Az agy felépítése

Agytörzs

Az agytörzs az agy legősibb része, az idegi működések legfőbb központja, Alsó része a
gerincvelővel közvetlen összeköttetésben áll. Az agytörzs három részből áll:

 a nyúltvelőből - tartalmazza az életfontosságú vegetatív központokat, mint a légzés, a

keringés. Itt helyezkednek el a védekezési (köhögés) és táplálkozási (nyelési, hányási,
szopási) reflexek központjai.
  a hídból - a kisagy két féltekéjét köti össze. Többek között itt helyezkednek el a könny-, és
nyálelválasztásért felelős központok, valamint az ötödik agyideg (háromosztatú ideg)
magja.
 a középagyból . középagyban a szemmozgató idegek központjai, valamint a hallórendszer
egyes részei találhatóak. A tizenkét pár agyidegből tíz az agytörzsből ered

Ezen a területeken találhatók az alapvető életműködéseket, a szívműködést, a vérnyomást, a

légzést szabályozó központok. Az agytörzs emellett részt vesz a testtartás szabályozásában,
és itt van a köhögés, a hányás, a nyelés stb. reflexközpontja is

Feljebb található a köztiagy, amely fiatalabb szerkezet. Döntő részét talamusz tölti ki, a
talamusz alatti részt hipotalamusznak nevezzük.

Köztiagy

Az agytörzs fölött található a köztiagy, amelynek két része a javarészt szürkeállományból

felépülő:

 talamusz - befolyásolja az érzőműködéseket, pl. a látást, a hallást, az ízlelést stb, a

reflexpályák magasabb szintű átkapcsolási központja, valamint az érzékszervekből érkező
pályák is itt kapcsolódnak át. Itt található a fájdalomérzés központja.
 hipotalamusz. - a szervezet belső működésének rendjéért felel, azaz fontos vegetatív
központ, a létfenntartó működések legfőbb irányítója. Közvetlen összeköttetésben áll az
agyalapi miriggyel, szabályozza hormonális rendszer működésére. szabályozza az alvás-,
és ébrenlét ciklusait, itt található az éhség és jóllakottság-központ, valamint a
hőszabályozásét felelős központok. Az agyalapi mirigyen (hipofízis) keresztül vezérli a
szervezet belső elválasztású mirigyeit (a hormonrendszert). Fontos szerepe van az
anyagcsere szabályozásában, mivel benne találhatók a folyadék-, illetve a táplálékfelvételt
szabályozó idegsejt csoportok: az éhség-, a jóllakottság- és a szomjúságérző központ. Az
éhségközpont sejtjeinek ingerülete éhség-, míg a jóllakottságközpont ingerülete
teltségérzetet eredményez. A hipotalamusz részt vesz a hőszabályozásban is.
Fűtőközpontjának hatására hidegben csökken a hő leadás, mivel a bőrhajszálerei
szűkülnek, és kevesebb vér áramlik át rajtuk. Ugyanakkor az akaratlan izom
összehúzódások – vacogás, didergés – következtében fokozódnak a lebontó folyamatok,
és ezzel a hőtermelés.
A limbikus rendszer

A limbikus rendszer - korábban szaglóagy - a nagyagyvelő ősi része, mely körülöleli a kérges
testet – corpus colossum - valamint az agyféltekék és az agytörzs kapcsolódási területét. Itt
találhatóak a szaglás magasabb rendű központjai, azonban funkciója ennél jóval sokrétűbb: a
limbikus rendszer felel a közérzetért, a jó vagy rossz hangulatért, az indulati reakciókért
(fájdalom, düh, félelem, vidámság, agresszivitás). Fontos szerepe van továbbá az
emléknyomok rögzülésében is.

Nagyagy

Az agy legterjedelmesebb része, a nagyagy két féltekéből áll. A féltekék lebenyekre

tagolhatók. Felszínüket barázdák és tekervények tagolják, nagyobbítják.

A jobb és a bal félteke között a kérges test – corpus colossum - teremt kapcsolatot. A nagyagy
felszínét néhány milliméter vastag szürkeállomány, az agykéreg borítja. Az agykéreg az idegi
működések legfelső központja. Itt tudatosulnak a külső és a belső környezetből származó
ingerek, vagyis itt alakul ki az érzet. Innen indulnak ki azok az idegrostok, amelyek a tudatos,
akaratlagos mozgásokat, például a járást, a beszédet szabályozzák. Emellett az agykéreg
sejtjei teszik lehetővé a gondolkodást, a tanulást, az emlékezést.

Az ember idegrendszerének fejlettsége messze meghaladja az állatokét. Ez elsősorban annak

köszönhető, hogy a féltekék felülete nem sima, hanem tagolt. Az agykéreg teljes területének
csak egyharmada található az agy felületén, kétharmada a barázdák mélyén húzódik. A tagolt
felszínű agykéregben egyes becslések szerint 10 milliárd idegsejt található.
Kisagy

Az agytörzs mögött található kisagynak a nagyagyhoz hasonlóan két féltekéje van, felszínét
szürkeállományból felépülő kéreg borítja. A kisagy a mozgatóműködések egyik fontos
központja, összerendezi, összehangolja mozgásunkat.

Az alkohol hatására a kisagy működése zavarokat szenved, ezért a részeg emberek járása
dülöngélővé, bizonytalanná válik, a mozdulatok darabosak, összerendezetlenek lesznek.

Agyidegek

A gerincvelőhöz hasonlóan az agyba is érkeznek, illetve az agyból is lépnek ki idegek. A

környéki idegrendszerhez tartozó 12 pár agyidegből 10 pár az agytörzs területén ered, 1-1 pár
pedig szemet, illetve az orr szaglóhámját köti össze az aggyal. Az agyidegek is
tartalmazhatnak érző-, mozgató- és vegetatív rostokat.

Agyhártyák

Az agy természetéből adódóan érzékeny szerv, ezért szüksége van a külső behatásoktól való
fokozott védelemre. Lényegében ezt biztosítják az agyhártyák.

Legkívül található a keményhártya - dura mater. Két rétegből áll, egy csonthártyából és egy
agyhártyából, amik szorosan összenőttek. Ahol mégis különváltak, az nevezzük sinusnak
azaz vénás öbölnek (ez esetben a dura, azaz a dura mater vénás öbléről van szó).

A lágyhártya két részből áll: a pókhálóhártyából, azaz az arachnoidea materből, és a pia

materből
 .

A pókhálóhártya a dura mater és a pia mater között helyezkedik el. A dura matertől egy
folyadékkal kitöltött vékony rés, a szubdurális rés választja el, a pia matertől pedig
subarachnoidealis tér választja Fontos még tudni, hogy a subarachnoidealis teret a liquor
cerebrospinalis, agyi és gerincvelői folyadék tölti ki.

A pia mater a legbelső hártya. Ez lényegében egy erezett hártya, szorosan beborítja az agyat,
befedi a gyrusokat és az összes barázdát.

A nagyagy részei

A nagyagy (vagy végagy) két féltekéből áll, melyeket egy mély hasadék választ el. A féltekék
felülről és oldalról beborítják az agyvelő többi részét. Az egyes féltekéket további hasadékok
tagolják összesen négy lebenyre. A lebenyek latin neve "lobus", memorizálására ezt az
ártatlan képet szerkesztettem:

 homloklebeny. (latin neve lobus frontalis) - felelős a személyiségért, a beszédért, és a

mozgás megtervezéséért, illetve kivitelezéséért.

 falcsonti lebeny (lobus parietalis - felelős elsődlegesen az érzékelésért,

 halántéklebenyben található (lobus temporalis - idő, tempera, stb.) a hallóközpont, a
memóriaközponttal egyetemben.

Itt megemlíteném a hippocampust, talán az agy egyik legismertebb része, a hosszú távú
memória központja. Tudományos filmekben imádnak hivatkozni rá.

 nyakszirti lebeny (lobus occipitalis). Itt található a látás központja.

Az agy féltekei

A két agyfélteke az emberben különböző funkciókat lát el. A bal felelős a test jobb felének
mozgásáért és érzékeléséért, a jobb pedig a bal testfélért. A jobb kezesek döntő többségében
a bal agyfélteke a domináns (uralkodó). Ez azt jelenti, hogy a bal agyfélteke felelős az olyan
magasrendű funkciók ellátásáért, mint például a beszéd vagy a beszédértés, a logikus,
racionális gondolkodás. Általában igaz az is, hogy a domináns félteke által irányított testfél –
különösen a kéz – ügyesebb. Ugyanakkor a nem domináns, - az úgynevezett néma – félteke
fontos szerepet játszik a látásban, különösen a térlátásban. A néma félteke érzelmi
reakciókban játszott szerepe sokkal erőteljesebb, a humorérzékünk működésében is
meghatározó szerepe van a néma jobb féltekének, valamint székhelye újra való
fogékonyságunknak, kreativitásunknak. A domináns félteke kiesésekor (pl. sérülésekor) a
néma félteke képes átvenni előbbi funkcióinak többségét, korlátozott mértékben még a
beszédet, beszédértést is.

A szomatikus idegrendszer

A szomatikus idegrendszer a testfal és végtagok érző és mozgató beidegzését látja el.

Központi része az agy és gerincvelő, környéki részei az érző és mozgató idegek.

A vegetatív, autonóm idegrendszer

A vegetatív idegrendszer az idegrendszer azon része, amely a szervezet belső

egyensúlyáért felel, az akarattól független működések szabályozását látja el. Központi
részei a hippokampuszban, a köztiagyban, az agytörzsben találhatóak. A gerincvelő
bizonyos sejtcsoportjai szintén részt vesznek a vegetatív idegrendszer működésében.
Környéki részei a vegetatív idegrostok és a vegetatív idegdúcok. A vegetatív idegrendszer a
belső szervek (zsigerek) beidegzését látja el, mint például a szív, a tüdő, a máj, a belek, a
nyál-, az emésztő-, és a verejtékmirigyek. Ugyanúgy ahogy a szomatikus idegrendszer
működése, a vegetatívé is reflexkörökön alapul.

A stressz

A stressz-válasz a teljes szervezet védekező reakciója egy a külvilágból érkező veszélyes

vagy fenyegető ingerre (pl. támadó ragadozó, éhség, betegség), melyet stresszhelyzetnek
nevezünk. Élettani jelentősége abban áll, hogy a szervezet mozgósítja tartalékait a veszély
elhárítására. Ebben központi szerepet játszik a vegetatív idegrendszer szimpatikus
idegrendszernek nevezett része. Stresszhelyzetben emelkedik a vérnyomás, szaporább
lesz a szívverés, több vér jut az agyba és egyéb létfontosságú szervekbe. A stressz válasz
kialakulásában a belső elválasztású mirigyeknek is szerepe van.
A szimpatikus idegrendszer szerepe és hatása

A szimpatikus rendszer a vegetatív idegrendszer része, elsősorban a stresszhelyzetben

kialakuló stressz válaszért felel, vészhelyzetben az egész rendszer egységes egészként
aktiválódik.

Vészhelyzetben kitágul a pupilla, kiszárad a száj (a nyálmirigyek működésének gátlása

miatt), szaporábban ver a szív, emelkedik a vércukorszint, több vér jut az agyba, az
izmokhoz és a létfontosságú szervekhez, éberebbé válik a tudat.

A szimpatikus idegrendszer felépítése

A szimpatikus idegrendszer központi részei a hipotalamuszban, a köztiagyban, az

agytörzsben és a gerincvelő szürkeállományának bizonyos részein találhatóak. A
szimpatikus idegrostok a gerincvelő háti és ágyéki szakaszából erednek, ahonnan a gerinc
mellett kétoldalt végighúzódó szimpatikus dúcláncba jutnak. A dúcokban az ingerület
átkapcsolódik, innen jut a zsigerekhez. A szimpatikus rendszer érzőrostjai a többi
érzőrosttal együtt lépnek be az agyba és a gerincvelőbe.

A paraszimpatikus idegrendszer szerepe

A paraszimpatikus rendszer a vegetatív idegrendszer része, általánosságban szervezet

életének mindennapos fenntartását szolgálja. Fontos szerepe van az emésztés és a
kiválasztás szabályozásában.

A paraszimpatikus idegrendszer felépítése

A paraszimpatikus idegrendszer központi részei a hipotalamuszban, a köztiagyban, az

agytörzsben és a gerincvelő szürkeállományának bizonyos részein találhatóak.
Anatómiailag két fő része van a feji és a keresztcsonti rész. A feji rész vegetatív rostjai az
agyidegekben jutnak el végállomásukra, különösen fontos szerepe van a X. agyidegnek, a
bolygóidegnek, mely a szíven, a tüdőn kívül beidegezi gyakorlatilag az összes hasi szervet
is. A keresztcsonti rész felel a végbél és a nemi szervek vegetatív beidegzéséért.

A paraszimpatikus idegrendszer hatásai

A paraszimpatikus idegrendszer izgalmára létrejövő változások sokrétűek: összeszűkül a

pupilla, megindul a nyálelválasztás, lassul a szívverés, mélyül a légzés, fokozódnak a
gyomor és bélmozgások. Több vér jut a zsigerekbe, megindul az emésztőnedvek termelése.

Zsigeri szerveink működéséről, a bennük lejátszódó reflexekről többnyire nem szerzünk

tudomást, mivel azokat nem az agykéreg irányítja, hanem valamilyen alsóbb idegrendszeri
központ. Keringésünk, légzésünk, emésztésünk szabályozása ezért nem tudatos, hanem
akaratunktól független, automatikus működés.

Egyes létfenntartó szervek működését is lehet tudatosan szabályozni. Ennek közismert

példája a légzés. A légző izmok a vázizmok közé tartoznak, ezért működésükre az
agykéreg is hatással van. Belső szerveink nem egymástól függetlenül, hanem
összehangoltan működnek. A szervezetben lejátszódó változások a belső környezet
állandóságának megtartására, az egyensúlyi állapot fenntartására irányulnak. A fizikai
munkavégzés például energiaigényes folyamat, ezért ilyenkor fokozódik az izomsejtekben a
sejtlégzés. Növekszik a sejtek oxigén felhasználása és széndioxid-termelése. A vérben
emelkedik a szén-dioxid koncentrációja, ami ingerli az agytörzsben található
belégzőközpont idegsejtjeit. Az idegsejtekben kialakult ingerületmozgató idegsejteken
keresztül eljut a légző izmokhoz, amelyek ennek hatására összehúzódnak, és friss levegő
kerül a tüdőbe. A futás közben tapasztalható szaporább légzés tehát a vér megemelkedett
széndioxid-koncentrációjának következménye. Egy ideig – az agykéreg idegsejtjeinek
tudatosan kialakított gátló hatása miatt – meg tudjuk akadályozni légző izmaink
összehúzódását, vagyis a belégzést. Egy idő után azonban annyira megnő vérünk
széndioxid-tartalma, hogy az agytörzsi belégző központ idegsejtjeinek ingerületét az
agykéreg gátló hatása már nem képes „felülbírálni”, ezért bekövetkezik a belégzés. Az
agytörzsben található keringésszabályozó központok hatására fizikai munka közben nő a
percenkénti szívverések száma, és megnő az ereken átáramló vér mennyisége. A fokozott
fizikai munka hatására a véreloszlás is megváltozik a nyugalmi állapothoz képest. A legtöbb
vér a vázizmokba, a szívbe és a tüdőbe jut. Ugyanakkor a belek, az emésztőmirigyek és a
vesék vérellátása csökken.

A szapora légzés, a fokozott szívműködés, a megnövekedett vérellátás eredményeként a

váz izomsejtek több oxigénhez jutnak, így nagyobb mennyiségű energia szabadulhat fel
bennük.

Fokozott fizikai megterhelés esetén a vegetatív idegrendszer serkenti a mellékvesék

adrenalin termelését is. A vér adrenalin szintjének emelkedése az idegrendszeréhez
hasonló hatást fejt ki a keringésre és a légzésre.

Gerincvelő

Keresztmetszetén két állományt a külső fehér (substantia alba) és a belső szürkeállományt

(substantia grisea) különíthetjük el (4.8. ábra).

A fehérállomány jelentős részben myelin hüvelyes rostokból áll, idegsejtek csak a

szürkeállományban találhatók. A szürkeállomány „H” vagy pillangóformát mutat, ami két
hátsó ( cornu posterius) és két elülső szarvra (cornu anterius) különül. A gerincvelő háti
és ágyéki szakaszán oldalszarvak (cornu laterale) is megfigyelhetők. A jobb- és a baloldali
szarvakat szürkeállományú ereszték (commissura grisea) kapcsolja össze, amiben a
gerincvelői csatorna (canalis centralis) foglal helyet.

4.8. ábra - A gerincvelő

1: szürkeállomány, 2: fehérállomány, 3: hársó szarv, 4: elülső szarv, 5: szürke commissura

(ereszték), 6: gerincvelői csatorna, 7: hátsó köteg, 8: oldalsó köteg, 9: elülső köteg, 10:
hátsó gyökér, 11: elülső gyökér, 12: csigolyaközti dúc, 13: kevert gerincvelői ideg, 14: A
gerincvelő burkai, 15: fissura mediana anterior.
A gerincvelő szarvai funkcionálisan is eltérőek. A hátsó szarvak érző szarvak, mert a
testfelületről, zsigeri szervektől ide érkeznek az érző ingerületek. Az elsődleges érző
neuronok a gerincvelőn kívül, a hátsó gyökéren lévő csigolyaközti dúcban (ganglion
spinale) találhatók (4.7. és 4.8. ábrák). A csigolyaközti dúc sejtjei álegynyúlványú sejtek,
perifériás axonjaik a testfelszínen, vagy a testüregi zsigeri szervekben levő receptoroktól
hoznak érző ingerületeket, centrális nyúlványaik ezt a gerincvelő hátsó szarvába
továbbítják. A hátsó szarv neuronjai főleg interneuronok, vagy felszálló pályák eredő
neuronjai.

A gerincvelő elülső szarvai mozgató szarvak, bennük találhatók a harántcsíkolt vázizmokat

innerváló somatomotoros, multipoláris sejtek. Rajtuk végződhetnek a perifériáról érkező
érző idegrostok, valamint a mozgató kéregből leszálló pyramispálya rostjai. A motoneuronok
axonjai a gerincvelői idegeken át érik el a vázizmokat.

Az oldalsó szarv neuronjai a vegetatív, sympathicus magot alkotják, ami a sympathicus

idegek eredési helye. Az idegsejtek axonjai az elülső szarvon át a gerincvelői idegekben
haladnak, ahonnan összekötő ágakon keresztül a vegetatív idegrendszer határkötegi
dúcaival lépnek kapcsolatba (ld. Vegetatív idegrendszer és a gerincvelői idegek).

A gerincvelő fehérállománya kötegekre tagolt (4.8. ábra). A két hátsó szarv között a hátsó
köteg (funiculus posterior), egy mellső és egy hátsó szarv között az oldalsó köteg
(funiculus lateralis), és két elülső szarv között az elülső köteg (funiculus anterior)
található. A kötegeket felépítő csak myelin hüvelyes idegrostok pályákba rendeződnek.
(Pálya = több idegrost egymáshoz közel, az ingerületet egyirányba vezeti).

A szürkeállomány idegsejtjeit legtöbbször annak alapján tárgyalhatjuk, hogy az idegsejt

testek hol helyezkednek el. Ennek figyelembevételével Rexed X réteget különített el. A
rétegek számozása a hátsó szarvtól az elülső szarv felé történik, de a X. réteg a canalis
centralis körül helyezkedik el.
Gerincvelői idegek

31 pár ideg