A nemzetközi működőtőke-áramlás

Feldolgozott tananyag:

Csáki György (2017): Nemzetközi gazdaságtan, Napvilág Kiadó

Budapest p.205-220., p.238-241., p.245-255.
 A nemzetközi tőkeáramlás jelentősége

Napjainkban az országok közötti tőkeáramlás a világgazdasági kapcsolatok

egyik legdinamikusabban fejlődő területét jelenti.

• külső finanszírozási források áramlása a tőkehiánnyal és a tőkefelesleggel

rendelkező országok számára is alapvető jelentőségű

• súlya a hagyományos áru- és szolgáltatás-forgalom súlyát is meghaladja

• a tőke áramolhat a maga fizikai valóságában, azaz termelő tőke formájában

vagy pénztőkeként
 A nemzetközi tőkeáramlás típusai

• hitelek és segélyek nemzetközi áramlása (kölcsöntőke): a kölcsönvevő

felelőssége a hitel és kamatainak visszafizetésére korlátozódik

• portfólió-beruházások (nk-i értékpapír befektetések): a pénzforrásokat

biztosító fél tulajdonosi részt vállal a pénzfelhasználó vállalkozásában vagy
a kölcsönviszonyt részvényvásárlás testesíti meg

• külföldi közvetlen tőkebefektetés (foreign direct investment, FDI)

egyéb elnevezései: közvetlen külföldi tőkebefektetés, működőtőke
 A nemzetközi tőkeáramlás típusai és indítékai

Nemzetközi hitelfolyósítás

• pl.: kormányok, nemzetközi szervezetek által a kevésbé fejlett országoknak

nyújtott kedvezményes hitelek, kereskedelmi bankok által külföldi ügyfe-
leknek nyújtott kölcsönök

lehetséges céljai:

• magasabb kamat megszerzése és/vagy

• a nehéz helyzetbe került partnerek megsegítése
• az adós feletti befolyás megszerzése
 A nemzetközi tőkeáramlás típusai és indítékai
Portfólió-beruházások (Foreign Portfolio Investment)

• külföldi kibocsátású pénzpiaci értékpapírok (vállalati kötvények és rész-

vények ill. állampapírok) vásárlása → tisztán pénzügyi befektetés

• a tőke működését mások irányítják és ellenőrzik (az ellenőrzést nem bizto-

sító, általában 10% alatti részvényhányad)

• legfontosabb indítékai: az elérhető nyereség, a hozam (pl.: osztalék vagy

árfolyamnyereség maximálása, a kockázat diverzifikálása)

• ha az egyes értékpapírok jövedelmezőségi kilátásai megváltoznak, a befek-

tetők kivonják tőkéjüket → rövidtávú hatás a pénzpiacokon
 A nemzetközi tőkeáramlás típusai és indítékai

Külföldi közvetlen tőkebefektetés (Foreign Direct Investment, FDI)

• olyan reálberuházás, amelynek során a „fizikai tőke” saját vállalkozásban

történő exportja valósul meg → a tőke külföldön történő befektetése

• a tőke működése feletti irányítás és ellenőrzés biztosított: a tőke tulajdo-

nosa(i) közvetlenül irányít(anak) – 10%-nál nagyobb részesedés

• legfontosabb indítékai: globális hozammaximalizálás és globális kockázat-

diverzifikáció (a termelés globális méretekben történő megszervezéséből
fakadnak)
A nemzetközi működőtőke-áramlás
 Az FDI meghatározása

A nemzetközi szakirodalomban a legelfogadottabb az UNCTAD, az IMF és az

OECD definíciója:

• egy adott országban székhellyel rendelkező vállalat (közvetlen befektető,

direct investor) tartós érdekeltséget hoz létre egy másik országban szék-
hellyel rendelkező vállalatban (közvetlen befektetési vállalat, direct invest-
ment enterprise)

• tartós érdekeltség = hosszú távú és a vállalatvezetést jelentős mértékben

befolyásoló kapcsolat (általában a 10%-ot elérő, illetve azt meghaladó
részvényhányad már lehetőséget nyújt a tőke működése feletti irányítás és
ellenőrzés jogának gyakorlására)
 A külföldi közvetlen tőkeberuházások
megvalósulási formái

• új vállalat alapítása külföldön (zöldmezős beruházás)

• már létező külföldi vállalat 10%-ot meghaladó tulajdonrészének

megvásárlása (egyesülés és felvásárlás, merger and acquisition M&A)

• a külföldi leányvállalat nyereségének újrabefektetése (reinvesztálása)

• az anyavállalat és a leányvállalatok közötti tranzakciók (hitel, alaptőke-

emelés)
A külföldi működőtőke-áramlást
magyarázó elméletek
• a külföldi működőtőke-befektetések okait és a vállalatok nemzetköziesedési
folyamatait magyarázó elméletek rendkívül szerteágazóak

• nem létezik egyetlen, a kérdéskört teljes mértékben és átfogóan magyarázó

elmélet

• minden kutatás amely magyarázni kívánja a tőkemozgás indítékait, több,

egymással versenyző elméletet felhasználva, azok szintézisével juthat
megfelelő eredményre
 A külföldi közvetlen befektetések motivációi

Tökéletes piacok feltételezése esetén

• a tőkebefektetések nemzetgazdaságonként eltérő hozamlehetőségei → az

eltérő megtérülési ráták elmélete (cél: a maximális megtérülés)

• a por óliódiverzifikálásra való törekvés → portfóliódiverzifikációs elmélet

(cél: a minimális kockázat)

• az optimális termelési széria elérésére, illetve megfelelő kiterjedtségű

felvevőpiac megszerzésére irányuló törekvés → kibocsátás és piacméret
elmélet
 A külföldi közvetlen befektetések motivációi

A tökéletlen piacok feltételezésén alapuló felfogások

• vállalatgazdasági magyarázatokat adnak a külföldi közvetlen befektetések

motivációira

• Hymer szervezeti elmélete

• Vernon termék-életciklus elmélete
• internalizációs elmélet
Az eklektikus vagy OLI-paradigma
John H. Dunning angol közgazdász, a nemzetközi
üzleti gazdaságtan egyik alapító és meghatározó
tudósa elméletét 1977-ben publikálta:

• a multinacionális vállalatok külföldi tőkebefekte-

téseinek (FDI) magyarázatára kidolgozott elmélet

• eklektikus elmélet Dunning a működőtőke-

befektetésekre vonatkozó korábbi elméletek
szintetizálására törekedett

• az elmélet ugyanakkor az 1980-as évektől születő

teóriák egyik fontos kiindulópontjának tekinthe-
tő
Amerikai vállalatok angliai leányvállalatait vizsgálta.

A vállalatok külföldi közvetlen tőkebefektetésre irányuló döntését számos

tényező befolyásolja az FDI jelenségét nem lehet csupán egyetlen ténye-
zővel magyarázni

Három csoportba gyűjtötte azokat a tényezőket, amelyek egy vállalatot kül-

földi működőtőke-befektetésre (azaz leányvállalat alapítására) ösztönöznek:

• tulajdonspecifikus előnyök (Ownership advantages)

• elhelyezkedési előnyök (Locational advantages)
• internalizációs előnyök (Internalization advantages)

Ezek az előnyök hatnak egymásra, egymást erősíthetik, de gyengíthetik is.

Vállalat és iparágfüggők.
 Tulajdonspecifikus előnyök

• a befektető vállalathoz kötődő egyedi és fenntartható kompetitív előnyök

(már a külföldi befektetés végrehajtása előtt a vállalat birtokában vannak)

• olyan anyagi és nem anyagi javak birtoklásából adódnak, amelyekkel más

cégek nem rendelkeznek, és amelyek a jövőben bevételeket generálnak

• pl.: humán erőforrás, tőke, szabadalmi védettséget élvező termékek, tech-

nológia, műszaki tudás, márka, szervezeti és marketing ismeretek

• minél nagyobb a befektető vállalat fogadóország vállalataihoz viszonyított

kompetitív előnye, annál valószínűbb, hogy külföldi termelésbe kezd
 Elhelyezkedési előnyök

• a befektetést fogadó országra jellemző sajátosságok, melyek miatt a vállalat-

nak érdemesebb a termelést külföldön megszervezni, mint az anyaországban
termelni és innen exportálni

• csak akkor állnak a vállalat rendelkezésére, ha a külföldi tőkebefektetést már

végrehajtotta

• pl.: olcsó termelési tényezők (alacsony bér vagy energiaköltségek), nyersanya-

gokkal, energiahordozókkal való ellátottság, kedvező kulturális, jogi, politikai
környezet, a piachoz való közvetlen hozzáférés (pl.: szolgáltatásoknál)

• magas szállítási költségek vagy magas importvámok esetén is előnyös lehet a

helyszínen folytatni a termelést az export útján történő ellátáshoz képest
 internalizáció: korábbi piaci kapcsolatok
egy szervezeten belüli koordináció alá
vonása
Internalizációs előnyök

Ha a vállalat rendelkezik tulajdonspecifikus előnyökkel és a fogadóország is

számos elhelyezkedési előnyt biztosít:

• a cég a külföldi leányvállalat létrehozásának költséges lépése helyett szer-

ződéses kapcsolatot (pl.: licencátadás) is létesíthet a független külföldi
partnerrel

• a működőtőke-beruházás ténylegesen megvalósulásához szükség van arra,

hogy az FDI-tevékenység más típusú előnyöket is biztosítson a vállalatnak

• ilyenek a termelés belső megszervezéséből, az egymással összefüggő, föld-

rajzilag szétszórt tevékenységek együttes irányításából származó előnyök
 Internalizációs előnyök
• lehetővé teszik a piacok és a hozzájuk kapcsolódó tranzakciós költségek
megkerülését

Internalizációra ösztönöz:

• ha a tulajdonspecifikus előny birtokában lévő vállalat egy újonnan kifejlesz-

tett terméket vagy eljárást nem szívesen enged át a másik cég kezébe
• a két fél közötti kapcsolat nem foglalható egy könnyen kikényszeríthető
szerződésbe
• az alapanyag-ellátás ellenőrzésének igénye
• a köztes vagy végtermékek megfelelő minőségének biztosítása
• a vállalaton belüli transzferárak alkalmazásából adódó stratégiai előnyök
 A külföldi közvetlen befektetések motivációi Dunning
eklektikus elméletében
Dunning a külföldi befektetések négy típusát különböztette meg:

• az erőforrások megszerzését célzó beruházások (resource seeker)

• a piac megszerzését célzó beruházások (market seeker investment)

• a hatékonyság növelésére irányuló beruházások (efficiency seeker)

• stratégiai előny illetve képesség megszerzését célzó beruházások

(strategic asset and capability seeker)
 Az erőforrások megszerzését célzó beruházások

• a nyersanyag- és energiaforrások, egyéb természeti erőforrások biztosítá-

sa → főleg a XIX. században meghatározó

• a külföldön rendelkezésre álló munkaerőforrások megszerzése → elsősor-

ban a nagy tömegű, de viszonylag kvalifikálatlan munkaerőt igénylő tevé-
kenységeknél (pl.: Délkelet-Ázsiába irányuló befektetések)

• a szellemi tőke alacsonyabb költségei is vonzók lehetnek a külföldi befek-

tetők számára → nem túlzo an nagy fejle ségi különbségű országok közö
érvényesülhet
 A piac megszerzését célzó beruházások

• céljuk az áruexport felváltása a külföldi termeléssel

• oka lehet pl. hogy a nagy távolságra való szállítás költséges

• új termelési kapacitások létesítése nagyon költségigényes, de a kiterjedt

piacra való behatolás haszna felülmúlhatja a magas költségeket is

• vállalatfelvásárlás vagy vállalati fúzió esetén a piac megnyerése természe-

tes végeredmény
 A hatékonyság növelésére irányuló beruházások

• a legnagyobb és leginkább diverzifikált transznacionális társaságok hajta-

nak végre ilyen beruházásokat

• korábban megvalósított erőforrás-kereső és/vagy piackereső beruházás

továbbfejlesztésére, nyereségesebbé tételére irányul

• a hatékonyság növelése bekövetkezhet a tényezőellátottságban mutatkozó

nemzetközi eltérések kihasználása révén, vagy

• a méretgazdaságosságból nyerhető előnyök kiaknázásának köszönhetően

 A hatékonyság növelésére irányuló beruházások

• megvalósításukhoz elsősorban átjárható határok és közel azonos fejlett-

ségű országok közötti tőkeáramlás szükséges

• ez a típusú működőtőke-befektetés a legjellemzőbb a regionális

integrációkon, pl. az EU-n belüli tőkeáramlásra
 Stratégiai előny illetve képesség megszerzését célzó
beruházások

• stratégiai célú beruházások, összeolvadások és felvásárlások

• lehetővé teszik a megszerzett vállalat sajátos értékeinek beolvasztását a

beruházó vállalat tevékenységébe

• a cél nem annyira a potenciális marketing- és költségelőnyök kiaknázása,

hanem a megszerzett cég vagyonelemeinek az elsajátítása
 Dunning elméletének értékelése
• az elmúlt évtizedekben az OLI-paradigma uralta a külföldi közvetlen befek-
tetésekkel kapcsolatos vélekedéseket

• Dunning elmélete a II. vh-t követő időszak nemzetközi tőkemozgásainak a

meghatározó tendenciáit tükrözi

• elsősorban makroökonómiai meghatározottságokból (bérszínvonal, terme-

lékenységi színvonal, valutaárfolyam) indul ki

• alapfeltevései: a működőtőke a fejlettebb országból áramlik a kevésbé fej-

lettbe, a külföldi közvetlen befektetések elsősorban zöldmezős beruházá-
sokként valósulnak meg
 Dunning elméletének az értékelése

A 80-90-es évek világgazdaságában azonban már egyik feltétel sem áll fenn:

• a működőtőke-befektetések kétharmadát a fejlett országok egymás között

valósították meg

• manapság a külföldi közvetlen befektetések vállalati telephely-választási

döntések → mozgatórugói mikroökonómiai, vállalati szinten ragadhatók
meg

• a közvetlen külföldi befektetések kétharmada vállalatfelvásárlás vagy

vállalati összeolvadás
A nemzetközi tőkeáramlás tendenciái
a globalizáció korában
 A nemzetközi tőkeáramlás tendenciái

A globalizáció kibontakozásával egyidejűleg, annak fontos hajtóerejeként a

nemzetközi tőkeáramlás a 90-es évek elejétől rendkívül dinamikusan nő:

• a legdinamikusabban a nemzetközi portfólióbefektetések bővültek

(szemben a hiteláramlással és a működőtőke-áramlással)

• visszaszorult a segélyek és a nemzetközi szervezetek által folyósított hitelek

súlya (inkább a magánforrásokból származó hitelek jellemzők)

• a működőtőke-áramlás meghatározó formája a vállalatfelvásárlás (mergers

and acquisitions, M&As) → kevésbé a zöldmezős beruházások
 A nemzetközi működőtőke-áramlás (FDI) tendenciái

• a legtöbb és a legnagyobb értékű nemzetközi vállalatfelvásárlás: energia-

ellátás, gyógyszeripar, távközlés, pénzügyi szolgáltatások

• a működőtőke-import gazdaságpolitikai megítélése is változott: a fejlődő

országok a technológiatranszfer és az exportbővítés eszközeként tekintenek
a TNC-kre

• a felvásárlások és fúziók két különösen jelentős hulláma: 1988-1990, illetve

1996-2000

• 2001, 2009, 2020: recessziós évek

Forrás: Csáki (2017), p.247.
 A nemzetközi működőtőke-áramlás (FDI) tendenciái

• egyre nagyobb a szolgáltató szektorba irányuló befektetések részaránya

(részben a szolgáltató ágazat nemzetközivé válása, részben a feldolgozóipari
tevékenységek szolgáltatás jellegűvé válása miatt)

• a kitermelőipar súlyának
növekedése is jellemző
 A koronavírus járvány hatása
a nemzetközi működőtőke-áramlásra
• a globális működőtőke-áramlás 35%-kal esett vissza 2020-ban a koronavírus
járvány hatására

• így összesen 1 ezer milliárd USD-t tett ki (2019-ben: 1,5 ezer milliárd USD)

• ez a legalacsonyabb érték 2005 óta, még a 2009. évnél is 20%-kal

alacsonyabb

• jelentősebb volt a visszaesés, mint a világ GDP-jét illetve a

világkereskedelem visszaesése
 1990 2000 2007 (a válság 2010 2019
előtti csúcs)
A beáramló FDI mennyisége (Mrd 205 1356 1891 1365 1540
USD) - FDI inflows
A beáramló FDI állománya 2196 7377 18634 19751 36470
(Mrd USD) – FDI inward stock
A külföldi leányvállalatok értékesítései 7136 11859 26394 23392 31288
(Mrd USD)
A külföldi leányvállalatok összvagyona 6202 22761 74504 82588 112111
(Mrd USD)
A külföldi leányvállalatok 28558 50088 65041 57590 82360
alkalmazottainak száma (ezer)
A beáramló FDI-állomány 90%-ának 23 31 37 40 40
hátterében álló országok száma
Forrás: World Investment Report 2020 – International Production Beyond the Pandemic
https://unctad.org/en/PublicationsLibrary/wir2020_en.pdf
FDI-áramlás a világban
 A nemzetközi működőtőke-áramlás (FDI)
földrajzi jellemzői
• a fejlett országok egymás közötti tőkeáramlása teszi ki a nemzetközi
működőtőke-áramlás legnagyobb részét (NEM A FEJLETTEK ÉS FEJLŐDŐK
KÖZÖTTI ÁRAMLÁS!!!)

• befektetési háromszög (investment triad): Észak Amerika, Nyugat-Európa és

Japán közti FDI-áramlás

• a legjelentősebb az EU-tagországok egymás közötti működőtőke-áramlása,

amelyet az EU-USA, illetve Japán-USA közötti működőtőke-áramlás követ
 A nemzetközi működőtőke-áramlás (FDI)
földrajzi jellemzői
• Közép-Kelet-Európa országai a 90-es években kerültek fel a nemzetközi FDI-
áramlás térképére: részesedésük 2000-2010 között kb. 5%

• a fejlődő országok (feltörekvő piacok=emerging markets) nemcsak egyre

jelentősebb fogadóországok, hanem maguk is egyre jelentősebb működő-
tőke-befektetéseket eszközölnek (az összes befektetés harmada 2020-ban)

• a tőkeáramlás országok szerinti koncentrációja hihetetlenül erős: a 10 leg-

nagyobb tőkefogadó országba áramlott az összes FDI kétharmada illetve a
100 legkevesebb tőkét befogadó ország az összes tőkeáramlás 1%-ából
részesült
 A legjelentősebb
fogadó országok
2017-ben és 2018-ban
(milliárd USD)

https://unctad.org/en/PublicationsLibrary/wir2019_en.pdf
 A legjelentősebb
befektető országok
2017-ben és 2018-ban
(milliárd USD)

https://unctad.org/en/PublicationsLibrary/wir2019_en.pdf
A külföldi közvetlen beruházások
potenciális előnyei és hátrányai
• A nemzetköziesedés offenzív, aktív kényszer.

Nemzetközi versenyképesség és hatékony exporttevékenység nem létezhet

méretgazdaságosság, az erőforrások globális optimalizálása, az áruk és szol-
gáltatások értékesítésének globális megszervezése nélkül.

• A nemzetköziesedés defenzív, passzív kényszer is.

A kereskedelem liberalizálása következtében a nemzetköziesedés a külső cé-

gek piaci behatolásával szembeni védekezés, amely a korábban megszerzett
piaci pozíciók megőrzését szolgálja.
Tőkeexportőr országok számára
 Előnyök

A külföldi befektetési motivációk, célok megvalósítása

• erőforráskereső beruházások: a XIX. században elsősorban a nyersanyag-

források megszerzése, manapság inkább a humán erőforrások megszerzése

• piacszerző beruházások: az anyavállalat és a leányvállalat(ok) között a

vertikális integráció révén méretgazdaságossági előnyök keletkeznek

• hatékonyságjavításra törekvő külföldi közvetlen befektetések révén az

egész nemzetgazdaság olcsóbb bérű munkaerőhöz, olcsóbb nyersanyagok-
hoz, kevésbé költséges infrastruktúrához jut
 Előnyök

• a működőtőke-beruházás a profitrepatriálás révén javítja a fizetési mérleg

egyenlegét

• kereskedelemteremtés
 Hátrányok

• szűkül a tőkeexportőr ország adóbázisa: a tőkeexportőr országban felhal-

mozódott pénzügyi források egy részét kiviszik az országból, a profit is kül-
földön keletkezik

• romolhat a hazai foglalkoztatási helyzet: a termelés kitelepítése elsősor-

ban a magas bérköltségű ágazatokban dolgozók számára kedvezőtlen

• a működőtőke-export versenytársakat is teremthet a hazai vállalatoknak

(a leányvállalatok az anyavállalat versenytársaivá is válhatnak)

• a saját nemzetgazdaság feletti uralom csökkenése: ha a fontosabb terme-

lési fázisokat telepítik külföldre, a hazai termelés kerülhet függő helyzetbe a
külfölditől
Tőkeimportőr országok számára
 Előnyök

A gazdaságfejlesztés finanszírozási forrásainak bővülése

Csökkenhet

• az erőforrások hiánya

• a devizaforrások hiánya (fizetésimérleg-hiány)

• a költségvetési hiány
 Előnyök

A foglalkoztatási lehetőségek bővülése

• több új munkahely keletkezik: nemcsak a leányvállalat révén, hanem a

beszállító és a vállalat termékeit továbbfeldolgozó vállalatoknál is

• modernizálódó foglalkoztatási szerkezet

• a külföldi vállalatok a hazai vállalatoknál magasabb béreket fizetnek → ez

nemzetgazdasági szinten keresletbővülést okoz
 Előnyök

• a fejlett technológiához, műszaki ismeretekhez, know-how-hoz és

licencekhez való hozzájutás

• a korszerű vállalatvezetési- és szervezési ismeretek, marketing-, számvi-

teli és informatikai módszerek elterjedése

• a hazai vállalatok számára a külpiaci kapcsolatok fejlesztése: a transzna-

cionális társaságok globális hálózatába történő belépés lehetősége

• a transznacionális vállalatokkal történő együttműködés a hazai vállalatok

számára a kockázatok csökkentését eredményezi
 Hátrányok
A működőtőke-importőr ország gazdasági autonómiája veszélybe kerülhet
ha a tőkeáramlás erősen aszimmetrikus szerkezetű:

• technológiai függés alakulhat ki

• a helyi erőforrások hasznosítása külső ellenőrzés alá kerül

• a tőkefogadó ország gazdaságpolitikája befolyásolhatóvá válik

• a leányvállalatok export- és importtevékenysége befolyásolhatja a tőkefo-

gadó ország külgazdasági kapcsolatainak szerkezetét
 Hátrányok

• a helyi fogyasztás nemkívánatos irányba terelődhet: a tőkefogadó ország

nemzetközi demonstrációs hatások alá kerülhet a piacbővítés miatt

• nyílt vagy rejtett profitrepatriálás: (DE!) a profitrepatriálás révén a külföldi

tulajdonosok olyan jövedelmek egy részét vonják ki az adott országból,
amelyek tevékenységük nélkül meg sem termelődtek volna

• egyoldalú, torzított külgazdasági orientációt eredményezhet, ha a külföldi

tulajdonú vállalatok tevékenysége zárványszerű, nem illeszkedik, nem
integrálódik a nemzetgazdaság egészébe
 Az előnyök és hátrányok érvényesülésének kérdései
tőkeimportőr országokban
Az exportágazatokban kulcskérdés a helyi beszállítói tartalom aránya (local
content ratio):

• a külföldi közvetlen befektetések a beszállítói háttér kiszélesítése révén

fejtik ki kedvező hatásukat a hazai termékbeszállítások mennyiségére és
minőségére is

• a működőtőke-import fokozhatja az adott nemzetgazdaság világgazdasági

alkalmazkodóképességét is a TNC-k nemzetközi hálózatába való integráló-
dás révén
Köszönöm a figyelmet!