Emlékezz arra, hogy nem az étel, hanem a megvonás és az evészavar a fő

ellenséged!

Arra van szükséged, hogy egyél, ne komplikáld túl! Hiszen, ha egészséges lenne
a kapcsolatod az étellel, nem félnél tőle. Amíg ez nem múlik el, ételre van
szükséged. Feltétel nélküli engedélyt kell adnod magadnak, hogy egyél. Nincs
más megoldás.

Én megvonásos típusú anorexiából gyógyultam, jóval az ideális testsúlyom

alattról indultam, és saját tapasztalatból mondhatom, hogy voltak napok,
amikor nem kívántam a ~3000 kalóriát, mégis megettem, mert tudtam, hogy
nem bízhatok még eléggé a saját éhségérzetemben. Később többször
előfordult, hogy ennél sokkal, de sokkal többet kívántam, akár 5000-10.000
kalóriát is megettem egy nap (és nem is csak pl. csokiból, hanem
rizsből/gyümölcsből/főtt ételekből, amit épp kívántam! képzeld el, mekkora
deficit lehetett emögött!), és még csak nem is éreztem soknak… Egyszerűen
olyan háttérből jöttem, hogy a testem több energiát akart, bármi áron, most
azonnal, és sosem laktam jól, mindegy, hogy mit és mennyit ettem.
Gondolj arra, hogy ha eddig az extrém egyik oldalát élted, át kell esned egy
korlátok nélküli oldalra, az extrém másik oldalára, hogy utána helyreálljon az
egyensúly. Idővel – és türelemmel – normalizálódik az étvágyad, nem fogsz
örökké 4000-10.000 kalóriákat enni, és képtelenség ehhez hozzászokni. Adj időt
a testednek, lelkednek, és add meg magadnak, amire szükséged van.

Miért vonnád meg magadtól a plusz kalóriákat, ha egyszer így is

energiahiánytól szenvedsz?
Mindennemű edzés és nem kívánt aktivitás megszüntetendő, mert a testednek
pihenésre van szüksége. Nincs kivétel. Hiába eszel több kalóriát, ha a testedet
nem hagyod pihenni és reparálni a szöveteidet.
Ne hazudj magadnak, ne keress kifogásodat, csak lásd be, hogy az edzéssel való
kapcsolatod nem egészséges. Mondd el a barátodnak, családodnak, valakinek,
akiben megbízol, hogy ezzel küzdesz, és szeretnél egy kis szünetet tartani, hogy
rendbe hozd a mozgással való kapcsolatod. Nagyon könnyű ebben a fitnesz-
orientált társadalomban csak legyinteni egyet, és azt mondani, hogy “de az
edzés egészséges és normális dolog”, és igen, lehet egészséges… De lehet
nagyon egészségtelen is! Fizikailag és mentálisan egyaránt. Ha túlzásba visznek
valamit, az sosem jó, és mindig következményekkel jár.
Nem várhatod, hogy lemondj az edzésről bűntudat nélkül, ha egész nap fit
emberekről készült fotókkal, fitness motivációs írásokkal, fitspiration oldalakkal,
testépítős képekkel, étrendi tippekkel, kalóriaszámolókkal töltöd meg a fejedet!
Törölj le mindent, ami befolyásolja a gondolataidat, és arra késztet, hogy
eddzél, még keményebben, és minden értéket rögzíts, amit napközben
elfogyasztasz! Emlékezz arra, hogy amit nézel, olvasol, hallgatsz és gondolsz
folyamatosan napi szinten, az tesz téged olyanná és azzá, amilyen s aki vagy! A
gondolataid nagyon erőteljesek, szóval töltsd meg őket a jó dolgokkal!
Ne ess abba a csapdába, hogy edzés-megvonás alatt sétával, állással
kompenzálod a kieső órákat, amiket korábban mozgással töltöttél.
Ha itt lesz az idő, újra elkezdheted, és egy egész élet áll előtted, hogy majd
mozoghass! Most viszont a gyógyulásod az első. A kevesebb néha több, és ez az
edzésre is igaz!