A globalizáció

Feldolgozott tananyag:

Csáki György (2017): Nemzetközi gazdaságtan, Napvilág Kiadó

Budapest
p.145-170.
 A globalizáció fogalma

• a globalizáció a világ különböző országaiban élő emberek, embercsoportok

egyre mélyülő kölcsönös összekapcsolódása, függése

• nemcsak gazdasági tartalmú, sokféle, társadalmi, politikai, intézményi és

nem utolsósorban kulturális vonatkozása és hatása van

• a globalizáció hatásai sokrétűek, negatívak, pozitívak egyaránt

 A gazdasági globalizáció értelmezése

A világgazdaság egyre több országra kiterjedő szerves rendszerré formálódá-

sának folyamata:

• egyfelől: a gazdasági kapcsolatok és gazdasági folyamatok egyre sokfé-

lébbek és egyre több országra kiterjednek

• másfelől: az egyes országok, világgazdasági szereplők közötti kölcsönös,

aszimmetrikus interdependenciák (= kölcsönös, nem szimmetrikus
függőségek) intenzitása fokozódik

ok: a gazdasági folyamatok és a gazdasági viszonyok transznacionális jellegű-

vé válása
 A gazdasági globalizáció értelmezése

A globalizáció tehát a nemzetközi gazdasági kapcsolatok közelmúltjának és

jelenének meghatározó folyamata, napjaink világgazdasági rendszere.

• a javak és szolgáltatások piacának, a pénzügyi szolgáltatásoknak, a válla-

latoknak és iparágaknak, valamint a technológiának és a versenynek a
nemzetköziesedését jelenti

• nem új jelenség, a világgazdaság kialakulása óta előrehaladó folyamat

• ami új a globalizációt illetően, az a folyamat felgyorsulása az utóbbi évtize-

dekben
 inkább: „Nemzetköziesedési hullámok”

Csáki (2017), p.149.

 A gazdasági globalizáció jellemzői

• valójában csak a 80-as években kezdődő, a 90-es évek óta felgyorsult és

elmélyült világgazdasági folyamatot nevezhetjük globalizációnak

• napjaink globalizációs folyamata minőségileg különbözik a világgazdaság

történetének minden korábbi nemzetköziesedési periódusától

• a világ nagy része korábban kimaradt ebből a dinamikus növekedésből a

szállítási, közlekedési, hírközlési viszonyok fejletlensége miatt
 A globalizáció jellemzői

• manapság hihetetlen mértékben kibővült a nemzetközi pénzügyi tranzak-

ciók köre és nagyságrendje is

• a világgazdaság integrálódásában a világ sokkal több független országa

vesz részt
 A globalizáció jellemzői

• az új technológiák elterjedése jelentősen olcsóbbá tette a szállítást, a

távközlést és az informatikai szolgáltatásokat

• minőségileg megváltozott a nemzetközi kereskedelem szerkezete: egyre

inkább vállalaton és/vagy ágazaton belüli kereskedelemmé vált

• a nemzetközi működőtőke-áramlás hihetetlenül dinamikus bővülése

• egyre több ország fejlődése függ a nemzetközi technológiatranszfer előre-

haladásától

Ezek az elemek egymással összefonódva érvényesülnek.

 Integrációs folyamatok makro- és mikroszinten

A II. világháborút követő évtizedek egyik legfontosabb jellemzője az integrá-

ciós folyamatok felerősödése:

makroszinten a regionális gazdasági integrációk létrejöttében (ld.: EK/EU)

mikroszinten a vállalatok nemzetköziesedésében nyilvánul meg

• megteremti a hatékony gazdálkodás és a nemzetközi munkamegosztás

feltételeit

• a vállalati szintű integráció az államok szintjén zajló folyamatnál intenzívebb

módon zajlott
A regionális gazdasági integrációk típusai
 A regionális integrációk típusai

Szabadkereskedelmi övezet

• a tagok az egymás közti kereskedelmi akadályokat lebontják (liberalizáció),

de 3. partnerrel szemben önálló kereskedelempolitikát folytatnak, pl.:
NAFTA, Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Övezet

Vámunió

• a tagországok között szabadkereskedelem, 3. országgal szemben közös külső

kereskedelempolitika
 A regionális integrációk típusai
Közös piac

• az áruk mellett a tagországok a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő áramlását

is liberalizálják

• vámjellegű és mennyiségi akadályok felszámolása, de nem teljes körű

Gazdasági unió

• a tagállamok nemzeti gazdaságpolitikáinak összehangolása

• egységes monetáris és árfolyampoli ka → közös pénz bevezetése (= monetáris
unió)
 A regionális integrációk típusai

Politikai unió

• a legmélyebb együttműködési forma: a politikai intézményrendszer

(törvényhozás, kormányzás) egységesítése is megvalósul

• még nincs példa rá

 A TNC-k és a nemzetállamok kapcsolatrendszere

A globalizáció hordozói nem a szuverén nemzetállamok, hanem a transzna-

cionális társaságok (Transnational Corporations, TNC):

• a TNC-k függnek az államoktól: minden vállalat államok által meghatározott

jogi és gazdasági keretek között működik

• az államok is függnek a TNC-ktől mint adófizetőktől, munkahelyteremtők-

től, a gazdasági teljesítményt befolyásoló tényezőktől

A transznacionális társaságok tőkeerejüknél fogva egyre inkább domináns

szereplővé válnak. A globalizáció magában rejti a nemzetállami szuverenitás
korlátozódását. A folyamatok feletti nemzetgazdasági rendelkezés lehetősége
korlátozódik.
 Transznacionalizálódó gazdasági folyamatok

A világgazdaság fejlődésének elmúlt három évtizedét a transznacionalizálódás

(államhatáron átívelő fejlődés) jellemezte.

• termelési folyamat → a termelés inputjai ma már nem kizárólag nemzeti

eredetűek (akár materiális, akár szellemi inputokra gondolunk)

• a termelési tényezők újratermelődése (tőke, munkaerő, természeti erőfor-

rások, technológia, K+F kapacitások)
 Transznacionalizálódó gazdasági folyamatok

• a fogyasztás → a reklámok elsősorban fejle országok fogyasztási szoká-

sainak és preferenciáinak az átvételére serkentenek

• az információáramlás → a globalizálódás, nemzetköziesedés egyik legfőbb

hajtóereje: egyszerre szerezhetünk tudomást a világ bármely pontján
bekövetkező eseményről

• pénzügyi folyamatok → a nemzetközi pénzpiacok és nemze valuták

összekapcsolódó hálózata
 Transznacionalizálódó gazdasági viszonyok

• a nemzetközi kereskedelem és munkamegosztás

egyes országok meghatározott exporttermékekre való szakosodása révén
létrejövő tartós viszonyok, amelyeknek alakulása befolyásolja az egyes
országok gazdasági helyzetét

a XIX. század utolsó harmadától kezdve ezek a viszonyok egyre inkább a kül-
földi tőkeberuházások által előidézett strukturális hatásoktól függnek

• nemzetközi tulajdonviszonyok (a tőketulajdon nemzetköziesedése):

a transznacionális cégek globális üzletpolitikát folytatnak, az erőforrásokat, a
termelési és szolgáltatási tevékenységeket újraosztják a nemzetgazdaságok
között
 Transznacionalizálódó gazdasági viszonyok

• tartós nemzetközi viszonyok azok között, akik a döntéseket hozzák, a válto-

zásokat kezdeményezik és azok között, akik kénytelenek ehhez alkalmaz-
kodni

• a nemzetközi jövedelemelosztás és újraelosztás viszonyai

egyes országok nemzeti jövedelmének alakulása nem kizárólag belső, nem-
zeti teljesítmények függvénye

A globalizáció előrehaladásával, a gazdasági folyamatok és viszonyok transzna-

cionális jellegűvé válásával valamennyi ország kölcsönösen függővé válik
egymástól → interdependencia = kölcsönös függőség
Nincs és nem is lehet többé szoros értelemben vett gazdasági függetlenség
illetve szuverenitás.
 Az aszimmetrikus interdependenciák fogalma

A kialakult és egyre mélyülő kölcsönös függőségek azonban nem szimmetri-

kusak → aszimmetrikus interdependenciák

• nem egyenlő partnerek közötti viszonyok

• egyes országok domináns pozícióba kerülnek
• míg mások tartósan alárendelt, sebezhető pozícióba jutnak

Eredmény: a nemzetközi fejlődési szakadék elmélyülése

 A kölcsönös, de nem szimmetrikus függőségek
főbb változatai
• a nemzetközi tulajdonviszonyok aszimmetriája

a működőtőke-áramlások nyomán → függőség a tőkét exportáló és a

tőkét befogadó országok között

• aszimmetriák a nemzetközi kereskedelem, a szolgáltatások nemzet-

közi forgalma és a nemzetközi munkamegosztás viszonyaiban

a relációs szerkezet aszimmetriája → keresk-i kapcsolatok szélesítése

áruszerkezeti aszimmetria → exportdiverzifikáció

 A kölcsönös, de nem szimmetrikus függőségek
főbb változatai
• a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok aszimmetriái

finanszírozási függőség (az adós-hitelező viszonyban, a segélyek

áramlásában, a monetáris kapcsolatokban, a hazai valuta és a
külföldi valuták viszonyában)

• a technológiai interdependenciák aszimmetriái

a technológiát fejlesztő és adaptáló országok között

leküzdése: hosszú és nehéz folyamat
(oktatás fejlesztése)
A kölcsönös, de nem szimmetrikus függőségek főbb
változatai

• a munkaerő-áramlás, a migráció aszimmetrikus nk-i szerkezete

a munkaerőt kibocsátó ill. azt felvevő fogadó országok között

• aszimmetrikus nk-i információáramlás

A világgazdaság fejlődési folyamatában létrejött aszimmetrikus inter-

dependenciák húzóerőket illetve potenciális és relatív előnyöket te-
remtettek meg még e viszonyok kedvezőtlenebb oldalán lévő orszá-
gok számára is. Bármennyire is egyenlőtlen a viszony, még mindig
jobb abban részt venni, mint abból kimaradni.
 A globalizáció fő hajtóerői

• a technológia fejlődése (kommunikáció, közlekedés, szállítás, távközlés,

informatika)→ a távoli világtájak közötti munkamegosztás kialakulása, a
térbeli tranzakciós költségek csökkenése → a világkereskedelem bővülése

• a transznacionális társaságok (multik) tevékenysége: globális üzletpolitikát

folytatnak

• intézményi változások (a korábban elszigetelt országok világgazdasági nyi-

tása)
 A globalizáció fő hajtóerői

• a liberális gazdaságpolitika nemzetközi terjedése, általánossá válása ld.: a

kereskedelem, tőkeberuházások területén)

• a tőkemozgások növekedése, a nemzetközi pénz- és tőkepiacok fokozódó

összefonódása → a globális kapitalista rendszer megkülönböztető jegye a
tőke szabad áramlása, amely létrehívja a gazdasági integrációt
 A globalizáció előnyei

• szakosodásra serkenti az országokat, cél a komparatív előnyök megszerzése

• nagyobb piachoz való hozzáférés → nő a vállalatok termékei és szolgáltatá-

sai irán kereslet → méretgazdaságossági előnyök, költségcsökkentés

• lehetővé teszi az olcsó természe erőforrásokhoz való hozzáférést → költ-

séghatékony termelés

• a közvetlen külföldi befektetések (FDI) növekedése, ami hozzájárul a tudás

és technológia országok közötti megoszlásához: új lehetőségek egyes orszá-
gok számára a fejlődésre

• a szabadkereskedelem több munkahelyet teremt az országokban

 A globalizáció hátrányai

• túlzott sztenderdizáció a globális márkák elterjedése miatt

• a TNC-k túlzott hatalma és befolyása

• a tőkeexportőr országokban munkahelyek elvesztésével járhat

• regionális valutáris-pénzügyi válságok világméretűvé válása

• növeli az egyenlőtlenségeket: a gazdagabb országok többet nyernek, mint a

szegényebbek

• bővülő kereskedelem és termelés → növekvő környezetszennyezés

 Globalizáció nemcsak a gazdaságban

• az általános emberi jogok globalizálódása

• általánosan elfogadott nemzetközi szabályok és normák kialakulása

• a tömegkommunikáció közvetítette minták univerzalizálódása→ a

fogyasztói kereslet globalizálódása

A globális folyamatokból való kimaradás nem jelent reális alternatívát → a

változó világgazdasági körülményekhez igazodni kell.
 A globalizáció megtorpanása

A világgazdasági viszonyok kedvezőtlen megváltozása következtében, a 2007-

2008-as globális válságot követő időszakban megfigyelhető.

• általános növekedéslassulás (elsősorban a fejlett országokban)

• a világkereskedelem bővülésének megtorpanása, lelassulása
• a nemzetközi tőkeáramlás (pl.: FDI) áramlásának csökkenése

Eredmény: visszaesés a liberalizáció, dereguláció területén

 A globalizáció megtorpanása

• populista mozgalmak, amelyek a globalizáció visszaszorítását tekintik

ideológiai állásfoglalásuk kulcselemének

• populista politikai-gazdasági törekvések térnyerése, a nemzeti érdekek

érvényesítésére való törekvés (ld.: Donald Trump „Amerika First!”: fellépés
a kereskedelmi egyezmények, a multinacionális társaságok érdekei és a
bevándorlás ellen)

• középpontba kerülnek a globalizációból származó előnyök megoszlásának

egyenlőtlenségei, a globalizáció megreformálhatóságának kérdései
Globális problémák
 A globális problémák fogalma

• az emberiség egészét érintik, annak jövőjét, biztonságát veszélyeztetik

• vagy amelyek megoldására egyes országok vagy országcsoportok képtelenek

Például

• az ökológiai egyensúly megbomlása, környezetszennyezés

• a meg nem újítható természeti erőforrások kimerülése

• fegyverkezés és fegyverkereskedelem
 A globális problémák fogalma

• terrorizmus

• nemzetközi kábítószer-kereskedelem

• országhatáron átterjedő járványos betegségek

• menekülthullám

• a szegény elmaradott országok élelmezési, foglalkoztatási gondjai (túlnépesedés)

• nemzetközi adósságválság
 Globális kormányzás: lehet-e, kell-e?

• sokak szerint a globalizáció alapproblémája a globális szabályozás (global

governance) hiánya

• a gazdaság globálissá vált → a kormányza beavatkozás hatékonysága meg-

kérdőjeleződött

• ugyanakkor nincs olyan együttműködési mechanizmus, amellyel az orszá-

gok a globálissá vált világgazdaság általános, regionális és ágazati egyen-
súlytalanságait hatékonyan tudnák kezelni, a világgazdasági válságok kiala-
kulását meg tudnák előzni
 Soros György (1930-)

„Ahhoz, hogy a világgazdaságot megbízhatóan stabilizáljuk,

a politikai döntési folyamatokban bizonyos fokú globalitásra van
szükség. Egy szóval a globális gazdaság mögött globális társada-
lomnak kell lennie – ami természetesen nem világállamot jelent.”
Az USA feladata, hogy „a többi hasonlóan gondolkodó országgal”, így „helyes vezetési
hozzáállással” olyan globális nyílt társadalmat kezdhetnének alkotni, amely nemcsak a
globális gazdaság stabilizálódását segítené elő, hanem az egyetemes emberi értékek
terjedéséhez és megőrzéséhez is jelentősen hozzájárulna.”
 Globális kormányzás: lehet-e, kell-e?

Noha a globális kormányzás igénye évtizedek óta napirenden van a közgazda-

ságtudományban, sok jeles szakértő elveti már a kérdésfeltevést is.

„A globális kormányzás haszna csak korlátozott

lehet és esetenként károkat okozhat.”
„Bonyolult és sokszínű világunkban nem sok hely
jut a globális kormányzásnak.” (korlátozzák azt az
országok közötti szocio-kulturális különbségek és
az eltérő fejlettségi szintből adódó eltérő gazdasá-
gi társadalmi helyzetek)
Megoldás: a szabályalapú globális rend és a nem-
Dani Rodrik (1957-)
zeti szintű demokráciák kombinációja
 Globális kormányzás: lehet-e, kell-e?

A szabályokon alapuló globalizáció: kapitalizmus 3.0

• a piacokat be kell ágyazni a kormányzás rendszerébe

• a demokratikus kormányzás nemzeti szinten fog megvalósulni
• a prosperitáshoz vezető út nem egyirányú
• az országoknak joguk van saját társadalmi megállapodásaik, szabályozásuk és
intézményeik védelmére
• az országok nem kényszeríthetik rá a saját intézményeiket egy másik országra
• a nemzetközi gazdasági megállapodások célja olyan szabályok lefektetése,
amelyek összekapcsolják a nemzeti intézményeket
• nem demokratikus országok nem számíthatnak ugyanazokra a jogokra
Globalizáció és egyenlőtlenségek
A transznacionális társaságok a feldolgozóipari termelésüket a fejlett orszá-
gokból egyes fejlődő országokba telepítették át (delokalizáció):

• a globalizáció számos fejlődő ország számára lehetőséget nyújtott a felzár-

kózásra, a gyors gazdasági növekedésre (Szingapúr, Tajvan, India)

• a fejle országokban ez munkahelyek elvesztésével járt → idegenellenes-

ség, globalizációellenesség

• de látható az országok közötti és az egyes országokon belüli jövedelem-

különbségek jelentős növekedése is
 A jövedelmek megoszlása (Piketty gondolatai)

A jövedelmek koncentrációja (két emberöltőnyi csökkenés után) az 1970-80-as

évek óta folyamatosan nő, pontosabban: kettős folyamat megy végbe.

• az egyes nemzetgazdaságok közötti különbségek sok szempontból mérsék-

lődtek: csökkent az abszolút szegénységben élők száma, számos feltörekvő
ország dinamikusan fejlődött (Dél-Korea, Tajvan, Szingapúr)

• a legfejlettebb országokon belüli jövedelemkülönbségek drámai mérték-

ben nőttek (pl.: USA)

A jövedelemelosztás újra a közgazdasági gondolkodás középpontjába került,

erről szól Thomas Piketty A tőke a XXI. században című könyve.
Csáki (2017), p.163.
Csáki (2017), p.163.
 Piketty gondolatai

• a vagyon eloszlásának története nem korlátozható tisz-

tán gazdasági mechanizmusok működésére (mélyen át
van itatva politikával is)

• 1900-1950: a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkenése a

legtöbb fejlett országban a háborúk következtében

• 1980 után: az egyenlőtlenségek növekedése

Thomas Piketty (1971-)

 Piketty gondolatai

• a gazdaságtörténetben van olyan korszak, amikor a jövedelemkülönbsé-

gek csökkenése (konvergencia) jellemző

• van olyan korszak, amikor a jövedelemegyenlőtlenségek növekedése (di-

vergencia) jellemző → napjainkban a divergencia erői a meghatározóak

• a divergenciát előidéző legfontosabb tényező, ha gyenge növekedés mellett

magas a tőke hozama, tehát ha a tőke hozama tartósan meghaladja a
gazdasági növekedés ütemét:

)
 Piketty gondolatai

• nincs olyan természetes, spontán folyamat, amely megakadályozná, hogy az

egyenlőtlenségeket konzerváló tényezők ne maradjanak fenn tartósan

• egy tőkére kivetett globális szintű progresszív adó képes lenne megakadályozni
a logika érvényesülését

• ez azonban nemzetközi koordinációt igényelne, ami nem valószínű

 Világméretű egyenlőtlenségek

• a szegény országok lakosai havi 150-250 euróból élnek (Fekete-Afrika,

India)

• a gazdag országokban 1 főre 2500-3000 euró jut (Ny-Európa, É-Amerika,

Japán)

• a Kína szintjének megfelelő globális átlag havi 600-800 euró körül mozog
 Világméretű egyenlőtlenségek

• a globalizáció kibontakozása és felgyorsulása a 90-es évek eleje óta azt az

illúziót keltette, hogy lehetőséget nyújt az elmaradott országok felzárkózá-
sára → számos feltörekvő ország látványos sikere

• a gyakorlatban egy szűk vagyonos réteg jövedelme nő látványosan → a

nemzetgazdaságokon belüli jövedelmi egyenlőtlenségek nagymértékben
nőttek

• a fejlődő országok többségének lemaradása, leszakadása fokozódott

 A 2008-2009-es válság és recesszió hatásai

• rámutatott arra, hogy a liberalizáció pozitív hatásai nem érvényesülhetnek

összehangolt szabályozás nélkül

• nem csökkentette számottevően a leggazdagabbak vékony rétegének jöve-

delmét, viszont súlyos jövedelemveszteséget okozott a széles értelemben
vett középosztályoknak

• 2017 január, Forbes: a világ nyolc leggazdagabb emberének együttes vagyo-

na egyenlő a világnépesség felének összvagyonával
Csáki (2017), p.164.
Csáki (2017), p.165.
A fejlett és fejlődő országok közti jövedelemkülönbségek

• az ipari forradalomtól a II. világháború végéig: a gazdag és szegény országok

közötti vagyoni és jövedelemkülönbség folyamatosan nőtt

• a II. világháborút követő fél évszázadban a különbség gyakorlatilag stagnált

• a 80-as évektől napjainkig: az országok közötti vagyoni és jövedelemegyen-

lőtlenségek csökkentek (a feltörekvők dinamikus növekedése miatt)

• a fejlett és a fejlődő országokban is megnövekedtek a belső jövedelemkü-

lönbségek

• a fejlett országok munkanélküliségének fő okát nem a feltörekvő országok

olcsó termékei, versenye okozta, hanem a technológiai fejlődés
 A globalizáció nyertesei

• a fejlett országok → dinamikusan növekvő export és GDP, a feltörekvő

országokból importált olcsóbb fogyasztási cikkek hozzájárultak az infláció
csökkenéséhez és a reáljövedelmek emelkedéséhez

• a leggyorsabban növekvő tucatnyi feltörekvő ország (elsősorban a közép-

osztály) → egy főre jutó GDP alapján kiemelkedtek a közepes jövedelmű
országok csoportjából és felzárkóztak a fejlettekhez

• az a több mint 1 milliárd ember, aki az elmúlt 40 évben kilábalt az abszolút

szegénységből (az abszolút szegénység a világnépesség 44%-áról annak
23%-ára csökkent)
 A globalizáció nyertesei

Milanovic 1988-2008 közötti időszakra vonatkozó vizsgálatában a világnépes-

ség percentilisek szerinti jövedelmi megoszlását nézi

• a legfelső 1% (60 millió fő) – kb. 30 millió amerikai, 1-2 millió brit, japán,
német, francia, fél-fél millió olasz, spanyol, portugál, görög, néhány százezer
brazil, orosz, szaúd-arábiai

• a feltörekvő gazdaságok középosztályának tagjai: 200 millió kínai, 90 millió

indiai, 30-30 millió brazíliai, indonéziai és egyiptomi

• a legalacsonyabb jövedelmű egyharmad

 A globalizáció vesztesei

A világnépesség legalacsonyabb jövedelmű 5%-a:

• elsősorban a szub-szaharai Afrika országaiból

• a közép- és kelet-európai átalakuló gazdaságokból

• Latin-Amerikából

• a fejlett országokban, a stagnáló jövedelmű, alsó középosztály tagjai

 az ún. elefánt-görbe

Reáljövedelem-változások 1988-2008 között a globális jövedelemeloszlás különböző percentilisei szerint

(2005. évi vásárlóerő-paritáson számolt USA dollárban)
• Az ábrából a vízszintes tengelyen azt láthatjuk, hogy milyen a globális
jövedelem eloszlás egy-egy pontja, a függőleges pedig azt, hogy 1988 és
2008 között milyen jövedelemnövekedés következett be. A feltörekvő
országok (például Kína és India) a jövedelem eloszlás alsó részén
kimondottan nagyobbat ugrott előre, ugyanakkor a 80-90 százalék között
lévők jövedelmeit csak mérsékelten növelte a globalizáció. A globális elit
esetében hasonló, sőt még nagyobb is volt a jövedelem növekedés, mint a
feltörekvő országokban. Ennek tükrében nem igazán lepődhetünk meg
azon, hogy a fejlett országokban nem mindenki elégedett a globalizációs
folyamatokkal és sokan nem szívesen látják a globalizáció
intézményrendszerét, fel kívánják számolni a migrációt és a
világkereskedelmet.
 A kormányok magatartása

• a kormányokat elégedettséggel töltötték el a piaci integrációból fakadó

hatékonysági előnyök és a látványosan növekvő jövedelmek

• nem törődtek az átlagos munkavállalók helyzetével, csökkenő jövedelmükkel

 A jövedelemkülönbségek felismerésének akadályai

A jövedelemkülönbségek (a valós helyzet) felismerését több tényező akadá-

lyozta:

• a tőke munkaerőhöz viszonyított sokkal nagyobb mobilitása

• a képzettségi igények változásának felgyorsulása
• a járadékok növekedése („járadékvadászat”)
• erőtlen szakszervezetek
• 1990-2008 között a különösen dinamikus gazdasági növekedés (USA, Japán,
fejlett országok)
• a 2008-2009-es válság után az általánosan gyenge gazdasági teljesítmény
 Összegzés

• a globalizáció kibontakozása átmenetileg lelassulhat, de visszafordítása,

netán felszámolása lehetetlen

• a technológiai fejlődésnek azonban nem lehet gátat szabni

• a fejlődő technológia szükségszerűen elterjed a világgazdaság egészében →

a tőke, a technológia és a tudás globális áramlása

• egyes országok megkísérelhetnek protekcionista gazdaságpolitikát, de csak

a belső fogyasztás rovására (emelkedő árak, csökkenő reáljövedelem,
csökkenő foglalkoztatás)
Köszönöm a figyelmet!