Ferenczi Krisztina

Narancsbőr

Az Orbán-vagyonok nyomában

Tény 2014 Kft.

Tartalom
BEVEZETŐ
MÉSZÁROS LŐRINC
Együtt a VIP-páholyban
„Most ha a Pista nyert volna vagy a Józsi…?”
Fogadd be a tótot…
TALPALATNYI FÖLD
Az alcsúti juhász
Ha van rajta közút, ha nincs rajta közút
Nehezített pályán
Egy virágcserépnyi erdő
Az alulmaradt gazdák
AZ NFA KÜZD A JÓ HÍRNEVÉÉRT
BICSKE A ZSEBBEN
Kaszalefoglalás
Trágyalopás
MÉSZÁROS, AZ ÁLLATTENYÉSZTŐ
Életképek a göböli majorságból
Eltűnt disznók nyomában
EZT TŐLE KELLENE MEGKÉRDEZNI…
„ARANYCSAPAT” LABDARÚGÓ STADION
Adókedvezményekből magánklub?
 4/384

Építkezés rohamtempóban
Épülhet a felcsúti vasút
Tovább bővül
FELCSÚTI HÁZAK ÉS STADION
Üzletileg is ki akarják hozni?
Felcsúti ingatlankeringő
AZ ORBÁN CSALÁD GYARAPODÁSA AZ ELSŐ
ORBÁN-KORMÁNY IDEJÉN
JÓZSEF FŐHERCEGTŐL ORBÁN GYŐZŐIG
Az uradalom
Nárcisz kutya, az alcsúti felcsúti
Nincs földosztás!
GARANCSI, A FŐBÉRLŐ
A TIBORCZ CSALÁD
Uradalmi istálló napelemmel
Fatolvajok
Őstermelés külföldről
Lévai Anikó nagyobbacska biogazdaságot akar
Az új fészek
VAGYONOK ÉS BEVALLÁSOK
Letakart lapok
Kő és aranykor
 5/384

GOLFFALU
SUKORÓ ÉS A TÖBBIEK
LESZ-E ELÉGTÉTEL? – A BÜKKI NEMZETI PARK
ESETE
ZABRÁLÁS KOLONTÁRON
SIMICSKA, A FEKETE DOBOZ
UTÓSZÓ
RÉSZLETEK ÁNGYÁN JÓZSEF
TANULMÁNYÁBÓL
V. jelentés a földről
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ (KVK)
likvidálása
Hogyan is írták ki és bírálták el a kishantosi
földek bérleti pályázatait?
Kik nyerték el a kishantosi földeket?
ÖSSZEFOGLALÁS
Az előzmények
A jogi keretek
A pályáztatás nélküli földbérleti rendszer és a
kiemelt esetek
A pályázatos földbérleti rendszer
Összegző megállapítások
 6/384

A folyamatok iránya és a teendőkre vonatkozó

„szelíd, ám határozott” ajánlások
Impresszum
Köszönetet mondok mindazoknak, akik információv-
al vagy önkéntes munkával segítették oknyomozáso-
mat és e könyv elkészültét.
Nélkülük nem jöhetett volna létre.
BEVEZETŐ
Szüret – Az Orbán-vagyonok nyomában. Ez volt a
címe 2006-ban megjelent könyvemnek, ami hét
év kutatását foglalta magába. Már akkor is arra
kerestem a választ, hogyan lehetséges, hogy
Orbán Viktornak a jövedelmeit jelentősen
meghaladó mértékben növekszik a vagyona.
Tényfeltáró munkámat az elmúlt években is
folytattam. Stadionépítés és focialapítvány,
földpályázatok, közbeszerzések mentén áram-
lanak milliók, milliárdok ebben a történetben,
mindig jól célzott helyre.
Sokan kérdezik tőlem, hogy hogyan tudok
dolgozni félelem nélkül. Általában azért aggód-
nak, mert azt gondolják, hogy a munkám
veszélyes. Ebből annyi igaz, hogy a felcsúti
terepmunka során – amit a stadion építésének
nyomon követése miatt kezdtem el – úton-út-
félen értek atrocitások.
 9/384

Kezdetben az őröknek, majd később a

munkásoknak is utasításba adták, hogy zavar-
janak el, ha a helyszínen meglátnak, de ha ez
nem sikerül, akkor semmi esetre se álljanak
velem szóba. Egyébként a stadionépítéssel
kapcsolatos titkolózás rendkívüli abszurditását
mindenki érezheti: titokban, láthatatlanul nem
lehet egy ilyen monstrumot felépíteni.
A helyi látogatások alkalmával, esetenként
fizikai atrocitásra is sor került. Megtörtént,
hogy az autómban ültem és az ablakon át
próbálták kivenni a kezemből a telefont, amiv-
el fényképeztem – mondván: azonnal hagyjam
abba a fotózást. Az önkényes „rendész”
kezében ostor volt, mellette kutya. Átkozódva
rohant a kocsi után még akkor is, amikor végül
feltekertem az ablakot, és elhajtottam.
Az is előfordult, hogy Felcsútra kocsival ép-
pen megérkezve egyszerre öt rendőr
„üdvözölt” az ott várakozó rendőrségi
kisbuszból. Talán gyilkosság esetén lenne in-
dokolt az ilyen mértékű mozgósítás, amit a
 10/384

helyi rendőri erők vonultattak fel szerény

személyem igazoltatására.
Még 2012-ben egy operatőrrel érkeztem
Felcsútra, hogy interjút készítsünk Mészáros
Lőrinccel. (Ő egy személyben polgármester, fo-
cialapítványi elnök, aki néhány év alatt a leg-
gazdagabb magyarok 100-as listájára is fölker-
ült.) Ez új tényfeltáró sorozatom kezdetén volt.
Bejelentkeztünk a titkárnőnél, majd utána a
Mészáros és Mészáros Kft. épülete előtt, kint a
tűző napon, 40 fokos hőségben várakoztunk az
interjúalanyra. A helyszínre perceken belül
megérkezett a rendőrség…
Mészáros Lőrinc mindenható Felcsúton,
megmondja az őröknek, a munkásoknak, a
rendőröknek, hogy kinek mit kell csinálni, kit
kell „lemeszelni”, ha számára egy kicsit is
kellemetlen annak a jelenléte. A Felcsútra
érkező Bajnai Gordon mozgását szintén
korlátozták, amikor megakadályozták, hogy
belépjen a stadion melletti útra, hamisan azt
 11/384

állítva, hogy az magánterület. A szóban forgó

út valójában közút.
Felcsúton még nem tudják, hogy az őrző-
védő kft.-vel nem állítható meg a sajtó, nem
zárható el a közterület. Nem tartóztatható fel a
nyilvánosság egy kigyúrt helyi erővel. Alcsúton
sem tudják, jelzem. Felcsúton egyik este, mi-
után vége a meccsnek, a zalaiak buszra
szállnak, én a kocsimmal legurulok a Puskás
akadémia mellett, majdnem a játék „Behajtani
tilos” tábláig, ami Orbánék háza és a focipálya
közti önkormányzati útra van biggyesztve.
Azért mondom, hogy játék ez a tábla, mert jóv-
al kisebb, mint a hivatalosan használt behajtani
tilos táblák. Ha akarom, visszahőkölök,
megijedek, ha kíváncsi vagyok, nem. Jön, elém
áll, a kezében összetekert kötelet lóbál, mel-
lette a kutyája és ordít rám: ez építési terület.
Az Eurovéd Kft. őre farkaskutyával a sport-
pálya melletti közút végén, lent vehemensen
kéri számon, miért jöttem be. Mire én azt
mondtam, mert kíváncsi vagyok. Mire ő: „Mert
 12/384

mindig mindenütt mindenki kíváncsiskodik, s

aztán ebből van a botrány!” 2012-ben történt,
ekkor már túl voltunk az első Talpalatnyi földön,
ami az atlatszo.hu-n jelent meg. Hogy miért
jövök be? Semmi sem tiltja – mondom neki –,
és még az sincs kiírva a közútra, hogy építési
terület lenne, miért ne jönnék? Mutatja a le-
jjebb fekvő játék „Behajtani tilos” táblát, amit
nem a rendőrség, hanem egy-két éve nyilván
Orbánék tettek ki, hogy földjeikhez ne kanyar-
odjon le senki, aki a játéktáblától megijed.
Hiszen a térkép szerint ez a Fő utca egy dar-
abja. Az éppen bontás alatt álló tesztpálya
előtt, ezen a sarkon van az egyetlen fordulási
lehetőség, ha elfogadom a játéktábla tiltását. Itt
fordulok vissza az ipszilonban, előbb még le-
fotózom a centerpályának kikapart, hatalmas
gödröt, megállok egy pillanatra az akadémia
parkolójában, hogy fölírjam az aranyköpését,
ekkor újra nekiugrik az autónak a far-
kaskutyájával, nézi az ablakon át a tollat, a
papírt, de már nem húzom le az ablakot.
 13/384

Tiltakozik, hadonászik, kiabál. Nyugodtan

leírom a mondatot, kiteszem a pontot. Mikor
becsukom, annyit mutatok és mondok neki,
hátha egyszer megérti: nincs köze ahhoz, hogy
én írok-e a füzetembe, vagy sem. De azt ki-
abálja, nem érti. Elteszem a tollat, a jegyzetfüz-
etet, és elhajtok. Messze van még Budapest,
haza kell érjek egyszer.
Miután az alcsútdoboz-göbölpusztai juhász
megszólalt az átlátszó.hu videofelvételén az
előre lejátszott földpályázatokról, a
kilátástalanná vált helyzetről, amelyben az ál-
lattartás számukra már nem lehetséges,
Mészáros Lőrinc felhívta telefonon. Ordított
vele, hogy ne próbálkozzunk ilyen interjúkkal,
és hogy ne álljon szóba velem, mert én egy
büdös kurva vagyok, és három-négy percig egy
szuszra mondta, csak mondta a magáét. András
juhász kinyomta. Majd a helyi, alcsúti pol-
gármester következett, ő is elmondta ugyanezt.
Személyesen ment ki a juhászhoz
Göbölpusztára.
 14/384

Olyan is volt azonban, aki csak azért jött ki a

pusztába Felcsútról, hogy kitartást kívánjon a
juhásznak, és biztosítsa arról, hogy nagyon
sokan kísérik figyelemmel, drukkolnak
ügyének és olvassák a megjelenteket.
Nekik írtam ezt a könyvet. Meg Orbán Vikt-
or, valamint a göbölpusztai juhász unokáinak,
majdani visszalapozásul.
MÉSZÁROS LŐRINC

Együtt a VIP-páholyban

Egyre sikeresebbek Mészáros Lőrinc vállalkozá-

sai. Akad olyan cége, amelyik 2012-ben megdu-
plázta, de olyan is, amelyik megnégyszerezte
az árbevételét. A korábbi gázszerelőnek és fe-
leségének a cége, a Mészáros és Mészáros Kft.
jól teljesített. Négymilliárd 604 milliós nettó
árbevételével 2012-ben bőven megduplázta az
előző évit. Adózott eredménye egymilliárd 264
millió 662 ezer forint lett. Számos közbe-
szerzést nyert el az elmúlt három évben. Siker-
esen indult a Közgéppel és a Strabaggal
közösen is. De a 2011-ben alapított mezőgaz-
dasági cége, a Búzakalász 66 Felcsút Mezőgaz-
dasági Kft. is egymilliárd forint feletti nettó
árbevételt produkált 2012-ben. Csak az állami
földbérletek után járó uniós földtámogatás 100
 16/384

milliót hoz Mészáros Lőrinc és családja

konyhájára 2014-ben. Az egyelőre megbecsül-
hetetlen mennyiségű saját földek ezen kívül sz-
intén megkapják a gáláns, 225 eurónyi támog-
atást hektáronként. Alcsút–Göbölpusztán mar-
hatelepet létesített, Veszprémben már
vágóhidat is működtet. Székesfehérváron pedig
két új fióktelepi üzletet szerzett meg 2013-ban.
A család gazdagodásának egy szinte
mellékes mozzanata, hogy a trafikpályázaton
testvére, a szintén fideszes önkormányzati
képviselő, Mészáros János is indult, majd
elnyerte a maximálisan adható öt koncessziót
éppen ott, ahol Auchan áruházak vannak.
Mészáros Jánosnak boltja van Felcsúton, de a
felcsúti önkormányzattal is kereskedett,
melynek egyébként a tagja.
De mi rejlik a látványos gyarapodás mögött?
Hogyan lehetséges, hogy a néhány éve még jó-
formán ismeretlen, átlagos körülmények
között élő Mészáros azóta felcsúti pol-
gármester, a focialapítvány elnöke és
 17/384

hallatlanul sikeres vállalkozó lett, aki a leg-

gazdagabb magyarok 100-as listájára is
fölkerült?

„Mészáros Lőrinc, Mészárosné Kelemen

Beatrix 088. Tevékenység: mezőgazdaság,
építőipar, sportmanagement
Becsült vagyon, 2013: 6,9 milliárd
(…)
A politikához közel kerülve hamar sze-
let kaptak Mészáros cégeinek vitorlái. A
korábban nem szárnyaló gázszerelő cége
2008-ra már komoly, százmilliós bevételt
hozott, a kormányváltás után pedig röp-
ködtek az összességében milliárdos
közbeszerzési megbízások, amiben igen
jelentős rész jutott a Mészáros és
Mészáros Kft.-nek, így nemrégiben
például a fővárosi csatornázási munkák-
ból hárommilliárdos megrendeléshez
jutott.
 18/384

Mészáros Lőrinc, aki a Felcsúti Után-

pótlás Neveléséért Alapítvány kuratóri-
umi elnöke, azt állította, hogy a cége nem
kap megrendelést az alapítványtól. Nem-
régiben azonban kiderült, hogy Mészáros
Lőrinc egymilliárd forint értékben adott
megbízást saját cégének a Mészáros és
Mészáros Kft.-nek a helyi stadion
felépítésére. A cég igazi családi vál-
lalkozás, az üzletember felesége,
Mészárosné Kelemen Beatrix és lánya is
benne van (lánya nincs benne – F. K.).
Emellett Mészáros az elhíresült föld-
pályázatok egyik főszereplője, az azóta
államtitkári pozíciójáról lemondott
Ángyán József szerint a Fejér megyei
földpályázatokon gyakorlatilag tarolt
Mészáros, aki így az elkövetkező évekre
komoly állandó bevételhez jut a földalapú
támogatásokból. (…)
Mészáros 2012-ben 800 milliós os-
ztalékot vett ki a cégéből, ez az összeg
 19/384

összes alkalmazottja teljes bérének

ötszöröse.”
A leggazdagabb magyarok 2013-ban, TOP
150 csúcsvagyon (Népszabadság top kiad-
ványok IX. évfolyam 3. szám)
Számításom szerint ez a szám csak
akkor jöhet ki, ha az állami földbérlet-
pályázaton szerzett több mint ezer hek-
tár földet – amit ő és felesége cége nyert
el – valamilyen algoritmussal számolva
hozzáadták a magánvagyonukhoz. A
számítást végző társaságtól kapott
tájékoztatás szerint ilyen nem történt
meg.
Mészáros Lőrinc nem szólalt fel. Bár az
itt szereplő 6,9 milliárdos értéket még a
helyben élő vállalkozók is eltúlzottnak
vélik és saját ismereteim sem igazolják,
talán nincs ellenére, hogy őt nevezték
meg a 88. leggazdagabb magyarnak
2013-ban.
 20/384

Mészáros Lőrinc szegény karcagi családból

származik, apja szegkovács volt, ő pedig gáz-
szerelőként kezdte pályafutását, és már
kamaszkorától futballozott. Az ifjú szerelő
keservesen küzdött a szegénység ellen,
mindent megtett, hogy fiatalon alapított
családjával elköltözhessen a szülői házból.
Maga építette házát néhány telekkel odébb,
olykor kölcsönkért eszközökkel. Azután volt
olyan időszak, amikor szaladt a szekér, mivel ő
vitte be a környéken a legtöbb házba a gázvez-
etéket a kilencvenes évek állami gázprogramja
idején. Egyes helyiek szerint ez nem volt
zökkenőmentes az ár körüli alkukat illetően,
ám javára írják, hogy máig helytáll, ha bármily-
en probléma merül fel korábbi munkájával
kapcsolatban. Ilyenképpen teltek évei egészen
az első Orbán-kormány megalakulásáig.
Miután Orbán visszatért a faluba, és
1999-ben a Felcsút SE igazolt játékosa lett
(aminek jogelődjében, a Felcsúti Egyetértés
MGTSZ SE-ben 11 éves korától focizott), a régi
 21/384

ismeretség felfrissült. Mészáros adakozó volt,

először a női kézilabdacsapatot támogatta,
azután bekapcsolódott a helyi futballcsapatok
körüli munkába, ami a fáma szerint az Orbán
Viktorral való, aranyat érő ismeretséget is fele-
levenítette. Korábban egy iskolába jártak. A
kétezres évek elején a Felcsút meccseit már a
helyi vállalkozó is finanszírozta, és ő
vezényelte le Lévai Anikó házépítését is a falu-
ban. Alápincézve az egész ház – itt lesznek a
kolbászok, fél disznók, házi pálinkák –, fölötte
ugyancsak 75 négyzetméter fogadószint, az
emeleten ugyanekkora manzárd.
Orbán Viktorral való jó viszonyát jelzi, hogy
ő a Fidesz elnöke által 2004-ben alapított Felc-
súti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány kur-
atóriumi elnöke – az alapítvány tartja fenn a
felcsúti Puskás Ferenc Futballakadémiát. Mi-
után a másik csapat, a Felcsút FC és a Videoton
2009-ben összeolvadt, a lelátó VIP-páholyában
egyre gyakrabban tűnt fel Mészáros Lőrinc a
 22/384

miniszterelnök-aspiráns ellenzéki vezér

társaságában.
Mészáros korábban, 1998 és 2002 között volt
már önkormányzati képviselő, ám akkor még
függetlenként. Majd 2010-ben immáron a
Fidesz képviselőjelöltjeként indult. A pol-
gármesteri széket 2010-ben Flier Jánosné szer-
ette volna megszerezni, csakhogy a
választásokon ezt a tisztséget a független
Varga György nyerte el. Ő ugyan baráti hang-
nemet ütött meg a Fidesszel, ám nem számított
Orbán emberének. Egy személyére szabott tör-
vénymódosítás, a sajtóban „lex Varga”-ként
emlegetett törvény miatt le kellett mondania.
A második, megismételt választást Mészáros
Lőrinc nyerte. Az ügyre és hátterére hama-
rosan visszatérünk.

A Mészáros és Mészáros Kft. által elnyert

megbízások között szerepel: tatai Öreg-tó
és Által-ér vízgyűjtő rehabilitáció, Séd-
Malomcsatorna vízépítési munkálatok,
 23/384

sajfoki és nagykunsági csatorna vízren-

dezése, Felsődobsza árvízvédelmi
töltésének megépítése, Érd város
szennyvíz-csatornázási projekt, felcsúti
Letenyei Lajos szakközépiskola
megépítése, Székesfehérváron sport-
centrum felépítése és irodaház felújítása,
zánkai üdülőépületek felújítása, Tápióság
csatornaépítés, Esztergom hulladék-
lerakó rekultiváció, Duna-Vértes hul-
ladéklerakó rekultiváció, felcsúti center-
pálya építése.
„Most ha a Pista nyert volna vagy a
Józsi…?”

A Mészáros Lőrinccel készített félórás videóin-

terjúm, ami az atlatszo.hu-nak készült,
egyszeri és megismételhetetlen alkalom volt.
Mészáros Lőrinctől azt kérdeztük: mi a titka?
Mi a titka annak, hogy a Nemzeti Földalap-
kezelő legnagyobb botrányt kiváltó, a Fejér
megyei állami földbérletekre meghirdetett
pályázatán Mészáros családtagjai és a Búza-
kalász Kft. a dobogó második helyén végeztek?
(Első helyen az egykori Csákvári Állami Gaz-
dasághoz köthető személyek állnak. Harmadik
helyen pedig Flier János végzett a családtag-
jaival. Ő az, aki a 12 állami gazdaság első
Orbán-kormány alatti privatizációjánál a Her-
ceghalmi Kísérleti Gazdaság egyik
negyvenszázalékos tulajdonosa lett.)
„– Mert nézze, egy pályázat és én önt régóta
ismerem, írt már egy-két kedves – ezt nem
 25/384

pozitív előjellel mondom – cikket még az előző

kormányzás alatt, de egyet mondok önnek,
hogy tulajdonképpen egy pályázaton, aminek
ugye egy győztese van, mert egy pályázati
rendszernek, akármit teszünk, sajnos egy
nyertese van. Most ha a Pista nyert volna vagy
a Józsi, akkor ő is szemét lett volna? Vagy csak
én vagyok azért szemét, mert én a Mészáros
Lőrinc vagyok, aki életében nem privatizált
semmit, nem nyert semmiféle pályázatot,
mindent a saját erejéből teremtett meg, az a
több száz alkalmazott, aki nálam dolgozik,
kérdezzen meg bárkit, hogy mit mond a
Mészáros Lőrincről.
– Honnan való?
– Karcagi származású vagyok, higgye el
nekem, hogy én bármikor így, ilyen gerinccel
kimegyek bármelyik faluba itt a környéken, és
bármelyik gazda elé oda állok. Az a helyzet
tudja, hogy egyedül pályáztam az összes alcsút-
dobozi földre, tehát nehéz lett volna nem
nekem nyerni, én úgy gondolom.
 26/384

– Igen, tényleg egyedül?

– Igen, képzelje.
– És ezt honnan tudja?
– Hát kikértem, hát nem titkos az, hogy
hányan pályáznak, az nem titkos, az hogy kik,
azt nem tudom, de azt, hogy mi egyedüliként
pályáztunk az alcsúti földekre. Úgy nehéz lett
volna azért másnak megnyerni.
– Hatvanpusztán, fönt azt a volt lovas telepet,
kitől bérlik?
– A CZG Kft.-től bérlem.
– Az nem állami vagy önkormányzati tulajdon?
– Nem, nem, nem.
– És mi épül ott?
– Nem épül semmi szerintem, az műemlék
épület és ott van némi helyreállítási kényszer,
hát én gépeket tárolok ott meg eszközöket,
mert azért több cégem van, közel 250 alkal-
mazottam van, úgyhogy azért a környéken
csak adok feladatot az embereknek.
– Akkor ugye ön műveli a miniszterelnök fe-
leségének a földjeit?
 27/384

– Nem.
– A Flierék művelik?
– Nem tudom, ki műveli, én biztos nem.
– És akkor a maga marhái merre?
– Hát az ott Göbölön.
– Göbölön legelteti?
– Igen, persze.
– És mi van a juhásszal?
– András?
– András. Megvan?
– Rendben van, hát ott úgy van, hogy az
Andrásnak…
– Ők nem pályáztak?
– Az András, én nem tudom, hogy pályáztak
– az Andrásnak én odaadtam, mert ugye ott
nekem elég nagy területem van és az Andrással
az pont az én birtokomon van, ugye a birkái és
azt én örökös használatra odaadtam neki. Jó
viszonyt ápolok.
– Demján úrral is sikerült megegyezni?
– Demján úr a szomszédom, Sanyival nekem
nincs semmi. Tehát nekem nincs semmi a
 28/384

Demjánnal, hát üzleti kapcsolatom ugye eleve

nincs vele, ugye milyen lenne, ő egész más
világba van, mint én, tehát magas építés.
Ismerem persze, mert támogatta az akadémiát
hosszú éveken keresztül a Demján Sándor.
Nagy tisztelője vagyok ezért, mert hát azért
rengeteg támogatást juttatott az akadémiának,
mint magánember, csak becsülni tudom őt.
– És a sportcsarnok, ami most épül, abban is
benne van Demján úr támogatása?
– Sportcsarnok?
– Ami most épül majd.
– Centerpálya épül, sportcsarnok nem épül.
(Interjúm idején még nem volt ismert, hogy
Felcsútra valójában stadiont építenek, a ber-
uházás a talányos „centerpálya” nevet kapta.
Később hozzájutottam az építési tervekhez,
amiben Felcsúti „Aranycsapat” Labdarúgó Sta-
dion néven hivatkoztak az építményre. Azóta
bevett lett az elnevezés. Az önkormányzat
fogadóóráján sikerült elérnem az építészt, aki
 29/384

betekintést engedett a tervrajzba. Utólag súly-

os árat fizetett ezért, úgy tudom. – F. K.)
– Akkor fedett lelátós centerpálya.
– Hát abba van, abba van ugye egy tao-s
pénz természetesen, adópénz, illetve hát az ön-
erőt azt nekünk kell az akadémiának
biztosítani, harminc százalék önerőt kell
biztosítani, azt ugye természetesen mi is
nagyrészt támogatás útján tudjuk összeszedni,
mert ugye 2006 óta, mióta működik az
akadémia, egyértelműen csak magántámog-
atásból tud…
– És Demján úr?
– Igen, igen, igen. Ő lokálpatrióta azért a
Sándor, ő etyeki, tehát támogat igazából nem
csak minket, mindenkit.
– És Csányi úr is beszáll?
– Csányi úr is támogat.
– A centerpálya?
– Hát személyesen nem száll be ebbe senki,
nézze most is azt mondom a centerpálya
építésébe, 70 százalékban ugye az
 30/384

adótámogatást tudjuk felhasználni, a tao-s tá-

mogatást, 30 százalékban meg önerőt kell ig-
énybe venni.
– Ön szerint ötven év múlva mi lesz?
– Hát az a baj, hogy nem érem meg, bárcsak
megélném, hogy ötven év múlva mi lesz.
– De az unokái megélik.
– Én azt gondolom, ami itt készül, Krisztina
én azt gondolom, az ugye nem magunknak
készül, hanem a jövőnek (…)
– Igen, csak amikor már nem önök működtetik és
elmennek a szponzorok, Demján úr, Csányi úr,
mindenki. Marad Felcsút és egy nagy stadion.
– Nézze, hát én azt gondolom, azért én nem
vagyok ennyire borúlátó, azért a sportot tá-
mogató emberek talán mindig lesznek, én nem
vagyok pesszimista, amúgy se vagyok pesszi-
mista, én azt gondolom, hogy hosszú távon le-
het fenntartani egy létesítményt, mondjuk, eh-
hez kötni kell egyéb más ügyeket, mert ön-
magában csak a kollégium, az akadémiai
 31/384

képzés nem biztos, hogy ezt ugye meg tudja

oldani.
– És ötven év után mit tudnak kezdeni ezzel, hogy
a föld nem az önök tulajdona, jó, tudom, ezt már
csak unokáink élik meg.
– Milyen föld?
– Hát ezekkel az adományföldekkel mint a Flieré,
mint az Orbán Viktoré, amit ötven évre odaadtak,
azokkal mit lehet csinálni, rajta van az építmény.
– Hát mindent az alapítvány fejlesztett.
– Kifizeti az alapítvány?
– Hát ez is lehet majd egy megoldás, mert ig-
az, az alatta lévő földterület nem a miénk, de
az összes az első perctől, ami rajta történt,
földkivonás, építkezés, azt mind ugye az
alapítvány finanszírozta, tehát igazából ott
minden pénzt a Puskás akadémia tett le az as-
ztalra, rendes emberek odaadták, tulajdonkép-
pen odaadták használatra egy jó cél érdekében
én azt gondolom.
 32/384

– Világos, csak úgy lett volna tisztább, hogyha

örökbe adják a földet, nem pedig ötven évre, ezzel
olyan nehéz mit kezdeni.
– Hát igazából lehet, hogy ebben igaza van,
hogy az lett volna jobb megoldás, egyszerűen
ők döntöttek így, meg hát ugye a jogi
képviselők.”
Fogadd be a tótot…

Mészáros Lőrinc a beszélgetés során egyetlen

szót sem ejtett arról, hogy a focialapítvány ad-
digra már vételi ajánlatot tett a falu évek óta
ingyen használt sportpályájára, amit
rendkívüli önkormányzati ülésen fogadtak el.
Az alapítvány százötvenmillió forintot ígért a
stadionépítés kapujában ugyanazért, amiért
évekkel korábban húszmilliót. Beszélgetésünk
előtt egy hónappal.
Annak idején a polgármester és a Felcsút SE
akkori elnöke is az eladás ellen volt, mert alac-
sonynak találták a húszmilliós ajánlatot. Mol-
nár Csaba felértékeltette az önkormányzat tu-
lajdonában lévő sportpályát, és az Orbán
alapítványa által felkínált ár kilencszerese, 184
millió forint jött ki a szakértői
értékbecslésében.
Ellenükre volt, hogy nem kapnak érte el-
lenértéket, azt szerették volna, hogy valami
 34/384

haszna legyen az önkormányzatnak abból,

hogy a falu átengedte használatra egyetlen
füves sportpályáját Orbán alapítványának.
Elküldték az értékbecslést, azzal a kiegészítés-
sel, hogy elővásárlási joguk van, mivel a Felcsút
SE építtette rá az öltözőt. De nem jött újabb
ajánlat. Felbonthatták volna az ötvenéves
használatba adásról szóló szerződést, csak sen-
ki sem merte. Az akadémia használhatta hát
éveken át a pályát, mind több műfüves fo-
cipálya épült, ám lakat került a kapura.
Mészáros azt mondta, jöjjenek a gyerekek,
használhatják a pályákat, csak előre jelentsék
be. Tíz év körüli srácoknál, akik nem jutnak be
focizni, nem életszerű, hogy hetekre előre
megmondják, kedden délután háromtól négyig
szeretnének a haverjaikkal focizni. Az, hogy az
eladás ellen szavaztak, mindkettőjük esetében
az Orbán Viktorral való bizalmi viszony végét
jelentette. Pedig a polgármestert, Varga
Györgyöt, Fidesz-szimpatizánsnak tartották,
 35/384

Molnár Csabát, a Felcsút SE elnökét pedig

kifejezetten Fidesz-közeli vállalkozónak.
A magyarorszag.hu-n láttam 2013-ban, hogy
a volt felcsúti polgármester földjeit és házát
árverezték. Varga a 2010-es önkormányzati
választáson néhány szavazattal legyőzte a
Fidesz jelöltjét, Flier Jánosnét, majd egy új tör-
vény segítségével posztjáról eltávolították. A
törvény lényege az volt, hogy nem lehet pol-
gármester az, akinek hatvan napon túli köztar-
tozása van. Varga nem tudott az Országgyűlés-
ben igen gyorsan megszavazott törvényről.
Mígnem egy pénteki napon arról értesült, hogy
lejárt a 60 nap. Elé raktak egy papírt, hogy írja
alá: már nem polgármester. Egy ingatlane-
ladásból keletkezett szja-tartozása volt, amit
részletekben fizetett, nem egy összegben.
Az egykor Fidesz-szimpatizáns független
polgármester most az LMP színeiben újra indul
a választásokon. A „lex Vargát” azóta
visszavonták.
 36/384

Hogy mi történt Molnár Csabával, aki sz-

intén a felcsúti sportpálya áron aluli eladása el-
len szavazott 2007-ben? Orbán Viktor a Felcsút
SE-ben lett igazolt játékos az ezredforduló
táján. A mára stadionépítési munkaterületként
funkcionáló sporttelepen az első profi pályák
Molnár cégének jelentős támogatásával épül-
tek. Az eset után azonban rapid módon távolít-
tatta el Molnárt a Felcsút SE irodájából Orbán:
24 órát adott az iroda kiürítésére, ami a mai
Puskás akadémia területén volt. Ekkor már az
egyesület elnöki posztját akarta Molnártól
elvenni. Kellett a sportegyesület ahhoz, hogy a
befogadó kis helyi csapat „hátán fölka-
paszkodva” kiteljesedhessék a politikus
focialapítványa.
Molnár családi cége, a Femol Kft. annak ide-
jén elsőként specializádódott vasúti fénysor-
ompókra. Az első Orbán-kormány idején már
autópálya-építésekben vett részt, elsősorban a
Vegyépszer alvállalkozójaként. Az autópálya-
építőket akkor, EU-tagságunk előtt,
 37/384

közbeszerzési eljárás nélkül jelölte ki a

kormány. A Femol Kft. szállította az M7-es
autópálya felújításához a követ a várpalotai
kavicsbányából. Ezt az Orbán Viktor testvére
által létrehozott, majd a kereskedelmi igazg-
atójuknak átadott bányatársaság termelte ki.
Hogy honnan tudták előre, hogy ott kell bányát
nyitni jókor, jó időben, nem tudni. Később ár-
vita támadt Orbán Győzővel, mígnem Molnár
Csaba egy napon nemet nem mondott, mivel
egyszerűen kitermelhetetlennek vélte a kért
árat.
Nem kellett volna…
Amikor a cég megérezte, milyen az, amikor
valakit „kinyomnak” az addig prosperáló
piacról, először tulajdonosváltással próbálko-
zott. Molnár Csaba feleségével közös tulajdonát
2011-ben átadta gyermekeinek, majd a cég
nevet változtatott. Az ismert Femolról az
ismeretlen R-Kordra, hátha akkor nem nyúlnak
utána. Ám a jelek szerint ez nem segített.
 38/384

Utánanyúltak. Molnár Csaba nem kívánt nyil-

atkozni megkeresésünkre.
Tavaly aztán Mészáros építőipari cége
felvásárolta a korábban Femol 97 Kft. néven is-
mert, 2011 óta pedig R-Kord néven futó vál-
lalkozást. A Mészáros tulajdonába került cég
ügyvezetője pedig 2013 márciusától Petrin
László lett. Ő korábban felcsúti jegyzőként és öt
település (köztük Alcsútdoboz) körjegyzőjeként
tevékenykedett, majd 2013. január 1-jétől a
Bicskei Járási Hivatal élére nevezték ki. Ezt
váltotta föl két hónap után az R-Kord ügyvez-
etői tisztségével.
A nyilvántartás szerint az akkor 58 személyt
(azóta 91 főt) foglalkoztató R-Kordnak jelentős
a gépparkja, három felcsúti telephelye közül az
egyiket szinte vadonatúj állapotban kapta meg.
Úgy tudjuk, hogy Mészáros már korábban szer-
ette volna a céget megvenni, de akkor még
nem adták el neki.
Egyelőre nem tudni, hogy a Mészáros és
Mészáros Kft. mennyiért jutott a céghez.
 39/384

Mészáros az R-Kord Kft. megvásárlásával kapc-

solatos, levélben feltett kérdésünket azzal
utasította el, hogy az a magánéletében való
turkálás, s ha a jövőben is előfordul, „zak-
latásként fogom értékelni, és jogi útra terelem
az ügyet” – írta.
Orbánnak bizalmi emberből nem volt nagy
választéka az eset után: az echte vasúti
mérnököt, Molnár Csabát lecserélhette
Mészáros Lőrincre vagy Flier Jánosra. Utóbbit
azért nem lehetett igazán komolyan venni,
mert, ahogy a helyiek mondják, ő olyan
mértékben egyszerű ember, hogy az nem vál-
lalható. Na jó, el kell ismerni, hogy nem pont
ezeket a szavakat használták, de az eredeti
közlésétől ehelyütt eltekintenénk. Mészáros
mellett szólt, hogy a helyi sportot már akkor is
támogatta, amikor még nem ment annyira jól
neki, s később azt is magára vállalta, hogy sz-
ponzorokat szerezzen a helyi focihoz. Több he-
lyi vállalkozóhoz is becsöngetett pénzért.
Mészáros és Flier versenyt futott Orbán
 40/384

kegyeiért – Mészáros Lőrinc orrhossznyival

győzött. Így került egy személy mindhárom
fontos pozícióba, és lett a Felcsút SE, majd a fo-
cialapítvány elnöke, támogatója, beruházá-
sainak kivitelezője és a közbeszerzések ked-
vezményezettje, valamint Felcsút
polgármestere.
TALPALATNYI FÖLD

Az alcsúti juhász

„Apuval közösen 240 anyabirkánk volt.

Folyamatos legeltetéssel, vándor juhász módra,
éjszakára Kukukk-dombon, fönt, a karámban,
vagy lent a nyárfásnál. Teleltetéskor ott pihen-
tek, kérődztek. A Csákvári Zrt.-nek jó volt,
hogy mi legeltettünk, a patkányirtást,
légyirtást mi mindig elvégeztük, permet-
eztünk, rendben tartottuk az egész területet,
nem volt erre gondjuk, működött ez” – meséli
Váradi András Alcsútdoboz-göböljárási juhász.
Kilencéves korától dolgozik állatok körül. A
göböljárási volt állami gazdaság központjához
tartozó egykori szolgálati lakásokban
harmincegy család él, köztük a juhász fe-
leségével és két lányával. Édesapja, aki néhány
 42/384

házzal mögöttük lakik, még nem járhatott

iskolába, lányai színötös tanulók.
A többnyire szobakonyhás lakásokat
körülölelik a közösen használt udvarok. E
fölött terül el az egykori állami gazdaságtól a
rendszerváltás után a Csákvári Mezőgazdasági
Zrt.-hez került mezőgazdasági telep, a „major-
ság”. Komlószárító, terménytároló, irodahely-
iségek voltak itt. A Csákvári Zrt. engedte, hogy
az állami gazdaság idején megszokott módon
gazdálkodjanak itt a helyiek. Váradiék legel-
tethettek a környező területen, cserében rend-
ben tartották azt.
„A későbbiekben bérelni kellett az itteni ter-
ületet a Csákvári Állami Gazdaságtól” – idézi fel
a múltat a juhász. – „A nyolcvanas években ki
kellett vennünk bérbe ezeket az állami terü-
leteket, amin a szüleink legeltettek. Akkor két-
száz darab anyabirkánk volt. És ez ilyen hosszú
távú szerződés volt, amit az apuval aláírattat-
tak, de szintén ugyanennél a gazdaságnál dol-
gozott az apu, a Csákvári Állami Gazdaságnál.
 43/384

Dr. Tarjányi Antallal csinálták a szerződést.

Vele voltunk szerződésben. Csak az volt az
egésznek a furcsa mondanivalója, a kilencvenes
években, 1991–1992 táján, hogy – miután édes-
apám teljesen analfabéta – a szerződést mó-
dosították, és rövid távú szerződést adtak a
kezébe. Majdan én bementem dr. Tarjányi Ant-
alhoz, hogy mit jelent ez. Ezzel megfosztották
az elővásárlási jogától és mindentől. És így
adták el a területet. Több ilyen megosztott ter-
ület volt. De a lényege a dolognak az, hogy ugy-
anúgy legeltettünk… Tehát a kinnmaradásunk
azért biztosítva volt, a hodály is megmaradt, a
birkákkal továbbra is legeltettünk.”
2011 februárjában Mészáros Lőrinc cége
megvásárolta a Csákvári Állami Gazdaságtól a
göböljárási majorság 11 hektáros területét. Az
építési vállalkozó ekkor alapított mezőgaz-
dasági cége, a Búzakalász 66 Kft. idetette köz-
pontját. Mészáros göböli telepe lett azóta a
Puskás akadémia mezőgazdasági sza-
kiskolájának a tangazdasága is. A telephelyen
 44/384

található gabonaraktár, gabonaszárító, siló- és

terménytároló, nagyraktár, s fölöttük a magas
épület, a malom. Ezt az egykori kom-
lószárítóból építette át. Itt őrlik meg a gabonát,
és mára itt is csomagolják a lisztet. „Göböli
liszt” néven, akciós áron árulja több nagy üz-
letlánc. A Hír TV fogyasztóvédelmi műsorában
a legrosszabbnak ezt ítélték a kenyereket
kóstolgató szakemberek. A helyiek meg vannak
róla győződve, hogy a minőségromlást az
okozta, hogy átvették a Lévai Anikó földjeit
művelő Flier János takarmánybúzáját. (Róla a
későbbiekben még lesz szó.) A telephelyen fris-
sen épült pékséggel szemben egy szín áll, ahol
mezőgazdasági gépeket tárolnak – ez már
Demján Sándor birodalma, mögötte az egész
erdő, az egész terület mind Demjáné.
2011 júniusában kereste fel Váradi Andrást
Mészáros Lőrinc azzal, hogy fel kell számolnia
állatállományát – a hodálya megmaradhat, azt
bérbe veheti. Mercedesén körbevitte a telepen
a juhászt. Mutatta a telepe fölötti szántót, hogy
 45/384

az az övé – a pályázatot fél évvel később írták

ki rá! Jött onnan a víz, a lakók le akarták vez-
etni, még a polgármestert is kihívták, hogy ott
vezethessék át a csövet. De a polgármester is
azt mondta, hogy nem tehet semmit, mert az a
Mészáros területe.
Akkor még a telep nem volt egyébként
körbekerítve, mint később, a megjelenésem
után. Villámgyorsan berakták az oszlopokat és
a kerítést – két-három nap alatt végeztek vele a
hatalmas területen. Ezt követően egyébként a
rendőrség is sűrűn tette tiszteletét.
A hatalmasság sietősen szedette föl a hely-
iek terményeit – jöttek a dózeroló gépek. Így
számol be erről a juhász:
„Folyamatosan nyomás alatt voltunk mind-
végig. Mert azokat a területeket, amiken
gazdálkodtunk, illetve megtermeltük a
háztartáshoz szükséges zöldséget, azt mindet
tönkretette. A karám, ahova épült… még nem is
volt a kertünk útban ahhoz, hogy oda a mar-
hákat majd betelepíti. Csak erőt próbált ránk,
 46/384

hogy ő aznap már hívatta a dózert, és dózer-

olták el, és nem néztek se dinnyét, se paprikát,
mindent dózeroltak el. És fel kellett szedjük a
krumplit, mikor még újkrumplinak mondható,
mert még a héj se volt leszáradva rajta.
Legalább húsz mázsa krumpli ránk rohadt.
Rá két napra már dózerolták szét a
silógödröket, illetve amiben trágyát tároltak. A
szomszédok némi viszállyal, vitával jöttek
hozzánk, hogy mi ez a büdös. Egy hónapig
kinyitni az ablakot, szellőztetni nem lehetett,
itt olyan büdös volt. És azt hitték, hogy nálunk
trágyázás, vagy egyéb bűzzel járó tevékenység
folyik… De hát förtelmes, az egész pusztán, lent
is nagyon büdös volt. Mindent vert szét ezekkel
a gépekkel, és dózerolt mindent el. És hogy az
az övé. Mindenképpen rám erőltette azt, hogy
ő itt a fenomén, és nem tudunk csinálni a
világon semmit.”
Mészáros gépei júliusban szedték ki a föld-
ből a félig fejlett zöldséget-gyümölcsöt. Ezután
karámokat építtetett a helyükre – ezek a
 47/384

karámok hónapokig üresen álltak. Nem úgy a

többi karám, azokat már százával népesítettek
be a szarvasmarhák. A lakókat nem kérdezték,
beavatkozó félnek nem tekintették, csak a
határozatot küldték meg nekik postán, 2012
márciusában. A kérelem elbírálása érdekében
tartott januári helyszíni szemlén a hatóság
megállapította, hogy az építtető az építkezést a
helyszíni szemle időpontjában még nem kezdte
meg – ez áll a bicskei jegyző engedélyt megadó
határozatában. A karámokra az építési
engedélyt úgy adták ki, hogy azok az ott élők
egybehangzó állítása szerint már előző évben
készen voltak. Amikor ezt nyilvánosságra
hoztam, a jegyző nevében eljáró irodavezetőt
kirúgták a bicskei hivatalból. Hogy mit hi-
bázott? Nem tudni. Lehet, hogy nem lett volna
szabad a helyszíni szemle idején a valódi dátu-
mot feltüntetnie?
Hogy honnan sejtette meg 2011 nyarán
Mészáros cége, hogy az ősszel kiírt állami föld-
pályázatokon az állattartás lesz a fő szempont
 48/384

– rejtély. Csupán azt tudjuk, hogy első körben a

Nemzeti Földalapkezelő által meghirdetett
valamennyi alcsútdobozi állami földet az
egykori gázszerelő frissiben alapított mezőgaz-
dasági társasága nyerte el. Orbán bizalmasáé,
akit a helyiek a miniszterelnök vagy-
onkezelőjének hisznek. Meglehet, hogy
Mészáros Lőrinc Göbölön a nagyállatállomány
gyors feltöltését végezte, melyet a cége és
családtagjai által 20 éves bérletre elnyert 1327
hektárnyi területhez egy év alatt kötelezően be
kell állítani. A pályázat kéthektáronként egy
nagyállat tartását írta elő, vagyis a gazdaság és
a családtagok által elnyert földek után ez
összesen közel 700 marhát jelent.
„Ezek mind állami területek. Itt valahogy az
az elv volt, hogy azé a föld, aki megműveli. És
ez azért úgy normálisan működött. De minden
tisztán volt tartva, rendezett volt. És a szüleim
azért mindig is adtak ezekre a dolgokra. Hogy
nem tudott az apu elmenni egy gyümölcsfa
mellett, hogy azt meg ne metssze, és mindenki
 49/384

így gondolkodott. Amikor meg szerettük volna

megvenni azt az istállót, amiben benne voltak a
birkák, azt sem vehettük mi meg, az is a
Demjáné lett” – meséli Váradi András.
Göbölpusztán 31 család él. A terület egyik
fele mára Mészáros Lőrinc tulajdonába-
használatába került, a másik felén Demján
Sándor birtokai fekszenek. A juhász ekkor,
2011 decemberében kétszáz birkájától vált meg
a legelőterületek megfogyatkozásától való
félelmében, mindössze hetvenet tartott meg. A
fennmaradó birkaállományát 2013 áprilisában
adta el. „Itt most már mindent föl kell szá-
moljunk, itt már nem tudunk fönnmaradni,
teljes mértékben körbe lettünk kerítve,
kijárónk sincs” – tárta szét karját. Kilencéves
korától dolgozott az állatok körül.
Ha van rajta közút, ha nincs rajta közút

Elkészült tehát 2011-ben a korábban állat-

tartással nyomokban foglalkozó polgármester
göbölpusztai marhatartó telepe. Egy ehhez
közeli, 42 hektáros állami földterületre 2012
augusztusában írt ki bérleti pályázatot az NFA.
A területet már előző évben bevetette búzával
Mészáros Lőrinc, majd a termést 2012 nyarán
le is aratta. A pályázati kiírásban afféle
„bónuszként”, ingyen szerepelt a területen
vezető saját használatú út is, amely közel tíz
további hektárt foglal el. Ennek húszéves
használatba adásáért egyetlen fillért sem kért
volna az állam. Az út azokhoz az állami
szántókhoz vezet, amelyeket a Búzakalász Kft.,
tehát Mészáros mezőgazdasági cége már
korábban elnyert.
Mikor a földterületre szóló pályázatot
kiírták, már az egész göböli lakóközösség ab-
ban a hiszemben élt, hogy „itt minden Orbán
 51/384

Viktoré és Mészáros Lőrincé”. Váradi András

most úgy döntött: kockáztat.
„Ez az egyetlen esélyem lett volna arra,
hogy visszaállítsam a családi gazdálkodást
apámmal, a feleségemmel, amit a
nagyszüleimig felmenően folytattunk, gyakor-
latilag a semmiből megteremtve” – mondta a
juhász.
Mint utóbb kiderült, Váradin kívül csak
Mészáros Lőrinc cége, a Búzakalász 66 Felcsút
Kft. váltotta ki a pályázati csomagot. Október-
ben azonban az NFA visszavonta a pályázatot.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Sza-
bó Rebeka kérdésére írt indoklása szerint a
pályázatot azért kellett visszavonni, „mert a
kiírás tartalmazta az utakat is, amelyeket pedig
sokan használnak, ezért azt semmi esetre sem
lehet a bérleti szerződés részeként bérbe adni”.
Egy másik levelében Fazekas hozzátette „a ter-
ület jelenleg hasznosítatlan státusban van, és
az NFA egyéves megbízási szerződést készít elő,
amelyet nem a pályázati csomagot megvásárolt
 52/384

személyekkel fog megkötni. A területet ter-

mészetesen hosszabb távon bérbe kívánjuk
adni, melynek érdekében a javított pályázati
kiírás rövidesen megjelenik”
2013 áprilisában újra meghirdették a
földterületet, immáron utak nélkül. A csomag-
ot ismét kiváltotta a göbölpusztai juhász,
Váradi András. Az NFA székesfehérvári
irodájának ügyintézője azonban rossz dátumot
írt az anyagra leadási határidőként, így a
juhász – tudtán kívül – egy napot késlekedett a
pályázatával, amit emiatt nem fogadtak be.
Jegyzőkönyvet vettek fel ugyan a reklamá-
ciójáról, de máig nem méltatták írásbeli
válaszra sem. Pályázati pénzét hónapok múltán
kapta vissza.
A terület bérleti jogát a másodszori
pályázaton Flier János nyerte. A 42 hektáros
szántóföldet a birtokba adás idejére, október
16-ára már le is aratták – szemtanúk szerint
Mészáros Lőrinc gépeivel.
 53/384

Még szövevényesebb története volt egy

másik alcsúti földterület bérletbe adásának. A
26 hektárra először 2012 januárjában hirdették
meg a terület bérleti jogát, amit áprilisban
Mészáros Lőrinc cége nyert meg. Egyébként itt
is elvégezte ugyanez a cég az őszi munkála-
tokat, még az eredmény megszületése előtt.
2012 végén azonban újabb pályázatot írtak ki,
ugyanennek a területnek a bérleti jogára.
A feltételek csak annyiban módosultak, hogy
időközben a bérleti jogot kiterjesztették a terü-
lethez kapcsolódó mintegy 6600 négyz-
etméternyi, ingyenesen bérbe vehető saját
használatú útra. Ez az új hirdetményben már a
korábban elnyerthez képest ráadásként szere-
pelt. Vagyis Mészáros cége feltehetően vissz-
aadta az NFA-nak azt a földbérletet, amit most
egy saját használatú úttal megnövelve kínált
fel újra az állami földalapkezelő szervezet. A
meghirdetett birtoktest Mészáros Kft.-jének a
korábban elnyert 50 hektáros szántója mellett
 54/384

fekszik, egy út választja el a mind

egybefüggőbb Mészáros-uradalomtól.
A húsz kilométeres körzetben gazdálkodó
pályázók 2013 januárjában regisztrálhattak az
új pályázati csomagra. Tudomásunk szerint
Váradi Andráson kívül még egy helyi
gazdálkodó vállalta a kockázatot, és váltotta ki
a pályázati csomagot. Aznap, amikor az ifjú
gazda, a három kisgyermekes anyuka
benyújtotta pályázatát, az NFA ismét vis-
szavonta a pályázatot. Az indoklás az előbb is-
mertetett, 42 hektáros birtok esetéhez hasonló
volt: a terület közhasználatú utat is tartalmaz,
amit nem lehet bérbe adni!
Később harmadszor is meghirdették a
földterületet, most már az út nélkül. A nyertes
Mészáros Lőrinc cége, a Búzakalász 66 Felcsút
Kft. lett.
Nehezített pályán

Váradi András a Népszabadság cikkéből értesült

a szülőföldjén meghirdetett pályázatról, ami
gazdálkodása és családja biztonságos jövőjét
jelenthette volna, ha az abban szereplő 26 hek-
tár földbérletét sikerül elnyernie. A pályázók
helyzetét nehezítette, hogy az ünnepek miatt
igen rövid idő állt a rendelkezésükre, hiszen
Alcsútdobozon csak 2013 elején lelték fel az
önkormányzat hirdetőtábláján a hirdetményt –
igaz, december 3-ai dátummal. A felcsúti kör-
jegyzőségen november 30-ai dátummal
függesztették ki a hirdetményt, ott azonban
ritkábban fordulnak meg az alcsúti
gazdálkodók. A két eltérő dátum okára nem
tudott választ adni az NFA igazgatója.
Mivel pályázni a kifüggesztéstől számított
45 napon belül lehetséges, kérdés, hogy ilyen
esetben melyik önkormányzati dátum a hiteles.
A jogszabály ugyanis ehhez köti a pályáztatás
 56/384

elindításának pillanatát. A pályázaton re-

gisztrálni pedig a pályázat beadási határidejét
megelőző 15 naptári napig lehetséges. Aki nem
regisztrál, pályázni sem tud.
Az NFA honlapján való közzététel nincs idő-
ponthoz kötve, így nem tudni, mikor tették fel
Alcsút újabb húsz évre használatba vehető
földjét a földalapkezelő szervezet honlapjára.
Mindhiába kértük az elnöktől az ezt igazoló
dokumentumot, nem kaptuk meg. A közzététel
dátuma egyik pályázati kiírás mellett sem
szerepel a honlapon. A 45 napos pályázati idő
tekintetében nem ez – a 2010. évi
kormányrendelet szerint a honlapon való
közzététel e tekintetben indifferens –, hanem a
helyi önkormányzaton, körjegyzőségen való
közzététel, a hirdetmény megjelenése a
releváns. Ám Alcsúton december 3., Felcsúton
november 30. szerepelt a hirdetmény ki-
függesztési dátumaként, az NFA sajtósa pedig
december 5-ét jelölte meg.
 57/384

A pályázatok visszavonása és újbóli meghir-

detése tovább feszíti a gyakran szűkös
keretekkel rendelkező gazdálkodók költ-
ségvetését. A visszavont pályázaton a nullás
adóigazoláshoz az előre hozott adófizetés miatt
adott esetben több százezer forintnyi pénzt
kell előre befizetni (Váradinak az alcsúti
önkormányzat által az utolsó pillanatban kisza-
bott 187 ezer forintos összeget be kellett fiz-
etnie súlyadóra, amiről utólag elismerték, hogy
nem őt illette, de az időhúzás a nehezített
pályához mindenesetre alkalmas volt – ahol
tudtak, keresztbe tettek). Ehhez jön a pályáza-
tírás, az adóigazolás és egyéb iratok utáni
futkosás. Kérdés, hogy érdemes-e költeniük: a
pályázati csomag 40 ezer forint plusz áfáért
váltható ki, ezenkívül a biztosíték összege az
egész éves bérleti díj 10 százaléka (az éves díj
pedig aranykoronánként 1250 forint). Ezek a
vesztes pályázónak ugyan visszajárnak, de elő
kell teremteni, ehhez adódnak a pályázatírás-
sal és a szükséges iratok beszerzésével
 58/384

kapcsolatos költségek, valamint az ügyintézés

miatti munkából kieső idő.
A győztes személyének közzététele a
földalapkezelő honlapján is gyakran sokáig
várat magára. Esetenként teljességgel elmarad.
Igaz, a kormányrendelet lehetőséget nyújt az
ezzel való „játékra”, hiszen nem köti semmily-
en határidőhöz a legnagyobb nyilvánosságot
adó országos honlapon való közlést, mindössze
az érintettek postai úton való értesítésének
határidejét szabja meg, valamint a helyi
önkormányzat hirdetőtábláján való
közzétételt.

Nem ritka az összevisszaság a Nemzeti

Földalapkezelő Szervezetnél, ugyanis
nincs pontos kimutatásuk arról, kinek
fizették vissza a pályázati pénzt a
vesztesek közül, s kinek nem. Egy siker-
telenül pályázó gazdálkodónak levélben
kérték a segítségét, a hivatal nagy leter-
heltségére hivatkozva. Nagy János, az
 59/384

NFA elnökhelyettese 2013. november

25-én írt levelet a gazdának az egyik, Alc-
súton visszavont pályázat miatt. „Mint az
Ön előtt is ismert, az idei évben igen nagy
mennyiségű pályázat került kiadásra az
NFA által, amelyre eddig soha nem látott
mennyiségű pályázat érkezett szervez-
etünkhöz. Sajnálatos módon azonban
nemcsak a nagy mennyiségű pályázat fel-
dolgozása jelent kiemelkedő munkater-
het az NFA számára, hanem sok esetben
technikai jellegű problémák is
hátráltatják munkánkat. Ezek közé tar-
tozó az is, hogy a pályázati biztosítékok
befizetésekor sok pályázó nem tüntette
fel a pályázati azonosítószámot a banki
átutalás »megjegyzés« rovatában, ami na-
gymértékben megnehezíti és hátráltatja a
visszafizetéshez szükséges beazonosítást.
Ezért fordulhatott elő, hogy az Ön által
befizetett pályázati biztosíték összegét a
 60/384

szervezet késedelmesen vagy egyáltalán

nem utalta még vissza”.
A pályázó segítségét kérő levelet Nagy
János elnökhelyettesként jegyzi, holott
már nem volt az, ugyanis ekkorra átvette
a november 15-én eltávolított Sebestyén
Róbert elnök feladatait.
A pályázót a kétszeri pályázás miatti
kényelmetlenségekért azzal szeretné
megnyugtatni az elnök-elnökhelyettes,
hogy „az NFA mindent megtesz annak
érdekében, hogy az ön által befizetett
pályázati biztosíték minél előbb visszafiz-
etésre kerüljön”.
A pályázónak egyébként már április-
ban visszautalta az NFA a pénzt.
Az agrárdiplomás ifjú gazda nem vette
át a hivatal által postán visszaküldött
csomagot, miután nem kapott sehol ér-
demi választ arra, hogyan vehették át
pályázatát és vonhatták vissza magát a
pályázatot ugyanazon a napon.
 61/384

Jogértelmezése szerint erre nem nyújt le-

hetőséget a jogszabály. Érdemi választ
nem kapott. Jogorvoslatnak helye nincs a
földbérletpályázaton.
Hasonlóan kiküldték a vesztes
trafikpályázatokat is anno, postázták azt
a veszteseknek. Az érintettek
feltételezték: valójában a pontozás és az
értékelések összehasonlításának későbbi
terhétől szabadulnának. A trafikosok
összefogtak, és felbontás nélkül helyezték
el közjegyzőnél a visszaküldött pályáza-
tokat, hogy ne semmisíthesse meg a hiv-
atal egy későbbi felülvizsgálat esetén az
eredeti dokumentumokat. A földpályáza-
tokhoz hasonlóan a szubjektív pontszám
szerepe itt is igen magas volt az
elbírálásnál.
Egy virágcserépnyi erdő

Az állam nem csupán a bőkezű földbérletekkel

kedvezményezett Orbán bizalmasának, akit a
helyiek a miniszterelnök vagyonkezelőjének
hisznek. A göbölpusztai majorság szélét U alak-
ban ölelő 21 ezer négyzetméteres erdőt már
ekkor, 2012-ben is használta. Nyári
átköltöztetésükig itt álldogáltak a Búzakalász
66 Kft. szarvasmarhái, de erre a területre
benyúlt a betonozott istálló és a karámrend-
szer egy része is. Ez az erdő nem szerepelt az
NFA pályázatán, mivel erdő haszonbérbe nem
adható. Ezért az NFA „a földrészlet termész-
etbeni állapotának megfelelő időleges
művelése céljából megbízást adott a Vadex
Zrt.-nek, amely azt a természetbeni állapotnak
megfelelő legeltetési tevékenységgel
hasznosítja” – válaszolta Sebestyén Róbert
akkori NFA-elnök a Fazekas Sándor vidékfe-
jlesztési miniszternek küldött kérdéseinkre.
 63/384

„A nevezett földrészlet használata jogszerű,

végleges hasznosításáról az NFA külön eljárás-
ban intézkedik az NFA törvény előírásai szer-
int” – tette hozzá Sebestyén Róbert. A székesfe-
hérvári Vadex Mezőföldi Erdő- és
Vadgazdálkodási Rt. az állami tulajdonú Mag-
yar Fejlesztési Bankhoz tartozik,
felügyelőbizottságába 2010 júliusában került be
a szolnoki Nyerges Attila, a Közgép vezérigazg-
atójának, Nyerges Zsoltnak a testvére.
2013 májusa óta már az erdő is Mészáros
Lőrinc magántulajdona. Hirdetményt, pályáz-
atot nem láttunk. A földművelési miniszter e
föld kapcsán „virágcserépnyi” földről beszélt
az ezt firtató kérdésre egy hetilapban.
Szintén „virágcserépnyi”, háromhektáros
alcsúti terület volt az, amit tavaly András
juhász, élve a helyben lakó családi gazda
elővásárlási jogával, Mészáros előtt szeretett
volna megvenni. A törvény szerint amennyiben
megadja ugyanazt az árat, a föld az övé lesz.
Megadta. De ekkor újabb vásárló érkezett, Flier
 64/384

János. Hasonló összeget ajánlott, de mivel két

azonos elővásárlási joggal rendelkező esetén az
eladó dönti el, kinek adja el földjét, az eladó őt
választotta. Bár régről ismerte a juhász család-
ját, szüleit, és mikor elsőre jelentkezett, még
örült is neki, idővel mégis úgy gondolta, hogy
„ekkora hatalmasságokkal mi hogyan tudnánk
szembe menni?”.
Az alulmaradt gazdák

A földeket 20 évre adja bérbe a vidékfe-

jlesztési miniszter felügyelete alatt álló
Nemzeti Földalapkezelő Szervezet. Tartós
bérlet. A haszonbérleti pályázatok el-
bírálásánál 40 százalék a szubjektív pont,
ami gyakorlatilag eldönti a „versenyt”.
Licit nincs, fix áron, 1250 forintért adja az
állam aranykoronánként a földeket. En-
nek kapcsán a támogatott, igen kedvező
pluszforrásokkal kecsegtető állattartás –
amit kötelezően előírtak – a legelők
bérlőit kivételesen kedvező helyzetbe
hozza. Néhány aranykoronás földjeik
után filléreket fizetnek bérletre, ugyana-
kkor nekik is jár az uniós támogatás, ami
idén megközelítőleg 70 ezer forint hek-
táronként. Ez azt jelenti, hogy egy
százhektáros legelő bérleti díja lehet
csupán félmillió forint, míg az érte
 66/384

kapható támogatások meghaladhatják a

hétmilliót évente. Egy ekkora legelő
kötelező karbantartása pedig megoldható
évi egymillió forintból.
Ki pályázhat az adott területekre? Sza-
kképzett fiatal mezőgazdasági termelő,
családi gazdálkodó vagy őstermelő, vagy
egyéni mezőgazdasági vállalkozó, polgár-
jogi társaság keretében pályázók, jogi
személyek vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezetek. Elég akkor
megalakulniuk, amikor a pályázat
megjelenik.
A pályázat elkészítésével és a
pályázaton való részvétellel kapcsolatos
költségek – a pályázat érvényességétől, il-
letve eredményességétől függetlenül – a
pályázót terhelik. Negyvenezer forint
plusz áfa a regisztrációs díj, amit, ha bef-
izet a pályázó, további két pályázata ked-
vezményes. Bukott pályázatnál ezt az
összeget visszakapja. (A pályázatírás
 67/384

költségei, az előrehozott adófizetés a

nullás igazolás kiváltásáért viszont őt
terhelik.)
Feltétel továbbá, hogy „a pályázó be-
jelentett lakhelye, székhelye azon a
településen van, amelynek közigazgatási
területén a haszonbérlet tárgyát képező
termőföld fekszik, ill. bejelentett
lakhelye, székhelye olyan településen
van, amelynek közigazgatási határa a
haszonbérlet tárgyát képező termőföld
fekvése szerinti település közigazgatási
határától közúton, vagy közforgalom elől
el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km
távolságra van”.
A pályázat tíz évre titkos.

A helyi gazdák úgy vélik, hogy „kéz kezet mos”

alapon osztották el az egykor a Csákvári Állami
Gazdasághoz tartozó földeket, legtöbbet a
céghez köthető korábbi vezetők és családtag-
jaik nyertek el. A második helyezett pedig
 68/384

Mészáros Lőrinc lett építési vállalkozói, gáz-

szerelői múltjával.
A környékbeli, alcsúti, tabajdi, váli, hoppon
maradt gazdák bőbeszédűségére jellemző eset,
hogy amikor egyiküket megkérdeztem,
pályázott-e, azt válaszolta: „Én nem pályáztam
földre, maximum az egész világra, csókolom” –
és letette a telefont.
Akik hajlandóak beszélni, keserűen foglalják
össze tapasztalataikat.
„Közben módosították a pályázati kiírást,
kéthektáronként egy nagyállatot kell tartani.
És ezt sem mertem volna bevállalni, hiszen ez
nagyon tőkeigényes… kétszáznál több állattal
volt esélyem eddig, most már kéthektáronként
egy nagyállategységnek megfelelőt – például
egy lovat vagy egy marhát vagy hét kicsit, pl.
birkát – be kell állítani a gazdaságba egy éven
belül. Ezzel nagyon sok pályázni szándékozót
elijesztettek. Csak Tabajdon 25 gazda várta,
hogy kiírják a pályázatot, de hogy végül
hányan mertek elindulni, azt nem tudjuk. A
 69/384

kiírásnál is voltak gondok, volt olyan alcsúti

terület, amelyet Válhoz jelöltek. Meglepődve
láttam, hogy a váliakhoz vannak betéve alcsúti
földek. Végül nem pályáztam. Közben Mészáros
már több száz marhát telepített ide a pusztába.
Senkit nem kérdez meg semmiről, úgyhogy
béke van. Hogy mi lesz velünk, itt lakókkal, azt
nem tudjuk.”
Tabajdon a diplomás, fiatal gazda, aki öt
évre elnyerte az Ifjúgazda-pályázaton a támog-
atást, amelynek jelentős részét adóban rögtön
visszavették tőle, végül nem pályázott, mert
pici gyerekei vannak, és nem tudta volna a 40
ezer forint plusz áfát a csomagra kifizetni, sem
a biztosítékot letenni.
Az alcsúti falugyűlésen is elhangzott: „Nem
érdemes pályázni, le van már osztva.”
„Kéz kezet mos alapon a csákvári zrt. volt
irányítói nyerték el a legtöbb Fejér megyei föl-
det, cserébe azért, hogy adjanak is.”
Van olyan helyi gazda, aki tudta, hogy ki
nyeri majd a területeket, de volt 150 ezer forint
 70/384

kidobandó pénze azokra a földekre, amelybe a

búza már el volt vetve. Bízott benne, hogy leg-
alább az egyik földet megnyeri. Semmit sem
nyert. Hát tűzbe dobta mérgében a listát, a he-
lyrajzi számokkal. Vitt azonban egy másikat a
közjegyzőhöz, hogy a meghirdetett állami
földekből ki melyiket nyeri majd el a
környéken, s valamennyi talált!
A pályázatokon alulmaradt gazdák beszél-
nek mindenfélét, képesek még azt is megjelölni
névvel, ki az, aki ilyen „egyezkedésnek” s az
akadémia pénzbeli támogatásának köszönheti,
hogy kapott földbérletet. Az összevissza be-
szédhez tartozik az is, hogy egyesek szerint Or-
bán két helyi jobb keze, Flier János és Mészáros
összekülönbözött. Állítólag Flier sokallta
Mészáros győzelmét.
AZ NFA KÜZD A JÓ
HÍRNEVÉÉRT
„…nem egyszerűen hebrencsnek, illetve zavar-
odottnak állítja be a felperesi szervezetet,
hanem még öncélúan gonoszkodónak is.”
„… az alperes szerint az NFA a káoszelmélet
pacemakerének a köznapi gyakorlat testébe
való beültetését nem merő öncélból csinálja,
nem azért, mert mindenki jól szórakozik a köz-
pontban azon, hogy a pályázók milyen gyomor-
görcsöket produkálnak a hirdetményekkel való
pókerezés láttán.”
„… a cikknek az a célja, hogy megingassa a
tömegek bizalmát az NFA-ban”
Ilyen és ehhez hasonló gyöngyszemek talál-
hatóak a Nemzeti Földalapkezelő ellenem
benyújtott keresetében. De nézzük az
előzményeket.
 72/384

A korábbi fejezetben már szóltunk az NFA

működésével kapcsolatos néhány anomáliáról,
az áttekinthetetlen ügymenetről. A törvény –
aligha véletlenül – nem a bárki által bárhonnan
elérhető NFA internetes portáljához köti a hir-
detmények kifüggesztési idejét, hanem a helyi
önkormányzatok, körjegyzőségek hirdetményi
tábláira való kifüggesztéshez. Egyik kevésbé el-
lenőrizhetőbb, mint a másik. Elég a hirdet-
ményre rátűzni egy másikat, már le is csúszott
róla az óvatlan potenciális pályázó. Mint lát-
tuk, a különböző meghirdetési időpontok akár
ellent is mondhatnak egymásnak.
Az NFA honlapja távolról sem fel-
használóbarát. Nem könnyű rajta kiigazodni,
csak felsorolásokat közöl, összesítő számok
nincsenek. Volt, hogy a képernyőn az ujjammal
órákig araszolva számoltam össze egyesével az
ország valamennyi megyéjében addig meghir-
detett pályázatokat, hogy közre adhassak egye-
tlen hiteles adatot. A hirdetményeket hol szám
szerinti sorrendben, hol helységnevek szerinti
 73/384

felmenő sorrendben közlik, hol a kettő hibrid

változatában. Mintha az átláthatóság
egyáltalán nem lenne szempont.

A földpályázatokat tíz évre titkosították.

Szabó Rebeka első- és másodfokon is pert
nyert a földalapkezelővel szemben az
értékelések betekintési jogáért. Ennek
eredményeként elkezdődött az
egyeztetés, az anyagok átadása, mikor
váratlan fordulattal az NFA a Kúriához
fordult. Így csak a választások után lehet
jogerős a betekintés, ha az lesz.
A Bükki Nemzeti Parkban történt
bűncselekmény okirat-hamisítás, melyről
egy későbbi fejezetben még szólunk. En-
nek kapcsán a nyomozati anyagból az
derült ki: az NFA módszerét kottázta le a
szervezet (amit az első, tisztességesen
kiírt pályázat visszavonása után, a frissen
kinevezett új vezetés írt ki). Míg nem
láthatunk bele az NFA értékelési lapjaiba,
 74/384

fennáll a gyanúja annak, hogy ugyanaz

megtörténhetett szerte az országban, ami
ott.

Sóval behinteni című, a Népszabadságban

megjelent véleménycikkemben erősen
bíráltam az NFA-val kapcsolatos törvényt, és az
NFA ügymenetét. Emiatt pert indított ellenem
az állami földhaszonbérleti pályázatok kapcsán
elhíresült szervezet, jó hírnév megsértése mi-
att. Első körben a tavaly februárban benyújtott
keresetet visszadobták, de a Fővárosi Ítélőtábla
másodfokon kötelezte a per lefolytatására a
Fővárosi Törvényszéket.
Az NFA gyakorlatilag a cikk szinte minden
szavát sérelmesnek találta, különösképpen azt,
hogy „Az egész komédia pedig csakis arról szól,
hogy nyílt színen lopják el azt, amiről úgy
hiszik, eleve az övék”, de az is „fájt” a szervez-
etnek, hogy azt írtuk, hogy a szervezet a hon-
lapján „eljátszogat közpénzen a közérdekű ad-
atokkal, leveszi, fölteszi”. Még azt is nagyon
 75/384

bántónak ítélték, hogy a pályáztatás kárvallot-

jainak nevezte a szerző a veszteseket.
A Nemzeti Földalapkezelő védelmében áll-
jon itt néhány részlet az ellenem benyújtott
keresetükből:

Nyilvánvaló, hogy a vesztesek elégedetle-

nek a végeredménnyel, s mivel a pályáz-
ati döntés ellen jogorvoslatnak helye
nincs (ui. az NFA nem közigazgatási
szerv), ennek következtében a legim-
pulzívabbak időnként a sajtóhoz fordul-
nak, remélve azt, hogy az majd „igaz-
ságot” szolgáltat nekik. Az ilyenek egyéb-
ként csak mikrotöredékét képezik az
összes vesztes pályázónak, de – ahogy az
szokás – az ő hangjuk a leghangosabb. Az
ellenzéki politika is igyekszik me-
glovagolni az ügyet, így aztán az NFA
közel fél éve már a sajtóhajsza és a
politikai érdekek golyózáporában áll. Sok
igaztalan és alantas vád hangzott már el
 76/384

mások részéről az NFA felé, de

leszögezhetjük, hogy Ferenczi Krisztina
alperes cikke ezek között párját ritkítja a
hangnemében.
A kérelmi részben megjelent cikkrész-
let ugyanis olyan igazságtalanul, minden-
féle tényalapok nélkül vádaskodó és
alantas megállapítások együttesét
engedte meg magának a felperessel szem-
ben, amely miatt a közönséges sajtó-he-
lyreigazítás eszköztára immár elégtelen-
nek látszik az alperessel szemben. A
cikkben foglalt rágalmak önsúlyát emeli
az, hogy az NFA-val szemben az alperes
nem egy konkrét ügy kapcsán nyilatko-
zott meg, hanem általánosságban
minősítette annak működését, vagyis
tényállításait nem kívánta és nem is tudta
semmiféle konkrétumhoz kötni. Ennek
keretén belül lényegében azzal vádolta
meg a felperest, hogy ez egy minden sza-
kmaiság nélkül működő szerv, amely
 77/384

szervezet egyébként indokolatlan és ér-

telmetlen létének egyetlen sunyi célja az,
hogy az állami földekre általa kiírt föld-
haszonbérleti pályázatok elfogult és
szándékosan zavarossá tett ügy-
intézésével kizárólag a neki tetszők, előre
kiválasztott személyek birtokába játssza
át az állami földek haszonbérletét. Ebbeli
amorális praktikáit egészíti ki az a tény,
hogy a pályázatokra beugratott egyéb
érdeklődőket anyagilag is megkopassza.
De nézzük sorjában, hogyan épül fel a
cikk rágalomhalmaza odáig, amíg végre
az újságíró eljut a címbeli
végkövetkeztetéséig.

I. A kereset tárgyává tett tényállítások

Nincs digitális időbélyegző

Az inkriminált rész ezzel a hangulati
felvezetővel indít: „Nincs digitális
időbélyegző egyetlen hirdetményén sem,
 78/384

és ilyennel kérésre sem szolgál.” Ezzel a

cikk – még csak túl meredek asszociációs
készséget sem feltételezve – azt sugallja
az olvasónak, hogy az NFA-nak köte-
lessége lenne digitális időbélyegzőt
használni a honlapján megjelent hirdet-
ményein, s amikor az alperes ezt számon
kéri rajta, akkor arra egy vállrántás a
válasz. Vagyis az NFA nem teljesíti a
kötelességét az időbélyegző von-
atkozásában: e nélkül tesz fel és vesz le
hirdetményeket.
(…)
Ilyen kötelezettsége az NFA-nak
egyszerűen nincs! A cikk mégis arra a
tényre tesz közvetlenül utaló kifejezést –
különösen az „és ilyennel kérésre sem
szolgál” mondatrésszel –, hogy ez a
kötelezettsége fennáll, és egy szóval sem
jelzi azt, hogy ez legfeljebb csak az alp-
eres vágya, de nem a jogalkotóé. Ezzel az
alperes máris besározta az NFA
 79/384

tisztességét, mivel egy valós tényt valót-

lan színben tüntetett fel: mulasztásos jog-
sértést rótt a terhére, holott a felperes az
időbélyegzőnél semmit sem mulasztott
el.
(…)

Játszogatás

Az alperes ez után ezt jelenti ki: az NFA

„eljátszogat közpénzen a közérdekű ada-
tokkal, leveszi, fölteszi.” Mármint a
pályázati hirdetményeket. Nem egy
konkrét ügyben, hanem úgy általánosság-
ban és folyamatosan. Mert nem köti őt
semmi, csinál, amihez kedve szottyan. Ha
nincs is rá semmiféle indoka, akkor is
leszedheti a hirdetményt, úgysem kell
elszámolni az így keletkező
bizonytalansággal senkinek; ha viszont
ahhoz támad hangulata, akkor meg
felteszi, hadd izguljon mindenki tovább,
 80/384

és lehetőleg ne értsen senki semmit az

egészből.
Nem kell kiemelni, hogy ez nem
egyszerűen hebrencsnek, illetve zavaro-
dottnak állítja be a felperesi szervezetet,
hanem még öncélúan gonoszkodónak is.
Nem lehet mást kiolvasni ebből a mond-
atból, csak a következőket: az NFA a hir-
detményeit rendszeresen felteszi, és
néven nevezhető indokok nélkül leveszi a
honlapjáról. Ez valótlan tényközlés, mert
az NFA mindig bejelenti azt, ha egy
pályázatot visszavon, és a visszavont
pályázat leszedése a honlapról nem
önkényes és öncélú „játszadozás”, nem az
a célja, hogy „macska-egér” játékot
űzzön a gazdákkal. A feltételek és
levételek önkényességét az alperes sem-
miféle általános gyakorlattal nem tudta
bizonyítani.
Természetesen nemsokára kiderül,
hogy az alperes szerint az NFA a
 81/384

káoszelmélet pacemakerének a köznapi

gyakorlat testébe való beültetését nem
merő öncélból csinálja, nem azért, mert
mindenki jól szórakozik a központban
azon, hogy a pályázók milyen gyomor-
görcsöket produkálnak a hirdet-
ményekkel való pókerezés láttán. Nem,
szerinte van a felperesnek egy ennél fon-
tosabb célja is – itt már nem sejtet, nem
sugall, hanem meg is mondja az alperes
nyíltan, hogy mi az.

„Rémdráma”

Folyt. Köv.: „Rémdráma ez a helyzet a

tenderek kárvallottainak, akik ugyanis
pályázati költségeiket odaajándékozzák a
mélyen tisztelt hivatalnak.”
Hagyjuk az alperes ama rög- és
téveszméjét, hogy az NFA egy hivatal,
mert nem az (nem hatósági szerv). Az is
egy tévedés, hogy a tenderek (helyesen:
 82/384

pályázatok) „kárvallottjai” (helyesen:

vesztesei) „odaajándékozzák a pályázati
költségeiket” az NFA-nak. A pályázatnak
egyetlen költsége van, amely a
pályázaton való sikertelen szereplés után
megmarad az NFA kincstári folyószám-
láján, ez pedig a regisztrációs díj [262/
2010. (XI.17.) Korm. r. 9. § (1) bek. ]. Ez
azonban nem ajándék, hanem a pályázat
nevezési díja. Ezt a pályázat visszavonása
esetén vissza kell fizetni [Korm. r. 10 § (1)
bek.].
Ugyanakkor már súlyosan sértő az
NFA-ra nézve az, hogy a haszonbérleti
pályázatokon sikertelenül szereplő
személyeket az alperes „kárvallottak”-
nak minősíti. Ez azért egy rosszindulatú
megközelítése a vesztesek helyzetének,
mivel a „kárvallott” – a hétköznapi nyelv
szabályai szerint – olyan személy, aki
kárt szenvedett. Ha pedig a károsult
személy másik személy tevékenysége
 83/384

folytán szenved el veszteséget, akkor

nyilvánvalóan nem lehet más oka ennek,
csak az, hogy az illető károkozó
magatartást folytatott az ő rovására.
(Egyébként a vesztes nem „kárt vall”,
hanem csak „hoppon marad”). Egy
egyszerű példával élve: ha egy nőnek
ketten udvarolnak és ő kikosarazza az
egyik kérőjét, akkor az nem „kárvallott”
lesz a közvélekedés szerint. A fenti főnév
használata tehát azt sugallja az
olvasónak, hogy az NFA olyan
magatartást folytat, amelynek ered-
ményeképpen a pályázatok vesztesei kárt
szenvednek az NFA miatt; az NFA tehát,
valahányszor egy pályázaton nyertest
hirdet, tudatosan okoz kárt a
veszteseknek. Ez a tények hamis
beállítása, mert ilyenre semmiféle
bizonyítéka nincs az alperesnek.
De a fenti mondat egésze azt is sugallja
– ezzel a főnévvel megterhelve –, hogy
 84/384

aki naivan pályázatot nyújt be az NFA-

hoz, az készüljön fel arra, hogy alaposan
ki fognak tolni vele, így tehát rögtön a
tisztánlátás fáklyája lobbanhat fel az
olvasó agyában: szóval a hirdet-
ményekkel való kártyázás tulajdonkép-
pen a bürokratikus szekatúra egyik
állomása.
Ó nem, mondja erre az alperes, dehogy
is. Van ennek egy mélyebb célja is…

Komédia és közbotrány

A gonoszkodó felvezetés fuvallatai azon-

ban a gyűlölet erejére kapnak a cikk
közepén: „Az egész komédia pedig csakis
arról szól, hogy nyílt színen lopják el azt,
amiről azt hiszik, eleve az övék. Él a
félelem, hogy jön egy új kormány, amely
belenéz a könyvekbe, hát inkább legyen
látszólag nyilvános a pályáztatás. Konck-
ént odavetnek öt-hét hektárokat a nem
 85/384

strómanoknak is.” Azt hisszük, ezt nem

kell kommentálni. De akkor most hadd
közöljük:
a) az NFA nem tudja ellopni a Magyar
Állam földjét, mert azon ő a tulaj-
donosi joggyakorló, tehát önmagától
nincs mit ellopnia;
b) nem él benne a félelem;
c) új kormány vagy jön, vagy nem jön,
de ha jön, akkor sem él a félelem,
nézegetheti az a könyveket, amen-
nyit csak akarja;
d) a pályázat nem látszólag nyilvános,
hanem az. Nincs olyan, hogy nem
nyilvános pályázat: az NFA minden
földhaszonbérleti pályázata nyil-
vános (ld. az NFA-törvényt és a fent
jelzett 262/2010. (XI.17.) Korm. r-et).
De legyünk még egyszerűbbek. Nem
lehet a fentieket másként értelmezni,
csak így: az NFA abban érdekelt és azért
ügyködik, hogy a kormányközeli
 86/384

személyek nyerjék meg a haszonbérleti

pályázatokat. (…)
(…)
Nem kell külön kiemelni, hogy ez
milyen mértékben csorbítja az NFA bec-
sületét, de áttételesen még a felettes min-
isztérium és a Kormány méltóságát és jó
hírnevét is, hiszen a cikknek az a célja,
hogy megingassa a tömegek bizalmát az
NFA-ban, azt akarja elérni, hogy minden-
ki csak egy korrupt és kötekedő fed-
őszervezetként tekintsen rá. Mindezek
miatt az NFA kénytelen fellépni a becsü-
lete védelmében.

Ez év februárjában, a tárgyalás napján aztán az

NFA elállt a keresetétől. Az elállás tényét
ügyvédjük jelentette be azt követően, hogy a
bíró engedélyezte a Népszabadság pernyertesség
érdekében való belépését az oldalamon.
A perben a TASZ képviselt, és az első érdemi
tárgyalás decemberben volt. A jogvédő
 87/384

szervezet képviseletében eljáró ügyvéd úgy

véli, belátták, hogy esélytelenek. Meglepetten
konstatálta ugyanakkor, hogy az NFA egy hét-
tel korábban nyújtott be egy iratot, amelyben
még minden korábbi, a keresetben szereplő ki-
fogásukat fenntartották, és vitatták érdemi el-
lenkérelmünket. Ennek tükrében csak talál-
gatni lehet, vélhetően belátták, hogy
elveszíthetik a pert – mondta a jogász. A végzés
nem jogerős. Az NFA-t a perköltség kifizetésére
kötelezte a bíróság.
BICSKE A ZSEBBEN

Kaszalefoglalás

2012. október 17-én bejelentés alapján két

járőrkocsi ment ki idősebb Váradi András 76
éves juhászért – ő az édesapja annak a Váradi
Andrásnak, aki a sajtónak is beszélt a
göbölpusztai helyzetről, és ezt követően
többször elindult a földpályázatokon. Az idős
embert a Bicskei Rendőrkapitányságra vitték.
Az eljárás oka, hogy aznap 15 kiló zöld lucernát
kaszált le. Mint utóbb kiderült, azon a terü-
leten, amit Mészáros Lőrinc cége, a Búzakalász
66 Felcsút Kft. bérelt az államtól.
Idősebb Váradi meghallgatásán elismerte,
hogy lekaszálta a 15 kiló lucernát, de
hozzátette, hogy azt nem vitte el. Elmondta,
hogy egyedül él, otthon nyulai, kacsái és birkái
vannak, etetni akarta az állatokat a lucernával.
 89/384

Lopás kísérlete miatt született határozat a

juhász ellen. A Bicskei Rendőrkapitányság az
eljárás végén lefoglalta a kézi kaszáját. A
határozatban már nem 15 kiló, hanem né-
gymázsányi lucerna szerepel, 25 ezer forintos
értékben. (Jelenleg húszezer forint a határ a
bűncselekmény és a szabálysértés között.)
A határozat a lopási kísérlet helyszínéül
tévesen az Alcsútdoboz 0108/G helyrajzi számú
területet jelöli meg – csakhogy a tulajdoni lap
szerint ilyen terület nem létezik.
A szóban forgó terület a Nemzeti Földalap-
kezelő által nyilvánosságra hozott adatok szer-
int valójában az Alcsútdoboz 0108/9 helyrajzi
számú lehet, amit Mészáros Lőrinc felcsúti pol-
gármester cége 2012. februárban nyert el az ál-
lami földbérletpályázaton. A rendőrségi
határozat azonban úgy említi, mint a Búza-
kalász 66 Felcsút Kft. tulajdonát.
Részlet a juhász jegyzőkönyvbe vett
vallomásából:
 90/384

„Álláspontom szerint a sértettnek semmi

köze ahhoz a területhez, ahol én kaszáltam. Az
a terület mindig is a göbölpusztai állatoké volt.
A Csákvári Állami Gazdaságnál voltam alkal-
mazásban, mint pásztor, és akkor is erre a ter-
ületre hajtottam ki az állatokat. Megközelítőleg
már 40 éve kaszálom ezt a területet. A
kaszálásra senkitől nem kaptam engedélyt.
Nem tudtam, hogy kié egyébként a terület,
ahol lekaszáltam a lucernát. Az a személy, aki
tanúként lett bemutatva, aznap azzal ugrott ki
a bokrok közül, hogy megvagyok. Fegyver volt
a kezében. Aznap már nem kaszáltam, hanem
egy kistraktorral mentem ki a területre. Az
előző napokban általam lekaszált lucernát
szerettem volna elhelyezni a traktor utáni
utánfutóra.
(…)
A fényképen látható traktorral és pótkocsiv-
al tartózkodtam a területen a feljelentés
napján. Egy villa, egy piros vödör és egy
gereblye volt aznap nálam. Össze szerettem
 91/384

volna szedni az előző napokban lekaszált

lucernát.”
A kasza elkobzásán kívül húszezer forint
pénzbüntetést szabott ki rá a Bicskei Városi
Bíróság. A lopás kísérlete miatt kirótt sza-
bálysértési pénzbírság négy nap elzárással
vagy közérdekű munkával volt kiváltható. A
bíró a döntésnél figyelembe vette, hogy kár
nem keletkezett, s hogy az elkövető büntetlen
előéletű. Másodfokon eltörölték a pénzbírságot
az eset csekély társadalmi veszélyességére tek-
intettel. Az elkövetéskor használt kasza
maradt. Zarándokoltak a faluba új kaszákkal az
öreghez, miután tévében is megjelent a hír,
köszönte, elfogadta, de nem hagyta nyugodni
meghurcolása. A szembesítés, ami a bíróságon
eredménytelen volt Mészáros dolgozójával, aki
az eset napján állt munkába és mezőőri felad-
atot kapott főnökétől, és aki az öreg állítása
szerint ráfogta vadászpuskáját, ami éppen nála
volt.
 92/384

Megalázónak találta azt is, hogy noha

kétkezi munkával hat gyermeket nevelt fel
becsületben, úgy bántak vele, mint egy
bűnözővel a rendőrök, amikor bevitték.
Mindent elvettek tőle, még a nadrágja zsinórját
is, hát nagyon szégyellte magát, amikor a
vécére menet leesett a gatyája.
Trágyalopás

2012 novemberében a Búzakalász 66 Felcsút

Kft. emberei elhordták és beszántották a terü-
letekre többször pályázó ifjabb Váradi
Andrásnak, az idős juhász fiának több te-
herautónyi trágyáját, aki lopás, valamint 500
ezer forintos kár miatt tett feljelentést.
2013 januárjában hallgatták meg a tanúkat
az eljárás keretében.
A kárvallott, amint értesült arról, hogy
markológépek rakják 30 tonnás kocsira
birkatrágyáját, a munkásokat kérte, ne tegyék
ezt, ám ők közölték vele: elfogyott a cég mar-
hatrágyája. Ötször fordultak a kocsival. A Bic-
skei Rendőrkapitányság többszöri hívásra jött
ki, és a járőrként érkező főtörzsőrmester a
helyszínről Mészáros Lőrincet fölhívta tele-
fonon. Ezt utóbb a hatósági kihallgatáson cá-
folták. A helyszínen a pásztor feljelentését nem
 94/384

vették fel, és a hét végére hivatkozva a

kapitányságon sem.
A kapitányságra nem engedték be Váradit,
órákig várt társával az utcán. Csak akkor tudta
a feljelentését megtenni, amikorra már kom-
posztja eredeti fizikai állapotában nem létez-
ett. A Búzakalász 66 Felcsút Kft. által bérelt ál-
lami földbe a saját marhatrágyájukkal
bekeverve beszántották a tőle elszállított,
általa 125 tonnányira becsült trágyát (ton-
nánkénti ára akkor 4000 forint a piacon).
A Bicskei Rendőrkapitányság ügyeletese az
eset után, de a feljelentés megtétele előtt fel-
tett kérdésemre azt felelte a telefonba:
„Nem történt lopás, mert a bejelentő nem
tudja bizonyítani, hogy az övét vitték el. Ebben
nem lesz elrendelve nyomozás, abban én biztos
vagyok!” – jelentette ki. A telefonos – így
aposztrofálta magát, be nem mutatkozott,
mindenesetre tudott arról, mi várható, noha
hangsúlyozta, ő nem rendőr, csak a telefonos.
 95/384

Vitathatatlan jól értesültségére nem cáfolt

rá Mészáros Lőrinc cégtulajdonos, pol-
gármester, a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó
Akadémia elnöke sem. Kérdésemre azt
válaszolta: „Rágalmazó kérdésekkel a jövőben
kérem, ne zaklasson, ha folytatja e fajta
tevékenységét, akkor jogi útra fogjuk terelni az
ügyet!”
Váradi több napi futkosás után sem talált
helyben ügyvédet, aki merné vállalni, hogy
szembemegy Mészárossal. Végül a lopásról
szóló cikk megjelenése után egy pesti ügyvéd
vállalta el Váradi képviseletét. A trágyalopás
kapcsán feljelentést tettek, és kártérítési pert
indítottak, az ügyek jelenleg is folyamatban
vannak. Két dolgozó ellen kisebb lopás vétsége
miatt indított eljárást a Székesfehérvári Járási
Ügyészség.
A tanúként megjelent Mészáros Lőrinc ki-
hallgatása előtt és azután is meglátogatta
emeleti irodájában a bicskei rendőrkapitányt,
aminek szemtanúja volt a juhász és az ügyvéd.
 96/384

Érdeklődésemre a székesfehérvári rendőrségi

központ sajtósa ezt azzal magyarázta, hogy a
törvény előírja a kapcsolattartást az
önkormányzatok és a rendőrség között.
Mivel a lopás után napokig nem engedték be
a Bicskei Rendőrkapitányságra, hogy
feljelentést tegyen, Váradi panaszt emelt az
eljárás ellen. Az eljárást lezáró, 2013. január 28.
napján született határozatban a panasznak
helyt adtak, az ilyenkor szükséges in-
tézkedéseket megtették, megállapították, hogy
az eljáró rendőrök nem, illetve nem megfelelő
körültekintéssel jártak el.

Felcsút önhibáján kívül hátrányos helyz-

etű (Önhiki) település, az erre szóló ál-
lami támogatást évente igényli és
megkapja. Ezzel együtt 2013-ban egymil-
lió forint vissza nem térítendő költ-
ségvetési támogatást nyújtott a bicskei
rendőrkapitányságnak. A támogatói okir-
at szerint a támogatás összegét kizárólag
 97/384

a felcsúti fokozott rendőri jelenléttel, és a

felcsúti körzeti megbízott ellátásával
kapcsolatos dologi kiadásokra fordíthatja
a támogatott.

Három szem krumpli

A következő hír a bicske.blog.hu-n jelent

meg.
Bicske, Kossuth utcában lévő
áruházból érkezett 2014. január 25-én
délelőtt az első bejelentés lopásról. Egy
79 éves bicskei férfi három darab bur-
gonyát akart fizetés nélkül kivinni az üz-
letből. Cselekménye során azonban a
biztonsági őrök tetten érték. A rendőrök
előállították a Bicskei Rendőrkapitánysá-
gra, ahol szabálysértési eljárás indult el-
lene – olvasható a rendőrségi
közleményben.
(A Bicskei Szó jogászokkal beszélgetve a
következőre jutott: a bicskei
 98/384

rendőröknek a helyszínen mindenképpen

meg kellett volna büntetniük a bácsit a
szabálysértésekre vonatkozó törvény
szerint. Emberségből, a magyar
hétköznapok jó ismerőjeként választhat-
ták azt az ennél előnyösebb megoldást,
hogy bevitték az ügyet a rendőrségre,
ami azután a bíróságon folytatódik és
valószínűsíthető, hogy csak egy figyel-
meztetés lesz a vége – minden bírság
nélkül, hiszen az ellopni kívánt tétel nem
volt jelentős.)
MÉSZÁROS, AZ
ÁLLATTENYÉSZTŐ

Életképek a göböli majorságból

Mészáros göböli telepének egykori és jelenlegi

munkásai meséltek nekem a majorságban
tapasztaltakról.
„Előtte is állattartásban dolgoztam, itthon is
tartottunk marhákat, disznókat, baromfikat. It-
teni munkám óta tapasztaltam meg az óriási
fejetlenséget. Az állatoknak sem fogadtató, sem
szorító. Egy marhatelepen belül az állatok a
mocsokban, szarban voltak. Ha valamit szóvá
tettünk, megrovásban részesültünk. Mikor egy
asszonyt megtaposott a marha, azt is szóvá
tették, miért hívtak mentőt. Hazugságra bírták,
ne mondja meg, mi is történt. Félve attól, hogy
családtagjait is kirúgja Lőrinc, nem mert nyil-
atkozni a balesetéről. Csak az orvos hívta fel rá
 100/384

a figyelmét, hogy a sérülései nem arra utalnak,

amit mond, tudniillik hogy biciklibalesete volt.
Félelmében semmit sehová nem jelentett, sem-
milyen kártérítést nem kért. Később a férjével
történt hasonló baleset.”
„Szállítások során felbőszülnek az állatok,
ezáltal veszélynek vagyunk kitéve a
hiányosságok miatt. Sokszor Bobcattel, térden
csúszva húzzák végig több száz méteren a mar-
hát a vágóhídig. Egy alkalommal láttam,
amikor három döglött marhát dobtak be egy
6-7 méter mély gödörbe, majd műanyagot
égetett rajta egy munkás, másnap 20-30 cm föl-
det tettek rá.”
„Tíz órán keresztül 50 kilós zsákokat raktak
a vállamra” – mondja egy erős fiatalember, aki
néhány nap múlva otthagyta ezt a munkát,
mert átmenetileg belebetegedett. Az egyébként
modern gépparkkal felszerelt telepen
tapasztaltakról így mesél: „Hárman végeztük
ezt a munkát, futószalagon: töltöttük és sza-
lagra raktuk az 50 kilós liszteszsákokat. majd
 101/384

kézzel raktuk a raklapra. Egy raklapra 900-1000

kilogramm áru került, és egy nap alatt 20 ilyen
raklapot kellett lefóliázni, kivinni és te-
herautóra rakni kézi villásemelővel. A raktárb-
an pedig le kellett szedni a raklapokat a koc-
sikról. Mindezt azért, mert nincs tároló hely-
iség ott, ahol leérkezik a megőrölt liszt, hanem
csak néhány szinttel feljebb, ahová teherautóv-
al kell eljuttatni.”
A csizmája elmerült, mert olyan magasan
állt az ürülék, hogy benne ragadt, mezítláb kel-
lett átgázolnia – azért hagyta ott az egyik mar-
hagondozó a munkát. Nagy a fluktuáció a
munkások körében: van, akit kidobnak, van,
aki magától megy. Képtelenek megoldani a
több száz marha alatt összegyűlt ürülék gond-
ját. Lehet, hogy nincsenek elegen, de az sem
kizárt, hogy szerencsétlen helyre került a
megépített karám, mert a csapadék ide csorog
alá föntről.
„Egy alkalommal Mészáros Lőrinccel jött ki
Orbán Viktor, majd bemutatkozott, csak a
 102/384

hülye nem jött rá, hogy van valami köze a tele-

phez. Emlékszem, amikor egy szőke fiatalem-
ber megjelent a telepen, majd Cseh Kornéltól
tudom, hogy Tiborcz Istvánnak hívják, előzőleg
nem ismertem, a munkatársamtól hallottam,
hogy a sarolin marhák a Tiborczéké. Mikor én
odakerültem, ezek a marhák akkor már itt
voltak.”
Úgy hallom, hogy aki telefonnal fényképezni
mer, azt azonnal kirúgják, volt már rá eset.
„Már akkor fenyegetve éreztem magam, mikor
az ágazatvezető azt mondta, ha a Váradi
András közelében meglát, kirúg. Bérezésünk
minimálbér és zsebből tízezer forint. Jó volna
tudni, hogy azt a házaspárt, akit megtaposott a
marha más-más időpontban, mára miért
küldték el a cégtől, a férfi jó szakember volt.
Kérem, szíveskedjen tiszteletben tartani helyz-
etem, mivel Mészáros Lőrinc a környék legbe-
folyásosabb embere, és ha ő elküld, sehová nem
vesznek fel.”
 103/384

A Búzakalász Kft. göböli telepén van a

Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia 2012
őszén elindult szakiskolájának mezőgaz-
dasági tangazdasága is. A szakiskolát is a
Mészáros és Mészáros Kft. építette.
Párhuzamosan az új mezőgazdasági profil
kialakításával elérte, hogy ezzel a pro-
jekttel a magasépítésre is referenciát
szerzett az addig elsősorban csat-
ornázásra, mélyépítésre kalibrált cége.
így már beszállhat a közbeszerzésekbe
ezen a területen is a „nagyokkal”.

Nem vagyok megelégedve Göböllel – mondja a

szakközépiskolás diák, aki a Puskás akadémia
felcsúti szakiskolájának mezőgazdasági szakán
tanul – ennek a tangazdaságáról, a göböliről
íródtak a fenti sorok. Elégedetlenségének csak
egyik oka az, hogy a gyakorlat másfél éve abból
áll, hogy a trágyát kell összeszedni. „Azt mond-
ják, hogy ez nekünk jó, hogy ennyi ideje semmi
mást nem tanulunk. Amit a munkásoknak kell,
 104/384

azt a tanulóknak is kell, ezt is mondják.” Meg

azt, hogy mindent megtesznek a szakmai
képzésükért: jövő hónaptól talán már elkezdik
tanulni a traktorvezetést. Olyan helyre vágyik,
ahol nem kínozzák az állatokat – mondja. Ezért
szeretne elmenni ebből a tangazdaságból. Itt
végighúzzák az állatokat a földön, az aszfalton
és a murván, úgy viszik a pontvágóba.
Nincs orrfogó és vezető, őrjöngnek a mar-
hák, amikor traktorral húzzák őket a vágópon-
tra. Órákig bőgnek artikulálatlan hangokat ki-
adva, a lakók összeszaladnak, nem bírják
hallgatni. De aki a kerítésig merészkedik, azt
durván leteremtik.
Volt, hogy a vágópontra, amely egyben van
a pékséggel, olyan beteg állatot hoztak,
amelyet kényszervágóba kellett volna vinni –
elborzasztotta a dolgozókat. Volt olyan, hogy a
disznótetem napokig ott rohadt a telepen. Az
állatok gyakran a sárban és saját ürülékükben
dagonyáznak. Akadt munkás, aki önként el-
ment, mert nem bírta nézni mindezt. Az illető
 105/384

minimálbéren – nettó 65 ezer forinton – volt

bejelentve, és mellé kapott zsebbe pénzt, hol
95, hol 100 ezerre ment fel a keresete. Azóta
emelték a fizetéseket, és legálisan 110–120 ezer
forint nettót visznek haza a dolgozók. A
munkafegyelemre és az információk kiszivár-
gásának megakadályozására a jelek szerint
nagyon ügyelnek.
Amikor oltották a marhákat, és hozták a
sarolinokat, az állatorvos azt kérdezte: Melyik
a Tiborczéké? Amiből az vonható le, hogy a
Tiborczék marháit is a Búzakalász Kft. telepén
nevelik. Tiborczéknak állítólag több sarolinja
van, mint Mészárosnak.
„Aki a legjobban használta, az kapja meg az
újabb lehetőséget. Semmi hamis egalitarizmus.
Kedves barátaim, mi is sáfárok vagyunk” –
mondta idei évértékelőjében a miniszterelnök
a szolgák gazdától kapott garasainak sorsáról
szóló bibliai példázatát saját rendszerére
kifordítva.
 106/384

Tízezer marhára kötöttünk Azerbajdz-

sánnal szerződést 2012-ben – ezt akkor
Szíjjártó Péter jelentette be, nem sokkal a
baltás gyilkos kiadatása után. Arról pedig
a napigazdasag.hu számolt be, hogy
tavaly 3500 ezer marhát szállított Mag-
yarország Azerbajdzsánba az azeri vál-
lalkozásfejlesztési alap költségvetéséből
10 millió eurós keretet kapó megál-
lapodás alapján

A Miniszterelnökség arról nem közölt rész-

leteket, hogy mely cégek és milyen feltételek
mellett küldték a szállítmányokat – a kormány
nem írt ki tendert a szállításra.
Eltűnt disznók nyomában

A hvg.hu munkatársai hetekig próbálták

felkutatni Mészáros sertésállományát, amelyre
a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
nyilvántartása szerint 2013-ban 7,4 millió for-
intnyi kormány által biztosított állami sertés-
jóléti támogatást kapott cége, a Búzakalász 66.
Kft. A Vidékfejlesztési Minisztériumtól kapott
tájékoztatás szerint a támogatás mértéke 3400
db sertést jelenthet, mivel egy sertésre átla-
gosan 2150 forint jut – írta a portál 2014. feb-
ruár 26-án. Tehát Mészáros cége nemcsak a
földbérleti pályázatokon volt kiemelkedően
sikeres, az állatjóléti állami pályázaton is jól
szerepelt: a Magyar Vidékfejlesztési Hivatal
szerint egy sertéstenyésztő évente 11,6 millió
forint állami támogatást vehet igénybe, a Búza-
kalász 66. Kft. ennek a 63 százalékát meg is
kapta rögtön az első évében. Ráadásul a hvg.hu
információi szerint az sem zárható ki, hogy a
 108/384

végösszeg ennél nagyobb lesz: a minisztérium

azt közölte velük, hogy az utolsó „negyedéves
kérelmekben foglalt támogatások feldolgozása
még folyamatban van”.
A lap végigjárta a cégadatbázisban szereplő
telephelyeket és az állami állat-nyilvántartási
rendszerben szereplő gazdaságokat,
megkérdezték a veszprémi húsüzemben, hogy
honnan érkeznek a sertések: szerintük Csák-
várról. Az országos nyilvántartásban szerepel
Mészáros csákvári majorja (a Móric major),
ahol egy 7200 négyzetméternyi telep van be-
jelentve. Ám amikor a hvg.hu munkatársai
2014. február közepén a településen jártak,
több helybéli azt mondta, hogy legfeljebb 15-20
sertésről tudnak. Az Alcsútdoboz melletti
Göbölpusztán is hasonlónak látták a helyzetet,
ahol az egyik alkalmazott „pár tucat disznót”
emlegetett, több alcsútdobozi lakos pedig azt
mondta, nem tudnak arról, hogy lenne nagy-
obb sertéstelep a környékükön. Az Egységes
Nyilvántartási és Azonosítási Rendszert
 109/384

megvizsgálva február 18-án egyetlen bejelen-

tett sertést nem találtak a cég kötelékében a
lap munkatársai, pedig a mezőgazdasági hiv-
atal közölte velük, hogy az állatjóléti támog-
atás csakis „az egyes telepeken már meglévő
vágósertésre és tenyészkocasüldőre vehető
igénybe”.
A cikk szerint a cég a termékeit már nagy
áruházláncokban értékesíti: felvágottat,
kolbászt, szalonnát szállít veszprémi vágóhíd-
ján keresztül. A mezőgazdálkodásban 2011 óta
exponenciálisan növekvő vagyonra, jószágra
szert tett vállalkozó-polgármester igazi siker-
történet: míg más gazdaságoknak rendszerint
hosszú évek munkája szükséges ahhoz, hogy
egy hipermarket rendszeres beszállítójává vál-
janak, neki ez két-három év alatt sikerült. 2012
végén indította útnak Mészáros a Bakony Hús
Kft.-t. Ezzel a névvel jelennek meg termékei az
Auchan és a Penny Market áruházláncokban.
Mindkét áruházban azt nyilatkozták a hvg.hu-
nak az árufeltöltők, hogy hetente kapnak árut
 110/384

a cégtől. A Penny Markettel egyéb szálak kötik

össze Mészárost: a cég a Puskás akadémia tá-
mogatója, a futballisták mezén szerepel a
logójuk.
EZT TŐLE KELLENE
MEGKÉRDEZNI…
Családtagjaival együtt Flier János a Felcsúton
megszerezhető földek tekintetében az abszolút
győztes. A család 377 hektár földet nyert el a
Nemzeti Földalapkezelő első körös pályázatán,
2012 elején. A későbbiekben ezt még növelni
tudják újabb 28 hektár állami földdel Felcsúton,
és 42 hektárral Alcsúton – de erről a vad-
regényes pályázatról már szóltunk.
Flier János autóvillamossági szerelőből
avanzsált vezetővé, és szerzett másodmagával
a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Rt.-ben
(HKG) közvetett tulajdonlással közvetlen be-
folyást 2001 októberében. Ez volt az első
Orbán-kormány által privatizált 12 állami
agrárcég egyike. Utóbb ez a cég a Mammut üz-
letközpont létrehozásával ismertté vált
Kenyeres Sándor ingatlanvállalkozó és társai
 112/384

tulajdonába került. Az eredetileg tehát autóvil-

lamossági szerelő Flier János 1999-ben a HKG
igazgatósági tagja lett – ezt a tisztet 2003-ig
töltötte be, mikor megérkezett az új garnitúra.
Flier János felesége a Fidesz helyi elnöke és a
Fidesz–KDNP polgármesterjelöltje volt a 2010.
évi önkormányzati választáson, s csak néhány
szavazat hiányzott a tisztség elnyeréséhez. Az
őt legyőző Varga Györgyöt a Fidesz, miként azt
már írtuk, kiütötte tisztségéből, s így nyílt meg
az út Mészáros Lőrinc előtt. Flier szervezte an-
nak idején a helyi polgári köröket, szponzorálja
a futballakadémiát. Lányuk, Junek (Flier) Niko-
lett a Vidékfejlesztési Minisztériumban dol-
gozik – ő 88 hektárt nyert el az állami földbér-
letpályázaton. Utóbb a fiatalasszony az Állam-
reform Operatív Program projektmenedzsere
lett. A Blikk szerint 2013. novemberben már a
„megyei tervezés koordinációjáról tartott
előadást Székesfehérváron”. Koordinációban
nyilván aligha lesz hiány Fejér megyében. Tíz-
milliós uniós pályázati projektek lebonyolítása,
 113/384

88 hektár állami föld megművelése, két gyerek

– szép feladat ez egy ifjú szakembernek.
Férje is nyert valamit az államtól, de erről
majd később. Lagzijukon Orbán Viktor is ott
volt. Emlékezetes a falu számára a rózsaszín
limuzin, amit apja, Flier János bérelt a fi-
ataloknak. Most pedig az az alsó hangon félszáz
millióért, ugyancsak Makovecz-stílusban
fölépített grandiózus új ház, amiben
huszonéves fia lakik.
Fliernek van egy Lévai Anikóval közös bic-
skei szántója, ami Orbán Győző 13 hektáros
hatvanpusztai műemléki majorja fölött fekszik.
Ezt a Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester
által elnyert állami földbérletek ölelik körül.
Flier állandó ügyfele a miniszterelnök fe-
leségének: földet adnak-vesznek, cserélnek
évek óta. Megesett, hogy Lévai öt napig volt tu-
lajdonosa egy alcsútdobozi zártkertnek és gaz-
dasági épületnek, hogy azután azt elcserélje
Flier bicskei földjére. Lévai Flier testvérével,
Flier Tamással is cserélt földet, de olyan is
 114/384

előfordult, hogy oda-vissza ment a csencselés:

Lévai elcserélte héthektáros szántóját Flier
Jánossal, majd két évre rá megvásárolta tőle. A
helyiek szerint valójában Flier teljesíti ki Lévai
Anikó álmát, és ő műveli a földjeit. Amikor
telefonon megkérdeztem: „Ön műveli-e Lévai
Anikó földjeit Felcsúton és Bicskén?” – azt
mondta: „Ilyeneket ne kérdezzen tőlem, mert
semmi köze hozzá.” Mire én azzal érveltem,
hogy a miniszterelnök felesége a vagyonnyil-
atkozatában azt írta, nem ő veszi fel a támog-
atást, hanem a föld használója. Erre
lakonikusan azt felelte: „Tőle kellene
megkérdezni, hogyan is van ez” – és letette a
telefont.
Ez azért érdekes, mert a miniszterelnök fe-
lesége vagyonnyilatkozatában fontosnak tartja
évről évre megjegyezni: nem ő veszi fel földjei
után a támogatást. „A tulajdonomat képező
mezőgazdasági ingatlanok után részben a
haszonélvező, részben a haszonbérlő vesz fel
támogatást. Én nem veszek fel.” Ez a
 115/384

megjegyzés a „ne mi nyerjük a legtöbbet” –

botrányra emlékeztet – de erről később. A bic-
skei és felcsúti, összesen közel 80 hektárnyi
Lévai-földre nem tudni, ki van tartós bérlőként
feljegyezve, mivel az nem nyilvános. A tulaj-
doni lap III. része pedig csak az ingatlanhoz
kapcsolódó földhasználati, haszonélvezeti és
használati jog jogosultját tartalmazza. Mivel a
politikusok vagyonnyilatkozatának nem kell
tartalmaznia házastársuk jövedelmét, nem
tudni, földbérletből vagy a gazdálkodás által
megtermelt javakból milyen nagyságrendben
keletkezik bevétele a miniszterelnök
őstermelő-bankjogász feleségének. Ugyanez
volt a helyzet korábban a sárazsadányi
földekkel is.
Lévai Anikó a legnagyobb, egybefüggő ter-
mőföldjét, a 25 hektáros felcsúti szántóját
folyamatosan „visszaminősíti” nádassá és rét-
té. De csak a vagyonnyilatkozatában, talán
hogy kisebbnek tűnjön a terület értéke. (Ez a
fajta „szemérmesség” jellemezte Orbánékat a
 116/384

Cinege úti családi villa kapcsán, amelynek

valós méreteit tíz évvel a megépülése után val-
lották csak be.) Úgy ahogy van, komolytalan
persze a képviselők és házastársaik számára
évente kötelezően leadandó irat. Egy
átláthatóság iránt elkötelezett kormánynak az
egészet újra kellene szabályoznia és az
adóbevallásokra alapoznia, valamint
elektronikusan összevethetővé tennie az egyes
éveket egy arra alkalmas form-
anyomtatványon, az évtizedek óta forgalom-
ban lévő sajtcédula helyett. A K-Monitor tett rá
javaslatot, pontosan kidolgozta a megoldást –
néma csönd volt a politika válasza.
Visszatérve arra, hogy miért nádas és rét az,
ami közel 700 aranykoronás szántó. Mert van
benne egy iciripiciri az előbbiből is. A terület
egyébként János testvére, Flier Tamás marhale-
gelője mellett fekszik, és kilátást nyújt az épülő
stadionra.
Azóta Flier János 430 millió forintot nyert el
állattartó telep létesítésére Felcsúton, a
 117/384

Darányi Ignác-terv keretében. A támogatást az

Európai Unió és Magyarország kormánya
nyújtja. A kivitelezés időtartama 2013.
júniustól 2015 januárjáig tart. Hogy volt-e en-
nél magasabb összeg, nem tudni – a pályázati
eredményeket nem találtuk az interneten, csak
a táblát a helyszínen.
„ARANYCSAPAT” LABDARÚGÓ
STADION

Adókedvezményekből magánklub?

Felcsúti „Aranycsapat” Labdarúgó Stadion – ez

a neve a 3,8 milliárd forintos, jelentős részben
adókedvezményből megvalósuló stadionber-
uházásnak a miniszterelnök szülőfalujában. A
stadion építtetője a Felcsúti Utánpótlás
Neveléséért Alapítvány, amit Orbán Viktor
alapított 2006-ban 150 ezer forinttal.
A fedett lelátós stadion beépített területe
8650 négyzetméter, az összes burkolt felület
több mint 22 ezer négyzetméter lesz. Ez látható
a Makovecz-tanítvány által készített építési
terven. A Mester stílusához híven, hatalmas
faszerkezet magasodik a nézők fölé, amit időről
időre le kell majd kezelni, és ez igen meg-
drágítja a stadion fenntartását. A létesítmény a
 119/384

labdarúgó-mérkőzéseken 3500 fő befogadására

lesz alkalmas. Koncerteket, kulturális feszt-
iválokat is szándékoznak szervezni az „ékszer-
doboznak” tervezett építményben – a fo-
cipályára tett székekkel akár 15 ezerre is
növelhető a befogadóképesség. Orbán Viktor a
pfla.hu-nak adott interjúban arról beszélt,
hogy a stadion „több lesz, mint futballpálya (…)
ha technikailag és akusztikailag sikerül jól
megépítenünk, akkor a négyhetes nyári
szünetben kulturális fesztiválokat is idehozha-
tunk majd”.
A fergeteges tempóban épülő sporttelep
jövendőbeli főbejáratától Orbánék kapujáig
mindössze néhány méternyi a távolság –
időnként a kettő közt posztolt a Terrorel-
hárítási Központ. A tervek szerint az építkezés
pénzügyi hátterét az a törvénymódosítás tette
lehetővé, amelyet 2011-ben hagyott jóvá a par-
lament. Eszerint meghatározott feltételek mel-
lett társasági adókedvezményben részesülhet-
nek azok a cégek, amelyek látványsportokat,
 120/384

így labdarúgással kapcsolatos beruházásokat

támogatnak. Az így létrehozott, röviden tao-
pénzeknek nevezett támogatások egyik fő
haszonélvezője a felcsúti focis alapítvány lett.
Mint az atlatszo. hu 2012 októberében megírta,
az addig labdarúgásra befolyt tao-támogatások
közel ötödét, 2,8 milliárd forintot a Felcsúti
Utánpótlás Neveléséért Alapítvány kapta.
Összehasonlításképpen: a második helyezett
Debrecen 528 milliót, az UTE 334, a Diósgyőr
285, az FTC 237 millió támogatást kapott ebben
az évben hasonló alapon.
Igaz, a felcsúti stadion több mint 70 száza-
lékkal drágább is a Fradi vagy a Debrecen épülő
stadionjánál, ha az egy férőhelyre vetített költ-
séget tekintjük.
Elsősorban a tao-pénzeknek köszönhető,
hogy a 2013-as évet 1,7 milliárd forintos
nyereséggel zárta az alapítvány által tulaj-
donolt Puskás Futball Klub Kft., mint arról az
Index beszámolt. A tao-s pénzek már lehívott
részén felül 850 millió forint érkezett a
 121/384

csapatot szponzoráló cégektől. Jelentős támog-

ató a Mol, az OTP, a Közgép, a CBA, a Hír TV, az
FHB, a Trigránit és a Mészáros és Mészáros Kft.
Mészáros Lőrinccel készült interjúm szerint
az alapítványnál már korábban úgy számoltak,
hogy a stadion felépítéséhez 2,7 milliárd forint
folyik be hozzájuk tao-pénz formájában, az
építkezéshez pedig további 810 millió forintos
önrészt szednek majd össze. (Hozzávetőlegesen
ugyanezt a becslést közölte korábban egy
másik sajtóértesülés is.) Szerettem volna
megtudni a beruházás pontos terveit,
számadatait, de kérdéseimre nem kaptam
választ. Az adókedvezmények felhasználása
miatt lényegében közpénzek, adóbevételek
hasznosításáról van szó, ami számviteli szem-
pontból is a közvetlen költségvetési támog-
atások közé sorolódik. Ennek ellenére Szöllősy
György, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia
szóvivője hangsúlyozta: itt magánpénzek fel-
használásáról van szó, vagyis a
 122/384

nyilvánosságnak, a sajtónak nem osztanak

lapot az adatok megismeréséhez.
Hogy milyen bevételekre számíthat a
jövőben az alapítvány, azt interjúmban így
összegezte Mészáros Lőrinc:
„Ugye a mi koncepciónkban, az én koncep-
ciómban az is benne van, hogy ezek a létesít-
mények, ha elkészülnek, azért bizonyos részét
lehet használni, ugye bérbe adni, pl a center-
pályát majd nemzetközi felkészülésekre, a
kormány, ugye az UEFA mindent meghatároz,
hogy mennyi egy játékosnak.
(…) Én a fő profitot majd ott látnám, hogy
olyan szerződéseink vannak a gyerekekkel, a
klubokkal, mondjuk a Videotonnal is, hogyha
kap egy Videotonon kívül egy profi szerződést,
márpedig ugye arra minden esélyünk megvan,
az ott keletkezett vételár 90 százaléka a Puskás
akadémiát illeti. És 10 százalék, mivel nem ő
nevelte fel a gyereket ugye. Én vagyok a nevelő
egyesület, de azért jogászaink ezt jól kidol-
gozták, hogy mi alapján tudunk majd mi
 123/384

profitálni a gyerekekből. Ugye öt éve, 2006-ban

indult el az akadémiai képzés, azért egy rend-
szer felépítése… Ön is ugye ebbe a mai világban
tudja, hogy nem úgy van, hogy na, ma cset-
tintek, és holnap nálam vannak a legjobb
játékosok a világon. Ez egy folyamatos
építkezésre alapuló ügy, ami nem rövid távú,
tehát ezt is elismerem, ez nem egy rövid távú
befektetés, de azt gondolom, pl. a Gyurcsó
Ádám vagy a Szolnoki Roland kezdő a
Videotonba, ők a Puskás akadémiáról mentek
már ki, tehát ők már a mi gyerekeink, tehát ha
ők már kapnak egy jó szerződést, mondjuk, 1
millió euróért elviszik, akkor 900 ezer euró a
Puskás akadémiát illeti.
(…) Ez a motor, ez a fenntarthatóság, hogy
nekünk ugye jól kell csinálni az utánpótlást, az
hogy mindenki azt mondja, hogy igen, ebbe ér-
demes beletenni. Nem azt mondom, hogy
egyszerű, mert higgye el, nekünk se egyszerű
az életünk, azért összekapargatni minden
évben azt a támogatást, meg azt a lehetőséget,
 124/384

hogy működtetni tudjuk az akadémiát,

egyelőre megoldjuk. És sajnos, bár egyre ne-
hezebben, bárcsak egyre könnyebben menne,
egyre nehezebben tudjuk megoldani, hiába van
a Fidesz kormányon. Attól nekünk sajnos a gaz-
dasági helyzet azért nehéz, tehát minket tá-
mogat a Demján és mindenki, nehezebben szer-
et támogatni, illetve hát kevesebbet szeret
adni, mert hát ők is mindig azt mondják ugye,
rossz a világ, akkor a kultúrát, sportot ugye tá-
mogattam idáig 10 milliárddal, akkor most csak
nyolccal támogatom. De azért vannak új
szereplők, új támogatók, meg hát mi is
próbálunk ugye a tao-val és ugye a társasági
adóval, bevallom azért.”
Építkezés rohamtempóban

A stadion hét és fél méter magas, amit az

építészek ellenjavallatára tettek a házak közé.
A szakemberek szerint pár száz méterrel
följebb kellett volna tenni az építkezést, ahol
már nincs a hagyományos, földszintes épületek
közelében a Fő utcán. A helyi építési szabály-
oknak a jelenlegi hely nem felelt meg. Nem
tudhatták, hogy a tervek már készen vannak,
rajta az UEFA-pecséttel.
Egyiküket az akkor még „centerpálya”
néven kommunikált stadion terveivel kapcsol-
atban kerestem fel fogadóóráján, ő pedig bepil-
lantást engedett a tervrajzba. Ekkor láttam
meg a nyilvánosság számára még ismeretlen
grandiózus tervet. Az ügy folytatását jóval
később tudtam meg.
Távozásom után Mészáros leteremtette a
gyanútlan építészt. Utólag arról értesültem,
hogy az elköszönt munkahelyétől, és egyes
 126/384

hírek szerint igencsak megviselték a

következmények.
S hogy miért kellett erőltetni, hogy ott
épüljön, ahol nem épülhetett volna a stadion?
Arra csak a következő években kapunk választ,
a megvalósuló további fejlesztésekből.
A stadionépítkezéshez első lépésben 2012
áprilisában elbontották a meglévő pályákat:
felszedték a Magyarországon egyedülálló, a
FIFA által kétcsillagos kategóriába sorolt füvet,
és elszállították a százmillió feletti értéket
képviselő, és egyébként az akadémia ber-
uházásával megvalósult tesztpályát is. Mint
korábban említettük, 2013-ban a Mészáros és
Mészáros Kft.-t bízta meg Mészáros Lőrinc a
kivitelezéssel egymilliárd forint erejéig. Ro-
hamtempóban zajlanak a kivitelezési munkála-
tok: kis híján kész az ácsmunka, a betonok fölé
magasodó faszerkezet. Így akár már húsvét
előtt elkészülhet a közel négymilliárdos ber-
uházás a Puskás akadémia mellett. Több for-
rásunk is arról számolt be, hogy 2013-ban, az
 127/384

október 23-ai nemzeti ünnepen, valamint

november 1-jén, mindenszentekkor is dolgoz-
tak a munkások a felcsúti stadionépítésen, és
2013 márciusában, a szakadó hóesésben is
épült.
Építtetői tábla kezdetben nem volt a
helyszínen a felelősök megnevezésével, a sűrűn
mozgó munkagépek közt csak egyetlen felir-
atot találtunk: Mészáros és Mészáros Kft. Ez
jelzi csak, hogy ki lehet a kivitelező. Amikor
hiányoltuk az építtető, felelős kivitelező nevét
tartalmazó táblát, megpróbáltak elzavarni a
helyszínről, mondván: nem kell nekünk
mindent tudnunk.
A helyszíni bejáráson azt tapasztaltuk, hogy
az építkezésen vélhetően nem tartják be a
biztonsági előírásokat. A csaknem hét méter
mély építési gödröt hetekig csak egyetlen, fel-
nőtt ember mellmagasságában elhelyezett
zsinór választotta el az utcától egy jelentős sza-
kaszon. A közúton gyanútlanul közeledő
 128/384

járókelő számára pedig semmi sem jelezte,

hogy itt építkezés folyik.
Az akadémia helyszínen tartózkodó bizton-
sági őre kérdésünkre azt mondta, hogy szerinte
a szülők felelőssége, ha mondjuk, egy gyerek
véletlenül beesik a gödörbe. A másik őr csak
hozta a szokásos formát: gesztikulált, fenye-
getőzött trágár szavakkal, és egy farkaskutyáv-
al próbált elkergetni.
A Puskás akadémia őrzője, az Eurovéd Kft.
Ők védték a stadionépítés mögötti közutat Ba-
jnai Gordon elől, amikor tavaly meglátogatta a
falut. De a rendőrségi járőrkocsi látogatása sem
ritka. Mészáros is gyakran jön, vagy Orbánnal,
vagy egyedül, volt, hogy éjjel kettőkor lepte
meg az őröket. Orbán, amikor a síelésből
megérkeztek, még le sem szedték a léceket a
kocsiról, már rohant be a stadiont megnézni.
A tetőfedők hóban is dolgoztak, megfeszített
tempóban. Csúszik a stadionépítés, azért kell
sietni, mert 2014 áprilisában már Suzuki-
 129/384

kupának kell ott lenni. Január végén megvolt a

stadion északi szárnyának műszaki átadása.
Az építkezés mára a végéhez közeledik, s az
épület inkább hasonlít egy gigantikus tem-
plomra, zarándokhelyre most, mint egy stadi-
onra. Belül járva pedig sok kényszermegoldás
látszik a hely adottságai miatt: az irodák ablaka
a focipályával van egy szinten. A csipkésre
formált betonelemek között van egy megle-
petés ablak: Orbán háza felé néz.

Hagyományosan az építőipar az egyik

legfeketébb terület a mai gazdaságban,
ahonnan a legtöbb pénzt lehet kivenni és
ahol a legnagyobb a közösség kára a
feketemunka révén. Az iparág a válság
óta sanyarú állapotban van, a stadi-
onépítések pedig javítják a mutatókat.
Továbbá erősítik a hűséget az adófizetők
pénzén kistafírozott vállalkozók
esetében.
 130/384

Közben a futball kapcsán folyamatosan

buknak ki a már az állampolgárok in-
gerküszöbét nehezen elérő ügyek a bará-
tokról, akik haszonélvezői ennek és mil-
liárdokat nyernek közbeszerzésen, s ne-
héz nem azt hinni, hogy jelentős részét
„ügyesen” könyvelik, hogy ugyanazok a
beszállítók szerepelnek az ország vala-
mennyi pontján, hogy eladnak mecc-
seket, hogy focistákat zsebbe fizetnek,
hogy az egész magyar szánalmas foci
keresztmetszetében a korrupció látszik.
A szurkolótábor rémes szereplésében
pedig – mint amilyen a romániai volt,
ahol remek honfitársaink óvodásokat is
fenyegettek – rasszizmus, nacionalizmus,
vandalizmus.
Az amszterdami 1:8-as vereséget Or-
bán lerázta magáról. Hecckampány indult
azonban a már megunt régi „oligarcha”
támogató és MLSZ-elnök, Csányi Sándor
ellen. Elvitette vele a balhét. És Csányi a
 131/384

jelek szerint elvitte. Napokig ő szerepelt a

nyilvánosság előtt, így a mindennél be-
szédesebb bukta nem Orbán arcára égett.
Orbán nem állt ki, hogy nagyon sajnáljuk,
szégyelljük és elnézést kérünk az adófiz-
etőktől a szánalmas szereplésért és azért,
hogy a szegényedő országban továbbra is
a fociba toltuk a pénzüket.

A stadionépítéssel a falu elvesztette a gyerekek

társadalmi életének egy fontos színterét – oda
jártak ki focizni, ott tanultak meg bringázni. Az
érte kapott 150 millió forintból 2014 januárjára
megépült a faluház. Magánorvosi rendelőkkel,
konditeremmel. A kivitelező székesfehérvári
cég, egy kis építőipari vállalkozás, már tavaly
megjelent a Puskás akadémia támogatói között,
és tulajdonos-vezetője neve szerepel a stadi-
onépítés tájékoztató tábláján mint felelős.
Takaros kis, kétszintes épület az új faluház,
tipp-topp minden. Éjszaka fordulok meg itt, és
a kivilágított új épületnél feltűnik, hogy valami
 132/384

villog az épület oldalában. Közelebb megyek.

Üdvözli a Duna Takarékbank – ez áll a
faluházban lévő pénzkiadó automatán. Mit tesz
isten, Garancsi bankja üdvözöl. Itt is vissza-
köszön a Videoton tulajdonosa, a stadionépítés
hitelezője, a turistaház-építési projekt
kormánybiztosa.
A faluház mögött kicsi, szürke beton fo-
cipálya árválkodik – idejöhet játszani az a
gyerek, akinek van kedve hozzá.
Néhányan pedig nem lesznek meglepve, ha a
Kúria épülete, ahol eddig a rendelőintézet volt,
majdan az alapítvány tulajdonába kerül. Az
alapítvány vonzódik a múlt századi grandiózus
építményekhez. A közelmúltban kapta meg az
engedélyt a Habsburg-kastély fennmaradt
homlokzata mögötti fák kiirtására. Tervben
van ugyanis – miként arról már írtam –, hogy
visszaépítik a háborúban lebombázott
Habsburg-kastélyt az arborétum területén. Már
az sem volt világos sokaknak, hogy mit keres az
 133/384

arborétum az alapítvány kezelői

portfóliójában…
Épülhet a felcsúti vasút

Megkapta a felcsúti vasút létesítési engedélyét

a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól a Felcsúti
Utánpótlás Neveléséért Alapítvány 2012 ok-
tóberében. A bicskei állomáshoz tartozó HM-
vágányról induló pálya a felcsúti Puskás Ferenc
Labdarúgó Akadémiát köti össze az alcsút-
dobozi arborétummal. Hiába támadta meg a
vasúti pálya rekonstrukcióját néhány helyben
lakó, akinek a házától karnyújtásnyira fut majd
a vonal. A tervről csak a sajtóból értesültek, a
fellebbezéshez szükséges közel kétmillió forin-
tos eljárási díjat pedig nem tudják megfizetni a
hatóságnak. (A fellebbezés díját úgy szabták
meg, hogy a fele az útügyi hatósági eljárás
díjának.) Az érintettek a költségmentességet
nem kapták meg, a döntés ellen közigazgatási
úton további fellebbezésnek helye nincs. A
tervezett nosztalgiavasút nem állandó menet-
rend alapján közlekedne, forgalma
 135/384

rendezvényekhez, különböző eseményekhez

kapcsolódna. A motorvonat tankolása a felcsúti
állomáson történik majd mobil üzeman-
yagtöltő gépkocsiról – áll az engedélyezési
dokumentációban.
A korábban a MÁV Zrt. tulajdonában lévő
pályaszakaszt a hozzá tartozó épületekkel a
Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány és
Mészáros Lőrinc vásárolta meg 2009-ben. A
felcsúti állomás épületét felújították, fogadóvá
alakították. A még meglévő pályaelemek
bontása után megépített hat kilométeres sza-
kaszon közlekedik majd a vonat. A százméteres
szerelvény a felcsúti színből áll ki, majd a Felc-
sút Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia ál-
lomásra hajt. Az utasok szállítása innen – még
egy felcsúti megállóval – az alcsúti arborétum-
hoz történik, amit a focialapítvány működtet
egy ideje, s a szomszédságában van a szintén a
focialapítvány által létesített háromcsillagos
Sport Hotel. De akár Mészáros Lőrinc Pizza
pubjában is ehetnek-ihatnak a
 136/384

stadionrendezvényekről vasúttal Alcsút-

dobozra látogatók.
„Ha sokat akadékoskodnak, helyreállítjuk az
eredeti állapotot, és lezárjuk az utcájukat” –
ezt mondta az egyik helyi lakos állítása szerint
az okvetetlenkedőknek az alapítvány műszaki
igazgatója, a vasúti rekonstrukció illetékese. Ő
Mészáros László, aki egyben Felcsút alpol-
gármestere is. Ez a lakos azonban nem hagyta
ennyiben a dolgot. A falu körjegyzőjéhez
fordult, akitől írásban azt tudakolta: „Ha fen-
náll egy érdekellentét a lakóközösség egy
része, illetve egy magánalapítvány érdekei
között, az ez ügyben illetékes személyek
lehetnek-e mindkét fél döntéshozói?” E kettős
szereposztás azonban nemcsak az alpol-
gármesternél áll fenn, hanem Mészáros
Lőrincnél is, aki egyszerre polgármestere Felc-
sútnak és elnöke a Puskás Ferenc Labdarúgó
Akadémiának.
Petrin László korábbi körjegyző alaptalan-
nak nevezte az aggodalmakat, mivel az szerinte
 137/384

nem önkormányzati ügy. Ő egyébként azóta a

Mészáros Lőrinc által megszerzett újabb építői-
pari céghez, a R-Kord Kft.-hez távozott ügyvez-
etőnek. Magánberuházásról lévén szó,
közmeghallgatás ezúttal sem volt az 1800 lelket
számláló településen, miként a 3500 fős stadion
építésének megkezdése előtt sem.
A kormány 2013 októberében felhívta a Min-
iszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy a
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség útján tegye
kiemelt projektté a felcsúti vasútfejlesztést,
„600 millió forint elszámolható közkiadási
keretösszeggel”.
Az erről szóló határozat a Magyar
Közlönyben jelent meg. A beruházás a Közép-
dunántúli Operatív Program része, a Kiemelt és
integrált vonzerő-, termék- és infrastruktúra-
fejlesztések támogatása című konstrukció
keretében.
Tovább bővül

Míg épül a stadion, az akadémia tovább

terjeszkedik. Vagyona gyorsuló ütemben nő az
alapítvány vásárlásainak köszönhetően. Az in-
tézmény olyan földeket vásárolt meg, amiket
korábban a tulajdonosoktól 50 évre használat-
ba kapott, és amiken a stadion és az azt övező
sportpályák földterületei fekszenek. Az
összesen közel hathektárnyi területből másfél
a felcsúti önkormányzaté volt, ezért 150 millió
forintot fizetett ki az alapítvány. Itt működött
korábban a település sporttelepe. (Az ere-
detileg a Felcsút SE amatőr játékosainak és a
falu gyerekeinek futballozási lehetőséget
nyújtó önkormányzati telken a helyi egyesület,
a Felcsút SE használati joga 2050-ig
fennmarad.)
A fociakadémia elővásárlási joggal
rendelkezett a területre, amelyet évek óta fe-
jleszt és használ. Az eladásról a fideszes
 139/384

többségű helyi képviselő-testület 2012. április

5-én, rendkívüli ülésén döntött. Mészáros
azonban 2012 májusában adott interjújában
kifejezett kérdésünkre sem említette a föld-
vásárlásokat. Alapítványi elnökként és pol-
gármesterként is hallgatott azokról az ügy-
letekről, amelyekhez mindkét státusában köze
volt. Akkor azt kérdeztük tőle, mi lesz a mil-
liárdos beruházással megnövelt értékű földek
jogi státusa a használati jog lejárta, ötven év
után, és nem lenne-e egyszerűbb, ha az
alapítvány tulajdonossá válna. „Ez is lehet ma-
jd egy megoldás” – mondta május elején
Mészáros, miközben a helyi testület az eladás-
ról egy hónappal korábban, rendkívüli ülésén
döntött.
Szintén májusban további olyan 2,2 hektár
került az alapítvány saját tulajdonába, ami
korábban legelő volt. Ezeket már évek óta fo-
cipályaként használták, mivel a tulajdonos
korábban, 2006-ban, 50 évre az alapítvány
használatába adta. A tulajdonos Flier János
 140/384

testvére, Tamás volt – ez a család a tíz évre

titkosított állami földbérletpályázat felcsúti
első helyezettje.
Februárban pedig a szakiskola építéséhez
vásárolt fel az alapítvány három ingatlant. A
kivett sporttelep övezeti besorolása „külön-
leges sportterület” lett.
A földeken jelentős beruházások zajlanak,
szakiskola és futballstadion épül.
A földhivatali adatokból nem derül ki, hogy
mennyit fizetett az alapítvány Flier földjéért.
Miként az sem, hogy mennyit költött a további
két hektár megszerzésére, s azt kiktől szerezte
meg. A dokumentumokból ugyanis csak az
látható, hogy 2012 májusára összesen hat hek-
tárra növekedett az alapítvány birtokában lévő
staadion és focipályák földterületének
nagysága. Az eddig megszerzett ingatlanokat –
az önkormányzattól, a Flier családtól
megvásárolt földekkel együtt – egy helyrajzi
szám alatt összevonták, a tulajdoni lapjukról
pedig ezzel a lépéssel eltűnt a múltjuk. Ha
 141/384

azonban az önkormányzatnak a másfél hek-

táros sporttelepéért kifizetett 150 millió forin-
tos vételárat vesszük alapul, akkor akár 600
millió forintot is költhetett az alapítvány a hat
hektár megvásárlására.
A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia
további expanzióra készül: a tervezett fe-
jlesztések mezőgazdasági terület más célú
hasznosításával, a termőföld termelés alóli
kivonásával valósíthatóak meg. Ezt a felcsúti
önkormányzat decemberben közétett terüle-
trendezési tervéből tudjuk.
Lévai Anikó háza alatt tavaly összevont
hathektáros szántója például a tervben rekreá-
ciós területként szerepel. Ez azt a korábbi
feltételezést erősíti meg, hogy a tervben ma
már nyíltan megnevezett szállodaépítés nem
kizárt, hogy éppen a szántó fölött elhelyezkedő
négy házzal lehet összefüggésben, melyek az
Orbán család, illetve Mészáros Lőrinc tulaj-
donában vannak. De erről egy másik fejezetben
részletesebben szólunk.
 142/384

Ha Orbán megnyeri a 2014-es választást,

akkor jó eséllyel kiírnak egy országos
sportszálloda-pályázatot, amin nyernek. Majd a
pályázaton nyertes focialapítványnak jó áron
eladják a stadion mellett fekvő házaikat az
építkezés céljára. Ezt jósolja több helyi forrá-
som, akinek van némi rálátása az alapítvány
működésére, Orbán gondolkodásmódjára.

Az expanziónak ökológiai hatása is van,

melynek kapcsán az Országos Területren-
dezési Tervet is módosítani kell.
„A sportlétesítmények bővítése a
hatályos tervben biztosított fejlesztési
területen kívül további területeket ig-
ényel, ami a rendezési terv módosítását
tette szükségessé” – írja a területren-
dezési terv. „A tervmódosítás (…) magán-
területhez tartozó mezőgazdasági terü-
leten jelöli ki a labdarúgó akadémia
bővítéséhez (fedett sportcsarnok, újabb
sportpályák, parkolók és szálloda)
 143/384

szükséges beépítésre szánt különleges

sportterületet. A területre vonatkozó ter-
vmódosítás tartalma tehát az ökológiai
hálózat érintettsége miatt nincs összhang-
ban a hatályos területrendezési tervekkel
– folytatódik a területrendezési tervben.
A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazg-
atóságának, mint a természetvédelmi ter-
ületek kezelőjének munkatársával
folytatott munkaközi egyeztetés alapján
a következő megállapításra jutottak. Az
Országos Területrendezési Terv felülvizs-
gálata eredményeként a terület ökológiai
hálózathoz tartozó területek kijelölése a
településrendezési terv alapján történő
pontosítás eredményeként módosulhat.”

„A háromezer-ötszáz főt befogadó stadionra

szüksége van-e a kistelepülésnek, az a kérdés.
Meg kellett volna a falut szondázni erről, a
bűnözési hullám meccsenként elérheti a falut,
a több ezer ember jelenléte a közlekedést
 144/384

akadályozhatja. Lassan már az udvarukra sem

tudnak kimenni az emberek” – mondta egy fo-
ciszerető, helyi lakos, aki hangsúlyozza, hogy
szereti ugyan a focit, de azért mindennek van
határa. A másik helyben élő szerint kötelező
lett volna közmeghallgatást tartani egy ilyen
horderejű kérdésben, mint a földszintes házak
közé építendő, több emelet magas stadion.
Ehelyett a falu megkérdezése nélkül álltak neki
a gigantikus építkezésnek.
Az új területrendezési tervben pedig már a
stadionra engedélyezett magasság két-
szereséről, 15 méteres épületmagasságról írnak
a létesítendő szálloda kapcsán.
Miközben rohamtempóban zajlanak a ber-
uházások, a helyiek közül sokan egyre kevésbé
érzik otthon magukat Felcsúton. „A mi kis
falunkat teljesen tönkretette Orbán, pedig ré-
gen azt mondta, hogy a falusias környezetet
meg kell őrizni. Ennyi ház még nem volt eladó
Felcsúton. De hát ide a tűzfészekbe nem
akarnak jönni. Ha megkérdezik, hova valósiak
 145/384

vagyunk, már azt mondjuk, hogy Bicske

környékére, mert azt hiszik különben, hogy
Felcsúton mindenkinek kolbászból van a ker-
ítése” – mondja egyikük.
FELCSÚTI HÁZAK ÉS STADION

Üzletileg is ki akarják hozni?

„Ha üzletileg is ki akarjuk hozni az egyébként

nonprofit alapítványból a létesítményekben re-
jlő lehetőségeket, még sokat kell dolgoznunk”
– mondta Orbán Viktor 2012-ben.
Már akkor gyanítani lehetett, hogy Felcsút
fontos szerepet kap a miniszterelnök ter-
veiben, amikor 2010-ben, a választások előtt
magához rendelte pártja képviselőjelöltjeit. Ép-
pen ide, saját parasztházába, ahol a helyhez
illően, házias tojásrántottával várta az arra ér-
demeseket: itt dőlt el véglegesen, ki lesz a
kétharmad képviselője. Aki nem volt invitálva,
tudhatta, kimarad a parlamentből.
Ez az impozáns parasztház nem csak afféle
egyszerű díszlet: sokkal inkább az origója
mindannak, ami Felcsúton történt 2010 óta.
 147/384

Orbán Viktor szeptemberben megvette a

jelenlegivel szomszédos öreg házat is Felc-
súton. Én a helyiektől úgy tudtam, a vételár 18
millió forint volt, Orbán Viktor a cikk
megjelenése után azt nyilatkozta az origónak,
hogy csak 11 millióért vette meg, és hogy
családi célra történt a vásárlás.
Azon a nyáron 15 milliós ajánlatot is kapott
a korábbi tulajdonos, Laci bácsi, aki a jelek
szerint ezt nem fogadta el, mondván, az már
oda van ígérve. A miniszterelnök tulajdonjog-
bejegyzési kérelmét 2013. szeptember 17-én
nyújtották be a Bicskei Járási Földhivatalhoz.
A 2079 négyzetméternyi, „kivett lakóház,
udvar” besorolású ingatlan jobb oldali szom-
szédja az édesapa, Orbán Győző háza, aki ezt
2010 nyarán vásárolta. Ehhez az öreg házhoz
hozzá sem nyúlt az elmúlt három évben. Orbán
Viktor új házának bal oldali szomszédja a fe-
lesége ingatlana, amit még az első Orbán-
kormány idején vett. Az akkori házat lebontot-
ták, újat építettek rá. Ehhez Lévai Anikó a
 148/384

szüleitől kapott kétmillió 439 ezer forint kölc-

sönt, továbbá felvett ötmillió forint
svájcifrank-alapú hitelt, amit még a ked-
vezményes végtörlesztés bevezetése előtt egy
összegben visszafizettek.
A vásárlással kapcsolatban Orbán Viktor a
következőket üzente a Miniszterelnökségen
keresztül: „A szomszédom, Lugosi Laci bácsi, a
gyerekeihez költözött. Felajánlotta nekem a
házát megvételre, én pedig örömmel
megvásároltam, a családomnak szüksége van
rá. Magáncélra fogjuk használni.”
A három ingatlantól karnyújtásnyira épül
2,8 milliárd forintos tao-támogatással a felcsúti
stadion. Ezen még azok is csodálkoznak, akik
tisztában vannak a magyar kormányfő fo-
ciimádatával, hiszen felcsúti házára szinte
„rátapad” a stadionmonstrum. Az pedig túlzás,
hogy Orbán Viktor a saját ablakából szeretné
nézni a meccseket – a stadion zárt betonren-
getegébe egyetlen ablakukból sem lehet
belátni.
 149/384

A talányra azonban feloldást adhat Orbán

Viktor egy korábbi nyilatkozata. A miniszterel-
nök kevesellte a Puskás Ferenc Labdarúgó
Akadémia Sport hotelének befogadóképess-
égét, hiszen az önmagában nem képes meg-
felelni a megnövekedett igényeknek. (A szóban
forgó wellness szálloda a Felcsúti Utánpótlás
Neveléséért Alapítvány kezelésébe vett alcsúti
arborétum mellett található. A stadiont és az
arborétumot az újra indított felcsúti vasút köti
majd össze.)
A miniszterelnök nyilatkozatában azt
mondta, hogy – idézzük – „egy kis háromcsilla-
gos panziónk már van, most éppen a Békésc-
saba készül nálunk, de valahol itt, a pályák
végén, ahol a természet kezdődik, kellene egy
komolyabb szállodát is építenünk, hogy a leg-
nagyobb klubok is el tudjanak jönni, és
edzőtáborként használni a Puskás akadémiát.
Ha üzletileg is ki akarjuk hozni az egyébként
nonprofit alapítványból a létesítményekben re-
jlő lehetőségeket, még sokat kell dolgoznunk.
 150/384

De már közel vagyunk ahhoz, hogy büszkék le-

hessünk arra, amit létrehoztunk.”
Ezt 2012 júliusában nyilatkozta az akadémia
honlapjának a Futball a mi játékunk címmel
közölt „évértékelő” interjúban. Nos, egy komo-
lyabb szálloda kialakításához megvan a kellő
terület. A miniszterelnök felesége már koráb-
ban, több lépcsőben megszerezte a ház alatt
lévő apró nádasokat-szántókat, s 2013 júni-
usában két, háromhektáros területben
egyesítette azokat. Ezeken tehát, „valahol itt, a
pályák végén, ahol a természet kezdődik”,
megépíthető a hotel, ha Orbánékat akár az
utánpótlás neveléséért létrehozott alapítvány,
akár valaki más kivásárolná. Ezúttal is kiiktath-
atóak lennének a szabad piaci értékesítés
gyötrelmei, áralkujai, ezúttal is párnázott
körülmények között kelnének el a családi
vagyontárgyak, miként a Haris közi lakással, a
sárazsadányi földekkel történt – előbbit áron
felül Kékessy Dezső veje, utóbbit ismeretlen
áron maga Kékessy, Lévai egykori üzlettársa,
 151/384

egyébként az első Orbán-kormány párizsi

nagykövete vette meg.
Orbán Viktor új háza tehát Felcsúton éppen
a felesége és az édesapja ingatlana között van,
így a húsvétra felépülő stadion mellett összeáll
egy három házból álló, 7000 négyzetméteres
családiingatlan-szendvics is. Alattuk pedig ott
fekszik Lévai Anikó hathektárnyi földje. Mint
már említettük, a mezőgazdasági terület az
önkormányzat decemberi rendezési tervében
már rekreációs területként szerepel.
Egy komolyabb fejlesztéshez tehát már
megvan a hely. De vannak, akik az események
ilyen alakulását összekapcsolják azzal, hogy Or-
bán Győző ingatlanforgalmazó cége 2011-ben
megvette József főherceg egykori majorságát
Alcsútdobozon, 13 hektáron, öt műemléki épü-
lettel. A helyiek ezt valójában Orbán és Lévai
ingatlanjának vélik, akik gyakran megfordultak
az építkezésen. Az épületekkel kapcsolatban
Mészáros Lőrinc polgármester korábban azt
nyilatkozta, hogy ott nem folyik semmilyen
 152/384

építkezés, legfeljebb állagmegóvás. Valójában

teljesen felújítják és kibővítik az épületeket,
mint arról a következő fejezetben részletesen
írunk. Az építkezés azt sugallja, hogy az Orbán
család esetleg ide teszi majd át a székhelyét
Felcsútról, az épületegyüttes egyik szárnyába.
Ezt kevésbé valószínűsíti azonban, hogy az
egykori major egyik épületében kifejezetten
közösségi célú szolgáltatás terve
körvonalazódik.
Felcsúti ingatlankeringő

Vadászház épül az alcsúti arborétum mellett

lévő kastélykertben – legalábbis az ott dolgozó
tucatnyi munkás ezt mondta nekem 2013 késő
őszén. Az arborétumot a Felcsúti Utánpótlás
Neveléséért Alapítvány vette üzemeltetésbe
több éve. A dolgozók ugyanakkor azt nem vol-
tak hajlandók elárulni, hogy kinek építik a
„vadászházat”, ami azóta már el is készült,
előtte az utcát is frissen leaszfaltozták tavaly
decemberre.
Néhány helyrajzi szám és térképrajz segít-
ségével azonban azonosítható, hogy két ingat-
lanra építkeztek hihetetlen tempóban: az
egyiket Mészáros Lőrinc, a másikat pedig fe-
lesége vásárolta meg 2013 tavaszán. Összesen
3000 négyzetméternyi területről van szó,
amelynek nagyobbik fele 1998-ig az alcsúti
Egyetértés Mezőgazdasági Szövetkezeté volt.
 154/384

A helyiek azt feltételezik, hogy a felcsúti

polgármester a magas rangú vendégeit
szeretné a jövőben itt fogadni. Ez azért is
valószínűsíthető, mert Mészáros Lőrinc nemré-
giben új kiállító teremmel bővíttette felcsúti
házukat – újabban a csendéleteket festő
Mészárosné, aki az óvodában dolgozott,
művészként szerepel a falu nyilvánossága előtt
–, így aztán aligha várható, hogy onnan
kiköltöznek. De Alcsúton ugyancsak 2012-ben,
fönt a hegyen egy másik házat is vett a szem-
ben lévő termőföldekkel, a közelében több
tízhektárnyi erdőt s még ki tudja összeszám-
lálni, hányféle birtokot.
A Mészáros család házvásárlási szenvedélye
csitíthatatlan és folyamatos a polgármester
előző karácsonykor, 2012 decemberében lett a
negyedik ház tulajdonosa az épülő Felcsúti
„Aranycsapat” Labdarúgó Stadion melletti
Rákóczi utcában. Szomszédjai: Lévai Anikó, Or-
bán Viktor és Orbán Győző. A sorban az utolsó
ház lett a 88. leggazdagabb magyaré. De
 155/384

Mészárosék nem csak vadászházban gon-

dolkodnak. 2013 júniusában újabb két felcsúti
ingatlant vettek – ezúttal a Mészáros és fe-
lesége tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros
Kft. volt a vásárlója a közel négy hektáron el-
terülő, Felcsút, Szári úti ingatlanoknak. A
telken fogadóépület is van, a főpülettel együtt
több mint ezer négyzetméteres. A Felcsút vil-
lanegyedének számító főúri méretű, közel
húszezer négyzetméteres területen finom
ízléssel és magas szakmai tudással megépített
700 négyzetméteres házat a helyiek egyszerűen
csak modern „kastélynak” nevezik. Legalábbis
azok a szerencsések, akik egyáltalán látták már
a szári víz melletti völgyben rejtőzködő, 20.
század végi kúriát. Erre a cége 200 milliós hitelt
vett fel az FHB-tól, és megvette a szomszédos
telket is, ahol lovas karámok vannak.
A terület vételáráról nincs információnk.
Egy korábban törölt jelzáloghitel 259,6 millió
forint volt ezen az ingatlanon. A mellette lévő
17 420 négyzetméteres kivett udvart is
 156/384

ugyanazon a napon vásárolta meg a Mészáros

és Mészáros Kft. Ez szintén az alcsúti
Egyetértés Mezőgazdasági Szövetkezeté volt
egykoron.
Nem bír magával a Lőrinc – így azok, akik
valamit látnak abból, amit szakmányban
fölvásárol. A mendemondához tartozik az is,
hogy Mészáros Lőrinc új kocsija golyóálló – a
valóság az, hogy a 35-40 millió forint körüli
áron beszerezhető Mercedes G terepjáró gép-
kocsi állt decemberi ott jártunkkor új
vadászháza udvarán, és a kemence körül
pepecselt a polgármester. Nagyot nézett, ki
merészel bejönni a frissen aszfaltozott
zsákutca végébe, de mert barátaimmal
továbbhajtottunk, nem volt konfliktus, mivel
nem az én autómmal voltunk, az ő kocsijuk
pedig semmit sem mondott a környék
hatalmasságának.
Miként egy hotelnél nem áll meg az után-
pótlás nevelésére fölesküdött alapítvány, és
előkészíti az új szálloda építését, úgy
 157/384

terjeszkedik tovább a vendéglátásra szakosod-

ott helyek tekintetében Mészáros. Nem elég az
étterem, a vadászház, azt rebesgetik, hogy a jó
ideje zárva tartó alcsúti Híd söröző, pizzéria a
Béke téren szintén az övé lehet. Felhívtam a tu-
lajdonost, hogy elkelt-e. „El, el” – mondta
határozottan. Ám amikor az iránt érdeklődtem,
hogy ki vette meg, és konkrétan megneveztem
a Mészáros és Mészáros Kft.-t, visszakérdez-
ette: „Muszáj nekem erre válaszolnom?”
AZ ORBÁN CSALÁD
GYARAPODÁSA AZ ELSŐ
ORBÁN-KORMÁNY IDEJÉN
Egy időre szakítsuk meg elbeszélésünket! A
vagyonosodással kapcsolatban bizonyos tech-
nikák ismerősek lehetnek az első Orbán-
kormány idejéből, ezért érdemes feleleveníteni
az akkor történteket. Jelen szerző Szüret című
könyvében részletesen dokumentálta az Orbán
család gyarapodását az első Orbán-kormány
idején. A főbb mozzanatok kitűnő össze-
foglalását adta Debreczeni József A politika fer-
tője című, a Mozgó Világ 2011. novemberi
számában megjelent tanulmányában, amelyben
részletes hivatkozások is találhatóak. Most
ebből idézünk a szerző hozzájárulásával.
Amennyiben az olvasó inkább az elmúlt
néhány év történéseivel folytatná, lapozzon a
következő fejezethez!
 159/384

Orbán Viktor miniszterelnök jelentős vagyong-

yarapodáson ment keresztül 1998 és 2002
között, a hivatali évek alatt. A szűkebb család
két fő ingatlanadatát nézve: 1. az 1998-ban már
birtokolt 5,5 hektárnyi földterület négy év
múltán a tizenegy és félszeresére: 63 hektárra
növekedett; 2. a tulajdonukat képező (1994-ben
563 ezer forintért vett) belvárosi lakás helyett
kertes sváb-hegyi villát vásároltak 2002-ben (75
millióért), amelynek (több tízmilliós)
átépítéséhez azonnal hozzá is láttak. Ha a
tágabb famíliát is idevesszük, akkor konstatál-
hatjuk, hogy a miniszterelnök apjának többségi
tulajdonában lévő bányacég, a Dolomit Kft.
saját vagyona meghétszereződött (98-ról 666 mil-
lióra nőtt); a másik vállalkozás, a kizárólagosan
birtokolt Gánt-Kő Kft. nyeresége ugyanekkor a
tízszeresére emelkedett (16 millióról 167-re).
Már a családi vagyonszerzés kezdetén, a
bányaprivatizációban is szerepet kapott
közpénzből származó tőke. Simicska Lajos,
 160/384

Varga Tamás és Kövér Szilárd ugyanis azzal a

Quality Invest Rt.-vel szálltak be Orbán Győző
üzletébe, amelynek vagyonát a fideszes
székházeladásból befolyt százmilliók adták.
Simicskáék 4,75 millióért vettek részvényt a
pártelnök apjától, amit aztán 1,2 millióért – te-
hát 3,55 milliót „ajándékként” hátrahagyva –
adtak el újra neki. (Simicska: „Mindenkinek al-
kotmányos joga, hogy hülye legyen.”)
Azok a bizonyos „első milliók” tehát nem
egyenes úton, hanem az állami pénz – pártpénz –
magánpénz vargabetűjét leírva jutottak el a
családhoz. De hogyan szaporodtak a későbbiek
során? Tény, hogy Orbánék vagyona 1998 és
2002 között nőtt a sokszorosára. Az első min-
iszterelnökség éveiben. A néptől kapott
közhatalmi mandátum birtoklása idején. A
kérdés az, hogy a vagyongyarapodás a hatalom
felhasználásával, azzal visszaélve történt-e.
E kérdésre először a tokaji szőlők környékén
keressük a választ. A szóban forgó ügy 2005
tavaszán került a közfigyelem fókuszába,
 161/384

Orbán szerencséjére ismét post festa (miként a

bányaügy is): évekkel a történtek után. Amikor
ő maga már nem volt hivatalban. Az Élet és
Irodalom megdöbbentő részleteket közölt oly-
an üzleti tárgyalások jegyzőkönyveiből,
amelyeken 2000-ben és 2001-ben Orbán Viktor
miniszterelnök is részt vett. Mi több: a
jegyzőkönyvek által következetesen
taggyűlésnek nevezett összejövetelekre ne-
megyszer a kormányfői rezidencián került sor.
A Magyar Köztársaság miniszterelnöke a szöve-
gek tanúsága szerint (névleg a felesége révén)
magántulajdonos üzletemberként tárgyalt töb-
bek között állami vagyontárgyak, illetve vissza
nem térítendő állami támogatások meg-
szerzésének lehetséges módozatairól s az ezek
során követendő taktikáról.
A szóban forgó cég, a Szárhegy Dűlő – Sáraz-
sadány – Tokajhegyalja Kft. már puszta össz-
etételénél fogva tipikus képlete volt a korrup-
ciós összeférhetetlenségnek. Az Orbán háza-
spár üzletfelei ugyanis olyan állami pozíciókat
 162/384

töltöttek be – bizonyosan a kormányfő akar-

atából –, amelyek ab ovo magukban hordozták
a szolgálat-viszontszolgálat mozzanatát. A tár-
saság tagjai tudniillik – jobb esetben: a saját
pénzük, tudásuk és kapcsolataik; rosszabb eset-
ben: az Orbán jóvoltából elnyert állami tiszt-
ségek fölhasználásával – a hasznukra voltak
Orbánéknak. Előmozdították az ő anyagi gyara-
podásukat, amit a kormányfő a nekik osztott
pozíciókkal (az azokkal járó hatalommal,
presztízzsel, pénzzel) viszonzott. Vagy meg-
fordítva: ők hálálták meg az Orbán révén
elnyert pozíciókat és javakat: egyre megy.
Hogy konkrétak legyünk: Szász Attila ügyvéd
például állami cégek fb-tagjaként, továbbá ál-
lami felügyeletű cégek és intézmények jogi
képviselőjeként csak 2000–2001-ben 50 millió
körüli összeget vett föl – miközben a hátán
vitte a kft. üzleti ügyeit, különös tekintettel a
kiszemelt földterületek megszerzésére. Az
utóbbi cél számára aranyat ért, hogy a sátoral-
jaújhelyi földhivatalba – merő véletlenségből –
 163/384

Stumpf kancelláriaminiszter unokatestvérét

nevezték ki akkoriban, így aztán Szász a sáraz-
sadányi polgármesterhez intézett leveléhez
pontos helyrajzi számokkal együtt csatolhatta
azoknak az önkormányzati tulajdonban lévő
parcelláknak a listáját, amelyeket Orbán és tár-
sai kinéztek maguknak. A polgármester igen
készséges volt: Orbán (felesége) így vehette
meg 2, azaz kettő Ft/m2-ért az első zsadányi terü-
letét, amelyre aztán szőlőültetvényt
telepítenek majd – vissza nem térítendő állami
támogatásból. Ezek után nem csodálkozhatunk
azon, hogy 1988 és 2002 között Sárazsadány és
környéke jó pár tízmilliót kapott különféle
pályázatok megnyerését követően – ugyancsak
vissza nem térítendő állami támogatásként. A
kft. tagja volt még Kékessy Dezső tőkeerős üz-
letember, Orbán személyes barátja – majd
2002-től hazánk párizsi nagykövete. 2006-ban
aztán (a veje nevén) volt szíves megvásárolni
Orbánék pesti lakását. 63 millióért. A nyolc
évvel korábbi vételár (563 ezer Ft)
 164/384

száztizenkétszereséért! Végül, de nem utolsósorb-

an meg kell említenünk Madarász Lászlót, aki
az Orbán által menesztett Princz Gábor helyét
foglalhatta el a Postabank élén 1998-ban. Ezt
követően (1999. december 29-én) nyújtott a
Postabank Invest Rt. 145 millió forintos hitelt a
Szárhegy Dűlő – Sárazsadány – Tokajhegyalja
Kft.-nek: tehát a főnök (és a nagyfőnök) saját
vállalkozásának. S hogy a történet kerek legy-
en: a következő évben a Postabank cégei
részesültek 90 milliós állami támogatásban.
Ha ez az egész vircsaft nem lett volna súly-
osan összeférhetetlen, akkor nem kellett volna
titokban tartani. Márpedig titokban tartották:
a közvélemény csak 2000-ben, a HVG jóvoltából
szerzett tudomást arról, hogy a Magyar Köztár-
saság kormányfője (a felesége révén) miféle üz-
leti vállalkozásban vesz részt immáron bő két
esztendeje. Ám hogy ezt mekkora odaadással és
miféle eszközök igénybevételével tette, arra
csak öt év elteltével derült fény, az Élet és
Irodalom által prezentált taggyűlési
 165/384

jegyzőkönyvekből. Ezekből napnál világosab-

ban kiderült, hogy a magyar miniszterelnök
olyan üzleti megbeszélések aktív résztvevője
volt, amelyeken egy magántársaság tagjai azt
latolgatták, hogyan juthatnak minél
könnyebben és jutányosabban állami javakhoz.
Egyértelmű utalások estek a vállalkozásuk
számára kulcsfontosságú állami cég vezető
posztjaira kinevezett személyek
közreműködésére. A miniszterelnök – mintegy
a felvetődő igényekre válaszolva – elmondta:
óvatosnak kell lenniük (ő többes szám első
személyt használt), a szóban forgó állami javak
megszerzésére csak darabonként, és csak a
választásokat követően lesz módjuk – de akkor
igen. Kiderült az is, hogy a társaság egyik tagja,
a kormányfő nejének régi barátja – aki a zsák-
mányul kiszemelt állami cég jogi ügyeit is vitte
– személyesen dolgozott a Hegyalja-törvényen.
Eszerint tehát a parlamenti jogalkotás is ig-
azodott olykor a kormányfő üzleti vál-
lalkozásának igényeihez!
 166/384

„Ne nyerjünk annyit, amennyit kértünk, ne

mi kapjuk a legtöbbet” – szólt Orbán elhíresült
mondata, amit ő utóbb az államférfiúi mérték-
tartás megnyilvánulásaként próbált beállítani,
mintha a fenti óhaj tényleg a kérésre és nem a
kapásra: az állami támogatás – általa e szerint
befolyásolható – odaítélésére vonatkozott
volna. De mi történt valójában? Ha tetszik, a
dolgok Orbán óhaja szerint alakultak: tényleg
nem az ő cégük kapta a legnagyobb összeget.
Csak a második legnagyobbat! 2001-ben 570-en
részesültek vissza nem térítendő
szőlőtelepítési támogatásban az adófizetők
pénzéből. Ám 40 milliónál többet csupán két
vállalkozás kapott: a Royal Tokaji Borászati Kft.
44 millió 636 ezret; a Szárhegy Dűlő–Sáraz-
sadány–Tokajhegyalja Kft. pedig 41 millió 475
ezret. Sokaknak egyáltalán nem jutott a pén-
zből. Pedig Orbán a későbbi nyilatkozataival
rendre azt a látszatot keltette, mintha olyan
normatív juttatásról lett volna szó, amit igény
esetén a Magyar Köztársaság minden polgára
 167/384

megkap, majd legvégül – és persze kevesebbet

– kaphat belőle a kormányfő (neje) is. Holott az
ellenkezője történt: a kormányfő (nejének
cége) kistermelők tucatjai elől happolt el tíz-
milliókat úgy, hogy azoknak egy fillér sem
jutott. Az illusztris tagokból álló korlátolt
felelősségű (és erkölcsű) társaság – a 2001-ben
elnyert bő 41 millión fölül – további két alkal-
ommal részesült még szőlőtelepítésre és meli-
orációra fordítható ingyenes állami forrásból,
mindösszesen 64,5 millió Ft értékben.
Külön biznisz volt ezenfölül a
szőlőfelvásárlási projekt.
A miniszterelnöki pár cégének első teljes évi
bevétele az állami Tokaj Kereskedőház Rt.-től
származott 2000-ben, ami 2 703 000 forintot
tett ki. Az összeg maga nem túl érdekes, az
viszont annál inkább, hogy a tokaji állami cég –
az egyéni termelőkön túl – egyedül ettől a tár-
saságtól vett át szőlőt abban az évben. Ám még
ennél is érdekesebb a felvásárlásra fordított
pénz eredete. Azt ugyanis külön
 168/384

kormányhatározat biztosította: 1,5 milliárdos tő-

keemelést elrendelve a Tokaj Kereskedőháznál.
Az eset még nagyobb volumenben ismétlődött
meg 2001-ben – a választások előtti utolsó
szüret idején –, amikor is 2,5 milliárdos újabb ál-
lami tőkeemelés történt, egy újabb
kormányhatározatot követően. Minden idők
legnagyobb szőlőfelvásárlását bonyolította le
abban az évben a Tokaj Kereskedőház. Csak as-
zúból hatszor annyit vett át, mint bármely más
esztendőben. E célból „bevezettek egy új
felvásárlási osztályt… amivel a gyengébb
minőségű aszú megvételére is lehetőséget
teremtettek.” 2000-ben és 2001-ben a szóban
forgó állami társaságnak juttatott négymilliár-
dos összeg jóval nagyobb volt, mint a teljes magyar
borágazatnak nyújtott összes állami támogatás.
Egész pontosan annak a 63 százaléka.
Miközben Hegyalján az ország szőlőül-
tetvényeinek csupán a 6 százaléka volt talál-
ható. Ám ez a 6 százalék magába foglalta Or-
bánék szőlőjét is.
 169/384

A történet azonban még ezzel sem kerek. Az

állami tőkeemelés indokaként ugyanis „a ter-
melési biztonság megszilárdítása és a technoló-
giai fejlesztésen keresztül történő piacépítés”
szerepelt, csakhogy a Tokaj Kereskedőház
korántsem erre fordította a pénzt! A 2000-es
1,5 milliárdból 1,2 szőlőfelvásárlásra ment el az
amúgy értékesítési gondokkal küzdő vállalat-
nál, fejlesztésre az összeg töredékét költötték,
alig 300 milliót. A következő évi 2,5 milliárdból
pedig már csak 150 milliót fektettek a tech-
nológiai fejlesztésbe, a többit megint a
felvásárlás vitte el. „A négymilliárdos állami
tőkejuttatás… tehát távolról se szolgálta a cég
technikai-technológiai felzárkózását; a bor-
vidék jövője szempontjából pedig kifejezetten
káros volt… konzerválta a… korábban kialakult
termelési, felvásárlási viszonyokat… elmaradt a
borvidék kistermelőinek felkészítése az új gaz-
dasági környezethez való alkalmazkodásra, az
uniós tagságra.”
 170/384

Ám a milliárdos állami források

eltékozlásának okaként korántsem csak a
felelőtlenség játszott szerepet. Tudnunk kell
azt is, hogy Orbán kancelláriaminiszterének ig-
en kiterjedt és népes famíliája is e vidéken
lakik és gazdálkodik. A számok magukért be-
szélnek: a Fidesz kormányra kerülését megel-
őző évben a Stumpf család tagjai még ötmilliót
se kaptak a Tokaj Kereskedőház által
felvásárolt szőlőjükért. 2000-ben viszont – mi-
után a kormány másfél milliárdot pumpált a
cégbe – már 17,7 millió ütötte a markukat. Egy
évre rá pedig – az újabb, immár 2,5 milliárdos
tőkeemelés nyomán – 30,6 millió! És vajon ki
volt a Tokaj Kereskedőház feltőkésítését
elrendelő kormányhatározatok előterjesztője?
Stumpf István kancelláriaminiszter,
személyesen. (Zárójelben: a cég általános
vezérigazgató-helyettesét Stumpf Miklósnak, a
marketingigazgatót pedig Stumpf Andrásnak
hívták.) Végezetül idekívánkozik még egy
adalék: a Tokaj Kereskedőház Rt. a
 171/384

négymilliárdos állami többletforrás ellenére

2002-ben már 300 milliós veszteséggel zárta az
évet.
A szőlőfelvásárlási projektet ezzel
lezárhatjuk, de van itt még egy apróság.
2005-ben a gazdasági minisztériumból ugyanis
előkerült egy érdekes adat, miszerint „másfél
kilométeres bekötőút építéséhez 12 és fél mil-
liós támogatást nyert 2000-ben a sárazsadányi
önkormányzat. A zártkerti bekötőút – amely a
087 és 089 helyrajzi számon szerepel, és a 37.
számú főúthoz csatlakozik – vagyis Orbánék
szőlőbirtokára vezet.”
Ezzel válik kerekké ez az émelyítő történet.
Ám ha lehet, még ennél is émelyítőbb a felc-
súti földek és a váli vízrendezés históriája. Nevez-
ett földek magántulajdonúak, a beruházás
viszont állami pénzből zajlott 1998 és 2002
között. Kell-e mondani: a magántulajdonos az
akkori (s a mai) miniszterelnök hitvese.
Kezdjük a földvásárlással. Orbán Viktor
 172/384

(papíron: Lévai Anikó) 2001. október 31-én 54

hektárnyi (539 380
négyzetméter) 762,98 aranykorona értékű
Felcsút környéki földet vásárolt. Ez eddig rend-
ben volna. A föld árát illetően azonban már van
némi gond, mert a miniszterelnök(né) megint
csak olcsón vásárolt. Aranykoronánként 8 ezer
alatt, miközben a Fejér megyei illetékhivatal
kimutatása szerint egy aranykorona akkori át-
lagára azon a vidéken elérte a 16 ezer forintot.
De vajon ki adta el Orbánéknak fél áron
(mindössze 6 millióért) az 54 hektárt? Bognár
Sándor, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Rt.
vezérigazgatója. Akit két éve – már az Orbán-
kormány alatt – neveztek ki a szóban forgó ál-
lami cég élére. A HKG Rt. ráadásul egyike volt
annak a tizenkét állami gazdaságnak, amit Or-
bán pályázat nélkül privatizált 2001-ben. S va-
jon ki lett az immár magángazdaság többségi tu-
lajdonosa? Bognár Sándor. Pontosan mikor?
Két héttel azután, hogy Orbán(né) fél áron
megvette tőle az 54 hektárt.
 173/384

Mondtam, émelyítő történet lesz – de még

korántsem vagyunk a végén. Mert mindössze
hat héttel ez után újabb érdekes dolog történt.
December 11-én az Országgyűlés roppant ma-
gas: 2,7 milliárd forintos címzett állami céltá-
mogatást szavazott meg Felcsútnak és további
öt szomszédos falunak, belterületi vízrendezés
céljára. (Már ahhoz törvénymódosítás kellett,
hogy ezt egyáltalán megtehessék. 2001 előtt
ugyanis a tárgyév március 31-éig nyújthatták
be a címzett támogatásokra szóló pályázatokat
a helyi önkormányzatoknak, és ezt követően
döntött róluk a kormány, majd a parlament.
Orbánék tehát előrehozták a határidőt, a
választások elé, így aztán nem is pályázatok
alapján döntöttek, hanem csak „beruházási
koncepciók” alapján.)
Ám most jön a java: „A Környezetvédelmi és
Vízgazdálkodási Minisztérium a harmincadik
helyre sorolta a beruházást az előterjesztésről
szóló szakvéleményében. A Fidesz-többség
azonban előbb titkosította a parlament
 174/384

szakbizottságában erről folyó vitát, majd a hiv-

atalos előterjesztő, a Pintér Sándor vezette
Belügyminisztérium az első helyre tette a váli-
völgyi összefogást. Így kapta meg negyven nap-
pal Orbánék felcsúti földvásárlása után az év
legmagasabb céltámogatását… második helyre
szorítva egy kórház-rekonstrukciót.”
Az Orbán család vagyonosodását vizsgáló
parlamenti bizottság adata szerint: a felcsúti
vízelvezetésre adott 2,7 milliárdos állami támogatás
az abban az évben a költségvetésből hasonló célra
fordított céltámogatási keret 90, azaz kilencven
százaléka volt! A bizottság jelentésében
olvasható ez is: „A támogatás, a vízjogi
engedélyt kiadó Közép-dunántúli Vízügyi
Igazgatóság álláspontja szerint, szakmailag in-
dokolatlan, az Állami Számvevőszék utólagos
vizsgálata szerint pedig pénzügyileg erősen
túlméretezett volt.”
S hogy teljes legyen a kép: „Az Orbán-kabin-
et ugyanakkor 38 önkormányzat hasonló
kérelmének elutasítását javasolta, köztük olyan
 175/384

területekét, ahol az árvíz hatalmas károkat

okozott. 2001 márciusában árvíz sújtotta beregi
települések, Csaroda, Jánd és a többiek hiába
kértek, egyetlen fillért sem kaptak belterületi
vízelvezetésre. A víz az emlékezetes év tavas-
zán abban a térségben több ezer házat sodort
el.”
Csupán a kormányfői lokálpatriotizmus
kóros túltengéséről lenne szó?
Dehogy! „Ebből a támogatásból vásároltak
meg 2001. december 11-én [tehát még azon a na-
pon, amelyiken az Országgyűlés megszavazta a pén-
zt – D. J.] Felcsút határában egy három hektárt
valamivel meghaladó, 84,47 AK értékű földter-
ületet a beruházáshoz tartozó záportározó
céljára, mégpedig annak a két nővérnek az
egyikétől, akiktől Bognár eredetileg vásárolta a
Lévai Anikónak olcsón továbbadott földet. A
vételár 10 millió Ft, azaz 118 385 Ft/AK, ami
hétszerese az akkori felcsúti átlagos földárnak és
tizenötszöröse annak a vételárnak (7864 Ft/AK),
amennyiért másfél hónappal korábban Lévai
 176/384

Anikó vásárolta meg Bognár Sándortól az em-

lített földterületet.” Ezek szerint a Magyar
Köztársaság állami költségvetéséből
(önkormányzati áttétellel) történt túlfizetéssel
kompenzálták a kormányfő családjának potom
áron nyélbe ütött földvásárlását!
Mi jöhet még ezek után? Nézzük: „Csupán a
kapubejárókra 1 milliárd 130 millió forint
közpénzt költöttek Fejér megye hat településén
a Váli-völgy vízelvezetése kapcsán. A tér-
burkolati díszítőkövekkel és az árkok fölötti
kocsibehajtókkal együtt az Alcsútdobozon,
Felcsúton, Kajászón, Óbarokon, Tabajdon és
Válon megépült bejárók folyómétere átlag 110
ezer forintba került. »A címzett támogatás fel-
használása, a pályázat indokoltsága és jo-
gossága nem állapítható meg« – mondta ki az
Állami Számvevőszék jelentése. A kapubejárók
darabonként félmilliós átlagáron készültek
(479 515 Ft), és összesen 2 357 darab van
belőlük.
 177/384

A Váli-víz csekély vízhozamú, keskeny

medrű, lassú folyású patak. Az ÁSZ-jelentés
szerint mégis 57 kilométernyi burkolt árok
épült meg 1 milliárd 182 millió forintnyi
közpénzen. Zárt csapadékcsatornára közel 78
milliót (3,3 kilométer), földárokra közel 182
milliót (17,7 kilométer) fordított a kivitelező
Viadom Rt.”
De hát miért ment végbe a magyar adófiz-
etők milliárdjaiból ez az esztelen költekezés? A
válasz: „A beruházást végző Viadom Rt. által a
Magyar Államkincstárhoz benyújtott elszá-
molásból megállapítható, hogy a beruházáshoz
az Orbán Viktor édesapjának többségi tulaj-
donában lévő Dolomit Kft. több tízmillió forint
értékben szállított murvát, betont és a
csapadéklevezető árkok kibélelésére szolgáló
betonelemeket. A beruházás utólagos el-
lenőrzéséről szóló ÁSZ-jelentés rámutat, hogy
a támogatás teljes összegének több mint 40
százalékát az árkok áthidalására szolgáló kapu-
bejárók emésztették fel, amelyek ára az
 178/384

eredetileg tervezettet több mint ötszörösen

haladta meg. Az Orbán Győző és családja tulaj-
donában álló Gánt-Kő Kft. honlapjáról pedig
megtudható, hogy az e kapubejárókat
burkoló… térkő szárított dolomitőrleményből
készül.”
Végül a pont az i-re: „A beruházás befe-
jezését követően a felcsúti földárak a Fejér
megyei átlagnál mintegy kétszerte gyorsabb
növekedésnek indultak. A Lévai Anikó által
négy éve 6 millió forintért vásárolt földterület
mai forgalmi értéke – a környékbeli ter-
mőföldek átlagárát alapul véve – 34,3 millió for-
intra becsülhető. Belterületbe vonásuk esetén
pedig – amire elhelyezkedésük alkalmassá teszi
őket, és amiről Orbán Viktor a bizottság előtt
elismerte, hogy volt már rá kezdeményezés… –
értékük mai áron elérheti a 400 milliót is.”
Orbán Viktor apjának cégei, mint az elején
láthattuk, ugrásszerű vagyongyarapodáson
mentek keresztül fia hivatalviselése idején. A
váli beruházás iménti részletein túl álljon itt
 179/384

még két adalék. Az egyik a Dunaferr-ügy. A

dunaújvárosi állami vaskohászati cég megújított
vezetése 1999-ben 5 évre szerződést kötött a Do-
lomit Kft. vezetőjével, Orbán Győzővel, évi 140
millió forint értékben. Pályáztatás nélkül. A be-
szállítóváltás hivatalos indoka az volt, hogy Or-
bán Győző olcsóbban szállított. Utóbb (megint
csak utóbb!) kiderült, hogy a dolgot egy
könyvelési trükkel lehetett így beállítani: a
kormányfő apjának a köve azért volt papíron
olcsóbb, mert az árába nem számították be a
szállítás költségét: azt külön számlázták…
A másik az autópálya-építés ügye. Szállított-
e követ a miniszterelnök apja az állami
nagyberuházásokhoz? A fia szerint nem. Mert ő
lebeszélte erről: „Ez egy nagyon nehéz beszél-
getés volt egyébként. Tehát ő nem értett ezzel
egyet, de aztán végül azt mondta, hogy
biztosan vannak olyan összefüggések, amiket
én jobban látok, mint ő, és akkor ezt elfogadta.
És onnantól kezdve ő nem vesz részt. Tehát
minden, ami ezzel ellentétes hír, az légből
 180/384

kapott, üres vádaskodás” – jelentette ki a

kormányfő 2001. augusztus 28-án a Magyar
Televízióban.
Nézzük, mi történt valójában. „Az
autópálya-építésre felkészült az Orbán-bánya
is. Az olcsó sztrádatöltő anyag beszállításához a
szülők és a testvér bányacége, a Gánt-Kő Kft.
megszerezte a bányászati jogot egy várpalo-
tai… önkormányzati képviselő… földterületére.
Ám a készülő botrányból a miniszterelnök
kérésére kimenekültek [idáig stimmel]: a
bányászati jogot 2001 februárjában átruházták
a papa vezette bányacég kereskedelmi igazg-
atójának betéti társaságára [erről már nem be-
szélt a fiú]. Így a startpisztoly eldördülése után
fergeteges tempóban kezdhette meg a kőbe-
szállítást az elsőként elindított nagyberuházás,
az M7-es autópálya felújításához. A pályázat
nélküli kiválasztással felkért
Vegyépszer–Betonút páros alvállalkozójának, a
felcsúti Femol Kft.-nek az alvállalkozójaként.”
 181/384

Persze ez sem derült ki azonnal. „A

Vegyépszer és a Betonút Rt. által alkotott Mag-
yar Autópálya Konzorcium sokáig titkolta a
sztrádaépítésben részt vevő 450 alvállalkozó
névsorát… A Femol Kft. neve nem mondott
semmit, egész addig, míg ki nem derült: a min-
iszterelnök a focimezén viseli a cég logóját…”
És kiderült még valami. Az Orbán Győző alkal-
mazásában álló kollégának átpasszolt vál-
lalkozás, a Bányaker 100 Bt. „az engedély joger-
őre emelkedése előtt kezdte meg a beszállítást.
Az engedélyezett mennyiséget idő előtt kiter-
melték. Amikor ez nyilvánosságra került, het-
ekig állt az építkezés! A szabályos engedélyre vár-
tak, miközben az M7-es szájában tétlenül állt a
konkurens cég kipróbált bányája Polgárdiban.
Nem vették igénybe, inkább kivártak, míg a
hivatalok soron kívül az orvbányászattal
megkezdett kitermelésre rányomják a
pecsétet.”
Folytathatnánk még egy ideig, de ennyi is
bőven elég ahhoz, hogy határozott igennel
 182/384

felelhessünk a föltett kérdésre: az Orbán família

1998 és 2002 közötti intenzív vagyongyarapodása a
miniszterelnöki pozíció gátlástalan fölhasználásával
történt. A néptől kapott közhatalmi mandátummal
súlyosan és nagyon tudatosan visszaélve. Olyan tud-
atos elvetemültséggel, amelyhez foghatót hiába
keresünk a többi magyar kormányfő esetében.
Félreértés ne essék: nem azt állítom, hogy
Orbán Viktor korrupt miniszterelnök lett
volna. A korrupció a fenti dolgokhoz képest sz-
impla ügy. Ott az történik, hogy a hatalom bir-
tokosa részrehajló döntést hoz. Amellyel nem a
köz érdekét szolgálja, hanem valakinek a
magánérdekét, akitől cserébe ellenszolgáltatást
fogad el. Nem tud ellenállni a hatalom
környékén jelentkező kísértésnek, meginog
egyszer, kétszer, háromszor – s aztán már
maga is keresi az alkalmakat.
Orbán esetében nyilván nem erről van szó.
Hanem valami egészen másról: valami
sokkal súlyosabb és sötétebb dologról.
 183/384

Hogy pontosabban miről, arra csak a

fideszes pártfinanszírozás mechanizmusainak
megismerése deríthet némi fényt.
JÓZSEF FŐHERCEGTŐL ORBÁN
GYŐZŐIG

Az uradalom

Az első Orbán-kormány idején mintha Alcsút

lett volna arra kiszemelve, hogy szimbolizálja a
kormányfő gyökereit. Alcsút lett a gazdája a
hat településre kiterjedő, hárommilliárd forint
közpénzből kivitelezett Váli-völgyi vízelvez-
etésnek – volt is vita a végső elszámolásról a
helyi testületben, amit, forrásaink szerint,
sosem tudtak megnyugtatóan lezárni.
Akkoriban komoly tornacsarnokot is építettek
a településen. A második kabinet fejlesztési
terveiben azonban már Felcsút vált Orbán
Viktor jelképévé.
Az Alcsútdoboz–Hatvanpusztán található
egykori József főhercegi majorságot magas
aranykorona-értékű földek veszik körül, és a
 185/384

terület legszebb platánfasorán lehet eljutni a

dombon fekvő ingatlanegyütteshez. Öt, nagy
alapterületű műemléki épület található itt, hat,
egybefüggő ingatlanon. Korábban ez mind a
Csákvári Állami Gazdaság kezelésében lévő ál-
lami tulajdon volt, majd 2011 júliusában a CZG
Ingatlanforgalmazó Kft. birtokába került. Ez a
cég a miniszterelnök édesapjáé, Orbán Győzőé.
A 13 hektáros területen fekvő majorságot
jelenleg Mészáros Lőrinc cége bérli. A major-
ságot azok az állami földek veszik körül,
melyeket Mészáros cége, a Búzakalász 66 Felc-
sút Kft. nyert el 20 éves bérletre. Fölötte pedig
a miniszterelnök felesége, Lévai Anikó szántói
fekszenek.
A helyiek szerint sok család élt egykor a ma-
jorság műemléki lakóépületeiben, azt azonban
elképzelni sem tudják, hogy milyen jövőt szán
neki a miniszterelnök édesapja. Akinek van
valamilyen képe arról, hogy ott mi készül, az a
projektet öt-tíz évesre becsüli. De erre később
visszatérünk.
 186/384

Mészáros Lőrinc a nekem adott interjúban

azt mondta: ezen az általa bérelt területen
gépeket, eszközöket tárol, és semmilyen
építkezés nem folyik ott. Csak a műemléki
kötelezettségeknek tesznek eleget – akkor még
nem tudtam, hogy kik. „Nem épül semmi szer-
intem, az műemlék épület, és ott van némi he-
lyreállítási kényszer…”
Műemlék-helyreállítási követelmények közt
azonban ritkán szerepel, mondhatni, nem
szokásos a tetőtér-beépítés. A majorba belépve,
a közvetlenül balra elhelyezkedő épület más-
odik szintjén vadonatúj ablaksor áll. Az új
tetőhöz ugyanazt az igényes, la corunai zsind-
elyt használták, amit a Puskás akadémia
tetőfedése során.
Egy alkalommal, amikor a területen jártunk,
egy mezőgazdasági gép akart a majorságra be-
hajtani, de az autónk útban volt. Azonnal
félreálltunk, ám miután a jármű beért a
hatvanpusztai telepre, két kutyával megjelent
egy alkalmazott, és a lehető
 187/384

leghatározottabban arra szólított fel minket,

hogy ne forgassunk. Épp azt a felújítás alatt
álló épületet próbáltuk megörökíteni, ame-
lyikről Mészáros azt mondta: ott nem folyik
semmilyen építkezés, legfeljebb műemléki ál-
lagmegóvás. Azóta is tart kisebb-nagyobb meg-
szakításokkal az építkezés: a földszinten egy
nagy nappali, hatalmas társalgó, amerikai
konyha, fönt nyolc zuhanyzó-vécés szoba van –
rajtuk táblák – Fiúszoba – Lányszoba – Fér-
fiszoba – Nőszoba. A kilencedikről nem tudjuk,
hogy mi célt szolgál. A tetősíkból kiemelt tizen-
hat nyílászáró az épület fölső szintjén sem arra
utal, hogy itt mezőgazdasági tevékenységet
akarnának folytatni a jövőben. Az
összességében két-háromszáz négyzetméter
hasznos területű, pazar, de még félkész állapot-
ban lévő épület hasznosítási célja inkább
minőségi, fizetős diákszálló lehet ezek alapján.
A helyiek lovaspólós álmokról is beszélnek, de
hát annyiféle mendemonda kap lábra, az em-
bereknek fogalmuk sem lehet arról, hogy mi
 188/384

folyik a MAGÁNTERÜLET IDEGENEKNEK

BELÉPNI TILOS ÉS VESZÉLYES! tábla mögött.
155 millió forintot fizetett ki Mészáros
Lőrinc cége Orbán Győző cégének 2011-ben.
Előre fizetett tízéves bérleti díjat a jelek szerint
a hatvanpusztai majorért. És Orbán Győző cége
ugyancsak 2011-ben, egy összegben fizette ki
hitelét a CIB Ingatlanlízingnek a 13 hektáros
majorságra. Mészáros előre hozott tízéves bér-
lete fedezhette ezt. Vagyis arra a
következtetésre juthatunk: a bérleti díjjal
valójában zömmel Mészáros vette meg a nagy
értékű ingatlant az Orbán család számára.

Gazdasági társaságok között nem szok-

ványos az, hogy évekre előre bérleti díjat
fizessenek. Orbán Győző cégének tíz évre
előre kifizették a majorságért a bérleti dí-
jat 2011-ben. A két társaság mérlegébe
betekintve kiderül, hogy azóta évről évre
a CZG. Ingatlanforgalmazó Kft. és a
Mészáros és Mészáros Kft. mérlegében
 189/384

fordított arányban nő és csökken az aktív

és passzív időbeli elhatárolások összege.
Az aktív időbeli elhatárolás azt jelenti,
hogy az előre kifizetett bérleti vagy szol-
gáltatási díjból a következő évre von-
atkozó résszel csökkentik a tárgyidőszak
költségeit; a passzív időbeli elhatárolások
pedig ennek éppen a fordítottját jelentik,
ekkor a már megkapott, de a következő
év(ek)re vonatkozó bérleti díj összegével
csökkentik a bevételeket, és ezzel egyide-
jűleg felvesznek a források közé egy ugy-
anilyen összegű elhatárolást.
Nem világos, hogy mit gazdálkodik
Mészáros ezen a területen, amiért évi 15
millió forintot meghaladó összeget ér-
demes volt előre kifizetnie. Aratás idején
Mészáros gépei beparkoltak a hatvan-
pusztai majorságba. (Két kombájn, és két-
három pótkocsis John Deer traktor.)
Újabban asztalosműhely működik a hátsó
épületben.
Nárcisz kutya, az alcsúti felcsúti

Nem lehet tudni, hogy a hatvanpusztai majorb-

an mekkora a pálinkafőző kapacitás, de
szemtanúk szerint volt, hogy egy nap alatt 800
kiló szilvából főztek pálinkát.
A személyzet nincs bejelentve, de ez a
kormány egyik első intézkedése értelmében
nem is kötelező. Az más kérdés, hogy miből
lesz nyugdíjuk a már korántsem fiatal
embereknek.
A bejárattól jobbra lévő, szintén építkezés
alatt álló épületben Lévai Anikó szolnoki szülői
házából hozott könyvek vannak föltornyozva,
profi módon becsomagolt dobozokban. Rajtuk
cetli: „Ani könyvek (Rózsa utca)”, valamint Or-
bán Viktor felcsúti díszpolgári címe, plakettje.
Csináltatott tölgyfaajtók, -ablakok szállító-
tokban tucatjával a földön, rézzsanérokkal és -
kilincsekkel, ugyancsak tölgyfatokkal a major-
nak ugyanebben az épületében. A stílusuk
 191/384

megszólalásig hasonlít a Cinege utcai villa

ablakaira-ajtóira. Nem csoda, ha helyben úgy
fantáziálnak azok, akiknek bármilyen fogalmuk
van az épülő uradalomról, hogy Orbán Győző
nevére van megvéve, de valójában a Viktoré.
Ezt annál is inkább gondolják, mivel gyakran
megfordul feleségével az egykori főhercegi
majorban.
A területet pedig a miniszterelnök Nárcisz
nevű kutyája őrzi. Róla Orbán Viktor a Hot
magazin szilveszteri számában nyilatkozott:
„Van egy hatalmas magyar kuvaszunk, Nárcisz:
félelmetesen nagy és erős, olyan, mint egy
Móricz-novella főhőse. Kint él Felcsúton.” (hot!
Magazin 2013. dec. 27.) De valójában Nárcisz
Alcsúton őrzi évek óta a hatvanpusztai uradal-
mat – Felcsúton nincs kutyájuk Orbánéknak.
A majorságot a Mészáros cége által állami
földpályázatokon 20 éves bérletre elnyert, 155
hektárnyi szántó veszi körbe. A Nemzeti
Földalapkezelő botrányos pályázatának első
 192/384

körében, 2012 elején jutott ezekhez a zsíros

termőföldekhez a Búzakalász 66 Felcsút Kft.
Ezek fölött a miniszterelnök feleségének két
szántója helyezkedik el – amelyek bicskei kül-
területek. Itt találkozik ugyanis a két település,
Alcsút és Bicske.
Fejér kiemelt terület volt – a legtöbb földet
itt adták ki első körben, mintha csak be
akarnák biztosítani a botrány kitörése előtt a
termőföldek odaítélését. Elég rápillantani a
kínkeservesen kigyűjthető adatokra, hogy lás-
suk a Fejér megye javára nem éppen elfogulat-
lan sietséget az ország többi területével szem-
ben. Míg a tizenkilenc megyében összesen 137
pályázat nyertesét hirdették ki, addig Orbán
kedvenc megyéjében 84 területre hirdettek
ekkor győztest. De ekkor még a közvélemény
mit sem tudott a történésekről, nem volt még
vihar előtti csönd sem. Van, aki tudni véli,
hogy hét éve készítették elő, hogyan szerzik
meg a Csákvári Állami Gazdaság volt területeit,
amikor privatizált utódjának, a Csákvári Zrt.-
 193/384

nek a bérleti szerződése lejár. Utóbbi vezérkara

és az ahhoz köthető családtagok vitték el a
legtöbbet, 1830 hektárt ekkor, Mészáros cége a
dobogó második helyén végzett. A Lévai Anikó
földjeit művelő Flier János családjával a har-
madik helyezett. Más gazdák azt mondják: a
nagy múltú gazdaság vezérkarának és az új
hatalomnak a megegyezését láthatjuk a kihir-
detett eredményekben.
Nincs földosztás!

Nincs földosztás! – mondta Orbán Viktor a föld-

botrány kitörése után a parlamentben egy in-
terpellációra válaszolva.
Az Orbán-kormány eredetileg a 300 hektár al-
atti földdel rendelkező helyi családi gazdákra
tervezte a Nemzeti Földalapkezelő által kiírt ál-
lami földek bérletét, ám végül 1200 hektárra
emelte a limitet. Mészáros Lőrinc cége és
családtagjai együttesen ennél is többet, 1327
hektárt nyertek el. Az állattartási kötelezettség
is olyan szigorítást hozott, ami eleve kizárt a
pályázatból gazdákat. A tíz évre titkosított
pályázati anyagok elbírálásánál a pontozási
rendszer nagy teret adott a szubjektív ítélet-
nek, így eshetett meg, hogy már évtizedek óta
földdel foglalkozó családok nem jutottak
talpalatnyi földhöz sem.
Mészáros Lőrinc reagált a földdel kapcsola-
tos kérdésünkre is abban a videointerjúban,
 195/384

amiről már volt szó. Arra a megállapításunkra,

hogy a terület alapú támogatások miatt megéri
úgy is földet tartani, hogy azt nem művelik
meg, Felcsút polgármestere kifakadt:
„– Annak le kell vágni a kezét, aki nem
műveli meg a földet – nekünk ez a lelkünk,
vidéki embereknek, a föld és nem azoknak,
akik ott a flaszteron, fönn Budapesten azt
mondják, hogy ezek a szemét vidéki parasztok,
mert nincsen ebben igazuk, semmiben sincsen
igazuk. (…) A faluban is bárkit megkérdezhet,
mert ilyet sosem mondanának, amit Ángyán
mond meg Szabó Rebeka. (…) Szarok rá, hogy
más mit mond, engem az érdekel, hogy itt mit
mondanak.”
További kutatásaink után lettek volna még
kérdéseink, ezért azokat levélben tettük föl az
érintettnek, de Mészáros Lőrinc azt közölte:
már nem áll módjában válaszolni. Indoklásul
azt hozta fel: üzleti megállapodásai nem tar-
toznak a közvéleményre, részéről az interjút –
kimerítő válaszaival – lezártnak tekinti.
 196/384

Szerettük volna megtudni azt is Mészáros

Lőrinctől, hogy a hatvanpusztai műemléki he-
lyreállítási kötelezettséghez, a szavai szerint
„műemléki állagmegóváshoz” vettek vagy
vesznek-e fel, és ha igen, milyen uniós, állami,
egyéb támogatást? Azt is kérdeztük, hogy
összességében mekkora összegű uniós, illetve
hazai támogatást kaptak (kapnak) cégei a ber-
uházásokhoz, gépparkjának és
személygépkocsi-állományának a
megvásárlásához és egyebekhez. Mészáros ugy-
anis nemcsak Felcsút polgármestere és a
Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnöke,
hanem 11 éve az Alcsútdoboz–Felcsút Földtula-
jdonosi Közösség elnöke is. Vagyis az ő kezében
ér össze a falu, a futballakadémia működtetése,
az új stadion építése, cégeinek minden értéke,
földje. Talán ezért gondolják úgy néhányan a
hoppon maradt gazdák közül, hogy feltehetően
nem csak saját nevében pályázott az állami
földekre.
GARANCSI, A FŐBÉRLŐ
A sajtó hetekig kérdések özönével záporozta
volna a miniszterelnököt Németországban,
Franciaországban vagy a közélet tisztaságára
kényes bármelyik demokratikus országban, ha
kiderül: közeli családtagja az ő „turisztikai és
kerékpárügyi miniszterelnöki megbízott”-jától
bérel lakást. Ott a politika alapelve, hogy nem
üzletelünk azzal, aki hivatalból függelmi
viszonyban van velünk.
Hiába derítettem ki, hogy Orbán Viktor fia
Garancsi István lakásában lakik a Gellért-hegy
oldalában, nagyon hamar napirendre tért a
nyilvánosság felette. A botrány természetesen
nem jutott el a közmédia és a kormánypárti
sajtó ingerküszöbéig. Azzal együtt sem, hogy a
bérbeadó annak a Duna Takarékszövetkez-
etnek volt az egyik tulajdonos-ügyvezetője,
amelyről már akkor – 2013 augusztusában
jelent meg a hír – látszott, hogy az egyetlen
 198/384

kivétel lesz a takarékszövetkezetek tömeges ál-

lami befolyás alá vonása alól. Azóta így is lett:
megúszták az államosítást azzal, hogy időben
kérték bankká alakításukat, s így rájuk nem
vonatkozott a törvény. Csak a véletlen műve le-
het, hogy időben tudták, lépni kell – és léptek…
Az érdek-összefonódásokhoz tartozik, hogy
a bérbeadó a Videoton tulajdonosa, ahol pedig
a csapat utánpótlás-nevelése folyik, az maga
Felcsút. A stadionépítéshez szükséges földek
felvásárlása idején, 2012 tavaszán pedig ennek
a takarékszövetkezetnek a 600 milliós
hitelkeretére jegyeztek be jelzálogjogot a már
meglévő 150 milliós kölcsönük mellé a Puskás
akadémia felcsúti sporttelepére, a Fő utca 176.-
ba.
De térjünk vissza a két gellérthegyi lakás
történetére. A miniszterelnök felesége, Lévai
Anikó 2008 nyarán vásárolt a budapesti Gellért-
hegy oldalában egy 91 négyzetméteres, kertes,
társasházi lakást. A mellette lévő 66 négyz-
etméteres lakást pedig három évre rá, 2011
 199/384

nyarán vette meg Garancsi István. Így a

kormányfő két gyermeke, Orbán Ráhel és
Gáspár két szomszédos lakásba került a
Gellérthegyen.
Képzeljük el, amint összefutnak a patinás
ház lépcsőfordulójában – én jobbra, te balra… a
közös falat meg majd idővel jól kibontjuk, a két
lakást összenyitjuk, s miénk lesz az egész utca-
front – ilyen, mesés véletlenből állhat majd
össze a történet. A herceghalmi agrárcég
privatizációjakor helyzetbe hozott szereplők
„utóélete” a családdal való üzletelésben
(egyikük földet szerzett Lévainak, másikuk
máig műveli azokat), a Kékessyékkel való üzleti
sokkezes ismeretében nem lenne meglepő egy
ilyen végkifejlet.
Lévai Anikó 91 négyzetméteres gellérthegyi
lakásába a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel
(24) költözött be évekkel ezelőtt, Garancsi 66
négyzetméteres lakásába pedig a miniszterel-
nök fia, Orbán Gáspár (22), 2011-ben. Ráhel két
éve fejezte be egyetemi tanulmányait a
 200/384

Corvinus Egyetemen turisztika szakon, és a

Kempinskiben dolgozik egy ideje, Gáspár pedig
a jogi karon tanul. Eközben 2011 júliusában
szerződtette a Videoton. A fiatalember ritkán
lép pályára és rövid időre.

„A miniszterelnök fiát a Videoton más-

odik csapatának adta kölcsön a Puskás
akadémia, így hosszú kihagyás után ott
léphet újra pályára” – foglalta össze a
Borsonline a focista pályaívét tavaly
szeptemberben.
Majd így szól a folytatás: „Hosszú
hányattatás után az NB III-ban kaphat új
erőre Orbán Viktor miniszterelnök fia,
Orbán Gáspár karrierje.
A sokáig rejtélyes betegséggel
küszködő középpályást ugyanis a Puskás
akadémia kölcsönadta a Videoton más-
odik csapatának.
Gáspár az előző szezonban mindössze
egyetlen percet játszott az NB II-ben, és a
 201/384

hosszú kihagyás után nem volt reális es-

élye, hogy a rutinos futballistákkal
megerősített élvonalbeli együttesbe
beverekedje magát.
Minden bizonnyal a jogi tanul-
mányokkal könnyebben össze lehet majd
egyeztetni az NB III-as szereplést.”

Garancsi István az Orbán Gáspárra vonatkozó,

akkor, telefonon feltett kérdéseinket írásban
kérte, mondván, „bármilyen, a magánéletével
kapcsolatos kérdésre csak írásban hajlandó
válaszolni”.
„A tulajdonomban lévő lakást a Videotonnal
szerződött egyik játékos bérleti szerződés
alapján lakja. A szerződés magánemberek
között létrejött jogügylet, mely
közérdeklődésre nem tarthat számot, hiszen
benne sem a Videoton FC, sem a Fehérvár Kft.,
sem valamely szponzoruk semmilyen
formában nem érintett” – válaszolta Garancsi
arra a kérdésünkre, milyen jogcímen lakik
 202/384

Orbán Gáspár a lakásában. Arra a kérdésre

pedig, hogy mi az oka annak, hogy három évvel
a miniszterelnök feleségének vásárlását
követően éppen a szomszéd lakást vette meg,
azt a választ adta, hogy ingatlanbefektetéssel
foglalkozó magánszemélyként és cégeivel is azt
az ingatlant vásárolja meg, amit jövedel-
mezőnek ítél. Arra a kérdésre, hogy az ifjú fut-
ballistának gépkocsihasználatot is biztosít-e a
klub, nemleges választ adott, emlékeztetve
arra, hogy a Videoton FC szponzorainak sz-
ponzorációs tevékenysége az üzleti titok
körébe tartozik.
Garancsi azután végigkacarászta a somhegyi
turistaház átadását, amit elsőként újítottak fel
70 millióból. Az eseményről készült videón
látható, hogy Orbán szövegfelolvasása közben
mindvégig mozgott a szája, mint aki előmondja
a szöveget a miniszterelnöknek. Beszédes volt
ez az élő súgógép szerep. Széles jókedvükben
majd kipukkadtak, különösen az a rész tetszett
nekik, hogy a jövőben hány milliárddal és
 203/384

hogyan fogják boldogítani az embereket,

akiknek most kvázi visszaadja a miniszterelnök
a természetet. És mint annyi minden másban, a
turizmus rendbetételében sem elégedett meg
félmegoldással.
„Tehát, ha csinálunk valamit, akkor az úgy
nézzen ki, hogy arra még a gyerekeink is
büszkék lehessenek. Ha stadiont építünk, az
úgy nézzen ki, hogy mindenki a csodájára jár-
jon. Ha zeneakadémiát újítunk föl, az olyan
legyen, hogy a világ minden sarkából szívesen
jöjjenek el. Ha az Erkel Színházat, … akkor az
nézzen ki úgy, hogy Európa bármelyik
fővárosában megállja a helyét. És ha turis-
taházakat építünk, akkor azok ne legyenek gy-
engébbek, mint azok, amiket Ausztriában is-
merhettünk meg. Tehát félmegoldások nem
fogadhatók el. Ha csinálunk valamit, vegyük
komolyan, és csináljuk meg jó minőségben. És
végezetül szeretném aláhúzni azt a korábbi
ígéretünket is, amit Garancsi elnök úr taposott
ki belőlem, hogy ötvenezer lépésenként, ami –
 204/384

ha jól számolok – harminc kilométert jelent,

állnia kell olyan létesítménynek, nevezzük
turistaháznak, ahol olcsón, jó színvonalon a
túrázók szálláshoz juthatnak. … Az ilyen típusú
beruházásokat és fejlesztéseket szívügyünknek
kell tekinteni, hogy a kispénzű emberek is
megtalálják az emberhez méltó kikapcsolódás,
szórakozás és öröm lehetőségeit Magyaror-
szágon. Mert amíg nem vagyunk itthon
mindannyian, addig valójában senki sincs it-
thon Magyarországon.”
A turistautak állapotának felmérésére egy-
milliárd forintot, kilométerenként több mint
negyvenezer forintot ígért oda a miniszterel-
nök a felolvasás közben. Elképzelhető az ezer-
méterenként negyvenezret érő séta és a notesz,
amire valaki felírja: itt a piros, ott a kék tábla,
kopott, rozsdás, újrafesteni, újat csináltatni, és
így tovább. De az egész jelenet inkább egy itt a
piros, hol a piros játékra emlékeztetett.
Idén érkezett a hír: kilencmilliárdért épül-
het stadion Székesfehérváron. Ja, és az
 205/384

atlatszo.hu kiderítette: Garancsi István és a

Wallis-alapító Nagy György is szerepel a felte-
hetően a magyar állam jóvoltából is rendkívül
nyereséges MET Magyarország Ener-
giakereskedő Zrt. energiakereskedő céget tulaj-
donló offshore céghálóban. Az offshore cégek-
en keresztül Garancsi István is tulajdonosa a
2012-ben 50 milliárd forintos profitot termelő
energiakereskedőnek. Az utolsó cégáttét a
Videoton-tulajdonos Futball Invest Zrt., amit ő
jegyez.
A MET Power AG pedig 2014. február végén
megvásárolta a Dunamenti Erőmű egynegyedét
– adta hírül a Népszabadság „Orbánmenti er-
őmű” címmel. Foci, turizmus, energiaipar,
takarék – minden kell.
A TIBORCZ CSALÁD

Uradalmi istálló napelemmel

2013. szeptember 7-én Orbán Ráhel és Tiborcz

István esküvőjével voltak tele a híradások. A
lagzit a vőlegény családjának rezidenciáján,
Tükröspusztán tartották.
„Tükröspuszta Csabdi határában elterülő
grófi birtok. A múlt század harmincas éveiben
élte fénykorát, mintagazdaság volt. 1997-ben
került a Tiborcz család tulajdonába” – ez áll a
már nem működő Tiborcz Lovas Klub
honlapján.
A honlap szerint a terület egykor Pálffy gróf
tulajdonában volt az uradalmi istállóval és a
hozzá tartozó ősparkkal. A telepen bértartással
foglalkoznak, és tereplovaglást biztosítanak az
idelátogatóknak. Az ősparkban mini vadaspark
működik, tó épül, de szökőkút, szaunapark,
 207/384

teniszpálya építése is szerepel a tervekben – a

cél egy szabadidőpark létrehozása – írták a
honlapon. A lovas klubtól 10 percre található a
szintén a család tulajdonában lévő panzió két-
személyes szobákkal, uszodával. A majoros, er-
dős területen több száz négyzetméternyi
lakóház, vendégház, istállók, lovas pálya és
borozó is várt a közönségre.
Az üzlet azonban nem prosperált, a majorra
öt éve sokmilliós végrehajtási jogot jegyzett be
az adóhatóság, egy nagyobb területet el is ad-
tak belőle. Egy ilyen lépés a helyi gazdák szer-
int a komoly gazdálkodást folytatók számára
már a végső utáni megoldás. Épp e kudarcos
gazdaelőélet miatt lepődtek meg sokan, amikor
tavaly a helyi gazdák talpalatnyi földet sem
nyertek az állami földbérletpályázaton, ám
Ráhel vőlegényének nővére, Tiborcz Eszter, ab-
szolút győztes lett. 157 hektáros összefüggő
terület bérleti jogát nyerte el, karnyújtásnyira
az apjával közös 15 hektáros birtoktól.
 208/384

Csabdin egy régi juhász, akinek 360 birkája

van, hiába pályázott, nem nyert állami földbér-
letet. Nem számított a meglévő állománya, sem
az, hogy ősrégi gazda, remek állatállománnyal,
és ebből tartja el népes családját. Tiborczék
nyertek, pedig pár éve a szomszédos földjeiket
hárommillió forint per hektár áron
értékesítették. Ha akartak volna gazdálkodni,
miért adták volna el a földet? – érveltek a
helyiek.
Tiborcz Sándor, István édesapja, Szom-
bathelyről költözött egykor erre a vidékre. Or-
vos, majd emellett temetkezési vállalkozásba
fogott. Három felnőtt gyermekével közös cége
az ES Hungary Kft., melynek tevékenységi köre
mára kiterjed a támogatott gabonafélék ter-
melésén túl a sertés-, juh- és kec-
sketenyésztésre is.
De a család tevékenységi köre ennél is szer-
teágazóbb: Ráhel férje jogász, s egyik vezetője
az E-OS Innovatív Zrt.-nek. Ez a Közgép egyik
gázzal és árammal kereskedő cégének volt a
 209/384

pesti leányvállalata. (Azóta a céget ELIOS In-

novatív Zrt. névre keresztelték át, és új tulaj-
donosokat is kapott. Egy eddig jelentéktelen kis
pécsi befektető cég és egy ugyancsak múlt
nélküli Andrássy úti társaság osztozik rajta
fele-fele arányban.) Azt nem tudni, hogy mikor
dolgozott a most 28 éves fiatalember munka-
helyén, de e sorok írója szinte sosem tudott
megfordulni Csabdi külső területein, hogy épp
ne jött volna szembe, legyen bár délelőtt, ebé-
didő vagy délután. Pedig pesti székhelyű cége
nagyon aktív: 2009 óta működik, jellemzően
közbeszerzéseken vesz részt, s forgalmát az
Orbán-kormány idején két év alatt megöt-
szörözte, 2012-ben például hárommilliárd for-
intos nettó árbevételt produkált, tizenöt dol-
gozóval. S hogy kikkel dolgoztat? Ez, mondják,
nem publikus. Tiborcz Istvánnak e mellett szá-
mos mezőgazdasági teendője is akadhat: az
esküvő előtt nem sokkal például újabb 22 hek-
táros szántót vásárolt, 40 millió forintért. A le-
gidősebb testvér, Tiborcz Péter, Németh
 210/384

Lászlóné miniszter energetikai tanácsadója.

2010-ig a Fejér megyei közgyűlés alelnöke volt
a Fidesz színeiben. Tiborcz Istvánt szerettük
volna megkérdezni munkájáról, de végül kur-
tán csak azt közölte: sem ő, sem a családja nem
közszereplő, szíveskedjünk tehát nem
foglalkozni velük.
Tiborczék a jó pályázati lehetőségekről
mindig hallanak a helyiek szerint. Az ener-
getikában otthonosan mozgó család az egyik
tükröspusztai épület tetejére például nemré-
giben napelemet telepített, amire cégükkel tíz-
millió forintot nyertek. A 157 hektárnyi, ál-
lamtól bérelt szántó földalapú uniós támog-
atása közel tízmillió forint bevételt hoz Tiborcz
Eszternek évente.
Fatolvajok

2013 elején a Csabdi–Tükröspusztán fekvő er-

dőben nagy mennyiségű akácot vágtak ki.
Rönkfával megrakott tíztonnás pótkocsis
szállítmányok hagyták el a területet. Az erdő
két, Tiborcz Eszter által elnyert állami föld-
darab közötti sávban fekszik, karnyújtásnyira a
Tiborcz Lovas Klubtól. Mint utóbb kiderült, a
fakivágás erdészeti engedély nélkül történt. Az
akkor megkérdezett munkások szerint a
munkát Tiborczék megbízására, Tiborczék
gépeivel végezték. Különös pikantériája azon-
ban az ügynek, hogy a soktonnányi akácot
mások földjéről, a tulajdonosok tudta nélkül
termelték ki. Több mint száz fát vágtak ki, az
erdészeti igazgatóság 50–100 köbméter közöt-
tire becsülte a kitermelt mennyiséget. Egy köb-
méter akác ára a piacon ma 14 ezer forint fölött
van.
 212/384

A helyszínen dolgozó munkások

érdeklődésünkre azt közölték, hogy Tiborczék
bízták meg őket a fakivágással. A jelek szerint a
munkások egyike vélhetően nem volt be-
jelentve. Azt mondta, a kitermelt fa fejében
végzi a munkát, vagyis az a fizetsége.
Hozzáértők szerint a valóság inkább az lehet,
hogy a gallyakat kaphatják meg munkájuk fe-
jében, míg a felszeletelt fatörzsek a
megrendelőt illetik.
Az 1,6 hektáros erdő Natura 2000 európai
oltalom alatt álló természetvédelmi területen
fekszik. Vagyis vélhetően éppen a köznyelvben
védőerdőnek nevezett területet irtották a
Tiborcz lány által elnyert állami tulajdonú
szántók között.
Még zajlott a fairtás, mikor érdeklődtem az
erdészeti igazgatóságnál, van-e engedély a
fakivágásra. Nemleges választ adtak, és még
aznap, 2013. február 8-án kimentek a
helyszínre. Helyszíni szemléjükön az engedély
nélküli fakitermelés tényét megállapították.
 213/384

Mint a szomszédos területeken családi

gazdálkodást folytató személyt, Tiborcz Sán-
dort is meghallgatták. Ő azt mondta, hogy 15
napon belül nyilatkozatot tesz lányával együtt
az esetről az erdészeti hatóságon. Hogy mit
nyilatkozott, az nem ismert.
Minthogy a fakivágás engedély nélkül
történt, az erdészeti hatóság kötelezi a tulaj-
donosokat az erdő újratelepítésére. A fakiter-
melés a hatósági tettenérés után leállt, a terü-
leten halomba rakott fához most már senki
nem mer hozzányúlni: se az, aki engedély
nélkül kivágta, se az erdő tulajdonosai.
Két ügy kapcsolódik tehát itt össze: az
engedély nélküli fakivágásé, ami a termész-
etvédelmi hatóság körébe tartozik, és a
falopásé, ami rendőrségi feladat. Előbbiben
lezárult a vizsgálat, az illegális fakivágás tényét
megállapították. De a kiszabható pénzbüntetés
és a kötelező újratelepítés költsége akkor is a
tulajdonosokat terheli, ha a fakivágásról nem is
tudtak. (Sőt a tulajdonosok némelyike arról
 214/384

sem, hogy az erdőben tulajdonrésze van – de

erről majd később.)
Feljelentés alapján a székesfehérvári
rendőrség hónapokig nyomozott a falopási
ügyben, kereste az ismeretlen tettest, akit se-
hogyan sem talált. Igaz, sok erőfeszítést nem is
tett: a tanúkat nem kérdezte ki, bár ők a
fakitermelő gépek rendszámtábláit le is
fényképezték. Nem akármilyen gépek ezek:
sokmilliós Massey Ferguson traktor, 10 tonnás
billencses pótkocsi.
Ugyanezzel a traktorral később ün-
nepélyesebb körülmények között találkozhat-
tak a Story magazin olvasói: Orbán Ráhel és
Tiborcz István pózolt rajta az esküvő utáni
fényképezkedésen. A falopásnál látott és le-
fotózott gépek a Tiborcz István többségi tulaj-
donában álló ES Hungary Kft. nevén vannak.
A munkagépek tulajdonlására és a fakiter-
melésre vonatkozó kérdéseinket több módon is
megpróbáltuk eljuttatni a családhoz. A lovas
tanya e-mail címére küldött megkereséseinket
 215/384

a kiszolgáló rendre visszadobta. Telefonon

utolértünk a lovas tanyán egy hölgyet, kérdé-
seinket elmondtuk neki, de senki nem reagált.
E-mailt küldtünk Tiborcz Istvánnak az E-OS In-
novatív Energetikai Zrt.-nél megadott címére.
Titkárnője azt válaszolta, hogy külföldön
tartózkodik.
Úgy tudni, Tiborczék azzal akarnak
védekezni, hogy ők csak kölcsönadták a
munkásoknak az erőgépeket. Életszerű. Nyil-
ván nem vették észre, hogy a munkások a ker-
ítéssel körbezárt birtokukon keresztül
szállítják a fát. Nyilvánvalóan a Stihl fűrészek
sikító hangját sem hallották meg e csöndes
vidéken.
Pedig hangos lehetett, mert a bicskei
rendőrség az erdészet bejelentése után arra
hivatkozva nem ment ki a helyszínre, hogy ők
már nem hallják a fűrész hangját. Amikor
szóvá tettük, miért nem kérdezik meg a
tanúkat, azt a választ kaptuk a rendőrségtől,
 216/384

hogy „majd eljön annak is az ideje, várjon a

sorára az újságíró tanú”.
2013 szeptemberében Polt Péter legfőbb
ügyész vizsgálatát kértem azzal kapcsolatban,
hogy a Bicskei Rendőrkapitányság, majd a Fejér
Megyei Rendőr-főkapitányság hónapokig „je-
gelte” az eljárást, és annak ellenére, hogy
megkapták a február 6-án, a helyszínen
készített felvételeket, nem kerítettek sort a
tanúkénti meghallgatásra. Beadványomat
tovább küldték a Fejér Megyei Főügyészségre.
A Csabdi–Tükröspuszta Tiborcz Lovas Klub
mellett folyt engedély nélküli fakivágás
ügyében természetkárosítás és vagyon elleni
bűncselekmény miatt a 2013 elején indult
eljárást áttették az ORFK Nemzeti Nyomozó
Iroda (NNI) kiemelt ügyek osztályára. Erről a
tényről úgy értesültem, hogy idézést kaptam az
NNI-től, ahol végül tanúként kihallgattak az
ügyben. A nyomozás azóta, egy évvel az
elkövetés után is folyamatban van.
 217/384

A Csabdi–Tükröspusztával szomszédos erdő

Natura 2000 oltalom alatt áll, ezért az engedély
nélküli fakivágás felvetette a természetben
okozott károsodás lehetőségét. Lengyel Szilvia
LMP-s képviselő ezzel kapcsolatban feljelentést
tett. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi,
Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hiv-
atalból eljárást indított. A hatóság úgy ítélte
meg, hogy az engedély nélküli „fakitermelés
során eltávolított, őshonos fajokból álló
cserjeszint hiánya nem gyakorol jelentős neg-
atív hatást a terület madárfajainak termész-
etvédelmi helyzetére”.
A Tiborcz család birtokán keresztül
elszállított fák szisztematikus, gépi eltávolítása
az erdő tulajdonosainak tudta és engedélye
nélkül folyt, s a helyreállítás, újratelepítés költ-
sége is őket terheli. De kinek a tulajdonában
volt az erdő? A területet két évtizede vették
meg magánszemélyek, a 16 ezer négyzetméter
hét ember közös, osztatlan tulajdonában állt.
Köztük akad olyan, aki még sosem járt a
 218/384

területen. Egyikük, Marika néni, erdészetben

dolgozott. Kullancs fertőzte meg, kerekesszék-
ben ül. Munkájáért kapta a falatnyi területet,
amiről azt sem tudta, hol van, azt sem, hogy
lopják. Csak a sajtóból, ismerőseitől értesült
minderről. Rendőrségi feljelentést nem ő tett.
Nem tudott bemenni. És különben is, van esély,
hogy túlad ezen a gondon, hiszen Tiborcz
István az eset után már húszezer forintot ígért
tulajdonrészéért. Marika néni örülne az üzlet-
nek, mert így megszabadulhatna az újrate-
lepítés nyomasztó gondjától.
A pesti tulajdonosok közül egy meghalt, egy
idős házaspár betegségével van elfoglalva, s
szabadulna a tudomása szerint már a
kárpótláskor továbbadott „tulajdonától”.
Valakit megbíztak annak idején, hogy adja el
kárpótlási jegyüket – ők ott sem voltak –, és aki
akkor megvette a jegyeket, nem íratta át a föl-
det a nevére, így csak nemrégiben értesültek
arról, hogy valamilyen közmű kapcsán
 219/384

fizetniük kell. A közmű levele ébresztette rá

őket: földbirtokosok.
Azóta az is kiderült: decemberben Tiborcz
István vételi ajánlatot tett egy magyar,
Seychelles-szigeteki lakosnak, aki az 1,6 hek-
táros erdő 131/567 részét birtokolja. 180 ezer
forintért.
Őstermelés külföldről

Idézzük újra Mészáros Lőrincet: „Annak le kell

vágni a kezét, aki nem műveli meg a földet.”
– És ki műveli? – kérdem.
– Hát a traktoros – mondja a falubeli gazda.
A párbeszéd 2014. februári, Cs-
abdi–Tükröspusztán vagyunk. Tiborcz Eszterék
elmentek valahová, külföldre utaztak. Vitték a
két gyereket is. Nagy útra, hosszú útra. A
fordulat váratlan, hiszen nemrég még ott állt a
Story magazinban a családi tablón, mellette fér-
je és két gyermekük. Orbán Ráhel hét országra
szóló lakodalmán, a miniszterelnök által
rendelkezésre bocsátott saját tulajdonú
fényképek egyikén.
Már csak azt kellene megtudnom, hová
mentek, mennyi időre és főként azt, hogy ki
gazdálkodik itt tovább az államtól bérbe kapott
157 hektár földön. Más is pályázott Csabdin a
 221/384

szomszédos bicskei földre, de a Tiborcz

lánynak sikerült.
Hívom a Honvédelmi Minisztériumot, mi-
után kiderítem, hogy a győztes férje itt van ma-
gas beosztásban, nem, ő nem családi gazda,
hanem a HM védelempolitikai főosztályának a
vezetője. Hende Csaba miniszter után
negyedikként sorolja fel a kormányzati portál
az Európai Unió Tanácsának közös biztonság-
és védelempolitikai hivatalosságai között Kele-
men Tast. A telefon végén egy hölgy szo-
morúan közli, hogy nem tudja adni. Mikor azt
tudakolom, mikor beszélhetnék vele, azt
mondja, mostanában nem. És mikor lesz bent?
– kérdem. Három év múlva – válaszolja. Nagy
lélegzetet vesz: elment a főnököm külszol-
gálatra. Hogy hová, azt nem mondhatja meg a
telefonban, de ez nem is érdekes. Biztonság-
politika is van a világon meg az unióban…
Kelemen Tas apja egyébként Kelemen
András volt MDF-alapító, orvos-politikus,
2010-től Kövér László külpolitikai tanácsadója.
 222/384

Tiborcz Eszter férje másutt is megtalálható a

világhálón – az Élőlánc Magyarországért Moz-
galom máig elnökségi tagjaként sorolja fel a
honlapján. A honlap szerint a mozgalom elnöke
éppen az az Ács Sándorné, aki vezeti a
Kishantosi Vidékfejlesztési Központot, amely
alól épp a közelmúltban húzták ki sikeres
biogazdálkodása alapját, a földet. És amelynek
tönkretétele miatt a mozgalom tiltakozik.
Az állami szántókon mára borjak vannak és
tehenek. A kecskéket, a néhány lovat, disznót
eladta Tiborcz Eszter, láttam a kecskehirde-
tését az apróban. A sarolin hízómarha és az
unió az anyatehenet támogatja, ami több mint
a kecske-, ló-, disznótartásért felvehető hazai
támogatás.
Tiborczék marháit nemcsak az általuk bérelt
állami földeken, hanem máshol is tartják.
Váratlan fordulattal, Mészáros Lőrinc alcsút-
doboz–göbölpusztai marhatelepén. Volt, hogy
az állatorvos azt mondta, amikor a marhákat
oltotta a Búzakalász Kft. göböli marhatelepén,
 223/384

hogy „a Tiborczékét holnap oltom be”. Máskor

a Göbölre látogató török vevőnek jegyezték
meg azt, hogy az nem eladó, az a Tiborczéké.
Az akkor még a lagzinak helyet adó Cs-
abdi–Tükröspusztán élő Tiborcz Eszter már a
töredék évben, 2012-ben hét és fél millió forint
földtámogatást kapott földjeire. Ez jóval több,
mint a bérleti díj, és ez tavaly csak tovább
növekedett. Számlájára távollétében is nyilván
befolyik a hektáronként 225 eurós uniós földtá-
mogatás ebben az évben is, aminek február-
jában távozott az országból.
Félreértés ne essék, teljesen érthető, hogy
Tiborcz Eszter férjével tart külszolgálatába, két
kisiskolás gyerekükkel együtt. De az is nyilván-
való, hogy tisztább lett volna méltányosságból
visszaadni az állami földet azoknak, akik arra
valóban rászorulnak, mert abból élnek. Miként
az is, hogy ma mások igazgatják tovább gaz-
daságát. A pályázati feltételek szó szerint nem,
csak „eszméjükben” sérülnek: „a pályázó be-
jelentett lakhelye, székhelye azon a településen
 224/384

van, amelynek közigazgatási területén a

haszonbérlet tárgyát képező termőföld
fekszik”.
Az irányelv a helyben lakó gazdák földhöz
juttatása volt, a családi gazdaságok meger-
ősítése. Lehet, hogy ez a külszolgálat ellenére
is, valahogyan csak-csak sikerülni fog…
És itt vissza kell térnünk egy korábbi es-
eményhez, ami perdöntő lehet ahhoz, hogy
átlássuk a történéseket.
Lévai Anikó nagyobbacska biogazdaságot
akar

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ ellenállt

az NFA földátvevési törekvésének, és birtok-
védelmet kért. Ács Sándornénak, a kishantosi
vezetőnek ugyanakkor jó kapcsolata volt
Tiborcz Istvánnal, mint a Magyar Narancsban
olvasható.
„Legalábbis azt hittem, amikor személyre
szabott dániai tanulmányutat szerveztünk neki
és két testvérének. Én magam vittem ki őket, jó
barátságban váltunk el, szép ajándékot is
kaptam tőlük. Baráti tanácsként már akkor em-
lítették, hogy ne nagyon foglalkozzak az állami
földügyekkel, ami azért volt furcsa, mert akkor
még ki sem írták a pályázatokat. Én azonban
olyan területen dolgozom, ahol néha nagyobb
felelősséget kell vállalni a magyar vidékért, a
családi gazdaságokért, és ez szükségszerűen
 226/384

konfliktusokkal jár együtt” – nyilatkozta a

lapnak Ácsné.
Ácsné azt már nekem mondta el, hogy szó
volt Orbán Ráhel utazásáról is a 2011. novem-
ber 9–11. közötti, dániai tanulmányi látog-
atásra. Lévai Anikó is érdeklődött a sza-
kkérdések iránt, és Tiborcz Eszterrel eltöltött
egy aktív napot Kishantoson 2011 nyarán.
Azt mondták, ők is szeretnének csinálni egy
nagyobbacska biogazdaságot.
Az új fészek

Az esküvő előtti héten lázas készülődés folyt.

Az egykori grófi birtokhoz vezető úton irtották
a gazt, kátyúztak a közútkezelő emberei. Te-
herautók, hűtőkocsik lepték el a lagzi
helyszínéhez vezető utat. Egy ren-
dezvényszervező kft. szállította az asztalokat,
székeket a nagyszámú vendégsereg
fogadásához.
„Élni akarják ezek a világot nagyon – legyint
a gazda. – Mintha be volnának sózva, százzal
mennek. Hordják a nagy gépek a betont, belül
már makadámút van végig, kövekkel. Ha éjjel
valaki megjelenne, fény gyúlna, érzékelős lett
itt minden, új gépek, új traktor, új pótkocsi, új
bálázó gép, valahonnan ömlik a pénz, jó lenne
ilyen helyre benősülni! Mint régen, összeadták
a nagyurak, nehogy szétmenjen a vagyon,
inkább fialjon! – viszi föl a hangját. – Pedig
nagyon rossz termésük lett nekik, nem értenek
 228/384

ezek a gazdálkodáshoz, húsz mázsa búza hek-

táronként, hiába a sok-sok állami föld, a kukor-
ica is rosszul áll…
A Lőrinc végezte a betakarítást, de nem ő
vetett… Hogy hogyan jár be majd a menyecske
Pestre, a Kempinskibe? Megoldják, sárba’-
vízbe’ elmennek ezek a nyolc-tíz milliós autók.
Ezek mindenre ráteszik a kezüket. A gyerek
megvette már az alatta lévő házat is az őszön.
Szegény devizahiteles tulajdonos bedőlt,
azután a Tiborcz Istvánnak, a miniszterelnök
jövendő vejének a banktól sikerült megvennie.
Sok éve vannak együtt, de a lányt itt sosem
látni…”
Az említett, bedőlt devizahiteles ház a
Tiborcz család „tanyája” mellett található. De
az ifjú pár nem ide költözött be az esküvő után,
és nem is a Tiborcz-tanyára, hanem a szomszé-
dos birtokra. Tiborcz István tágas, kétszintes
háza – amihez közel 5000 négyzetméteres ud-
var is tartozik – ugyanis itt található. Pár száz
méterre az esküvő helyszínétől, Vasztély
 229/384

irányában. Szép környezetben fekszik, az

esküvő előtt felújíttatta és biztonsági kamerar-
endszerrel látta el a fiatalember. Az ifjú pár, ha
kellemes az idő, úszhat egyet a kerti
medencében, vagy gyönyörködhet az addig és
azóta vásárolt újabb birtokokban.
VAGYONOK ÉS BEVALLÁSOK

Letakart lapok

Lévai Anikó sárazsadányi cégével annak idején

kicsit megégette magát a nyilvánosság előtt.
Vagyonnyilatkozatában nem említette a céget,
de utóbb a HVG révén mégis kitudódott a léte.
Majd az egyik tag válása során a volt feleség
nyilvánosságra hozta a
„nemtaggyűlésinemjegyzőkönyveket”, ezekről
korábban már esett szó. Lévai megszabadult a
cégtől, és csak egykori üzlettársával, Kékessy
Dezsővel folytatott, nem a piaci áron zajló laká-
seladása emlékeztetett az egykori cégre. Or-
bánnak és feleségének azóta sem volt vál-
lalkozása. Lehetne persze, de akkor a különféle
pályázati pénzek odaítélése összeférhete-
tlenségi problémákat vetne fel. („Ne mi nyer-
jük a legtöbbet…”) Persze Mészáros Lőrinc
 231/384

esetében ez már nem probléma, és cége nagy

sikerrel is indul állami pályázatokon, miközben
Mészáros időnként egy személyben képvisel
három felet az üzleti asztalnál: cégét, Felcsútot
és a focialapítványt.
Azóta Orbánék vagyonnyilatkozatai egy
tisztes középosztálybeli család képét mutatják,
néhány „álszerény” mozzanatot leszámítva,
mint azt, hogy a Cinege utcai házukat 2013-ig
nem a valós méretén vallották be. Legfeljebb
azon gondolkodhat el az ember, miből futotta
éveken keresztül a héttagú háztartás napi költ-
ségeire. Fenntartották az alsó hangon is 300
négyzetméter hasznos alapterületű villát a
Cinege utcában a kerti építményekkel, garáz-
sokkal, tárolókkal, filagóriával, a hagyományos
pincével, borospincével, valamint az 1200
négyzetméteres telekkel. A felcsúti házat
különféle építményekkel, hatalmas pincével,
szaunával, valamint a közben „kirepülő”
három gyerek önálló háztartását (akik közül
Ráhel mára önfenntartó lehet, testvérei
 232/384

tanulnak), valamint a Cinege utcai és felcsúti

házakhoz tartozó személyzetet. Ezeken felül
törlesztették hiteleiket.
Támpontként a parlamenti képviselők
számára évente kötelező, nyilvános vagyon-
bevallás szolgálhatna. A képviselők házastár-
sára vonatkozóan szintén kötelező éves vagy-
onbevallást benyújtani, de ez nem nyilvános.
Orbán Viktor 2010-ig önként publikálta hon-
lapján felesége vagyonbevallásait, ám azóta
nem folytatta ezt a gyakorlatot.
De a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos sz-
abályozásnak van egy pontja, ami szinte lehet-
etlenné teszi a vagyonosodás ezek alapján
történő vizsgálatát. Míg a képviselők esetén a
vagyont és a jövedelmeket is kötelező feltün-
tetni a bevallásban, addig házastársaknál az
utóbbit nem. Lévai jövedelmei így nem
láthatóak számunkra. Nem tudhatjuk például,
mennyi bérleti díjat kap földjei után.
Egy különös mozzanat azért látható, ha
megnézzük, hogyan alakult Orbán Viktor és
 233/384

felesége vagyoni helyzete 2008. vége és 2010

májusa között. (Míg egyébként minden évben
januárban készül az előző év végi állapotokat
leíró vagyonbevallás, 2010-ben ez júniusban is
megtörtént, mert az új miniszterelnököt
kötelezi erre a törvény,) A 2010. júniusi vagy-
onbevallásokban Orbánnak és feleségének
együttes pénzbeli megtakarítása 4,6 millióval
kevesebb, mint 2008 végén. Mire mehetett el a
pénz? A vizsgált időszakban, 2010 áprilisában,
Lévai vásárolt Felcsúton összesen háromhek-
tárnyi nádast a házuk alatt, de ennek ára még a
kitűnő elhelyezkedést figyelembe véve sem le-
hetett több egy-két millió forintnál. (A stadi-
onépítés csak a vásárlás után két évvel
kezdődött el.) Tehát a pénztartalék 4,6 milliós
csökkenésére ez nem ad magyarázatot. Más-
felől 2009-ben Lévai Anikó eladta Sárazsadányi
nyolchektáros birtokát Kékessy Dezsőnek.
Egyéb vagyoni változás nem történt ebben a
másfél évben. A vagyonbevallásban a birtoke-
ladásából befolyt pénznek meg kellene jelennie
 234/384

valamilyen formában, de mint láttuk, még e

nélkül is elkönyvel két-három millió forint
veszteséget a család a vizsgált másfél évben.
Orbán nettó keresete nagyjából ennyivel
csökkent 2009-ben 2008-hoz képest (mivel a
könyv után járó bevétele kiesett). De az rejtély
marad, hová tűnt a 8 hektáros birtok vételára.
Egy ilyen szőlőültetvény hektáronkénti árát 5
és 20 millió forint közé teszik, de a helyzetet
bonyolítja, hogy bár a földterület Lévaié volt, a
rajta lévő szőlő az egykor Kékessyvel közös cég
tulajdona.

Ami a könyvet illeti: Lévai Anikó A

konyhaablakból című, 2007-ben megjelent
szakácskönyvének kiadóját éppúgy nem
találta az adóhatóság egy idő után, mint
Orbán első könyvének, a számára 18 mil-
lió bevételt hozó, A történelem főutcáján
című könyvnek a kiadóját. Végrehajtást
rendelt el 2009-ben az APEH, majd hiv-
atalból törölték a Jokerex Kiadót,
 235/384

immáron 2011-ben. Hogy mennyit hozott

A konyhaablakból, nem tudni.
Kő és aranykor

Nem tudok úgy elmenni Budapesten a Kossuth

tér beépítésére felhalmozott betonelem- és
kőrengeteg mellett, hogy ne fusson át az agya-
mon a gondolat: azért csinálják, mert ehhez jó
sok kő kell. A rossz és nyilvánvalóan téves gon-
dolatot elhessentem – van arra elegendő
politikai indíttatás a kormányban, hogy azt az
úri világot szimbolizáló miliőt építtesse vissza,
ami a két világháború közötti Magyarországot
idézi.
Nem volt időm többéves kutatásom alatt
utánajárni, hogy a KÉSZ kft. által elnyert Kos-
suth téri sokmilliárdos tender alvállalkozói
beviszik-e névtelen beszállítóként a minisz-
terelnök édesapjának anyagait a Parlament
mellé.
De mikor a Ferencziek tere és környékének
erőszakolt és ízléstelen végigkövezését látom,
az sem segíti e gondolatom végleges sutba
 237/384

dobását. A botrányosan odaítélt Váli-víz elvez-

etésében való családi részvétel emléke sem
segít e gondolat végleges két vállra
fektetésében.
S csoda-e, ha nem érezteti hatását a válság a
család vállalkozásaiban? Töretlenül nőttek az
árbevételek, és a megtermelt nyereség a min-
iszterelnök édesapja, Orbán Győző többségi tu-
lajdonában álló gánti Dolomit Kőbányászati
Kft.-nél. Nettó egymilliárd 702 millió forintos
árbevételt produkáltak. A csak a család tulaj-
donában lévő Gánt-Kő és Tőzeg Termelő és
Kereskedelmi Kft. pedig nettó 490 millió forin-
tos árbevételt könyvelhetett el. Előbbi cég 292,
utóbbi 36 millió forinttal növelte 2012-ben
előző évi nettó árbevételét – derül ki a cégek
hivatalos mérlegéből.
Mivel májusban jelennek meg az előző év
mérlegei, a 2013. év adatairól még nem lehet
képet alkotni, de a két évtizedes gyakorlatnak
megfelelően arra fogadnék, hogy tovább javul-
tak az eredmények. A családi vállalkozásokról
 238/384

nem tudni, milyen közpénzes, állami és

önkormányzati tenderben játszanak szerepet,
mivel közbeszerzésen nem indulnak, mert az
anyagokat a fő- és az alvállalkozók névtelenül
viszik be, „zsebben”. A közbeszerzési előírások
ugyanis arra nem terjednek ki, hogy a vál-
lalkozó kitől szerzi be a felhasznált, beépített
anyagot. Ha a gyakorlat nem változott a koráb-
bihoz képest, amikor is az első Orbán-kormány
idején kézi kiválasztással kijelölt autópálya-
építő cégek alvállalkozóinak anyagbeszállító-
jaként vitte be kitermelt kövét a családi bánya,
akkor valószínűsíthető, hogy ezúttal sem
maradnak távol ettől a megoldástól. (Az
autópálya-építések fővállalkozóját azóta per-
sze, minthogy beléptünk az EU-ba, közbe-
szerzési pályázattal kell kiválasztani.) A
magánépítkezések száma az Orbán-kormány
alatt csökkent, van tehát rá esély, hogy az ilyen
arányú fejlődést az állami fejlesztéseken való
anyagbeszállítói részvétel biztosította – mint
azt bevételeikből látni fogjuk.
 239/384

A vállalkozások sikeres menetelése itt nem

ér véget: ha a két cég bevételéhez
hozzávesszük a miniszterelnök édesapja és két
öccse által birtokolt és vezetett Nehéz Kő Lo-
gisztikai és Szállítmányozási Kft. közel 400 mil-
liós nettó árbevételét, akkor összességében
több mint két és fél milliárd nettó árbevételről
adott számot a három családi vállalkozás.

Az Orbán Győző többségi tulajdonában

lévő Dolomit Kft. saját tőkéje közel két-
milliárd forint (pontosan 1 milliárd 968
millió 114 ezer) 710 milliós kötelezettség
mellett, míg a Gánt-Kő Kft.-é 552 millió,
88 millió forintos kötelezettség mellett. A
logisztikai és szállítmányozási cég, a Ne-
héz Kő Kft., 184 millió forintos saját
tőkéjű vállalkozás 108 milliós kötelezett-
séggel bír.
A Dolomit Kft. adózott eredménye 333
millió 560 ezer forint, a Gánt-Kő Kft.-é 50
millió 150 ezer. A Nehéz Kő Kft. pedig 66
 240/384

millió 46 ezer forint adózott eredményt

produkált. A Dolomit Kft. tulajdonosai
200 millió osztalékot vettek ki a cégből a
2012. évre, a következőre pedig előz-
etesen 100 milliót osztottak szét egymás
között tulajdoni arányuknak
megfelelően.

Föltűnő érdekesség, hogy a Dolomit Kft. ugy-

anazt a könyvvizsgáló céget alkalmazza, mint a
Mészáros és Mészáros és a Puskás Club Kft.
A csak családi tulajdonban lévő tőzeg-
bányánál: „Így lehetséges, hogy ökológiailag
egységes tőzeges terület közepén fekvő 200
hektárról kiderül, nem is láp, és szabadon
bányászható, míg a többiről – termész-
etvédelmi indokkal – kitiltják a bányákat” –
írta Orbán-bánya Zalában: a magánérdek moc-
sara című cikkében tavaly nyáron a Népszabad-
ság. „Nemcsak az állatok, hanem a lápok között
is vannak »egyenlőbbek«: s ha a tulajdonosnak
megfelelő pártháttere van, akkor
 241/384

megtörténhet, hogy egy több mint ezerhek-

táros, ökológiailag egységes tőzeges terület
közepén 200 hektárról kiderül, hogy nem is
láp, és szabadon bányászható, míg a többiről –
természetvédelmi indokkal – kitiltják a
bányákat. A Zala megyei Szévíz-völgyben ját-
szódó történetnek nem csak a politikához
közeli szála érdekes: az is kiviláglik belőle,
hogy Magyarországon a jogszerű
bányaüzemeltetés feltételrendszere, a termész-
etvédelmi korlátozásokért járó kártalanítások
ügye és a mindezért felelős hatósági rendszer
működése esetleges és személyre szabott” –
írta Hargitai Miklós. „A szubjektív mérlegelés-
nek teret adó eljárások az elmúlt tíz évben
vontatottan haladtak, tavaly pedig a
kormánytöbbség elfogadott egy módosító
javaslatot, szélesre tárva az addig is meglévő
kiskaput. Az új törvényszöveg szerint, ha a
lápjelleg határozatba foglalása és feljegyzése
nem történt meg, a természetvédelmi hatóság
hivatalból törli a szóban forgó lápot a
 242/384

nyilvántartásból. A törvény más helyen azt írja,

hogy lápnak (vagyis védettnek) számít minden
tartós vagy időszakos vízborítású és
tőzegtartalmú terület, vagyis a módosítás
nyomán a szöveg önellentmondásossá vált
(hiszen a törvény alapján lápnak minősülő ter-
ületek törlésére is van lehetőség).”
Mindenhez van, volt, lesz tehát törvény.
GOLFFALU
Mészáros Lőrinc 2013-ban 800 millió forint os-
ztalékot vett föl, de ebből sem tudta fedezni az
ingatlanfelvásárlási tempót. Az év őszén ugy-
anis nagyon belehúzott: 165 hektár új bicskei
és alcsúti területet vásárolt. Ezekre összesen
1,02 milliárd forintos FHB-jelzálogjog van be-
jegyezve. A területek „ölelkeznek” Lévai Anikó
és Flier János szántóival, valamint a Mészáros
Búzakalász Kft.-je által elnyert állami földbér-
letekkel. A dolog pikantériája, hogy a jelzálog-
jog egy részét olyan földterületekre jegyezték
be, melyek papíron nincsenek Mészáros Lőrinc
tulajdonában.
Mészáros egy meg sem kezdett, a tervek sz-
intjén megrekedt golf- és üdülőfalu felszá-
molásából vett 2013. szeptember 30-án egy
újabb ingatlant. A földterület egy, a mezőgaz-
dasági művelés alól kivett ipartelep Bicskén. Ez
a 6,5 hektárnyi föld Natura 2000 európai
 244/384

közösségi jelentőségű, természetvédelmi

rendeltetésű terület. A vásárlás nem is lenne
igazán érdekes, ha Mészáros mezőgazdasági
cége, a Búzakalász 66 Felcsút Kft. ugyanattól a
felszámolás alatt álló cégtől nem szerzett volna
meg mellé további tíz tagban még 165 hektárt
is.
A felszámolás alá került cég az Oak Valley
Ingatlanforgalmazó és Fejlesztő Kft., egyike an-
nak a két cégnek, amelyek a Bicskére tervezett
nagyszabású golf- és üdülőfalu-beruházást, a
Budapest Gate Golf és Country Club felépítését
valósították volna meg. A 2003-as alapítású
cégek ír–magyar érdekeltségűek, azonos bud-
apesti székhelyre vannak bejegyezve, tulaj-
donosuk a brit Virgin-szigeteken bejegyzett
Gold Paradise Village Ltd volt ekkor, amely vél-
hetően offshore társaság. A másik cég a Pack-
ard Hills Ingatlan Forgalmazó és Fejlesztő Kft.
A bicskei golf- és üdülőfalu-beruházást a két
cég együtt akarta megvalósítani. A cégek
 245/384

kézbesítési megbízottjának ügyvédi irodája a

Puskás akadémia támogatói között szerepel.
Szakértőnk szerint hasonló nagyber-
uházásoknál jellemző technika, hogy két céget
hoznak létre, az egyik „tiszta”, míg a másik
viszi a problémás ügyeket, melyektől a cég
csődje esetén meg lehet szabadulni.
Mészáros kft.-je tehát az Oak Valley Kft.
felszámolásakor vásárolta meg a szóban forgó
beépítetlen, mezőgazdasági művelésből kivett
területeket. Az ingatlanok zöme Bicske terü-
letén fekszik, csak három található Alcsúton, az
arborétum mögött. A füstbe ment 300 millió
eurós fejlesztést összesen 280 hektáron
tervezték, önálló villaépületekkel, ötcsillagos
luxushotellel, wellnesszel, 1250 fő befogadására
alkalmas konferencia-központtal, nemzetközi
versenyek rendezéséhez is használható, 900 ez-
er négyzetméteres golfpályával. Az ingatlanok
jelentős részét már belterületbe vonták az
önkormányzatok, bár jobbára külterületi jel-
legűek. A „prérin” fekszenek, amely körülöleli
 246/384

a rendszerváltás előtt meghiúsult bicskei er-

őmű területén elhelyezkedő tavat.
Ragyogó álom volt. Igy hirdették: „A tervez-
ett Budapest Gate 280 hektáros, fenséges terü-
leten helyezkedik el, a fővárostól 38 kilomé-
terre. A klub 18 lyukú golfpályáját Christy
O’Connor Jnr. tervezte: ötcsillagos luxushotel,
konferencia-központ, korszerű gyógyfürdő és
szépségközpont, horgásztó, vízi sportok, tenisz
és lovaglási lehetőség is lett volna ezen a pazar
helyszínen. A Golf Country Club
versenygolfpályája 6600 méter hosszúságú lett
volna. A klub gondosan kialakított tavai,
lakóépületei és pompás létesítményei körül
helyezkedett volna el. Külön csáberő, hogy a
nap áprilistól novemberig átlagosan kétezer
órán át ragyogja be a területet – Európában
azon helyek közé tartozik, ahol a legtöbb a
napsütéses órák száma.”
Az Oak Valley Kft. a szóban forgó ingatlan-
okat több milliárd forintos hitellel terhelte
meg – a kölcsönöket az MKB Bank nyújtotta. A
 247/384

cég 2010-re lehetetlenült el – ekkor a bíróság

végrehajtást rendelt el velük szemben –, s
2011-re vált menthetetlenné. A felszámoló
azonban a törvény értelmében ilyenkor ter-
mészetesen tehermentesen értékesíti a
vagyont.
Attól kezdve, hogy a felszámoló 2,8 milliárd
forintos irányáron először hirdette meg az in-
gatlanpakettet, közel két év telt el odáig, hogy
bejegyezték Mészáros tulajdonjogát: a vásárló
alighanem az eredeti árnál kevesebbért juthat-
ott ezekhez a földterületekhez, hiszen ilyenkor
az a szokás, hogy a felszámoló újra és újra
meghirdeti a felszámolás alatt álló vagyont –
persze egyre csökkenő áron. A területekre
összesen egymilliárd-húszmillió forint zálog-
jogot jegyzett be az adásvétel napján, 2013
szeptemberében az FHB Bank, amely egyben a
szokásos módon vételi jogot is kikötött öt évre.
Mészáros cége tehát ilyen összegű hitelt kapott
a banktól ekkor. A tulajdoni lapok tanúsága
szerint azonban a jelzálogjogot nemcsak a
 248/384

Mészáros által az Oak Valley Kft. felszá-

molásából megszerzett földekre, hanem a még
működő másik cég, a Packard Hills egyes ingat-
lanjaira is bejegyezték.
Szakértőnk szerint „szagos” az ügy. Az,
hogy a felszámolás alatt még nem álló Packard
Hills ingatlanjain is szerepel a Mészáros
cégének adott hitelből adódó jelzálog, azt lát-
szik igazolni, hogy a vevő valamilyen módon
kapcsolódik az offshore-céghez. Máskülönben
miért ajánlotta volna fel a cég ezt? Szakértőnk
élt a gyanúval, hogy azért, mert az egész
mögött egy sokkal nagyobb projekt rejtőzik: a
vevő esetleg már tud valamit, amit mások még
nem. Talán azt, hogy valaki a céget akarja
megvenni a közeljövőben. Másképpen:
Mészáros kft.-je a földtulajdonok mellett a pro-
jektet is átveszi?
Szakértőnket arról is megkérdeztük, miként
lehetséges egymilliárd forint feletti hitelt
szerezni úgy, hogy közben a cég befektetett es-
zköze 2012-ben alig volt több félmilliárd
 249/384

forintnál, kötelezettségei pedig másfél milliárd

forint közelében voltak. Vélelmezhetően a
bank úgy hitelezte meg az ingatlanegyüttes
megvásárlását, hogy a területre megvan a vevő,
és Mészáros cége csak az átmeneti tulajdonos.
Példaként hozta fel, hogy ha valaki ma tudja
azt, hogy egy adott helyen például pláza épül
majd, és megveszi azt a területet, később akár a
kétszeresét is megkaphatja érte egy
áruházlánctól.
Az biztos, hogy egy egyszerű banki hitel-
bírálat esetén nem lenne hitelezhető ilyen
összeggel a szóban forgó cég. Hacsak nincs a
kezében a következő, tőkeerős tulajdonos
vételi szándéknyilatkozata – tette hozzá.
A Búzakalász Kft.-ben egyébként a
közelmúltban változás történt: 2013 nyarán
minősített többségű befolyást szerzett benne
Mészáros Lőrinc, és ezzel az addigi tulajdonos,
vagyis a feleségével közös Mészáros és
Mészáros Kft. kisebbségbe szorult.
SUKORÓ ÉS A TÖBBIEK
„Az emberek földet szeretnének vásárolni, de
nincs eladó föld.” Ezt mondta Orbán Viktor
2002 májusában, a választás első fordulójában
elszenvedett vereség után a Kossuth rádió
Reggeli Krónikájában. Hozzátette, hogy az ál-
lam tud segíteni ezen a problémán, hogyha a
tulajdonában lévő földeket – amelyek egyéb-
ként teljesen indokolatlanul vannak ott – a
magánszemélyek, a gazdák rendelkezésére
bocsátja.
A kormányfő szerette volna felgyorsítani a
folyamatot: rendelkezett is 400 ezer hektár ál-
lami föld eladásáról (HVG, 2002. május 11.), de
ebből már nem lett semmi, mert nem volt ideje
végrehajtani.
Ennek része lett volna egy telekcsere. De ezt
nem követte hangos tiltakozás, nem lett belőle
büntetőügy, így fel sem merült, hogy vád alá
vonják Kenyeres Sándort és üzlettársait az első
 251/384

Orbán-kormány végnapjaiban Fejér megyében

megkísérelt, 4000 hektáros földcsere miatt.
Csak összehasonlításként: a Sukoró-ügy 70 hek-
tárról szólt.
Időben messzire nyúlnak az ügy előzményei.
Orbán Viktor első kormányzása idején privat-
izálták a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságot
(HKG Rt). Első lépésben a felcsúti Flierék és
Bognár Sándor lett a gazdaság területeinek
többségi tulajdonosa. A HKG Rt.-hez persze már
ők is eleve áron alul jutottak hozzá, igen ked-
vező állami hitellel. A HKG Rt.-hez tartozó min-
tegy 4000 hektárnyi földet pedig nagyon olc-
són, 50 éves bérletre kapták meg. A 28. leg-
gazdagabb magyar és üzleti köre – évekkel
később vette át a tulajdont. De mit ad isten,
már a privatizálás idején, 2002-ben földcser-
ével kívánták megszerezni Fejér megye legz-
sírosabb, mintegy 4000 hektárját. Cserébe az
ország eldugott zugaiban lévő, összesen úgy
4600 hektárnyi magántulajdonban lévő terü-
letet adtak volna, számos megyében szétszórt
 252/384

földeket, melyek természetvédelmi területeken

feküdtek, és így kisebb forgalmi értéket
képviseltek.
A megszerezni kívánt Fejér megyei területek
aranykorona-értéke mintegy 75 ezer, a cserébe
felkínált, szétszórt területeké 30 ezer
aranykorona volt. A Fejér megyei földek for-
galmi értéke akkori áron meghaladta a 2,55
milliárd forintot, a cserébe adandóké – a földc-
serét kérelmezők szerint – 1,2 milliárd körül
volt. A feltűnő értékaránytalanságot azzal
akarták megoldani, hogy az érdekeltek a cser-
ére felkínált földek forgalmi értékét azzal az
indokolással, hogy „természetvédelmi
értékről” van szó, felszorozták több mint 6,38
milliárd forintra, és az így kapott összeget
hozzátették a tényleges forgalmi értékként
feltüntetett összeghez. Így a teljes csereérték
az illetékesek szerint immár 7,59 milliárdot
tett ki. De földeknél valójában csökkenti, nem
pedig növeli az értéket az, ha termész-
etvédelmi területen fekszenek. Ez látható abból
 253/384

is, hogy ma a piaci ár töredékéért kíván az ál-

lam kisajátítással megszerezni ilyen
területeket.
A már elkészült szerződéseket végül a közel-
gő választások és a sajtó „nyomulása” miatt
már nem írták alá. (Ferenczi Krisztina: Szüret –
Az Orbán-vagyonok nyomában 90. oldal – eredeti
cikk Magyar Hírlap.)

A Fejér megyeiekért cserébe felkínált földek

felvásárlói egyebek között a Mammut üzletköz-
pontot építő és a köréjük szerveződő üzleti kör
beruházásszervező és ingatlanforgalmazó
cégéhez voltak köthetőek, amelynek tulajdono-
sa egy Cipruson bejegyzett cég.
A Mammut üzletközponttal híressé vált üz-
leti kör itt nem állt meg: 2011-ben folytatni
akarta a 2000-ben keletkezett tervet, jelesül
azt, hogy létrehoz egy úgynevezett tudásköz-
pontot, a „magyar Szilícium-völgyet” Zsám-
békon, sok ezer hektáron. A 2002-ben meghiú-
sult földcsere helyett új terv született hát a
 254/384

terület megszerzésére. E terv szerint az állam

4000 hektárnyi termőföld apportálásával
szerez tízszázaléknyi tulajdonrészt a közös tár-
saságban, és jelentős összegű uniós pénzt is
szán a 12 milliárd eurós fejlesztéshez. A Magyar
Narancs című hetilap 2011 májusában ingatlan-
fejlesztőket idézett, akik szerint a projekt
elnyerte az „Orbán Sukorója” címet.
A Sukoró-ügyben a vádhatóság szerint a
tervezett, de meg nem valósult, mintegy 70
hektárnyi telekcserével 1,2 milliárd forint kár
érte volna az államot. Legalábbis ez olvasható a
büntetőper elsőrendű vádlottja, a hűtlen
kezeléssel vádolt Tátrai Miklós blogjában. Men-
nyi érte volna 2002-ben, ha nyélbe tudják ütni
a 4000 hektáros földcserét? Ám ebből nem lett
bűnügy.
Miközben az úgynevezett Sukoró-ügyben a
vád szerint 1,2 milliárd forint lett volna az ál-
lam kára, a 12 állami gazdaság – amelyek
egyike a herceghalmi – 2002-es privatizálása
kapcsán ez a kár több mint 12 milliárd forintra
 255/384

rúgott akkori áron, korabeli sajtóbecslések

szerint. Nem is szólva arról, hogy az állami
Magyar Fejlesztési Bank kétéves halasztott fiz-
etésre, alacsony kamattal, húszéves futamidőre
adta a hitelt a megvásárlásukhoz. Ráadásul az
állami földeket úgy kapták bérbe 50 évre, hogy
bérleti díjként 300 forint éves inflációval
megnövelt értékét kell fizetniük
aranykoronánként. Más szóval: az akkor
kialkudott bérleti díj máig sem éri el az állam
által kért bérleti díjakat. De az élet ment
tovább: ebből sem lett bűnügy.
LESZ-E ELÉGTÉTEL? – A BÜKKI
NEMZETI PARK ESETE
A földhaszonbérleti pályázatok eredményei ko-
moly indulatokat gerjesztettek a hoppon
maradt őstermelők körében, némelyikük azt
követelte, hogy egy új kormány majd az egész-
et nyilvánítsa semmissé. Csak nehezen értették
meg, hogy jogállamban ez így nehezen lehet-
séges. A lóvá tett gazdák más jogorvoslatot ker-
estek. Szó volt arról, hogy a tisztességes
eljáráshoz való joguk megsértése, illetve a
pályázatok elbírálásának jó erkölcsbe ütközése
miatt mintapert indítanak a Nemzeti Földalap-
kezelővel szemben. Felmerült annak lehet-
ősége is, hogy azon az alapon mondatják ki a
semmisséget, hogy a szerződések a törvények
megszegésével jöttek létre: a hatályos jogsza-
bály szerint ugyanis az állami földekre kiírt
pályázatot a helyi önkormányzatokon és a
 257/384

körjegyzőségeken, valamint a magyarorszag.

hu-n is közzé kell tenni, de ez több gazda szer-
int Alcsút, illetve Felcsút esetében hiányosan
történt meg. Csakhogy még a mintaperhez
szükséges néhány gazda sem állt össze – félnek.
A pályázatok kifüggesztéséről kikért doku-
mentáció ellentmondásos. Az ombudsmanhoz
is fordultak egy Alcsúton váratlanul visszavont
pályázat miatt, de Szabó Máté nem vizsgálta az
ügyet, arra hivatkozva, hogy ezt nem teheti
meg mindaddig, amíg minden jogorvoslati le-
hetőséget ki nem merítettek. És mivel a pályáz-
ati eredményeket nem lehet megfellebbezni, a
polgári per lehetőségén kívül minden kapu
bezárult előttük. A vidékfejlesztési miniszter-
hez és a Nemzeti Földalapkezelő elnökéhez is
mindhiába fordultak panasszal, ők csak labdáz-
tak velük. Érdemi választ nem kaptak, sok
gazdát válaszra sem méltattak. Jogorvoslatnak
helye nincs.
 258/384

„Ki van ez találva” – gondolták az egykor oly

lelkes Fidesz-szavazók, majd összehúzták
magukon a kabátot.
A Bükki Nemzeti Parkkal kapcsolatos
pályázatok története tisztán mutatja ezt a jogi
„senki földjét”.
A Borsodi Mezőség területeire a Bükki
Nemzeti Park írt ki földbérletpályázatot 2011.
október 3-ai beadási határidővel. Az Ángyán
József által mintaszerűnek ítélt pályázatot
aztán a beadási határidő napján visszavonták, a
Bükki Nemzeti Parkot 14 éve vezető Duska Józ-
sefet a vidékfejlesztési miniszter azonnali
hatállyal felmentette, helyére Grédics Szilárdot
nevezték ki. Az új pályázat rendszerét pedig
már a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet
közreműködésével dolgozták ki.
Az újra meghirdetett pályázatoknál a Bükki
Nemzeti Park már külső ügyvédet alkalmazott.
A külsős ügyvéd, dr. Hajdú Zoltán, valamint
Grédics Szilárd ellen azóta magánokirat-ham-
isítás miatt folyik büntetőeljárás. Az ügyvéd
 259/384

ugyanis egyszerűen csak magához vette – haza-

vitte – a pályázatokat és az értékelési lapokat.
Ez utóbbiakat maga töltötte ki. Semmiféle sza-
kmai bizottság nem láthatta, így nem is
véleményezhette azokat. A Hajdú Ügyvédi
Iroda egyébként eljárásonként 52 ezer forint
plusz áfát számlázott ki.
Gőgös Zoltán és Harangozó Gábor (MSZP),
valamint a PM-es Szabó Rebeka hűtlen kezelés
és hivatali visszaélés miatt tett feljelentést. A
Fővárosi Főügyészség határozata szerint –
idézzük – „a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága
részéről az értékelő bizottság kijelölésére sem
formálisan, sem érdemben nem került sor”. A
főügyészség hangsúlyozza, hogy az érdemi el-
bírálás tényét és eredményét valótlanul tartal-
mazták az értékelési jegyzőkönyvek. S bár volt,
aki felhívta Grédics Szilárd figyelmét arra,
hogy szinte szó szerint azonos tartalmú pályáz-
atokra eltérő pontszámokat adtak, sem ezek az
észrevételek, sem az nem akadályozta az
 260/384

eredmény kihirdetésében, hogy a pályázatok

érdemi elbírálása nem történt meg.
Bár az ügyben a Fővárosi Főügyészség
folytatott eljárást, de mivel a valótlan tartalmú
iratok felhasználása Egerben történt, az Egri
Járási Ügyészségnek kell döntenie a
magánokirat-hamisítás tárgyában. Az ügy
kapcsán a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság
korábban elutasította Gőgös, Harangozó és Sza-
bó Rebeka feljelentését. Az indoklás tanulságos:
„a földhaszonbérleti szerződéseket a nyertesek
a pályázó személyétől függetlenül, azonos
feltételekkel kötötték meg, így az esetleges vis-
szaéléssel összefüggésben vagyoni hátrány
nem keletkezett, illetve a pályázat során eljárt,
a Bükki Nemzeti Park igazgatóságához tartozó
személyek nem hivatalos személyek”. Ebből
pedig az következik, hogy a földbérletpályáza-
tokon senki nem követhetett el hűtlen
kezelést, hiszen a fix ár miatt vagyoni hátrány
nem keletkezhetett, továbbá hivatali visszaélés
sem, mert az állami vagyonról ezek szerint
 261/384

olyanok döntöttek, akik nem számítanak hiv-

atali személynek. Az ügyészségi határozat
átveszi a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság
indoklását.

A büntetőeljárásban érintett ügyvéd, dr.

Hajdú Zoltán irodája Hajdú-Bihar megye,
Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok
megye, Nógrád megye és Szabolcs-
Szatmár-Bereg megye pályázatainál is
eljárt. Mellette más külsős irodák is dol-
goztak a földalapkezelőnek, darabonként
57 ezer 600 forint plusz áfáért: dr. Turi
Attila ügyvéd Baranya, Bács-Kiskun,
Békés, Csongrád, Somogy és Tolna
megyében, a dr. Hartai Ügyvédi Iroda
Fejér, Komárom-Esztergom és Pest
megyében, a Horváth Ügyvédi Iroda
pedig Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala és
Veszprém megyében. Igaz, ez utóbbiban
egy idő óta már a dr. Hartai Ügyvédi
Iroda viszi a pályázatokat. Vagyis
 262/384

mindössze öt ügyvédi iroda kezébe került

az ország 20 megyéjének valamennyi
pályázata. Mostanáig több mint 6000
szerződéskötés történt a földbérlet-
pályázatok nyerteseivel.
„Itt ugyan nem volt pályáztatás, blöff
volt az egész, előre le voltak osztva a
lapok. És ezt mindenütt valamelyik
megyei fideszes vezető döntötte el, vagy
ahol volt fajsúlyos magoszos, hát ő” –
nyilatkozta Gőgös Zoltán szocialista
képviselő a földbérletpályázatokról.
Hogy a többi megyében is a Bükki
Nemzeti Parknál látott módon zajlott-e a
pályázatok értékelése, az nem ismert. A
betekintés ugyanis, mint már erről szó
volt, a választások utánra csúszhat.

Vádemelési javaslattal befejezte a

közokirat-hamisítás bűntettének gyanúja
miatt folytatott nyomozást a Nemzeti
Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági
 263/384

Bűnözés elleni osztálya a Start 2003 Bt.-

vel kapcsolatban, és azt a Miskolci Járási
Ügyészség felé továbbította. Az ügyben
Harangozó Gábor szocialista képviselő
tett feljelentést, mivel úgy nyert el állami
földbérleteket Kanyok Attila fideszes
képviselő cége, hogy székhelye fiktív volt.
Mivel több állami földet elnyert a Bükki
Nemzeti Park földhaszonbérleti pályáza-
tán, a fiktív adatok megadásával nyújtott
be igényt állami támogatásra. A Start
2003 Bt. által fölvett 18 millió 380 ezer
forintos földtámogatás ügyében költ-
ségvetési csalás címén a NAV nyomoz
tovább, miután a két ügyet novemberben
elkülönítette a Nemzeti Nyomozó Iroda.

Mindaz, ami a Bükki Nemzeti Park pályázataiv-

al történt, a maga mélységében tárja föl a rend-
szer züllöttségét. Józan paraszti ésszel, vagy ha
úgy tetszik, erkölcsi érzékkel nehéz volna
megérteni, hogy az ügyészség elvi
 264/384

lehetőségként is kizárta a hűtlen kezelést és a

hivatali visszaélést a Bükki Nemzeti Parknál
vagy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél.
Pedig a kérdés így is föltehető: tényleg
kiszervezhető a jogi felelősség a milliárdos ál-
lami vagyon fölött diszponáló állami szervez-
eteket vezető személyek esetében is? Tényleg
csak egy megfelelő jogi formulát kell kiagyalni,
és következmények nélkül megtörténhet
bármi?
Az ügyészségi határozatban szakmai hibát,
tévedést, önellentmondást nem talált jogi sza-
kértőnk. A tények – amennyiben és amilyen
körben feltárhatóak voltak – tisztázottak, e
tények jogi értékelése egy esetleges nyomozás
során sem változhatna – értékelte.
„A hasonló ügyek mindig magukon viselik a
korrupció gyanúját, ám nem feltétlenül krimin-
alisztikai, inkább politikai – vagyis a lekötelez-
ettséget kialakító vagy erősítő – korrupció gy-
anúja szokott felmerülni, miként a
trafikügyeknél. Ez azonban rendszerint csupán
 265/384

sejthető, bizonyítani nem lehet, s ha lehetne is,

nem a Btk.-ba ütközik. A fegyelmi felelősségre
vonás és a magánokirat-hamisítás miatti
eljárás iránti igény viszont alapos, ezt a
határozat korrekt módon tartalmazza is” – ál-
lapította meg a neves jogászprofesszor, akinek
mindössze egyetlen óvatos fenntartása volt: el
lehet azon gondolkodni, hogy az idegen vagyon
kezelése során elkövetett kötelességszegés –
amelynek célja jogtalan vagyoni előny okozása
volt, és ami sajnos szintén kétes kimenetelűnek
ígérkező bizonyítási kérdés – vagyoni hátrány
hiányában is megalapozhatja a hűtlen kezelés
vádját.
Megnyitva egy új jogi megközelítési módot,
Bárándy Péter jogász, egykori igazságügy-min-
iszter úgy vélekedett kérdésemre, hogy például
a Bükki Nemzeti Park esetében a korrupciót
elkövetőknek nem kell hivatalos személyeknek
lenniük, eljárás alá vonásukhoz elég a vagy-
onkezelői szerep, vagyis az, hogy az állam
vagyonával bántak akként, ahogy azt tették.
 266/384

„Valakinek mindenképpen vagyonkezelői

státusszal kell rendelkeznie, annak például, aki
megbízott egy külsős ügyvédet a pályázatok el-
bírálásával. Az pedig, hogy az ügyvéd nem a sz-
abályok szerint járt el, vagyis nem hívta össze a
bírálóbizottságot, ami törvényi előírás, hanem
maga döntött, a hoppon maradt pályázóknak
okozott anyagi hátránnyal összefüggésben viz-
sgálható a jövőben” – állítja Bárándy Péter, aki
azt nyilatkozta, hogy a most zajló, messziről
bűzlő, ám jogszabályokkal alátámasztott es-
etekről könnyen kiderülhet, hogy több száz
éves jogi normákat sértenek. Vagyis attól, hogy
intézményesítik a lopást, nem múlik el az egyes
esetek büntethetősége.
Példaként említette, hogy hiába is hoznak
személyre szabott törvényeket annak
érdekében, hogy valakinek az addigi tulajdonát
megszerezzék, e mögött, ha mondjuk zsarolás
áll, akkor az bűncselekmény. „Amikor az állam
rablóvá válik, más eszközökkel tud rabolni,
mint egy magánszemély, generálisan valósítja
 267/384

meg a rablást, a zsarolást, a sikkasztást, és ha

egy egész állam, az azt uraló politikai erő
minden tagja erre rendezkedik be, a bizonyítási
terheket számtalanul megnövelik” – nyil-
atkozta a Klubrádióban.
ZABRÁLÁS KOLONTÁRON
A Kolontáron történtek talán kilógnak
könyvem fő témájából. Hiszen itt nem érhető
tetten az Orbán család vagy hozzá szorosan
kötődő, hirtelen magasra emelkedett szereplők
anyagi érdekeltsége. A 2010. októberi tragédia
elszenvedőinek további sorsa azonban előre
vetített sok későbbi történést, bepillantást
engedve a dolgok működésébe.
Kolontár helyreállításához először Szőcről,
egy közeli dolomitbányából szállítottak anyag-
ot, ám ezt követően a jóval távolabbi, Pápa
melletti Ugodról hozták a kármentesítéshez
szükséges murvát. Ezt a bányát a Dolomit 2002
Kft. bérli, melynek tulajdonosa és ügyvezető ig-
azgatója Simicska József, valamint Simicska
Tibor. (Ők korábbi nyilatkozataik szerint távoli
rokonai a Fidesz gazdasági hátországában
meghatározó szerepet játszó Simicska La-
josnak, ám a rokonsági fok nem derült ki.)
 269/384

Bakondi György, a katasztrófavédelem

főigazgatója és Fazekas Sándor miniszter nem
vállalkozott az adatközlésre az állami pénzek
elköltésének alvállalkozói célállomásairól,
mindkettő a fővállalkozókhoz irányított az in-
formációért, de azok a sokmilliárdos megbízás
mellé nem kaptak nyilatkozattételi jogot.
Ez csak pár száz embernek volt vörös iszap,
a többieknek aranyiszap – vélik helybeliek,
akik szerint feltűnő volt a munkagépek túl-
mozgása. „Elképesztő összegeket kerestek a
kivitelezők, látszott, minél több gép, minél
több munkaóra… Az embereknek meg
kiszúrták a szemét az ingóságaikra adott pén-
zzel – mondja egy helybeli. – A kerti gépeink, a
gépkocsink ment tönkre, mégis bútort kellett
vennünk. Azt mondták, hogy az előbbi kettő
nem kell a megélhetéshez, csak bútorutalványt
tudnak adni. Kérdeztük, mi van, ha nem
vesszük igénybe? Akkor elvész. Így vettünk
bútort majdnem félmillió forintért. Azt, amit
ők leszállítottak, a feléért-kétharmadáért meg
 270/384

lehet venni más boltokban, de mi csak egy

helyen, a Magyar Bútor- és Faipari Szövetség
Budapestről kihelyezett üzletében vásárolhat-
tunk” – panaszkodik valaki.
Félrevert harang szóljon ezért arról a zab-
rálásról, ami a tragédia után folyt. Offshore
cégeket tettek villámgyorsan „szalonképessé”
az állami kármentesítési munkák milliárd-
jaiért. A Vidékfejlesztési Minisztérium által
szerződtetett kármentesítési fővállalkozó, az
állami Mecsekérc Zrt. a paraván: 18 milliárd
forintot oszthat szét ilyen magántársaságok
között, amelyek azután láthatatlan kezekbe os-
ztják tovább a pénzt és a munkát. Hogyan is
birkózna meg három és fél milliárdos meg-
bízásával a 24 fős, novemberig Simicska Lajos
és Nyerges Zsolt Fidesz-közeli vállalkozók
svájci cégével egy helyre, azonos ügyvezetővel
bejegyzett Pentávia Kft., ha nem úgy, hogy
továbbadja feladatai jó részét jó kezekbe?
Eközben az állami társaság saját díjazása a
tetemes összeg tíz százalékát sem éri el. Naná.
 271/384

A több mint 90 százalékot jól körülhatárolható,

azonos tulajdonosi kör kapja meg, s hogy kit él-
tetnek a feladatok továbbadásával, kik az al-
alvállalkozók, azt nem kötik az adófizetők
orrára.
Százmilliókért lehet anonim módon be-
szállítani térkövet, kavicsot, földgépet, ablakot,
ajtót – piaci verseny nélkül. Legyen háromszor
olyan messze a dolomitbánya, mint ahonnan a
tragédia után közvetlenül szállították az
építkezéshez az anyagot – nem számít.
A helybeliek pedig kilátástalan helyzetben
érzik magukat: van a régi ház helyett új ház,
megújult környezet, de az egyéni boldogulás, a
gyarapodás, a személyes fejlődés lehetősége
nem teremtődött meg.
Emlékeznek a vörösiszap-katasztrófa utáni
kármentő alap lefoglalására? A civil emberek-
től érkező kétmilliárd forintra rátenyerelt Or-
bán – az önzetlenül adott segítségből így lett
egy mozdulattal Nemzeti Építőipari Üzletalap,
nem utolsósorban a csókosoknak. A szegény
 272/384

emberek is ezerszám küldték az SMS-eket a ba-

jbajutottaknak. Nem gondolták, hogy ahelyett,
hogy azonnal célba érne a címzettekhez a
segítség, központi akarattal remekebbnél re-
mekebb beruházásokra költik majd szolidar-
itásból adott forintjaikat.
A tragédiát elszenvedett családok pedig
várhattak sorukra – sokuk járulékos kárát máig
nem ismeri el a magyar állam –, és ennek
folyományaként vagy másfél milliárd forint
guggolt majd’ másfél évig az OTP-számlán.
Biztosan jó volt valakinek valamire, hogy oly
sokáig jegelték az adományozók pénzét.
Lett viszont a tragédiát elszenvedettek által
csöppet sem kívánt emlékpark, rémisztő
színvonalon megvalósítva.
Sosem adta ki az állam a hivatalos listát a
részletekről, csak egy-egy nagy bugyor van
megjelölve, de hogy abban belül mi van, azt
mindhiába kértem, sosem kötötték az orromra.
Pedig az ördög a részletekben rejlett. Akkor
is, mint már annyiszor. A helyiek által
 273/384

fölöslegesnek ítélt építkezések egy részének le-

bonyolításával éppen azt a karitatív szervez-
etet bízták meg, amelyben a miniszterelnök fe-
lesége is önkéntesként dolgozik. Oldalán
Kokóval, akinek az étterméhez az első Orbán-
kormány végnapjaiban adományozott 25 millió
forint vissza nem térítendő támogatást.
SIMICSKA, A FEKETE DOBOZ
Történetünk talán legfontosabb szereplője le-
hetne, de információ hiányában csak egy rövid
és töredékes összefoglalásra vállalkozhatunk.
Simicska Lajos egykori Fidesz-pénztárnok,
APEH-elnök és Orbán Viktor jó barátja ma már
átláthatatlan, közbeszerzésekkel, személyre sz-
abott törvényekkel és offshore cégekkel is
megtámogatott cégbirodalom felett diszponál.
Ezekről a cégekről súlyukhoz képest elenyésző,
szórványos információ jut csak el a
híradásokig. Az is csak évekkel az első sikeres,
milliárdos közbeszerzések után került nyil-
vánosságra, hogy a Közgép tényleges tulaj-
donosa Simicska Lajos. Ezt egy közbeszerzési
dokumentumból derítette ki 2012-ben a Népsza-
badság munkatársa. Érdekesség, hogy a leg-
gazdagabb magyarok százas listájára még
sosem került föl, nyilvános adat híján.
 275/384

A Közgép 2010 és 2012 között 300 milliárd

forint fölötti értékben nyert el állami meg-
bízásokat, 2013-ban pedig 430 milliárdnyi
közbeszerzési pályázaton volt sikeres egyedül
vagy konzorciumban. (Az összesítéseket a Mag-
yar Narancs, illetve az atlatszo.blog.hu végezte.)
Simicska egy másik cége és annak leányvál-
lalatai egyharmad balatonnyi állami földet
kaptak bérletbe 2012 óta pályáztatás nélkül,
mint a Blikk megírta. Ezekre 2013 első fél
évében 1,6 milliárd agrártámogatást kapott az
uniótól és az államtól.

Simicska Lajos elbeszélésünk „fekete doboza”,

akinek elképzelhetetlen méretű vagyonáról és
az abból különféle csatornákon továbbvándorló
pénzekről keveset tudhatunk.

„Megközelítőleg 1,4 billió forintot (6,2

milliárd USD) költenek el évente közbe-
szerzésen keresztül, és az alapvető közbe-
szerzési adatokat tartalmazó adatbázis
 276/384

hiánya komolyan megnehezíti annak

feltárását, hogy ezek a források miként
vannak elosztva. (…)
A közbeszerzések egyik kiemelkedő
haszonélvezője a Közgép Zrt. Közel 300
milliárd forint (1,33 milliárd USD) értékű
állami megbízást nyert, amióta a Fidesz
hatalomra került 2010 áprilisában. A
Közgép út- és vasútépítéstől hul-
ladékgazdálkodásig terjedő projekteket
vállalt el önállóan vagy konzorcium tag-
jaként. A cég bevétele közel 50 száza-
lékkal nőtt 2010 és 2011 között.
A Közgép Simicska Lajosnak, Orbán
gyerekkori barátjának a tulajdonában
van, aki korábban a Fidesz pénzügyi ig-
azgatója és az Adóhivatal elnöke volt az
első Orbán-kormány alatt. Simicska ker-
üli a nyilvánosságot, de sokak szerint
politikai kapcsolatai és gazdasági sikerei
együttesen a legbefolyásosabb olig-
archává teszik Magyarországon.”
 277/384

(A Freedom House 2013-as jelentése

Magyarországról.)

2013 októberében a Blikk pert nyert az

NFA ellen, melynek tétje az állami földek
használói listájának kiadása volt. A lap
szerint ezeket a szántókat, legelőket
pályázat nélkül nyerték el többek között
olyan cégek, melyek érdekeltségében
Simicska Lajos és felesége állnak. A lista
hatalmas – pedig csak a 2013 áprilisáig
megkötött szerződéseket tartalmazza –,
több mint 24 ezer tételből áll, amiből 59
esetben talált a Blikk újságírója az egykori
Fidesz-pénztárnok érdekeltségéhez tar-
tozó vállalkozást mint földhaszonbérleti
nyertest. Ezek az állami földek Nyugat-
Magyarországon vannak az újság pub-
likációja szerint: Balatonszabadinál 14,
Lepsénynél 13, Szentgotthárdnál 12, Eny-
ingnél hét, Hárskútnál öt, Uraiújfalunál
 278/384

négy, Káldnál kettő, Sárvárnál és Köc-

sknél pedig egy-egy területet kaptak.
Simicska feleségével 2012-ben vágott
bele a mezőgazdaságba, amikor mega-
lapították a Hárskúti Mezőgazdasági Zrt.-
t. A Blikk a megkapott területalapú tá-
mogatások alapján úgy számította, hogy a
cég körülbelül 200 hektárnyi földdel
rendelkezhet. Az egykori Fidesz-pén-
ztárnok és felesége 2013 júniusában vált
igazi óriásbirtokossá, amikor bevásárolta
magát a Mezort Zrt.-be. A részvények
feléért 250 millió forintot fizetett, a fe-
lesége pedig 111 millió forint értékben
vásárolt be. A cég a leányvállalatai révén
több mint 18 ezer hektárnyi területet bir-
tokolhat. A területek után különféle
jogcímeken 2013 első fél évében 1,6 mil-
liárd agrártámogatást kapott az uniótól
és az államtól a Mezőgazdasági és Vidék-
fejlesztési Hivatal adatai szerint.
 279/384

A cég nem válaszolt a Blikk az irányú

kérdésére, hogy Simicska milyen motivá-
ciókkal fektetett be, és milyen mértékben
vesz részt a cégcsoport életében.
(Forrás: Blikk, 59 állami földterület Simic-
ska cégeinek, 2013. 10. 10.)
UTÓSZÓ
Amikor Lévai Anikó szembejött velem, hátán
nagy, fekete szemeteszsákot cipelt, majd
bedobta a Puskás akadémia óriás kukájába.
Azon gondolkodtam, hogy vajon ez mindig így
történik-e, vagy van sajátjuk is? Vajon nap
mint nap kijön-e ide szemetet üríteni, vagy
csak most, ha úgy tetszik, a kedvemért tette,
hogy jól megnézzen magának, amint a tárt
kapuk mögött sétálgatok.
Emlékszem, ha gyerekkoromban nem volt
otthon Kalmopyrin, orvos édesapám hozott
ugyan az intézetből, de ki kellett fizetni érte a
két forintot. Meg akkoriban, az ötvenes évek
legmélyebb, négygyermekes szegénységében
vissza kellett küldeni a betegnek a postás hozta
hálakacsát.
– Mert ha egyik vagy másik nem működik,
nem lesz soha határ – mondta apánk –, és nem
az fekszik majd be a kórházi ágyba, aki a
 281/384

legbetegebb, hanem az, aki a legnagyobb kacsát

küldi. Apám bencés diák volt, s krisztusi ideal-
izmusát próbálta átadni nekünk, amit a mai
napig viszünk tovább mindannyian, mára vagy
harmincan, sok gyerekből sok gyerek.
Lévai imádott édesapja 2006-ban hunyt el,
Szolnokon. Egy szülővárosában, Szolnokon for-
gatott filmben lánya hosszan emlékezett vissza
rá, felidézve gyermekkorát, a hat elemit végz-
ett „kulák” apukája mellett állatok etetésével,
gazdálkodással töltött éveket, s azt, hogy egy
tanárnője kérdése miatt ment a jogi karra:
egész életedben gumicsizmában akarsz járni? E
filmben a „legmagyarabb folyó”-nak nevezi a
Tiszát, s itt is, mint annyi más helyen is azt
mondja: alig várja, hogy eljöjjön az idő, amikor
a sanyarú évek után, amikor is politikus férje
mellett ezt kénytelen mellőzni, végre vidéken
gazdálkodhat. Férje, Orbán Viktor pedig
többször azt nyilatkozta, hogy idős korára a
futballal kíván foglalkozni „főállásban”.
 282/384

E két cél egyesítését láthatjuk e könyv

történeteiben, mit, miként tesz meg Magyaror-
szág miniszterelnöke befolyásával azért, hogy e
két vágy egy mátrixban megvalósuljon. Miként
forgatja át magántőkébe azt, ami állami, kiket
tapos el eközben meggyőződve arról, hogy
mindez korrupciómentes, törvényes és leg-
főképpen, hogy ez neki jár. Hogy volt-e földéh-
ség korábban is a politikusban, nem tudni, de
hogy lett, az mára érzékelhető. Földdel
ölelkező foci, focival ölelkező föld, miközben
tempósan épül az Orbán-stadion mellett az
Orbán-dinasztia: öt gyerekből öt új ágon csat-
lakozhatnak új szereplők az eddig jól pörgő ál-
lami és magán-vircsafthoz.
Olyan világ felé tartunk, amelyben szakér-
telemnek, képességeknek, minőségnek, teljesít-
ménynek nincs szerepe. A kötcsei beszédben
beígért centrális erőtér diadala a középszer
diadala. A hűség jutalma akár a középszer alatti
színvonalra is szól. A közjogi rendszer
átalakítása, az alkotmányos rendszer
 283/384

személyre szabása, a fékek és ellensúlyok

leépítése, az ellenzék politikai díszletté
változtatása, a Tisztelt Ház törvényhozó gyárrá
züllesztése a (büntetés terhe mellett) auto-
mataként gombot nyomogató képviselőkkel, a
látszattá silányuló demokrácia mind szolgálja
Orbán vagyonosodását. A jó közeghez sza-
badulni kell mindattól, ami kontrollt jelenthet.
„Nem leszünk gyarmat!” – viszik a molinót az
unió pénzéből felújított burkolaton.
Lakmuszpapír, hogy milyen mérhetetlen
félelem uralkodik ma a stadion környéki terü-
leteken. Telefonlehallgatástól tartanak, nem
beszélnek személyesen sem, csak hümmögnek,
krákognak. Mi van, ha az elmondott információ
alapján visszafejtik személyüket, s bosszút
állnak. nemcsak rajtuk, hanem családjukon,
gyerekeiken, szüleiken. Ez korábban nem volt
jellemző, az első Orbán-kormány idején sem.
A futball és a stadion körül magántámogatás
és közpénz forog a kandi szemektől elzártan.
Közhasznú alapítványi formában átláthatatlan,
 284/384

s ebből nem is engedtek: nem tűrték, hogy az

atlatszo.hu betekintsen a nonprofit szervezet
gazdálkodási könyveibe. Munkatársát bizton-
sági őreikkel dobatták ki.
A terepasztalon már minden kijelöltetett.
Földjeit most még egy Flier János nevű barát
műveli, aki az első Orbán-kormány idején
autóvillamossági szerelőből lett a Herceghalmi
Kísérleti Gazdaság vezetője, átmenetileg.
Orbán nagyapja kamaszként csepeli
dokkmunkásnak állt, a Don-kanyarból kime-
nekült, majd gyalogosan Fejér megyébe ment
szerencsét próbálni. Orbán bizalmasa és
helytartója, Mészáros Lőrinc, az egykori
Habsburg-kastély képeivel díszíti éttermét.
Libériás inasok állnak kristálycsillárok alatt,
kastélytermek hátsó konyhájában gürcöl a fe-
hérnép, kemencék mellett földig érő ruhákban,
rokolyákban virítanak. Baumaxos műezüst
tévétartó falikar mellett futnak körbe az archív
felvételek fotói az újkori vörös falakon, a
vendégek falatoznak.
 285/384

Felcsút az Orbán családdal együtt teljesít

egyre és egyre jobban: épül az új dinasztia.
A terepjárás után sokszor úgy értem haza,
mint akit letaglóztak. Láttam, milyen mérhete-
tlen a földszerző kapzsiság. Láttam, hogyan ta-
posnak el tisztes, szerény anyagiak között
küzdő családokat ezerhektárnyi földek bir-
tokában két hektárért. Láttam, hogyan hajol-
nak le minden morzsáért. E történet
feltárásának foglya lettem.
 RÉSZLETEK ÁNGYÁN JÓZSEF
TANULMÁNYÁBÓL

V. jelentés a földről

Föld- és birtokpolitika alulnézetből (Megyei

esettanulmányok az állami földbérleti rend-
szer értékeléséhez), Gödöllő, 2013. december
22.

Időkeresztmetszet: 2013. szeptember

Összeállította: Ángyán József
Forrás: http://kielegyenafold.hu/angy-
an_jelentesek.php

(…)

Esettanulmányok – az állami földbérleti

rendszer néhány kiemelt „állatorvosi lova”
 287/384

(…)

Kajászó és Bábonymegyer – a helyi gazdák

pályázatos kisemmizésének első példái
Az állami földbérleti pályázatokhoz a helyi
gazdák, a helyben élő gazdálkodó családok kez-
detben igen nagy reményeket fűztek, ezért a
települések, falvak nagy részében az első pályázati
kör eredményei általános döbbenetet okoztak. Sok
településen a helyben lakó, gazdálkodó és
földre pályázó családok, a kis és közepes
családi gazdaságok saját településük állami
földjeiből egyetlen négyzetmétert sem kaptak
bérbe. Ezek között is talán a legnagyobb
vesztesek a Fejér megyei Kajászó és a Somogy
megyei Bábonymegyer helyi gazdái.
Kajászó volt az első döbbenetes példa arra, hogy
a kormányzat a meghirdetett birtokpolitikai
irány elveivel és a Nemzeti Vidékstratégiával
szöges ellentétben álló döntéseket hoz az ál-
lami földbérleti pályázatok megítélésénél.
Amikor a helyi gazdacsaládok a következő
 288/384

táblázatban összesített pályázati eredményeket

meglátták, egyszerűen nem akartak hinni a
szemüknek.
A megdöbbenés, majd a felháborodás azért is
volt olyan nagy a körükben, mert a helyiek – a
korábbi választási ígéretekkel és a kormányzati
propagandával ellentétesen – a Kajászó
közigazgatási területén bérbe adott 429 ha ál-
lami földből egy négyzetméternyit sem kaptak.
Ráadásul nem is gazdák, hanem Fidesz-
közeli érdekeltségek vitték el előlük a földet és
ezzel gyerekeik megélhetését is.{1} Az egyik
Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor barátja, Felcsút
polgármestere, aki ráadásul az üggyel kapcsol-
atban magabiztos, pökhendi, arrogáns nyil-
atkozatokat is adott.{2} A másik Kiss Árpád egy
másik Fidesz potentát strohmanja, egy 20 km-
en belül megtalált tetőfedő, nádarató, aki
korábban – helyben köztudottan – annak a Far-
kas Imrének volt kápolnásnyéki telekszom-
szédja, aki akkor a VM közigazgatási ál-
lamtitkáraként felügyelte a Nemzeti
Földalapot, és elnöke volt a Birtokpolitikai
Tanácsnak. (A részletek e jelentés 6. Fejér
megyei fejezetében találhatók.)
 291/384

A botrányos ügyről magam lemondásomat

követően először az Országgyűlés Mezőgaz-
dasági bizottsága Ellenőrző albizottságának
2012. márciusi ülésén tettem említést,{3} ami
egy helyszíni tv-felvétel és az internet segít-
ségével először kapott nagyobb nyil-
vánosságot.{4} Amikor lemondásomat követően
az I. jelentésemet a földről, benne a Fejér
megyei addigi földbérleti pályázatok ered-
ményeinek teljes körű feldolgozását 2012 ápril-
isában nyilvánosságra hoztam,{5} Kajászó becsa-
pott gazdái hozzám fordultak, és földfórumra
hívtak Kajászóra, amelyre végül szeptember-
ben került sor.{6} Először itt, ezen a fórumon is-
mertettem részletesen a számomra is döbben-
etes eredményeket, és ez a beszámoló – első
sorban a helyszínen készült videó felvételnek
és az Internetnek köszönhetően viszonylag
széles nyilvánosságot is kapott.{7}
Az is világossá vált, hogy Kiss Árpád es-
etében még csak arra sem figyeltek, hogy az
általa megszerzett földterület aranykorona
 292/384

értéke a földtörvényben rögzített 6000 Ak

értéket is jelentősen meghaladja. A helyi
gazdák ezért úgy döntöttek, hogy polgári
engedetlenségi akciót indítanak, és a törvény
szerinti maximum feletti – 2194 Ak értékű,
mintegy 70 ha (mintegy 100 futballpályányi) –
földterületet használatba veszik. Egyúttal
felszólították az NFA-t az általa elkövetett tör-
vénysértés azonnali megszüntetésére és arra,
hogy az így felszabaduló területet a helyben
pályázó és saját településén földhöz nem jutott
gazdáknak adja bérbe.{8} Az NFA azonban –
ahelyett hogy saját törvénysértő döntését
felülvizsgálta volna, a gazdák ellen tett
feljelentést, kezdeményezett eljárást.{9}
(…)
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ (KVK)
likvidálása

Mi is valójában és hogyan jött létre a KVK?

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ – nem

tőkés társaság, amint azt a Vidékfejlesztési
Minisztérium vezetői nyilatkozataikban
állítják, hanem – hagyományos, kincstári közfe-
ladatokat ellátó tájközpont, amely mintául szol-
gált volna a Nemzeti Vidékfejlesztési Straté-
giában szereplő tájközponthálózat létre-
hozásához. Az ökológiai mintagazdaságból és a
hozzá szorosan kapcsolódó népfőiskolából álló,
a gazdálkodó családokat segítő, a fenntartható
vidékfejlesztés, az ökológiai gazdálkodás bemutató,
oktató, képző, tanácsadó feladatait magára vál-
laló központ Magyarország szívében, a kiváló
mezőgazdasági adottságú Mezőföldön, Hantos
településtől 3 km-re található.
 294/384

Az itthon és külföldön egyaránt ismert és

elismert Kishantosi Vidékfejlesztési Központ
sok szempontból rendhagyó intézmény. Rend-
hagyó, mert valódi alulról jövő civil kez-
deményezés alapján a helyi közösségben
gyökerezik. Az ötlet megszületése (1991.) óta
folyamatos, következetes munkával, kitartó
harcok árán sikerült létrehozni. Létrehozása
abból a meggyőződésből fakadt, hogy az ér-
telmiség felelős azért a közösségért, melynek
tagja, ezért az alapítók olyan központot álmod-
tak, mely a helyi társadalom felemelkedését
szolgálja, és naprakész tudással segíti az em-
bereket. Az elképzelés Bolye Ferenc mezőgaz-
dasági technikus dán népfőiskolai tapasztal-
ataira és Ács Sándorné agrármérnök, környez-
etvédelmi szakmérnöki, ökológiai tanul-
mányaira épül.
Bolye Ferenc dán kapcsolatai alapján
1992-ben Hantos és a dán Velling között
testvérfalusi kapcsolat jött létre. A Dániában járt
és a népfőiskolák jelentőségét megértő helyi
 295/384

emberekkel alapították 1992-ben a Mezőföld

Népfőiskolai Társaságot, mely az ún. Kishantosi
Kastélyt reprezentatív vadászkastélyból a dán
népfőiskolák elveit alkalmazó felnőttoktatási
központtá, népfőiskolává alakította, és 1995.
óta önálló intézményként működteti.
Egyik legjelentősebb – 1994. óta folyó – pro-
gramjukban eddig több mint 200 magyar fiatalnak
biztosítottak több hónapos dán népfőiskolai
ösztöndíjat a fenntartható fejlődés és a de-
mokrácia dán példáinak tanulmányozására. A
Kishantosi Népfőiskola a legváltozatosabb
hazai és külföldi csoportoknak (gazdáknak, he-
lyi embereknek, vidékfejlesztési sza-
kembereknek, középiskolai és egyetemi cso-
portoknak, munkanélkülieknek) szervez pro-
gramokat a fenntartható fejlődés, vidékfe-
jlesztés és az ökológiai gazdálkodás
témakörében.
A népfőiskolai központot körülöleli egy 452
hektáros ökológiai mintagazdaság, mely a né-
met kormány szakmai támogatásával indult –
 296/384

német és magyar szakértők tervei alapján. A

népfőiskolán a hallgatók megismerhetik a fen-
ntartható vidékfejlesztés és az ökológiai
gazdálkodás elméletét, majd kisétálhatnak a
mintagazdaságba, ahol megismerhetik mindezt
a gyakorlatban is. A mintagazdaság 21 éve bio
módon művelt területei EURO BIO és BIO
SUISSE minősítéssel rendelkeznek, sokféle
vetőmagot termel hazai és külföldi piacra. A
szerteágazó nemzetközi kapcsolatok segítségével
több nemzetközi programot bonyolítottak. A
nemzetközi elismertséget jelzi az is, hogy 6
európai ország nagykövetségének szakemberei
tanulmányozták már a Kishantoson folyó
munkát, mely komplexitásában Európában is
egyedülálló. Látogatást tett Kishantoson a Bun-
destag Környezetvédelmi Bizottsága, de ázsiai
országok szakértői is megfordultak már
Kishantoson.
Ezt a központot ítélte megszűnésre a Nemzeti
Földalapkezelő Szervezet, melynek a közvagyon jó
gazda gondosságával és a közérdek
 297/384

figyelembevételével való kezelése lenne a fe-

ladata. Esete jól példázza, hogy a döntések a
közérdek ellenében történnek, mert ugyanab-
ban a pályázati rendszerben, melyben
műkörmösök, szociálpedagógusok, építési vál-
lalkozók, autószerelők és tetőfedő nádaratók
jelentős területeket nyerhettek, Kishantos
mintagazdasága elveszítette minden földjét. És
Varga Gábor, a térség fideszes országgyűlési
képviselője, aki 2010 nyarán a választásokat
követően a helyszínen személyesen köszönte
meg a neki nyújtott támogatást, és olyan
értéknek nevezte Kishantost, ami feltétlenül
támogatásra érdemes, most egyetért annak lik-
vidálásával.{10}
Hogyan is írták ki és bírálták el a kishantosi
földek bérleti pályázatait?

A pályázatot 2012. október 10-én annak ellenére

hirdették meg a Kishantosi Ökológiai Mintagaz-
daság földjeire, hogy a szerződése csak 2013.
október 31-én járt le. Erre addig nem volt
példa. Annak ellenére hirdették meg a
kishantosi földeket, hogy Sebestyén Róbert, az
NFA akkori elnöke írásba adta a kishanto-
siaknak, hogy az AKG kötelezettség 5. évének
teljesítését, a szerződés lejárta után a maxim-
um egy évre adható megbízási szerződés útján
való hasznosítással látja biztosíthatónak. Az
egybefüggő, tudományos igényességgel
megtervezett gazdaság földjeit tíz részletben
hirdették meg.
A kishantosiak mind a 10 birtoktestre benyújtot-
ták pályázatukat. Ez másolatokkal együtt 3200
oldalnyi anyag összeállítását igényelte, ebből
1200 oldal eredeti aláírással. A pályázat
 299/384

költsége közel kétmillió forint volt. (Meg kell

említeni, hogy a másfél millió forintos pályáz-
ati biztosíték visszafizetésére egy évet kellett
várniuk, a pályázati kiírás ugyanis nem tartal-
maz határidőt a visszafizetésre.)
A beadási határidő 2012. november 26., a pályáz-
atok nyilvános bontása 2012. december 3-án
volt. A bírálatra szabott idő a pályázati kiírás
szerint 60 nap volt, mely 2013. január 26-án
járt le. Január 22-én a kishantosiak értesítést
kaptak, hogy két pályázatot érvénytelennek
nyilvánítottak. A pályázatok eredményéről azon-
ban csak 2013. április első napjaiban értesültek.
Ekkor derült ki, hogy a KVK minden földjét
elveszítette.
A pályázat bírálói annak ellenére nem vették
figyelembe a Kishantosi Vidékfejlesztési Köz-
pont tevékenységének, a földek ökológiai
mintagazdaság céljaira való használatának spe-
ciális, egyedi és kiemelt illeszkedését a „Nemzeti
Vidékstratégia 2012–2020” és az NFA törvény
földbirtok-politikai irányelveihez, hogy ez az
 300/384

illeszkedés a pályázati kiírás szerint kiemelt

követelmény volt. Nem voltak továbbá tekin-
tettel olyan egyéb, fontos szakmai és gazdasági
szempontra sem, mint amilyen pl. az AKG
kötelezettségvállalással járó EU-s támogatási
követelmények, vagy pl. a terület EURO BIO és
BIO SUISSE minősítése. Az alábbiakban lássunk
néhány ilyen, a pályázatok kiírásánál és
különösen elbírálásánál figyelmen kívül hagyott
szempontot.
A Központ ökológiai mintagazdasága spe-
ciálisan és egyedi módon illeszkedik a „Nemzeti
Vidékstratégia 2012–2020”{11} két kiemelt fejez-
etéhez is:
7.4.1. Ökológiai gazdálkodás program (76. oldal)
[…] bemutató ökogazdaságok létesítésének
ösztönzése
7.7.4. Modellgazdaságok, tájközpontok agrár –
szaktanácsadás program (102–103. oldal)
[…] bemutató, térségszervezési szerepet vál-
laló, fenntartható vidékfejlesztést oktató
tájközpontok fejlesztése.
 301/384

Bemutató gazdaságok […] fejlesztése, sza-

kmai programjaik támogatása, kiemelten az
ökológiai gazdálkodás, tájgazdálkodás
területén.
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ
pályázatának bírálata során nem vették továb-
bá figyelembe az NFA-törvény (2010. évi LXXXVII.
Tv) 15. § (3) bekezdés „c”, „d” és „s” pontjait, az
azokban rögzített birtokpolitikai irányelveket
sem, melyek egyebek mellett rögzítik, hogy
kiemelt feladat:
c) környezetbarát, a fenntartható
gazdálkodást szolgáló termelés föld-
hasznosítás oldaláról történő támogatása;
d) a mezőgazdasági rendeltetésű földterü-
letek művelésben tartásának elősegítése, a
mezőgazdasági termelés összehangolása a
természetvédelem, a környezetvédelem, a
talajvédelem […] szempontjaival,
s) különleges rendeltetésű (különösen ok-
tatás, kutatás,) gazdaságok működéséhez
kedvezményes termőföld biztosítása.
 302/384

A bírálók azt is figyelmen kívül hagyták,

hogy a terület agrár-környezetgazdálkodási pro-
gram (AKG) 5 éves kötelezettségvállalás alatt van,
amint az a pályázati adatlapon jelölve volt.
Ezek a kötelezettségek a gazdaság egészére
vonatkoznak, egy-egy táblára nem ér-
telmezhetőek. A pályázatban nem volt
követelmény az ökológiai gazdálkodás
folytatása, valószínűleg azért, mert ha szere-
pelt volna, akkor a Kishantosi Nonprofit Kft.
kétséget kizáróan előnyt élvezett volna. A
nyerteseket később – a botrányos döntések
napvilágra kerülését követő általános fel-
háborodás hatására – „beszélték rá”, hogy még
egy évig vállalják a biogazdálkodást. (Ez abban
a tekintetben is az állami földekre kiírt pályáz-
atok figyelemre méltó visszásságainak egyik
döbbenetes példája, hogy más kerülhet a
szerződésbe, mint ami a pályázati kiírásban
szerepelt.) A nyertesek azonban így sem tudtak
megfelelni az AKG követelményeinek, ezért az
előírt jogvesztő, augusztusi határidőig nem is
 303/384

jelentkeztek be a rendszerbe, így az AKG 5.

évére járó 20 000 000 Ft-nyi támogatás elvesz-
ett, sőt az 5 éves teljes támogatási összeg is
veszélybe került, amit – miután a vállalás
teljesítését a földterületek elvonásával maga az
állam lehetetlenítette el – vélhetően a magyar
költségvetésnek kell majd az EU kasszájába
visszafizetnie.
A bírálat során azt is figyelmen kívül
hagyták, ami pedig a Kishantosi Ökológiai
Mintagazdaság állami tulajdonú területeinek
szakmai, tudományos és üzleti értékét
jelentősen emeli, hogy földjei olyan – 21 éve
BIO módon művelt – területek, amelyek EURO
BIO és BIO SUISSE minősítéssel is rendelkeznek.
Azzal, hogy a biogazdálkodás és az ahhoz szük-
séges szaktudás nem volt feltétel a pályázati
kiírásban, mindezen minősítések elveszhetnek,
mely ismét csak az állami tulajdonú területek
értékének csökkenését jelenti.
A terület feldarabolásakor figyelmen kívül
hagyták a bírálók azt is, hogy a BIO-SUISSE
 304/384

követelményrendszernek, mely Európában a

legszigorúbb, a nyertesek még akkor sem tud-
nak megfelelni, ha bio módon próbálják
művelni a területeket, mert a BIO-SUISSE sza-
bályoknak a kishantosi gazdaság egésze tudott
megfelelni jelenlegi formájában, darabolva már
nem alkalmasak sem a gazdaságok, sem a terü-
letek erre. Ezzel tehát felbecsülhetetlen érték
vész el, amit nem lehet másként, csak – amint
azt a mintagazdaság tette – évek hosszú,
lelkiismeretes, szívós munkájával és szaktudás-
sal ismét visszaszerezni, ha egyáltalán
lehetséges.
A 2013 júniusában elfogadott földforgalmi
törvény egyetlen magánszemélynek 600 hektár
többlet terület használatát engedélyezi, ha
vetőmagot termeszt. Ez a szempont a
biovetőmag-termeléssel foglalkozó, nonprofit,
közhasznú, hagyományos kincstári birtokfunk-
ciókat ellátó tájközpont Kishantosi Ökológiai
Mintagazdaságának megítélésénél láthatóan fel
sem merül, nemhogy többletterületet nem kap,
 305/384

hanem az általa eddig használt 452 ha területet

is elveszik.
A Kishantosi Nonprofit Kft. rendelkezik a
452 hektár megműveléséhez szükséges kor-
szerű gépekkel, melyek a döntés miatt felesle-
gessé válnak, ugyanakkor a nyertes pályázók
között vannak olyanok is, akik nem rendelkeznek az
elnyert terület megműveléséhez szükséges gépekkel
(HU21-10240, HU21-10242, HU21-10246 sz.
pályázat nyertesei)
Speciális biovetőmag- és árunövény-ter-
mesztő, valamint oktatási, bemutatási
tevékenységével éves szinten az
idénymunkásokat is beleszámítva 15 embernek
ad munkát. Ezek a munkahelyek most
megszűnnek.
A pályázat bírálói figyelmen kívül hagyták
Hantos község érdekeit is annak ellenére, hogy a
pályázathoz mellékelték Hantos polgármester-
ének támogató levelét. Hantos település
számára is súlyos veszteség messze földön
híres központjának, munkahelyeinek,
 306/384

adóbevételeinek elvesztése. A területek

elvesztése felbecsülhetetlen károkat okoz a
Kishantosi Nonprofit Kft.-nek, Hantosnak és a
térségnek – földönfutóvá teszi a központot
létrehozó áldozatos munkát végző
munkatársakat.
Végül, de nem utolsósorban a pályázat
bírálói figyelmen kívül hagyták, hogy a
Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú
Nonprofit Kft. nem tőkés társaság, hanem
hagyományos kincstári – tájfejlesztő, be-
mutató, oktató, tanácsadó – feladatokat ellátó,
a környezete gazdálkodó családjait és helyi
közösségeit segítő közhasznú szervezet, amely
a területeket közcélra használja, a területek
műveléséből származó bevételeit nem osztja ki,
hanem a közcélú tevékenységre forgatja vissza.
Mindezek figyelmen kívül hagyásával születtek
meg a döntések a Kishantosi Ökológiai Mintagaz-
daság 10 pályázatban meghirdetett összesen
452 hektáros területére. A kishantosiak pályáz-
atát – a visszavont 2 pályázat után fennmaradt
 307/384

– mind a 8 esetben ugyanazzal az „indokkal”

utasították el: „a pályázati kiírásban közzétett
szempontok szerinti részletes értékelés alapján nem
ön nyújtotta be a legjobb ajánlatot”.
Kik nyerték el a kishantosi földeket?

A nyertes pályázók bemutatása és értékelése

előtt el kell mondani azt, hogy Mezőfalva, Han-
tos és Sárbogárd településekről
hozzávetőlegesen mintegy 50 gazda pályázhat-
ott volna, de az igazi családi gazdaságok
tiszteletben tartják a Kishantosi Vidékfe-
jlesztési Központ őket szolgáló tevékenységét,
ezért nem is pályáztak a kishantosi földekre.
(…)

A VM nyilatkozatai szerint „az NFA nyolc

kisebb helyi gazda gondjára bízta Kishantos sorsát a
Nemzeti Vidékstratégia elveinek megfelelően”. A
VM szerinti „nyolc kisebb helyi gazda”:
– egy 2900 hektáros konvencionális
gazdaság,
– egy bálás ruha kereskedő,
 309/384

– egy építési vállalkozás 160 km-ről ide-

telepítve (még pályázni sem lett volna
jogosult),
– Mezőfalva polgármestere, aki szintén nem
gazdálkodik, de „befolyásos ember”,
– egy sárszentágotai gazda 25 km-ről, aki
szerint nem lehet bio módon
gazdálkodni…
– 3 sárbogárdi gazda – 20 km-ről
(…)
ÖSSZEFOGLALÁS

Az előzmények

A sokszor megcsalt, ám a 2010-es

kormányváltáshoz ismét nagy reményeket fűző
gazdatársadalomnak, helyi közösségeknek és
vidéknek úgy tűnik, még várnia kell a kedvező
fordulatra. Pedig joggal reménykedhetett,
hiszen a vitákban hosszan kiérlelt és széles
körű társadalmi támogatottságot maga mögött
tudó „néppárti” vidékstratégia a minőségi,
környezetbarát, élelmezési és élelmiszer-
biztonságot teremtő, kis, közepes családi gaz-
dasági és szövetkezeti modellre építő mezőgaz-
daság kialakítását, a helyi piacok, gazdaság és
társadalom megerősítését, a helyi
foglalkoztatás, a föld meg- és eltartó képess-
égének növelését, valamint a város és vidék
kapcsolatainak újraépítését ígérte, tűzte ki
 311/384

célul. Ennek föld- és birtokpolitikai alapozá-

saként a földet a helyben lakó gazdálkodó
családoknak, a fiataloknak, és különösen a
demográfiai földprogramban részt vevő fiatal
házaspároknak kívánta juttatni, a középpontba
a családi gazdaságokat és azok szövetkezeteit
állította. E stratégiát a Fidesz–KDNP vezette
polgári, nemzeti szövetség választási pro-
gramjává emelte, meghirdette. Nagy
valószínűséggel állítható, hogy – különösen
vidéken – nem kismértékben éppen ennek
köszönhette elsöprő választási győzelmét, ka-
pott korábban soha nem látott társadalmi
támogatást.
A választási ciklus előrehaladtával, vége felé
közeledve azonban egyre világosabbá válik,
hogy a kormányzat gyökeresen eltér a meghirdetett
programjától, kormányhatározatban rögzített és
széles körű társadalmi támogatást élvező
Nemzeti Vidékstratégiájától, és éppen a nép által
egyértelműen elvetett, meghaladni akart,
szélsőséges neoliberális rendszerhez látszik ismét
 312/384

visszatérni, a gazdálkodó családok és helyi

közösségek helyett a globális és hazai
nagytőkével, annak oligarcháival alakít ki
„stratégiai partnerséget” köt szövetséget. Ennek a
stratégiaváltásnak az egyik legfontosabb terü-
leten, a föld- és birtokpolitika területén észlel-
hető vésztjósló jelei a törvényalkotásban, de az
állami földbérleti rendszerben, annak
„eredményeiben” egyaránt tetten érhetők.
A jogi keretek

A jogi kereteket illetően a vidékstratégia az új

alaptörvényt, és öt – sarkalatosnak szánt –
agrártörvényt: 1.) a földtörvényt, 2.) az üzemsza-
bályozási törvényt, 3.) a családi gazdaságokról
szóló törvényt, 4.) a szövetkezeti törvényt,
továbbá 5.) az agrárkamarai törvényt tekin-
tette meghatározó jelentőségűnek.
Az alaptörvény – 2012. december közepén 10
nap alatt lezajlott – földügyekkel kapcsolatos
harmadik módosítása azonban váratlan és
tartalmilag ismeretlen elemmel – az „integrált
mezőgazdasági termelésszervezés” jo-
gintézményével, mint sarkalatos törvénnyel
„gazdagította” a vidékstratégia jogi alap-
pilléreire vonatkozó elképzeléseket, kihagyta
ugyanakkor a „családi gazdálkodásra”, valamint
a „szövetkezésre” vonatkozó joganyagot az al-
kotmány erejű, 2/3-os törvények sorából. Az
„integrált mezőgazdasági termelésszervezés”
 314/384

keretében az állam az integrációs feladatokat a

hét régiónak megfelelően szétosztaná, és egy-
egy nagytőkés integrátornak koncesszióba ad-
ná több évtizedre. Így a teljes profit ezekhez az
integrátorokhoz vándorolna, ezek lennének az
abszolút „profitcentrumok”. Ez szöges ellentét-
ben áll a korábban képviselt szövetkezeti mod-
ellel. A szövetkezet ugyanis az azt létrehozó
egységeknek, családoknak a teljes vertikum
hasznát visszaosztja, így azok válnak
„profitcentrummá”, a munka haszna a csalá-
doknál, helyben marad, és a helyi gazdaságot, a
helyi közösséget erősíti. Az éles belső viták
hatására ez az Alaptörvény negyedik mó-
dosítása során végül annyit változott, hogy ab-
ban a családi gazdasági modell mégis megem-
lítésre került, ám az „integrált mezőgazdasági ter-
melésszervezés” változtathatatlannak bizonyult,
bár a kormány az erre vonatkozó sarkalatosnak
szánt törvény normaszövegét, de még csak a
koncepcióját sem merte a választások előtt
nyilvánosságra hozni. A választások
 315/384

kimenetelére vélhetően kedvezőtlen hatású

tőkés integrációs ügy tehát ideiglenesen leker-
ült a napirendről, bár az azt az alaptörvénybe
bekényszerítő nagy tőkeérdekeltségek a
választások után feltehetőleg ismét napirendre
vetetik. A szövetkezeti törvénynek pedig
csupán egy törpe torzója – egy salátatörvény
részeként, abban elrejtve – került
beterjesztésre.
A földforgalmi törvény ezzel szemben – az
időközben elkezdődött állami földbérleti
pályázati rendszer egyre nagyobb vihart kav-
aró, élesen bírált elemeit megerősítve és im-
már sarkalatos törvényi rangra emelve – a
helyben, adott településen élő közösség, a hely-
ben élő gazdálkodó családok és a fiatalok hely-
ett a jelenlegi – többségében tőkés nagybir-
tokos – földhasználóknak biztosít a helyi föld-
bizottságokon keresztül a föld megszerzésében
és megművelésében előjogokat, érdemi be-
leszólási lehetőséget. Azáltal is fenntartja a
jelenlegi földhasználati arányokat, a
 316/384

nagybirtok dominanciáját, hogy a törvény a

15-20 vagy akár 50 (lásd: a „piszkos 12” példáját)
évre megkötött földbérleti szerződéseket nem
érinti. Sőt – a nyilvánosság elől elzárt, méret-
beli és egyéb korlátozó kikötések nélküli
„kényszerhasznosítás” bevezetésével, a családon
vagy érdekeltségen belüli összeszámítás és az
együttes felső birtokmaximum eltörlésével, a
településen belüli arányok korlátainak meg-
szüntetésével továbbá azáltal, hogy a saját
tagoktól és részvényesektől bérelhető földterü-
let nagyságát sem korlátozza, azt még csak be
sem kell jelenteni – elősegíti a további birtokkon-
centrációt, a nagybirtokrendszer további erősödését.
Ráadásul – a kormányzati kommunikációval el-
lentétben – nemcsak hogy nem zárja ki a külföldiek
földszerzését, hanem azt a szerzőképes
„földműves” fogalmi meghatározásának
„tagállami” állampolgárokra való
kiterjesztésével maga deklarálja. Az állami
földeket, az integrátorokat és pl. a hitelintéz-
eteket, a finanszírozó bankokat viszont még a
 317/384

földforgalmi törvény korlátozó intézkedései

alól is kiveszi. A tervezet ugyanakkor számos
ponton a közösségi jogba ütközik. Európa ugy-
anis nem a földforgalom, hanem az üzemsza-
bályozás keretében oldja meg a – hazai és
külföldi – spekuláns tőke távoltartását. Az
üzemszabályozási törvény viszont nem készült
el, azt a vidékfejlesztési kormányzat az
ígéretek ellenére nem terjesztette és a
választások előtt már nem is terjeszti a tör-
vényhozás elé.
Az agrárkamaráról szóló – a hosszas
egyeztetésekkel és társadalmi konzultációk
során kialakítotthoz képest teljesen átírt – tör-
vényt 2012 nyarán, puccsszerűen gyors ütem-
ben, lényegében egyetlen nap leforgása alatt
fogadta el a törvényhozás kormányzati
többsége. Az leglényegesebb elemeiben eltért
az eredeti koncepciótól, és a gazdák köztestü-
lete helyett egy fölülről szervezett, erősen köz-
pontosított hatalmi intézményt hozott létre,
amely a renitens gazdák majdani
 318/384

megrendszabályozásának, sőt akár a termelés-

ből való kizárásának a lehetőségét is
megteremtette. A kamara országos és megyei
vezetőit a formális választásokig a vidékfe-
jlesztési miniszter bízta meg. A választás
listaállítási szabályait és eljárásrendjét ez az
ideiglenes vezetés alakította ki úgy, hogy az – a
helyi jelölés és közvetlen választás teljes
kizárása révén – távol került a helyi
közösségektől. A választásokon egyetlen
tömörülés – a MAGOSZ és szövetségesei – által
központilag, az erős érdekérvényesítő képess-
égű spekuláns nagytőkés, nagybirtokos
körökkel egyeztetve összeállított, „hazafias nép-
frontos” jellegű megyei listákra lehetett sza-
vazni, az azokon szereplő személyek
kiválasztására a helyi közösségeknek semmi-
féle ráhatása nem volt, és ezzel a „választás”
„szavazássá” degradálódott. Nem véletlen tehát,
hogy az agrárkamarai választásokon a kötelező
kamarai tagság ellenére rendkívül szerény volt
a részvétel. Az így létrejött agrárkamara az
 319/384

alaptörvény módosításával rögzített integrá-

ciós modellnek, valamint a földforgalmi tör-
vény által jelzett föld- és birtokkoncentrá-
ciónak állami segédlettel, fölülről létrehozott,
centralizált, ám kis legitimációjú intézményi
kereteit teremti meg.
A pályáztatás nélküli földbérleti rendszer és
a kiemelt esetek

A fenti törvényalkotási folyamaton és annak

eredményein túl az állami földbérleti rendszer
és annak alkalmazása is gyökeres fordulatot
jelez. A lejárt bérleti szerződésű állami földek
pályáztatás nélküli, „megbízási szerződéses” bér-
beadása a törvényalkotáshoz hasonlóan azt
mutatja, hogy ez is tudatos irányváltás átgondolt
következménye.
A nyilvánosságot megkerülő bérbeadás egyik
módszereként az NFA meghirdeti ugyan az ad-
ott, lejárt szerződésű földrészletre a bérleti
pályázatot, ám azt utólag érvényteleníti, és – a
föld megművelésének kötelezettségére hiv-
atkozva – a nyilvánosság teljes kizárásával,
megbízási szerződéssel az előre kiszemelt
„nyertesnek” adja bérbe. Az utóbbi időben en-
nek egyre több példájával találkozunk,
amelyek közül talán a somogyi Bábonymegyer
 321/384

gazdáinak esete kapta a legnagyobb sajtónyil-

vánosságot. Itt az állami földbérletpályázaton
mintegy ezerhektárnyi területet hirdettek
meg, végül azonban a pályázatot sikertelennek
minősítették, nem hirdettek eredményt. Ehely-
ett az összes földet megbízási szerződéssel
egyéves használatra egy önkormányzati
képviselő nagygazdának, valamint egy la-
joskomáromi tejfeldolgozó üzemnek adták, és a
helyi gazdák még azt a kis területet sem tudták
megtartani, amelyen az állataikat húsz éve
legeltették.
A másik – tán még kiterjedtebben alkal-
mazott – módszer szerint a lejárt bérleti
szerződésű területekre az NFA különböző in-
dokokkal nem is hirdet földbérleti pályázatot. A le-
járt hasznosítási szerződésekkel lekötött,
elvileg felszabaduló és az NFA által előzetesen
közszemlére tett 65 ezer hektár helyett ugyanis
csak 34 ezer hektár került nyilvános pályázat
keretében meghirdetésre. A meg nem hirdetett
területek használói – helyben általában
 322/384

köztudottan – abból a tőkés társasági nagybir-

tokos körből kerülnek ki, akikkel úgymond „a
vidék békéje” érdekében és jegyében – korábbi
birtokpolitikai elveit részben feladva – a
kormányzat már 2011 elején megállapodott. És
valóban, az NFA 2013 őszén sok esetben immár
negyedszer is meghosszabbította ezeket a nyil-
vánosság elől elzárt megbízási szerződéseket.
Ebbe a körbe tartozik Fejér megyében pl. a
lepsényi földek esete. Itt a korábbi föld-
használóval – a Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéd
és Simicska Lajos „kormány közeli” nagyvál-
lalkozók érdekeltségi körébe tartozó Mezort
Zrt. leányvállalatával, a Dél-Balaton Agro Kft.-
vel – kötött immár sokadszor megbízási
szerződést az NFA. Pedig a felszabaduló több
száz hektár földre évek óta váró, a birtok-
politika hivatalosan meghirdetett irányel-
veinek minden tekintetben megfelelő, helyi,
gazdálkodó családok 2010 óta folyamatosan
kérik, hogy a saját településük határában lévő
állami földterületeket bérbevehessék.
 323/384

Úgy tűnik tehát, hogy az NFA az állami

földek pályáztatás nélküli megbízási szerződéses
bérbeadását csupán kiválasztott érdekeltségek es-
etén, a nyilvánosság teljes kizárása és gyakran
éppen a helyi gazdálkodó családok kis zorítása
szándékával alkalmazza. Nem véletlen tehát,
hogy ebben a körben szinte kizárólag nagy
tőkeérdekeltsége ket, társas és egyéni nagygaz-
daságokat, tőkés nagybirtokokat találunk. Viz-
sgálataim szerint a több mint 24 ezer ily módon
bérbe adott állami birtoktest közel 75 %-át társas
vállalkozási, azaz gazdasági társasági (rt., kft.,
bt.,) ( 63,2%) és szövetkezeti (11,4%) formában
működő nagybirtokok használják. Miközben
azonban a vidékfejlesztési kormányzat a lejárt
bérleti szerződésű területeken széles körben
alkalmazza e pályáztatás nélküli, megbízási
szerződéses földbérleti rendszert, azonközben
– pl. a fontos közfeladatokat ellátó, nemzetközi
hírű Kishantosi Vidékfejlesztési Központ
Közhasznú Nonprofit Kft. esetében – nem átall
arra hivatkozni, hogy lejárt a bérleti szerződése,
 324/384

tehát földjeit meg kell pályáztatni. Az eset egyéb-

ként több szempontból is igen tanulságos, mint
egy „állatorvosi ló” magán hordja a földbérleti
rendszer körüli „rendellenességek” számos
elemét. Részletes leírását az „Esettanulmányok”
közt találjuk.
A tudatos stratégiaváltásra nem csak a Borsodi
Mezőség első körös földbérleti pályázatainak
botrányos visszavonása, és egy teljes mérték-
ben más koncepcióra épülő, új pályázati rend-
szer bevezetése utal, amit az ugyancsak az
„Esettanulmányok” között mutattam be. Nemcsak
az elsőként Borsodban megtapasztalt gátlástalan,
durva, a helyben élő, gazdálkodó családok és helyi
közösségek érdekeit semmibe vevő, rajtuk átgázoló
rendszer mellbevágó tapasztalatai, hanem az NFA
EB e rendszer működtetésével tömegesen
jelentkező botrányos eseteket feltáró belső vizs-
gálatának eredményei is ezt mutatják. Nem lehet
véletlen tehát, hogy bár e vizsgálat ered-
ményeit maga az NFA EB elnöke ismertette az
Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága
 325/384

Ellenőrző albizottsága előtt, ahol az arról

készült jegyzőkönyvet is kiosztották, a vidékfe-
jlesztési kormányzat utólag annak létezését is
tagadja. Tanulságos és ezért az
„Esettanulmányok” közt – mint a rothadó rendszer
szomorú, emberileg is elfogadhatatlan, groteszk
bizonyítéka – ez a történet is olvasható.
A pályázatos földbérleti rendszer

A fentieken túl az állami földbérleti pályázati

rendszer és annak első másfél éves eredményei is
megtervezett irányváltást jeleznek. Lássuk ezek
elemzésének legfontosabb megállapításait.
A Nemzeti Földalapkezelő (NFA) valamint a
Nemzeti Park Igazgatóságok (NPI-k) az elemzés
időkeresztmetszetéig, 2013. szeptember 1-jéig
mintegy 3 millió aranykorona (Ak) értékben,
közel 200 ezer hektárra, összesen 6561 db bir-
toktestre írtak ki földbérleti pályázatot. Ebből 32
306 hektár – összesen 555 209 Ak értékű – terü-
leten kialakított 1582 blokk esetében volt a
pályázat sikeres, 508 blokk (3979 ha, 54 477 AK)
esetében sikertelennek minősült, 179 blokk
(6005 ha, 135 065 AK) pályázatát pedig ér-
vénytelennek minősítették és visszavonták. A
visszavont birtoktestek általában nagyobb
méretűek és jobb termőképességűek, ezért a
háttérben bizonyára komoly „birkózás” folyhat
 327/384

a megszerzésükért. Az eddig eredményesen bérbe

adott állami földterület az összes meghirdetett
területnek mindössze 16,3%-a.
A megpályáztatott terület közel 80!%-án –
bár a döntési határidő már lejárt – még nem hir-
dettek hivatalos eredményt. Ezen a viszonylag
nagy területen az eredményhirdetés halog-
atása vélhetően arra utal, hogy ezekkel – az ed-
dig bérbe adottakhoz képest nagyobb területű,
egybefüggő birtoktestekkel kapcsolatban is –
akárcsak a visszavont pályázatoknál – igen
nagy lehet a „háttértülekedés”, és a „maffia csalá-
dok” feltehetőleg még nem tudtak megegyezni.
Az is valószínű, hogy a korábbi botrányok mi-
att lett ezek esetében is feltűnően óvatosabb a
tárca vezetése a döntések meghozatalával és
közzétételével. Az igazán nagy területek bér-
beadása tehát még csak ezután következik. A
bérbeadásra váró mintegy 4300 blokk átlagos
mérete 36,3 hektár, de vannak köztük –
különösen a Nemzeti Park Igazgatóságok
 328/384

területén – szép számmal több 100! hektáros,

egyben meghirdetett földrészletek is.
Az eddig eredményesen bérbeadott terü-
letek átlagos blokkmérete (egy pályázattal
elnyert terület) 0,5 és 238,6! ha (Csongrád
megye) között változva – 20,4 ha. Ez az adat
azonban arra vonatkozóan nem ad eligazítást,
hogy egy adott pályázó vagy érdekeltségi kör
mekkora terület földbérleti jogát szerzi meg,
hiszen a pályázati kiírás arra vonatkozóan nem
tartalmaz korlátozó rendelkezést, hogy adott
pályázó, illetve érdekeltségi kör hány pályáz-
atot adhat be, illetve hány egység bérleti jogát
szerezheti meg! Ehhez a nyertes pályázatok
részletes elemzésére volt szükség. Ezt az
elemzést minden megyére és valamennyi
sikeres pályázatra, megkötött bérleti
szerződésre, tehát teljeskörűen elvégeztem.
A 19 megyében 2013. szeptember 1-jéig
pályázati úton összesen 1582 db állami birtok-
testet adtak bérbe, amelyek összterülete
meghaladja a 32 300 ha-t, földértéke pedig az
 329/384

555 ezer Ak-t. E területeket 918 érdekeltség 979

pályázója szerezte meg.
Az egy érdekeltségre jutó átlagos terület-
nagyság ez alapján 35,2 ha/érdekeltség, egy
pályázóra vetítve 33,0 ha/pályázó, egy
pályázatra vetítve pedig 20,4 ha/pályázat. Ezek-
től az átlagértékektől azonban az egyes megyék
adatai jelentősen eltérhetnek. Míg pl. Csongrád
megyében az egy pályázóra jutó elnyert terület
133 ha/ pályázó, vagy pl. Fejér megyében 83
ha/pályázó, addig pl. Vas megyében ugyanez
az érték csupán 9 ha/pályázó, sőt pl. Tolna
megyében csupán 7,5 ha/pályázó.
Az első másfél évben pályázati úton bérbe
adott területek nagyságát és földértékét illetően
egyaránt Fejér megye vezeti a sort a bérbe adott
6459 hektárjával és közel 145 321 AK értékével.
Ez az eddig bérbe adott összes területnek 20%-
a, a földértéknek pedig 26,2%-a. Az első másfél
évben bérbe adott területnek tehát mintegy
1/5!, a földértéknek pedig több mint 1/4! Fejér
megyében található. E megyét sorrendben
 330/384

B.A.Z. (6220 ha), Veszprém (3880 ha) és Békés

megye (2330 ha) követi. E négy megyében talál-
ható a pályázati úton eddig bérbe adott terü-
letek közel 60!%-a.
Még érdekesebb a kép, ha a nyertesek és az
általuk elnyert területek jellemzőinek
méretkategóriák szerinti megoszlását is megvizs-
gáljuk. Ez alapján az az általános tendencia ál-
lapítható meg, hogy sok nyertes pályázó igen kis
földterületek, igen kevés nyertes pályázó viszont
nagy földterületek bérleti jogához jut. A kisebb
nyertes méretkategóriáktól a nagyobbak felé
haladva ugyanis a nyertes érdekeltségek és
pályázók száma rohamosan csökken, ám az
általuk elnyert földterület és aranykorona-
érték viszont egyre jobban nő.
A nyertes érdekeltségek és pályázók
„alsóházi” népes csoportja, mintegy 460 pályázó,
a nyertesek közel 50%-a, 10 ha alatti területhez
jutott, és az összes aranykorona-értéknek
csupán 8,3%-át, az összes területnek pedig
mindössze 7%-át tudta bérbe venni.
 331/384

A nyertes érdekeltségek és pályázóik

„felsőházi” szűk, kis létszámú csoportját viszont
mindössze 14 érdekeltség (1,5%) 39 pályázója
(3,9%) alkotja. Ennek az „elit” csoportnak
minden egyes tagja 300 ha feletti területhez
jutott, és együtt az összes aranykorona
értéknek 28%-át, a területnek pedig 30%-át meg-
szerezték. Közülük 6 db B.A.Z., 4 db Fejér, 2 db
Veszprém, 1-1 db pedig Csongrád, illetve So-
mogy megyében található.
A pályázati úton elnyert fenti területeken
túl e 14 legnagyobb érdekeltség pályáztatás
nélküli megbízási szerződéssel további 495! db ál-
lami földrészlet bérleti jogát is megkapta a
földalaptól. Ezek összterülete és egyéb jelle-
mzői ráadásul nem is tudhatók, mert az NFA a
területre vonatkozó, ill. a szerződési
feltételeket illető információkat nem hajlandó
nyilvánosságra hozni. A településenkénti
szerződések számát (összesen több mint 24 ez-
er! ilyen megbízási szerződés) és a szerződő fél
(zömében nagy tőkés társaságok) nevét is csak
 332/384

erre kötelező bírósági döntés nyomán volt

hajlandó közzétenni.
A sok kicsi és a kevés nagy terület persze egy
igen jól hangzó és a VM által gyakran emlegetett
20 ha körüli (20,4 ha/szerződés) átlagot ad.
Mindez egy olyan tudatos, a tényleges helyz-
etet és törekvéseket a közvélemény elől elrejtő
pályáztatási stratégiára utal, amely a területek
jól meghatározott – nem több mint 5-30%-át –
sok apró egységben kis érdekeltségeknek szét-
szórja, miközben – a jelek szerint előzetes
megállapodás alapján – a területek 70-95%-a
egy szűk kör nagy érdekeltségeihez kerül. A
sajtónyilvános propaganda és a népnek szóló
kommunikáció eközben a sok kicsit mutatja, és
hallgat a nagy, erős érdekérvényesítő képess-
égű nyertesekről, egymással is kapcsolatban
álló, előnyben részesített érdekcsoportokról. A
„keveseknek sokat, sokaknak keveset vagy semmit”
elv gyakorlati érvényesülését jól szemléltetik a
feldolgozott pályázati eredmények. A tragikus
a dologban egyebek mellett az, hogy a
 333/384

valamihez azért hozzájutott kicsik még ezért is

hálásak az „uraiknak”, és hajlandóak az egész
rendszert nyilvánosan védelmükbe venni.
Érdemes külön is megvizsgálni, hogy kik is
ezek a – Szabó Csaba földügyi miniszteri biztos
megfogalmazása szerinti „olimpiai bajnokok”,
azaz – messze kimagasló, 300 ha-t is meghaladó
állami földbérlethez jutott érdekeltségek.
Az első 4 érdekeltség – sorrendben a Fejér
megyei Csákvári Mg. Zrt. vezérkara és családtag-
jaik továbbá Mészáros Lőrinc felcsúti pol-
gármester, építési vállalkozó cége, a Búzakalász
66 Kft. és családtagjai, a B.A.Z. megyei Gerzsán-
szki Lajos mg-i vállalkozó családja borsodi és sz-
abolcsi cégei, a Karmopol – Agro Kft., a Mercato
Finanszírozó Kft. és az Adrivikk Kft., valamint a
Csongrád megyei Héjja Testvérek Kft. – minde-
gyike 1000-1000! ha feletti állami földterület bér-
leti jogához jutott, így még a legerősebb
érdekeltségek közül is kimagaslik. E négy
érdekeltség önmaga megszerezte az egész or-
szágban eddig bérbe adott összes területnek
 334/384

több mint 16!%-át, az összes Aranykorona

értéknek pedig több mint 18!%-át.
További 3 érdekeltség – sorrendben a B.A.Z.
megyei Hagyacki József mg. vállalkozó és cége, a
Puszta Agro 2010 Kft., a Veszprém megyei AGRO-
BOS Kft., valamint a Somogy megyei Ágh János
mg. vállalkozó és családja – mindegyike
500-1000! ha közötti állami földterület bérleti
jogához jutott. E három érdekeltség az egész
országban eddig bérbe adott területnek több
mint 5%-át, az összes aranykorona-értéknek
pedig közel 5%-át megszerezte.
A legerősebbek csoportját az a 7 érdekeltség –
a B.A.Z. megyei Start 2003. Bt., a Geter – Farm Kft.,
valamint Kiss Ferenc mg-i vállalkozó és családja,
továbbá Bogárdi Ferenc mg-i vállalkozó, és cége,
a Böllérudvar Kft., a Fejér megyei Kiss Árpád
tetőfedő, nádarató és Dörömbözi József mg-i vál-
lalkozó, valamint Flier János felcsúti vállalkozó
és családja, végül pedig a Veszprém megyei Kiss
József családja és cége, a Mondur Bt. – követi,
amelyek mindegyike 300-500! ha közötti állami
 335/384

földterület bérleti jogához jutott. E 7 érdekelt-

ség az országban eddig bérbe adott területnek
több mint 8%-át, az összes aranykorona-
értéknek pedig több mint 7%-át megszerezte.
E legnagyobb érdekeltségek, háttérkapcsol-
ataik és az általuk elnyert területek részletes
bemutatását az egyes megyei fejezetek
tartalmazzák
Ha a pályázati eredmények alapján a helyben
lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok,
helyi közösségek helyzetét vizsgáljuk, akkor
azt látjuk, hogy ők – a kormányzati kom-
munikációval szemben – a bérbe adott terü-
leteknek csupán alig több mint 1/3-át tudták a
saját településük földjeiből megszerezni, a
közel 2/3 részét külső érdekeltségek vitték el a
helyi gazdaközösségek elől. Ez az arány is egy
optimista becslés eredménye, hiszen a föld-
szerzési céllal betelepülő cégek, ill. bejelentett
lakcímek is a helyiek arányát növelik. A helyi
nyertes pályázók átlagosan 15,1 ha/szerződés
nagyságú birtoktesthez jutottak, míg a külső
 336/384

nyertes pályázóknál ez az érték 25,3 ha/

szerződés, vagyis a nagyobb birtoktesteket
általában külső, nem az adott településen élő
pályázók szerezték meg, míg a helyieknek
általában a kisebb blokkok maradtak.
A kedvezményezett gazdasági forma, a tőkés –
általában társasági formában működő –
nagybirtok vagy a kis, közepes egyéni, családi
gazdaságok földhöz juttatása körüli vitát a
tények egyértelműen eldöntik. A pályázatos és
a megbízási szerződéses formában bérbe adott
területeket illetően egyaránt a tőkés nagybirtok
van előnyben. Bár számarányát tekintve ez a
kör lényegesen kisebb létszámú, ám a területek
túlnyomó többségét mégis képes a helyi
gazdálkodó családok elől megszerezni. Az erre
vonatkozó bizonyító erejű információkat a
megyei földbérleti elemzések és azok összegző,
20. fejezete tartalmazza. Álljon itt ezek közül
csupán két kiemelt megjegyzés.
A pályázatos rendszerben a 918 nyertes
érdekeltség közül a 100 ha fölötti területhez
 337/384

jutottak között 27 nagy tőkeérdekeltség, a

nyertes érdekeltségek 2,9%-a szerepel. Az
általuk összesen 172 nyertes pályázattal meg-
szerzett 7650! ha a bérbe adott összes földterü-
letnek közel 24!%-a. Ezek a nagy tőkeérdekelt-
ségek ezen felül pályáztatás nélküli megbízási
szerződéssel összesen további 459! db állami
földrészletet bérelnek.
A pályáztatás nélküli megbízási szerződéses
rendszerben 30 db-nál több állami földbir-
toktest bérleti jogához jutott – 109 legnagyobb
megbízott között 72! tőkés társaságot (66!%), 15
szövetkezetet (13,8%) és csupán 22! magán-
személyt, egyéni gazdaságot (20,2!%) találunk.
A 72 legerősebb – legtöbb megbízási
szerződéshez jutott – tőkés társaság közül 23
rt., 48 kft. egy pedig bt. formában működik, és
összesen 3629 db megbízási szerződéssel ugy-
anennyi állami birtoktest használati jogát
szerezte meg.
Az egyes települések érdekérvényesítő képess-
égében is jelentős eltérés mutatkozik. Vannak
 338/384

kifejezetten vesztes települések, ahonnan

pályázva senki nem nyert, sőt a saját terü-
letüket is más településekről pályázók
szerezték meg. Vannak viszont erős, nyertes
települések, amelyek pályázói nemcsak a saját
település, de más települések területeit is meg
tudták szerezni. A nyertes és vesztes
települések megyénkénti rangsorát a megyei fe-
jezetek tartalmazzák. Álljon itt csupán néhány
összegző megjegyzés.
A földbérleti pályázatok által érintett 672
település közül 281! településen nem volt helybeli
nyertes pályázó. Az érintett települések több
mint 40%-a tehát igazi vesztesnek tekinthető,
hiszen helyiek – bár pályáztak – nem jutottak
saját határuk földjeihez, így ezek a települések
semmiféle módon (közvetlen: adók, járulékok;
közvetett: munkahely, vásárlóerő-növekedés,
népességmegtartás, stb.) nem részesülnek a
saját közigazgatási területükön található állami
földek bérbeadása révén keletkező
jövedelemből.
 339/384

A legnagyobb vesztes kétségtelenül a Cson-

grád megyei Baks, amelynek területéből a hely-
iek elől több mint 1000 hektárt adtak bérbe egye-
tlen csongrádi székhelyű érdekeltségnek.
De igen nagy vesztesek azok a települések –
mint pl. Alcsútdoboz, Bicske, Csincse, az
„Esettanulmányok” közt kiemelten is szereplő
Kajászó, Ófehértó, Vál, vagy éppen Vértesacsa –
is, amelyeken nagy, 300-1000 ha állami területet
adtak más településről származó pályázóknak
bérbe.
Ám amely településekről – mint pl. Erdőtelek,
Hajdúszovát, Magyaralmás, Magyarpolány, Óbarok,
Tetétlen, Vatta vagy éppen Vereb – 150-300 ha
nagyságú területek bérleti joga került 20 évre
más településen élő pályázókhoz, azok is
érzékeny veszteséget szenvedtek. Ráadásul e
vesztes települések közül jó néhányban nem is
áll több bérbe adható állami földterület
rendelkezésre.
Ha a nyertes településeket vizsgáljuk, ahonnan
tehát – a lak-, ill. székhelyadatok alapján – a
 340/384

legtöbb nyertes kikerült, ahova így a vesztes

településekről a föld haszna vándorol, akkor az
alábbi fontosabb megállapítások tehetők.
A 672 településen eddig pályázati úton bérbe
adott állami földterületek nyertesei 593 település-
ről kerültek ki. A 32 306 ha bérbe adott terület
több, mint felét (50,7%-át) mindössze 32! település
nyertes pályázói szerezték meg.
Az „olimpiai dobogós” három település, Felc-
sút, Karcag és Csongrád mindegyike nyertes
pályázói révén 1000-1000 ha feletti, összesen
több mint 4000 ha állami földterület 20 éves
bérleti fogához jutott, ami az országosan
pályázati úton eddig bérbe adott területek
12,5!%-a.
A rangsor élén Felcsút található, amely
pályázói – Mészáros Lőrinc cége, a Búzakalász 66
Kft. és családtagjai (1327 ha), Flier János és
családtagjai (319 ha), Tóth Ádám (108 ha), Fried-
manék (87 ha), Schubert László (42 ha) és Szilágyi
János (17 ha) – révén 37! nyertes pályázattal 1900!
ha állami földterület 20 éves bérleti jogát
 341/384

szerezte meg. Ez az országosan eddig bérbe ad-

ott területeknek 5,9%-a, a megyében bérbe ad-
ott területeknek pedig közel 1/3-a.
Második helyen Karcag áll, amely pályázói –
elsősorban Szilágyiék (266 ha), dr. Farkas Béla
(151 ha), Szabó Zoltán (149 ha), Margitics Tamás
(83 ha), Ács Gábor (76 ha), Horváthné Farkas
Adrienne (69 ha), Mándokiék (52 ha), Szabó Sándor
(49 ha), Őrsi Sándor (47 ha), Varga Géza (45 ha), a
Pigomix Kft. (38 ha) Kerekes József (32 ha) és
Abonyi Lőrinc (20 ha) – révén, 33! nyertes pályáz-
attal 1132! ha állami földterület 20 éves bérleti
jogát szerezte meg. Ez az országosan eddig
bérbe adott területeknek 3,5%-a, a megyében
bérbe adott területeknek pedig 57%-a. A Karca-
gon meghirdetett földeket – az országos
gyakorlattól feltűnően eltérő módon – csakis
karcagi pályázók tudták megszerezni.
Harmadik helyen Csongrád található, amely a
megye abszolút győztes pályázója, a Héjja
Testvérek Kft. (1014 ha) révén, 11! nyertes pályáz-
attal 1014! ha állami földterület 20 éves bérleti
 342/384

jogát szerezte meg. Ez az országosan eddig

bérbe adott területeknek 3,1%-a, a megyében
bérbe adott területeknek pedig közel 85!%-a.
A bérbe adott területek 1,5–3%-át, azaz
500–1000 hektár föld bérleti jogát csökkenő sor-
rendben Székesfehérvár, Gelej, Csákvár, Devecser,
Mezőnagymihály, Mezőcsát, Füzesgyarmat, Szászfa
és Mezőkövesd pályázói nyerték.
Az első 12 település pályázói az országosan
eddig pályázati úton bérbe adott állami földter-
ületek mintegy 1/3!-át megszerezték, vagyis e
földterületek haszna e településeket
gazdagítja.
Összegző megállapítások

Összességében azt kell sajnálattal megál-

lapítanom, hogy a korábbi elemzések alapján
már sejtett képet az eddig bérbe adott terü-
letek teljes körű közös feldolgozása még kon-
trasztosabbá teszi, a jelzett problémákat
megerősíti. A folyamat a dél-amerikai típusú,
kevés érdekeltég kezében lévő nagy latifundi-
umok által uralt birtokrendszer irányába mutat.
Ez nemcsak azért szomorú és elfogadhatatlan,
mert szöges ellentétben áll a választási és
kormányprogramunkban, valamint a Nemzeti
Vidékstratégiában meghirdetett „néppárti”
föld- és birtokpolitikai koncepcióval, de szem-
bemegy saját hagyományainkkal és az európai
agrár- és vidékmodellel is. Ennek tragikus
következményei lesznek a helyi közösségekre,
a vidékre, annak népességelmegtartó és -
megtartó képességére, de a várost is súlyosan
 344/384

érintő, nemzetbiztonsági jelentőségű élel-

mezési és környezetbiztonságunkra is.
Mégis és mindezek ellenére, mintha nem lett
volna teljesen haszontalan a földügyi törvényc-
somaggal, a támogatási és a földbérleti pályáz-
ati rendszerrel kapcsolatos kritika, tiltakozás, el-
lenállás és az eddigi eredmények nyilvánosságra
hozása.
A kormány a botrányos agrártámogatási
arányok nyilvánosságra hozását követően pl.
kénytelen volt emelni a tanyafejlesztési program
forráskeretét. Az ugyanis, amit ezzel kapcsolat-
ban az előző jelentésemben közzétettem – hogy
tudniillik pl. egyedül a Csányi-érdekeltség, a
Bonafarm csoport egyedül 4-szer annyi támog-
atást emel ki a közös agrárkasszából, mint
amennyi ugyanebből a kasszából a 300 ezer
tanyán élő honfitársunk gazdálkodási és
életkörülményei javítására jut – nemcsak
teljességgel elfogadhatatlan, hanem – ami a
kirakatnak dolgozó politikai kommunikációban
 345/384

még súlyosabban esik latba – a közvélemény

felé is megmagyarázhatatlan.
2013. április 10-ei ülésén emellett földügyi
döntéseket is hozott. Eszerint a kis- és nagybir-
tokok jelenlegi 50-50 százalékos arányát oly
módon változtatná meg, hogy a nagybirtokok
arányát 20 százalékra csökkentenék, míg a kis- és
közepes gazdaságok arányát 80 százalékra
növelnék. Hogy ennek – a választások előtt ig-
en jól hangzó kommunikációs panelnek – lesz-e
és ha igen, mikor lesz hatása a mai torz birtok-
szerkezetre, az persze kérdés marad. Mint
ahogyan az is megválaszolatlan, hogy honnan
és hogyan jön létre ennek földalapja, ha a
földügyi szabályozás – mint láttuk – a jelenlegi
birtokszerkezetet, a hosszú távú
szerződésekkel rendelkező tőkés nagybirtokot
nem is érinti, sőt inkább pozícióit erősíti.
Döntött a kormány arról is, hogy meghirdetik
a „Földet a gazdáknak!” programot, amelynek
keretében 200 ezer hektár állami tulajdonú
föld kerülhet a gazdákhoz haszonbérbe. A
 346/384

program azokat az állami földeket érinti,

amelyek bérleti szerződése 2017. március
31-éig lejár. A pályázat célja – a kormányzati
kommunikáció szerint – a családi gazdaságok, a
kis- és közepes méretű birtokok megerősítése.
A haszonbérleti szerződéseket még idén, az év
első felében meghirdetik, és a pályázatokat
2013 végéig el is bírálják. A kérdés csupán az,
hogy folytatódik-e az a bérbeadási gyakorlat,
hogy a területek zömét néhány tucat nagy
érdekeltség, több száz- vagy akár ezerhektáros
léptékben megszerzi, miközben a túlnyomó
többségnek a terület töredéke jut. Ha ez az
arány és tendencia fogja a 200 ezer hektár bér-
beadását is jellemezni, akkor a területek
túlnyomó többségét nem több mint 200-300
érdekeltség fogja ismételten megszerezni, és ez
nem az arányok, hanem csupán a célcsoportok
változását fogja magával hozni.
A folyamatok iránya és a teendőkre
vonatkozó „szelíd, ám határozott”
ajánlások

Ezen kikényszerített – részben persze láthatóan

inkább választásközeli kommunikációs célú –
intézkedések, lépések ellenére lényegi, az eredeti
néppárti irányba visszatérítő változások –
kölönösen a vidékstratégia legfontosabb
alapját adó föld- és birtokpolitika területén –
egyáltalán nem történtek. Ma már sajnos ismét
csak reménykedni lehet a néppárti irányváltás-
ban. A ma látszó folyamatok, az állami földbér-
leti rendszer és a földügy kibontakozó sza-
bályozási, jogi keretei az agráriumot, a vidéket,
de az egész magyar társadalmat a tőkés
nagybirtokrendszer és a dél-amerikanizálódás
felé lökik. Ez az a folyamat, amelyet a társada-
lom végletes kettészakadása, a bezárkózó,
védekezésre kényszerülő multimilliárdos elit és a
kívül rekedt, nyomorgó milliók roncstársadalma
 348/384

közti feszültségek gyors növekedése, leromló köz-,

környezet-, élelmezési és élelmiszer-biztonság és a
mindezek hatására kialakuló, a helyzet – akár er-
őszakos – megváltoztatására irányuló törekvések
felerősödése kísér.
Ez a gyorsuló és ma megállíthatatlannak
tűnő belső és külső újgyarmatosítási folyamat a
vidéki térségek kiürítéséhez, a helyi
közösségek felbomlásához, a nagyvárosok
körüli nyomornegyedek kialakulásához,
vidéken pedig a föld pár tucat tőkés társaság
kezébe kerüléséhez, bérmunkán és néhány
növény monokultúrás, iparszerű tömegter-
melésén alapuló tőkés nagybirtokrendszerhez
vezet. A vidéket, a helyi közösségeket, a
gazdatársadalmat és az erőforrásaikat érő
támadások, továbbá az azok nyomán kibon-
takozó társadalmi és környezeti katasztrófa a
várost is gyorsan elérve teljes összeomlással
fenyeget, és éppen Dél-Amerika példáján
látjuk, hogy milyen nehéz ebből a mélységből
újra felkapaszkodni.
 349/384

E folyamat gyors megállításához alapvető gaz-

daság- és társadalompolitikai fordulatra, a
valódi „néppárti” programja mellett kitartó ál-
lamra, és annak gyors külső és belső lépéseire
van szükség.
Másokkal együtt magam is úgy látom, hogy
haladéktalanul kezdeményezni kell olyan EU-
szintű tárgyalásokat, amely az élelmiszer-ellátás,
a természeti erőforrások – köztük
mindenekelőtt a termőföld és a vízkészletek –
forgalmazásának és felhasználásának jelenlegi
szabályozási kereteit újragondolják, e nemz-
etbiztonsági területeken a nemzeti ön-
rendelkezést megerősítik. Itt valóban érdemes
„szabadságharcot” kezdeni, melyben más, lassan
ébredező európai nemzetek is partnereink le-
hetnek. Ennek keretében kell felvetni olyan
kérdéseket, mint: az áruk szabad áramlása
ketegóriájából kivett gyógyszer- és
fegyverkereskedelem mintájára megvalósuló
élelmiszer-önrendelkezés, a külföldiek ter-
mőföldvásárlási moratóriumának
 350/384

meghosszabbítása, továbbá a termőföld

kivétele a tőkejavak közül, a tőke szabad áram-
lása kategóriájából.
Egyre többekkel együtt magam is változat-
lanul és növekvő határozottsággal szor-
galmazom, hogy vissza kell térni a Nemzeti
Vidékstratégia (NVS – 2020.) által meghirdetett
néppárti föld- és birtokpolitikai irányhoz!
A megszületett földügyi törvénycsomagot en-
nek megfelelően gyökeresen át kell alakítani úgy,
hogy a föld valóban a helyben lakó gazdálkodó
családokhoz, a helyi, települési közösséghez és
a fiatalokhoz kerüljön!
Elő kell készíteni a – vidéken letelepedő,
gazdálkodó és több gyermek világrahozatalát
vállaló – fiatal párokat helyzetbe hozó demo-
gráfiai földprogramot, meg kell teremteni in-
dításának földalapját valamint költségvetési és
jogi kereteit!
Az állami földbérleti pályázati rendszer
szándékosnak tűnő anomáliáinak, jól látható
hibáinak kiküszöböléséhez:
 351/384

a) a szerződéskötések azonnali leállítására, a

teljes pályázati rendszer visszavonására,
b) a kormány és a parlament azonnali in-
tézkedésére, gyors lépésére,
c) a helyi gazda- és faluközösségek
bevonásával új, átlátható pályázati rend-
szer kidolgozására, és
d) új pályázat kiírására van szükség,
amelyhez
e) kiváló például szolgálhat a Borsodi
Mezőség első körben előkészített, majd
visszavont pályázati rendszere.
Alapelvként kell az új rendszerben rögzíteni,
hogy az állami földek jövedelmének azt a
települést kell gyarapítania, melynek közigazg-
atási területéhez tartozik, az állami földek bér-
leti jogának megszerzésére csak helyi gazdák
pályázhatnak, és ettől csak akkor lehet – az ad-
ott településsel határos településekre, de nem
több mint 20 km-es körzetre kiterjesztve –
eltérni, ha nincs helyi gazda, aki vállalná a
művelést, az összeszámítás szabályai szerinti
 352/384

egy érdekeltség legfeljebb 300 hektáros terüle-

tre és 5 birtoktestre adhat be pályázatot, illetve
szerezhet bérleti jogot. Helyi gazda az, aki az
adott településen él, illetve olyan fiatal pár, aki
a demográfiai földprogram keretében, annak
feltételeit vállalva ott letelepszik.
Valamennyi lejárt bérleti szerződésű állami
földterületet nyilvánosan és a fenti elvek szerint
átdolgozott pályázati rendszerben meg kell hir-
detni, és a helyben lakó gazdálkodó csalá-
doknak, továbbá fiataloknak – különösen a
demográfiai földprogramban részt vevő fiatal
pároknak – kell adni.
Mindezek indokoltságát ezen V. jelentés tényei,
valamint az NFA Ellenőrző Bizottságának saját
belső vizsgálata, az arról már 2012 októberében
készült jelentésének súlyos megállapításai
ékesen alátámasztják. Az ország különböző
pontjairól hozzám egyre nagyobb számban
érkező jelzések hasonló tendenciát mutatnak,
amit a pályázati rendszer előre vetített! Éppen
ezért a fentiekkel kapcsolatos kormányzati és
 353/384

törvényhozási döntések meghozatala – és azok

nyilvános bejelentése – a vidéki hangulat és jo-
gos felháborodás ismeretében, megítélésem
szerint elodázhatatlan!!
Szotyi – balról jobbra Mészáros Lőrinc, Eperjes
Károly, Orbán Viktor, Hernádi Zsolt
(fotó: Népszabadság, Revicky Zsolt)
355/384
„Most ha a Pista nyert volna, vagy a
Józsi?”…
(felvétel: atlatszo.hu)
…vagy az András juhász?
(fotó: Barna Miklós)
Mészáros marhái
(fotó: facebook.com)
…András juhász birkái – amíg voltak
(felvétel: atlatszo.hu)
Mészáros Lőrinc malma Göbölpusztán
(a szerző felvétele)
Mészáros eltűnt disznói nyomában
(a szerző felvétele)
Térképem alcsúti földviszonyokról. Össze-
függő birtokok
(a szerző grafikája – atlatszo.hu)
Tiborcz Eszter 157 hektárt nyert el az állami
földbérletpályázaton a Csabdi–Tükröspusz-
tai birtok mellett
(a szerző grafikája – atlatszo.hu)
Itt már csak az ő kezük épít
(fotó: Móricz Simon)
 Összenőve
(fotó: Móricz Simon)
 A pannon Gizeh
(fotó: Móricz Simon)
Felcsúti ingatlankeringő – üzletileg is ki-
hozzák a maximumot?
(Népszabadság grafika)
368/384
A Cinege utcai villát Orbánék ilyennek
mutatták…
(archív: orbanviktor.hu)
…és ilyen valójában
(fotó: Népszava)
Fakivágás Csabdi–Tükröspusztán…
(a szerző felvétele)
 …nem találják a tetteseket – a traktor
Tiborczéké. A rendőrség már egy éve keresi
őket
(a szerző felvétele)
Tiborczék traktora a falopás helyszínén…
(a szerző felvétele)
…és az esküvőn, a Story magazin képén
375/384
Állagmegóvás. Alcsútdoboz-Hatvan puszta –
Orbán Győző József főhercegi majorjában
műemléket mentenek…
(fotó: atlatszo.hu)
Alcsútdoboz–Hatvanpuszta – Orbán Győző
József főhercegi majorjában műemléket
mentenek
(fotó: atlatszo.hu)
Habsburg-kastély
(a szerző felvétele)
Modern „kastély” – a Mészáros és Mészáros
Kft. új szerzeménye Felcsúton
(fotó: ingatlanhirdetés)
Trambulin – a juhász lányai
(felvétel: atlatszo.hu)
A könyv elektronikus változatának kiadója
Tény 2014 Kft.

A kiadásért felel a Tény 2014 Kft. vezetője.

Az e-könyv létrehozásában közreműködött:

Katona Zoltán, Pekó Zsolt
Projektvezető: Földes László

Borítóterv: Zsoldos Péter

ISBN 978-963-09-0000-0

© Ferenczi Krisztina 2014

© Tény 2014 Kft. 2014

Minden jog fenntartva.

www.multimediaplaza.com
info@multimediaplaza.com
{1}
Kajászói gazdák: http://embed.indavideo.hu/player/
video/f9aab9520a
{2}
Ki is Mészáros Lőrinc – néhány adalék:
http://atlatszo.hu/2012/05/14/szarok-ra-hogy-mas-mit-mond-
meszaros-lorinc-vs-ferenczi-krisztina-videointerju/
http://magyarnarancs.hu/narancsblog/nehez-lett-volna-nem-
nekem-nyerni-a-800-millios-fecsuti-gazszerelo-86049
http://www.origo.hu/itthon/20130529-portre-meszaros-lorinc-
felcsuti-polgarmesterrol-a-puskas-akademia-elnokerol.html
{3}
Az Ogy. Mg. Biz. Ellenőrző Albizottsága 2012.03.21. ülésének
jegyzőkönyve:
http://www.parlament.hu/biz39/bizjkv39/MB/A361/
1203211.pdf
{4}
No comment, Ogy. Mg. Biz. Ellenőrző albiz. ülése, Kajászó és
Lepsény ügyei: http://www.youtube.com/
watch?v=ziPEmRwKJGw
{5}
I. j.: http://www.kielegyenafold.hu/angyan_jelentesek/
megismeritek_az_igazsagot_es_az_igazsag_szabadda_tesz_titeket-
c637. html
{6}
Meghívó Kajászó földfórumára: http://fejerszovetseg.blogspot.hu/
2012/08/angyan-jozsef-lesz-vendeg-fejer-megyei.html
 383/384
{7}
Kajászói beszéd I.: http://www.youtube.com/
watch?v=89z4EKju3lw
Kajászói beszéd II.: http://www.youtube.com/
watch?v=dXHhTjIGipE Tudósítás: http://nol.hu/belfold/
20120905-miert_nem_lehet_tisztessegesen_
{8}
Földfoglalás Kajászón, 2012 őszén: http://index.hu/belfold/
foldfoglalas/
http://www.youtube.com/watch?v=xjxAv295LmE
http://www.noltv.hu/video/4686.html?searchid=s52b94aa5179e5
{9}
Rendőrségi vizsgálat Kajászó gazdái ellen: http://nol.hu/lap/mo/
20121113-a_rendorseg_vizsgalja_az_akciot
{10}
Varga Gábor fideszes országgyűlési képviselő Kishantosról még
közvetlenül a választások után, 2010 nyarán:
http://www.youtube.com/watch?v=wjmiFBLViV0
{11}
Fazekas Sándor (2012): Nemzeti Vidékstratégia 2012–2020,
Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest, 126 p.
http://videkstrategia.kormany.hu/
@Created by PDF to ePub