyik tiszejtével, egy masik pedig védelni alapot hozott létre. Nyilvdinval6, hogy a tiszok érzelmi koteléket létesitettek fog- vatartéikkal." A Stockholm-szindréma talan leghiresebb példaja Patty Hearsté, aki egy milliérdos Srékése volt. 1974 februarjaban a Szimbidzis Felszabadité Hadserege elnevezésii banda elrabolta. 6 epeszen oddig ment, hogy a csoporttal fegyveres bankrablisokat kovetett el. KésObb — miutén a hat6s4gok mélyebben megértették ext a jelenséget — kiengedték a borténbél. A Stockholm-szindréma a kotédési és a kételékteremté maga- tartas egyik legérdekesebb megnyilvanuldsa, Olyan tilélé mecha- nizmusrél van z6, amely soran a halélfélelemtét stilyos sokkon atesett tiisz hélat kezd érezni azért, hogy még éini engedik. Ami- kor elt és vizet kap, még tébb halat érez, ami tovabb mélyiti a ké- teléket. Az ,,ajandékok” hatésdra, példdul arra, hogy méltés4ggal kimehet a mosdéba, vagy hogy szabadon jarkdlhat, a kételékek meg mélyebbé valnak. A korabbi ellenség kezd szivetségessé val- tu. A tovabbi beszélgetések és a dialégus oddig vezethetnek, hogy a tuiyz azonosul a tiszejté iigyével. Ezutdn a tisz ténylegesen a ttisz- cjto nevében cselekedhet, ahogy Patty Hearst példajan téttuk. Hasonl6 dolog térténhet, amikor egy személy olyan valakivel alakit ki koteléket, aki a kontroll egyik formajaként verbalis ban- tulmazdst, negativ viselkedést vagy biintetést alkalmaz. Az illet6 a hantalmaz6 tiszdva valik, mivel nem latja be, hogy van hatalma weghtizni a hatart vagy kilépni a kapcsolatbél. Ez a Klasszikus al- dozat-iild6z6 kapcsolat olyan kételékre épiil, amely a szakitast6l vali félelem miatt leértékeli a fajdalmat.” 29