A munkaerő, a technológia, az

információ és a természeti erőforrások

nemzetközi áramlása

Feldolgozott tananyag:

Csáki György (2017): Nemzetközi gazdaságtan, Napvilág Kiadó

Budapest p.185-205.
 A nemzetközi tényezőmobilitás fogalma

• a termelési tényezők nemzetközi áramlása

• valamennyi termelési tényező (a tőke, a munka, a természet, valamint a

technológia és az információ) nemzetközi áramlására értelmezhető

• a pénztőke (nem termelési tényező, money) szabad áramlása automatiku-

san megvalósul, ha a nemzeti valuták konvertibilisek (egymásra szabadon
átválthatók)
A termelési tényezők nemzetközi áramlásának jellemzői

• a tőke a legmobilabb termelési tényező

• a munka is mobil, de nemzetközi áramlását szabályozzák, esetenként korlá-

tozzák (a nyelvi, kulturális és éghajlati különbségek önmagukban is vissza-
fogják)

• a természeti tényezőket sokáig mereven immobilnak tekintették (ld.: ter-

mőföld, bánya), de a környezetszennyező tevékenységek más országokba
való kihelyezése kapcsán napjainkban előtérbe kerül

• a modern közgazdaságtani felfogás az információt/tudást és a technológiát

is önálló termelési tényezőnek tekinti
A munkaerő nemzetközi áramlásának
fő formái
 A munkaerő nemzetközi áramlásának okai

Nem gazdasági okok

• természeti katasztrófák
• háborúk, polgárháborúk
• etnikai és/vagy vallási kisebbségek diszkriminációja
• családi okok
• kalandvágy

Nem képezik a közgazdaságtudományi vizsgálódás tárgyát.

 A munkaerő nemzetközi áramlásának okai

Gazdasági okok

• munkanélküliség ténye és/vagy veszélye

• a nemzeti bérszínvonalak jelentős eltérései
• vándormunka-rendszer egyes ágazatokban és régiókban
• idénymunka-igény egyes ágazatokban és régiókban (pl.: mezőgazdaság,
építőipar)
• színvonalasabb munkavégzési lehetőségek
• presztízsszempontok (globális vállalatok, kutatási intézmények vonzereje)
 A magasan képzett munkaerő nemzetközi áramlása

A magasan képzett munkaerő nk-i áramlása éppen olyan elterjedt, mint a

teljesen szakképzetlen munkaerőé.

A magasan kvalifikált munkaerő nemzetközi áramlása egyrészről természetes

jelenség:

• ld.: a TNC-k globális K+F és termelési hálózatai

• a különleges képességű emberek maguk is keresik a képességeik teljes

kibontakozását lehetővé tevő munkakörülményeket
 A magasan képzett munkaerő nemzetközi áramlása

A magasan kvalifikált munkaerőnek a kevésbé fejlett gazdaságokból a fejlet-

tebb gazdaságokba való áramlását agyelszívásnak (brain drain) nevezzük.

• a munkaerő képzését egészben vagy részben a kevésbé fejlett ország

finanszírozza

• gyümölcseit a fejlettebb ország élvezi

A kevésbé fejlett országokat sújtó súlyos, gazdasági racionalitásnak ellent-

mondó igazságtalanság.
 A szakképzetlen munkaerő tömeges migrációja

A fejletlenebb országokból a tanulatlan munkaerő a fejlettebb országokba

áramlik (általában családostul)

• azokban az időszakokban, amikor a fejlett országokban konjunktúra van és

drágává válik a hazai munkaerő alkalmazása a kvalifikációt nem igénylő
munkakörökben (abszolút munkaerőhiány)

• pl.: a háború utáni időszakban Franciaországban és Nagy-Britanniában

(egykori gyarmatokról érkeznek munkavállalók) vagy Ny-Németországban
(törökök, jugoszlávok)

• növeli a munkaerőt fogadó nemzetgazdaság versenyképességét

 A szakképzetlen munkaerő tömeges migrációja

Elterjedt az ideiglenes (rövid idejű) külföldi munkavállalás, külföldi idény-

munkások igénybevétele is:

• elsősorban mezőgazdasági munkák esetében jellemző

• pl.: tavasz és ősz között román vendégmunkások dolgoznak a spanyol,

portugál, francia és olasz mezőgazdaságban

• egyes fejlődő országok is munkaerő-importőrökké válhatnak (pl.: gyapot,

kávé, tea, banán betakarítása Afrikában, Ázsiában, Latin-Amerikában)
Nemzetközi migrációs tendenciák
 Migrációval kapcsolatos alapfogalmak

• nemzetközi migráns: az a személy, aki megváltoztatja szokásos lakhelyét

• hosszú távú migráns: az a személy, aki szokásos lakhelyét hosszabb időre

(legalább egy évre) elhagyja és a célország szokásos lakhelyévé válik

• rövid távú migráns: az a személy, aki a szokásos lakhelyét 3 hónapnál

hosszabb, de 12 hónapnál rövidebb időre elhagyja (kivéve ha ezt pihenés,
rokonlátogatás, orvosi kezelés, vallási zarándoklat kedvéért teszi)

• szokásos lakhely: az az ország, ahol él, ahol lakhellyel rendelkezik

• A születés és a halálozás mellett a migráció

 Számok és trendek

• az ENSZ adatai szerint 2019-ben 272 millió migránst tartottak nyilván

(minden 30 emberre jut 1 migráns)

• a migránsok száma 1995-2020 között nőtt, de aránya a világ népességét

tekintve viszonylag stabil

• 74% 15-64 év közötti, 14% 20 év--nél fiatalabb, 12% 65 évnél idősebb

• 52% férfi, 48% nő

 Számok és trendek

• Európa és Ázsia az összes nemzetközi migráns 30-30%-át fogadta be 2019-

ben, míg Észak-Amerikában a migránsok 22%-a, Afrikában 10%-a tartózkodik

• népességarányosan nézve Észak-Amerikában a migránsok az össznépesség

16%-át, Európában 11%-át teszik ki

• a nemzetközi migránsok legfontosabb célországa az Egyesült Államok (51

millió fő), Németország (13,1 millió fő)

• a legjelentősebb kibocsátó országok: India, Mexikó, Kína, Oroszország, Szíria,

Banglades, Pakisztán, Ukrajna, Fülöp-szigetek, Afganisztán, Indonézia
 Migráns munkavállalók

• 2017-ben 258 millió nemzetközi migráns volt, ebből 164 millió fő volt
migráns munkavállaló

• nagy többégük (2017-ben 68%-a) magas jövedelmű országokban élt, 29%

közepes jövedelmű országokban, 3,4% alacsony jöve-delmű országokban

• a migráns munkavállalók 58%-a férfi, 42%-a nő

• az összes migráns munkavállaló 61%-a három régióban koncentrálódik:

Észak-Amerika, arab országok illetve Észak-, Dél- és Nyugat-Európa
Csáki (2017), p. 190.
 Európa szerepének változása

• Európa korábban kibocsátó régió volt Észak-Amerika és Ausztrália irányába

• a XX. Század közepén Dél-Európából áramlott a munkaerő a fejlett nyugat-

európai országokba, mára minden dél-európai ország nettó munkaerő-be-
fogadóvá vált

• Nagy-Britannia nemcsak a munkaerő-beáramlás, hanem a kiáramlás

szempontjából is jelentős
 A külföldi munkavállalók hazautalásai
A nemzetközi migráció sajátos
következménye a migránsok deviza
hazautalásai, amelyek a folyó fizetési
mérleg jelentős tételét adják.

• a Világbank adatai szerint a

hazautalások legjelentősebb
fogadó országai: India, Kína,
Mexikó, Fülöp-szigetek-Egyiptom

• a hazautalások legjelentősebb
forrás országai az Egyesült Államok,
Egyesült Arab Emirátusok, Szaúd-
Arábia, Svájc, Németország
A nemzetközi technológiaáramlás
jellemzői
• a kevésbé fejlett országok a fejlettebb országokhoz való felzárkózásának
egyik kulcskérdése a nemzetközi technológiatranszfer

• napjaink világgazdaságának egyik meghatározó eleme a globalizáció, mely-

nek alapja a távközlés és az informatika összefonódása és az így kialakult
globális hálózatok vállalati használata

• a fejlett technológiák nemzetközi áramlásának komoly jelentősége van a

világgazdasági erőviszonyok kialakulásában

• Napjainkban a technológiatranszfer alapvetően a transznacionális társa-

ságok anyavállalata és leányvállalatai, valamint az egyes leányvállalatok
egymás közötti technológiaáramlásaként valósul meg.
 A nemzetközi technológiaáramlás három eleme

• a technológia terjedése (diffúzió) → a technológia eljut az azt feltaláló,

vállalati gyakorlatban először alkalmazó cégtől más külföldi cégekhez

• a technológia abszorpciója (felszívás/felhasználás/adaptálás) → a vállala-

tok képessége arra, hogy az új technológiákat beillesszék saját termelési
kultúrájukba

• technológiatranszfer: a széles értelemben felfogott technológia egyik

országból a másik országba való átvitele – rendszerint a tulajdonos aktív
közreműködésével (bármilyen fejlettségi szinten álló technológia nk-i áram-
lására sor kerülhet, nemcsak a fejlett, hanem pl. az elavult technológiák át-
telepítése elmaradott országokba)
széles értelemben felfogott technológia: gépek, berendezések, műszerek, műszaki és technológiai leírások, szabadalmak,
szerzői jogi védelem alá eső eljárások, technológiai ismeretek, kapacitások
 A nemzetközi technológiaáramlás megvalósulása

Kereskedelmi formákban

Nem kereskedelmi formákban

• nemzetközi műszaki segélyezés (technical assistance): fejlettebb országok-

ból kétoldalú segélyszerződés keretében, illetve nk-i szervezetek műszaki
segélynyújtási konstrukciói révén történik a technológia áramlása

• pl.: Világbank, illetve az EU segélynyújtási tevékenysége az ázsiai, afrikai és

karib-tengeri országokba (volt gyarmatok) illetve az EU társult tagállamaiba
 A technológiatranszfer kiterjedése

A technológia nem csupán egy termék műszaki leírásának, az előállítási folya-

mat dokumentációjának és az előállításhoz szükséges gépeknek az átadásával
terjed.

A technológiatranszfer magába foglalja:

• az üzembe helyezés
• a termelés
• a termelésirányítás
• a technológia és a termékek tesztelése
• a hibajavítási, karbantartási képességek átadását is
 A technológiatranszfer kiterjedése

A technológia sikeres befogadása az átvett technológia fokozatos továbbfej-

lesztését, módosítását, teljesítményének javítását is jelenti.

• nemcsak a gépsort viszik át egyik helyről a másikra, hanem jelentős

mennyiségű nem kodifikált tudást is átadnak

• a helyi dolgozókkal együtt módosítják az eljárásokat, hogy a helyi körül-

mények között is működjön

Technológiatranszfer helyett inkább tudásmegosztás.

 A technológiatranszfer formális csatornái

A technológiaintenzív termékek nemzetközi kereskedelme

• pl.: az űrhajózási ipar, a gyógyszeripar, az irodagépipar, a villamosgépipar

termékei, a számítástechnikai berendezések

• a high-tech termékek aránya a világkereskedelemben dinamikusan nőtt

főleg a dél-kelet ázsiai országokban

• a Hong Kongban, Szingapúrban, Tajvanon és D-Koreában előállított termé-

keket amerikai és japán vállalatok vásárolják meg, építik be rendszereikbe
 A technológiatranszfer formális csatornái

Nemzetközi licenc- és know-how kereskedelem

• termelési eljárások, technológiák átengedésére, nemzetközi áramlására

kerül sor

• a fejlett technológiákat bevezető multinacionális vállalatok beruházási

stratégiája határozza meg, hogy a technológiáramlás mely formái kerülnek
előtérbe

• a vállalatnak befektetés nélküli jövedelmet jelent, hiszen általában olyan

technológiát enged át, amely hazai környezetben már megfelelő profitot
termelt
 A technológiatranszfer formális csatornái

Nemzetközi működőtőke-áramlás

• a technológiaexportőr a külföldi közvetlen befektetés révén a termelési

ismereteket a korszerű technológiát hordozó gépekkel és berendezésekkel
együtt, azok révén exportálja

• maga a technológiaexportőr ellenőrzi és irányítja a technológia működését

• a technológiának a közvetlen külföldi befektetés révén való exportja jóval

nagyobb profitot eredményezhet, mint a licenc- vagy know-how-átadásért
kapo díj → ez a nk-i technológiatranszfer leginkább kiteljesedett formája
 A technológiatranszfer formális csatornái

Nemzetközi termelési együttműködés

• egy-egy termék (termékcsoport) kialakításához szükséges kutatás-fejlesz-

tésre, magára a termelésre és a marketing egészére kiterjedő együttműkö-
dés, amely létrejöhet vállalatok és nemzetgazdaságok között egyaránt

Nemzetközi technológiai programok

• vállalatok, nemzetgazdaságok, nemzetközi gazdasági szervezetek által meg-

hirdetett programok
• vagy egy gazdasági ágazat technológiai színvonalának emelését, vagy egy
jól körülhatárolható technikai-technológiai terv megvalósítását célozzák
 Negyedik ipari forradalom (Ipar 4.0)

• az információs technológia és az automatizálás egyre szorosabb összefonó-

dása

• a gyártási módszerek alapvető megváltozása: a teljes gyártási folyamatot

integrált módon és mégis rugalmasan számítógépek felügyelik

• elsősorban a feldolgozóiparban forradalmi jellegű a technológiai fejlődés

• M2M technológia: a gépek emberi közvetítés nélküli egymással való

kommunikációja, ami szükséges a komplexebb folyamatok irányításához
 Negyedik ipari forradalom (Ipar 4.0)

• a termelési rendszerek korábban elképzelhetetlen mennyiségű adatot

tárolnak a döntési folyamat támogatása céljából (big data)

Lehetővé válik

• a gyártás optimalizálása (anyag és energiamegtakarítás)

• a gyártóberendezések műszaki állapotának nyomon követése
• az üzleti modell innovációja

Az i4.0 technológiák hatása a feldolgozóipari munkatermelékenységre ma

még teljes egészében fel sem mérhető.
Az információ/tudás nemzetközi
áramlása a globalizáció korában
• a globalizációt az informatika és a távközlés forradalmi fejlődése tette
lehetővé

• ennek következtében az információ önálló, a technológiától és a munkaerő-

től függetlenül is adható-vehető, nemzetközi áramlásra képes termelési
tényezővé vált

• az információ/tudás határon átívelő áramlásának a legfőbb eszköze az

internet, előfeltétele a rendelkezésre álló adatok digitalizálása (= számító-
gépre konvertálása)
Internetpenetráció Internethasználók száma
a lakosság százalékában

• az internethasználók számát az ország lakosság-

száma és a gazdasági-technológiai fejlettség
együttesen határozza meg
 Az internetes kereskedelem jelentősége

• 2015-ben a világkereskedelem 12%-a bonyolódott már nemzetközi e-keres-

kedelemben

• elektronikus platformok: Alibaba, Amazon, eBay, Flipkart, Rakuten

• a világgazdaságban zajló összes szolgáltatáskereskedelem fele már

digitalizált

• a KKV-k a digitális platformokon túlléphetik belső piacaik korlátait

A digitalizáció sokak szerint a világgazdaság, a globalizáció új korszakát jelöli.
A természet mint termelési tényező
„nemzetközi áramlása”
• a természeti erőforrások (termőföld, bánya) nyilvánvalóan nem lépik át a
határokat

• a környezetszennyeződés nemzetközi áramlása azonban napjaink egyik

legsúlyosabb problémája → a természet mint termelési tényező nemzetközi
áramlása egy formájának tekintjük

• fenntartható fejlődés: a növekedés/fejlődés nem növeli a környezetszennye-

zést és nem jár a meg nem újuló természeti erőforrások irreális csökkenésé-
vel → csak a világgazdaság szereplőinek összefogásával képzelhető el
 A nemzetközi környezetvédelmi együttműködés
akadálya
• a fejlettek és fejlődők közötti érdekellentétek: a két országcsoport az urba-
nizáció és a motorizáció eltérő szintjein áll

• fejlődők: a közlekedési eszközök károsanyag-kibocsátása még folyamatosan

nő

• a gazdasági növekedés relatív energiaigényessége és a környezetszennyezés

relatív szintje is csak viszonylag magas fejlettség mellett kezd csökkenni

• szoros az összefüggés az életszínvonal és a környezettudatosság között

Köszönöm a figyelmet!