Útmutató 5-7 éves gyermekek számára szóló játékokhoz

EnergiaKuckó
Kézikönyv óvodapedagógusoknak

1
EnergiaKuckó

Tartalom
Ajánlás 3
Bevezetés 4
Az EnergiaKuckó nevelési koncepciójának illeszkedése
az Alapprogramhoz és a Helyi Pedagógiai Programhoz 6
Az EnergiaKuckó és az óvodai élet tevékenységi formái 7
Útmutató a játékkártyák használatához 8
Energiabiztonság 14
Ajánlás
Az EnergiaKuckó program óvodapedagógusoknak, óvodavezetőknek, szülőknek szól, abból
a célból, hogy az óvodáskorú kisgyermek érdeklődését, kíváncsiságát felkeltse az energia
mindennapi (óvodai és otthoni) jelenségei iránt, hogy az 5-7 éves gyermek elemi szinten
elsajátítsa az energiafogyasztók biztonságos és gazdaságos használatának az alapjait, hogy
az energiát értéknek tekintse.

Energiatakarékosság - Energiapazarlás 15
Online megjelenő játékok 16
ENERGIAMESÉK 1. 18
ENERGIAMESÉK 2. 19
Az óvodás korú gyermek alaptevékeny-
sége a játék. Az óvodáskorúak játszanak
készen kapható játékokkal, saját maguk
készítette eszközökkel, és a nagyobbak
már a számítógép elé is leülnek.
Ez a program csak annyit kínál számító-
gépes felhasználással, amennyire a mai
kor gyermekének szüksége és igénye van,
amennyi a gyermek természetes kíván-
csiságára építve fejleszti képességeit,
kreatív gondolkodását. A program szá-
mítógépes tevékenységeit felnőttel való
együttes tevékenységre és nem gyerekek
általi magányos használatra ajánljuk.
A program a számítógépes tevékenysé- A játékos feladatok, már, az iskolába
gek nélkül is teljes értékű. lépés előtt megalapozzák és előkészítik a
gyermekekben az energiatakarékosság-
Az EnergiaKuckó program 5-7 éves óvo- hoz és energiatudatossághoz szükséges
dás korú gyermekek részére készült. kompetenciákat. Elővigyázatosságra ne-
velnek, rögzítik a biztonsági szabályokat.
Ebben a témában, kidolgozott és
kipróbált formában, jelenleg egyedül-
álló, gyermekek energiával kapcsolatos
alapismereteit megteremtő, bővítő, ener-
giatakarékosságra, energiabiztonságra és
energiatudatosságra nevelő program.

Az EnergiaKuckó program segít a környe-
ző világ megismerésében, készségeket,
képességeket, kompetenciákat fejleszt,
érzelmeket alkít ki.
A program ismeretanyaga felkelti a gyer-
mek kíváncsiságát, serkenti a gyermekek
értelmi fejlődését, segíti az energia
érdekes világában történő eligazodást,
és ezzel megkönnyíti az iskolára való
felkészülését.
• A javasolt játékok során erősödik az
óvodások figyelme, fegyelme, ku-
darctűrő képessége, kis- és nagymoz-
gás-koordinációja, fejlődik a logikus
gondolkodás képessége.
• A gyermekek érdeklődése és kíván- Az EnergiaKuckó nem „iskolás” tanulás,
csisága elmélyül saját és tágabb hanem a gyermekek játéktevékeny-
környezetük iránt. ségébe ágyazódó nevelési, pedagógiai
fejlesztési lehetőség.
• Tudatosodik az energiafogyasztók
használatával kapcsolatos biztonsá- Dr. Bátorfiné Jeles Anna
gos, baleseteket megelőző viselkedés, Óvodai nevelési szakértő
mely a gyakorlás következtében tuda-
tosan követendő szokássá válik.
• A játékos nevelés, a mese ereje valódi
szemléletformálásra képes. Folyama-
tosan megszerzett és állandóan bővü-
lő tudásuk birtokában, a gyermekek
felnőve képessé válnak a rendelkezés-
re álló természeti erőforrások tudatos
és felelős kezelésére.

2 3
EnergiaKuckó

Bevezetés
Az EnergiaKuckó az EnergiaKaland oktató program Magyarországon kifejlesztett és 2012- B. Honnan jön az energia?

Játékkártyák
– Energia az óvodában
től az óvodai gyakorlatban is kipróbált, alkalmazott, alapozó fejezete. Célja, hogy előkészítse A gyermekek az óvodában megkeresik
az energiát fogyasztó eszközöket,
a nagycsoportos (5-7 éves) óvodások energiafogyasztással kapcsolatos életviteli szokásait, felismerik, hogy ezek milyen energiát A témaköröket az alábbiakban felsorolt online feladatok és nyomtatott kártyák
használnak fel, és honnan származik segítségével lehet beilleszteni az éves tervbe, folyamatosan és fokozatosan megis-
tudatosítsa az energia értékét, nélkülözhetetlenségét. Vezesse rá a gyerekeket az energia az adott energiafajta. A gyerekek meg- mertetni a gyermekekkel.
ismerkednek a megújuló (szél, nap,
biztonságos, gazdaságos és takarékos felhasználására. víz) és a nem megújuló (szén, földgáz, 1. Labirintus: 16/a-b. A víz útja
kőolaj) energiaforrásokkal és ezek Hogyan jut el a kályhához a 17. Memóriajáték
alapvető tulajdonságaival. szén? 18. Ellentétpárok keresése
2. Labirintus: 19. A villamos energia útja –
Az EnergiaKuckó fejezet az óvodások szerzödésekben vállalt kötelezettségeket hetően készült, azaz nem előíró jellegű C. Energiatakarékosság Hogyan jut el a kőolaj az olaj- sorba rendezés játékos feladat
számára játékokat, megfigyelési hely- figyelembe véve- meghatározza a program, hanem alternatívákat kínál a – Energiapazarlás kúttól a tartályhajóig? 20. Napelemtől a világításig –
zeteket, sokféle csoportos és egyéni magyarországi óvodákban folyó peda- gyermekek neveléséhez, kompetenciáik A gyermekek megszokják, hogy a 3. Kakukktojás-játék sorba rendezés játékos feladat
tevékenység leírását kínálja. Felébreszti gógiai munka alapelveit. Az alapprogram fejlesztéséhez, érzelmeik és szokásaik fogyasztókat (eszközöket, gépeket) 4. Honnan jön a földgáz? 21/a. Energiafogyasztók az óvodá-
a gyermekek természetes kíváncsiságát, megfogalmazása szerint: „Az óvoda formálásához. A program konkrét gyakor- használat után ki kell kapcsolni, s erre 5. Honnan jön a kőolaj? ban. Vágd ki a tárgyképeket!
megalapozza a hétköznapi jelenségek kö- pedagógiai tevékenységrendszere és tár- lati módszerek segítségével olyan kom- figyelmeztetik a környezetüket, óvó- 6. Honnan jön a szén? 21/b. Energiafogyasztók az óvodában
zötti kapcsolatok felismerését. Az életkori gyi környezete biztosítja az óvodáskorú petenciákat fejleszt ki a gyermekekben, nőiket és otthon szüleiket, testvéreiket 7. Párkereső játék Helyezd el a tárgyképeket!
sajátosságoknak megfelelő megismerési gyermek fejlődésének és nevelésének amelyek előkészítik és megalapozzák a is. 8. Memóriajáték 22. Keresd a nem ide valót!
tevékenységeket kínál az energiatuda- legmegfelelőbb feltételeit”. fenntarthatóság szemléletének, a környe- 9. Karikázd be ! 23. Vonatozás
tosságra és fenntarthatóságra nevelés zeti tudatosságnak az iskolai években és a D. Biztonsági szabályok és jó tanácsok 10. Karikázd be – rajzold be! 24. „Melyik kosárba való”
érdekében. Az EnergiaKuckó fejezet sikeres óvodai későbbiekben történő kibontakoztatását. A gyerekek megtanulják felismerni 11. Érzékenyítő játék 25. Igaz – hamis állítások
alkalmazásának feltétele az, hogy azt a veszélyt és a baleseti helyzeteket 12. Labirintus-játék 26. Tudáspróba – Társasjáték
Alkalmazása során a gyermekek öntevé- illeszteni szükséges a helyi Pedagógiai Az online, az internetes portálon hoz- otthon és az óvodában. Megtanulják, 13. Párkereső játék
keny módon komplex látásmódra tesznek Programhoz, ezáltal beépíthető a cso- záférhető játékokat akár a nyomtatott hogyan lehet megelőzni vagy meg- 14. Kiszínező
szert. Gondolkodni, mérlegelni tanulnak, portok éves Nevelési tervébe. A szakmai kiegészítőkkel, akár azok nélkül, önállóan szüntetni azokat. Az elektromos és 15. Kiválasztás. Melyik a helyes
felismerik, hogy az energiatermelés és összehangoltság a garancia arra, hogy az is fel lehet használni. Ugyanez igaz a egyéb energiával működő eszközök magatartás? Karikázd be!
-fogyasztás világában is vannak előnyök, adott pedagógiai hatás és eredményes- nyomtatott segédanyagokra, melyek a használatát gyakorló vagy szimuláló Energiatakarékosság?
hátrányok és kockázatok is. ség értékelhető legyen, és megfeleljen számítógépes tevékenységek nélkül is játékoknál az elővigyázatosságra – Energiapazarlás?
azon elvárásoknak, „amelyeket az óvodai teljes értékűen használhatók. építünk, a szabályok ismerete és
Az EnergiaKuckó program szorosan kap- neveléssel szemben a társadalom a betartása megelőzi, megszünteti a kü-
csolódik az Alapprogramhoz, célkitűzései, gyermek harmonikus fejlődése érdekében Az EnergiaKuckó négy témakörre épül: lönböző energiával működó eszközök
nevelési feladatai megfelelnek az alap- megfogalmaz”. iránt érzett félelmet.

program követelményeinek, és az abban
meghatározott feladatok megvalósítását
segítik. Az Óvodai nevelés országos alap-
programja (a továbbiakban Alapprogram)
a hazai óvodai neveléstörténet hagyomá-
nyaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira,
a pedagógiai és pszichológiai kutatások
eredményeire, a nevelésügy nemzet-
közileg elismert gyakorlatára építve,
Magyarország Alaptövényének értékeit
és Magyarország által aláírt nemzetközi
A. Mi az energia?
Az EnergiaKuckó fejezet online tevékeny-
ségekből, valamint papíralapú, óvodai
játékos oktatócsomagból áll, amely
színes játékkártyákat, játéktáblát, és
óvodapedagógusoknak szóló módszerta-
ni segédanyagot tartalmaz.
Az E .ON EnergiaKuckó oktatócsomag a
helyi feltételekhez, a nevelési célokhoz, a
gyermekek egyéni fejlettségéhez illeszt-
Online játékok
– Energiaforrások
A gyermekek ismerjék fel, hogy az
energia érték, elemi szinten értsék 1. Mi az energia?
meg az energia szó tartalmi jelenté- 2. Energia az óvodában
sének lényegét, legyenek alapvető 3. Energiapazarlás
ismereteik az energiaforrásokról és az 4. Biztonság
energiafogyasztó eszközökről. 5. Memóriajáték
6. Honnan jön?
7. Párkereső
8. Kakukktojás
Az óvodapedagógusoknak szóló útmu-
tató bemutatja az online tevékenységek
és játékkártyák használatát, melyek az
5-7 éves korú gyermekek differenciált
fejlesztését teszik lehetővé. A feladatok
alkalmasak tehetséggondozásra és
felzárkoztatásra is. A gyermekek a játék-
kártyákat a kapott ismeretek birtokában
önállóan, párban vagy csoportosan
használhatják, tehát egyéni és csopor-
tos feladatmegoldás is lehetséges.

4 5
EnergiaKuckó
Az EnergiaKuckó nevelési
koncepciójának illeszkedése
az Óvodai nevelés országos
alapprogramjához és a Helyi
Pedagógiai Programhoz
Az Óvodai nevelés országos alapprogramja megfogalmazza a pedagógiai alapelveket, a
nevelés célját és az általános feladatokat. Azokat az alapelveket tartalmazza, amelyek
szerint az óvodáknak a saját nevelési programjukat el kellett készíteni.
• Az EnergiaKuckó 5-7 éves nagycso-
portos óvodásoknak szóló program,
amely teljes mértékben megfelel az
alapprogram előírásainak.
• Az EnergiaKuckó bármely hazai
óvoda helyi Pedagógiai Programjába
beilleszthető.
• Az EnergiaKuckó elősegíti, hogy a
gyermekek játékos formában ismer-
kedjenek meg az energia izgalmas
világával, az energiatermeléssel és
-felhasználással, valamint az ener-
giatakarékossággal, s ezáltal komplex
látásmódra tegyenek szert.
• Az EnergiaKuckó hatékony szerepet
tölt be az 5-7 éves óvodások energia-
tudatosságának a megalapozásában.
6 7
• A természeti erőforrások felelős-
ségteljes használata mindannyiunk
feladata. A fenntarthatóságra nevelés
közös érdekünk, ezért az óvodák szá-
mára is nevelési, pedagógiai feladat.
• Az EnergiaKuckó feladatai az
alapprogram követelményeinek szelle-
mében készültek, elősegítik a gyer-
mekek energiatakarékos attitűdjének
kialakulását.
• Az EnergiaKuckó program távlatot
nyit a jövő energiafogyasztás terén
ésszerűen gazdálkodó, energiatudatos
és energiatakarékos óvodája megvaló-
sításához.
• Az EnergiaKuckó gyermeki tevé-
kenységei és differenciálható játékos
feladatai hozzájárulnak az iskolai
tanuláshoz szükséges képességek
folyamatos fejlődéséhez (érzékelés,
észlelés, felismerés, felidézés,
figyelem). Segítik a képi és a fogalmi
gondolkodást, kommunikációt, a sza-
bály- és feladattudat erősödését.
• Az EnergiaKuckó programcsomag
feldolgozása előkészíti és elősegíti
az alapprogram feladatai közül a
gyermek környezettudatos magatar-
tásának megalapozását „elsősorban
szűkebb környezetükben, az óvodában
és otthon”. „A valóság felfedezése
során pozitív érzelmi viszony alakul a
természethez, az emberi alkotásokhoz,
tanulja azok védelmét, az értékek
megőrzését.”
Az EnergiaKuckó program kidolgozásakor
érvényesülő főbb, az alapprogramban
megfogalmazott követelmények:
„Az óvodai nevelésnek a gyermeki
személyiség teljes kibontakozásának elő-
segítésére kell irányulna, az emberi jogok
és a gyermeket megillető jogok tisztelet-
ben tartásával; oly módon, hogy minden
gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen
színvonalas nevelésben.”
Az óvodai nevelés általános feladatai
Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú
gyermek testi és lelki szükségleteinek
kielégítése.
Az EnergiaKuckó és az óvodai
élet tevékenységi formái
A külső világ tevékeny megismerése
A gyermekek értékes, érdekes személyes
tapasztalatokat szerezhetnek az energiá-
ról, energiaforrásokról, energiafogyasztó
eszközökről. A tevékenységek valódi
tapasztalathoz juttatják a gyermekeket.
Ismereteik, személyes tudásuk a konkrét
tevékenységek során gyarapodnak.
Matematikai tapasztalatok
A külső világ tevékeny megismerése
során a gyermekek matematikai tapasz-
talatai is bővülnek. Összehasonlításokra,
számlálás gyakorlására, becslésekre,
sorba rendezésre, azonosságok és
különbözőségek felismerésére, egyszerű
és konkrét ok-okozati összefüggések
megláttatására is lehetőség nyílik.
Ezen belül:
- az egészséges életmód alakítása (a
gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez
szükséges egészséges és biztonságos
környezet biztosítása);
- az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi
nevelés (a gyermek erkölcsi tulajdonsá-
gainak, szokás- és normarendszerének
megalapozása)
- az anyanyelvi, értelmi fejlesztés
és nevelés megvalósítása (beszélő
környezettel, helyes mintaadással és
szabályközvetítéssel)
- az értelmi nevelés további feladatai:
egyrészt a gyermek spontán és
Játék
Az energiajátékok izgalmas, érdekes,
játékos formában alakítják a gyermekek
energiafogalmát, energiáról szóló isme-
reteit. Lehetőséget kínálnak az óvodások-
nak a tapasztalatszerzésre, az óvónőknek
a differenciálás adta nevelési lehetőség
kihasználására. Tapasztalati úton meg-
szerzett elemi ismereteik fokozatosan
koherens tudásanyaggá szerveződnek. A
gyermekek társas képességei erősödnek
a kapcsolatépítő, -alakító, együttműkö-
dést igénylő játékok segítségével. A saját
maguk által elkészíthető játékok az átélt
játékélményt maradandóbbá, személyes
tudásuk részévé teszik.
tervezetten szerzett tapasztalatainak,
ismereteinek rendszerezése, bővítése,
különböző tevékenységekben és
élethelyzetekben való gyakorlása, más-
részt az értelmi képességek (érzékelés,
képzelet, gondolkodás, alkotóképesség,
fejlesztése), valamennyi értelmi
képesség, különösen a képzelet és a
kreativitás fejlődését elősegítő ösztön-
zö környezet biztosítása.
- Az EnergiaKuckó program elősegíti a
családi és óvodai energiatudatos neve-
lés hatékony megvalósulását.
Verselés, mesélés
Az energiamesék a projekt elkészítésében
részt vevő óvodapedagógusok meséi,
amelyek tetszés szerint a gyermekcso­
porttal együtt alakíthatók, új elemekkel,
mesékkel, versekkel bővíthetők. Eközben
lehetőség nyílik szókincsbővítésre, a
helyesen és tisztán artikulált beszéd
gyakorlására. A programhoz kapcsolódó
Kalandos történetek Energiaországból
mesekönyv, melynek történeteit az
ország különböző óvodáiban dolgozó, az
oktatá­sokon résztvevő óvodapedagógu-
sok és a pályázatokon résztvevő általános
iskolai tanulók írták, nagymértékben
felkelti az érdeklődést a mesét bonyolító
kedves figurák és történeteik iránt. A
hozzá kapcsolódó foglalkoztató füzet
EnergiaKuckó
nem csak gondolkodásra, de önálló gon-
dolatok kifejezésére is serkent.
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
A projekt nem tartalmaz kidolgozott
énekes kísérőanyagot a játékokhoz. Le-
hetőséget ad viszont arra, hogy a játékok
játszása közben a gyerekek a különböző
eszközök, természetes energiahordozók
hangját hangutánzással, ritmikus moz-
gással kísérjék.
Rajzolás, mintázás, kézimunka
Változatos, érdekes technikák alkalmaz-
hatók a feladatok megoldásában.
A program grafikai kivitelezése segíti az
esztétikai érzék fejlődését.
Útmutató a játékkártyák
használatához
Energiaprojekt
az óvodában
Az EnergiaKuckó projekt célja, az 5-7
éves korosztály megismertetése az
energia fogalmával, valamint az energia
hasznosításának szükségességével, az
energiatakarékosság lehetőségeivel és
módszereivel. A játékos tájékoztatáson
és a gyakorlati tapasztalatok átadásán
keresztül cél a gyermekek környezet- és
energiatudatosságának fejlesztése. A
mindennapi életben bevezetett magatar-
tásformák megszilárdítják a környezetért
felelős értékrendet, amely később kihat
felnőtt életükre is, megszabja életmód-
jukat, és ezek az életviteli szokások a
fenntarthatóságot szolgálják.
Az EnergiaKuckó projekt javasolt beveze-
tési ideje egy hónap. Ennyi idő feltétlenül
szükséges ahhoz, hogy a csoportba járó
összes gyermeknek legyen alkalma is-
merkedni a témával, „kijátszhassa magát”
és a tapasztalatok alapján szokássá váljon
a megszerzett tudás.
A projekt természetesen illeszthető a napi
8 9
Mozgás
A projektben található játékok egy része
mozgásos játékká alakítható, bővíthető
igény szerint. Egyes játékok alkalmasak
a testi képességek fejlesztésére nagy-
mozgásokkal, mások a finommozgások
fejlesztésére kínálnak lehetőséget.
Hagyományápolás
Fontos, hogy a gyermekek ne csak a
legújabb technikai eszközöket ismerjék,
hanem ismerjenek meg néhány ma
már nem vagy ritkán használt energiát
felhasználó eszközt (pl.: szenes vasaló,
szenes kályha, petróleumlámpa, gyertya
stb.).
tevékenységek körébe. A játékok a nap
bármely szakában játszhatóak, nagyobb
részük a csoportszobában és a szabadban
is.
Módszertani tanácsok óvodavezetőknek,
óvodapedagógusoknak
1-2 . Labirintus
Mind a két játékot többféleképpen lehet
játszani. Játszható térben és síkban,
teremben és szabadban. A csoportszobá-
ban kihasználva a terem adta lehetősége-
ket, székek, asztalok, tornaszerek, illetve
alagút (ha van az óvodának) felhasználá-
sával közösen meg lehet építeni a labirin-
tusokat. Esős vagy téli délutánokon kiváló
játéktevékenység. Ez rávezető gyakorlat
lehet a labirintus játékkártyához.
„Képzeld el, hogy te vagy a földgáz és a
csövön keresztül jutsz el a tűzhelyig vagy
a fűtőtestig.” Lehet a gyermekek által
nagyon kedvelt „talicskázással“ kivinni a
szenet. Így megtapasztalhatja az óvodás
Felhasznált irodalom:
• Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia 2003
Magyar Környezeti Egyesület, Bp.
• Zoopedagógia és a Fenntartható Fejlődés. Fővárosi
Állat- és Növénykert, 2003
• Havas Péter - Varga Attila: A Fenntartható Fejlődés
iskoláinak kialakítása. Új Pedagógiai Szemle, 2005
december
• Zöld Óvoda kritériumrendszere
• Az Óvodai nevelés országos alapprogramja
kisgyerek, hogy a földgáz és a szén csö-
veken, vezetékeken, különböző hordozó
járművökön keresztül jut el a házakba,
lakásokba. A labirintusból való kijutási
kísérlet közben beszélhetünk a meg
nem újuló energiáról. Ki kell használni a
játékok fejlesztő hatását térben és síkban
egyaránt.
Fejleszti a térben való tájékozódást, a
nagymozgásokat, a figyelmet. Türelemre
és fegyelemre nevel.
A csoportszobában asztalnál 3-4 gyer­
mekkel ajánlott játszani, mert így köny­
nyebb az ellenőrzés, ill. a visszacsatolás.
Szükséges eszközök: színes ceruzák. Ez a
játék fejleszti a síkban való tájékozódást,
a helyes ceruzafogást, valamint szóma­
gyarázattal, gyakorlással szókincsbőví­
tésre és a vizuális figyelem fejlesztésére
is kiválóan alkalmas. Instrukció: „Ujjaddal
vezesd végig a helyes útvonalat, és utána
ceruzával húzd meg”.
3 . Kakukktojás játék
Ezzel a játékkal a szél, az elektromos
áram, a víz és a kőolaj felhasználásáról
szerzett ismereteket mélyíthetik el. Itt
nagy szerepet játszik a képek felismerése,
megnevezése és a „helyte­len”, a többihez
tartalmilag nem illesz­kedő kép kivá-
lasztása. Fontos ennél a játéknál még,
hogy hangozzanak el azok a mondatok,
amelyek új ismeretet, esetleg korábban
még nem használt információt adnak
az energiáról, pl.: a szélerőmű (Lát­tál-e
már? Mire használják? Miért kellene több
belőle?); az elektromos árammal, vízzel
való takarékosság. A szélmalmot és a vízi-
malmot mire használják? Pontosí­tani kell
a megújuló, és a meg nem újuló energia
fogalmát. A kakukktojás játék gondolko-
dásra késztet, és fejleszti a gyermekek
vizuális figyelmét, beszéd­készségét.
Játszható papíralapon a jel­zések és
színek variálásával, a tárgyképek kivágása
után lehet válogatni /megújuló, meg nem
újuló/. Egyéni képességek fej­lesztésére,
differenciálásra is alkalmas.
4–5-6 . Honnan jön?
(földgáz, kőolaj, szén)
A feladat megoldható papíralapon
feladatlapként. Fel kell ismerni a képeket,
meg kell nevezni, és az előre megbeszélt
jelet (pont, csillag, karika…) használva fel
kell állítani a helyes sorrendet. Mozgá-
sossá alakítható, udva­ron, tornateremben
szabadidős játékként a gyerekek kedvelt
játékává tehető. Alkalmas a gyermekek
által kitalálható mese inspirálására.
Barkácsolható, terepasztalon /pl. homok,
víz/ kiváló makett készíthető. A meg nem
újuló energiaforrások megismertetése
közben beszélni kell a lelőhelyekről és a
gazdaságos felhasználásukról. Alkalmas
a gyermeki kíváncsiság felkeltésére,
szókincsbővítés­re, a logikai készség
fejlesztésére.
A játék végén ellenőriz­ni és értékelni kell
a kreatív feladatmeg­oldásokat.
Ez a játék online változatban is játszható,
fejleszti a vizuális emlékezetet, a prob-
lémamegoldó képességet és a logikai
készséget. Értékeljük a feladat­megoldás
egész mondatban történő indoklását.
7 . Párkereső játék
Fontos megemlíteni, hogy a Nap megúju-
ló enrgiaforrás. Az élethez kell az energia.
Meg kell beszélni, hogy milyen energia
szükséges a különböző eszközök működ-
tetéséhez. Mi a különbség a megújuló és
a meg nem újuló energiaforrások között?
A játékasztalnál és online is játszható.
Kiválóan alkalmas csoportosításra, osz-
tályozásra és rendszerezésre. Papíralapon
a jelzések variálásával, képkártyaként,
memoriaként is játszható. Az össze-
tartozó képek összekötésénél a helyes
ceruzafogást is gyakorolják. Mozgásossá
alakítható, lehet párválasztó különböző
feladatokkal,ha a kivágott tárgyképeket
a gyerekek a ruhájukon vagy fejpánton
viselik. A játék végén érdemes össze-
gyűjteni az új feladatmegoldásokra adott
ötleteket!
8 . Memória
Képeket kell megnevezni a takarékosság
hangsúlyozásával, és megtalálni pazarló
párját, valamilyen jellel, formával jelölni,
és vonallal összekötni. A memória játék-
hoz ki kell vágni a képeket. Az olló hasz-
nálatánál a baleset-megelőzésre figyelni
kell. Türelemre és fegyelemre nevel. Ez a
játék online változatban is játszható.
9-10 . Karikázd be –Rajzold le
– Kérdezz-felelek
Karikázd be pirossal azokat a dolgokat,
amelyek működéséhez elektromos áram
szükséges! A játékkártyán szerepelnek
vezetékes árammal és elemmel működő
eszközök. Tárgyfelismerés során fontos
a megnevezés, a szóban történő megfo-
galmazás. A játék a vizuális emlékezetet
fejleszti, valamint a színek gyakorlására
is alkalmas. Karikázd be zölddel azokat
a dolgokat, amelyek földgázzal működ-
nek. A kimaradó képekhez kérdéseket
rendelünk. – Milyen energiával működik
a malom? – Melyik képen látható eszköz
mozgatásához kell emberi erő? Nevezd
meg azt a tárgyat, amely áram nélkül is
világít! A karikázós feladatnál egy-egy
rajzot készítsen a gyermek a hiányzó
helyekre. Előre meglévő tárgyképekből is
ki lehet választani a megfelelőt, és felra-
gasztani. Fontos a tárgyak anyagának, és
a működésükhöz szükséges energiafaj-
táknak a meghatározása. Mindkét feladat
differenciálásra alkalmas.
11 . Érzékenyítő, mozgásos bizalom játék
Élhetünk-e fény nélkül? A játék előzmé-
nyeként egy nem működő (elem nélküli)
zseblámpát próbáljanak ki. Miért nem
működik? Mivel működik?
Mi történne, ha többé nem sütne a Nap?
A Nap energiát ad az élőlényeknek.
Játsszuk el, milyen lenne, ha nem sütne
a Nap. Bekötött szemmel – páros játék.
Vezesd körbe a csoportszobában a páro-
dat úgy, hogy ne menjen neki semminek!
(2-3 perc)
• Mit éreztél? Beszélj róla!
• Párcserével folytatódik a játék.
Bekötött szemmel – páros játék. Vezesd a
párod „ide és oda”, ahol a bekötött szemű
gyermek tapogassa ki, szagolja meg az
ott található tárgyakat, dolgokat, a kiin-
duló pontra visszaérve mesélje el.
• Hol jártál?
• Hová vezetett a pajtásod?
• Mit éreztél? Mit tapasztaltál? A játék
végén párcserével folytatódik a játék.
• Kiválóan alkalmas gátlások, félelmek
feloldására.
EnergiaKuckó
12. Mozgásos labirintus-játék
Csoportszobában, tornateremben,
kihasználva a terem adta lehetőségeket,
székek, asztalok, tornaszerek, illetve alag-
út (ha van az óvodának) felhasználásával
közösen meg lehet építeni a labirintust.
Ez rávezető gyakorlat lehet a labirintus
játékkártyákhoz. Udvaron sövényből is
kialakítható a természetes labirintus.
„Képzeld el, hogy te vagy a földgáz és a
csövön keresztül jutsz el a tűzhelyig vagy
a fűtőtestig.” Játék közben tapasztalhat-
ják a gyerekek, hogy a földgáz csöveken,
vezetékeken keresztül jut el a házakba, la-
kásokba. Ismeretbővítésre, térérzékelés-
re, figyelem-összpontosításra, a képzelet
és az emlékezet fejlesztésére kiválóan
alkalmas ez a feladat. Játék közben
gázszivárgást, csőtörést lehet imitálni. A
probléma helyét jelölni kell filc koronggal
stb.. Az győz, akinek kevesebb a jelölő
korongja. Nagyon hasznos, sok ismeretet
közvetítő, vidám versenyjáték.
13. Párkereső játék
Annak megismertetése és megértetése,
hogy az energia különféle forrásokból
származhat. Van megújuló és meg nem
újuló energia. Asztali játék. A kártyákat
célszerű laminált lapokból készíteni, mert
úgy tartósabbak. A játék során a gyerekek
megismerik, hogy a lerajzolt eszközök
milyen energiával működnek. Játszható
memóriaként, képkártyaként párosítható,
vonallal összeköthető, a párok különféle
jelölésekkel jelölhetők. Fejleszti a logikai
készséget, a gondolkodást. Az új isme­
retek elsajátításával bővül a szókincs,
fejlődik a kifejezőkészség.
Beszéljük meg, hogy milyen energiafor­
rások láthatóak a kártyákon, és miért
fontosak ezek.
Beszéljük meg, miért van szükségünk
ételre, italra, és hogy miért esznek és
isznak az állatok is hozzánk hasonlóan.
Hangsúlyozzuk az ésszerű táplálkozás je-
lentőségét, aktivitásunk és egészségünk
megőrzésében.
Kérdezzük meg, hogy szerintük mit „esz­
nek” és „isznak” a növények.
Játékos megfigyelés „kísérlet”:
Megerősíti, hogy a növényeknek is szük­
ségük van fényenergiára, vízre, és hogy az
energiát a Napból nyerik.
10
Helyezzünk babszemeket vizes vattára
vagy ültessük három cserépbe és tegyük
őket a csoportszoba különböző helyeire:
kettőt egy világos párkányra, egyet egy
sötétebb sarokba. A gyerekek mindig
egyszerre öntözzék meg az egyik párká­
nyon lévő babot és a sötétben lévőt.
Né­hány hét elteltével megfigyelhetik,
hogy az a növény, melyet nem öntöztek,
nem nő. A sötétben lévő pedig lassabban
fejlődik, mint a párkányon álló.
Játékkészítés és „kísérlet”:
Készítsünk papírforgót egy bevágott és
meghajtogatott négyzet alakú papírból és
erősítsük egy pálcikára!
Fújjon rá egy gyerek, hogy a lapátok for­
gásba jöjjenek! Amikor kifogy a levegőből,
adja tovább!
Meséljük el a gyerekeknek, hogy a játék a
szélenergiát és a szélenergia hasznosítá­
sát, a szélturbina működését mutatja be.
14. Kiszínező
Kisebbeknek ajánlott, érdeklődést felkel­
tő feladat.
Fejleszti a finommozgásokat,
feladatmeg­oldás közben gyakorolhatók
a színek.
Célja, hogy a gyerekek felismerjék: az
elektromos áram a minden­napi életünk-
ben nagy szerepet játszik. Ismerjenek
fel, nevezzenek meg árammal működő
eszközöket!
Beszéljük meg, hogy az áram általában
erőművekben állítható elő, de vannak
olyan épületek, amelyek az áramot a
napfény vagy a szél segítségével kapják.
Mutassunk a gyerekeknek fotókat,
képeket erőműről, napelemről, valamint
szélturbinákról.
Feladat:
A játékkártyán lévő képek közül próbálják
meg kiválasztani és színezzék ki azokat a
tárgyakat, eszközöket, melyek árammal
működnek!
Ezután próbáljanak meg megnevezni
egyéb berendezési vagy használati tár-
gyat, amely nem szerepel ott, de szintén
árammal működik.
Mutassunk a gyerekeknek egy-egy
napelemmel működő játékot, esetleg
számológépet. Próbáljuk ki, működnek-e
akkor is, ha letakarjuk a napelemet.
15. Kiválasztás
-Keresd az ellentétpárját!
Célunk az ok-okozati összefüggések felis-
mertetése és megértetése, hogy mi vezet
energiapazarláshoz, és hogyan takarékos-
kodhatunk az energiával.
Feladat:
A játékkártya képein energiapazarló és
energiával takarékoskodó események,
példák láthatóak. A gyerekeknek el kell
dönteniük, melyik kép ábrázolja a helyes,
takarékos megoldást. Beszéljük meg,
miért fontos a takarékoskodás, és hogyan
tudunk mi is az óvodában vagy otthon
takarékoskodni az energiával (vízzel,
árammal stb.).
Mozgásos változata a „Keresd a párodat!”
játék.
Mindenkinek egy jelkártya van a nyaká­
ban, amelyen vagy energiapazarló, vagy
energiatakarékos kép van. A gyerekeknek
körbe sétálva kell megtalálniuk az
ellentétpárjukat. Ha sikerül, megfogják
egymás kezét és leülnek egymás mellé. A
játék addig tart, míg mindenki megtalálja
a párját. A játék végén mindig dicsérni
kell a gyerekeket.
16/a-b. A víz útja
Célunk annak megismertetése, honnan
jut el otthonunkba vagy óvodánkba
az ivóvíz. A játék során fejlődik logikai
készségük, gondolkodásuk, és megfelelő
motivációval a fantáziájuk. Ötletek a
szabadjátékhoz: - A víz hangja, - a víz
mozgása, - a víz sebessége…
A játék menete:
A játék során a gyerekeknek össze kell
rakniuk a vízcsöveket, hogy a víz eljusson
a kútból, a forrásból a csapig. Célszerű
a kártyákat laminált lapokból készíteni,
hogy tartósak legyenek. Több példányt
is készíthetünk belőle, így több gyerek is
játszhat vele, vagy hosszabb utat rakha­
tunk ki belőle.
Beszéljük meg, hogyan kell takarékos­
kodni a vízzel, és hogy óvni kell a vízve­
zetékeket, lefolyót, nehogy elduguljon.
A csöpögő csapokat el kell zárni vagy
megjavítani. A játék végén értékelni kell
az önálló feladatmegoldásokat, ötleteket.
17. Memóriajáték
A párok megkeverik a kártyákat, sorokba
rendezve lefordítják a lapokat és felváltva
felfordítanak két-két kártyát. Ha a kár-
tyák egyformák, akkor a játékos elnyeri
a két felfordított kártyát. Ha nem illenek
össze, a játékos visszafordítja őket. Az
nyer, akinek a játék végén több kártyája
van.
Közben megbeszélhetjük, melyik kártyán
mi szerepel, mire használjuk azokat,
és milyen energiával működnek. A
képes kártyákon különböző hétköznapi
eszközök, tárgyak szerepelnek, amelyek
árammal, elemmel, gázzal működnek. A
képkártyák mennyisége bővíthető, igény
és a csoport fejlettségi szintje szerint
kiegészíthető új dolgokkal. A játék fej-
leszti a gondolkodást, az emlékezetet, és
alkalmas a konfliktuskezelési technikák
gyerekekkel való elsajáttítatására.
„Csapd le csacsi!”.
A párok megkeverik és kiosztják egymás
közt a kártyákat. A kártyákat felváltva
felfordítva egymásra helyezik. Ha két
egyforma kártya kerül egymásra, akkor
az a gyerek nyeri el az addig lerakott
összes kártyát, aki előbb monda, hogy
„Csapd le csacsi!”.
18. Ellentétpárok keresése
A játék elején az óvónő elmondja az ellen-
tét jelentését és megbeszélik azt, hogy
miért ellentétesek a két kártyán látható
dolgok. A párok megkeverik a kártyákat,
sorba rendezve lefordítják a lapokat és
felváltva felfordítanak két-két kártyát. Ha
a kártyák összeillenek, megvan a taka-
rékos pazarló párja, vagyis pont egymás
ellentétei, akkor a játékos megtarthatja a
két felfordított kártyát.
Ha nem illenek össze, a játékos visszafor-
dítja őket. Az nyer, akinek a játék végén
több kártyája van.
Feladatlapként használva a párok vonallal
összeköthetők,különböző szín és minta
meghatározásával jelölhetők.
A pontos feladatmegoldás figyelemre és
fegyelemre nevel.
19-20. A villamos energia útja – sorba
rendezés játékos feladat
Célunk annak megismertetése, hogy
mivel termelhetünk áramot, és a
megtermelt áram hogyan jut el ottho-
nunkba vagy óvodánkba. Ismerjék meg a
fogalmakat: megújuló és meg nem újuló
energia.
Nézzük meg a gyerekekkel az összes ké-
pet, azt, hogy mit ábrázolnak. Győződjünk
meg róla, hogy a gyerekek értik, mi a
szerepük, és hol találhatóak az erőművek,
a villanyoszlopok és vezetékek, mire való
és hol van (az óvodában) a villanyóra,
valamint a napelem (előzőleg mutassuk
meg a gyerekeknek a napelemmel műkö-
dő játékot, eszközt).
A képeket elkészíthetjük laminált
lapokból, hogy a gyerekek többször is
játszhassanak vele az asztalnál, vagy
kivághatják, hogy aztán megfelelő sor-
rendben felragasszák egy lapra. A sorba
rendezett képek szemléltetik, hogyan
jut el az áram a Naptól vagy az erőműtől
a magnóig. A sorrendet pontokkal is
jelölhetjük. Mozgásossá is alakítható, ha
a képkártyákat a gyermekek fejpánton
viselik. Nehezítés, ha a kép a hátukon
van. A csoport fejlettségi szintjétől függ a
feladatválasztás.
Sétáljunk a gyerekekkel az óvoda körül és
nézzük meg a villanyoszlopokat, amelyek
vezetékekkel vannak „összekötve”, és
egészen a házakig, az óvodáig eljuttatják
az áramot.
Nézzük meg az óvoda villanyóráját, és
mondjuk el, mire való. Vizsgáljuk meg,
ha ég a lámpa (vagy be van kapcsolva a
mikrohullámú sütő stb.), akkor milyen
gyorsan forog, pörög az óra; és ha nem
ég a lámpa (vagy nem működik a mikro-
hullámú sütő), akkor milyen lassan megy
az óra.Fejleszti a gondolkodást, a logikai
készséget, a szerialitást és a képi látást.
Szólánccá alakítva még mese is lehet
belőle.
21. Energiafogyasztók az óvodában
Fontos, hogy a gyerekek felismerjék,
milyen szerepet játszik az áram a min-
dennapi életünkben, valamint ismerjenek
árammal működő eszközöket.
Az előkészített képeket vágják ki, és
ragasszák fel a csobortszobában és a
konyhában. A tárgyképek a csoport-
szobában található babajátékokkal is
helyettesíthetők.
22. Keresd a nem idevalót!
Mi működik árammal az óvodában? A já-
ték során a gyerekek a sorban lévő képek
közül válasszák ki azt, amelyik nem illik
oda (nem árammal működik).
A játékot játszhatják előre rajzolt játék-
kártyákkal vagy laminált kártyákkal is. A
laminált kártyák előnye, hogy segítségük-
kel többször, többféle variációs sort lehet
készíteni. Lehet feladatlap, de játszható a
tárgyképek kivágásával.
23. Vonatozás
A gyerekek vonatjegyet vásárolnak. A vo-
natba csak az szállhat be, akinek a jegyén
árammal működő eszköz van.
Ha másfajta tárgy van a jegyén, akkor a
váróteremben kell várnia.
Változat: két vonatot indítunk, az egyikre
azok szállhatnak fel, akiknek a jegyén
energiapazarlást mutató ábra van, a má-
sikra azok, akiknél energiatakarékosságra
utaló kép van.
Játszható, mint energiavonat, mozgással,
mint álló, vagy mozgó vonat, mint gyors
vagy személy. A variációk számtalanok,
az óvodapedagógusok és a gyermekek
fantáziájára van bízva. Lehet Energiamese
vonat. Kiválóan alkalmas zárkózott gyer-
mekek játszó-, mozgási és beszélő-ked-
vének felébresztésére. Feladattudatra,
szabálytudatra nevel.
11
EnergiaKuckó
24. Melyik kosárba való? játék
Az asztalra kis kosárkákat helyezünk,
vagy egy lapra két kosarat rajzolunk. Az
egyikbe tegyük azokat a képkártyákat,
amelyeken árammal működő eszközök,
a másikba azokat, amelyeken elemmel
működő eszközök vannak. Játszható
valódi tárgyak összegyűjtésével.
Árammal: lámpa, magnó, mikrohullámú
sütő, hűtő, tévé, számítógép, vízforraló,
kenyérpirító.
Elemmel: távirányító, játékrobot, távirá-
nyítós kisautó, zenélő játék, elemlámpa.
Tovább fejlesztve kitérhetünk az eszközök
takarékos vagy pazarló működésére.
25. Igaz – hamis állítások
Minden gyerek kap egy pálcikára ragasz-
tott kislány- vagy kisfiú fejet, amelynek
egyik oldalán mosolyog, a másikon
szomorú a fej. Állításokat mondunk nekik,
és ha igazat mondtunk, akkor a mosoly-
gósat tartják felénk, ha hamisat, akkor a
szomorút.
Állítások például: a hűtőszekrény elem-
mel műkö­dik, a lámpának akkor is kell
világítania, ha nem vagyunk a szobában,
a csapot kézmosás után el kell zárni stb.
Az állítások összegyűjtésében a gyerekek
segítségét is igénybe lehet, sőt kell venni.
Mindig és mindenhol játszható, képek
nélkül is, pl. ha igaz, ülve maradsz, ha
hamis, felállsz. Az igaz és a hamis jelölé-
sének a pontosítása nagyon fontos.
12
26 . Tudáspróba – társasjáték
Fontos elmondani a játékszabályt. A társasjátékkal az udvaron /felfestett alapon a
gyerekek lehetnek a bábuk/ és a csoportszobában is lehet játszani. A feladatképek és a
feladatok cserélhetők, hogy ne unják meg a gyerekek, ne rutinszerűen válaszoljanak! A
kérdéseket a gyerekek érdeklődéséhez és fejlettségi szintjéhez kell igazítani.
A játékban fejlődik a gyerekek szövegértése, nyelvi kifejezőkészsége, szókincse, a kép-
olvasási képessége, logikai készsége, és kudarctűrő képessége. Miközben a gyerekek
jól szórakoznak, a pedagógus felmérheti, milyen energiaismerettel rendelkeznek, és
megtervezheti a hiánypótlást! Szükség van egy kemény kartonból készült játék táblára,
kettő-hat bábura és egy dobókockára.
A játék tudáspróba, az energiáról megszerzett ismeretekről szól.
JÁTÉKSZABÁLY 2-6 játékos játszhatja, akik bábuikkal a háromszögön sorakoznak. Aki
hatost dob, kezdheti a játékot.
1. kép: A NAP fénye nélkül tudnánk-e 7. kép: Mivel működhet az autó? Mit
élni? Ha jó a válasz, hármat előre lép­ gondolsz, a sok autó szennyezi a le­
hetsz! Ha nem jó, itt maradsz a képen, vegőt? Ha jól válaszolsz, akkor hármat
amíg mindenki meg nem előz. léphetsz tovább.
2. kép: Ez egy villanyóra. Nálatok van 8. kép: Gázszagot éreztél a konyhában?
ilyen? Mikor forog a leggyorsabban? Mit tettél? Szóltál egy felnőttnek,
Előre léphetsz két lépést, ha jó a vá­ vagy megpróbáltad elzárni? Jó válasz
lasz. esetén hatot előre léphetsz.
3. kép: Túl sokat nézted a televíziót! Egy- 9. kép: Télen mivel fűtötök? Tudod-e,
szer kimaradsz a dobásból! hogyan kerül a szén az otthonokba?
Annyit léphetsz előre, amennyit előző­
4. kép: Szivárog a kőolajvezeték! Melyik leg dobtál!
érzékszerveddel veszed észre?
Figyelmes voltál, ezért jutalomból a 10. kép: Tudod-e, hogy a hőerőműben mit
kerékpárra léphetsz! termelnek, mivel foglalkoznak? Ha jó
a válaszod, négyet előre léphetsz, ha
5. kép: Kerékpárral mentél az óvodába. nem jó, maradsz a helyeden.
Vigyáztál az egészségedre és a kör­
nyezetedre. Még egyszer dobhatsz!
6. kép: A gáztűzhelyen készül az ebéd.
Nálatok hol főzik az ebédet? Mondd el!
Ha jó a válasz, még egyet dobhatsz!
13
EnergiaKuckó
Energiabiztonság
Az EnergiaKuckó biztonsággal kapcsolatos játékos feladatainak nevelési célja a kisgyermekek
védelme. Fontos, hogy a gyermekek a közvetlen környezetükben (otthoni, óvodai) tudato­san
figyelemmel kísérjék az energiával (árammal, gázzal, vízzel) működő készülé­kek használatát,
sajátítsák el a bizton­sági szabályokat a balesetek megelőzése érdekében.
Alakuljon, fejlődjön a mindennapos
helyzetekben a környezet iránti érzékeny-
ségük, tájékozódási képességük erősödjön,
elővigyázatosabbak és körültekintőbbek
legyenek. Nem célja az Energiabiztonság
fejezet játékainak a félelemkeltés, a
veszélyérzet kialakítása vagy elmélyítése,
az áramütéssel vagy tűzzel-gázzal való
ijesztgetés.
A kisgyermekeknek alapvetően fontos
a közvetlen környezet iránti bizalom és
biztonságérzet, ezért ügyelnünk kell
arra, hogy a játékok következtében a
gyermekek biztonságérzete ne sérüljön,
hanem erősödjön. Törekedjünk arra, hogy
a játékok vezessék rá a gyerekeket a
környezetükben esetleg kialakuló problé-
mákra, szokatlan jelenségekre. Ha valami
szokatlant észlelnek, azonnal jelezzék azt
a felnőtteknek (szülőknek, óvónőknek stb),
akiknek dolga az intézkedés és a gyerekek-
ről való gondoskodás.
A Biztonság című játéksorozat interaktív
játékai (online rajzok és animációk) az
óvoda helyiségeit mutatják be (konyha és
a csoportszoba), amelyekben a gyerekek,
nap mint nap tartózkodnak, és azokban
„veszélyek leselkedhetnek”. Az árammal és
gázzal működő konyhai és más háztartási
eszközök kezelése óvatosságot és elővi-
gyázatosságot igényel.
Az óvodáskorú gyermekek környezetünk
felfedezésekor vakmerőségből, tapasz-
talatlanságból könnyen megsérülhetnek,
balesetet szenvedhetnek, amelyet min-
denképpen meg kell előzni. Ugyanakkor a
legkisebbeket is rá lehet vezetni és rá lehet
14
szoktatni arra, figyeljenek fel a szokatlan
dolgokra, ha égett vagy füstszagot, esetleg
gázszagot éreznek, azt azonnal jelezzék,
szóljanak egy felnőttnek (óvónőnek vagy
más óvodai alkalmazottnak).
A kisgyerekek energiatudatosságra
nevelésében a felnőtteknek kitüntetett
szerepük van, hiszen a felnőtt személyek
(pl. szülők, óvónők) tudják elhárítani a
kockázatot és biztonságosabbá tenni a
gyermekek környezetét.
A játékot mindig az óvónő (vagy szülő)
vezeti. A játék indítását követően kér-
dezzük meg a gyerekeket [akik a monitor
(képernyő) körül helyezkednek el], hogy
mit látnak a képen?
Kik vannak a képen, milyen dolgok-tárgyak
vannak körülöttük? A gyerekekkel ismer-
tessük fel, hogy ezek a képek az óvodát
ábrázolják, annak egyes helyiségeit. Ha a
rajzon látható óvoda és berendezése eltér
a helyi környezettől, kérdezzünk rá, mi a
hasonlóság, mi a különbség? Van-e olyan
elektromos vagy gázzal működő eszköz,
amely a gyerekek számára nem ismerős?
Ha van, azt nevezzük meg, és pár szóval
magyarázzuk meg funkcióját.
Kérdezzük meg a gyerekeket arról is, hogy
látnak-e valami szokatlant a képen? Vezes-
sük rá a gyerekeket arra, hogy a képen
füst, gőz, gáz stb. is látható, amely szokat-
lan és veszélyt jelez. Kérdezzük meg őket,
előfordult-e már hasonló baj otthon vagy
az óvodában? Láttak-e már meggyulladt
konyharuhát, zárlatosan szikrázó vagy
füstölő elektromos berendezést? Mit
éreztek akkor, és mit tettek, mi történt? A
játék egyes jeleneteinek szövegét az óvónő
olvassa fel, hogy azt minden jelen lévő
kisgyermek értse.
Alapvetően fontos, hogy a játék egyes
lépéseit, műveleteit kössük össze a
kisgyermek személyes tapasztalataival és
mindennapos szokásaival.
Nagyon határozottan utasítsuk az
óvodásokat, hogy sohase nyúljanak kon-
nektorba, ne érintsenek árammal működő
fűtő- vagy egyéb berendezéseket. Mindig
a felnőtt kapcsolja be és ki a tűzhelyet, a
kenyérpirítót, mikrosütőt és egyebeket.
Ha a kisgyermek szikrát, füstöt, tüzet
tapasztal, azonnal siessen a legközelebbi
felnőtthöz, és annak szóljon, ne próbálja
meg a bajt elhárítani!
Az interaktív játék során a kisgyermekek
is használhatják az egeret, amikor rá kell
klikkelni a rajz egyik vagy másik elemére,
és megtalálni a rajzon a veszélyforrást.
Ugyanakkor az a módszer is kipróbálható,
hogy a gyerekek észreveszik és megmond-
ják, hol van a képen a veszélyhelyzet, és
az óvónő arra rákattint, majd közösen
megbeszélik a történteket. Fontos, hogy a
gyerekek aktívan bevonódjanak a játékba,
az óvodapedagógus döntse el, hogy
fejlettségük, érdeklődésük, egyéni sajá-
tosságaik alapján milyen mértékű bevonás
lehetséges. A játék végén a sikeres, jó
ötleteket és eredményes játékot megkö-
szönjük, és megdicsérjük a gyerekeket. A
játék mindig értékeléssel záruljon, amely
során a pozitív megerősítés a lényeg.
Energiatakarékosság -
Energiapazarlás
Az EnergiaKuckó program energiapa­
zarlással és energiatakarékossággal
kapcsolatos interaktív játékainak célja,
hogy a gyerekek ismerjék fel közvetlen
környezetükben (otthon, az óvodában)
az energia pocsékolásának, pazarlásának
konkrét helyzeteit, megnyilvánulásait, és
igyekezzenek azt a felnőtteknek azonnal
jelezni. Az energiatakarékosság a gyere­
kek számára pozitív elvárásként jelenjen
meg, követendő szabályként, hiszen az
energia (az áram, a gáz, a hő, a meleg víz
stb.) értékes, költséges. Ezzel a gyereke­
ket általában az anyaggal, erőforrásokkal,
értékekkel kapcsolatos takarékosságra és
ésszerű gazdálkodásra neveljük.
Nem lehet célja e játékoknak, hogy össze­
tett gondolkodási műveletekkel késztes­
sük a gyerekeket az energiatakarékosság
tágabb összefüggéseinek megértésére,
a klímaváltozás és a meg nem újuló
energiaforrás-készletek kimerülésének
globális veszélyeire. Ehhez életkori sajá-
tosságaik, értelmi műveleteik fej­lettsége
nem nyújt alapot, még e szavak tartalmi
jelentését sem ismerik, hiszen azok álta-
lános és többségükben elvont fogalmak.
Az óvodáskorú gyerekek az árammal,
a gázzal, a meleggel és ivóvízzel való
takarékosságra nevelése mindennapos
apró szokásaik alakításával történik. Az
interaktív játékok ezekre mutatnak be
konkrét példákat, amelyek rajzos-animá-
ciós cselekményekben, helyzetekben jól
megfigyelhetők és tudatosíthatók.
A játék kezdetén az óvónő bemutatja a
nyitó oldal rajzát, és megkérdezi a gyere­
keket (akik körülötte és a képernyő előtt
ülnek vagy állnak), hogy felismerik-e ezt
a házat. A beszélgetés során ki kell de­
rülnie, hogy ez egy óvoda képe, udvarral,
kerttel, gólyafészekkel. Kik szerepelnek
a rajzon? Kérdezzük meg a gyerekeket,
mit és kit látnak a képen? Ez a feladat
egyúttal a megfigyelés fejlesztése is. Ezt
követően kérdezzük meg a gyerekeket,
ki szeretne játszani, és képzeletben
bemenni ebbe az óvodába? A jelentkező
gyereket segítsük, hogy egy egérműve­
lettel (kattintással) kiválassza a számára
érdekes helyiséget (csoportszoba, iroda,
fürdőszoba vagy a konyha).
Az óvodaépület lépcsőháza és a tornaszo­
ba e játékban nem vesz részt, ezt a rajzon
a halványabb tónusok jelzik.
Az adott helyiségbe belépve a feladatot
az óvónő felolvassa a gyerekeknek. A
játékos feladat megoldását az egér moz­
gatásával és a kattintással kell elvégezni.
Ha a megfelelő helyre kattint a gyermek,
ott a rajzon egy mozgásos változás tör­
ténik, azaz sikerült az energiapocsékolás
okát megszüntetnie. Minden egyes
helyiségben 3-5 energiapazarló helyzet
látható. Ezek általában a nyitva hagyott
ablak (ahol kiszökik a meleg a szobából),
az égve hagyott lámpa (amely nappal
felesleges), a bekapcsolva hagyott magnó
és a nyitva felejtett vízcsap. A játék
sikeres megoldását mindig megdicsérjük,
értékeljük. Ha nem sikerül, akkor kis
segítséget nyújtunk a folytatáshoz.
Ügyeljünk arra, hogy a kisgyermek a
domináns kezével fogja az egeret, ne eről-
tessük a jobb kezébe azt, ha a gyer­mek
balkezesnek tűnik.
A játék során kezdeményezzünk rövid
beszélgetést arról, vajon előfordult-e
otthon, hogy nyitva felejtettek ablakot,
vagy bekapcsolva hagytak televíziót,
miközben azt senki sem nézte? Kérdezzük
meg, hogy az óvodában észrevettek-e
már hasonló pazarlást?
A játékos feladat rajzai és a valóságos
emlék- és élményanyag közötti kapcsola­
tokra minden alkalommal kérdezzünk rá,
hozzuk ezt a játékot is minél közelebb a
valósághoz, a gyerekek napi tapasztalata-
ihoz. Világítsunk rá arra, hogy az áramért,
a gázért, a vízért az óvodának is, a csa-
ládnak is fizetnie kell, ahogyan fizetünk
a boltban vagy a piacon a kenyérért, az
almáért, stb.
Ha takarékosak vagyunk, kevesebbet
kell fizetnünk. Ennél az egyszerű
magyarázatnál nem kell tágabbra és
mélyebbre vonnunk a gyerekek figyelmét
és gondolkodását. Természetesen, ha
van a gyermekcsoportban valaki, aki
elmondja, hogy hallotta, milyen kevés az
ivóvíz, vagy hogy fogy a földgáz, akkor
kitérhetünk erre is, de ezt az egyéni,
személyes érdeklődéstől és fejlettségtől
tegyük függővé.
A játék során, befejezésül – az érdeklő­
déstől és a helyi lehetőségektől függően
– lehet egy kis óvodai körsétát tennünk
együtt, az óvoda helyiségeit megfigyelve,
hogy el vannak-e zárva a vízcsapok, hogy
ki vannak-e kapcsolva az óvodában a
nem használatos eszközök (pl. tévé, rádió,
magnó, számítógép stb.). Ahol véletlenül
energiapazarlás történik, ott ezt az óvónő
hárítsa el, azaz intézkedjen.
15
EnergiaKuckó
Online megjelenő játékok
Mi az energia?
Ez a játék az EnergiaKuckó program
beve­zető játékának tekinthető. A játék
célja, hogy a gyermekeknek legyen fogal-
muk arról, mi az energia.
A játék során három olyan dolgot kell
kiválasztaniuk, melyek a gyerekeknek
energiát adnak. A feladatot az óvónő fel-
olvassa a gyere­keknek. A játékos feladat
megoldását az egér mozgatásával és a
kattintással kell elvégezni. Ha a megfelelő
helyre kattint a gyermek, ott a rajzon
lévő gyerekfigura kézmozgással és egy
középen megjelenő zöld pipa, pozitív
visszajelzést ad, és visszajelző szöveg
jelenik meg a szövegmezőben.
A jó válaszokat megdicsérjük, értékeljük.
Ha nem sikerül a válasz, a gyerek hely­
telen dologra kattint, azt a rajzos és szö-
veges visszajelzések is mutatják, akkor
kis segítséget nyújtunk a folytatáshoz.
A játék segítségével a gyerekekben
tudatosul, hogy saját életműködéseikhez
éppúgy energia szükséges, mint az
árammal vagy gázzal működő eszközök
működéséhez, csak ez az energia más
16
forrásból származik. A játék célja nem az
energia absztrakt fogalmának fejlesztése,
hanem csak annak megvilágítása, hogy
mindenféle változáshoz, működéshez
energiára van szükség, függetlenül attól,
hogy élőlényről, vagy élettelen tárgyról
van szó. A feladat jó alkalom arra is, hogy
az energia témakörét összekapcsoljuk
az egészséges táplálkozás témakörével.
Elbeszélgethetünk a gyerekkel arról,
miért fontos megfelelő mennyiségű
és minőségű tápanyagot fogyasztani,
miért egészséges a reggelizés. Beszél­
getést kezdeményezhetünk arról, ki mit
szokott reggelizni, ebédelni, vacsorázni,
mitől függ, kinek mennyi táplálékra van
szüksége, ki és hogyan állítja össze az
óvodában felszolgált ételeket.
A játék kapcsán el lehet beszélgetni a
gyerekekkel az energia és az energiafor­
rások fontosságáról, hiszen az étel és az
ital hiányát mindannyian átélték már, így
illusztrálható számukra, miért szük­séges,
hogy az energiaforrások mindig rendelke-
zésünkre álljanak.
Energia az óvodában
Ebben az online játékban az óvoda
helyiségeit barangolhatják be a gyerekek,
ahol felkutathatják az árammal, illetve
gázzal működő dolgokat. A játék célja,
hogy a gyerekek megismerjék a közvetlen
közelükben energiát használó eszközöket.
Ez az alaptudás mind az energiával
kapcsolatos biztonsági ismeretek, mind
az energiatakarékos magatartásformák
elsajátítása szempontjából alapvető
fontosságú.
Mindez természetesen nem jelenti
azt, hogy a gyerekeknek részletes
ismereteket kellene átadni az energiát
használó szerkezetek működéséről, az
energiaátalakítás módjairól vagy ener­
giaellátó rendszerek felépítéséről. Ebben
az életkorban elegendő, ha a gyerekek
felismerik, melyik tárgy használ energiát,
melyik nem.
A játék kezdetén az óvodapedagógus
bemutatja a nyitó oldal rajzát és meg­
kérdezi a gyerekeket (akik körülötte és a
képernyő előtt ülnek vagy állnak), hogy
felismerik-e ezt a házat? A beszélgetés
során ki kell derüljön, hogy ez egy óvoda
képe, udvarral, kerttel, gólyafészekkel.
Kik szerepelnek a rajzon? Kérdezzük meg
a gyerekeket, mit és kit látnak a képen?
Ez a feladat egyúttal a megfigyelés
fejlesztése is. Ezt követően kérdezzük
meg a gyerekeket, ki szeretne játszani, és
képzeletben bemenni ebbe az óvodába?
A jelentkező gyereket segítsük, hogy egy
egérművelettel (kattintással) kiválassza a
számára érdekes helyiséget (csoportszo­
ba, iroda, fürdőszoba vagy a konyha). Az
óvodaépület lépcsőháza és a tornaszoba
e játékban nem vesz részt, ezt a rajzon a
halványabb tónusok jelzik
Az adott helyiségbe belépve a feladatot
az óvónő felolvassa a gyerekeknek. A
játékos feladat megoldását az egér moz­
gatásával és a kattintással kell elvégezni.
Ha a megfelelő helyre kattint a gyermek,
ott a rajzon lévő gyerekfigura kézmoz-
gással és egy középen megjelenő zöld
pipa pozitív visszajelzést ad, és visszajelző
szöveg jelenik meg a szövegmezőben.
A jó válaszokat meg­dicsérjük, értékel-
jük. Ha nem sikerül a válasz, a gyerek
helytelen dologra kattint, azt a rajzos és
szöveges visszajelzések is jelzik, ekkor
kis segítséget nyújtunk a folytatáshoz.
Ügyeljünk arra, hogy a kisgyermek a
domináns kezével fogja az egeret, ne
késztessük a jobb kezébe azt, ha a gyer-
mek balkezesnek tűnik.
A játék során kezdeményezzünk rövid meg, hogy erre a kérdésre ma még nem
beszélgetést arról, hogy otthon milyen tudjuk a választ, de sokan dolgoznak
dolgok működnek energiával, tudnak-e azon, hogy megtudjuk, és elképzelhető,
16 : 27
a gyerekek olyan eszközt mondani, ami hogy éppen a gyerekek közül kerül majd
az ő óvodájukban energiával működik, ki az, aki felnőtt korában meg fogja vála­
de nem szerepel a játékban. A játékos szolni a kérdést.
feladat rajzai és a valóságos emlék- és él­
ményanyag közötti kapcsolatokra minden A játék alkalmat ad a differenciálásra,
alkalommal kérdezzünk rá, hozzuk ezt a hisz egy helyiség nagyon rövid idő alatt
játékot is minél közelebb a valósághoz, a „felderíthető”, így a kisebbek számára is
gyerekek napi tapasztalataihoz. sikerélményt nyújt, de az összes helyiség
„végigjárása”, és minden energiával mű­
A témával kapcsolatban felmerülő kérdé­ ködő dolog megtalálása már egy nagy
seik megválaszolásakor fontos egyszerű óvodás számára is kellő kihívást biztosít.
szavakkal elmagyarázni az energiával
kapcsolatos jelenségeket.
Az energia témaköre olyan bonyo­
lult, érdekes és összetett világ, ahol a
felnőttek tudása is határokba ütközhet.
Feltehetnek olyan kérdéseket a gyerekek,
melyekre a felnőtt sem tudja azonnal a
választ. Ne féljünk ezt őszintén megmon­
dani. Ha lehetőségünk van rá, nézzünk
utána a válasznak, és ha legközelebb
újból szóba kerül a téma, osszuk meg új
tudásunkat a gyerekekkel. Olyan kérdés
is felmerülhet, melyre ma még senki nem
tudja a választ (pl. miből lesz energiánk
100 év múlva?), ilyen esetekben mondjuk
17
EnergiaKuckó
Ezek a program első,
kisérleti meséi, melyeket
a kidolgozásban résztvevő
óvodapedagógusok írtak
ENERGIAMESÉK 1.
Egy hétfő reggel új kisgyerek, Peti jött az
óvodába. Reggeli előtt kiment a mosdóba
kezet mosni, de nem zárta el a csapot,
amikor végzett. Reggeli után leült a
szőnyegre játszani. Elővette a távirányí-
tós kisautót és körbe-körbe irányította
a pályán. Mikor azonban megunta a
játékot, nem kapcsolta ki.
Ezután elővette a robotot, de kis idő után
ez is hasonló sorsra jutott.
Az óvó néni és a gyerekek többször
figyelmeztették, hogy jobban figyeljen
oda, mert nem szabad pazarolni a vizet,
és nem szabad bekapcsolva hagyni a
játékokat, ha már nem játszik vele, mert
lemerül az elem. De Peti ügyet sem vetett
ezekre a tanácsokra, hetykén válaszolt:
–– Ugyan, sose fogy el a víz! És elemet is
lehet kapni a boltban!
Eleredt az eső odakint, nem tudtak
kimenni az udvarra játszani, ezért az
óvó néni bekapcsolta a gyerekeknek a
magnót.
Így figyelmeztette őket:
–– Gyerekek, ha már senki nem szeretné
hallgatni, akkor szóljatok és kikapcso-
lom, hogy ne fogyasszon feleslegesen
áramot!
18
A fiúk és a lányok boldogan táncoltak,
énekeltek a vidám dalokra. Nem sokkal
később már csak Peti maradt a „táncpar-
ketten”, de hamar megunta, hogy nem
tud senkivel táncolni, így ő is odébbállt.
Azonban valamit elfelejtett. Nem mást,
mint szólni az óvó néninek, hogy már
senki nem hallgatja a zenét.
A polcon lévő plüssjátékok között ülő
Energia Manó nem tudta tovább nézni
tétlenül, hogyan pazarolja az energiát
Peti. Úgy döntött, a délutáni alvás alatt
beférkőzik Peti álmába, és megmutatja
neki, milyen is lenne az élet energia
nélkül.
Így is lett. Megvárta, míg Peti elalszik,
aztán besurrant az álmába. Peti így azt
álmodta, hogy reggel elaludtak, és bizony
jól el is késtek az óvodából, mert az
anyukájának nem szólt az ébresztőórája.
Amikor pedig meg akart mosakodni,
nem jött víz a csapból. Az óvodában nem
működött egyik kedves játéka sem. Sem
a távirányítós kisautó, sem a robot. Sőt az
óvó néni azt mondta, nem tudnak zenét
sem hallgatni, mert nincs áram. Peti
nagyon elszomorodott.
Energia Manó ekkor megjelent neki és
elmondta, hogy bizony ez lesz a vége,
ha nem figyelünk oda, és pazaroljuk az
energiát:
–– Látod, Peti, nem szabad nyitva hagyni
a csapot kézmosás után. Mindig
gondosan el kell zárni, hogy ne is csö-
pögjön. Aztán, ha már nem játszol egy
játékkal, ki kell kapcsolni, különben
lemerül az elem, és sem te, sem pedig
a többiek nem tudnak vele játszani.
Peti aztán arra ébredt, hogy óvó néni a
Pál, Kata, Pétert énekelve ébresztgeti
őket. Elmesélte az álmát mindenkinek, és
megfogadta, hogy ezentúl takarékoskodik
az energiával.
Az óvó néni és a polcon ülő Energia Manó
mosolyogva kacsintott egymásra.
ENERGIAMESÉK 2.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer
két kisgyerek.
Peti és Panni. Testvérek voltak és egy
óvodába jártak. Peti nagy-, Panni középső
csoportos volt.
Egyik nap Peti örömmel újságolta, hogy
mit hallott az óvó nénitől.
• A takarékosságról beszélgettünk,
méghozzá arról, hogy az óvodában is
lehet takarékoskodni, nemcsak otthon.
Takarékosság az, ha nem folyik fölös-
legesen a víz, ha gyűjtjük az esővizet a
növények locsolásához, ha napsütéses
időben a világítótesteket lekapcsoljuk,
vagy a fűtéskor, ha szellőztetünk,
rövidebb ideig van nyitva az ablak és
párologtatunk.
Az óvó néni megmutatta, hogy hol van a
villanyóra az óvodában.
Ez egy zárható szekrényben található,
amit a kisgyerek nem tud kinyitni,
mert ez balesetveszélyes a számára.
Arról is beszélt, hogy a villanyóra nem
az időt mutatja, hanem azt, hogy az
óvodában mennyi áram fogyott, és az
áram pénzbe kerül. Láttuk, hogy amikor
minden csoportban, minden helyiségben
felkapcsolták a villanyt, milyen gyorsan
forgott a villanyóra számlálója. Amikor
a csoportokban és egy-két helyiségben
lekapcsolták a villanyt, akkor jóval las-
sabban forgott, kevesebb áram fogyott
– mesélte Peti.
–– Így van, Petikém! Ez mind igaz, amit
az óvó néni elmondott! - válaszolt az
apukája.
–– Apa! Mi lenne, ha ezentúl mi is takaré-
koskodnánk itthon?
Megígérjük Pannival, hogy kevesebb vizet
folyatunk a csapból, és nem pancsolunk.
Lekapcsoljuk a villanyt, ha besüt a nap
a szobánkba. Ha így takarékoskodunk,
akkor kevesebbet fogyasztunk és keve-
sebbet kell fizetni a vízért, az áramért,
és meg tudjuk venni, amire már régóta
vágytam: a kétkerekű biciklit - mondta
Peti.
• Az bizony nagyszerű dolog lesz! – zár-
ta le a beszélgetést Peti apukája.
19
EnergiaKuckó

E.ON Hungária Zrt.

Cím: H-1134 Budapest, Váci út 17.
Tel.: +36 1 472 2300
E-mail: energiakaland@eon.hu

Pedagógiai szakértők:
Dr. Bátorfiné Jeles Anna
Dr. Havas Péter
Varga Attila
20
Venczel Éva