Univeristatea de Medicină și Farmacie Tirgu-Mures/

Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem/

University of Medicine and Pharmacy Tirgu-Mures

ANYA ÉS ÚJSZÜLÖTT ÁPOLÁS

Jegyzet az Általános Asszisztensi Kar III. éves hallgatói részére

Dr. Simon Márta

2020
ii
 Tartalomjegyzék

Fiziológiás terhesség.Terhes nő ápolása.Terhesség élettana. Táplálkozás,

életmód, tápanyag és vitaminszükséglet terhességben..................................... 1
Fiziológiai változások a terhesség alatt .................................................................................. 3

Hormonális változások ....................................................................................................... 3

A cardiovascularis rendszer (szív- és érrendszer) változásai ............................................. 5

A légzőrendszer változásai ................................................................................................. 6

Az emésztőrendszer változásai ........................................................................................... 6

A veseműködés és vizeletelvezető rendszer változásai ...................................................... 7

A vér összetétele, haematológiai változások ...................................................................... 8

Sav-bázis, víz- és elektrolitháztartás .................................................................................. 8

Anyagcsere ......................................................................................................................... 9

Testtömeg ........................................................................................................................... 9

Endokrin szervek változásai ............................................................................................. 10

Idegrendszeri és pszichés változások ............................................................................... 10

Csontrendszer ................................................................................................................... 10

Kültakaró .......................................................................................................................... 10

Nemi szervek .................................................................................................................... 10

A terhes anya étrendje .......................................................................................................... 11

Terhes nő ápolása ................................................................................................................. 13

A terhesség során kötelező szűrővizsgálatok ................................................................... 13

Nem kötelező szűrővizsgálatok ........................................................................................ 15

Természetes úton és császármetszéssel történő szülés. .................................. 17

A fiziológiás vajúdás/szülés fázisai................................................................... 17

Definíciók: ............................................................................................................................ 18

WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása a normális szülésre vonatkozóan ............... 21

“A” kategória: bizonyíthatóan hasznos ............................................................................ 21

iii
 “B” kategória: nyilvánvalóan káros, vagy hatástalan, megszüntetendő ........................... 22

“C” kategória: kérdéses eljárások (elővigyázatosan használandó, amíg további kutatások

nem rendezik alkalmazhatóságuk kérdését ...................................................................... 22

“D” kategória: olyan eljárások, amelyeket gyakran helytelenül alkalmaznak ................. 23

Puerperium. Gyermekágyas nő ápolása a szülészeten és otthon .................. 24

Gyermekágy alatti problémák .......................................................................................... 24

Súlyos anyai egészségügyi problémák ............................................................................. 26

A gyermekágyas nő ápolása ............................................................................................. 27

Az újszülött. Általánosságok. Intrauterin növekedési görbék (Lubchenko),

Ballard fizikális és neurológiai skála. Terhességi kor megállapítása, az
újszülött csoportosítása gestaciós kor és születési súly alapján. ................... 29
MEGHATÁROZÁSOK: .................................................................................................. 29

Érett eutrophiás újszülött. Postnatalis adaptáció. Neonatalis fiziológiás

krízisek. Újszülött teljes fizikális vizsgálata.................................................... 33
Az érett, egészséges, eutrófiás újszülött ............................................................................... 33

Az extrauterin élethez való alkalmazkodás .......................................................................... 35

Bilirubinmetabolizmus jellegzetességei az intra- és extrauterin életben .......................... 38

Újszülöttkori kóros hyperbilirubinaemia okai:................................................................. 39

Az újszülött funkcionális jellegzetességei - fizikális vizsgálata .......................................... 41

Az újszülött fiziológiás jellegzetességei............................................................................... 44

A koraszülött. Koraszülöttek csoportosítása. Koraszülött adaptációs

jellegzetességei, klinikai sajtásosságai. ............................................................ 45

Intrauterin sorvadt újszülött. ........................................................................... 47

A gestatiós időhöz képest kissúlyú újszülött (intrauterin sorvadt újszülött, IUGR:
intrauterine growth restriction, SGA: small for gestational age, régi nevén dysmaturus) ... 47

Macrosom újszülött. .......................................................................................... 48

A gestatiós időhöz képest nagy súlyú újszülött (large for date/gestational age: LGA,
macrosom, nagy súlyú magzat) ............................................................................................ 48
iv
Diabéteszes anyák újszülöttjei.......................................................................... 49
A túlhordott (postmaturus) újszülött .................................................................................... 50

Újszülött szülőszobai ellátása. Újszülöttélesztés alapelvei. Otthoni ellátás. 51

Koraszülött ápolása. Speciális tennivalók a szülőszobán. Kiegyensúlyozott

koraszülött ápolása. ........................................................................................... 63
Késői komplikációk:......................................................................................................... 64

Újszülöttápolás az intenzív terápián. Újszülött monitorizálása ................... 66

Oxigénkezelés újszülöttkorban. Oxigénterápia monitorizálása.

Pulzoximéteres követés. Vérgázanalízis. ......................................................... 66

Újszülött parenterális táplálása. Perifériás infúziós vonal bekötése,

követése, ápolása, szisztémás gyógyszerek adagolása. ................................... 66
Oxigén adagolás és monitorizálás ........................................................................................ 74

Definíciók ......................................................................................................................... 74

Parenterális táplálás .......................................................................................................... 77

Természetes táplálás. Szoptató nő életmódja, táplálkozása, ápolása.

Anyatejes táplálás indikációi, ellenjavallatai. Szoptatási technikák ............ 79
Az anyatej termelődése: ....................................................................................................... 79

Az anyatej összetétele: ......................................................................................................... 80

Feladatok a szoptatás elősegítése érdekében (UNICEF, WHO ajánlásában): ..................... 82

Szoptatás ............................................................................................................................... 82

A szoptatás módja ................................................................................................................ 82

Szoptatási testhelyzetek:....................................................................................................... 83

Klasszikus szoptatási testhelyzet (bölcsőtartás): .............................................................. 83

Hónalj alatti tartás (tenyérben tartás): .............................................................................. 83

Fekvő testhelyzet: ............................................................................................................. 83

Mellre helyezés: ................................................................................................................... 84

Igény szerinti szoptatás: ....................................................................................................... 84

v
 Honnan tudhatjuk, hogy elegendő-e az anyatej? .................................................................. 85

Mik a jelei, ha nincs elég anyatej: ........................................................................................ 85

Biztos jelei: ....................................................................................................................... 85

Valószínű jelek: ................................................................................................................ 85

Gyakori “hibák”, amik a tej elapadásához vezetnek: ....................................................... 86

Teendők, ha nincs elég tej: ............................................................................................... 86

A lefejt anyatej tárolása ........................................................................................................ 86

Anyatejes táplálás előnyei a csecsemőre nézve: .................................................................. 87

Anyatejes táplálás előnyei az anyára nézve: ........................................................................ 87

Szoptatással járó incidensek ................................................................................................. 87

Szopást nehezítő vagy akadályozó anatómiai sajátosságok ................................................. 88

Szoptatás ellenjavallatai: .................................................................................................. 89

Nem jelent ellenjavallatot:................................................................................................ 90

A szoptatós anya életmódja, táplálkozása ............................................................................ 90

Régi és új az újszülöttápolásban. Gyakori hibák. .......................................... 92

Fájdalom kezelése újszülöttkorban ................................................................. 92

Biokémiai válaszreakciók: ............................................................................................... 98

Élettani válaszreakciók: .................................................................................................... 98

Viselkedésbeli válaszreakciók:......................................................................................... 98

Szűrővizsgálatok újszülöttkorban. Veleszületett hypothyreosis, PKU,

rendellenességek felismerése. ........................................................................... 98

Nagyothallás, koraszülött retinopathiájának szűrése. ................................... 98

WHO kritériumai populációs szintű szűrővizsgálatokra: ..................................................... 98

Hypothyreosis és PKU szűrése........................................................................................... 100

Phenylketonuria (PKU) .................................................................................................. 100

Congenitális hypothyreosis ............................................................................................ 102

Csípődysplázia/ficam szűrése............................................................................................. 103

vi
 Megelőzés/kezelés .......................................................................................................... 104

Hallásszűrés ........................................................................................................................ 105

Koraszülött retinopathiájának szűrése (ROP) .................................................................... 106

Újszülöttkorban alkalmazott, az asszisztens feladatköréhez tartozó

procedurák ....................................................................................................... 108
Perifériás vénapunkció ....................................................................................................... 108

Vizeletminta vétele laboratóriumi vizsgálat céljából ......................................................... 111

Székletminta levétele laboratóriumi vizsgálat céljából ...................................................... 112

Garatváladék levétele laboratóriumi vizsgálat céljából ...................................................... 114

Gyomorváladék levétele laboratóriumi vizsgálat céljából ................................................. 114

Lélegeztetett újszülött légútjainak periódikus leszívása .................................................... 115

Ajánlott irodalom ............................................................................................................... 116

vii
viii
 Fiziológiás terhesség.Terhes nő ápolása.Terhesség élettana. Táplálkozás,
életmód, tápanyag és vitaminszükséglet terhességben

A terhesség (várandósság, áldott állapot, állapotosság, másállapot) (latinul graviditas,

románul sarcină, graviditate) az a fiziológiás állapot, amely során egy vagy több utód fejlődik
ki azanyaméhben (uterus). Emberben a terhesség ideje 266 nap, vagy az utolsó menstruáció
első napjától számítva 280 nap (10 holdhónap). A női ciklus a menstruáció első napjával
kezdődik. Megtermékenyítés hiányában vérzés kíséretében leválik a méh nyálkahártyája, e
helyett elkezdődik egy új képződése. Ezt követően az ösztrogén szint emelkedésének
eredményeképpen a petefészekben megkezdődik a peteérés. Az ovuláció, vagyis az érett
petesejt kilökődése a petefészekből, 28 napos ciklus esetén, a menstruáció első napjától
számított 14. Napon következik be. A megtermékenyítésre az ovulációt követő 24 óra áll
rendelkezésre, amennyiben nem termékenyül meg a petesejt, egy idő után felszívódik. A
megtermékenyített petesejt, a zigóta, már a beágyazódás előtt fejlődésnek indul. A zigóta a
petevezetékben található folyadékban úszva a méh felé vándorol, miközben kb. 2 óránként
osztódik. A megtermékenyített petesejt (zygota)első osztódására a méhkürtben kerül sor, az
anya szervezetében ekkor már megindulnak azok a hormonális változások, amelyek révén a
korai terhességet ki lehet mutatni.

A megtermékenyítés után a 6. napona pete és a méhnyálkahártya felkészül a

beágyazódásra, amely a 12. napon fejeződik be, ritka esetben viszont a méhen kívül tapad
meg. Ez a méhen kívüli terhesség, ami az anya és magzat életét veszélyeztető, esetenként
sokáig tünetmentes állapot. Ennek kizárására is szolgál a terhesek rendszeres megfigyelése és
vizsgálata - a terhesgondozás. Ezt a periódust csíraszakasznak vagy preembrionalis
szakasznak nevezzük. A beágyazódást követi az embrionális (első 8 hét), majd a magzati vagy
foetalis (9-40 hét) periódus, amely alatt, fiziológiás körülmények között, a teljesen életképes
egyed kifejlődik és felkészül a megszületésre. A WHO meghatározása szerint a normális
szülés a terhesség 37 és 42 hete között következik be, a 37. Hét előtt koraszülésről, a 42. Hét
után túlhordásról beszélünk. A terhesség legvulnerábilis szakasza a 3-8 hét között van, az
ilyenkor bekövetkezett károsodások vagy vetéléshez, vagy fejlődési rendellenességekhez
vezetnek.

A terhesség gyanújelei objektív vagy szubjektív tüneteken alapszanak: menstruáció

kimaradása, reggeli hányás, hányinger, szagok iránti érzékenység, aluszékonyság,
fáradékonyság, ingerlékenység, mellek duzzadása, fokozott érzékenysége, gyakori
1
vizelési inger, ételek megkívánása, hangulati változások, felfokozott érzelmi állapot,
kismértékű hasfájás vagy vérzés az embrió beágyazódásakor, nem jelentkeznek
egyöntetűen minden várandós anyánál, még az amenorrhea (menstruáció elmaradása) sem
kötelező, azonban jelentkezésük egy termékeny életkorban levő, szexuálisan aktív nő esetében
javallja a szakorvosi vizsgálatot. Valószínű jelek: magzatmozgások – 16-20 héttől,
méhnyak megpuhulása, mellbimbó és vulva tájék pigment fokozódása. Aterhesség
megállapítására a legbiztosabb módszer a nőgyógyászati vizsgálat.A teherbeesés
időpontjának meghatározása nemcsak a szülés várható időpontjának kiszámolása miatt fontos,
hanem a terhesgondozás során végrehajtandó vizsgálatokat is ehhez időzítik. Az első
ultrahangos vizsgálat során általában a nőgyógyász megerősíti a menstruációs ciklus alapján
kiszámított teherbeesés időpontját, és amennyiben a kettő között jelentős eltéréseket tapasztal,
további vizsgálatokra lehet szükség. Az ultrahangos vizsgálat általában a
megtermékenyülés utáni 23-25.-ik napon tudja először igazolni a terhességet a petezsák
jelenlétének kimutatásával. Az első ultrahangos szűrést általában a terhesség 12. hetében
végzik, ekkor a legnyilvánvalóbb fejlődési rendellenességeket ki lehet már szűrni.

A terhességet három, egyenlő hosszúságú szakaszra: trimeszterre osztjuk fel: az első

trimeszter során a legnagyobb az esélye a terhesség megszakadásának (az embrió természetes
halála által), ugyanez a periódus a legveszélyesebb a veleszületett fejlődési rendellenességek
szempontjából is, a második trimeszterben az organogenesis befejeződött, magzat fejlődése
és életfunkciói már könnyen figyelemmel tarthatók, míg a harmadik trimeszter kezdetétől
számítva a magzat már általában életképesnek számít megfelelő ellátás mellet. Az első
trimeszterben jelentkező fertőzések károsíthatják, vagy elpusztíthatják a magzatot, míg a
harmadik trimeszterben fellépőek koraszüléshez vezethetnek, kompromittálva az életben
maradást.

A teherbeesés időpontjának meghatározása nemcsak a szülés várható időpontjának

kiszámolása miatt fontos, hanem a terhesgondozás során végrehajtandó vizsgálatokat is ehhez
időzítik. Az első ultrahangos vizsgálat során általában a nőgyógyász megerősíti a
menstruációs ciklus alapján kiszámított teherbeesés időpontját, és amennyiben a kettő között
jelentős eltéréseket tapasztal, további vizsgálatokra lehet szükség. Az ultrahangos vizsgálat
általában a megtermékenyülés utáni 23-25.-ik napon tudja először igazolni a terhességet a
petezsák jelenlétének kimutatásával. Az első ultrahangos szűrést általában a terhesség 12.
Hetében végzik, ekkor a legnyilvánvalóbb fejlődési rendellenességeketki lehet már szűrni.

2
 A terhesség korának ismerete birtokában fel lehet mérni a magzat életkilátásait. A
terhesség előrehaladtával egyre nő a koraszülött magzatok túlélési esélye ám az egyre
korszerűbb orvosi beavatkozások ellenére is a koraszülés jelenti az egyik legnagyobb
kockázatot a magzat életére valamint későbbi egészségére nézve: a kis súlyú újszülöttek
csoportjában történik a neonatális halálesetek 80%-a és a neonatális megbetegedések 70%-a
és az életben maradottak között is gyakrabban alakulnak ki maradandó betegségek.

Fiziológiai változások a terhesség alatt

A magzat fejlődésének és életbenmaradásának optimális feltételeit biztosítják a terhes nő

szervezetében végbement változások. Ezek többnyire a hormonhatásnak, valamint a magzat és
anya szervezete közötti kölcsönhatásnak az eredményeképpen alakulnak ki, szubjektív
megnyilvánulásuk és megélésük egyénenként változó.

Hormonális változások

A terhesség soránaz ú.n. Terhességi hormonokgondoskodnak arról, hogy az anya szervezete a

magzat fejlődéséhez megfelelő környezetet biztosítson, illetve idejében felkészüljön a szülésre
és a szoptatásra. A megtermékenyülés, a terhesség fejlődése, a szülés és a szoptatás is függ a
neuroendokrin rendszer jól összehangolt működésétől.

Beékelődés (implantáció)

A megtermékenyülést követően a zigóta a méh felé vándorol a petevezetékben, miközben a

HCG (human chorionic gonadotropin)hormon kiválasztásával jelzi az anya szervezetének a
megtermékenyülést. Az eleinte a corona radiata, majd később a sárgatest (corpus luteus) által
termelt progeszteron akadályozza meg, hogy az anya immunrendszere kilökje a zigótát. A
sárgatest emellett relaxint termel, amely a méh összehúzódásait gátolja. A terhesség 12.
Hetétől kezdve a sárgatest szerepét átveszi méhlepény (placenta) hormontermelése.

A méhlepény hormontermelése

A placenta, illetve a trophoblast elsőként a HCG hormont termeli, amelynek szintje kb. A
terhesség 10. Hetén éri el a maximumot és ezt követően stagnál. Fő funkciója a sárgatest
működésének fenntartása, a progeszteron és a relaxin termelésének serkentése, az anya
pajzsmirigyműködésének serkentése és a magzatban a belső és külső nemi szervek
differenciálódásának elősegítése. Mivel már 10-12 nappal az utolsó peteérés után kimutatható
a vérből a HCG hormont használják a terhesség kimutatásához is.
3
A humán placentális lactogen (HPL) hormon a trophoblast sejtek legfontosabb hormonja, a
fogantatás utáni második héttől kezdve szintje folyamatosan emelkedik a vérben a terhesség
34. Hetéig. A hormon szabályozza a magzatglükóz és aminosav ellátását. A hormon hatására
csökken az anyaszervezetének inzulin-érzékenysége, emelkedik a vérvércukor-szintje,
fokozódik a lipolízis, illetve a vérben megnő az aminosavak koncentrációja. Amint a neve is
mutatja, laktogén hatása is van, hatására az emlő mirigysejtjeinek száma megnő.

A lepényi corticotrop releasing hormon (CRH) szintje a terhesség utolsó hónapjában

emelkedik ugrásszerűen. Feltehetően a magzati szervezet stressztűrését, illetve a szülésre való
felkészülést szabályozza. A CRH által serkentett prostanoid hormon termelése és nagy
mennyiségű felszabadulása az oxitocinnal együtt felelős a szülés megindulásáért.

A placenta szintjén továbbá activin és inhibin hormon termelődik. Előbbi serkenti, utóbbi
gátolja a follikuluszstimuláló hormon (FSH) előállítását. Az inhibin a terhesség során az
ovuláció gátlásáért felelős. Az activinnel együtt a trophoblast sejtek működését irányítja. Az
activin szabályozza a HCG hormon termelését, valamint az az embrió differenciálódását.

A terhesség során a lepény termelprogeszteront és ösztrogént is, bár a lepény csak az

ösztrogén-szintézis kezdeti és végső lépéseit tudja elvégezni. A terhesség alatti
ösztrogéntermelés a méhlepény és magzati mellékvese kéreg együttműködésének eredménye.
A progeszteron 90%-ban anyai és 10%-ban magzati eredetű koleszterolból termelődik a
lepényben.

A decidua hormontermelése

A decidua (vagy hullóhártya) a méhnyálkahártya része, amely a méh falát borítja a terhesség
alatt és a szüléskor leválik a placentával együtt. A decidua elsősorban a prolaktin, relaxin,
HPL,prostanoid hormonok, szomatosztatin hatású peptidek, trombocita aktiváló faktor (PAF)
és béta endorfinok kiválasztásáért felelős.

Laktáció

A laktációra való felkészülés már a terhesség alatt elkezdődik, a progeszteron és ösztrogén

felelős a szoptatás előkészítéséért: az ösztrogén a mirigyjáratok („ductus”), a progeszteron az
alveolusok számának növekedését váltja ki. A terhesség során az emlőmirigyek fejlődését az
ösztradiol, a progeszteron, a prolaktin, illetve a pajzsmirigyhormonok és az inzulin együttesen
szabályozza. A harmadik trimeszter során az emlőmirigyek szintjén már kimutatható a

4
kolosztrum (előtej), a szülés utáni napokban pedig a prolaktin hatására beindul az ú.n. Érett
tejtermelése.

A cardiovascularis rendszer (szív- és érrendszer) változásai

A terhesség fokozott terhelést ró a keringési szervekre. Az alkalmazkodás részeként változik a

működésük és szerkezetük.

 Szív: úgy az izomzat vastagsága, mint üregeinek nagysága növekszik. Súlya kb. 8-10%-
kal nő (kb. 30g), ami arányos az egész testre vonatkozó átlagos súlygyarapodással.
 Szív helyzete kimozdul eredeti helyzetéből (fel, balra és kissé előret), a rekesz irányába, a
kiáramlási pálya változása miatt ez hozzájárul a terheseknél organikus szívbetegség nélkül
20-80%-ban észlelt systolés zörej kialakulásához.
 Terhesség alatt a szervezet úgyszólván valamennyi ere (artériák, vénák, kapillárisok)
bizonyos mértékben kitágul.A legnagyobb a tágulat azon szerveket ellátó artériákban
észlelhető, amelyek a terhesség okozta változásokban legnagyobb mértékben vesznek
részt, így pl.: az a.uterina, a. Ovarica szintjén 2-3x a tágulat. A kapillárisok:
megszaporodnak, kitágulnak, faluk áteresztőbbé válik, szakadékonyabbak. Emiatt
terhesség alatt gyakrabban fordul elő bőr alatti bevérzés. Avénák: kitágulnak (főleg a nemi
szervek, vulva, has, emlők bőre, alsó végtag vénái). Ennek oka izomzatuk ellazulása,
falukban a rugalmas rostok számának csökkenésére vezethető vissza. Az alsó végtag és a
medence vénáinak kiürülését az egyre nagyobbodó méh mechanikailag akadályozza.
Előfordulhat az alsó végtagok, vagy akár a vulva varicositása.

A keringési paraméterek is jelentősen megváltoznak.

 Perctérfogat: (a szív által 1 perc alatt átpumpált vérmennyiség, gyakorlatilag a szív

munkája) 30-40%-ban növekszik. Az emelkedés a 6. Héttől kb. A 28. Hétig tart, ezután
fokozatosan csökken, ám a szülés alatt ismét emelkedik (akár a nem terhes érték
kétszeresére). A perctérfogat növekedése a pulzustérfogat (egy összehúzódás alatt
átpumpált vér mennyisége) és a pulzusszám növekedéséből adódik.
 Pulzusszám: az első trimesztert követően 15-20/min növekedést mutathat. Felső határa
nyugalomban elérheti a 100/min értéket.
 Vérnyomás: jellegzetesen a fiziológiás terhességre az alacsony vérnyomás jellemző. A
terhesség első felében 5-10 Hgmm-rel csökken, később normalizálódik, esetleg kissé
emelkedik. Kóros: 135/85 Hgmm felett, vagy ha a systolés érték 30 Hgmm-rel, a diastolés

5
 15 Hgmm-rel növekszik. Ebben az esetben a terhes fokozott figyelmet igényel orvosi
szempontból.

A légzőrendszer változásai

A terhes méh növekedése miatt a rekeszállás magasabbra kerül. A keringési rendszer nagyobb
teljesítményét a légzési rendszer is követi. Ennek eredményeképpen a légzés főleg mélyül, és
csak kissé szaporább.

 Légzési volumen: (egy légvételkor ki és beáramló levegőmennyiség nyugodt légzés

során) fokozatosan, a terhesség végére összesen 35-50%-kal növekszik A növekedés a be-
és kilégzési tartalék rovására történik. A tüdőben maradó, nem cserélődő (reziduális)
levegő mennyisége is csökken.
 Légzésszám:a terhesség vége felé csak enyhén emelkedik.
 Percvolumen: (az egy perc alatt kicserélődő levegőmennyiség nyugodt légzés során) kb.
40%-kal nő. Mivel a tüdőben maradó levegőmennyiség is csökken, az alveoláris légzés
növekedése így összesen 65%, ennyivel több levegő vesz részt a tényleges gázcserében a
nem terhes állapothoz képest.
 Fiziológiás hiperventilláció:mivel a tüdő léghólyagocskáiban 65%-kal több levegő fordul
meg a nem terhes állapothoz képest, az itteni CO2koncentráció csökken, a leadható
CO2mennyisége pedig nő.
 A légzés mechanizmusa:a magas rekeszállás miatt a légzésben főleg a bordaközti izmok
működnek, ún. „pihegő” légzés jön létre. A méh fokozott növekedésével járó eseteiben,
(pl. Ikerterhesség, polyhydramnion) bizonyos fokú nyugalmi dyspnoe is kialakulhat.

Az emésztőrendszer változásai

A gastrointestinalis rendszer motilitása progeszteronhatás következtében csökken.

 Szájüreg-orrüreg: fokozott nyálelválasztás, alacsonyabb ph, Caries, ínyvérzés, rhinitis

gravidarum.
 Gyomor: az uterus balra és felfelé nyomja, a cardia tónusa csökken, a sósavtermelés
mértéke változó, Ennek eredményeképpen agyomorsav regurgitál a nyelőcsőbe
(„gyomorégés”), könnyebben jön létre hányás.A gyomor motilitása is csökken, a táplálék
lassabban űrül ki: ezért a terhest mindig telt gyomrúnak kell tekinteni!Intubációs
narkózisnál nagy a gyomortartalom aspirációjának veszélye.

6
 Bélrendszer motilitása csökken, a táplálék tranzitideje nő, belőle több folyadék szívódik
fel, száraz, kemény széklet jön létre. Emiatt alakul ki az obstipáció, ami fokozza az
aranyeres csomók megjelenését.
 Epehólyag tónusa csökken, epekőképződésgyakorisága nagyobb.
 Máj: intrahepaticus cholestasis lehetősége nagyobb.

A veseműködés és vizeletelvezető rendszer változásai

A keringési és légzőrendszerhez hasonlóan a vesékre is nagyobb munkavégzés hárul

terhességben. A húgyvezetékek hasonlóan viselkednek, mint a vénák és a belek: kitágulnak
ill. Perisztaltikájuk csökken.

Veseműködés:

 A vese vérátáramlása 40%-kal fokozódik.

 A glomerulus filtrációs ráta (GFR, „szűrlet”): 50%-kal fokozódik.
 Clearance: értéke növekszik
 Tubularis resorptio: nagysága növekszik
 Vizelethígító képesség (folyadék eltávolítása): változatlan, míg a koncentráló képesség
(folyadék visszatartás) kissé csökken.
 A kiválasztott vizelet mennyisége: változatlan

Mivel a GFR jelentősen növekszik, a vérplazmában keringő anyagcsere bomlástermékek

koncentrációja jelentősen csökkenhet. Bár a visszaszívódás is fokozódik a tubulusokban, néha
ez nem tud lépést tartani a szűrlet mennyiségének fokozódásával (GFR), így kevés glükóz és
aminosavak megjelenhetnek a vizeletben, ami nem tekintendő kórosnak, ha a diabetes, vagy
a toxaemia egyébként kizárható. Terhesség alatt 300 mg/nap-nál kisebb értékű proteinuriamég
elfogadható.

Vesemedence (pyelon): enyhén kitágul

Uréterek:

 Tónusa: csökken
 Perisztaltika: csökken
 A jobb oldali uréter tágulata kifejezettebb a jobbra dőlő uterus komprimáló hatásamiatt.

7
Érthető okoból a terheseknél gyakoribb a vizeletpangás lehetősége a vesemedencékben, ezért
azakut pyelonephritis gyakorisága is nagyobb, és főleg a jobb vese az érintett.

Húgyhólyag:

 I. Trimeszterben:a megnagyobbodott uterus, valamint hormonhatásra,

 Terminusközelben: az elölfekvő rész (koponya) komprimálja, gyakori vizelési ingert
okozva.

A vér összetétele, haematológiai változások

Fiziológiás hypervolaemia alakul ki. A plazmatérfogat 20-30%-kal, az alakos elemek száma

10-15%-kal emelkedik. Emiatt fiziológiás haemodilúció jön létre. A keringő vérmennyiség
kb. 1 literrel megnövekszik.

 Hemoglobin:11-12 g% –ig csökkenhet (normálisan kb 14 g%).

 Hematokrit: csökken (35-37%-ra).
 Serum- összfehérje: csökken, de összetételük is változik, leginkább az albumin róvására,
emiatt a süllyedés emelkedik.
 Alvadási faktorok szintje növekszik, de növekszik a fibrinolitikus aktivitás így a
véralvadás változatlan.
 Kreatinin, karbamid nitrogen csökken
 Lipid, koleszterinszint emelkedik.
 Serum bilirubin, vércukor, Na, K, Cl ionok, thrombocitaszám: nem változik.
 Fehérvérsejtszám 15000 / µl értékig nőhet.

Sav-bázis, víz- és elektrolitháztartás

A szervezet víztartalma növekszik (+3-tól akár 20 literig is lehet), mely egyrészt az

érpályában (plazmatérfogat növekedés) másrészt az intersticiális térben halmozódik fel
(oedema). Ennek oka egyrészt a plazmafehérjék mennyiségi csökkenésében, a vénás nyomás
emelkedésében, a perifériás értágulat miatti keringés lassulásában rejlik, másrászt a fokozott
kapilláris permeabilitás miatt az interstitialis tér folyadéktartalma nő. Az oedemára való
hajlam főként a harmadik trimeszterre jellemző, néha annyira fokozott, hogy a nagyfokú
vízvisszatartás nemcsak az alsó végtagokat érinti (itt gyakoribb a megnagyobbodott méh által
a vénás keringésre gyakorolt nyomás miatt), hanem a felső végtagokra, sőt az arcra is
ráterjedhet.

8
A fokozott légzés miatt több CO2távozik ami önmagában lúgos ph-t okozna de ezt a vese
fokozott bikarbonát ürítésével ellensúlyozza, így metabolikusan kompenzált respiratorikus
alkalózis áll fenn, a ph pedig nem változik.

Anyagcsere

 Anyagcsere: fokozott terhesség alatt

 Szénhidrát anyagcsere:a terhességi hormonok diabetogén hatása miatt acukortolerancia
terhességben csökken, esetenként ú.n. Gesztációs diabetes alakul ki, amely diétára, vagy
akár kezelésre is szorulhat
 Zsíranyagcsere:a serum koleszterin és lipidszintek jelentősen nőnek (50 ill. 200%)

 •Plazmafehérjék:csak a terhességre jellemző plazmafehérjék is megjelennek,

hormonkötő fehérjék szintje megemelkedik.

 Ásványi anyagok: a szervezetben hiány léphet fel az alábbiakból:kalcium, magnézium,

vas, réz.

Testtömeg

Várandósság alatt normális körülmények között fokozatosan gyarapszik a testtömeg.

Terhesség előtti normál testtömeg esetében megfelelő táplálkozás mellett a 4. hónaptól
kezdődően hetente kb. 300-¬500 g gyarapodás következik be. A várandósság előre haladtával
ez a gyarapodás egyre nagyobb mértékű, de ideálisan nem haladja meg a heti 500 g-ot. A
súlygyarapodás ideálisan a terhesség folyamán összesen 10-12 kg-ot ér el. Ebből a magzat 3,4
kg, az anyaméh 0,9 kg, a méhlepény 0,7 kg, a magzatburok, a magzatvíz 0,8 kg, az anya
vérmennyiségének növekedése 1,2 kg, a folyadék visszatartás 1,4 kg, a zsírlerakódás 3 kg és
az emlők mirigy-állományának növekedése 0,45 kg. A várandós anya nagy mértékű
alultápláltsága esetén a testsúly gyarapodás elmaradása mellett gyakrabban fordul elő
koraszülés és alacsony születési súly. Később ezeknél a gyermekeknél a szervek fejlődési,
felépítési és működési zavara miatt az alacsony születési súlynak szerepe lehet egyes
anyagcsere¬betegségek, idült légúti megbetegedések, illetve véralvadási zavarok
előidézésében. Elhízott anyák esetén nagyobb a veszélye a szülészeti komplikációk, a
vesegyulladás, a magas vérnyomás és thrombózis kialakulására, az újszülött pedig naygobb
súllyal születik és realtív hyperinzilinizmusa következtében az első napokban
hypoglycaemiára hajlamos, nagyobb életkorban ezeknek a gyermekeknek a soraiból kerülnek
ki nagyobb eséllyel a túlsúlyos gyermekek-felnőttek.
9
Endokrin szervek változásai

Fokozott működés jellemző, a hormontermelés fokozódik, de a hormonok kötött formában

keringenek, plazmakoncentrációjuk nem változik. (hypophysis trophormonjai, pajzsmirigy,
mellékpajzsmirigy, mellékvese hormonjai)

Idegrendszeri és pszichés változások

Jelentős egyéni eltérések tapasztalhatók, de általánosságban jellemző a hangulati ingadozás,

érzékenység, ingerlékenység,vegetatív idegrendszer megváltozott működése: fokozott
fáradékonyság, aluszékonyság, gyakori hányinger, hányás, főleg reggeli órákban, az első
trimeszterben, majd a szülés közeledtével a szüléstől való félelem, a magzat féltése, esetleg
depresszió. Ezek a hangulatváltozások néha átcsapnak eufórikus hangulatba. A
hangulatingadozást nem befolyásolja a terhes nő iskolázottsága, néha pszichológiai kezelésre
van szükség az egyensúly fenntartására.

Csontrendszer

A csontok kalciumtartalma csökken, az izületek(különösen a medence izületei) fellazulnak, a

testtartásmegváltozik, ágyéki lordosis fokozódik.

A terhesség második felében átmenetileg acromegaloid tünetek is kialakulhatnak, főleg az

arcon. (ld. Endokrin mirigyek fokozott működése: növekedési hormon)

Kültakaró

Terhesség alatt általában átmenetileg a pigmentáció fokozódik (emlőbimbó, bimbóudvar,

szeméremtest, alhasi tájék). Az arcon megjelenhet egy jellegzetes mintázat a Chloasma
gravidarum. A haj és szőrzet megerősödik, a köröm gyorsabban nő, az izzadás fokozódik.

Terhességi csíkok (striae gravidarum) jelenhetnek meg a feszülésnek kitett bőrfelszíneken.

Oka részben mechanikai, részben hormonhatás. Színe lilásvörös, a harmadik trimeszterre
jellemzőek, terhesség után elhalványodik, gyöngyházfényűvé válik, nem tűnik el teljesen.

Nemi szervek

A terhes uterus súlya 50g-ról 1000g-ra nő. Az izomrostok hipertrofia és hiperplázia révén
szaporodnak meg. Felpuhul, kontraktilitása növekszik. A hüvely szövetei megduzzadnak,
fellazulnak, mérete növekszik, a tágult vénák lividen áttűnhetnek, hüvelyváladék bővebbé
válik.Az emlő mirigyállománya proliferál. Növekszik, hiperpigmentálódik a bimbó és udvara.

10
A bimbóudvaron apró göbös kiemelkedések láthatók: Montgomery mirigyek, melyek
csökevényes tejmirigyek. Kolostrum (előtej)préselhető ki a terhesség utolsó harmadában.

A terhes anya étrendje

Energiaigény:kb.15%-kal növekszik, ez nagyjából 300 kcal többlet energiának felel meg, ha
terhesség alattdolgozik, ha fizikai aktivitása csökken elég a + 200 kcal is.

Fehérjeszükséglet:

Kb. 15-65%-al növekszik, ennek 80%-a a II., III. trimeszterben épül be, a magzat optimális
fejlődésére, növekedésére fordítódik.

Vitaminok:

A, B, C, E-vitamin, jód, cink szükséglet 25-30%-al Kalcium, foszfor, magnézium 50%-al,

Folsav igény megduplázódik, D-viatmin igény is jelentősen emelkedik. Az első trimeszterben
nem ajánlott vitamintablettákat szedni, különösen az A vitamin túladagolásának lehet
teratogen hatása, mint pl. Ajak és szájpad hasadék. Folsavhiány viszont anencephalia
kialakulásához, vagyvelőcső-záródás elmaradásához vezethet.

Vas:

I.trimeszterben a menstruáció elmaradásával igénye nem nő, a magzati igény a II. defőlega III.
trimeszterre nő meg.A magzat Fe tartalékait a III trimeszterben alakítja ki. Emiatt a
koraszülöttek gyakrabban szorulnak vaspótlásra az első hónapokban jelentkező vashiányos
anaemia megelőzésére-kezelésésre. A rutinszerű vas-pótlás vitatható a haemodilúció miatt, a
terhességi anaemia nem feltétlenül jelent valóban vashiányt.

Esszenciális zsírsavak:

Fontosak. Az I. trimeszterben normál anyai zsírdiszpozíció átalakulása, uterus növekedés,

tejmirigyek kialakulása van jelen, míg a II. és III. trimeszterbena magzat optimális fejlődése,
növekedése kerül előtérbe.

Tévhit, hogy a terhes nő “kettő helyett kell egyen”. Változatos étrend, tej és tejtermékek,
nyers zöldség, főzelék, gyümölcs, teljes őrlésű gabonafélék fogyasztása ajánlott naponta
többször is.Fogamzást megelőzőtesttömeg befolyásolja az utódok súlyát (macrosomia
gyakoribb az elhízott/kövér anyáknál)

11
Magzatra káros szokások, gyógyszerek:

Dohányzás(nikotin, cianid és CO vegyületek): a placenta ereire vasoconstrictor

hatású,O2transzport gátlása miatti magzati hypoxia (ezt a CO állandósítja Hb-hoz kötődve)
jöhet létre, krónikus dohányosok magzata kisebb súllyal születik.

Alkohol: az anyaiszervezetbenelőzetesacetaldehid -dehidrogenázenzimkárosodás

miatt a szervezet nem képes lebontani az alkoholt, emiatt a magzatban mentalis retardáció,
szomatikus fejlődési visszamaradás és az arc dysmorphiája figyelhetőmeg.

Drogok: fejlődési rendellenességek valamint az újszülött elvonási tünetekkel születik

Gyógyszerek adagolása: mérlegelni kell a várt hatás és az esetleges teratogenitás, fejlődési

rendellenességek lehetőségét, emiatt a terhes önkezelése nem ajánlott, csak az
orvossalmegbeszélvekell megtörténjen. Mindemellet a hormon szubsztituciónak a leállítása,
pl. Hypothyreosisban nem indokolt.

Bizonyos táplálkozási szokások károsak lehetnek a magzatra, így a vegetarianimzus megfelelő

vitamin ásványi anyagok és fehérjepótlás hiányában a magzatban Fe hiányhoz vagy B12, Fe,
Ca, D-vitamin hiányhoz vezethetnek

EPH (oedema, proteinuria, hypertonia) gestosis (avagy terhességi toxaemia):

Anya általános megbetegedése, kizárólagosan a terhességhez kötött, a terhesség 2. felében

alakul ki. Etiológiája nem teljesen ismert, az anyai szervezet alkalmazkodó képességének
zavara. Előidézője lehet anyai és magzati halálozásnak. Hátterében táplálkozási okok (éhezés
vagy zsiradékban, sóban túlzottan gazdag, egyoldalú táplálkozás)vagy stressz állhat,
cukorbeteg anyáknál gyakrabban fordul elő. Leggyakrabban konkrét etiológia nem mutatható
ki, szülés után a tünetek általában megszűnnek, a magas vérnyomás azonban egyes esetekben
visszamaradhat.

Alaptünetei:

1. Ödéma: fokozott víz- és Na-visszatartás miatt

2. Proteinuria (3-5 g/l) és/vagyoliguria: fokozott érpermeabilitás miatt
3. Hipertónia (magas vérnyomás): 160/100 Hgmm felett
4. Görcsroham, kóma: súlyos, elhanyagolt esetekben

Terápia: etiológia ismeretében lehetőleg oki kezelés, terhesgondozás, diéta és szükség szerint
gyógyszerek (antihipertenzív, szedatív, diuretikus szerek)

12
Diéta célja: a toxaemia megelőzése, tünetek kordában tartása érdekében megfelelő étrend
kialakítása.

Energia: tápláltsági állapotnak és a terhességnek megfelelő, de nem E-szegény!

Fehérje:0,8 g/ttkg/nap + az ürített mennyiség
Zsír:1 g/ttkg/nap
Szénhidrát:5-6 g/ttkg/nap

Konyhasószegény:3-5g nacl/nap kézi sózásra, az ételek só nélkül készülnek

Folyadék:az ürített mennyiség + 500 ml/nap (kb. Napi 1-1500 ml)

Kímélő fűszerezésű, magnéziumgazdag,vitamingazdag

Terhes nő ápolása

Habár nem betegségről, hanem egy fiziológiás állapotról van szó, a terhes nő és a fejlődő
magzat, valamint későbbi újszülött optimális körülmények közötti fejlődése érdekében ma
már elengedhetetlen a terheskövetés. A terhes nő gondozása multidiszciplináris feladat, amely
hazánkban a családorvos és a szülész-nőgyógyász feladata.

A terhesség során kötelező szűrővizsgálatok

A terhesség gyanújeleinek megjelenésekor a várandós kismama legelőször a családorvosnál

kell jelentkezzen, aki a szülészorvos irányítja a terhesség igazolása, korának megállapítása
érdekében.

Az első nőgyógyászati szakrendelésen a szülészorvos tájékozódik akórelőzményekről. Ennek

során kérdéseket tesz fel a terhes korábbi betegségeiről, az esetleges gyógyszerszedésről, a
családban előforduló betegségekről, káros szenvedélyekről, a korábbi szülészet-nőgyógyászati
betegségekről, terhességekről, szülésekről. Rákérdez a havi vérzés rendszerességére, az utolsó
vérzés időpontjára, a vérzés időtartamára is. Ezek alapján kiszámítja a terhesség aktuális
korát, valamint a szülés várható időpontját.

Az általános vizsgálat a családorvosi rendelőben magába foglalja a terhes nő magaságának,

súlyának, vérnyomásának mérését, mint kiinduló értékeket. Külső pelvimetria segítségével
megállapítják a medence anatómiai adottságait, amelyek alapján fény derülhet az esetleges
szűk medencére, ami ellenjavallja a szülést, főleg, ha magzat és medence között diszproporció
van. A továbbiakban a családorvos előírja a szükséges laborvizsgálatokat, vagyis
hemoleukogramm, vizelet vizsgálat, Ca, Fe, vércsop, Rh, RPR, vércukotszint mérés, TORCH
13
szűrés. Havonta megismétlik a: testsúly, has körfogat, méhfundus magasság, vérnyomás
értékek mérését, a III trimeszterben: megismétlik a labort, ehhez jönnek még a bakteriális
leoltások, urocultura.

A méhfundus magasságának vizsgálatával jó közelítéssel meg tudjuk állapítani a terhesség

korát, figyelembe véve, hogy egyéni eltérések (alkati sajátosságok, magzat mérete, magzatvíz
mennyisége, stb) befolyásolhatják ezt a parameter:

20. hét: k/2: a fundus a köldök alatt 2 harántujjal

24. hét: k/m: a fundus a köldök magasságában
28 hét: 2/k: a fundus a köldök felett 2 harántujjal
32. hét: 4/k: a fundus a köldök felett 4 harántujjal
36. hét: xy/4: a fundus a processus xyphoideus.
(kardnyúlvány) alatt 4 harántujjal
38. hét: xy/2: a fundus a proc. xyph. alatt 2
harántujjal
40. hét: xy/4: a fundus a proc. xyph. alatt 4
harántujjal

A nőgyógászati követésben 4 ultrahang vizsgálat javasolt (nem káros a magzatra). Az első 12

hétben a terhesség kora az embrió morfológiai megjelenése alapján pobtosan megállapítható,
ezután a magzat biometriai adatai ±2 hetes eltéréssel tudják gyanezt megállapítani.

12. Heti ultrahang: Célja, hogy megállapítsa a terhességet, a terhesség korát, a magzatok
számát, és a durva rendellenességeket kiszűrje. Ez a vizsgálat hüvelyen keresztül történik

18. Heti ultrahang. Ez már egy hasi ultrahang keretében történik. Megállapítható a magzat
fekvése, koponyacsont, gerinc, szívüreg. Nem mellékesen még mindig a korai
rendellenességet szűrik ki.

28. Heti ultrahang során a magzat megfelelő fejlődését vizsgálják, a növekedési zavarokat
szűrik ki ezzel a vizsgálattal

38. Heti ultrahang. A magzat méhen belüli helyzetét, nagyságát, a méhlepény állapotát, a
magzatvíz mennyiségét, és a köldökzsinór helyzetét nézik.

14
40. Hét betöltése után, ha a szülés nem következett be, a terhest hetente megvizsgálják, mérik
a magzat percenkénti szívhangjait a terhes nyugalmi állapotában, figyelve azok
variabilitására, annak érdekében, hogy a terminus meghaladó terhességben idejében
felfedezhető legyen az a momentum, amikor a magzat már nem megfelelő körülményk között
tartózkodik az anyaméhben.

Nem kötelező szűrővizsgálatok

Vannak olyan szűrővizsgálatok, amelyeket a terhesek egyéni döntése alapján vehetnek

igénybe, önköltségi alapon. Ezek a kötelező vizsgálatokhoz képest többletinformációt
nyújtanak a magzat egészségi állapotáról.

4D ultrahangvizsgálat

Előnye nemcsak annyi a “hagyományos” kétdimenziós ultrahangvizsgálathoz képest, hogy a

leendő szülők számára sokkal látványosabb, a magzatot valós időben, térben lehet látni,
detapasztalt szakember számára ez a viszonylag új eljárás nagy segítség azon elváltozások
felismerésében, amelyek a magzat testfelszínén jelentkeznek (pl. A nyitott gerinc, vagy a
nyúlajak) vagy amik a koponyán belül fedezhetők fel. A vizsgálatnak tehát adott esetben
diagnosztikai értéke is van.

Kromoszómavizsgálat/amniocentézis

A 35 év felett vállalttrehesség eseténajánlott a magzati kromoszómavizsgálat elvégzése, mivel

statisztikailag bionyított tény, hogy a terhes nő korának előrehaladtával emelkedik a
kromoszóma rendellenességek lehetőségi aránya. Ez egy statisztikai kiértékelés, ami em zárja
ki a 35 évesnél fiatalabbterhesnéllétrejövő de novo mutációt, emiatt ebben a korcsoportban is
végezhető kromoszómavizsgálat, főleg, ha például a családban előfordult valamilyen
kromoszomális rendellenesség vagy az előzetes vizsgálatok alapján gyanú merül fel a magzat
betegségével kapcsolatban.

A szűrésnek több fázisa van, attól függően, hogy a várandós anya mikor jelentkezik
vizsgálatra, illetve hogy mire van igénye. Az úgynevezett kombinált teszt a terhesség első
trimeszterében végezhető. A vérből két úgynevezett markert határoznak meg, illetve
ugyanabban az időpontban ultrahangos szűrés is történik, ennek során megmérik a magzati
tarkóredő vastagságát és az orrcsont jelenlétét is vizsgálják (Down-kóros magzatoknál
ugyanis a tarkóredő vastagabb és az orrcsont később jelenik meg, mint egészséges magzat
esetében). Az eredmények ismeretében meghatározzák a Down-kór és más kromoszóma
15
számbeli rendellenességének valószínűségét, a vizsgálat nem betegség specifikus. Az
úgynevezett integrált teszt esetén az első és a második trimeszterben is történik egy-egy
laborvizsgálat. Az ultrahangos szűrés a kötelező terhesgondozás keretein belül történik. A
laboreredmények alapján számszerűsítik a rendellenességek előfordulásának kockázatát.
(pozitív az eredmény akkor, ha az előfordulás valószínűsége nagyobb, mint 1:150). Pozitív
eredmény esetében a kromoszómarendellenességek kizárása érdekében ajánlott az
amniocentézis elvégzése.A kromoszómavizsgálat azonban invazív jellegű szűrővizsgálat ami
magában hordozza avetéléskockázatát. Manapság már mód van arra, hogy néhány vérvétellel
és megfelelő ultrahangos szűréssel megbecsüljék a Down-kór és a velőcső-záródási
rendellenességek előfordulásának valószínűségét. Így, ha az eredmény negatív, a
kromoszómavizsgálat elvégzésére nincsen feltétlenül szükség.

16
 Természetes úton és császármetszéssel történő szülés.
A fiziológiás vajúdás/szülés fázisai.

A szülés az a terhességet befejező élettani folyamat, amely során a szülőcsatorna kialakulása

után a magzat világra jön. A szülés beindulását jelző tünetek: nyákdugó eltávozása a
hüvelyből, megrepedt magzatburokból elfolyó magzatvíz és/vagy a ritmikus fájdalmas
méhösszehúzódások. Méhösszehúzódások indirekt jele lehet deréktáji fájdalom, vagy alhasi,
menstruáció során észlelt fájdalomhoz hasonló fájdalom, ha ez ritmikusan ismétlődik. A
szülés három szakaszát különböztetjük meg:

1.tágulási szak: a méhszáj kinyílik, a méhnyak kitágul, kialakul a szülőcsatorna.; 8-10 óra
2.kitolási szak: a magzat lassan, fokozatosan kijut a szülőcsatornából; 10-20 perc
3.lepényi szak: a méhlepény megszületése.
4.korai gyermekágy: első2-4 óra szülés után

Leggyakrabban a magzat fejjel előre születik (fejtetőtartás), ez a legelőnyösebb fekvés,

mert a magzatnak arányaiban a feje a legnagyobb, amiután a fej megszületett, a test többi
része könnyedén kicsúszik a szülőcsatornából. Farfekvéses szülés során a magzat lábával
vagy farával előre születik meg. Hüvelyi szülés lehetséges de mind az szülőnő, mind a szülést
vezető részéről “hozzáértést” igényel, a karok vagy fej elakadásának veszélye miatt. Ilyenkor
speciális fogási manőverekkel segítik magszületni az úkszülöttet, ezek megelőzésére sok
helyen elektív császármetszést végeznek. Harántfekvés esetén a méhszájat elzáró, rosszul
tapadó méhlepény általában császármetszést tesz szükségessé, ritkán, a magza ú.n. Kézi
befordítása után a szülés hüvelyi úton is levezethető, de a magzati károsodás veszélye sokkal
nagyobb.

A szülés lefolyásának időtartalma változó, először szülő nők szülése általában hosszabb,
ritkán akár 18-24 óráig is elhúzódhat.

A szülés utáni kb. 4-6 hetes időszak a gyermekágy vagy puerperium, ebben az időszakban a
terhesség és a szülés okozta elváltozások visszafejlődnek, a női nemi szervek visszaállnak a
terhesség előtti állapotukra.

17
Definíciók:

Irányított szülés: szülészorvos által kiváltott v. Ellenőrzött szülés, amelynél az orvos a

lélektani ráhatáson kívül orvosságokat használ, és esetleg műszeresen beavatkozik (szülészeti
fogó, manőverek). Manapság a kórházi szülések elég nagy hányadát teszik ki.

Természetes szülés: minden fizikai és pszichikai beavatkozás nélkül bekövetkező szülés.

Fájdalom nélküli szülés: olyan lélektani felkészítés és különleges gyógytornán alapuló

eljárás, amely a terhes nők szüléstől való félelmét megszünteti, és a szülés fájdalmait
csillapítja. Fájdalom nélküli vajúdás-szülés gyógyszeres segítséggel is elérhető, nagyon sok
szülészeten alkalmazzák a szülőnő kérésére a vezetéses fájdalomcsillapítást. Ilyenkor a
magzat és vajúdó nő követése sokkal szigorúbb követelményeknek kell megfeleljen, a
magzati hypoxia elkerülése végett.

Császármetszés során a magzatot műtéti úton emelik ki az anyából. Ennek lehetnek anyai,
magyati vagy vegyes indikációi, ritkán az anya kérésére történhet, ez azonban jól informált
szülőnő esetén elenyésző.

Lótusz szülés amikor a köldökzsinórt nem vágják el szülés után, így a baba a méhlepénnyel
kapcsolatban marad a zsinór természetes elszáradásáig.

Szaksegítség nélküli szülés gyermek világrahozása orvos vagy bába jelenléte nélkül.

Utóbbi két típusát a szülésnek az orvostársadalom nem tartja helyesnek, a nagymértékű

fertőzés és magzat károsodás rizikója miatt, de akár anya élete is veszélyben foroghat.

Hazánkban a szülések legnagyobb része kórházi körülmények között zajlik. A felvételt

követően a szülész-nőgyógyász megvizsgálja a kismamát, majd kikérdezi a kórelőzményről,
tájékozódik a terhesség során elvégzett vizsgálatok eredményeiről. Ezt követően többnyire
rutinszerűen elvégzik az előkészítést,amely a gáttájéki szőrzet leborotválásából, majd
beöntésből áll.A tágulási szakban a szülőnőt periódikusan megvizsgálják, követik a magzati
szívhangok alakulását kontrakció alatt és után, követik a tágulás menetét. Amagzati
szívhangok követése történhet cardiotokográffal (előnyben részesítendő), vagy
phonendoszkóppal (tölcsér alakú erre a célra kialakított hallgató – tapasztalat kell hozzá, nagy
a tévedési lehetőség). A szülés elhúzódása, a szülőfájások gyengesége esetén is szükséges az
orvosi beavatkozás. Ha a szülés spontán nem indul meg (túlhordás esetén), vagy ha a tágulás
nem megfelelő, ú.n. Fájásgyengeség van jelen, oxytocint (az agyalapi mirigy hátsó
lebenyének hormonját) adnak infúzióban, amely a méh simaizomzatát erőteljes

18
összehúzódásra serkenti. Az alternatív szülészet oxitocin helyett homeopátiás szereket is
alkalmaz fájásgyengeség esetén.

A kitolási szak általában 10-20 percig tart. Megrövidíthető gyengéd, hasra gyakorolt
nyomással (kéznek a méhfenékre gyakorolt egyenes hatásával), episiotomiával (gátmetszés), a
szülő nő testhelyzetének változtatásával (álló, guggoló vagy térdelő testhelyzetbe, azaz
függőlegesbe) vagy egy szülészeti fogó, vidextraktor behelyezésével. Ezutóbbiak alkalmazása
helyi protokolok és a szülész gyakorlottságától függ, indokoltan akkor kell alkalmazni, ha az
elölfekvő rész elakad, nem tud spontán megszületni. A szülési pozíciót még mindig sok
kórházban a szülész választja meg, ami egyre többszakvélemény szerint nem a leghelyesebb.
A magzat elölfekvő része lehet a fej: ez a fejfekvés (a leggyakoribb). Fejvégű fekvés esetében,
ha a fej flexióban (behajlítva) van, koponyatartásról beszélünk: ez a fekvés a legjobb és a
leggyakoribb. Ha a fej azonban deflexióban (elhajlásban) foglal helyet, arctartásról,
homloktartásról beszélünk: ez ritkább és kevésbé kedvező mivel ebben a helyzetben a fej
kerülete sokkal nagyobb, téraránytalanság jöhet létre, másrészt a magzat izomtónusa is
renyhébb és a magzatikárosodás veszélye nagy. A magzat medencevégű fekvése esetén
fartartásról szólunk: ez elsősorban először szülőknél figyelhető meg, és gyakran a méh formai
rendellenességével függ össze, Lehetséges, hogy a terhesség végén a magzat haránt v. Ferde
fekvésben helyezkedik el. A spontán szülés ebben az esetben nem lehetséges. Ilyenkor belső
beavatkozás (fordítás) válik szükségessé vagy császármetszés. A nehéz szülés esetenként a
méhösszehúzódások, tehát a méhizomzat rendellenességeire vezethető vissza. Az esetek
többségében gyógyszeres beavatkozással (oxytocin) a normális és hatásos
méhösszehúzódások helyreállíthatók. A nehéz szülés a magzat útjába álló akadályok
rendellenességeivel is összefügghet: a méhnyak és a gát fokozott ellenállása gátmetszéssel
(episiotomiával) vagy fogó behelyezésével leküzdhető. A medence formájával és méreteivel
összefüggő csontos szülőúti ellenállás (szűk medence, asszimetria) esetén szintén
császármetszés javallt. Túl nagy magzat esetén ugyancsak császármetszéssel kell befejezni a
szülést. Néha a császármetszést sürgősségben végzik, az összepréselt köldökzsinór, nyakra
tekeredett szoros köldökzsinór, előesett (prolabáló) köldökzsinór által keletkezett magzati
keringési elégtelenség fellépése miatt, máskor az alacsonyan tapadó, vagy más okból leváló
placenta miatti fokozott vérzés kialakulásakor. A magzati szívhangok megfelelő követésével a
legtöbb veszélyes helyzet kiszűrhető, az újszülött megmenthető az idejében elvégzett
császármetszéssel.Bár a műtéti technika fejlődése következtében már kevesebb komplikáció
lép fel, mint korábban, a császármetszés azonban mégiscsak hasi műtét, a felépülés jóval több
időt vesz igénybe, mint hüvelyi szülés esetén. Másrészt az analgéziában használt gyógyszerek
19
negatívan hathatnak az újszülött légzőközpontjára, légzési nehzségeket okozva, a
szülőcsatornaán való áthaladás hiánya ugyancsak nehezítheti a tüdőfolyadék felszívódását,
ami szintén légzési nehézésget okoz.

A szülés levezetése bárhol is történjen az, szakavatott személy feladata, általában a bába
(szülésznő) vagy szülész-nőgyógyász személyében. A szülőnő körüli helyet lehetőleg tiszta,
de méginkább steril fehérneművel izoláljuk, kórházban a szülőszékre, sőt a lábakra is steril
zsákot húznak, a szülést vezető személy steril köpenybe, streil kesztyűvel asszisztál. Időnként
a magzati szívhangokat követni kell, mintegy megfigyelni a magzat alkalmazkodását
kontrakció és realxáció közben. Normálisnak tekinthető a magzati szívhangok csökenése
méhösszehúzódások alatt, a annak megszűnése után pár másodperc alatt visszatérnek eredeti
ritmusukra. Kitartó 100/perc alatt magzati szívfrekvencia magzati disztressz, esetleg asphyxia
előjele, nemritkán ilyen esetekben a szülést császármetszéssel fejezik be.

A szülés alatti analgézia (fájdalomérzés hiánya) jelenleg két eljáráson alapul: a

gyógyszeres módszer elsősorban a peridurális érzéstelenítésre épül (vezetéses érzéstelenítés):
ez megőrzi a szülő nő öntudatát; jó együttműködést, tehát lélektani felkészítést igényel; a
szülészeti pszichoprofilaxis (felkészítés a fájdalommentes szülésre) a terhes nők pszichikai és
fizikai oktatására alapoz. Az alapelv szerint a nők terhességükkel szembeni passzív
magatartását tudatos és aktívan résztvevő magatartássá kell alakítani. Ennek a
neuromuszkuláris oktatás fontos része: a szülésben elsődleges szerepet játszó izomcsoportokat
(hasizom, rekeszizom, gát) hozzá kell szoktatni az akaratlagos ellazuláshoz.

A harmadik szak a lepényi szak; ekkor válik le a méhlepény és kiürül. Hozzávetőlegesen 300
ml-es vérveszteség kíséri. Néha a vérveszteség nagyobb is lehet: a lepényi szakban fellépő
vérzés améh nem megfelelő összehúzódása miatt (atónia) súlyos szövődmény lehet. Ha a
méhlepény a magzat megszületése után maximum egy órával sem ürül ki, mesterséges
leválasztást kell alkalmazni. Ez kórházi körülmények között érzéstelenítés alatt kell történjen,
az asepsis és antisepsis törvényeinek szigorú betartásával!A szülést követően az orvos ellátja a
keletkezett sérüléseket és a gátmetszést. Ezután két órás megfigyelési időszak (a szülés utáni
komplikációk leggyakrabbak), következik a szülőszobán, a vérzések monitorizálása kötelező,
lehetőleg meg kell akadályozni az izmok ellazulását, emiatt arra ösztönzik a frissen szült
anyát, hogy ne aludjon el. Ebben nagymértékben segít, ha az orvosi személyzet hozzájárul
ahhoz, hogy az újszülött és anya kapcsolata megtörténjen, ne válasszák el őket egymástól,
ennek előnyei megmutatkoznak mind szülészeti, mind neonatológiai szempontból (újszülött

20
hőmérséklet stabilizálása, anya szaprofita flórájával való kolonizálása, első szoptatás, lelki
tényezők, stb.).

A gyermekágy (puerperium)(post partum - szülés utáni időszak) a szülést követő 6 hétig

tart. Jellemzője, hogy a nemi szervek fokozatosan visszatérnek a terhesség előtti állapotukba
és megkezdődik az anya-gyermek páros közös élete, aminek kulcsfontosságú eseménye a
szoptatás. A menstruáció visszatérése kb. A hatodik hétre tehető, de szoptatás ideje alatt a
magasszintű prolactin hormonnak köszönhetően elmaradhat.

WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása a normális szülésre

vonatkozóan

A WHO 1999-ben gyakorlati kézikönyvet adott ki a normális szülés alatti ellátásról,

megvizsgálta a legáltalánosabban alkalmazott szülészeti beavatkozások mellett illetve ellen
felmerülő bizonyítékokat, és ezek alapján ajánlást fogalmazott meg. Az ajánlást négy
kategóriában fogalmazta meg: (kivonat)

“A” kategória: bizonyíthatóan hasznos

 Szülési terv készítése a várandósság alatt, és ismertetése azokkal, akik a szülésen rész
vesznek/vehetnek.
 A várandósság kockázatának felmérése a gondozás során minden (orvossal, védőnővel
való) találkozáskor.
 A nő fizikai és érzelmi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése a vajúdás és a
szülés alatt.
 Ital felajánlása a vajúdó és a szülő nőnek.
 A szülés helyszínének megválasztása a nő megalapozott döntése által.
 A lehető legkevesebb beavatkozás által a nő biztonságérzetének és önbizalmának
megtartása.
 A nő magánszférájának tiszteletben tartása a szülés helyszínén.
 A szülő nő empatikus támogatása a szülés alatt.
 Tiszteletben tartani az anya döntését arra vonatkozóan, hogy ki legyen jelen a
szülésnél.
 A nő ellátása információval az ő igénye szerint.
 Non invazív (nem behatoló), gyógyszermentes fájdalomcsilapítási módszerek a
vajúdás alatt (masszázs, relaxáció)

21
  Magzati szívhang ellenőrzése időnként.
 Szabadon választott testhelyzet, szabad mozgás egészen a gyermek megszületéséig.
 A szülő nőt arra biztatni, hogy ne fekvő pozícióban vajúdjon ill. Szüljön.
 Oxitocin használata a lepényi szakban olyan nőknél, akiknél vérveszteség kockázata
áll fenn.
 A köldökzsinór steril körülmények közötti elvágása.
 A baba megvédése a kihűléstől.
 Korai közvetlen bőrkontaktus az anya és a baba között, a szoptatás megkezdésének
támogatása a szüléstől számított egy órán belül, a WHO irányelveinek megfelelően.
 A magzatburok és a lepényszövet rutinszerű vizsgálata a lepény megszületése után.

“B” kategória: nyilvánvalóan káros, vagy hatástalan, megszüntetendő

 Rutinszerű beöntés.
 Fanszőrzet rutinszerű borotválása.
 Intravénás infúzió rutinszerű alkalmazása a vajúdás és a szülés alatt.
 Intravénás kanül rutinszerű behelyezése megelőzésként.
 Háton fekvő helyzet rutinszerű alkalmazása a vajúdás alatt.
 Végbélen keresztüli vizsgálat.
 Röntgenes medencemérés.
 Oxitocin adagolása (a baba megszületése előtt) olyan módszerrel, melynek során a
hatások nem ellenőrizhetőek.
 Kőmetsző pozíció alkalmazása a szülés alatt, kengyellel vagy anélkül.
 Hosszan kitartott, irányított nyomás a kitolási szakban.
 Hüvelyfalak masszírozása és nyújtása a kitolási szakban.
 Szájon át adagolt ergometrin használata a lepény megszületése előtt a vérzés
megelőzése érdekében.
 Injekcióban adagolt ergometrin rutinszerű használata a lepény megszületése előtt.
 A méhüreg rutinszerű kimosása szülés után.
 A méhüreg rutinszerű, kézzel való ellenőrzése (betapintás) a szülés után.

“C” kategória: kérdéses eljárások (elővigyázatosan használandó, amíg további

kutatások nem rendezik alkalmazhatóságuk kérdését

22
  Gyógyszermentes fájdalomcsillapítás, mint például gyógynövények, vízben vajúdás,
bőr elektromos stimulálása.
 Rutinszerű burokrepesztés a tágulási szak korai fázisában.
 A nő hasára gyakorolt nyomás a kitolás alatt.
 Rutinszerű gátvédelem, illetve a magzat fejének vezetésére irányuló műfogások a
születés pillanatában.
 Oxitocin rutinszerű adagolása, a köldökzsinór kontrollált húzása.
 A köldökzsinór korai elszorítása.
 A mellbimbók ingerlése a lepényi szak során a méhösszehúzódások erősítése céljából.

“D” kategória: olyan eljárások, amelyeket gyakran helytelenül alkalmaznak

 A vajúdó korlátozása abban, hogy egyen vagy igyon a vajúdás és a szülés során.
 Gyógyszeres fájdalomcsillapítás.
 Fájdalomcsillapítás epidurális érzéstelenítéssel.
 A magzat műszeres monitorozása.
 Maszk és steril köpeny viselése a szülés kísérése során.
 Ismételt vagy gyakori hüvelyi vizsgálat, különösen akkor, ha ezt többen végzik.
 A vajúdás és a szülés gyorsítása oxitocinnal.
 A nő más szobába való átszállítása a kitolási szak kezdetén.
 Húgyhólyag-katéterezés.
 A méhszáj teljes vagy közel teljes eltűnését követően arra biztatni az asszonyt, hogy
nyomjon akkor, amikor ő maga még nem érez nyomási ingert.
 Meghatározott időtartamú kitolási szakhoz való merev ragaszkodás (például egy óra),
akkor is, ha az anya és a magzat állapota jó és a szülés halad.
 Műtétes szülésbefejezés (fogóműtét, vákuumextrakció, császármetszés)
 Gyakori vagy rutinszerű gátmetszés.
 A méhüreg kézzel való ellenőrzése a szülés után.

23
 Puerperium. Gyermekágyas nő ápolása a szülészeten és otthon

A puerperium vagy gyermekágy, közvetlenül a szülés után, a placenta kilökődésével kezdődő

periódus, amely a szülés után kb. 6 hétig tart. Ez alatt az idő alatt az anya szervezete
fokozatosan visszaáll a nemterhes állapotra, valamint alkalmazkodik az új feladatához, az
anyasághoz. Ennek a periódusnak a fiziológiai változásai magukban foglalják:

 A keringési rendszer terhesség előtti státusa az első 2 hét alatt áll, ennyi időre van
szükség a fokozott folyadékvisszatartás megszűnésére, megszünnek az oedemák, a
testsúly nagymértékben csökken
 A hüvelyfal kezdetben oedemás, hamarosan visszanyeri eredeti rugalmasságát, bár
első 1-2 héten még sérülékeny. A perinális oedema pár nap alatt gyógyul.
 A placenta leválása után a méh mérete megfelel a 20.Hét terhes méhének méretével,
ezután napont kb. 1-1 ujjnyit fejlődik vissza, úgy, hogy a 12. Napra már a symphysis
szintjére involuál. A 6. Hét végére alig nagyobb, mint a nem terhes méh.
 Az első hetekben a hüvelyen keresztül a méhből véres-serosus váladék ürül, ezt
nevezzük lochiának. Főként vért és decidua maradványokat tartalmaz, az első 3-12 nap
alatt barnás-vöröses, majd fokozatosan feltisztul. Időszakosan a folyás felerősödhet, és
fokozódhat a vérzés, főleg fizikai megerőltetést követően.
 Méhkontrakciók: szülés után az involúciónak megfelelően paritástól és egyéni
érzékenységtől függően az anya átmenetileg fájdalmas méhösszehúzódásokra
panaszkodik. Ez eljesen fiziológiás, erősödik amikor a gyermek mellen van, mert ez
fokozza az oxytocin termelést és segíti a méh összehúzódását, visszafejlődését

Gyermekágy alatti problémák

Gáttájék (Perineum):

A gát berepedése, a gátmetszés hegének gyógyulása esetenként helyi fájdalommai,

gyulladásos reakcióval társul, aminek enyhítésére helyi jegelés, fájdalomcsillapítás hatásos
lehet. A gátmetszett nőknek nem ajánlatos kemény felületre ülni, hanem inkább felfújt
úszógumira, vagy párnára, féloldalasan, hogy elkerüljék a heg feszülését, esetleges
kibomlását. Elviselhetetlen fájdalom esetén a heget meg kell vizsgálni a fertőzést ki kell zárni.
Gátmeszési heg lemosására helyileg enyhe fertőtlenítőszereket lehet alkalmazni (pl Rivanol).
Gyermekágyas nő napi higiéniája során zuhanyozzon, ülőfürdő fellazítja a varratokat, fokozza
a méhüreg befertőződési esélyeit (puerperális láz)
24
Vizelési panaszok

Szülés után vizeletürítési problémák léphetnek fel, valószínűleg a nervus pudendus sérülése,
vongálódása kapcsán, ritkán katéterezéshez kell folyamodni

A nők kb. 50% valamilyen fokú vizelet inkontinenciával fog küzködni szülés után. Enyhítheti
a tüneteket a rendszeresen végzett intimtorna.

Tápcsatorna

Szülés utáni napokban gyakran lép fel székrekedés. A probléma megoldása időbe telik,
megfelelő rostban gazdag diéta, valamint enyhe laxatívumok hasznosak. A székrekedéssel
szinte karöltve, de önmagában is előfordulhat aranyér,ami általában már a terhesség alatt
kialakult, szülés után viszont fokozódhat. Kezelése a laxatívumok mellett helyi
gyulladáscsökkentő kúpok, krémek használatára szorítkozik. Pár hét alatt spontán remisszió
észlelhető.

Emlőgyulladás (Mastitis):

A mastitist kiváltó tényezők a nem megfelelő emlőkiürítésen alapulnak. Ennek megfelelően a

kezelés is ilyen irányú kell legyen. A duzzadt, piros, fájó mellet kötelező módon ki kell
üríteni, lehet borogatni, újra kell értékelni a szoptatási technika helyes alkalmazását. Mastitis
nem ellenjavallja a szoptatást, csak, ha már tályog alakult a begyulladt, befertőződött mellben.
Ilyenkor a kezelés antibiotikumok, gyulladáscsökkentők mellett sebészi.

Hátfájás

A terhesség alatt fokozódó lordosis, izületek ellazulása, valamint a fizikai megerőltetés miatt
hónapokig eltarthat. Megfelelő életmód, torna segíthet.

Lélektani problémák:

‘A gyermekágyas nőre jellemző, hogy látszólag minden ok nélkül sírni kezd. Általában
felfokozott elemállapotban vannak, aggódnak a gyermekért, a tejelválasztásért, szellemileg és
fizikailag ki vannak fáradva, kialvatlanok, mindez a melegágy a postnatalis depressziónak.
Kb. 10% a nőknek szenved postnatalis depresszióban az első évben, a tünetek néha nem
rögtön jelentkeznek, hanem egy átmeneti periódus után. A pontos oka nem ismert, valőszínű
szerep van a megváltozott hormonháztartásnak, új élethelyzetnek. A kezelés pszichológiai

25
jellegű, hasznosak a biztató beszélgetések, nyugodt, támogatö családi hatter, esetleg baba-
mama fórumok.

Súlyos anyai egészségügyi problémák

Postnatalis, vagy laktációs psychosis:

Ez az elváltozás az anyák 1-2‰-ében alakul ki mániákus-depresszív pszychozis formájában,

vagy schizophrenia tüneteivel. Szülést követően az 5-15. Nap között jelentkezik, kezdetben
zavartság jellemzi, majd ingerlékenység, ingerültség és mély depresszió váltja fel. Téveszmék
tarkítják a képet. A pszychiátriai ketzelés kötelező ebben az esetben.

Postpartum haemorrhagia:

Primaer postpartum haemorrhagia: 500 ml-nél több vér vesztés az első 24 órában.
Normális körülmények között a myometrium összehúzódása elött kb. 200-600 ml vért veszt a
szülőnő. Nagyobb mennyiségű vérveszteség atóniában, vagy placenta részleges leválása
következtében alakulhat ki. Ritkán a genitalis traktus lacerációja, vagy méhruptura esetleg
véralvadási problémák következtében jelentkezik fokozott vérzés. A kezelés célirányos kell
legyen, az elmaradt placentát kézzel, érzéstelenítés alatt le kell fejteni, az uterust ki kell
üríteni, az atónia csökkentésére hasznos az ergometrin adása szülést követően, néha sor
kerülhet sürgősségi műtéti beavatkozásra, vérpótlásra, véralvadás korrigálásra.

Secondaer postpartum haemorrhagia: abnormális vérzés jelentkezése az eső 6 hétben, az

első 24 órát követően. Általában a levált placenta helye nem epitelizálódik megfelelően, vagy
a placenta részleges leválása után visszamaradhatnak placenta maradványok, ezek lelökődése
okozza a vérzést. Tünetileg gyakran a méh tapintásra érzékeny, involúciója lassú, a méhszáj
nyitott. Kezelése kezdetben ergometrin és antibiotikumok a fertőzés kivédésére, ha ez nem
válik be művileg kell eltávolítani a visszamaradt placenta maradványokat.

Postnatalis anaemiagyakori, vaspótlással, ritkán vérpótlással kezelendő.

Gyermekágyi láz:

38°C feletti lázas állapot az első 14 napban. Régebb ez volt a szülés utáni elhalálozás
leggyakoribb oka, manapság ritka, leggyakrabban a hüvelyben lévő anaerob streptococcus
törzsek méhüregbe való megtelepedésénak az eredményeképpen jön létre, ahol megtámadják
az endometriumot miometriumot, ritkán befogják az egész kismedencét.

26
Gyakrabban a gyermekágyban fellépő lázas állapotot a mellek nem megfelelő kiürítése,
mastitis okozhatja. Ritkán húgyúti infekciók, vagy mély vénás thrombosis kapcsásn is
jeentkezhet láz, vagy gyermekágytól függetlenül, valamilyen interkurrencia következtében.

Mivel a gyermekágyas nő immunitása nem túl erős, minden lázas állapotot ki kell vizsgálni,
nem szabad felületesen venni és az alapbetegséget kell kezelni.

Thrombembolia:

Kevesebb mint 1‰ az előfordulása, főleg túlsúlyos, 35 évnél idősebb anyáknál, vagy

császármetszés után gyakoribb. Lehet mélyvénás thrombosis, a rá jellemző tünetekkel
(hőemelkedés, helyi duzzanat, fájdalom, forró végtag) Pontos diagnózist Doppler ultrahanggal
lehet felállítani, kezelése alacsony molekulatömegű heparinnal történik, majd szájon keresztül
warfarin még 6-12 hétig.

Tüdőembólia: dyspnoe mellkasi fájdalomés cyanosis jellemzi. A diagnosis felállítása és

kezelés elkezdése kulcsfontosságú a nagyfokú halálozási ráta miatt.Kezelése iv heparin bólus
majd infúzió.

A gyermekágyas nő ápolása

Kórházi körülmények között a gyermekágy alatt a méh involuciójának, a lochiák

milyenségének és mennyiségének a követése, valamint hőmérsékletmérés napi
rendszerességgel történik. Szülés után labordiagnosztikai eljárásokkal ellenőrzik a
vérszegénység fokát. Indokolt esetekben a kórelőzményeknek megfelelően ellenőrzik a
vérnyomást, vércukorszintet, stb. Ezzel párhuzamosan a szoptatással felmerülő kérdésekről
kell tájékoztatni a friss anyát, főleg, ha első szülésről van szó. Támogatni kell abban, hogy el
tudja látni magát és az újszülöttet, erre szolgál az ú.n. Rooming-in rendszer, ahol anya és
gyermeke egy szobában van. Napi tisztálkodás, gáttájék tisztántartásár vonatkozó
felvilágosítás fontos.

El kell magyarázni az élettani változásokat lehetőleg az ő nyelvén, tiszta, érthető módon ,

felhívva a figyelmet azokra a tünetekre, jelekre, amivel orvoshoz kell fordulni.

Támogatni, biztatni kell a kiegyensúlyozott táplálkozást, megfelelő folyadék bevitelt,

szoptatás fenntartását. Minden szavunkkal arra kell törekedjünk, hogy megerösítsük benn a
tudatot, hogy anyai teendőit a legjobban látja el.

Az anyát minél hamarabb mobilizálni kell, kikísérni a mosdóba, biztatni, hogy lehetőség
szerint minél többet pihenjen.Az újszülöttrél szakképzett infromációkkal kell ellátni,
27
megmutatni az egyes gondozással kapcsolatos műveleteket és biztatni, hogy egymaga végezze
azokat. Semmi sem indokoja a személyzet hangtónusának nem megfelelő használatát,
kioktató beszédstílust. Tiszteletben kell tartan az anya és a család szokásait, hagyományait és
amennyiben nem kimondottan károsak az anya vagy a gyermek egészségére nézve, rendben
kell hagyni azokat.

28
 Az újszülött. Általánosságok. Intrauterin növekedési görbék (Lubchenko),
Ballard fizikális és neurológiai skála. Terhességi kor megállapítása, az
újszülött csoportosítása gestaciós kor és születési súly alapján.

MEGHATÁROZÁSOK:

A normál humán gestatiós kor 280 nap vagy 40 hét, azaz 10 holdhónap az utolsó
menstruációs ciklus első napjától számítva. A gestatiós idő meghatározása több módszer
segítségével lehetséges:

Ultrahang segítségével (csak az első 12 hétben pontos, mert ilyenkor az embrió-magzat

morfológiai jellegzetességei alapján állapítják meg a terhesség korát, később a magzat egyes
antropometriai méretei nyújtanak támpontot, amelyek az egyéni szórás miatt akár 2 hetes
eltérést is mutathatnak normálisan fejlődő magzat esetében). Az utolsó menstruációs ciklus
első napjának ismerete elég jó támpont lehet, viszont csak akkor megbízható, ha a
menstruációs ciklus rendszeres. Az első magzatmozgások észlelésének időpontja először
terheseknél kb a 20 hétre esik, többedszer terheseknél a 16. hétre. Mindezen időpontok
figyelembevételével a 12. hét után a magzat kora ±2 hetes pontossággal állapítható meg a
fennebb említett okok miatt.

Ha a terhes nem volt ultrahang vizsgálaton és előfordul, hogy az utolsó menstruácó

időpontja sem biztos, akkor az újszülött fizikális és neurológiai jellegzetességeinek
figyelembevételével határozzuk meg a korát születés után rögtön, az első fizikális vizsgálat
során.

A fizikális jellegek felmérésénél a testsúlyt, testhosszat, fejkörfogatot, talpredőket,

emlőbimbókat, hajzatot, fülkagylót, bőrt, genitáliát vizsgáljuk, míg a neurológiai érést a
testtartás, a kéz alkarra való flexiója, az alkar flexiós helyzetbe való viszatérése, popliteális
szög nagysága, a “sál”tünet,”sarok-fül”tünet alapján mérjük fel. Ilyen gestatiós kort felmérő,
leggyakrabban használt pontrendszerek (Ballard, Dubowitz, Finnström). Tudni kell, hogy a
legpontosabb skála is adhat tévedési lehetőséget, így pl a Ballard féle pontrendszer, ami a
legkomplexebb és összegezve figyelembe veszi a morfológiai és neurológiai jellegeket,
plusz/mínusz 2 hetet tévedhet a terhességi hét meghatározásakor. (lásd 1, 2. Táblázat)

29
 1 Táblázat. Ballard féle neuromuszkuláris skála http://www.ballardscore.com/Pages/scoresheet.aspx

SKÁLA SKÁL
JEL
-1 0 1 2 3 4 5 A

Testtartás

Csukló szög

Alkar
visszaugrás

Poplitealisszö
g

Sál tünet

Sarok-fül jel

TELJES NEUROMUSCULARIS SKÁLA

2. Táblázat Ballard féle morfológiai skála

SKÁLA
JEL SKÁLA
-1 0 1 2 3 4 5
Sima, Száraz, Kiterjedt
Áttetsző, Zselészerű, Felületes
rózsaszín, sápadt hámlás, Száraz, hámló,
Bőr sérülékeny, vörös, hámlás&/vagykiütés,
vénák területek ritka erek nem ráncos,
vékony áttetsző vénák
látszanak vénák látszanak

Kopasz Főleg
Lanugo Nincs Alig Dús Ritkuló
területek kopasz

Talphossz Teljes
Talp >50 mm Halvány Első harmad haránt Redőkelülső.
40-50mm: -1 talpon
felszín sima vörös jelek csíkok 2/3
<40mm: -2 redők
Kiemelkedett Teljes
Nem Lapos udvar, Pontszerű areola areola areola
Emlő Alig látható
érzékelhető mirigy nincs 1-2 mm mirigy 3-4 mm 5-10 mm
mirigy mirigy
Összetapadt Szemh Porcos Teljes
Enyhén Hajlott fülkagyló;
Szem/ szemhéj nyitva/fülkagy fülkagyló, porc,
hajlott puha puha, de rögtön
Fül laza: -1 lapos, rögtön kemény
fülkagyló helyreáll
szoros: -2 összetürhető helyreáll fülkagyló
Herék Függő
Leszállt
Genitalia Scrotum Scrotum üres, canalis Leszálló herék, herék,
herék,
(Fiú) lapos, sima halvány redők inguinalis pár redő mély
jó redőzet
ritka redők redők
Proeminenst Majora Majora
Clitoris Proeminens Majora & minora
Genitalia clitoris nagyobb, befedi
proeminens& clitoris &kicsi egyformán
(Lány) &nagyobb minora clitorist&
labia lapos labia minora proeminens
labia minora kisebb minorat
TELJES FIZIKÁLIS MATURITÁSI SKÁLA

30
Első legfontosabb szempont a terhességi kor alapján az üjszülött érettségi fokának
meghatározása. Ez a terhességi vagy gesztáiós kor, amely ismeretében az újszülöttet érettségi
fokának megfelelő rizikófaktorú csoportba soroljuk és esszerint követjük és ápoljuk a
továbbiakban.

A gestatiós kor szerint az újszülöttet 3 csoportba sorolhatjuk:

 Koraszülött (prematururs):terhességi kora kevesebb mint 37 hét

 Időre született(érett) (maturus) újszülött: gesztációs kora 37-42 hét
 Túlhordott (postmaturus) újszülött: gesztációs kora >42 hét

3. Táblázat. Skála kiértékelése

Teljes skála(NEUROMUSCULIS + FIZIKÁLIS) Hét

-10 20
-5 22
0 24
5 26
10 28
15 30
20 32
25 34
30 36
35 38
40 40
45 42
50 44

Az újszülött fejlődési indexe (indice ponderal, IP): a születési suly és testhossz aránya.

IP =(G/T3)x100. Időre született, érett újszülöttnél az IP 2,3-3 között van, koraszülöttnél pedig
2-2,3. A fejlődési index hiba forrása lehet egy szimmetrikus hypotrófia esetén, ilyenkor a
terhesség alatt korán jelentkező, hosszan tartó, esetenként súlyos stresszhatás következtében
kialakuló hypotrófia az agy és következésképpen a koponya méreteire, valamint a
hossznöveedésre is kihat, emiatt az index ugyan normális értéket mutat, az újszülött
adaptációja viszont sokkal nehézkesebb, a hosszútávú prognózisa rosszabb.

További alcsoportokra való felosztásra szintén szükség van annak érdeében, hogy idejében
kiszűrhessük a rizikó faktorral rendelkező csoportokat, a megfelelő szakszerű monitorizálás és
kezelés érdekében.
31
A születési súly és gestatiós kor szerint az újszülöttet a következőképpen csoportosíthatjuk:

1. A gestatiós kornak megfelelő súlyú újszülött (AGA-appropriate for

gestational age) a görbén a 10 és 90% közötti terület
2. A gestatiós korhoz viszonyítva kis súlyú újszülött (SGA-small for
gestational age) - 10 percentilis alatti terület
3. A gestatiós korhoz viszonyítva nagy súlyú újszülött (LGA- large for
gestational age) – 90 percentilis feletti terület

Terhességi kor-hetekben
koraszülött terminus túlhordott

1Ábra. Lubchenko féle intrauterine növekedési görbe

A Lubchenko féle intrauterin növekedési görbe a legelterjedtebben használt e területen. A

görbe 10 és 90% közé eső területén helyezkednek el a koruknak megfelelőképppen fejlődő
újszülöttek, az a kategória, amely saját korcsoprtján belül a legkisebb rizikó faktorral
rendelkezik. A 10% alatti területre eső újszülöttek a hypotrófiás, vagyis korukhoz képest
kissúlyúak, a 90% fölé pedig a túlsúlyosak, korukhoz képest nagy magzatok. Mindkét
kategória magában hordoz bizonyos jellegzetes rizikó faktorokat, amelyeket szigorúan
követni kell mindaddig amíg meg nem győződtünk az újszülött kiegyensúlyozott
adaptációjáról.

32
 Érett eutrophiás újszülött. Postnatalis adaptáció. Neonatalis fiziológiás
krízisek. Újszülött teljes fizikális vizsgálata

Az érett, egészséges, eutrófiás újszülött

Meghatározás: az újszülött érett, ha terhességi kora 37 és 42 hét között van, eutrófiás, ,

ha fejlettsége a terhességi korának megfelelő, egészséges, ha nincs fejlődési rendellenessége,
anyagcsere betegsége, vagy intrauterin szerzett fertőzése, nem szenvedett perinatalis hypoxiát
és az extrauterin élethez való alkalmazkodása zavartalan.

Fizikális jellegzetességei: a súly, hossz és fejkörfogat változó még érett, egészséges

újszülöttekben is, ahogyan az intrauterin növekedési standard görbéken látható.

Súlya: átlagosan 3000g körüli (2800-4000g), a fiúk nagyobbak, mint a lányok.

Hossza: 54 cm körül (50-57cm)
Fejkörfogata: 32-37cm
Mellkas körfogata: 32-33cm, általában 1-2 cm-rel kevesebb, mint az előbbi

A fej a testhossz egynegyedét teszi ki, a koponyacsontok közötti varratok nem forrtak össze, a
homlokcsont (os frontale) és falcsontok ( os parietale) között elhelyezkedő nagykutacs
nyitott, rombusz alakú és átmérője 0,5-5 cm. A hátulsó kutacs a falcsontok és nyakszírtcsont
(occipitális) között helyezkedik el, háromszög alakú, kicsi, és az érett újszülötteknek csak
25%-ban nyitott. Előfordulhat fiziológias craniotabes a falcsontok szintjén, ennek nincsen
jelentősége, 3 hónapos korra eltűnik.

A bőr színe rózsás-vöröses a magasabb haematocrit, viszonylag vékony bőr és a vasodilatatio

miatt, ezt fiziológiás erythrodermiának nevezzük. A 2.-3. naptól az erythema megszűnik, a
bőr mind szárazabbá válik, majd megjelenik a fiziológiás hámlás, amely lehet finom
pikkelyes, vagy durva lemezes. Születéskor a bőrt gyakran magzatmáz (vernix caseosa),
egy fehéres-sárgás színű zsíros anyag fedi. A magzatmáz koleszterint, zsírsavakat, glikogént
tartalmaz, védő, tápláló, bactericid és antihaemolitikus szerepe van. Születés után nem
távolítjuk el, egy-két nap alatt felszívódik. Magzati disztressz esetén meconiummal
impregnálódik, ilyenkor a színe sárgás-zöldes. 2.-3. napos korban megjelenhet a bőrön egy
maculo-papulosus, urticariform kiütés (vörös udvar, közepén áttetsző bennékű hólyaggal), az
erythema toxicum neonatorum (exantem alergic), ami néhány nap alatt spontán eltűnik, és

33
nem igényel kezelést. Eredete ismeretlen, az anyai hormonok hatásának vélik, a román
elnevezésben szereplő allergia szó utal arra, hogy a hólyagok bennéke eozinofilekben gazdag,
ugyanúgy, mint az allergies kiütések esetén. A háton, vállakon, homlokon gyakran fimon
piheszőrzet (lanugo) található, amely 2 hetes korra elhull. A háton, sacrum tájékán néha
sötétkék ( livid , echimózis szerű ) pigmentfoltok (mongolfolt) láthatók. A bőr perifériás
keringésének vasomotoros instabilitása következtében néha egy különleges jelenség
figyelhető meg a féloldalra fordított újszülött bőrén: a felső féltest sápadt, míg az alsó
hyperémiás, középvonalban élesen elválasztva a két fél. Ez a a harlekin (bohóc) jelenség,
gyakoribb koraszülötteken vagy sepsisben, de egészséges újszülöttnél is megfigyelhető. Az
arcon, leginkább az orr és álltájékon néhány napos korban kialakulnak gombostűfejnyi kis
fehéres-sárgás papulák (millium facialis) a fagyyúmirigyek fokozott működése miatt. 6-8
hetes korig enyhe helyi gyulladásos tünetek kíséretében spontán kiürülnek, kezelést nem
igényelnek. Ennek megfelelői a szájpadon észlelhető Epstein gyöngyök ugyancsak pár hetes
korra eltűnnek. Igen ritkán az egész szájnyálkahártyára kiterjedhetnek a faggyúgyöngyök, el
kell őket különíteni a szájpenésztől, amivel ellentétben a gyöngyök nem távolíthatók el
letörléssel és nem fájdalmasak. Ritkán a nyelv alatt egy vagy kétoldali cisztás képlet, a ranula
figyelhető meg, amennyiben kis méretű, spontán felszívódik, nagyobbakat azonban steril
körülmények között le kell szívni, mivel akadályozza a csecsemőt a szopásban. Bennéke
átlátszó, tiszta, jóindulatú. A nyelvfék egyes esetekben hosszabb, mint az átlag, emiatt az
újszülött nyelve le van tapadva, gyakorlati jelentősége ennek akkor van, ha nagyon szorosan
símul a nyelv nyálkahártyához, ilyenkor a beszédben felléphetnek gondok. Szopásban nem
akadályozza a gyermeket, de a püszeséget megelőzendő a letapadó, vérszegény
nyálkahártyarész steril körülmények között történő leicsippentésével a probléma ambulánsan
is könnyedén megoldható. A verejtékmirigyek kevésbbé működnek újszülöttkorban, teljes
működésüket 3 hónapos korban érik el. Az arcon, főleg a középvonalban gyakran láthatók
pirosas foltok (naevus flammeus), amelyek kezelést nem igényelnek, egy éves korra
eltűnnek, vagy elhalványulnak, kivételt képeznek a nyakszirten található foltok, amelyek
tartósaknak bizonyulnak, ám teljesen jelentéktelenek. A körmök elérik az ujjbegyet, a
tenyéren és talpon a barázdák kialakultak. A bőr alatti zsírszövet bőven van jelen az arcon
(Bichat féle bulla), kevésbé a végtagokon, és majdnem hiányzik a hason.A barna zsírszövet a
újszülött speciális funkciójú zsírszövete, érett újszülöttnél medistinalisan, suprarenalisan,
interskaplurarisan és axilarisan van jelen, jelentősége a termogenézisben van, hidegstressz
hatására a barna zsírszövet anyagcseréjének fokozásával hőt termel, ezzel tartva normális

34
szinten a test hőmérsékletét. Az újszülött hideg hatására nem gtud didergéssel válaszolni. Az
izomzat gyengén fejlett, a fiziológiás flexiós hipertónia jellemzi.

Csontrendszer:A koponya csontjai nincsenek összeforrva, a varratok enyhe nyomás

segítségével egymással szemben elmozdíthatók, a gerincoszlop egyenes, még hiányoznak a
fiziológiás görbületek, a mellkas hordó alakú, a bordák vízszintesek. Születéskor már
elcsontosodtak a hosszú csöves csontok diafizisei, és egyes epifizisek: a femur distalis
(Beclard féle csontosodási mag) és a tibia proximális epifizise (Tapon féle csontosodási mag).

Kisfiúknála testisek (herék) leszálltak a scrotumba (herezacskó), a herezacskó barázdált,

pigmentált, a kislányok esetében nagyajkak fedik a kisajkakat.

A köldökzsinór a placenta és a magzat közötti kapcsolatot biztosítja, egy kocsonyás anyagból

(Wharton féle kocsonya) áll, amelyben két artéria és egy véna halad spirális lefutásban.
Születéskor gyöngyházfényű, vagy meconiummal impregnált.A köldökcsonk 7-14 nap alatt
leesik, helyén egy hámfosztott terület marad, ami 1-2 nap alatt behámosodik, idővel a köldök
behúzódik az erek retrakciója következtében.

Az extrauterin élethez való alkalmazkodás

Keringés:

 magzati életben a placenta látja el a tüdő szerepét, a kisvérkör emiatt rövidre van
zárva, a ductus arteriosus és a foramen ovale segítségévelés. A méhlepényt a magzattal a
köldökzsinór (umbilicus) köti össze. A magzati keringést a magzat szívműködése tartja
fenn.A köldökzsinór hossza 55–60 cm. Magzati eredetű, érett kocsonyás kötőszövetből áll, a
Wharton kocsonyából, amiben három nagy ér haladspirális lefutásban: két artéria és egy véna.
Fontos megjegyezni, hogy az artériák itt - összetételt tekintve - “vénás”, míg a véna “artériás”
vért szállítanak, a megnevezésük azon erekéből származik, amelyekkel kapcsolatban vannak.
A köldökzsinór kötőszöveti állományának saját vérellátása nincs, hajszálereket nem tartalmaz.
Az artéria és a véna (visszér) elnevezést mindig a véráram szívhez viszonyított irányához, és
nem a szállított vér összetételéhez alkalmazzuk.A köldökzsinór két artériája (arteria
umbilicalis) a magzati belső csípőverőerekből (arteria iliaca interna) ered. A köldökzsinóron
keresztül a méhlepény magzati bolyhaiban egészen hajszálerekig elágazódik. A benne lévő
vér a bolyhok határrétegein keresztül salakanyagait leadja, miközben az anyai vérből oxigént
és tápanyagokat vesz fel. Az oxigén hatékony felvételében szerepet játszik az is, hogy a
magzati hemoglobin oxigén kötő képessége (affinitása) nagyobb, mint a felnőttkorié. Az így
felfrissült vér a köldökvénán (vena umbilicalis) keresztül kerül a magzatba.Itt mintegy fele-
35
fele arányban két irányba áramlik. Az egyik fele a májkapu vénához (vena portae) vezetődve a
máj állományába kerül, és ezen átszűrődve közvetve, a másik fele egy elkerülő vezetéken
(ductus venosus; Arrantius-féle vezeték) közvetlenül az alsó fő visszérbe (vena cava inferior)
ömlik. (Az oxigénben legdúsabb legfrissebb vért tehát a máj kapja.) Az vena cava inferior
vére a jobb pitvarba ömlik, ahol áramlástani okokból nem igen keveredik a felső nagy visszér
(vena cava superior) vérével, hanem az akkor még nyitott pitvarok közötti sövény nyílásán
(foramen ovale) átáramlik a bal pitvarba, onnan pedig a bal kamrába. A bal kamrából így
viszonylag oxigénezett vér kerül az Aorta kezdeti szakaszába. AzAortaív végénél azonban a
jobb kamrából eredő tüdőverőér és a főverőér között ismét fontos összeköttetés a Ductus
arteriosus található, ahol a jobb kamrából kipumpált vér is a véráramhoz csatlakozik, és a vér
keveredése teljessé válik. Az ez előtt eredő artériák (szívkoszorúerek, Aorta ívének fejhez és
job felső végtaghoz futó ágai) még viszonylag oxigéngazdag vért kapnak. A legmostohább az
ettől lentebb lévő részek ellátása. Ez az egykörös vérellátás valamennyi területen változó
mértékben kevert vérrel látja el a magzat szerveit és testrészeit. A vér oxigéngazdagságának
ez a különbözősége a magzat, majd az újszülött testarányaiban és szerveinek, testrészeinek
fejlettségében is kifejezésre jut. A legjobb vérellátású máj a magzati korban a vérképzésben is
alapvető szerepet játszik, számos egyéb funkciója mellett, a fej és az agy viszonylag jó
ellátottsága az agy fejlődéséhez elengedhetetlen, a jobb ellátottság a fej és a felső végtagok
relatív fejlettségében is kifejezésre jut.

Magzati életkorban a nagyvérkörben uralkodó vérnyomás kisebb mint a kisvérkörben, a

speciális áramlás és gázcsere tulajdonságainak értelmében.

2 Ábra: Magzati keringés jellegzetességei

Az első légvételt követően beindul a tüdőlégzés, megnyílnak a tüdő erei, csökken a

kisvérkörben az arteriás nyomás, emelkedik viszont a nagyvérkörben, az oxigén telítettség

36
fokozódik, aminek következtében zárul a ductus arteriosus, valamint a foramen
ovale.Mindezek teljes anatómiai összezáródásához bizonyos idő szükséges. Ezek a
mechanizmusok zavart szenvedhetnek bizonyos kóros körülmények között, aminek néha
súlyos következményei lehetnek.

Légzés:

A magzati életben az alveolusokat egy, a magzatvíztől eltérő összetételű folyadék tölti ki,
amelyet az I típusú pneumociták termelnek, az utolsó trimeszterben és vajúdás alatt nagy
része felszívódik, születéskor pedig a megmaradt folyadék részben kipréselődik a légutakból a
thorax kompressziója révén a szülőcsatornán való áthaladás alkalmával, részben születés után
a limfás keringés útján felszívódik. Megfelelő légzéshez az alveolusok nyitva kell
maradjanak, biztosítva a gázcseréhez szükséges légzőfelületet. Ennek biztosítására szolgál a
surfactant nevű felületaktív anyag, amely az alveolusok belső felszínét borítja be. A surfactant
faktort a tüdőben a 22. Terhességi hét után a II típusú epitheliumsejtek termelik, azonban
mind minőségi mind mennyiségi szempontból a 35. Hét után válik megfelelővé. Ez a hiány
okozza a koraszülöttek körében oly elterjedt respiratorikus disztressz szyndromát. Születéskor
az alveolusok száma kb. 20-50 millió, a felnőttének kb 6-15%-a, 2 éves korunkig
folyamatosan emelkedik a számuk, ekkor éri el a felnőttkori értéket, az alveolus teljes
funkcionális érettségét azonban kb. 5-8 éves kor körül éri el.Az újszülött emiatt amagas
oxigénigény fedezését emelkedett légzésfrekvenciával (40-60/perc) éri el.

Congenitalis stridor akkor jelentkezik, amikor a gégefedő (epiglottis) minden belégzékor a

gégebemenetet félig elzárja, veleszöletett renyheség következtében. A gyakran ijesztő
hanghatáson kívül pathológiás jelentősége nincs, a légzés nem akadályozott, 1 éves kor
körülig megszűnik.

Emésztés:

A 4 hónapos magzat aktívan nyeli a magzatvizet és magzatszurkot( meconium ) ürít. A

meconium magzatvizet, felhámsejteket, lanugoszálakat, emésztőnedveket, bélhámsejteket, Bi
kristályokat, zsírcseppeket, koleszterolt, vercsoportelemeket tartalmaz.

Születést követően az újszülött levegőt nyel, ami 3-12 óra múlva kimutatható a belekben, 18-
24 óra múlva eléri a vastagbelet. A lenyelt tej 8-15 óra alatt ürül ki a tápcsatornából

37
Születéskor a tápcsatorna steril, a születés utáni órákban kolonizálódik a környezete
flórájával, emiatt előnyös a mielőbbi mellretétel, hogy az anya szaprofita flórájával
kolonizálódjon az újszülött.

A fehérjék emésztése születéstől zavartalan, cukrok közül csak a dizacharidoka emészthetőek,

mivel az amiláz pár hét múlva termelődik, a zsírok emésztése nehézkesebb , mivel az első 3
héten az enzimek mennyisége és aktivitása csökkent

HCl viszonylag kis mennyiségben termelődik az egész újszülöttkor ideje alatt

A máj szintjén a glukuronil-transzferáz aktivitás fokozódik, ami hozzájárul a Bi

konjugálásához.Amikor a szabad vagy a conjugalt bilirubin felhalmozódik a vérben, a bőr, a
sclera és a nyálkahártyák sárga színűvé válnak. Ez az állapot sárgaság (icterus ) néven ismert,
s általában akkor válik szemmel láthatóvá újszülöttek esetén, amikor a plazmában a bilirubin
mennyisége meghaladja az 5 mg%-ot.

Bilirubinmetabolizmus jellegzetességei az intra- és extrauterin életben

A bilirubin a szövetekben a hemoglobin lebomlása során keletkezik, a keringésben

albuminhoz kötődik.

Születés után a májsejtek a vérből speciális receptorrendszer segítségével, albumin nélkül,

felveszik a bilirubint. A májsejtekben a bilirubin az „Y” és „Z” transzportfehérjékhez kötődik.
A transzportfehérjék a májsejtek mikroszomális enzimjéhez juttatják a bilirubinmolekulákaet,
ahol a glukuronil-transzferáz enzim hatására a bilirubin és glukoronsav konjugációja
bekövetkezik. Az enzim a simafelszínű endoplazmatikus retikulumban helyezkedik el. A
glukuronsav az uridinfoszfoglukuronsavból származik. A bilirubinnál sokkal vízoldékonyabb
bilirubinglukuronid aztán aktív transzporttal, a koncentráció gradiens ellenében az
epecsatornákban választódik ki, ahonnan a bélbe jut. Az újszülött belében megszületéskor
200g meconium van, ami 175mg bilirubint tartalmaz, részben conjugalt állapotban. Kevés
bilirubinglukuronid a keringédbe kerül, ahol albuminhoz kötődik és a vizelettel ürül ki. A
bélbaktériumok a bilirubint szterkobilinogénné és urobilinogénné redukálják. A bélben
felszabadult (nem conjugalt) bilirubin egy része visszakerül az entero-hepaticus körforgás
révén a májba, ahol újra conjugalódik. Az urobilinogén egy része ugyancsak visszajut a
portális keringésbe, míg kisebb része belép a keringésbe és a vizelettel választódik ki. A RES-
ben keletkező és a vérplazmában albuminhoz kötötten található , nem conjugalt bilirubin az
ú.n. „indirect” bilirubin, amely lipofil természeténél fogva áthatol a vér-agy gáton, ahol

38
lerakódva preferenciális sejtekben, neurotoxikus. A hidrofil direct (conjugalt) bilirubin nem
neurotoxicus.

A magzati életben a bilirubin ( nem conjugalt) legnagyobb része a méhlepényen keresztül

választódik, ki, majd az anya májában conjugálódik. A placentának ez a funkciója teszi
lehetővé, hogy még fokozott vörösvérsejt-szétesés, haemolyticus betegség esetén sem alakul
ki súlyos icterus az intrauterin életben. Megszületés után a placenta hiányában az újszülött
bilirubinszintje emelkedni kezd, ami indukálja a glukuronsav-konjugáz enzim aktiválódását.
Az „Y”protein, vagy ligandinaktivitás megszületéskor csekély. Az újszülöttkori fiziológiás
icterus főbb okai: a nagyobb bilirubin kínálat a HbF szétesésének eredményeképpen, valamint
a máj elimináló képességének elégtelensége ( ligandinaktivitás elégtelen, glukuronil-konjugáz
enzim aktivitása elégtelen).

Újszülöttkori kóros hyperbilirubinaemia okai:

A. INDIRECT BILIRUBIN felszaporodásával járó icterusok

1. Fokozott bilirubin termelődés:

 túlzott haemolysis: Rh vagy csoport alloimmunisatio

 congenitalis haemolyticus anaemiák: pl. sferocytosis, G6PD-enzimdefectus, piruvátkináz
enzimdefectus, hemoglobinopathák (talassemiák)
 extravasatum: giganticus haematomák, agyvérzés, cephalhaematoma, belső vérzések
 polycytaemia (chronicus foetalis hypoxia, foeto-foetalis transfusio. materno-foetalis
transfusio, köldökzsinor késői elkötése, diabeteszes anyák icterusa )
 fokozott enterohepaticus cirkuláció: hypoperisztaltika, vékonybélatresia/ stenosis,
meconium ileus, paralytikus ileus, lenyelt vér, Hirschprung betegség, késői enterális
táplálás

2. Csökkent bilirubin kiválasztás:

 csökkent bilirubinfelvétel a májsejtekbe: ductus venosus fennmaradása, Y-

ligandinaktivitás gátlása anyatejes táplálás esetén, vagy gyógyszerek mellékhatásaként
 konjugáció károsodása

 glukuronsavkonjugáz-enzim elégtelensége: koraszülötteknél, gyógyszer okozta gátlás

vagy kompetíció, Crigler-Najjar-betegség, Gilbert syndroma, -
conjugaló-enzim gátlása: anyatej okozta icterus, Lucey-Driscoll syndroma,
galactosaemia, hypothyreosis okozta icterus, diabeteszes anyák icterusa
39
B. DIRECT BILIRUBIN felszaporodásával járó icterusok

1. Hepatocellularis icterusok. (általában mindkét komponens koncentrációja emelkedett)

 infectiok, connatalis fertőzések – bakteriális, TORCH, lues, stb2. Enzymopathiák:

galactosaemia, fruktózintolerancia, α-1-antitripszin hiány, tyrosinosis

3. A bilirubinexcretio zavarai: Dubin-Johnson syndroma, Rotor syndroma, totális parenterális

táplálás, cystás fibrosis

4. Epeút-atresia és –aplasia: külső valamint intrahepaticus epeutak atresiája ill. aplasiája.

Megjelenési időhöz kapcsolódó aetiologia: 1.Első 24h-ban jelentkező icterus: pl.

alloimmunizatiok, sepsis, belső vérzés, TORCH 2. 2.-3. napon jelentkező icterus: pl.
fiziologiás icterus, Crigler-Najjar betegség, enzymopathiák okozta icterus 3. 3.-7. nap után
jelentkező icterus: pl. epeút atresia, galactosaemia, hepatitis, α-1-antitripszin hiány,
hemoglobinopathiák, anyatejes táplálás okozta icterus.

Fokozott fiziológiás icterus és egyéb aetiológiájú indirect bilirubin felszaporodásával járó

icterusok egyik leggyakrabbna használt kezelése a fototerápia. Korai használata
nagymértékben lecsökkenti a vércsere szükségességét. Lényege, hogy a fehér és kék fény (λ =
4200-4500Ä) hatására a bőrben levő indirect bilirubin egy hydrosolubilis leukoderiváttá
alakul (lumirubin), amely nem neurotoxicus, és a vizelettel, valamint a széklettel ürül a
szervezetből. Lehetséges komplikációként megemlítjük a főleg kissúlyú koraszülötteknél
előforduló agyvérzés incidenciájának fokozását. A fototerápia fokozott vízvesztéshez vezet,
ezért folyadékpótlásról gondoskodni kell, a szemeket, gonádokat eltakarjuk. Alkalmazása igen
széleskörű, indikált, ha a bilirubinszint=5xtestsúly.

Kiválasztás:

A 3 hónapos magzat vizelet kiválasztásra képes, a magzati vizelet hipoton, ph-ja kb 6 körüli,
ureea és elektrolit koncentráció nagyon alacsony

Születés után az első 24 órn belül ürül az első vizelet, ami első nap kb 12 ml/kg, utólag 1-
3ml/kg /óra. A vese hígítóképessége normális, koncentrálóképessége alacsony

Vérképzés, immunitás

A magzat fiziológiás hypoxemiaban fejlődik, ami kedvez az eritropoezisnek, az eritrociták

száma valamint a Htc párhuzamosan nő a terhességi korral

40
A köldökvér Hb = 14-20g%, Htc 50-55% körüli, majd fokozatosan csökken
A magzati eritrociták hbf-ban gazdagok aminek az oxigén –affinitása jóval magasabb mint a
hba –nak emiatt a hypoxiás (alacsony po2 ) körülmények között magasabb oxigén saturációt
tud biztosítani, így a szövetek oxigén ellátása is jobb adott körülmények között.

Születés után Hb csökken, mégis az oxigén szállítás javul, mert megváltozik az arány a hbf és
hba között.

A fehérvérsejt szám 9000-20000/mm3 között van születéskor, mind atúl magas, mind a túl
alacsony értékek fertőzés gyanúját keltik, főleg balratolt vérkép esetén, afiatal elemek 20%
fölé valő emelkedésekor.

Az immunoglobulinok közül egyedül az IgGhalad át a placentán, születéskor

IgGkoncentrációja érett újszülöttben normális, megegyezik az anyáéval,IgM, IgA, IgEigen kis
mennyiségben van jelen, IgMés igAmagas koncentrációja intrauterin fertőzésre hívja fel a
figyelmet.

Az újszülött funkcionális jellegzetességei - fizikális vizsgálata

Légzés: megszületés után a légzésszám 35-50 percenként, néha szörtyzörejek hallhatók a még
fel nem szívódott pulmonaris folyadék miatt.

Szívműködés és keringés. A szívfrekvencia 120-160 percenként. Néha funkcionális zörejek

hallhatók, hőleg szisztolés zörejek, a foramen ovale, vagy a ductus arteriosus elzáródási
folyamatát tükrözve. Vérnyomás getsációs kortól függ, 60/40Hgmm érett újszülöttnél.
Növekvő tendenciát mutat az első napokban.

Emésztőrendszer: az első széklet ürítése az első 24-48 órában jelentkezik, ezt meconiumnak
nevezzük, steril béltartalom, fekete-sötétzöld színű, tapadós állagú. Az átmeneti széklet a
születés utáni 3-5 napokon ürül, vizes, zöldes, hígabb széklet, a bélcsatorna baktériumokkal
való benépesedését jelzi, ugyanis ekkor alakul ki az egyén saját bélflórája, ami majd
végigkíséri egész életén át. Az anyatejes széklet az 5-6-ik naptól jelenik meg, anyatejes
táplálás esetén, sárgás-züldes színű, savanykás illatú, gyakorisága változó, akkor is normális,
ha 2 naponta van egy széklet és akkor is, ha naponta 5 van. A nyelési reflex a 34-ik gestatiós
héttől van jelen. Az emésztés megfelelő a fehérjék, szénhidrátok számára, valamivel nehezebb
a zsírok emésztése. Az újszülött számára a legkönnyebben emészthető táplálék az anyatej.

Veseműködés: a vese éretlen születéskor, a vesefunkciók még nem tökéletesek, a vese

koncentráló képessége csökkent. Az első vizelet ürítése az első 24 órában jelenkezik, ezt

41
fontos feljegyezni a kórlapra. Az újszülöt naponta körülbelül 10-20 alkalommal ürít vizeletet,
ez lehet néha téglapiros a nagy mennyiségű húgysav ürítése miatt, ugyanakkor az első
napokban fiziológiásnak tekinthető az enyhe proteinuria, glycosuria, de a bacteruria, pyuria,
haematuria, leukocyturia mindig kóros.

Hőreguláció: az újszülött lehülésre hajlamos, a hypothermia fokozza az agy

oxigénszükségletét. Az újszülöttet védeni kell a lehüléstől, szülétés után azonnal szárazra
töröljük, melegített matracra, vagy az anyja hasára helyezzük. Az érett újszülött hőregulációja
elég érett ahhoz, hogy az első héten felöltöztetve, 21-23 ºc-on ápoljuk.

Idegrendszer: érett újszülöttben a szimmetrikus flexiós izomtónus dominál. Jelen vannak az

archaikus reflexek: Morro reflex ( 3 hó ), automatikus járás ( 6 hét ), szopó és keresési reflex (
4 hó ), fogó reflex ( 6 hó ), stb.

Az újszülöttkori reflexek (archaikus reflexek) nem tudatos reakciók a külvilágból érkező

hatásokra, melyek különböző célokat szolgálnak. Egyesek a túlélést szolgálják, ilyen például
erre a kereső reflex, ami segít azújszülöttnek megtalálni azanyja mellét. Némely reflex
valószínűleg az emberi társadalomban való túlélést segítette a múltban, mint például a Moro-
reflex. Sokban látható hasonlóság a kismajom viselkedésével,például a fogó reflex a mama és
a baba közötti kötődést erősíti, a kismajom belekapaszkodik az anyja bundájába, így
hordoztatja magát, ez jelenti számára a túlélést.

1. Moro-reflex:Hirtelen mozdulatra, zajra, fényre a baba szétlöki a karjait, kezét

és ujjait széttárva kimerevíti és felsír, mintha megrémült volna valamitől.
Ezután közelebb húzza testéhez a végtagjait, mintha próbálna belekapaszkodni
valamibe. A Moro-reflex a baba 2 hónapos kora körül kezd megszűnni.
2. Keresőreflex Ha a baba arcát vagy száját megérintjük, ösztönösen abba az
irányba fordul az érintés tárgyát keresve. Ez a reflex az első időkben segíti a
szoptatást, azzal, hogy segít az újszülöttnek megtalálni az anya mellét. A
keresőreflex a baba 4 hónapos kora körül kezd eltűnni.
3. Szopóreflex: Ha egy tárgy kerül a baba szájába, száját csücsörítve elkezdi azt
szopni, általában ez a reflex kiegészíti az előbbit, mintegy annak folytatásában
jelentkezik.
4. Fogóreflex Ha hozzáérsz egy újszülött tenyeréhez, talpához, ösztönösen
összezárja az ujjait és belekapaszkodik abba, amit a tenyerébe tettél. A fogás
nagyon erős, akár a saját súlyát is képes megtartani a pici, majd minden előjel

42
 nélkül elengedi a szorítást. Általában négyhónapos kor körül szűnik meg a
fogóreflex.
5. Lépegető reflex Bár egy újszülött természetesen még nem képes megtartani a
saját súlyát a lábával, de ha megtartjuk úgy, hogy a talpa szilárd talajhoz érjen,
úgy tesz, mintha járna, egyik lábát a másik elé teszi. Ez a reflex 6 hetes kora
körül eltűnik és nem is jelenik meg újra, csak mikor már megérik a járásra.
6. Tónusos nyaki reflex A tónusos nyaki reflex az újszülött nagyjából a negyedik
hónapig marad meg. Ha az újszülött fejét oldalra fordítjuk, az ezen az oldalon
lévő karját kiegyenesíti, míg a másikat behajlítja. Ez a reflex valószínűleg a
szem-kéz koordináció fejlődésének az előfutára és abban is segít majd a
picinek, hogy spontán megragadjon dolgokat maga mellett. Ha nem képes
kijönni magától ebből a pózból, vagy a reflex hat hónapos kora után is
megmarad, az a motoros idegek problémájára utalhat.
7. Gerincvelői reflex (Galant-reflex) Ha a baba gerincét végigsimítjuk, egész
testével a simítás irányába egyenesedik ki. A törzse előre-hátra mozog, szinte
vonaglik, ha elegendő inger éri. Ez a reflex segít az újszülöttnek
végigfészkelődni a szülőcsatornán, amint a hüvely falának nyomása
végigsimítja a hátát. A reflex a csecsemő 4-6 hónapos koráig marad meg. Ha 6
hónapos kora után is megmarad a gerincvelői reflex, az kóros problémákra is
utalhat. A reflexet Galant-reflexnek is nevezik egy orosz neurológus, Johann
Susman Galant neve után.
8. Babkin-reflex A Babkin-reflex a baba mindkét tenyerén alkalmazott enyhe
nyomásra adott különböző reakciókat jelenti. Ezek lehetnek a fej elforgatása, a
nyak behajlítása, a száj kinyitása vagy akár ezek kombinációja. A
koraszülöttek sokkal hajlamosabbak erre a reflexre. Nevét egy orosz
ideggyógyászról Boris Babkinról kapta.
9. Úszó- vagy merülő reflex Ha egy csecsemőt arccal lefelé vízbe helyezünk,
elkezd úszó mozdulatokat végezni. Ráadásul hat hónapos koráig a baba nem
lélegzi be vizet a tüdejébe, mivel egy kis bőrlebeny zárja el a légcső tetejét, így
a szájába jutott vizet lenyeli. Mindazonáltal kockázatos a babát még ebben a
korban úsztatni, hiszen akár nagy mennyiségű vizet is lenyelhet. A babaúszást
csak szakember jelenlétében, arra alkalmas vízben érdemes elkezdeni.
10. Talpi reflex (Babinski-reflex) A talpi reflex a lényege, hogy a baba meghajlítja
a lábfejét, lábujjai enyhén kitekerednek, nagylábujja enyhén elemelkedik a

43
 lábfej síkjától. Ennek az az oka, hogy ebben a korban az idei összekötetések
még nem fejlődtek ki teljesen, így az agy még nem tudja teljesen átvenni a test
fölötti irányítást és nem tudja megakadályozni az ilyen spontán mozgásokat.
Kóros esetben a lábfej erősen a sípcsont irányába mozdul, miközben a
nagylábujj felfelé fordul.
11. Here feletti izmok reflexes összehúzódása Ha a csecsemő combjának belső
oldalát végigsimítjuk, az azonos oldali here fel fog húzódni a lágyék
csatornába

Az érett újszülött lát, szemei éber állapotban nyitva vannak, tárgyakat rövid iedig fixál,
fényforrást ideiglenesen követ. Hallása hirtelen, erős hangingerrel megitélhető, mert a hang
irányába néz, illetve motoros aktivitása megváltozik. Manapság az újszülöttek objektív
hallásvizsgálata segít kiszűrni a halláskárosultakat, így idejében el lehet kezdeni a
rekuperációt.

Az újszülött első részletes fizikális vizsgálata az első életórában kell megtörténjen, általában
születés után, az első bőrkontaktus után.Megtörténik a súly mérés, testhossz, fejkörfogat,
haskörfogat, mellkaskörfogat mérése, majd ezt követően az újszülöttgyógyász megvizsgálja
az újszülöttet és a konstatáltakat bejegyzi a kórlapba. Kórházi tartózkodása alatt a babát
naponta megvizsgálják, különös figyelmet szentelve a fiziológiás illetve kóros elváltozásokra.
Fizikális vizsgálat kapcsán ki kell térni az általános állapotra, minden egyes szervre,
szervrendszerre, az esetleges viselkedésbeni változásokra.

Az újszülött fiziológiás jellegzetességei

Fiziológiás súlyesés: az újszülött testsúlya a születés utáni 2-3-ik napon 5-10%-al csökken a
kevesebb folyadékbevitel és a fokozott katabolizmus, illetve veszteség ( meconium, vizelet,
bőrpárolgás ) miatt. Az újszülött 5-7-napos korára visszanyeri a születési súlyát. Ha az
újszülött kéthetes korára nem nyeri vissza a születési súlyát, akkor vagy beteg, vagy nem
szopik eleget.

Kiszáradásos láz:a születés utáni 3. Napon a különben egészségesnek látszó, de kiszáradásos

tüneteket mutató újszülött lázas lesz. A láz folyadékpótlásra megszűnik. El kell különíteni a
fertőzés okozta láztól.

III.Fiziológiás sárgaság: sárgásnak nevezzük a bőr és a nyálkahártyák sárgás elszíneződését

a bennük lerakódó bilirubin miatt. Az újszülött 2.-3. Napos korában besárgul, az icterus
csúcspontját a 5.-7. Napon éri el, majd fokozatosan csökken. Ez idő alatt az újszülött
44
aluszékonyabb lehet, lustábban szopik. Kezelést általában nem igényel. Oka a máj éretlen
működés, nem tudja feldolgozni a vörösvértestek széteséséből származó nagyobb mennyiségű
bilirubint. Ez indirekt hiperbilirubinaemia, az összbilirubin szint nem haladja meg a 12-14
mg%-ot. A sárgaság az arcon kezdődik, fokozatosan halad a törzs és a végtagok felé, nem
kíséri hepato-splenomegalia, a széklet normál színű, a vizelet nem sötétebb. Az a sárgaság,
amely az első életnapon jelentkezik, vagy amelyik a 7. Nap után jelentkezik, patológiás
sárgaság, és sűrgös diagnózist, illetve kezelést igényel.

Hormonális jelenségek: anyai hormonok kerülnek az újszülött szervezetébe, ezek okozzák a

harmadik napon megjelenő emlőduzzanatot, lányoknál hüvelyválladékozást ( leukorrea vagy
menzeszszerű vérzés ), fiúknál hereduzzanatot. Kezelést nem igényel, egy-két hét alatt a
folyás megszünik, a hereduzzanat néha pár hónapos korig fennmaradhat.

A koraszülött. Koraszülöttek csoportosítása. Koraszülött adaptációs

jellegzetességei, klinikai sajtásosságai.

Koraszülöttnek tekintjük azt az újszülöttet, akinek terhességi kora kisebb, mint 37 hét,
függetlenül a születési súlyától. Régebben a 2500 g-nál kisebb súlyú újszülöttet nevezték
koraszülöttnek. Manapság elkülönítjük egymástól a rövid gestátiós kor miatti koraszülöttet
(praematurus) és a gestátios korhoz mérten kicsi, intrauterin növekedésben elmaradott
újszülöttet (small for date). Mindkettő magas morbiditással és mortalitással jár.

A koraszülöttség gyakorisága kb. 7-15%, előidézésében több tényező vesz részt, mint pl.:

 Rossz szociális –gazdasági körülmények

 Anya életkora: <16, >40 év
 Az anya betegségei és alultápláltsága, vérszegénysége, húgyuti fertőzései, diabetes
mellitus
 Nem megfelelő szülészeti praenátális ellátás
 A placenta betegségei: alul tapadt placenta (placenta praeviae), chorioamnionitisz
 A magzat betegségei: genetikai szindromák, malformációk, Rh inkompatibilitás,
distress, intrauterin fertőzések
 ikerterhesség
 A méh malformációi, méhnyak elégtelenség, korai burokrepedés, stb.
45
A koraszülött morfológiai jellegzetességei:

Súlya általában 2500 g alatti, de pl. Egy diabeteszes anya koraszülött gyermeke ennél
sokkal nagyobb súlyú is lehet. Az 1500 g alattiakat igen kissúlyú magzatoknak, 1000 g –nál
kisebbeket extreme kissúlyúaknak, a 32. Hétnél kisebbeket immaturusoknak nevezzük.
Hosszuk 47 cm-nél kisebb, fejkörfogatuk 30 cm körüli, a fej a testhossz 1/3-át teszi ki, a bőr
fényes, áttetsző, zselatinszerű, sötétvörös, oedemás, lanugo bőven van rajta, a magzatmáz a
30. Héttől van jelen. A talpredők hiányzanak vagy alig vannak jelen, fiúknál a scrotum nem
barázdált, a herék nincsenek leszállva a herezacskóba, lányoknál a nagyajkak nem fedik a
kisajkakat. A fülkagyló puha, még nem porcos, könnyen behajlítható. Az izomzat gyenge, az
ősi reflexek hiányoznak a nagyon kis koraszülötteknél. A körmök nem érik el az ujjbegyet.

3Ábra: Koraszülött

Funkcionális jellegzetességek:

A szervek, szervrendszerek működése éretlen. A légzés beindulása nehezebb, sokszor van

szükség újraélesztésre. Gyakoriak az apnoek. Apnoenak nevezzük a légzés leállását több mint
20 mp-en keresztül, amihez szívfrekvencia csökkenés és cyanosis társul. A légzés általában
periódikus, hosszabb-rövidebb szünetekkel. Az éretlen tüdő miatt gyakori az újszülöttkori
respirációs disztressz szindróma, ami jellegzetesen a 35 hetesnél kisebb koraszülöttek
betegsége, bár ritkábban érettekben is előfordulhat.. A nyelési, szopási reflexek hiányoznak,
vagy rosszul koordináltak a 34 hetesnél kisebb terhességi idejű koraszülötteknél. Hajlamosak
a meteorizmusra. Az enterocolitis necrotisans a koraszülöttek gyakori betegsége. Az
anyagcsere éretlen, hypoglikaemiára, fokozott sárgaságra, acidosisra hajlamosak. A bőr alatti
és a barna zsírszövet hiányzik, a testhőjüket nem tudják megtartani, lehülésre hajlamosak.
Immunrendszerük éretlen, fertőzésekre, szepszisre hajlamosak, enyhe, elmosódott klinikai
46
tünetek kíséretében. Minél éretlenebb a koraszülött, annál kevésbé érvényesül a flexiós tónus,
és annál kifejezettebb az izom hypotonia. Jellemző a “békafekvés”, nagyfokú éretlenség
esetén a koraszülött atóniás, szinte mozdulatlanul fekszik, vokalizációja erőtlen. A Moro,
fogó, szopó reflex alig, vagy nem váltható ki, éber vagy alvási állapot nem különithető el,
nem jelzi sírással, amikor éhes.

Intrauterin sorvadt újszülött.

A gestatiós időhöz képest kissúlyú újszülött(intrauterin sorvadt újszülött,

IUGR: intrauterine growth restriction, SGA: small for gestational age, régi
nevén dysmaturus)

E fogalom alatt azokat az újszülötteket értjük, függetlenül attól, hogy koraszülöttek, vagy
érett újszülöttek, akiknek a súlya a gestációs idejükhöz képest a 10-es percentiles érték alatt
van. Oka lehet genetikai tényező vagy bármely olyan hatás. ami gátolja az intrauterin
növekedést: placenta elégtelenség, intrauterin fertőzések, túlhordás, anyai kábitószer, alkohol,
cigaretta fogyasztás, magas vérnyomás, C, D, E.stádiumban levő diabetes, nagyfokú
vérszegénység, ikerterhesség, konsztitucionális.

Fizikális jellegzetességek: A testméretek kicsik, de az újszülöttek fizikális jellemzői (bőr,

fülkagyló porcosodása, talpredők, nemi szervek és központi idegrendszer érettsége, spontán
aktivitás, étvágy, stb) a számított terhességi kornak megfelelőek.

Ha a csökkent növekedést kiváltó ok rővidebb ideig tart vagy kevésbé súlyos, akkor
megfigyelhető, hogy a fejkörfogat és hossznövekedés kevésbbé érintettek, mint a
súlynövekedés. Ezt nevezzük asszimetrikus resztrikciónak. Lényege az, hogy a magzati
szervezet “védi” azéletfontosságú szerveit (agy, szív) és akeringést újratervezi a többi szerv
róvására. Ha viszont genetikai tényezők vagy congenitalis infekció, az oka a hypotrófiának,
esetleg a kiváltó tényező hosszabb ideig tart, vagy súlyosabb, akkor a növekedési elmaradás
egyaránt érinti a hossz, fejkörfogat és súlygyarapodást. Ezt nevezzük szimmetrikus
resztrikciónak. Mivel a kiváltó hatás hosszabb ideig és nagyobb mértékben hat, ezeknek az
újszülötteknek a morbiditása nagyobb, életkilátásaik rosszabbak.

47
 4 Ábra: Asszimetrikus és szimmetrikus intrauterin sorvadt újszülött

Az állandó stressznek kitett magzat glikogén raktárai alacsonyabbak, keringése is

alkalmazkodik a krónikus hypoxiához, emiatt gyakori pathológia a hypoglycaemia,
policytaemia, pulmonalis hypertonia, meconiumos magzatvíz, születésnél aszfixia.

A placenta elégtelenség kiváltotta hypotrófia kórjóslata jobb, mint a genetikai vagy

congenitalis infekciók okozta formáké.

Macrosom újszülött.

A gestatiós időhöz képest nagy súlyú újszülött (large for date/gestational

age: LGA, macrosom, nagy súlyú magzat)

Az olyan újszülötteket, akiknek súlya a terhességi koruknak és nemüknek megfelelő 90-es

percentiles értéknél nagyobb, terhességi korukhoz viszonyítva nagy súlyú magzatoknak (large
for date) nevezzük. A neonatalis morbiditásuk és mortalitásuk nagyobb, mint a 10-90
percentilis közöttieké. 4000 g felett a kilátások romlanak. Legyakoribb oka az anya
diabétesze., de kiválthatja anyai obezitás vagy genetikai tényezők is.

5 Ábra: Macrosom és eutrófiás újszülött

48
 Diabéteszes anyák újszülöttjei
Intrauterin halálozásuk a harmadik trimenonban jelentős, perinatális mortalitásuk ma is 3-
10%, de régebben 50-60%-os volt.

Etiológia, patomechanizmus: A klinikai képet és adaptációs zavarokat az anyai

diabéteszes anyagcserezavar, elsősorban a hyperglykaemia okozza. A foetalis hyperglykaemia
hyperinsulinismust eredményez, az insulin, a legfontosabb magzati növekedési és anabolikus
hormon felelős a gyors ütemű testsúlynövekedésért, a macrosomiáért és a visceromegáliáért
(főleg máj, sziv, mellékvese), a központi idegrendszert ez nem érinti, az agy súlya viszonylag
kisebb marad. A foetalis hyperinsulinismus okozta acidosist összefüggésbe hozták a
diabéteszes anya magzatának magasabb magzati halálozásával is.

Fizikális jellegzetességek: a terhességi korhoz mérten nagy súlyú (4000 g körüli)

plethorás, cushingoid jellegú magzat: holdvilág-arc, törzs, rövid nyak és végtagok, a
fejkörfogat relative kisebb, a máj kifejezetten, a lép és vesék kevésbé megnagyobbodottak. A
hossznövekedés fokozott, a csontosodás viszont a terhességi kornak megfelelő. A diabéteszes
anyák újszülöttei többnyire terminus előtt néhány héttel születnek, a foetalis macrosomia
azonban már a 26-28. Terhességi héttől megfigyelhető.

Adaptációs zavarok: a születés utáni első órákban, napokban hypoglikaemia alakul ki az

esetek 50-70 %-ban, amely tendencia 3-4 napos korra megszűnik. Oka a postnatalisan
átmenetileg még fennálló hyperinsulinismus. Ilyen esetben a vércukorszintet 1, 2, 4, 6 órás
korban meg kell határozni. Ha a per oralis táplálás nem lehetséges, 10%-os glükóz oldatot
adunk i.v.-an, 6-8 mg/kg/perc ütemben, úgy, hogy a vércukorszint 40-100 mg% között legyen.
A glükóz infúziót fokozatosan hagyjuk ki.

A hypocalcaemia (<7 mg%) és hypomagnesaemia (<1,5 mg%) az esetek 25-30%-ban

fordul elő, leggyakrabban 1-2 napos korban. Lehet aszimptómás, vagy hypoglykaemiához
hasonlitó tünetekkel járhat.

Az indirect hyperbilirubinaemia gyakori jelenség a diabéteszes anyák újszülötteinél.

Oka részben a polycytaemia illetve fokozott bilirubin képzés, részben a máj csökkent
konjugáló kapacitása. A policytaemia az esetek 20-30%-ban van jelen, (haematokrit >65%), a
megemelkedett eritropoetin aktivitást valószinű, hogy a hyperinsulinismus váltja ki. A
hyalinmembrán –betegség a diabéteszes anyák újszülötteinek 5-10%-ban alakul ki,
gyakrabban, mint az azonos terhességi korú más újszülöttekben. Oka az, hogy az inzulin
antagonizálja a hidrocortison hatásának érvényesülését a tüdő érésére, másrészt gyakoribb az
49
olyan patológia, amely csökkenti a surfactant termelését. A glikogén lerakódás okozta
cardiomegalia a diabéteszes anyák gyermekeinek 40-50 %-ban alakul ki és mintegy 10%-ban
létrejön a keringési decompensatio is. A myocardialis dysfunctiot fokozhatja a perinatalis
hypoxia, acidosis, polycytaemia, hypoglykaemia és hypocalcaemia. Prognózisa jó, kezelése
tüneti. A perinatális asphyxia és a szülési sérülések gyakoribbak a nagy magzati súly,
valamint a praematuritás miatt.

Diabéteszes anyák újszülötteiben 3-4-szer gyakoribbak a fejlődési rendellenességek,

ennek oka nem genetikai, hanem a diabéteszes anyagcserezavar.

A prognózis kedvezőtlen. Az intrauterin, perinatális és neonatális halálozás nagyobb, mint

a nem diabéteszes anyák újszülötteinél. A nagy morbiditás és mortalitás oka a másodlagos
anyagcserezavar kiváltotta macrosomia, adaptációs zavarok és fejlődési rendellenességek.

A túlhordott (postmaturus) újszülött

Túlhordottnak nevezzük azt az újszülöttet, akinek terhességi kora >42 hét. A postmaturitás
oka ismeretlen. Néha anencephaliával vagy kromoszóma rendellenességgel társul. Fizikális
jellegzetességei: a bőrön nincs magzatmáz, a bőr, köröm és köldökzsinór sárgás –zöldesen
impregnált. A bőr, főleg a kezeken és lábakon ráncolt, ázott (mosónőkéz). A körmök
hosszúak, túlhaladják az ujjbegyet. A 2.-3. –ik naptól a bőr rendkivül száraz lesz, durva,
lemezes hámlás kezdődik, gyakoriak a vérző berepedések. Jellegzetes adaptációs zavarok a
perinatális asphyxia, meconium aspiráció, hypoglykaemia, hypocalcaemia, metabolikus
acidosis, polyglobulia. Kezelés: a szülés beinditása vagy császármetszés.

50
 Újszülött szülőszobai ellátása. Újszülöttélesztés alapelvei. Otthoni ellátás.

Előkészületek:

Bemosakodunk – szülésnél standard bemosakodást végzünk, majd fertőtlenítjük a kezünket.

Maszkot, steril kesztyűt készítünk elő
Előkészítjük a szívószondát, jódot, 1ml, valamint 20ml-es fecskendőket, katétereket,
laringoszkópot, endotracheális szondákat
Előmelegítjük a matracot, steril száraz pelenkát, plédeket helyezünk a sugárzó hő alá

Ellenőrizzük a reszuszcitáló felszerelést, valamint a szívórendszert és oxigénforrást,

előkészítjük a lélegeztetéshez szükséges felszerelést, gyógyszereket, csomagolásuk épségét,
szavatosságot. Az ellenőrzés minden váltáskor, valamint minden szülés előtt elvégzendő.

Megkérdezzük a nevet, érdeklődünk a terhességi anamnézis felől (terhességi kor, ismert anyai
vagy magzati betegségek, trehesség lefolyása, gyógyszerek, magzatburok állapota, magzatvíz
színe, magzati szívhangok, előlfekvő rész, magzatok száma), egyéb rizikó tényezőkről.

Az újszülöttek 90 %-a nem szorul különös beavatkozásra születéskor és 1% azoknak az

aránya, akik komplex újraélesztésre szorulnak. Ennak ellenére, valamennyi szülésnél,
szülőszobán vagy azon kívül, az újszülöttélesztésben jártas személynek kell jelen lennie,
komplikációkor pedig legalább egy 3 fős jól képzett csapatra van szükség. Az
újszülöttélesztés 90%-os siker, ha jól felkészült, együttműködő csapat van jelen a szülésnél. A
fennmaradt % nem befolyásolható reszuszcitációs módszerekkel.

Születéskor

Minden szülésnél jelen kell lennie legalább egy olyan személynek, aki kizárólag az újszülött
ellátásával foglalkozik, és aki képes az újraélesztést megkezdeni (többek között tud pozitív
nyomású lélegeztetést, illetve mellkaskompressziót végezni), legalább még egy olyan személy
tartózkodjon könnyen elérhető helyen, minden alacsony rizikójú normál szülésnél, aki a
komplex újraélesztésben (ideértve az újszülött-intubálást és a gyógyszerek adását is) jártas,
valamint ha az újraélesztés kockázata nagy, teljes létszámú csapatra van szükség.

Függetlenül a szülés menetétől, a neonatológus nővér elő kell készítse az ú.n. reszuszcitációs
táskát, legalább két rend steril plédet kell előmelegítsen az újszülött fogadására.

51
6 Ábra: Reszuszcitáláshoz szükséges felszerelés reszuszcitációs asztal

Legfontosabb első művelet a hőmérséklet stabilizásála. Születéskor az anyaméhben levő

37°C-ból a szülőszobában uralkodó szobahőméréskletbe kerül az újszülött, ami fokozott
hidegstressznek teszi ki. Emellett a viszonylag nagy testfelület nedves, ami a párolgás kapcsán
még nagyobb hőveszteséghez vezet. Születéskor az újszülött a következő módon veszíthet
hőt:

 Convectio: hideg légáramlat révén

 Conductio (vezetéses): hideg felülettel való érintkezés útján
 Párolgás: magzatvízzel borított nedves bőrfelületről
 Sugárzás: hideg falak, ablak irányában

A hővesztés megakadályozása a következőképpen történik: védjük a huzattól, szárazra

töröljük, majd a nedves törlő eltávolítása után előmelegített, száraz textíliával (pelenka,
törülköző) takarjuk be, meleg felületre helyezzük. A meleg felület lehet az édesanya hasa, a jó
általános állapotú, jól lélegző, jó szívfrekvenciájú újszülöttet az anya hasára helyezzük, ezáltal
stabilan tartjuk a hőméréskletét, kolonizálódik az anya szaprofita flórájával, ami ellen védve
van és nem utolsó sorban megteremtjük a körülményeket jó anya-gyermek közötti
kapcsolatnak.

A születés pillanatában 3 dologra vagyunk figyelmesek: az újszülött időre született, lélegzik

(vagy sír), és jó a tónusa. Ha ez a 3 feltétel teljesül, akkor az újszülött minden valószínűség
szerint jól adaptálódik. Ezen standard körlümények között a jó általános állapotú érett
újszülött, ha anyja is szeretné és egészségi állapota megengedi, az első életórában maradhat az

52
anyjával szoros testközelben, az egészségügyi személyzet megfigyelése mellett, anélkül
azonban, hogy ebben a periódusban különösebb beavatkozást végezzünk. Ezt a szituációt,
amikor nem kell közbeavatkozni az adaptáció során, rutinellátásnak nevezzük (hőstabilizálás,
fej pozícionálása, hogy elősegítsük a légzést), az első órát pedig arany órának (golden hour).
Az, hogy ebben az arany órában mi történik, befolyásolhatja az újszülött későbbi
életminőségét.

Standard körülmények között a légzés beindulása akadálymentes, emiatt az aktív, jól lélegző
újszülöttnél nem szükséges a váladék rutinszerű leszívása a felső légutakból, a fej
pozícionálására azonban oda kell figyelni, a légutak átjárhatóságát az ún szimatoló fejtartás
segíti elő, azonban a hiperflexió vagy hiperextenzió akadályozza a légvételt. Amennyiben a
légutakban levő váladék (nyák) akadályozza a légvételeket, szükség esetén leszívjuk ezt a
túlságosan bő váladékot először a szájüregből, utána az orrból ( tilos túl mélyről, a
hypopharynxból szívni, mert vagus reflexet válthatunk ki, ami légzésleállást, bradicardiát
okoz )

A hőstabilizálást irányzó szárazra törlés közben egyben stimuláljuk, az esetleges átmeneti

légzési problémákat megoldva ezzel, a nedves pléd szárazra cserélése pedig lecsökkenti a
párolgás útján történő hővesztést.

7 Ábra: Fölös váladék leszívása, előbba szájüregből, majd az orrból

Újszülött állapotának gyors felmérése következik az első 15 másodpercben légvétel

szívfrekvencia és tónus alapján. Az újszülött színe első percekben természetszerűen
cianotikus, 90% fölötti oxigén szaturációra csak kb 10 perc után várhatunk (az első 10 perc
alatt a szaturációk változását normális körülmények között az 5 táblázat szemlélteti)

53
 4 táblázat. Normális oxygen saturáció alakulása születéskor (preductalis értékek!)

Újszülött preductalis
Születés utáni időpont
szaturációi
1perc 60-65%

2 perc 65-70%

3 perc 70-75%

4 perc 75-80%

5 perc 80-85%

10 perc 85-90%

Ha a kezdeti stimulálást követően nem lélegzik, vagy szívfrekvenciája 100 alatt van
percenként, az újszülött pozitív nyomású lélegeztetésre szorul. Ez Ambu ballonnal, maszkon
keresztül történik, 21-100% oxigénnel. Ahhoz, hogy hatékony legyen a lélegeztetés,
megfelelő technikával 30-60 mp-en keresztül folytatjuk, miután ismét felmérjük az újszülött
állapotát. Fontos az újszülött fejének megfelelő pozícióban való tartása, általában flexióra
hajlamos, ilyenkor azonban a légutak elzáródnak, a légvétel akadályozott. Ugyanez a helyzet
hiperflektált fejnél is. Ideális fejpozíció az ú.n. „szimatoló” enyhén flektált pozíció, ilyenkor a
légutak szabadon átjárhatóvá válnak.
helyes

Szimatoló pozíció

helytelen

hyperextensio felxio

8 Ábra: Fej helyes pozíciója újraélesztéskor

54
 9 Ábra. Maszkos, ballonos lélegeztetés

1
Az újraélesztés során, ha lélegeztetésre kerül a sor, bármikor dönthetünk úgy, hogy
intubáljunk. Ennek előnye, hogy a lélegeztetés jobban kontrollálható, a levegő csak a
hörgőkbe megy, nem hatol a gyomorba is, ami egyik hátránya a maszkos lélegeztetésnek.
Intubáláskor az újszülött méreteinek megfelelő endotrachealis csövet használunk. Újszülött
lélegeztetéséhez újraélesztéskor és ez után is sima felületű, egyenletes lumenű szondát
használunk.

ET szonda mérete Újszülött súlya

2,5 <1000g

3 1000-2000g

3,5 2000-3000g

4 >3000g

10 Ábra. Újszülöttkorban használt ET szondák mérete és külalakja

30 mp-es helyesen végzett lélegeztetés után, ha a szívfrekvencia 60/perc alatti értéket

mutat, a lélegeztetéssel összehangoltan szívmasszázst kezdeményezünk egy másik személy
segítségével. Ez az összehangolt lélegeztetés+szívmasszázs újabb 30 mp-et vesz igénybe, ami
után újraértékelünk.

55
 11 Ábra. Szívmasszázs módjai (csak lélegeztetett újszülöttnél!)

További 30-60 másodperc megfelően végzett és összehangolt pozitív nyomású lélegeztetés és

szvmasszázst követően, ha nem észlelünk javulást, (szívfrekvencia kevesebb, mint 60/perc)
gyógyszerek adása indokolt. Újszülöttélesztésben használt gyógyszerek az adrenalin és a
fiziológiás sóoldat. Adrenalint adunk a szív pumpaműködésének stimulálására, fiziológiás
oldatot is, ha hypovolémiára gyanakszunk ( nagyfokú vérveszteség).
Helyes,
a katéter pár cm-re van a bőr alatt

Helytelen,
a katéter a májban van

12 Ábra Köldökerek anatómiája és katéterezése újraálesztéskor

56
Újszülöttélesztésben használt gyógyszerek a legutóbbi irányzatok alapján:

1. Adrenalin

 hatásmechanizmus: perifériás vasoconstrictio, növeli a myocardium contractilitását és a

szívfrekvenciát.
 1/1000 diluciója van forgalomban, újszülött élesztésnél ennek 10-szeres hígítását
használjuk (1/10000).
 dózis: 0,1-0,3ml/kg az 1/10000 hígítású oldatból, i.v. vagy endotracheálisan, bólusban. 5
perc múlva megismételhető.

2. Plasma expanderek – érpálya feltöltésére szolgálnak

 akkor használjuk, ha hypovolaemia tüneteivel állunk szemben (pl. anyai heveny

metrorrhagia után – sápadt, elnyomható pulzusú, tachycard, élesztésre rosszul reagáló
újszülött)
 legújabb kimutatások szerint legalkalmasabb a fiziologiás sóoldat. Régebben használatos
volt Ringer oldat, 5%-os human albumin, esetleg isogrup vérkészítmények. Utóbbiak
sürgősségben nehezen elérhetők, drágák, fertőzés veszély miatt indikációjuk eléggé
korlátozott, előbbiek pedig többnyire hyperosmolarisak, emiatt fokozzák az agyvérzés
veszélyét.
 dózis: 5-10ml/kg i.v., lassan 10 perc alatt, ebben az adagban fokozza az inotrop ágens
hatását
 fiziologiás sóoldat előnyei: olcsó, emeli a szisztémás vérnyomást, anélkül, hogy fokozná
az oedema veszélyt

3. NaHCO3 . régebb használták, újabban nincs benne a protokolban, mivel

nemigazolódott be a haszna még fokozott acidózis esetén sem.

10 perc válaszhiány a megfelelően végzett újraélesztésre indokolja a további próbálkozások

leállítását, a halál beálltának megállapítását.

Ha nincs komplikáció, az újszülöttet az anya hasára lehet helyezni, ez megakadályozza az

újszülött kihülését, elősegíti az anyai florával való kolonizációt, anya és gyermeke között
könnyebben kialakul a lelki kötődés.

A köldökzsinórt 2 csipesz között elvágjuk, lehetőleg a pulzációk megszűnte után, ha az

újszülött állapota megengedi, mert még fontos anyagokat kap a még tapadó placentából, ami

57
megkönnyíti az adaptációt. A legutóbbi ajánlások szerint a köldökzsinór lekötését lehetőleg
minél tovább, akár 1-2 percig is lehet késleltetni, amennyiben a placenta nem vált még le,
mivel beigazolódott, hogy amellett, hogy az adaptáció könnyebben megy, csökken a későbbi
anémia mértéke, valamint a keringés is sokkal stabilabb, kisebb a hipotenzió kialakulásának
veszélye. Egyedüli hátránya, hogy az újszülöttkori icterus (besárgulás) fokozottabb lehet.

Valamennyi reszuszcitációs manőver során az újszülöttet előmelegített matracra

helyezzük, felülről hősugárzó melegíti.

Az APGAR jegy adása 1, 5, 10, esetleg 20, 30 percre történik, (szín, légzés, szívfrekvencia,
reflextevékenység, tónus alapján – lásd 6 táblázatban)- tejesen szubjektív, hagyományszerűen
adjuk, éppen emiatt sohasem képezheti reszuszcitáció indikációjának alapját, az újszülött
adott időben való adaptációs készségét, vagy válaszát mérhetjük fel vele az esetleges
reszuszcitációs manőverekre.

5 táblázat. APGAR értékelési skála

Követett kritériumok 0 1 2

szín sápadt cianótikus rózsás

légzés nincs Egyenetlen, felületes Erőteljes, egyenletes/ felsír

szívfrekvencia nincs <100 >100

izomtónus lágy Enyhe flexió aktív

Válasz/grimasz nincs Enyhe grimasz Sír, köhog

Steril cérnával, vagy csattal elkötjük a köldököt a hasfaltól kb.1,5 2cm-re, 2-3 boggal, a
köldökcsonkot steril jódos vattával érintjük meg, steril géztampont teszünk rá, és gézzel
átkötjük a hason.

További teendők: testsúly, hossz, fej, mellkas és haskörfogat mérése. Amennyiben a kórházi
protokoll megengedi, mindezek elvégezhetők az aranyóra letelte után.

58
 13 Ábra: Antropometriai mérések születés után

Végbélnyílás óvatos ellenőrzése egy steril puha szondával (nem kötelező, csak, ha a helyi
protokollok előírják)

Részletes fizikális vizsgálatot végzünk első 1-2órában az újszülött állapotának felmérése és az

esetleges látható veleszületett fejlődési rendellenességek felderítése céljából.

Felöltöztetjük, felvarrjuk a karszalagot a nevével

K vitamin prophylaxist végzünk intramuscularisan adott 1mg Fitomenadionnal, B típusú

hepatitis ellen beoltjuk ugyancsak im vaccinával.

Az újszülött kórteremben 21-24 C fokos hőmérsékletet kellbiztosítani, ideális,ha anya és

gyermeke együtt van már a születéstől kezdve (Roomig in).

A szülészeten az újszülött kb. 1-7 napig marad, helyi protokollnak megfelelően, az újszülött
osztályon tovább folyik az:

 Az újszülött gondos megfigyelése: besárgulás, sápadtság, cianózis, köldök, hányás,

széklet, vizelet, testhőmérséklet, stb
 A köldök ellátása: naponta 1-2 szer, alkoholos steril vattával a köldököt megérintjük, a
váladékot kitörüljük A köldökcsonk fokozatosan beszárad, kb. 1 hetes korra leesik, a
köldökseb néhány nap alatt behámosodik.

59
 14 Ábra: Köldokcsonk napi ellátása

 A bőr tisztán tartása: a 2 naptól kezdve steril olajos vattával naponta 1-szer a bőrt
megtisztítjuk, hajlatokat kitörüljük

15 Ábra: Hajlatok beolajozása

 Étkezés: rögtön a születés után mellre tesszük, legkésőbb 0,5-1 órán belül, utána
naponta 6-15 ször, ahogy az újszülött „kéri”, éjjel-nappal nincs szigorú program,
alkalmazkodni kell az újszülött egyéniségéhez
 BCG oltás a 3. nap után – az oltás legyengített baktériunokat tartalmaz, szigorúan
intradermikusan (bőrbe) adjuk

16Ábra: BCG oltás – szigorúan intradermikusan – látható a hólyag, ami keletkezik beadáskor

 Szűrővizsgálatok: hypothyreosis, phenylketonuria, veleszületett szívfejlődési

rendellenesség, csípőszűrővizsgálat
 Megfelelő szobahőmérséklet biztosítása és a testhő ellenőrzése

60
  A rachitis profilaxisa D3 vitaminnal, megkezdődhet már újszülött korban. 5-7 napos
kortól szájon keresztül napi 500-1000 egység (1-2 csepp Vigantol) adagolással.

Az újszülött otthoni ellátása

Tiszta szoba, külön kiságy ajánlott, a szoba hőmérséklete az első hónapban 21-23 C fok
legyen

Tisztába tevés: etetés előtt történik, a bőrt vizzel, babaszappannal letisztítjuk, a vizet felitatjuk
(nem dörzsöljük), szükség szerint bekenjük babaolajjal vagy krémmel, felöltöztetjük.. Mindig
tiszta kézzel nyúlunk a csecsemőhöz.

Szoptatás: a baba igénye szerint, egy vagy mindkét mellből kell szoptatni, éjjel is, ha kéri.
Egy szopás időtartalma kb. 30 perc, egyénenként változik. Szopatás után 5-10 percig
függöleges helyzetben feltartjuk, a lenyelt levegő eructatioja végett, majd elhelyezzük a
kiságyban, féloldalra fektetve.

Levegőztetés: nyáron 1 hetes kortól, télen 2 hetes kortól ajánlott levegőre vinni, fokozatosan
emelve a szabadban töltött időt: 5 perc-10-20-30perc-1 óra. Nyáron 4-6 órát is tölthet a
szabadban, télen 30-60 percet. Esőben, ködben, hóviharban, nagy szélben nem ajánlatos
levegőztetni a gyermeket. Nyáron árnyékba tesszük, veszélyes lehet a csecsemőt direkt a
napra kitenni.

Fürösztés: naponta, este, etetés előtt történik és tiszta ruhát adunk rá. Először előkészítjük a
szükséges kellékeket: ruhát, pelenkát, babaolajat, alkoholt, vattát, fürdölepedőt majd a
fürdővizet: arasznyi magasságban, hogy a baba mellkasát elérje, a hőmérséklete 37ºClegyen,
lehet víz vagy kamillatea. Csak semleges hatású babaszappant szabad használni.

Egészséges újszülött súlyát elég heti egyszeri méréssel ellenőrizni. Az orvos hetente egyszer,
a nővér hetente 2-szer látogassa meg az újszülöttet.

Gyakoribb panaszok újszülöttkorban:

Pelenka dermatitis – ritkán bizonyos pelenkáktól kiüt a baba popsija. Más gyártmányú
pelenka használata megoldja a problémát. Néha bőrvédő hatású kenőcsök használata indokolt.
Ha gombával fertőződik, kombinált krémek, antinycoticumok helyi használata javasolt a
probláma megoldásáig.

Köldök granuloma: a köldökcsonk leszáradása után visszamaradt vöröses levedző hámfosztott

terület. Kezelése ezüst nitráttal valő ecsetelés

61
Szájnyálkahártya gombás fertőzése: nem megfelelő higiéne, esetleg a hüvelyen való
áthaladáskor fertözödhet az újszülött. Veszélye, hogy immunitás gyengülése esetén szisztémás
fertőzésséfajulhat. Kezelése jó általános állapotú csecsemő esetén Nystatinos, vagy
boraxglicerines ecsetelés, súlyosbodás esetén szisztémásan adott flukonazol indokolt.

Hányás, bukkás: gyakori az első hónapokban, ha egyébként a fejlődés zavartalan, a csecsemőt

enyhén emelt pozícióban tartjuk evés után, vigyázunk, hogy megfelelőképpen büfizzen. A
szolid táplálék bevezetésekor általában kimarad a bukkás.

62
 Koraszülött ápolása. Speciális tennivalók aszülőszobán. Kiegyensúlyozott
koraszülött ápolása.

A koraszülöttek ápolása megfelelő számú és szakképzett nővéreket igényel.

Teendők születéskor:

 Koraszülött fogadására megfelelően szakképzett csapatra van szükség

 Hőstabilizálás fontosabb, mint az érett újszülöttnél a lehűlésre való fokozott hajlam, a
barna zsírszövet hiánya, valamint a hőreguláció éretlensége miatt. 28. gesztációs
hétnél éretlenebb, igen éretlen újszülött melegen tartására hatékony módszer, ha a
szülőszoba hőmérsékletét 26 ºC-ra emeljük és a testét és a fejét az arc szabadon
hagyása mellett, szárazra törlés nélkül, hőálló polietilén fóliába csomagoljuk, majd így
helyezzük a sugárzó hőforrás alá, vigyázva a légutak biztosításáról
 Lélegeztetés fontos, 35 hetesnél kisebb gesztációs korban az alveólusok
nyitvatartására korai CPAP-kezelés indokolt, már a szülőszobán, 28 hetesnél kisebb
koraszülöttek egyes protokollok szerint a szülőszobán profilaktikus surfactant
szubsztitúcióban részesülnek.
 Az agyvérzés gyakoribb, jellegzetes agyvérzés koraszülötteknél az agykamrák
bevérzése, az egyedüli agyvérzés, aminek a kialakulásában nem szerepel a szülési
trauma. Minél kevesebb invazivitásra és traumatizálásra kell törekedni, a vitális
funkciók fenntartása elsődleges, de kerülni kell a szélsőséges variációit úgy a
vérnyomásnak, mint a vérgázoknak

Koraszülöttséghez kötött pathológia/komplikációk, amiket ápoláskor szemmel

kell tartani:

 Légzöszervi (respiratorikus): surfactant deficit és éertlen tüdőszövet miatt

kialakuló respirációs disztressz szindroma
 Keringési (cardiovascularis): perzisztáló ductus arteriosus,
tüdővérzés,hypotension, bradicardia, szívelégtelenség
 Idegrendszeri (neurológiai):centrális apnoe, intra/periventricularis vérzsé,
periventricularis leukomalakia, kernicterus, asphyxia
 Hematológiai: vérzések, anaemia, hyperbilirubinaemia
63
  Anyagcsere (metabolikus): hypoglycaemia, hypocalcemia, hypomagnezemia,
metabolikus acidosis
 Tápcsatorna (gasztrointesztinális): táplálék intolerancia, ulceronekrotikus
enterocolitis, lassú bélpasszázs
 Kiválasztórendszer: tubularis acidosis, oedemak
 Hypothermia

Késői komplikációk:

 Tüdő: krónikus tüdő pathológia

 Neurológiai: cerebralis paralízis, szellemi fogyatékosság
 Szem: koraszülött retinopathiája, kancsalság, vakság, rövidlátás
 Hallás: hypoacuzia, siketség

Az 1800 g-nál kisebb koraszülötteket inkubátorban ápoljuk, ahol biztosítjuk a megfelelő

hőmérsékletet (30-37 C) és páratartalmat (40-60 %). Az az inkubátor hőmérséklet a
megfelelő, amely mellett a koraszülött maghőmérséklete 36,6-37 C. A kis súlyú koraszülöttek
inkubátorban való ápolása azért fontos, mert hőszabályozásuk éretlen. Thermális
instabilitásuk hosszú ideig való fennmaradása miatt (viszonylag nagy testfelület, kevés
zsirszövet, jelentős transdermális vizveszteség) hajlamosak a hypothermiára, ami fokozza az
oxigénigényt, és önmagában is acidózist, apnoekat okozhat.

A táplálás az érettségtől függően történhet teljes parenterális táplálással, szondával, üvegből,

mellből. A táplálás alapelve az óvatos és fokozatos előrehaladás. Trófikus enteralis táplálás
indokolt minden esetben, ha jó az oxigenizáció, függetlenül attól, hogy lélegeztetve van a
koraszülött, vagy nem. Ez kis mennyiségű tej (főként anyatej) adagolását jelenti, napi 10ml/kg
kezdeti mennyiségben, az amúgy parenterálisan táplált koraszülöttnél, fokozatosan emelve a
napi adagot, tápcsatorna tolerancia függvényében, egészen addig, amíg teljesen helyettesíthető
a parenterális táplálás. Előnye, hogy a tápcsatorna korábban alkalmazkodik az enteralis
táplálás elfogadására, hozzájut a colostrum adta előnyökhöz, csökken az ulceronecrotikus
enterocolitis veszélye.

Minden patológiás, illetve kis súlyú, jelentősen éretlen koraszülött légzésszámát és

szívfrekvenciáját monitoron kell ellenőrizni az első időszakban, hogy az esetleges
cardiorespiratoricus adaptációs zavar terápiája idejében megkezdődhessék. A tüdő strukturális

64
éretlensége vagy a centrális szabályozási éretlenség, illetve károsodás apnoekat (>20
másodperces légzésszünet, cyanozissal és bradycardiával) okozhat, amelyeket időben kell
felismerni és kezelni.

A koraszülöttek immunokompetenciája méginkább csökkent, mint az érett újszülötteké, ezért

fertőzésektől még jobban védeni kell őket, megelőzéssel. Fontos, hogy az ápolószemélyzet
mosson kezet szappannal, fertőtlenitőszerrel minden gyermek előtt és után, használjon
maszkot, steril köpenyt.

A koraszülöttekben gyakoribb a hyperbilirubinaemia, egyrészt a glükuronil-transzferáz enzim

aktivitásának éretlensége, másrészt egyéb okok miatt, ugyanakkor koraszülöttekben
viszonylag alacsony bilirubinszint is okozhat Kern-icterust, különösen járulékos tényezők
együtthatása esetén (hypoproteinaemia, hypoglykaemia, acidosis, hypothermia).

Koraszülöttekben az artériás O2 és CO2 tensio, ph status, hematocrit, vércukorszint és szérum

elektrolit koncentráció –különösen az adaptáció időszakában –gyakrabban ellenőrizendő.
Ezek a biokémiai paraméterek a metabolikus statust megbizhatóan tükrözik.

A kórházból akkor bocsátható haza a koraszülött, ha egészséges, a súlya 2400 g-nál nagyobb,
súlygyarapodása eléri a napi 15-30 g-ot, üvegből vagy mellről etethető. Az anyát lássuk el
tanácsokkal, hogyan gondozza gyermekét, a körzeti rendelőnek pedig bejelentjük a
koraszülött hazaadását.

65
 Újszülöttápolás az intenzív terápián. Újszülött monitorizálása

Oxigénkezelés újszülöttkorban. Oxigénterápia monitorizálása.

Pulzoximéteres követés. Vérgázanalízis.

Újszülött parenterális táplálása. Perifériás infúziós vonal bekötése,

követése, ápolása, szisztémás gyógyszerek adagolása.

Újszülött intenzív terápia az az osztály, ahol a kissúlyú koraszülötteket, ill. beteg újszülötteket
kezelnek, általában a III. rangú szülészetek részegységeként. Az újszülöttgyógyászat
fejlődédével az itt ápolt újszülöttek egyre kisebbek és egyre súlyosabb pathológiával vannak
beutalva, mivel a technika fejlődésének köszönhetően egyre többjüket sikerül “az életnek
visszaadni”. Ide soroljuk a légzőszervi pathológiákat, fertőzéseket, szervelégtelenségeket,
agyvérzéseket, hypoxias-ischaemiás pathológiát, malformációkat, stb.

Az itt ápolt újszülött egy vékony szállal kapcsolódik az élethez, az itt dolgozó személyzet
odaadó, szakképzett munkája teszi lehetővé, hogy a kórházból hazamehessen.

Az orvosi ellátás mellet az asszisztensi professzionalizmus alapvető feltétele a sikernek.

Az újszülött, főleg, ha beteg, vagy koraszülött fokozott hővesztésre hajlamos. Ennek

módozatai:

1. párolgás útján – nedves bőrfelületről

2. convekció útján – hideg levegő irányában, hideg légáramlatok, stb.
3. vezetéses hővesztés – hő átadása a hidegebb felületnek, amivel érintkezik (matrac,
vizsgálóasztal)
4. sugárzás révén – közelben levő hideg felületek irányában (fal, ablak), inkubátor fala

Ezek csökkentésére különböző módszerek vannak:

1. szárazra törlés, betakarás fóliába – főleg koraszülöttet, hasi, gerinctájéki defektusok

bekötése, stb
2. dupla falú inkubátor, kiságy, inkubátor faltól, sátor, melegített levegő
3. előmelegített matrac, melegített kiságy
4. dupla falú inkubátor, sátor, ablaktól messzebb legyen, szervokontroll

A beteg és/vagy koraszülött újszülöttet inkubátorban ápoljuk, egyrészt a megfelelő

hőmérésklet biztosítása érdekében, másrészt a jobb ráláthatás miatt.

66
Az inkubátor egy olyan szerkezet, ami stabil hőméréskletet és humiditást biztosít. Ez azért
fontos, mert a kis betegek hőstabilitása könnyen kimozdul egyensúlyi állapotából, másrészt a
megfelelő hőmérséklet biztosításával lecsökkentjük a szervezet erre irányuló
energiafogyasztását, ezáltal javulnak a gyógyulási esélyek. A termoneutralitás zónáját
keressük, ami aza hőmérséklet, ami mellett a hőstabilizásra fogyasztott oxygen és energia a
legkevesebb. Ennek érdekében 36,2-36,6 közötti hőmérésklet a cél a hasbőr szintjén. A
modern inkubátorok servokontrollal vannak ellátva, ami azt jelenti, hogy egy szenzor
segítségével a gép folyamatosan méri az újszülött hőjét és annyira melegít, hogy a
célhőmérsékletet tartsa. Ennek az egyedüli veszélye az, hogy lázas újszülöttnél az inkubátor
túlságosan lehülhet, vagy hypotermiában túlságosan felhevülhet. Az ilyen hiba elkerülésére
agyermek hőmérsékletét periódikusan (3 óránként) klasszikus hőmérőzéssel is megmérjük. A
párolgás révén bekövetkező hőveszteséget csökkenthetjük továbbá a inkubátorban előállított
magasabb humiditással – akár 85%-ig, vagy átlátszó fóliával való bebugyolálással.

Az intenzív terápián kezelt betegek legnagyobb hányada valamilyen légzési problémával

küzd.Újszülöttkori respiratiós disztressznek nevezünk bármilyen, az első 28 napban
előforduló légzési elégtelenséget. Mivel egy tünetről és nem egy betegségről van szó;
aetiologiája nagyon változatos, lehet légzőrendszeri, cardiovascularis, neurológiai,
metabolicus stb. eredetű.

Aetiologiáját tekintve a légzési elégtelenséget nemcsak a légutak betegségei, hanem más

elváltozás is kiválthatja:

 Légzőszervi okok: choanalis atresia, Pierre-Robin syndroma (nagyfokú retro-

micrognatia), tracheomalakia, hyalinmembrán betegség, újszülöttkori tranzitoros
tachypnoe, meconium aspiratio, congenitalis vagy postnatalis pneumonia, tüdő
malformációk, pneumothorax, tüdővérzés, persistens pulmonalis hypertonia
 Cardiovascularis okok: congenitalis szívrendszeri malformációk, ductus arteriosus
persistens
 Neurologiai okok: cerebralis oedema, agyvérzés, H.I.E, neuromuscularis jonctio
pathologiái, rekeszideg bénulás
 Sebészeti okok: rekeszsérv, oesotrachealis fistula, eosofagus atresia,
 Metabolicus okok: acidosis, hypoglycaemia, hypocalcaemia, hypomagnezaemia,
hyponatraemia
 Haematologiai okok: anaemia, policytaemia, shock.

67
Légzési elégtelenség orvoslása az alapbetegség kezelése mellett lélegeztetéssel történik, forma
és súlyosságtól függően A lélegeztetés legegyszerűbb formája a CPAP rendszer, amely révén
orrvillák seítségével a beteg alsó légútjaiba előre beállított állandó pozitív nyomáson, akezelő
által beállított előmelegített oxygénnel kevert levegőt fúj a gép. Ezt a klélegeztetési formát az
egyébként spontán módon, de nem hatékonyan lélegző újszülötteknél használjuk. Ennél
komplexebb lélegeztetési formák az intermittens pozitív nyomáson történő gépi lélegeztetés,
valamint a magas frekvencián történő lélegeztetés. Ezutóbbiak akkor indokoltak, ha a beteg
nem lélegzik, vagy a gázcsere súlyosan károsodott, mindkettő esetén a beteg intubálása
szükséges. Valamennyi lélegeztetési forma fokozott figyelmet igényel a személyzet részéről,
mert fokozott fertőzés veszély forrésa, ugyanakkor a megfelelően használt nyomás, ill oxygen
a tüdő károsodását eredményezheti (barotauma következtében fellépő légmell –
pneumothorax, illetve krónikus tüdőbetegség).

Lélegeztéssel kapcsolatos lehetséges komplikációk:

 akcidentális detubáció
 csőrendszer valamelyik szakaszának sérülése, vagy szétcsúszása
 intubációs cső elzáródása, lenneb csúszása, megtűrődése
 oxygen, vagy orvosi levegő nyomásának hirtelen csökkenése
 gép meghibásodása
 szenzorok meghibásodása

Egyes események a betegre nézve veszélyesek lehetnek, akut hypoxiához, bradicardiához,

trachea sérüléséhez atelektázia, pneumothoraxhoz vezethetnek, mielőbb fel kell ismerni és
korrigálni. (megelőzés – figyelés, gyors beavatkozás, nyugtatás, semleges pozcióba tevés,
finom mozdulatok, megfelelő rögzítés, bőrvédés)

Szisztémás mellékhatások (főleg nagyfokú disztressz, vagy harca lélegztető ellen esetén):
vérnyomás ingadozások, vérgázok nagyfokú ingadozása következtében kialakult
agyvérzés,vagy periventrikuláris leukomalakia, szisztémás fertőzésveszély.

A lélegeztetett beteg monitorozása magába foglalja a pulzus, szaturációk állandó mérését

pulzoximeter segítségével, ezen kívül 3 óránként, vagy szükség szerint gyakrabban
vérnyomás, ürített vizeletmennyiség (diuresis), légzésfrekvencia, hőmérséklet mérése is
megtörténik.

68
A lélegeztetett gyermek szekrécióinak steril körülmények között való leszívása szükség
szerint történik, a lélegeztetés minél rövidebb ideig való megszakításával, a nyomások
ellenőrzésével visszakapcsolás után.

További stressz minimalizálására és a használt energia csökkentésére a lélegeztetett

gyermeknek gyomorszondát veznek be, ezen keresztül táplálékot, ritkán gyógyszert
juttathatunk a gyermek gyomrába.

Parenterális táplálás, gyógyszeradagolás, vér és vérkészítmények adására az intenzív

osztályon kezelt betegnek infúziós vonalat kell beállítani, ez lehet parifériás vonal, vagy
centrális.

Lehetséges komplikációk: fertőzés, vérzés, thrombus képződés, embólia, paravénás

elmozdulás, infundált folyadék felgyülemlése az intersztíciumban, necrózis, ischémia, stb.

Perifériás és centrális vénák helyét figyelni kell, a helyi tünetek jelentkezésekor (bőrpír,
duzzanat, elfehéredés, cianósis) a kanül helyét meg kell változtatni. Infúziók bekötésekor,
gyógyszeradáskor figyelni kell az asepsis és antisepsis törvényeire. Bólus után a kanült
heparinos fiziologiás oldattal átmossuk.

Az inkubátorban kezelt újszülött tisztába tevése, lemosása, mérése az inkubátorban, vagy

annak közelében kell történjen, hogy ne destabilizáljuk az amúgy is instabil állapotú
gyermeket. Fürösztésről akkor lehet szó, amikor hőmérséklete és vitális funkciói stabilak,
addig, erre a célra gyártott hypoallergén nedves törlővel mosdatjuk le a csecsemőt. Célja a
vér, szekréciók, vizelet, széklet eltávolítása. Az újszülött bőre nagyon érzékeny, könnyen
sérül, leukoplaszt, csövek, stb. irritációja kapcsán, finoman kell letörölni, nem súrolni,
antimikróbás lemosók standard mosdatáshoz nem ajánlottak. Ha valamilyen irritáló
antiseptikus anyag (jód, szesz) kerül a bőrre, steril fiziologiás oldattal vagy steril vízzel le
lehet mosni, anélkül, hogy ezzel kompromittálnánk az antisepsist.

Beteg újszülött, főleg, ha lélegeztetett, vagy koraszülött, általában hypotoniás, a kezelés ideje
alatt nem képes saját pozícióján változtatni, emiatt 3 óránként forgatni kell, kitámasztani
karját, lábát, masszírozni az orrát, fülét, hogy elkerüljük a felülfekvést, necrozist,
kifekéyesedést, vagy az utólagos kóros testtartást (pl.hátrafeszített vállak, kezekkel nem tud a
játék után nyúlni).

Zajártalom az intenzív terápián: a sok gép miatt gyakori a hangos jelzés valamilyen esemény
miatt (vészjelzés, infúzió lejárta, deszaturálás, pulszus esése, mért értékek a beállított
határokon kívül esnek, stb.) Az állandó zaj még több stressznek teszi ki az amúgy is szenvedő

69
újszülöttet, megzavarja az alvás-ébrenlét normális ciklusát, a beteg vegetatív reakciókkal
válaszol a stresszre, később kihatással lehet a pszihés és szellemi fejlődésére.. Manapság
számos tanulmány eredményeképpen a zajártalom csökkentésére előírt szabályok vannak (
vészjelzők minimálisra való beállítása, tilos a csapkodás, hangos szó az inkubátor közelében).
Ugyanígy az erő fény használata is korlátozva van, figyelembe kell tartani a nappal-éjszaka
váltakozását, hogy nem befolyásoljuk negatívan a germek későbbi fejlődését (természetes
fény előnyben, inkubátorokat letakarni, éjjel minimálisra csökkenteni a fényt). Aranyszabály
az intenzív terápián a „minimal stim” jelszó, lehetőleg minimálisra csökkenteni az invazív
eljárásokat, csak célzottan használjuk azokat a műveleteket, amelyek igazoltan stresszelik a
beteget, vagy fájdalmat okoznak.

Nosocomialis fertőzések

Definício: nosocomialis fertőzéseknek nevezzük a kórházban, elsődlegesen kórházi

kórokozókkal történő fertőződést, ami általában valamilyen invazív terápiás ellátás vagy
diagnosztikai eljárás következménye. Ezeknek a fertőzéseknek a veszélye abban rejlik, hogy a
kórházi törzsek nagyrésze antibiotikumokkal szemben rezisztens. Általában véve fakultatív
pathogen törzsekről van szó. Újszülöttkorban nosocomialis fertőzésről az első 72 óra után
jelentkező tünetek esetén beszélhetünk.

Aetiologia: Lehet bakterialis (Staphylococcus aureus, E.coli, Klebsiella, Pseudomonas,

Serratia, Proteus, Acinetobacter, H. influenzae), vírusos (hepatitis, enterovírusok,
adenovírusok), gombás (Candida albicans, Aspergillus) eredetű.

Rizikófaktorok: koraszülött, intrauterin hypotrophia, intenzív terapia, parenteralis táplálás,

invazív diagnosztikai eljárások, kezelési módszerek, számbeli túlterheltség

Fertőzésforrások: személyzet, anya, betegek, látogatók, egészséges kórokozó-hordozók,

fertőzött orvosi műszerek, párologtatók, vérkészítmények, stb.

Fertőzés átviteli módja: mosdatlan kézzel, aerogen úton, tápcsatornán keresztül

Profilaxis: A leghatékonyabb módszer a megelőzés. Ennek érdekében a személyzet periodikus

vizsgálata elkerülhetetlen. Beteg, acut légúti fertőzésben szenvedő személyzet nem dolgozhat
újszülöttosztályon, a maszk használatának hatékonysága nem bizonyított. Szinte legfontosabb
megelőző módszer a kezek tisztántartása. Minden beteg előtt és után kötelező a kézmosás,
és/vagy fertőtlenítés. Erre legalkalmasabb szerek az alkohol alapú gélek, chlorhexidin-spray,
stb, amelyekből minden incubátornál lennie kell egynek, hogy a gyors beavatkozást igénylő

70
manőverek esetén is kéznél legyenek. Steril kesztyű használata és az asepsis-antisepsis
szabályok szigorú betartása kötelező minden invazív beavatkozásnál

( resuscitálás, intubálás, köldökvéna catheterezés, intravénás oldatok elkészítése és beállítása,

secretiok leszívása, szondán keresztül történő táplálás, stb). Fertőzőveszélyes anyagokkal való
contactuskor szintén kötelező a kesztyű használata. A használt orvosi felszerelés
„fogyóárúinak” lehetőleg egyszerhasználatosaknak kell lenniük, a párologtatók, oxigéncsövek
fertőtlenítendők, naponta cserélendők, úgyszintén a párologtató edényben levő steril víz.
Ventillatorok csőrendszere hetente cserélendő, egyszerhasználatos csőrendszer hiányában
mindig oxiethilénnel sterilizált rendszert használunk. Fertőzött újszülötteket az
egészségesektől izoláljuk. Az osztály saját „flórájának” időszakos ellenőrzése fokozza a
profilaxis hatékonyságát. Újszülöttosztályon, de főleg neonatalis intenzív terápián naponta
legalább kétszer kötelező a dezinficienssel való takarítás, időszakos fertőtlenítés. Intenzív
osztályra a látogatók csak meghatározott időben, megfelelően felöltözve mehetnek, és csak
meghatározott számban ( egyszerre maximum 2-3 hozzátartozó).

Intenzív terápián a legnagyobb elővigyázatosság ellenére is 2-4% a fertőzések száma, az

invazív kezelési módszerek gyakorisága miatt.

71
72
17 Ábra: A kézhigiéne fontossága a betegellátásban
73
A kesztyű használata nem helyettesíti a kézmost, fertőtlenítő kézmosás nelküli
kesztyűhasználat fokozza a fertőzés átadásának veszélyét!

Szülő helye az intenzív osztályon kezelt újszülött esetében:

Előnyt jelent a szülők bevonása a beteg gondozásában. Az édesanya hangja, érintése

megnyugtatja a csecsemőt, az anya is fontosnak érzi magát, nem áll tehetetlenül az inkubátor
mellett.

A kenguru-care Afrikában született inkubátor hiányában, ahol a kis koraszülötteket anyjuk

mellkasára téve gondozták. Utólag megfigyelték, hogy ezeknél az újszülötteknél kevesebb
komplikáció lépett fel. Ezután a módszert egyre több baba barát kórház vette át, manapság
egész kultusza van a széles látókörű kórházakban. Bebizonyították, hogy a koraszülött légzése
javul, hőmérséklete stabilizálódik, hosszú távon a szülő-gyermek kapcsolat sokkal szorosabb.

Oxigén adagolás és monitorizálás

Az oxigén a leggyakrabban használt gyógyszer az újszülöttgyógyászatban. Standard

körülmények között a levegőben levő 21 % körüli oxigén koncentráció megfelelő az ember
számára ahhoz, hogy sejtjei megfelelő oxigénmennyiséghez jussanak, az anyagcsere
zavartalanul működjön. Ennek elemi feltétele a jól működő gázcsere, oxigén transzport és
leadás, amit a tüdő, szív és keringési valamint vérrendszer lát el. Ennek az egységnek ha
bármelyike zavart szenved, a szervek, szövetek nem jutnak elegendő oxigénhez, a sejtlégzés
károsodik, ami időben a belső egyensúly felbomlásához vezet.

Definíciók

Hypoxia(oxigénhiányos állapot)= a szervezet azon kóros állapota, amikor a test (általános

hypoxia) vagy annak egy része (szöveti hypoxia) meg van fosztva a megfelelő
oxigénellátástól.

Hypoxaemia=kórosan alacsony oxigén koncentráció a vérben – a gyakorlatban a vérben levő

oxigén parciális nyomásával, vagy a vér hemoglobinjének oxigén szaturációjával fejezzük ki.
A kettő nem fedi egymást, adott körülmények között, különböző parciális nyomásokona vér
haemoglobinszintjének szaturációja egy standard görbe szerint változik.

Vér oxigén parciális nyomása = vérben levő oxigén mennyiségét méri (mmol/l)

74
Hb szaturáció = a vörösvértest hemoglobinjének hány százaléka telített oxigénnel (%).A
haemoglobin szállítja az oxigént a tüdőktől a test többi részébe, ahol leadja az oxigént.

Hypoxaemiás hypoxia, vagyis elégtelen oxigén ellátás, mivel nincs elég oxigén a vérben,
olyankor fordulhatelő ha pl nincs megfelelő légzőfelület (respirációs disztressz, pneumónia,
meconium aspiráció, atelektázia, stb. miatt hypoventilláció), vagy eltérés van légzőfelület és
tüdő vérellátása között, diffúziód hibák (tüdőfibrózis), csökkent oxigén koncentráció a
belélegzett levegőben, cianogén szív malformációk. Hypoxia felléphet akkor is, ha a
szállítással van gond, pl. Vérszegénységben, CO mérgezésben, methemoglobinaemiában.

Az, hogy adott parciális nyomás mellett a Hb milyen könnyen adja le a megkötött oxigént, a
disszociációs ábrával szemléltethető. Látható, hogy különbség van újszülött és feelnött
görbéje között, ez az ú.n. foetalis hemoglobinnak köszönhető, ami a magzat szöveteinek
megfelelő oxigénellátást biztosít a relative hypoxaemiás körülmények között és
újszülöttkorban még jelen van. A görbét befolyásolja a test hőmérésklete, belső milliő, így
láz, acidaemia, hypercarbia esetén a görbe jobbra tolódik (alacsonyabb saturacio adott pO2
mellet), míg hypothermia, alkalosis, foetalis haemoglobin, hypocarbia esetén balra (magasabb
saturacio adott pO2 mellet).

A: újszülött

B: felnött

18Ábra. Hb disszociációs görbéje

Általában véve, a gyakorlatban a szervezet oxygen ellátottságát pulzoximéter és vérgázanalzis

segítségével követjük.

75
Az artériás oxigénszint lecsökkenése jelzi, hogy a szervezet nem jut elég oxigénhez. Az
artériás oxigén szaturáció legmegbízhatóbb mérési módszere a rendszeresen ismételt artériás
vérmintavétel, majd a minta analízise egy vérgáz analizátorral (ASTRUP módszer). Az
ASTRUP módszer egy olyan invazív mérési módja a szervezet vérgáz szintjének, beleértve a
tüdő szintjén végbemenő gázcserét, az oxygen szaturációt, teljes oxygen szintet, valamint
ennek szöveti szinten való felhasználását, azonban időigényes, drága, és invazív mivoltából
fakadóan stresszt okoz a betegnek, és némi kockázattal is jár, emiatt folyamatos
monitorizálásra nem használjuk. Erra célra a pulzoximéterek tökéletesen megfelelnek és
emiatt igen népszerű eszközévé váltak az orvosi gyakorlatnak. Nem igényelnek vérvételt,
hordozhatóak, gyorsan, folyamatosan, és roncsolás mentesen mérik az artériás vér oxigén
telítettségét. A pulzoximéternek, mint az oxigén szaturáció mérésére alkalmas eszköznek
sokféle változata terjedt el az elmúlt években. A gyakorlatban leggyakrabban használt
pulzoximéterek a fényabszorbció törvénye alapján működnek. A pulzoximéter kifejezés az
artériás vér pulzáló jellegéből ered. A szövetekben kizárólag az artériák lüktetnek, a többi
szövettípusnak időben konstans a fényelnyelési képessége. A szívből eredő pulzáció
következményeként az artériákba hol több vér áramlik, hol kevesebb. Abszorpciójuk
folyamatosan változik, lüktet. A véredényekkel átszőtt szövetrészt két hullámhosszúságú
fénynyalábbal világítjuk át, majd a fényt detektáljuk és elektromos jellé alakítjuk. Az artériás
pulzáció modulálja az áthaladó fényt. A 650-1000 nm-es tartományban a domináns
fényelnyelő anyag az oxyhemoglobin és a deoxyhemoglobin.Az ezen a szinten történő
fényelnyelés alapján számítják ki a Hb oxygen szaturációját. Fénykibocsátó diódái
másodpercenként több százszor kapcsolnak ki-, be, miközben fotocellái a környező fényt
érzékelik és szűrik. A pulzoximéter programja érzékeli a pulzusszinkron áramlási változásait a
fényabszorbcióban és így csak az artériás oxygen szaturációt méri. Előnyei: nem invazív,
viszonylag olcsó, állandóan monitorizálja a saturációt és a pulzust. Mivel működése a
szöveteken áthaladó, majd a vért elérő fény elnyelésének mérésén, valamint a pulzusszám
érzékelésén alapszik, bizonyos helyzetekben a mérési értékek nem tükrözik a valóságot (pl.
súlyos anaemia, oedema, erős mesterséges fényforrás, perifériás keringészavar, CO mérgezés,
haemoglobinopathiák, mozgás). Néha, ha nem tudjuk az erős fényforrást megszűntetni, az
érzékelő (szenzor) beborítása jó ötlet lehet, a mérést zavaró fény elleni védelemben.

A pulzoximéter mérése nem ad arról képet, hogy mennyi oxygen van a vérben, mivel 100%
szaturáció mellett a pO2 bármilyen magas értéket elérhet, anélkül, hogy azt fel tudnánk mérni.
A túl nagy mennyiségű, hosszú időn át alkalmazott oxigénnek szövetkárosító hatása van, ami

76
leginkább a koraszülöttek esetén veszélyes, tüdőfibrózis vagy ú.n. koraszülöttek retinopathiája
alakulhat ki.

A vér pO2 mérésére használhatunk transcutan mérőeszközt, vagy invazív eljárást –

vérgázanalizátort (ASTRUP). Ennek hátránya az invazivitás mellett a sok vérévtel, ami, főleg
kicsi koraszülötteknél jatrogén anaemiához vezethet. Ezutóbbi a pO2 mellett méri a pCO2-t,
pH-t, Bázis deficitet, NHCO3 szintet, vagyis betekintést nyerünk a beteg sav-bázis
háztartásába, elektrolitháztartásába. Intenzív terápia elképzelhetetlen enélkül az analízis
nélkül. Modern gépek igen kis mennyiségű vérből képesek mérni az adatokat, ezáltal
csökkentve a jatrogén anaemia arányát.

Oxigén pótlásra az újszülött pathológiában több esetben van szükség: légúti betegségek (RDS,
pneumonia, meconium aspiráció, rekeszsérv, malformációk, atelektázia, pneumothorax,
krónikus tüdőpathológia), szívmalformációk, fertőzések, neurológiai betegségek, perinatalis
asphyxia. Oxigénterápia az intenzív osztályokon leggyakrabban alkalmazott gyógyszeres
kezelés. Az oxygen gyógyszerként kezeljük, mivel, ha meghaladjuk a terápiás dózist, toxikus
lehet. Erre főleg a koraszülöttek érzékenyek, az éretlen retina erezettség, valamint tüdőszövet
miatt.

Oxigen adagolás lehetséges: szabadon áramoltatva, orrkanülön keresztül, CPAP-n keresztül,

gépi lélegeztetéskor. Ilyenkor az oxigént nedvesíteni és melegíteni kell. A belélegzett oxygen
koncentráció függ az adagolási módtól, maszkon, CPAP-n vagy gépi lélegeztetéssel adagolt
oxygen koncentráció megfelel a beállított koncentrációnak, mivel a forrás és a légutak között
nincs szabad tér, ezzel szemben a szabadon áramoltatott oxygen 4-6 l/min áramlási sebesség
mellett az inkubátorbankb. 30% -ra emeli a belélegzett oxygen koncentrációt, sátor alatt a
8l/min 40% körüli oxygen koncentrációt biztosít. Sátorbanminimum 7l/min kell legyen az
áramlási sebesség, ez alatt a kilélegzett CO2 felszaporodik és azújszülött visszalélegzi.

Mivel az oxygen nagy koncentrációban, hosszú időn keresztül adva számos nemkívánt
betegséghez vezethet, mindig a szükséges legkisebb koncentrációt, legkevesebb ideig
használjuk, szigorú ellenőrzés mellett. Koraszülöttek cél saturciója 88-92%között van, érett
újszülötteknél lehet ennél több, mivel az ő szöveteik már nem annyira érzékenyek az oxygen
toxicitásra.

Parenterális táplálás

77
Intenzív terápián kezelt beteg újszülöttek több, mint 90%-a teljes, vagy részleges parenterális
táplálásban részesül. Ez a táplálási forma azt jelenti, hogy a szervezetbe, atápcsatornát
megkerülve juttatunk be tápanyagokat, abeteg szükségleteinek megfelelően.

Indikációi: bármilyen hypoxias, hypoxaemiás állapot, tápcsatorna betegségei, malformációi,

kissúlyú úkszülött az első napokban, műtét utáni első napokban.

Össztevői: a parenterális táplálásban haznált infundálandó folyadék fejlett országokban

korhoz és betegséghez kötött standard összetevőkből álló csomag, amit a beteg testsúlyára
számítva napi adagokban 24 órán keresztül adagolnak. Hazánkban a standard folyadékok
hiányában ennek összeállítása az orvos –asszisztens párosra hárul. Összetételét tekintve
aminosavakat, glükózt, elektrolitokat, vitaminokat, zsírokat tartalmaz, egyénre szabott
adagokban. Az összeállítás steril körülmények között történik, adagolása, az erre a célra
kifejlesztett infúziós készülékekkel történik, perifériás, vagy centrális kanülön keresztül. A
folyadékban egymással kompatibilisek az aminosavak, glükóz, elektrolitok, vízben oldódó
vitaminok, zsírokat külön kell bekötni, fénytől óvni. Az újszülött folyadékszükséglete első
nap 60-90ml/kg, fokozatosan emeljük 150-200ml/kg-ra, kortól, betegségtől, születési súéytól
függően. Fehérjéket első naptól adunk 1,5-3g/kg napi adagban, glükózt 4-8mg/kg/perc
ritmusban. Elelktrolitok hozzáadása a második, harmadik naptól lehetséges, ionogramm
függvényében. Zsírokat már első-második naptól adhatunk, 0,5-4,5g/kg napi adagban.

Parenteralis táplálásban ajánlott monitorizálás: naponta testsúly, vérgázok, ionogramm,

vércukorszint, diuresis, hetente testhossz, fejkörfogat, biokémia, máj, vesefunkció,
trigliceridek.

Lehetséges komplikációk: fertőzés, paravénás adagolás, necrosis, embólia, thrombosis. Az

infúziós kanül helyét naponta ellenőrizni kell, ha bármilyen elváltozás észlelhető, át kell kötni
az infúziót egy másik vénába. Centrális kateter felhelyezése szigorú asepsis, antisepsis
törvényei betartásával történik, utólag Rx.-l ellenőrizzük a kateter helyzetét.

Amikor az oxygen koncentráció megengedi, fokozatosan emelve az adagot, bevezetjük az

enteralis táplálást. Kezdetben igen kis mennyiséget ú.n. trófikus táplálást alkalmazunk,
mintegy hozzászoktatva a tápcstornát az enterális tálpálékhoz. Ez 10-20ml/kg/nap,
ugyanebben a ritmusban, a gyomortolerancia függvényében emeljük a napi adagot addig,
amíg legalább 110ml/kg nem less.Ekkor megszüntethetjük a parenteralis táplálást.

Újszülöttkorban a gyógyszeradagolás testsúlykg-ra számítva történik, mivel a tápcsatorna

viszonylag nincs felkészülve szájon keresztül való kezelésre, a gyógyszerek nagy része

78
intravénásan adandó (kivétel egyes oltások, valamint az olajos készítmények). Gyógyszerek
adása 10-60 percig, vagy pedig akár 24 órás lassú infúzióbarn történik, indikációnak
megfelelően. Számos esetben a gyógyszert felhígított állapotban adjuk, elkerülendő a túl nagy
koncentrációt. Lehetőleg biztonságos, minél kevesebb mellékhatással rendelkező, de
mindenképpen indokoltan választunk gyógyszert, amennyire lehetséges, célzottan.

Természetes táplálás. Szoptató nő életmódja, táplálkozása, ápolása.

Anyatejes táplálás indikációi, ellenjavallatai. Szoptatási technikák

Az újszülött és a fiatal csecsemő természetes, ideális és optimális táplálása azsnyatejes

táplálás. Az anyatej összetétele képes a megfelelő mennyiségben és arányban leginkább
biztosítani a csecsemő szervezete számára azokat az alapvető tápanyagokat, amelyek az élet
első évében az intenzív növekedéséshez és fejlődéshez szükségesek. A központi idegrendszer
különösen érzékeny ebben a korai időszakban a táplálás hibáira, nem megfelelő voltára. A
szoptatás a legtöbb fejlett európai országban, ma már hazánkban is az újszülöttkor kezdetétől
általában a csecsemő 6 hónapos koráig az elsőként ajánlott és választott táplálási mód, mely a
fogak megjelenésével és a nagyobb energiatartalmú, szilárd táplálékok hozzáadásával, az ún.
„hozzátáplálással” egyre csökkenő számban és egyre kisebb anyatej mennyiségekkel
fokozatosan átadja helyét a mesterséges táplálékoknak. Az anyatejnek a tehéntejhez képest
előnyös összetételén kívül a szoptatás meghatározó fontosságú a bensőséges, örömteli, a
későbbi személyiségfejlődésben is oly lényeges anya-gyermek kapcsolat korai kialakításában.
A tehéntejből hiányzó immunglobulinok, a secretoros IgA-molekulák, a komplement és egyéb
aktív immunológiai alkotórészek az anyatej táplálás révén a fiatal csecsemő kórokozók elleni
hatékony védekezésének döntő tényezői. A szoptatás egyértelmű előnyeit igazolják azok a
kiterjedt vizsgálatok is, amelyek az anyatejjel táplált csecsemők szellemi fejlődésének
gyorsabb ütemét és egyes megbetegedések (pl. pylorus stenosis, inzulindependens diabetes
mellitus, colon carcinoma) későbbi életkorban alacsonyabb számú előfordulását igazolták a
tápszerrel táplált csoportokkal összehasonlítva

Ma már újra divatossá vált az anyatejes táplálás. Ez kétféle módon történhet, szoptatással és
lefejt anyatej adásával. A lefejt anyatej lehet az édesanya saját teje, illetve más anya által
hivatalosan, ellenőrzött formában adott anyatej is.

Az anyatej termelődése:

Az emlő mirigyekből, és az azt körülvevő kötőszövetből és zsírszövetből áll. A mirigyek 15-

25 különálló, elágazó rendszert alkotnak.
79
A tejtermelő sejtek, az alveolusok, az egyes ágak végén helyezkednek el, és ezeket sima izom
sejtek veszik körül. Az ezekből kiinduló tejcsatornák ágrendszer szerűen futnak a bimbóudvar
mögötti tejgyűjtő öblökbe, amelyek külön nyílással nyílnak a mellbimbón.

19 Ábra. Emlő anatómiája

A várandósság ideje alatt a mell felkészül a szoptatásra, a tejtermelő sejtek elkezdenek

burjánzani és átveszik a zsírpárnák helyét. A mell megnagyobbodik. Az anyatej a szülést
követően termelődik, eltekintve a kis előtejtől, amely a terhesség vége fele már előfordulhat
(egyeseknél akár 16 hetes kortól).

A szülés után hirtelen lecsökken az ösztrogén és progeszteron hormon szintje, ez a csökkenés

váltja ki az agyalapi mirigyben (hypophysis) a prolaktin kiválasztódását. A prolaktin hormon
hatására a tejtermelő sejtek tejet választanak ki az emlőben. A prolaktin termelődését viszont
a csecsemő szopása serkenti, azáltal, hogy stimulálja a mellbimbóban levő idegvégződéseket,
és ezek “üzenetet” küldenek az anya agyába, kialakítva egy kérés-kínálat egyensúlyt az anya
szervezetében.

A tejleadási reflex ezután a tejcsatornákban oly módon történik, hogy a szopási inger
következtében felszabaduló oxitocin nevű hormon hatására összehúzódnak a mellben a sima
izmok és ez a tejet a tejöblökbe juttatja.

Az anyatej összetétele:

Az anyatej összetétele nem állandó, hanem folyamatosan változó. Két anyának, de még
egyazon anya különböző időpontokban lefejt teje sem azonos összetételű. A tej összetétele

80
összefüggésben van a szoptató nő táplálékával, a szopás fázisával, szülés utáni periódussal. A
szülést követő első hétben sűrű sárgás színű tej ürül, amelyet colosztrumnak neveznek. A
colosztrum tápanyag összetétele a magasabb fehérje és ásványianyag-tartalomban és az
alacsonyabb zsír és szénhidrát tartalomban különbözik az érett anyatejtől. Ugyanakkor a
colosztrum az érett anyatejnél nagyobb koncentrációban tartalmaz immunglobulinokat,
mindenekelőtt IgA-t. Ezért szoktuk nevezni a colosztrumot (előtej) első oltásnak is, mivel a
tápcsatornában fel nem szívódó secretoros IgA helyileg védi a csecsemőt a fertőzésektől. Ezt
követi a lactáció 6-15. napja között termelődő átmeneti anyatej, amelynek tápanyag és
immunglobulin tartalma a colosztrum és az érett anyatej között van. Az érett anyatej, amely
összetevőiben már eltér a colosztrumtól, ez egy fehér hígabb tej. Nagyvonalakban az
összetételét az alábbi táblázat mutatja:

6 táblázat. Anyatej fontosabb összetevői

Colosztrum Érett anyatej Tehéntej

Energia Kcal 67 70 66

Zsír g 3 4,2 3,7

Tejcukor g 5,7 7,4 4,8

Fehérje g 2,3 1,07 3,5

Vas mg 0,1 0,1 nyomokban

Kalcium mg 48 35 117

Foszfor mg 16 15 92

Nátrium mg 50 15 50

Kálium mg 75 60 140

Ezen felül a koraszülöttek édesanyjának a teje is eltér az átlagostól, a baba igényeihez

alkalmazkodva alakul az összetétele, több immunoglobulint és fehérjét tartalmaz, gazdagabb
ciszteinben, taurinban, Na-ban, kevesebb laktózt tartalmaz, míg egyes vitaminok(A, C)
nagyobb mennyiségban vannak jelen.

Továbbá egy-egy napon és egy-egy szoptatáson belül is változik az anyatej összetétele, hiszen
szoptatáskor először egy híg vízszerű tej ürül, amelyet ú.n. szomjoltó tejnek is neveznek, majd
a szoptatás második felében ez sűrűbbé válik, amely zsírdúsabb kalóriadúsabb tej. Kimutatták,
hogy egy szoptatás alatt akár a négyszeresére is nőhet az anyatej zsírtartalma.

81
Feladatok a szoptatás elősegítése érdekében (UNICEF, WHO ajánlásában):

 A születés után az újszülöttet rögtön mellre tesszük (az első fél órában, függetlenül a
születés módjától)
 Fontos, hogy az újszülött együtt lehessen az édesanyjával, rooming-in rendszerben,
hogy korlátozás nélkül szophasson – kérésre szopás éjjel, nappal, kötelező szünetek
vagy program nélkül
 Az újszülött ne kapjon a szoptatás megkezdése előtt semmiféle táplálékot, se cumit
vagy cumis üveget
 A helyes szoptatási testhelyzet és helyes szoptatási mód megtalálása döntő fontosságú
 Az egészségügyi dolgozók pozitív biztatása, látszólagos akadályok elhárítása,
megfelelő információ biztosítása annak érdekében, hogy az édesanya bízzon
önmagában, fontos a pozitív hozzáállás, az akarat.

Hazaérkezést követően a sikeres szoptatás egyik biztosítéka lehet, ha az anyának van fizikai
és lelki segítsége az első néhány hétben, így lehetősége nyílik a pihenésre, a regenerálódásra
és minden idejét gyermekének szentelheti, a szoptatásra, fejésre fordíthatja (család részéről
támogatás) kiegyensúlyozott táplálkozás, de főleg megfelelő folyadék bevitel (2-3 l/nap)
fontos.

Szoptatás

A legújabb módszertani ajánlás szerint a csecsemők igényeit optimálisan az élet első 6

hónapjában a kizárólagos szoptatás, anyatejes táplálás kielégíti. Az anyák 98 %-a képes lenne
szoptatni gyermekét, ha megfelelő ismeretekkel, önbizalommal rendelkezne, és megfelelő
családi és egészségügyi szakemberek részéről megnyilvánuló támogató segítséggel
rendelkezne. Elérendő cél, hogy minden csecsemőt életének első félévében, de legalább 4
hónapos koráig szoptassák, és anyatejen kívül semmi egyéb táplálékot ne kapjon. Ezt
szorgalmazzák a bababarát kórházak.

A szoptatás módja

A szoptatás megfelelő módja a szoptatási problémák megelőzésének kulcsa. Valójában a

legtöbb szoptatással összefüggő probléma a helytelen szoptatási módok, bizonytalanság,
bizalmatlanság következménye. A megfelelő szoptatási mód mindig az anya kényelmes
elhelyezkedésével kezdődik, hogy lazítani tudjon. Egyrészt azért, hogy képes legyen arra,
hogy hosszú ideig erőfeszítés nélkül tudja csecsemőjét szoptatni, másrészt ha a nem megfelelő
82
testtartás következtében az anya feszültté válik, akkor nehezen lép működésbe a tej kiürülési
reflex (let-down), és ez a kevés anyatej látszatát is keltheti. Bármilyen testhelyzet, testtartás,
amely az anyának és a babának is kényelmes, az jó szoptatási helyzet. Nem szabad, hogy a
szoptatás során az anya akár a vállában, akár a hátában feszülést érezzen. Célszerű változtatni
a szoptatási helyzeteket, mert ha különböző szögben tartja az anyuka a csecsemőt, a nyomás a
mellbimbó különböző területére esik, és ez segíti megelőzni az érzékenységet.

Szoptatási testhelyzetek:

Klasszikus szoptatási testhelyzet (bölcsőtartás):

Az anya használhat az ülés kényelmessége érdekében középen lyukas ülőpárnát vagy

egyszerű nem keményre fújt úszógumit. Hátát minden esetben támassza meg. Ülhet bárhol
ami kényelmes, de fő szempont, hogy a karját is alá tudja támasztani. A lábait támassza meg,
használhat ehhez zsámolyt, kisszéket, könyveket vagy törökülésszerűen keresztezze lábát
ezzel is természetes bölcsőt képezve a baba számára. A csecsemő az oldalán fekszik, úgy,
hogy az egész teste szembe legyen az anyukával. A baba feje kerüljön az anya könyök
hajlatába, a hátát az alkarjával támassza meg, míg a kezével tarthatja a popsiját vagy a felső
combját.

Hónalj alatti tartás (tenyérben tartás):

Ennek a testhelyzetnek az előnye az, hogy a mellnek más szegmenseit tudja kiüríteni a baba
különösen a külső hónalj felé eső részeket. Ikrek szoptatásánál ajánlható. Ez a szoptatási mód
alkalmazható álló vagy a már ismertetett ülő testhelyzetben is. Az anya helyezze a csecsemőt
a hónalja alá úgy, hogy a lába a karja alatt, a feje pedig a tenyerében pihenjen. A baba fejét fel
kell emelni (párna használata), hogy a mellbimbó magasságába jusson. Ülő helyzetben
ügyelni kell arra, hogy a baba lábát ne nyomja neki a szék hátlapjának

Fekvő testhelyzet:

Az anya feküdjön az oldalára, a feje alatt párnával. A babát fektesse az oldalára maga felé
fordítva. A baba feje az anya könyökhajlatában, a szája mellmagasságban legyen.
Mindkettőjük kényelmes elhelyezkedését segítheti párnákkal. A csecsemőt a „kereső” és a
„szopási” reflex segíti a szopás megtanulásában.

A „kereső” reflex: A baba, arcának simogatására a kereső reflex miatt az inger irányába
fordul. A „szopási” reflex hatására, ha bármi (akár a keze is) a csecsemő szájába kerül, szopni

83
kezd. Azt, hogy hogyan kell a csecsemő szájába adni az emlőt, az anyának azt meg kell
tanulnia. Az emlőbimbót körülvevő bimbóudvar alatt helyezkednek el a tejöblök, amelyre a
csecsemőnek rá kell harapnia, hogy az anyatejet jól kiürítse a mellből, ezért a babának
egészen közel kell kerülnie az anyához.

Mellre helyezés:
1. „C” tartás: az édesanya úgy kínálja mellét, hogy a hüvelyk ujja a mell tetején, a többi alul
legyen.

2. A mellbimbóra kipréselt tejjel érintjük, simogatjuk a baba alsó ajkát.

3. A baba erre nyitni fogja a száját.

4. Ha már elég nagyra nyitotta a száját, szinte ásít, betesszük mellet a szájába.

5. Ha az emlőbimbó mélyen a csecsemő szájában védett helyzetbe kerül, a szoptatás során az

anya nem érez fájdalmat, ha csak az emlőbimbó kerül a csecsemő szájába a szoptatás
fájdalmassá válik és az anya emlőbimbója érzékeny, sebes lesz.

6. A csecsemő olyan közel legyen, hogy az orra hegye érintse az anya mellét, ebben a
helyzetben még egészen jól tud lélegezni.

A szoptatás során ahhoz, hogy a tejkiürülési reflex beinduljon, sokszor 2-3 perc szopás
szükséges. Amikor a tejtermelés és kiürülés stabilizálódott az anyák általában megérzik, hogy
mikor kell abbahagyni a szoptatást. Ha a csecsemő elégedett, szinte „elalél” édesanyja
karjaiban. Ilyenkor, ha már nem lehet őt további szopásra biztatni és az anya ki szeretné venni
a csecsemő szájából a mellét, kisujját tegye a csecsemő szájának sarkába és így biztos, hogy
csecsemője elengedi a mellbimbót, anélkül, hogy az kisebesedne a bimbó a szívó hatás
következtében

Igény szerinti szoptatás:

Az utóbbi időben igen elterjedt az ú.n. igény szerinti szoptatás, amely korlátozás nélküli, éjjel
nappal egyaránt gyakori szoptatást jelent. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a csecsemő szinte
egész nap, szinte félóránként szopik, és a mellen van.

Minden csecsemő más, van, aki 24 óra alatt 10-12 alkalommal is szopik és van, aki
megelégszik a 6-8 alkalommal.

84
Jó és célszerű is a csecsemő igényeihez igazodni, és nem az órát figyelni, hogy mikor kell
szoptatni. A szoptatások gyakoriságát általában rá lehet bízni a csecsemőre, hiszen ez az ő
igénye szerint egy-egy napon belül és hosszabb időszakot tekintve is változó lehet. Ha
elegendő az anyatej, akkor a csecsemők általában 1-2 héten belül áttérnek a 7-9 alkalommal
való szopásra.

A nagyfokú engedékenység mellett is azért nem ajánlott a 2 óránál gyakoribb szoptatás,

hiszen ez már esetleg a tejtermelés ellen is hat, pl. azáltal, hogy sem az anya, sem a csecsemő
nem tud pihenni. Ha a csecsemő sír ez nem jelenti mindig azt, hogy éhes.

Honnan tudhatjuk, hogy elegendő-e az anyatej?

Elegendő az anyatej, ha:

 A csecsemő egészségesnek látszik

 24 óra alatt a csecsemő 4 óránál többet van fent, éber és aktív
 A csecsemő csak anyatejet eszik, korlátozás nélkül szophat és legalább 6 –szor szopik
 A csecsemő helyesen szopik
 A tej folyik
 Ha nedves a pelenkája és a széklete laza, sárga és megfelelő gyakoriságú
 Korának megfelelő ritmusban fejlődik

Mik a jelei, ha nincs elég anyatej:

Biztos jelei:

 A csecsemő nem gyarapszik két hétig, esetleg csökken a súlya, annak ellenére, hogy
nem beteg
 Koncentrált, kis mennyiségű, bűzös vizelet ürítés

Valószínű jelek:

 Sokat síró, szopás után is “kereső” csecsemő

 Túl gyakori, túl elhúzódó szopások
 Mell elutasítása
 Kemény, száraz, zöldes, kis mennyiségű, ritkán ürített széklet

85
  Ha a mellek nem nagyobbodtak meg és fejésre nem vagy alig pár csepp tej préselhető
ki belőlük
 Szülés után nincs tejbelövellés

Gyakori “hibák”, amik a tej elapadásához vezetnek:

 Nem megfelelő pozíció

 Szopások közötti időközök meghosszabbítása annak reményében, hogy gyűl a tej.
Ilyenkor ennek pont az ellenkezője történik, a szervezet azt a jelzést kapja, hogy a
mellek nem drenálódnak, tehát nincs szükség a tejre, emiatt a tejelválasztás egyre
csökken. Ha pang a tej a tejcsatornákban ugyanez a negatív feed-back hatás jön létre,
míg gyakori szoptatással, fejéssel gyarapszik a tejtermelés.
 Éjjeli szoptatás helyettesítése
 Ösztrogén tartalmú gyógyszerek, tiazid alapú diuretikumok (vizelet hajtók)
 Hazúg cumi
 Cumis üveggel való pótlás, ilyenkor a csecsemő, mivel cumiból másképp, könnyebben
szopik, előbb-utóbb elutasítja a mellet

Teendők, ha nincs elég tej:

 Az egy mellből való szoptatásról áttérhetünk a 2 mellből való szoptatásra, de ennek

meg van az a veszélye, hogy a csecsemő mindkét mellből csak a híg, könnyen ürülő
anyatejet szopja ki.
 Ilyen esetben mindig azzal a mellel kell kezdeni a szoptatást, amellyel abbahagyta,
annak érdekében, hogy a csecsemő a zsírdúsabb tejhez is hozzájusson.
 Ha így sem elegendő az anyatej, akkor lefejt anyatejjel lehet hozzátáplálni, amely lehet
az édesanya saját anyateje és más anya ellenőrzött teje (tejbank).

A lefejt anyatej tárolása

 Szoba hőméréskleten 6-8 órát tartaható

 Hűtőben 3 napig
 Fagyasztóban 3–6 hónapig
 Fagyasztóból kivett lefejt tejet vízfürdőben melegítünk fel, a felengedett tejet nem
szabad újra fagyasztani. A csecsemőnek adhatjuk simán cumiból, pohárból, kanállal,
vagy a hozzátáplálásnál felhasználható a baba ételeihez keverve.

86
Anyatejes táplálás előnyei a csecsemőre nézve:

Azok a csecsemők, akiket édesanyjuk szoptatott, sokkal ellenállóbbak lesznek a fertőzésekkel

szemben, mint mesterséges módszerrel táplált társaik. Az anyatej védelmet nyújt egyes
hasmenéses megbetegedésekkel, légúti fertőzésekkel, középfülgyulladással, húgyúti
fertőzésekkel, újszülött kori szepszissel, valamint vékony- és vastagbélgyulladást előidéző
kórokozókkal szemben. Hozzájárul a vérszegénység megelőzéséhez, csökkenti a későbbi
allergiás megbetegedések valószínűségét. A fogmeder és beszéd fejlődéséhez előnyös
szájtartást biztosít szemben a cumival “nevelt” babák esetével. Kimutatták, hogy az anyatejjel
táplált csecsemőknél felnőtt korukra ritkább a cukorbetegség, elhízás, végbélrák és a
szklerózis multiplex előfordulása is. Anyatejes csecsemők IQ-ja magasabb a tápszerrel táplált
csecsemőkéhez képest.

Anyatejes táplálás előnyei az anyára nézve:

Az anyatejes táplálás nemcsak a babának, hanem az anyának is rendkívül előnyös. A szoptató

anya egészségét szolgálja, ha melle betölti élettani funkcióját és tejet választ el, hiszen
kicsinye táplálása megakadályozza teje pangását és esetleges fertőződését. A mellbimbó
ingerlésére az agyalapi mirigy a szülés után is folytatja annak a hormonnak a termelését
(oxytocin), amely a véráramba jutva összehúzza a méhet, és csillapítja a szülés utáni vérzést.
Ezzel együtt a fáradt szervezet gyorsabban felépül. A gyakori szoptatásnak – hormonális
összefüggései miatt (magas prolaktinszint) – fogamzásgátló hatása is van és csökkenti a
mellrák kialakulásának veszélyét.

A szoptatás alapfeltétele a kiegyensúlyozott lelkiállapot, hiszen a tej termelődését a feszültség

és az aggodalom bizonyosan csökkenti. Rendszeres szoptatással szükség szerinti fejéssel a 6-
8. élethétig van esély arra, hogy az anyai tejkiválasztás mennyisége összhangba kerül a
csecsemő igényeivel. A szoptató édesanya kerülje a megerőltető tevékenységeket, ám fontos
számára a jó közérzethez szükséges rendszeres testmozgás. Fordítson figyelmet a megfelelő
higiénére.

Szoptatással járó incidensek

 bukás, hányás - étkezések alatt vagy röviddel utána, böfögtetéskor gyakran kis
mennyiségű tejet buknak, “böfiznek” fel. Ez nem kóros, többnyire a mohó ivás (a
levegő nyelése) okozza
 anyatejes széklet:
87
  ehet gyakori, minden szopás után, habosabb, savasabb, sárgás néha enyhén zöldes az
oxidálódás miatt, a gyakori székelés főleg az első hetekre jellemző, a laktóz laxatív
hatásának tudható be
 2-3 naponta ürít, ezt az anyatej maximális mértékben való felhasználásával
magyarázzák, emiatt kevés a ballaszt anyag
 görcsök – eredetük nem tisztázott, feltételezhetően leginkább az aerocolia
következtében (sok levegőt nyel szopás közben) alakulnak ki. Első 3-4 hónapos korra
jellemző, utána spontán elmúlik
 emlők kisebesedése - helytelen testhelyzet, emlőre helyezés, tapasztalatlan anya.
Hamar gyógyul rácsepegtetett saját tejjel, ennek hámosító és antibakteriális hatása is
van, esetleg kezelhető nem toxikus hámosító krémekkel (Bepanthen, Garmastan).
Emlőket szabad on kell hagyni: levegőztetni, kerülni kell a szűk melltartót.
 Emlők bekeményedése – főleg első napokban a tej belövellésének ideje alatt, később a
nem megfelelő tej kiürítés miatt a tej pang a tejcsatornáékban, az emlő feszül,
fájdalmas, kemény, göbös tapintatú. Kezelése: megfelelő kiürítés, tej pangásának
kerülése, fejéssel vagy gyakoribb szoptatással, állott vizes borogatás szoptatások
között, szoptatást közvetlenül megelőzően használ a meleg vizes borogatás.
 Masztitisz – emlők begyulladása, befertőződése, tályog keletkezéséhez vezethet.
Általában az általános közérzet romlásával, lázzal jár. Kezelése: előbbiek mellet
antibiotikum, tályog esetén sebészi drenázs. Tályog hiányában a szoptatás nem
ellenjavallt. Fontos a mell kiürítése.

Szopást nehezítő vagy akadályozó anatómiai sajátosságok

 befelé forduló emlőbimbó, lapos emlőbimbó

 túl kicsi bimbó, túl nagy bimbó
 lenőtt nyelv
 rövid nyelv
 nagy nyelv
 szűk, magas, árkolt szájpad
 nyúlszáj, farkastorok

Ezek a problémák speciális pozíciókkal, esetleg bimbó kiemelővel vagy védővel

kiküszöbölhetők.

88
Szoptatás ellenjavallatai:

Kevés kimondott ellenjavallat létezik.

Ezek, a csecsemő részéről:

 laktóz intolerancia
 galaktozémia
 fenilketonúria

Anyatejes hiperbilirubinemia nem ellenjavallja a szoptatást, esetleg, ha nagyon nagy

mértékű a besárgulás (nagyon ritka helyzet), 2 napra lehet lefejt, felmelegített (60°C)
anyatejet adni, ezalatt általában a sárgaság mértékben nagymértékben csökken, ami után
vissza lehet térni a szoptatásra.

Ellenjavallat anyai részről:

A. Bizonyos kezelések:

 citosztatikumok
 aranysók
 radioaktív anyagok

Legtöbb általános elterjedésű gyógyszer, így pl. az antibiotikumok, lázcsillapítók,

gyuladáscsökkentők, stb. nem ellenjavalltak szoptatás ideje alatt. Diuretikumok nem
kontraindikáltak, de csökkenthetik a tejelválasztást.

B. Bizonyos gyógyszerek nem jelentenek kimondott ellenjavallatot, de a csecsemőt

megfigyelés alatt kell tartani:

 pszihotrop kezelés
 anticonvulszivánsok
 szulfonamidok
 cloramfenicol
 ciprofloxacin
 tetraciklinek

Ebben az esetben a csecsemő klinikai megfigyelése mellett ajánlott az adott gyógyszer

nagyobb adagban, de nagyobb időközönkénti adása, valamint rögtön szoptatás utáni adása.

89
Amennyiben indokolt a szoptatás lállítása, a tejet az adott időre le kell fejni, a laktáció
fenntartása érdekében.

C. Anya súlyos betegségei:

 pszihózis
 sokk
 szepszis
 szívelégtelenség
 vese elégtelenség
 rosszindulatú daganatok
 intenzív terápiás ellátás
 aktív, nem kezelt TBC
 AIDS
 Szifilisz (24 órával a kezelés elkezdése után már lehet szoptatni)
 Herpeszes elváltozás a mellbimbó közelében, aktív fázis ideje alatt
 Citomegalovírus fertőzés
 Bárányhimlő (varicella) a betegség első hetében. Amikor a hólyagok kezdenek
leszáradni, a szoptatás javasolt, mert a tejjel ellenayagokat juttatunk a csecsemő
szervezetébe.

Nem jelent ellenjavallatot:

 Anyai lázas állapot

 Interkurrens fertőzések – a megfelelő hygiéniai szabályok betartása mellett
 Masztitisz
 A, B, C hepatitisz

A szoptatós anya életmódja, táplálkozása

• Gyógyszerszedés – általánosan használt antibiotikumok, fájdalomcsillapítók nem

ellenjavalltak, a gyógyszerszedése minden esetben orvosi javallatra kell történjen.
 DohányzásAz anya dohányzása csökkenti a tejmennyiséget, gyengítheti a tejleadó
reflexet:

Problémák a csecsemőnél:

90
A nikotinterhelés növekedésével egyenes arányban a következő problémákat figyelhetjük meg
a kisbabánál:

• gyakran hányik, sír, keveset alszik;

• gyarapodása sokszor nem kielégítő;
• gyakoribbak a felsőlégúti fertőzések, az asztma;
• a dohányos szülők gyerekei felnőttkorukban gyakrabban válnak maguk is
dohányosokká.
• Alkohol, drogok, koffein

Az anyai vérben mérhető alkoholszint csaknem megegyezik az anyatejben mérhetővel.

Drogfüggő anya gyermeke is azzá válik, a túlzott kávéfogysztés pedig ingerlékennyé teheti a
gyermeket.

Szoptatós édesanya fehérjékben, rostokban, vitaminban gazdag változatos étrendet kell

válasszon, nincsenek tulajdonképpen megszorítások ami az egyes ételeket illeti, bár
előfordulhat, hogy a csecsemő bizonyos ételek fogyasztása után elutasítja a mellet, de ez
egyénenként változik, nem törvényszerű. Ilyenkor ezek kihagyása javasolt hosszab-rövidebb
időre, később azonban újra lehet próbálkozni. Vegetáriánus édesanyát fel kell világosítani az
esetleges hiánybetegségek kialalkulásának lehetőségéről. Ugyancsak javasolható a terhesség
ideje alatt fogyasztott vitamin-nyomelem tabletták folytatása szoptatás ideje alatt is.

91
 Régi és új az újszülöttápolásban. Gyakori hibák.
Fájdalom kezelése újszülöttkorban

A történelem kezdetén, az ősember magára hagyta a szülőnőt, hogy egyedül szülje meg
gyermekét. Későbbi korokban is számos misztikus tulajdonsággal ruházták fel úgy a várandós
anyát, mint az újszülöttet, a szülés körül még ma is rengeteg babona maradt életben. Ezt
nagymértékben befolyásolja az illető nő társadalmi, vallási, faji vagy akár etnikai
hovatarozása, egyes kultúrákban ma is sok a “hókuszpókus” a szülés körül.

A civilizáció és az orvostudomány előrehaladtával az utóbbi száz évben lendült sokat a

szülésvezetés, újszülöttellátás. Az élettani változások reális ismeretében a mai újszülöttellátás
“evidence based” vagyis konkrét, tudományos tanulmányokkal alátámsztottadatokra
támaszkodik. Ugyanakkor a divat, különböző irányzatok, az anya információéhsége és
lehetőségei természetesen befolyásolják a terhesség, szülés körüli eseményeket.A szülés
körülményei, a szüléssel kapcsolatos szokások időben, térben, társadalmi rendtől és rangtól
függően az uniformizáltnak tekinthető kórházi szülések általános elterjedéséig, nagyon
eltértek egymástól, azonban fellelhetők olyan állandó emberi tényezők, szokáscselekmények,
amelyek társadalmi, vallási, etnikai hovatartozástól függetlenül, a változó idők ellenére
mindig jelen voltak: a gyermek születése mindig közösségi esemény volt.

A történelem során viszonylag korán megemlítik a halottnak tűnt üjszülött újraélesztésére tett
erőfeszítéseket, így az Ótestamentumban is szó esik a szájból szájba történő lélegeztetésről, a
Talmudban is szó esik arról, hogy a szülőnőnek meg kell adni minden segítséget, magzata
világrahozatalánál.

A középkorban, a látszólag halott újszülött újraáledését isteni közbeavatkozásnak

minősítették. Az embereket mindig foglalkoztatta az anya-gyermek páros témája és különböző
próbálkozások történtek a szülés megkönnyítésére. Ennek ellenére, még a múlt század elején
is nagyon nagymértékű volt az anya és a gyermekhalandóság.

Bár a császármetszés is már nagyon korai írásokban is szóba kerül, kezdetben csak halott,
vagy antefinem levő anyát császároltak meg a még élőnek vélt magzat megmentése
érdekében. Gyakorlatilag a kloroform felfedezése és orvosi használata tette lehetővé, hogy
megtőrténjenek az első sikeres császármetszések, amikor anya és újszülött esélyt kapott a
túlélésre.

92
Bábák már az ókori görögöknél megbecsült segítségnek szémítottak, bár abban az időben még
nemigen sehítettek gyakorlatilag a szülőnőn. Megfigyelésen, vagy babonán alapuló
módszereket alkalmaztak a vajúdás, szülés, gyermekágy alatt, így pl. járkáltatták, üvegbe
fújatták az asszonyt, derekát, hasát dörzsölték, pálinkával itatták, vagy csak imádkoztak a
szőlés jókimenetlele végett.

Több évszázadon keresztül a családi és a közösségi elvárások az anyát tették felelőssé a

születendő gyermek külső és belső tulajdonságaiért, ahhoz hogy a születendő gyermek külső
és belső negatív tulajdonságait elkerülje, az anyának magának kellett minden óvó-védő rítust
betartani. „Keresztelőre, temetésre, mutatványos bódéhoz nem mehetett, kötél alatt nem
bújhatott át, kutyához, macskához nem érhetett, és egyáltalán minden olyan lehetőséget
kerülnie kellett, ami a hiedelmek szerint káros hatással lehetett a születendő
gyermekére”[Deáky Zita, Krász Lilla 2005. Minden dolgok kezdete. a születés kultúrtörténete
Magyarországon (XVi-XX. század) Budapest].Egyes kultúrákban az anya meg kellett egye a
placentát, a Magyar népszokás szerint a placentát a ház ura el kellett ássa a kertben a gonosz
szellemek elkerülése végett és a további gyermekáldás reményében. A szülés spirituális
aktusnak számított, a szülés az asszonyok körében zajlott, a férfiakat kizárták ebből az
eseményből. A tapasztalat anyáról, lányra szállt.

Az ókorban az asszonyok párnázott széken, ülő pozícióban szültek, máskor meg felkötötték
egy függőleges faállványra, vagy támaszkodott segítségére, minden esetben igyekeztek, bár
nem tudományos adatokra támaszkodva, kihasználni a gravitáció nyújtotta előnyöket. A bába
a szülőnő előtt guggolva várt, hogy a gyermek megszülessen.

A középkorban a szülés a családban zajlott, az asszonyokká cseperedett lányok már jól

ismerték a szülés körőli teendőket, mivel az otthonszülésnél általában asszisztáltak. A bábák
speciális gyógyfüvekkel, olajokkal rendelkeztek, ezeknek sokszor varázserőt tulajdonítottak,
innen is ered az a tény, hogy a bábák sokszor estek a aboszorkányűzés áldozatául, az egyház
betiltotta sok olyan gyógynövényt tartalmazó szer használatát, ami a méhösszehúzódást
erősítette. Néha szenteltvizet is használtak, ebbe áztattak papírosokat, amire imák,
szentszövegek voltak felírva, az anya és a magzat megsegítésére. Ezt megitatták az anyával,
amitől a szülés felgyorsulását, könnyűlését remélték.

A 18. században számos szülést segítő eszköz, fogás vált honossá, egyre több olyan
megfigyelés jelent meg miszerint a szájból szájba történő lélegeztetés segíthet a halottnak vélt
embereken, ugyanakkor próbálkoztak a fej, száj, mellkas fokhagymás, hagymás vagy más
erős aromájú anyaggal való kenegetésével, a légzés beindítás reményében.
93
A hazai szülészet és bába-ellátottság a 18. század közepétől, a felvilágosodás egészségügyi
reformtörekvéseinek hatására nagy változásokon ment keresztül. Magyarországon és így
Erdélyben Mária Teréziavolt az első, aki az 1770-ben kiadott egészségügyi rendelete
(generale novativum in re Santitatis) alapján kötelező érvénnyel szabályozta a bábák
munkakörét. Mária Terézia majd II. József a közegészségügy javítását szorgalmazó
rendeleteiben kötelezővé tették a bábák oktatását, munkájuk időszakonkénti főorvosi
ellenőrzését, előírták, hogy csak vizsgával rendelkező bábák tevékenykedhettek hivatalosan.
Ennek ellenére a tudatlanság és ismeretek hiánya miatt a 20. századig magas maradt az anya
és csecsemőhalandóság. Ennek felismerése ösztönözte a bábák külön tanítását és a
terhesgondozásban a bábatanfolyamokon külön tananyagként oktatták a rendellenes
szülésekkel kapcsolatos teendőket. Szorgalmazták, hogy a tartás, fekvésrendelleneségek
felismerése esetén a bába haladék nélkül orvost vagy esetleg egy másik bábát vagy
sebészmestert hívjon segítségül.

1818-ban Fodor Gerzson versbe szedte és kiadta egészségre nevelő ajánlatait, amelyben azt
írja:

“Sebes kézzel bába a’szülőhöz ne nyulj,

Aztán etzettel és szappannal tisztulj.
Ha ragadós sebe vagyon te szülődnek,
Tarts olaj, vaj, vagy zsir kenetet kezednek.
Szülés után lugot, hamut és szappant kenj
Kezedre, más szülő Asszonyhoz akkor menj.”

Ez azért is érdekes, mert a szakirodalom Semmelweist tartja az elsőnek, aki felismerte a

tisztaság, fertőtlenítés fontosságát, azonban ez a vers akkor íródott, amikor ő éppen, hogy
megszületett. Ez mit sem csorbít az “anyák megmentője” hírnevén, aki a logikus gondolkodás
és megfigyelés alapján jutottt arra a következtetésre, aminek a klórosvizes kézmosás
kötelezővé tétele let az eredménye. Semmelweis nagyságát a gyermekágyi láz kóroktanának
felderítése, és az általa kidolgozott prevenció adta, amelynek során egy konkrét betegség
okainak felderítésén túlmenően, a fertőzéssel és annak megakadályozásával kapcsolatban
olyan elveket fogalmazott meg, amelyek jelentőségét csak egy jó évtized múltán a francia
Pasteur és a német Koch bakteriológiai kutatásait követően ismerték fel; illetve az angol Lister
antiszeptikus műtétvezetési gyakorlatának kialakítása során alkalmazták először a
gyakorlatban - másutt. 1847. október: Kötelezővé teszi az egyes betegek vizsgálata közötti
klóros kézmosást is, ennek köszönhetően 1848-ra a gyermekágyi lázban elhaltak aránya az

94
orvosok szülészeti osztályán kisebb lesz, mint a bábákén. Sajnos a korabeli orvostársai
sértésnek vették felfedezését, átélte mindazok drámáját, akik előbb találtak rá egy eszmére,
minthogy koruk különösebb akadályok nélkül megértse és elfogadja azt.

1780-ban Francois Chassier ajánlotta elsőként az oxygen használatát az újszülött élesztésében,

azonban további 70 év telt el, amíg el kezdték alkalmazni. Az első inkubátor a 19 században
vált használatossá, Jean-Louis-Paul Denucé nevéhez fűződik a felfedezése (1857) egy
melegvíz átáramoltatásával tartotta melegen a koraszülöttet. Felismerték, hogy az újszülött
lehülésének megakadályozása nagymértékben növeli a túlélési esélyeit.Ennek a századnak a
végén kezd elterjedni a kótházi szülés mellett a gyermekkorházak kialakulása, ettől kezdve
számítjuk a neonatológia fejlődését., ami minden téren megnyilvánult: 1861-ben WJ Little
leírta a cerebralis paralízis tüneteit, 1879-ben Credé bevezeti az oldott ezüst nitrátot az
ophtalmia neonatorum kezelésére, 1888-ban Fallot leírja a róla elnevezett szívmalformációt,
stb.

Az újszülöttélestésben is számos olyan módszer látott napvilágot, ami mára idejét múlta, vagy
károsank bizonyult, vagy hatástalannak. 1871-ben Schultze leírta módszerét, amit hosszú
ideig alkalmaztak. Ez abban állt, hogy az újszülöttet vállánál fogva függéleges helyzetből a
resuscitáló feje főlé lendítették, mintegy összenyomva ezzel a mellkast, lélegzésre próbálták
bírni a csecsemőt. Prochownich módszere ugyancsak a mellkas összepréselésén alapult..
Emellett más próbálkozások közé sorolhatjuk a karok le-fel mozgatását (Sylvester), a nyelv
ritmusos húzogatását (Laborde), mellkas, száj, torok csiklandozását, ingerlését, rákiabálást,
rázást, végbélnyílás tágítását, hideg-meleg vízbe való mártást, dörzsölést, erőteljes paskolást,
pofozást, szúrkálást, brandy párlat szagoltatását, dohányfüst felfújását a végbélbe, stb. Ezek
mindamellet, hogy drasztikus módszerek voltak, teljesen hatástalanoknak bizonyultak, sőt sok
esetben károsnak, manapság szigorúan tilos az alkalmazásuk. 1879-ben az “aerophone
pulmonaire”(J alakú csőre szerelt gumi tömlő) segítségével Gairal pozitív nyomáson
lélegeztett az élesztés során. AG Bell 1889-ben leír egy negative nyomású lélegeztetőt. 1914-
ben Von Reus a CPAP-ot, mint újszülött resuscitaciós módszert írja le. 1928-ban Henderson,
majd Flagg ajánlja a maszkos illetve endotrachealis intubación keresztül végzett pozitív
nyomású lélegeztetést – ez a módszer már nagyon hasonlít a napjainkban használtakhoz.
1949-ben Hees és Lundeen hangsúlyozza a koraszülés késleltetését, opioidok, scopolamine,
barbiturátok elkerülését szülés előtt, előírják a koraszülött minimális, kíméletes kezelésést,
bánásmódját.

95
A 20.század alatt az orvostudomány általában, de a 60-as évek után taln minden szaknál
látványosabban fejlődött a neonatológia. Ennek köszönhetően ma már 500 g-nál kisebb vagy
súlyos betegségben szenvedő újszülöttek maradnak jó eséllyel életben és ez a határ egyre
bővül. A neonatológia egyike azoknak a szakterületeknek a medicinában, ami a technológia
vívmányait maximálisan kihasználja.

Az újszülöttellátás másik pólusa, az egészséges újszülött ápolása, ami a hosszú történelem

folyamán szintén sokat fejlődött, babonák és empírikus medicina majd a túltechnologizált,
elembertelenített ápolás maga mögött hagyásával hatalmas vargabetűvel visszatérni látszik az
egyszerű, logikus hozzáálláshoz. Ennek ellenére, népi szokások vagy a nagyfokú tehetetlenség
miatt meghonosult praktikák életben maradtak.

“Régebben, mikor egy lány eladósorba került, számos élménye, megfigyelése lehetett a
terhességről, szülésről, szoptatásról. Testvért, rokongyereket gyakran dajkálhatott, kellett is
dajkálnia. Napjainkra a társadalom hagyományos közösségei egyre inkább felbomlanak.
Megszakadnak azok a szálak, amelyek mentén az élettapasztalatok tovább adódtak. A mai
nukleáris családokban sok lány nő föl úgy, hogy újszülöttet még sose látott, csecsemőt is
inkább csak az utcán, babakocsiban tolva. Az urbanizáció és az iparosodás gyökerestől
alakította át az emberek életét, legszembetűnőbben a nőkét. A preindusztrális társadalmakban
a munka és anyaság egységben maradhatott a nő életében. A modern értelemben vett
„dolgozó nő” szerepei azonban elválnak. Régen a társadalmi tudás generációról generációra
öröklődött. Ahogy a fiúk megtanulták apáiktól a földműves- vagy iparosmesterséget, úgy a
lányok anyjuktól, nénjüktől (a házi munkák mellett) az anyaság „tudományát”.

A mai kismamák csecsemőgondozási szakkönyveket forgatnak, szüléselőkészítő tanfolyamra

járnak. Generációk szemléletét, beállítódását határozza meg tehát, hogy milyen tanácsokat,
útravaló kapnak a „szakemberektől”, az egészségügyi intézményektől. A századfordulótól
kezdve mostanáig Magyarországon megjelent csecsemőgondozási irodalom túlnyomó
többsége a „szigorúság” és „következetesség” elvét ajánlja a szülőknek a nevelésben, már
rögtön a gyermek világrajöttekor. Újabban azonban van egy másik irányzat is, amely
megengedi, sőt tanácsolja, hogy az anya nyugodtan elégítse ki a baba igényeit, s hallgasson a
szívére, ösztöneire. A csecsemőgondozásnak ez az „új”, „modern” irányzata valójában az
asszonyok évezredes tudását eleveníti és szabadítja föl. Mindezek a dilemmák, jelenségek
sűrítetten nyilvánulnak meg egy kiemelt életszakaszban: a szoptatás idején.” –írja Balogh
Anna Az anyatej: lelki méz?Csecsemőgondozás a régi magyar falusi életbenÖsszehasonlító
gondolatok – pszichológusszemmel-című minkájában. Itt dióhéjban találkozunk mindazokkal

96
a változásokkal, amik befolyásolták a csecsemőgondozást. A régi korokban a nő szerepe a
család, a ház körüli teendők, a gyermeknevelés terén merült ki, a modern családban már nem
annira különválasztott a két fél szerepe. A régi korokban a vallásos hiedelmeknek, vagy
babonáknak volt nagy szerepük, manapság viszont sokszor a divat szól bele az
“ösztoneinkbe”. Pl. a népi hiedelem szerint az újszülöttet csak akkor szoptatták meg, amikor
már keresztény volt, mert “pogányt nem szoptatunk”, ezért igyekeztek mielőbb
megkeresztelni az új jövevényt, a múlt század elején viszont ú.n. tudományosan nem adtak
semmit enni a 24 vagy akár 48 óránál fiatalabb újszülöttnek, hogy “kipihenje a születés
fáradalmait” anya és gyermek. Ma már kimutatták, hogy a késleltetett táplálás
hypoglycaemiához, kiszáradáshoz, kóros besárguláshoz, stb vezethet, a csecsemőt születés
után mielőbb mellre kell tenni. Ugyanilyen tévhit az, hogy a gyermek lábát kinyújtva,
szorosan összekötik, hogy a “ne legyen görbe a lába”. Ez viszont a csípődysplázia
kialakulásának, vagy fokozódásának a melegágya, mint ismeretes a csecsemő lábait nem
szabad leszorítani, teret kell hagyni a mozgásra, a terpesz pedig kedvez a dyspláziás csípő
normális fejlődésének. A modernkori medicina egyik tévedése, agy inkább túlzása volt és még
napjainkban is néhol eléfordul a szülés, csecsemégondozás elkórháziasítása. Nóha a kórházi
szülés, újszülöttellátás biztonságosabbá tette az eseményt, sok esetben indokolatlanul távol
tartják az anyát az újszülöttől, túl gépiessé vált az úpolás. A modern neonatológia egyik
mérföldköve annak felismerése, hogy a beteg és vagy nagyon kissúlyú újszülött ápolásában is
job eredmények érhetők el, ha az anyát, a szülőket bevonjuk az ápolásba.A szigorú szabályok
szerint nevelt, “jó modorra szokatott” csecsemő példájától, aki csak meghatározott
időközönként, meghatározott mennyiséget szophatott, ma eljutottunk az igény szerinti, a
csecsemő egyéniségét figyelembe vevő ápolásig. A múlt század elején a csecsemő
hozzátáplálását minél előbb szorgalmazták, már 6 hetes kor körül el kezdték adni a
gyümölcsöt, időközben kimutatták, hogy az 5 hónapos csecsemő reflexszerűen kilök minden
szolid tárgyat (táplálékot), ami a nyelvére kerül, nem beszélve az enzimek “éretlenségéről”,
ami megakadályozza, hogy a lenyelt nem tej alapú táplálékot feldolgozza. A tápszergyártók és
a női emancipáció karöltve ugyancsak a múlt század elején azt a tévhitet terjesztette el az
anyák körében, hogy az anyatej nem annyira fontos, a tápszeren felnőtt csecsemő a
reklámokon szép, kövér, egészséges képe, meg a velejáró vélt kellemetlenségek miatt sok
anya váltott mesterséges táplálásra. Még manapság is nehéz kampánymunka az édesanyák
meggyőzése arról, hogy képesek táplálni saját gyermeküket és, hogy az anyatejes táplálásnak
összehasonlíthatlan előnyei vannak a mesterséges táplálással szemben. Ezt szolgálja a
rooming-in rendszer és a bababarát kórházak kialakulása. Ezekben a kórházakban az újszülött

97
az édesanyával egy szobában tartozkodik, a megfelelőképen felkészült személyzet pedig az
anyatejes táplálást szorgalmazza, megadva minden támogatást és információt a kezdő
anyának.

A modern neonatológia hangsúlyt fektet a paszichoszenzoriális stimulálásra, a

stresszmentesítésre, fájdalomcsillapításra. Mindezek a neonatológia kezdetekor mellékesnek
számítottak, úgy tartották, hogy azújszülött fájdalomérzéke pl nem annyira fejlett – mivel nem
tudott jelezni – és ennek értelmében nem is tartották fontosnak a fájdalomcsillapítást. Ma már
ez az aspektus szerves része az újszülött intenzív terápiának.

1984-ben D’Apolito azt állította, hogy a beteg újszülött nem reagál a féjdalomra, sokáig úgy
tartották, hogy ez annak tudható be, hogy nem érez fájdalmat. 1987-ben bizonyította be
Anand és csapata, hogy az újszülött érzékeli, tapasztalja és megjegyzi a fájdalomingert,
rámutatva az addigi ignorancia, vagy tudományos alapok nélkül meghonosodott szokásokra,
amelyek felületesen kezelték a fájdalomcsillapítást. Számos tanulmány jelent meg az újszülött
fájdalom által kiváltott reakcióiról. Ezeket a reakciókat feloszthatjuk kémiai, viselkedésbeni,
élettani válaszokra.

Élettani válaszreakciók:
Biokémiai válaszreakciók:
 Emelkedett szívfrekvencia, légzés
 Emelkedett cortizolszint
frekvencia, vérnyomás
 Emelkedett adrenalinszint
 Emelkedett intracranialis nyomás
 Emelkedett noradrenalinszint
 Emelkedett oxygen felhasználás
 Emelkedett glukagonszint
 Csökkent arterialis oxigenizació
 Emelkedett aldosteron szint
 Emelkedett légúti közép nyomás
 Csökkent inzulin termelés
 Csökkent vagus tonus
 Csökkent periferiás hőmérséklet
 Csökkent szívfrekvencia variabilitás
 Hyper/hypoglycaemi

Viselkedésbeli válaszreakciók:

Hang
 Nyögés
 Sírás
 Gasping
 Nyöszörgés
 Csuklás
 Fulladozás
98
Mozgás, izomtónus Arckifejezés

 hypertonia  fintor
 hypotónia  homlokráncolás
 végtagok flexiója, extenziója  szemhéjak összeszorítása
 elhárító mozdulatok  nyitott száj
 ujjak ökölbe szorítása  nyelv remegése
 görcsös megfeszülés  állak remegése
 lábbal rugkapálás
Gesztációs kor szerint
Színváltozás
 Koraszülött: korlátozott reakciók
 kipirulás  Érett: erőteljes reakciók
 elsápadás

Általános állapot

 ingerlékeny
 nehezen vigasztalható
 nehezen táplálható
 letargia

Egy nem beszélő populációban felmérni a fájdalmat nem könnyű feladat. A régebbi általános
nézet az volt, hogy az újszülött nem érzi a fájdalmat, vagy, ha igen, akkor sem jegyzi meg,
semmilyen következmőnnyel nem jár és különbe is veszélyesnek tartották az analgaesiát
ebben a korcsoportban. Ezek a téves felfogások sorra buktak meg a különböző tanulmányok
folyamán. Mára már több eszközt is kidolgoztak az újszülött fájdalom kiértékelésére.

A gyakorlatban minden központ kiválasztja a számára legmegbízhatóbbnak tűnő, az élettani

és viselkedésbeli válaszreakciók kombinálásából összeállított értékrendszert, a periódikus
monitorozásnál, vagy fájdalmasnak ítélt műveleteknél ezt az értékelést, mint “ötödik élettani
funkciót”követ. Ilyen helyzetek: invazív eljárások: gyomorszonda, intubációs szonda,
dréncsövek jelenléte, behelyezése, műtét után, vénás, artériás punkciók, lumbál punkció, stb.
Ugyancsak szükség van a fájdalomreakció értékelésére, ha az újszülött analgetikumot,
sedatívumot kap, ilyenkor előtte, közben és utána is feljegyezzük a válaszreakciót.

A fájdalom kezelésében tudni kell, hogy egyes sedatívumok = nyugtatók, altatók

(midazolam, fenobarbital, lorazepam, cloral hidrat) csak bódítják a beteget, a fájdalmat
97
azonban nem csillapítják. Ezeket kiegészítőkeént használjuk a beteg lecsendesítésére, azonban
egyes esetekben fokozzák a fájdalomérzetet. Másrészt gyermekek, főként pedig a
koraszülöttek esetében nincs még pontosan meghatározva ezeknek a hosszútávú hatása az
idegrendszer fejlődését tekintve.

Ami az analgetikumoka illeti, a morfium és a fentanyl a leggyakrabban használt gyógyszer

faájdalomcsillapításra. Ezek gátolják a fájdalomérzeteta központi idegrendszer szintjén. Az
adagokat testreszabottan adjuk, a helyzetnek és a reakciónak a függvényében. Kimondott
indikáció: igen fájdalmasnak minősülő műveleteknél(intubáció, thoracalis dréncső bevezetése,
postop), lélegeztetett újszülött, ha minimélis stimulálásra cianótikussá válik. MIndekettő
intravénásan adandó, infúzióban a lehető legkisebb, hatékony adagban. Hosszú távon
dependenciát okozhat.

Különböző punkcióknál alkalmazható helyi érzésteleítés: lidokain tartalmú krém, vagy

ragtapasz felvitelével, pár perc után a bőrfelület elzsibbad, a manőver nem fájdalmas.

Mindennapi szokványos műveleteknél, pl. vérvétel, infúzió beállítás, jól bevált módszer a
24%-os cukoroldat, nyelvre csepegtetve, vagy hazúg cumi, mint ismeretes az újszülött hamar
megnyugszik szopás közben, az édes íz érzete pedig minden korban a fizikai jutalmazás
eszköze. Egyedüli veszélye a túl sok cukornak a hyperglycaemia, csak indokolt esetekben és
kis mennyiségben adagolandó.

Szűrővizsgálatok újszülöttkorban. Veleszületett hypothyreosis, PKU,

rendellenességek felismerése.

Nagyothallás, koraszülött retinopathiájának szűrése.

Általános érvényű a medicinában, hogy egy betegséget job megelőzni, mint kezelni, mert
olcsóbb és a társadalom egészsége szempontjából több haszon származik belőle. Vannak
betegségek, amelyek bizonyos korcsoportban statisztikailag nagyobb százalékban
fordulhatnak elő , ezek azok a betegségek, amelyekre gyakran dolgoznak ki
szűrővizsgálatokat. Ezek alapján, a szűrni kívánt betegségekre a WHO kidolgozott
megfelelőségi kritérium listát.

WHO kritériumai populációs szintű szűrővizsgálatokra:

 A szűrni kívánt betegség fontos egészségi probléma ?

98
 Rendelkezésre áll hatékony terápia ?
 A további diagnózishoz és kezeléshez szükséges módszerek elérhetőek ?
 A szűrni kívánt betegségnek van látens vagy korai asymptomaticus szakasza ?
 Rendelkezésre áll hatékony szűrőmódszer ?
 A szűrőrendszer a lakosság, kiváltképpen a high risk csoportok számára elfogadható ?
 A szűrni kívánt betegség kórlefolyása ismert?
 Létezik egy általános protokoll a további kezelésre, obszervációra ?
 A szűrés költségei elfogadhatóak ?
 Korai diagnózis és kezelés a prognózist javítja ?

A beteg nyilvántartásba vételekor és periódikusan elvégzett teljes fizikális vizsgálattal számos

betegségre találhatunk utaló jeleket, emiatt a betegvizsgálatot is a szűrővizsgálatok közé
soroljuk. Így újszülöttkorban szűrővizsgálatként tekintjúk:

 teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlõdési rendellenességek szûrésére,

 testtömeg, testhossz, fej/mell-körfogat mérése és a hazai standardok szerinti értékelése,
 ideggyógyászati vizsgálat,
 csípõficam szûrése,
 érzékszervek mûködésének vizsgálata:
o hallás vizsgálata,
o látás vizsgálata (vörös visszfény, pupilla-reakció, látásmagatartás),
 anyagcserebetegségek vizsgálata
o hypothyreosis,pku
o galaktosaemia,
o jávorfaszörp betegség (MSUD), tyrosinaemia I, II, citrullinaemia I (argininosuccinát
synthase hiány, ASS), arginosuccinic aciduria (arginosuccinát lyase hiány, ASL),
homocystinuria, rövid-láncú acyl-CoA dehydrogenase hiány (SCAD), közép-láncú acyl-CoA
dehydrogenase hiány (MCAD), hosszú-láncú hydroxi-acyl-CoA dehyrogenase hiány
(LCHAD), nagyon hosszú-láncú acyl-CoA dehydrogenase hiány (VLCAD), Carnitin-
palmytoil transferase hiány (CPT-I, II), Carnitin transzport zavara (CT), multiplex acyl-CoA
dehydrogenase defectus (glutársav aciduria GA II), beta-ketothiolase (oxothiolase) hiány,
glutársav aciduria I (GA-I), isovaleriánsav acidaemia (IVA), metilmalonsav acidaemia
(MMA), propionsav acidaemia (PA), 3-hydroxi-3-metilglutaryl- (HMG-)-CoA lyase,
methylcrotonyl CoA karboxylase hiány (MCC) multiplex carboxylase hiány

99
Hypothyreosis és PKU szűrése

Fent felsoroltak közül hazánkban a hypothyreosis és pku szűrését támogatja a Betegbiztosító

Ház, míg a többi anyagcserebetegség szűrése gyanú felmerülése esetén a szülők önköltségén
elvégezhető.
Standard körülmények között a vérminta levétele valamikor 48 és 72 óra között történik,
amikor meggyőződtünk arról, hogy az újszülött megfelelő menyiségű tejet fogyaszt. Várni
kell a minta levételével, ha bármilyen kezelésben, főleg parenterális táplálásban részesül a
beteg. Ilyenkor a parenterális táplálás leállítása után 2 héttel vesszük le a mintát. Hasonló a
helyzet, ha transzfúzió vagy netán vércsere van kilátásban. A vérvétel megtörténtét és
időpontját, valamint a vérvétel időpontjában a gyermek életkorát az újszülött zárójelentésén és
egészségügyi könyvében fel kell tüntetni. Az újszülött szülőjének / törvényes képviselőjének
az írásbeli nyilatkozatot kell aláírni, melyben igazolja, hogy a felvilágosítása megtörtént,
beleegyezik a szűrővizsgálat elvégzésébe. A minta egy nagy csepp vér, szűrőpapírra,
előmelegített, lefertőtlenített helyről, leghozzáférhetőbb újszülöttnél a sarok oldalsó harmada.
Mivel egy papírra több próba kerül vigyázni kell, hogy a csepp a neki megfelelő helyre
kerüljö, annál ne legyen se kisebb, se ne haladja meg annak határait. Ha az egyes betegektől
vett minták összefolynak, a kiértékelés lehetetlenné válik. Alkalmazott módszer, a GUTHRIE
teszt azon alapszik, hogy bacillus Subtilis csak fenilalanin tartalmú táptalajon nő.

Phenylketonuria (PKU)

Oka: Phenylalanin hydroxilase (PAH) enzimhiány, amit a 12. Kromoszómán levő gén 500 nál
is többféle ismert mutációja eredményezhet A fenilalanin az enzimhiány miatt nem alakul át
tirozinná: hiányzik a festékanyag, alacsony a serotonin ésdopamin szint, ugyanakkor a
felhalmozódó fenilalanin toxikus.

20. Ábra. Fenylalanin Hydroxilációja

100
Az öröklődés autoszóm recesszíven történik, a szülők leggyakrabban nem betegek.
A klasszikus formában korán kialakuló hányás, újszülött vizeletének jellegzetes egérszaga
figyelhető meg, az ekzema, bőr hypopigmentatioja, kóros IR tünetek, értelmi fogyatékosság –
későbbi életkorban (4-6 hónap) alakul ki a fel nem fedezett esetekben, megfelelő diéta
hiányában.
Klinikai formák a vér fenilalanin szintjének megfelelően a küvetkezők:
1. Klasszikus PKU : vér phenylalanin szint 10mg% felett- életre szóló kezelés
2. Nem PKU-s hyperfenylalaninaemia: 2-10mg % között: ellenőrzés, diétás nagy
megszorítás nincs
3. Atípusos PKU, PAH-cofaktor tetrahidrobiopterin, (BH4) hiány: már intrauterin
kialakul a retardatio, korán jlentkezik az etetési nehézség, láz, izomrángás, nyálfolyás, később
testi-szellemi retardation alakul ki.Kezelése BH4 pótláson alapszik, esetenként serotonin,
dopamin szint emelés jöhet szóba, adiéta nem segít.

A betegség kezelése diéta, célja, hogy olyan tápanyaghoz jusson a beteg szervezet, ami a 4-
8mg%-os fenilalaninszintet tartja, ez alacsony fehérje tartalmú gyógytápszerekkel érhető el.
Veszélyes a tej, tejermékek, hús, hal, tojás, búzaliszt, hüvelyesek, csokoládé. Lisztpótlás
burgonyával történik, (FeMini liszt, tészta) Anyatejet csak lefejve, max.100-300ml/nap
kaphat, szigorúan ellenőrizve a fenilalanin szintet. (Szoptatás= ellenőrizetlen mennyiség
bevitel)
PKU -s gyermek:
Ehet Nem ehet

Cola Csokoládé
Gyümölcsfagyi, tölcsér Ø Tejfagyi
Sok keményítős tészta Pattogatott kukorica
Savanyúság, saláta Tej-, tejtermék
Olaj (növényi) Hús szalonna
Méz Rizs, gríz
Cukor (kristály, szőlő-, savanyú c.) Dió, mák, mogyoró
Korlát: lekvár Mandula, tökmag
Gyümölcs zabpehely, búzaliszt
Keményítő bab, lencse, borsó
Vaj

101
Növényi margarin

A diéta életre szól, régebben csak 10-12 éves korig ajánlottát. Nagyon fontos a PKU-s anya
diétája, mert a magas fenilalaninszintje károsíthatja az esetleges egészséges magzatot is.

Congenitális hypothyreosis

Endémikus zónákban, beteg anya magzata, vagy saját pajzsmirigyének fejletlensége (atópia,
hypoplasia, agenesis) miatt alakulhat ki, ép hypophysis működés jelenlétében indirect jele a
magas TSH hormon. Lehet sporadikus, vagy familiaris. Okai: jódhiány, terhesség alatt szedett
jódtartalmú készítmények, receptorbetegség,
pajzsmirigy enzymdefektusok.
Leggyakoribb formája a congenitalis athyreoticus cretinitis – incidentiája 1/4000-10000
élveszületőknek - oka nem pontosan ismert ( agenesis, dysgenesis, ectopiáscsökevényes
pajzsmirigy). A magzati életben a saját és az anyától származópajzsmirigy hormonok fedezik
a magzat igényeit. Születés után az alacsonyhormontermelés következtében alakulnak ki a
tünetek:
 ha nincs golyva, gyakran a tünetek elmosódottak, vagy kezdetben nincsenek
 gyakran nagyobb születési súly, mozgás szegénység, renyhe szopás, nagyobbkutacs,
nem túl fokozott hyperbilirubinaemia (indirekt, elhúzódó) figyelhető meg
 gyanú esetén Rtg kimutatható a femur distalis epiphysismagjának hiánya,intersuturalis
koponyacsontok, RDS akár érett újszülöttekben is.

Későbbi tünetek:
súlygyarapodás elmaradása, étvágytalanság, hypotonia, mozgásszegénység,macroglossia,
beesett orrgyök, durva vonások, rekedtes sírás, obstipatio,hypotermiára való hajlam, motoros
retardatio, súlyos mentalis retardatio.
Szűrés: 5-14 naposkorban szőrővizsgálatként TSH mérése, ha magas szintet mutat, FT4
méréseindokolt
Kezelés:
• mielőbbi substituciós therapia (L-thyroxin), rendszeres hormonszint ellenőrzés
mellett
• 1 hónapos kor előtti substitucio elkezdés mellett jó a prognosis, emiatt szűrik
újszülöttkorban.

102
Csípődysplázia/ficam szűrése

A csecsemő csípődyspláziája gyakoribb jelenség, mint a ficam, ez napjainkban annak is

betudható, hogy a szűrővizsgálatok során felfedezett dysplázia idejében való megfelelő
kezelésével megelőzhető a ficam kialakulása.Általában már a születéskor fennáll, de
kialakulhat az első életévben fokozatosan is. A csípőízület nem teljesen normális alakban
fejlődik, jellegzetes eltérések alakulnak ki a vápán és a combcsonton is. Lényeges azonban,
hogy a combfej a vápában helyezkedik el, nem ficamos helyzetben áll.

A csípőszűrés azért lényegbevágóan fontos, mert a dysplázia nem ad olyan jellegzetes

tüneteket, mint a csípőficam, ezért nagyobb gyakorlat szükséges kiszűréséhez. A korai kezelés
megkezdése itt is igen fontos, mivel 3-4 hónapos korig a csípőízület igen rugalmas, a
kezelésre rendkívül jól reagál.

Klasszikus fizikális vizsgálat része újszülöttkorban a Barlow-Ortolani féle kombinált

manőver. Barlow módszere 1957-62 között került alkalmazásra egy Manchester-i
gyermekkórházban. Kivitelezése: a csecsemő hátán fekszik, az alsó végtagot térdben és
csípőben 90fokban behajlítva terpeszálásba forgatunk, miközben a térdekre nyomást
gyakorlunk lefele az ágy irányába. Művelet közben a nagyújjunk a térdeken, a középső újjunk
a trochanetereken nyugszik. Csípődysplázia esetén a combfejet kimozdíthatjuk az ízvápából,
amit a vizsgáló kattanásként észlel. Ennek a fordított irányú próbája az Ortolani módszer, ami
a kimozdított combfejet visszakattintja a vápába. A vizsgálatot szimmetrikusan, mindkét alsó
végtagon egyszerre kell végezni, mintegy figyelve az addukció (távolítás – jelen esetben
terpesz)szögére, az ízületek mozgékonyságára. Előnye, hogy már pár naposan végezhető,
szülészeten épp úgy, mint a családorvosi rendelőben, nem befolyásolja a vizsgálatot a
csontosodási magvak jelenléte, hátránya, hogy az eredmény a vizsgáló tapasztalatától és
szubjektivitásától függ. A Barlow-Ortolani módszert minden újszülöttnél hazaadás előtt a
rutinellenőrzés keretén belül elvégzik.

Csípődyspláziára hajlamosít: családi halmozódás, farfekvés, női nem, pólyázási, pelenkázási

szokások, klasszikus kenguru (baba lába lóg)

Csípőficam esetén a combfej nem a medencecsont vápájában, hanem abból kicsúszott

helyzetben, a vápa felett helyezkedik el. A csípő ficama nem túl gyakori betegség, és már a
születés pillanatában fennállhat, vagy a fel nem fedezett dyspláziás ízületnél alakulhat ki,
amikor a gyermek feláll kétlábra. Gondos vizsgálattal a csípőficam nagy biztonsággal
103
kiszűrhető, melyet azonban ultrahang (UH) vizsgálattal is igazolni kell. A csípőszűrés
jelentősége abban áll, hogy a nagyon korán (maximum 3-4 hetes korban) észrevett és azonnal
megfelelően kezelt csípő akár teljesen meggyógyulhat. Klinikai jelei: alsó végtag asszimetria,
nagyobb csecsemőknél az asszimetria a combredők asszimetriájában is megnyilvánulhat – ez
lehet az első jel, amit az édesanya észrevesz. Az egyik csípő magasabban helyezkedik el,
ennek megfelelően a gerinc is ferde. 90 fokosan behajlítva az egyik comb rövidebbnek tűnik,
mint a másik, a csecsemő nem mozgatja szimmetrikusan a lábait. Ortolani manőverrel a
ficamodott combfejet visszakattinthatunk a vápába. Elhanyagolt esetben a kificamodott
combfej rögzül a kóros pozícióban, az ízületi szalagok megrövidülnek, kezelés már ebben a
stádiumban csak sebészileg lehetséges.

Ultrahangos szűrés általában 6 hetes korban kezdődik, jó, ha a vizsgálatot 3 hónapos korban
megismételjük. Ultrahangos kompetenciával rendelkező szakember végezheti megbízható
körülmények között ezt a vizsgálatot. A vizsgálat egyaránt hasznos a dysplázia és a ficam
szűrésére, már pár hetes korban végezhető, előnye emellett az is, hogy sugárártalom nincs.

Rtg felvételt csak 4 hónapos kor után érdemes végezni, mert ettőla kortól számíthatunk a
combfej csontosádi magvának jelenlétére. Esetenként a csontosodási mag csak 5-6 hónapos
korban mutatható ki, ami már egy dyspláziás ízületnél elég késői diagnózis. Minél korábban
fedezzük fel a problémát, annál könnyebben és rövidebb ideig tartó kezeléssel orvosolható.

Megelőzés/kezelés

A csecsemőt nem szabad szorosan bepólyálni, lábait egymás mellé kiegyenesítve leszorítani,
hanem mielőbb rugdallózóba öltöztetni, biztosítani neki a szabad mozgást. A csecsemő
terpeszben való hordozása ugyancsak hozzásegít a csípőízület semleges pozícióban tartásával
a dyspláziás vápa terhementesítéséhez és ezáltal a vápa megfelelő alakulásához. A
csípőtornának ugyanez a szerepe.

Kezelés klinikai formától függően:

 Korán felfedezett (első 6 hét) legenyhébb esetben elegendő a csípőtorna (csípőkörzés)

és a terpeszpelenka
 később észrevettnél (első 4 hónap) a Pavlik-hám vagy kengyel viselését szokták
javasolni
 elhanyagolt, súlyos eseteknél műtét.

104
Hallásszűrés

A jó hallás nemcsak a beszéd elsajátításának, a nyelvi ismeretek megszerzésének a feltétele,

hanem a gyermek általános szellemi, lelki fejlődésének, társas kapcsolatai kialakításának is.A
halláscsökkenés szűrővizsgálat nélküli észlelése 9-30 hónapos korra tehető, amikor a gyermek
környezete felfigyel arra, hogy a gyerekhez szólva, miközben az háttal áll, nem kapnak válszt,
vagy a halláscsökkenés mértékétől függően úgymond „furcsán viselkedik”. Nemegyszer
nevezték ki autistának, vagy szellemileg retardáltnak a halláskárosult kisgyermeket.

A későn diagnosztizált veleszületett idegi halláscsökkenés nagy hátrányt jelent a kisgyermek

számára kezelése nehézkessé válik, mert az agykéreg erre specializálódó zónáit nem éri
megfelelő inger és nem tud kellőképpen kifejlődni. Ezzel szemben, ha egy hallássérülten
született gyermeket időben észlelünk és késlekedés nélkül megkezdjük az ellátását, akkor
bizonyítottan nagyobb esélye van a beszélt nyelv elsajátítására, a társadalomba való
beilleszkedésre.Irodalmiadatok szerint újszülött populációban a sensoroneuronalis
halláscsökkenés 0,3 %.

A halláskárosodás újszülöttkori felismeréséhez használt fejlett technikai eszközöklehetővé

teszik a gyermek közreműködése nélküli objektív vizsgálatot.Az általános, rutinszerűen
végzett újszülöttkori hallásszűrést Kansas államban, 1999-ben vezetékbe.Azt megelőzően
csupán az újszülöttek töredékénél végeztek hallásszűrést, és ismerték fel veleszületett
halláscsökkenésüket.The Joint Committee on Infant Hearing 2000-ben adta ki azt az
indítványt, hogy valamennyi USA-ban levő újszülöttosztályon hazamenetel előtt az újszülött
hallását teszteljék. Ma már valamennyi fejlett országban a kötelező szűrések közé tarozik.

Az újszülöttek hallásszűrésérealkalmazott gyors és egyszerű vizsgálataz otoakusztikus

emissziós módszer, vagyis OAE teszt, amely azon az elven működik, hogy a belső fülben
található csiga enyhe visszhangot kelt, amikor azt hanggal stimulálják. A vizsgálat során egy
hangszórót és mikrofont tartalmazó apró készüléket helyeznek a cseőcsem fülébe. A készülék
halk, kattanó hangokat bocsát ki, és méri a belső fülből érkező válaszreakciókat. Ezeket a
visszaverődött hangokat számítógép segítségével elemzik és eldöntik, hogy szükséges-e
további vizsgálat. A vizsgálat pár percet tart, és azonnali eredményt mutat. Ha a vizsgálat
többszöri ismétlése után is kedvezőtlen az eredmény, audiológiai vizsgálat javasolt. A tesztet
célszerű akkor elvégezni, amikor a baba nyugodt, mivel a vizsgálati eredményeket nagyban
befolyásolhatja, ha a baba épp nyugtalan vagy sír, illetve a hallójáratot folyadék, fülzsír vagy
magzatmáz zárja el. A vizsgálatot általában megismétlik, mielőtt másfajta hallásvizsgálatra
küldenék a babát.
105
Következő lépés az Agytörzsi válasz audiometria (ABR). A baba fülére egy speciális
elektródás fejhallgatót illesztenek, amely a különböző magasságú hangokra adott agyi reakciót
méri. Ez a vizsgálat kimutatja, hogy a hangfeldolgozás megfelelően történik-e az agyban,
ugyanakkor segítségével megállapítható a hallásküszöb a mért frekvenciatartományokban. Az
ABR vizsgálat újszölöttkorban is könnyen elvégezhető, hiszen a mérés során nincs szükség a
gyermek aktív együttműködésére, mindössze arra van szükség, hogy csendes környezetben,
nyugodt babán végezzük.

Ha ezzel a módszerrel is negatív választ kapunk, a csecsemőt minél előbb szakorvos kell
megvizsgálja, komplexebb módszerekhez folyamodva.

Az újszülöttkori hallásszűrés azért fontos, hogy a halláscsökkenést korán felismerhessük, és

időben el tudjuk kezdeni a speciális hallásfejlesztést és a hallástréninget, súlyosabb esetekben,
műtét szükséges a hallásélmény kialakításához (cochleáris implantum).

Koraszülött retinopathiájának szűrése (ROP)

A retina vascularisatioja a 16. gestatiós héten kezdődik, a papillától kiindulva a peripheria felé
haladó finom capillaris hálózat formájában. Ez a folyamatfiziológiás körülmények között a
32. terhességi héten a nasalis oldalon, a 40. hétig temporalisan is lezáródik. A koraszülés
megszakítja ezt a fiziológiás érképződést, amit a későbbiekben pathologiás neovascularisatio
vált fel következményes bevérzésekkel, fibroticus hegesedéssel, idejében fel nem ismert,
kezeletlen esetben retina leválással.

Az intenzív ellátás fejlődésével egyre kisebb koraszülöttek maradnak életben, ami maga után
vonta a ROP gyakoriságának jelentős növekedését. Az 1000 gramm alatti súlycsoportban 50-
90%-ban fordul elő, ezek több, mint 30 %-a, a műtéti indikáció prophylacticus kiterjesztése
miatt, transpupillaris dióda laser photocoagulatiot igényel, ami jelenleg az elsőként választott
kezelési eljárás.

Nemzetközi ajánlások alapján az összes 32. gestatiós hét alatti koraszülöttet, illetve 1501
gramm alattit a ROP előfordulási gyakorisága miatt indirekt ophtalmoscopos vizsgálatnak kell
alávetni. A 27. terhességi hét előtt születetteknél az elsővizsgálatnak a 30.-31.
postconceptionalis héten, 27.-32. hét közöttieknél, illetve az 1501 gramm alattiaknál a 4.-5.
élethét között kell lennie. Hetenkénti vagy kéthetenkénti kontroll vizsgálatok szükségesek, a
talált elváltozások függvényében.

106
A koraszülött retinopathiát először 1942-ben Terry írta le.. A retinopathia egyedüli okának
eleinte a hyperoxiát tartották, de mára már tudjuk, hogy a rendkívül éretlen retina kóros ér
újonnan képződése több tényező együttes eredménye. A bacterialis vagy candida sepsis,
neonatalis respiratoricus distress syndroma, intraventricularis haemorrhagia, perszisztáló
ductus arteriosus, anaemia, polytransfusio, vércsere, az igen alacsony születési súly, nagyfokú
éretlenség, ikerterhesség, a fototerápiánál használt fény toxicus hatásaelősegítő tényezők
lehetnek.

A retinát zónákra osztjuk az elváltozás lokalizálása végett:

Zóna 1 papilla

Zóna 2 macula

Zóna 3

jobb szem bal szem

21 Ábra: A retina zónái, fontosabb anatómiai pontok

A ROP I.-V. stadiumra osztható:

I. stádium: vékony, fehér demarkációs vonal az ereződött és nem ereződött retinarész között
(árkádképződés),

II. stádium: a demarkációs vonal rózsaszín szegéllyé alakul, ami az üvegtestbe domborodik
(sáncképződés),

III. stádium: szegély extraretinealis fibrovascularis proliferatioval,

IV. stádium: kezdődő retinaleválás,

V. stádium: teljes retina ablatio.

Egy adott stádiumot súlyosabbnak értékeljük plusz (+) tünetek fennállásaa esetén, ami a
szegély mögötti tágult vénák és hurkolt arteriolák megjelenését jelenti. A rendkívül éretlen 26.
és ennél kevesebb gestatiós hétre született újszülötteknél a papillát és macula részt is magába
foglaló Z1 retinopathia miatt a műtéti megoldás nehezített, a prognózis rendkívül rossz.

A ROP-s koraszülöttek nyomon követése még évekig tart, főleg azért, mertközöttük
gyakrabban fordulnak elő a későbbiekben egyéb szemészeti problémák is(cataracta,
glaucoma, microphtalmia, strabismus, myopia).

107
 Újszülöttkorban alkalmazott, az asszisztens feladatköréhez tartozó
procedurák

Perifériás vénapunkció

Cél: valamely perifériás véna steril tűvel, vagy kanüllel való megszúrása, vérvétel,
gyógyszeradagolás, transzfúzió, rehidratálás vagy parenterális táplálás céljából.

Szükséges anyag és kivitelezés:

 fertőtlenítőszer  kézmosás és fertőtlenítés

 egészségügyi szesz  kellékek előkészítése
 egyszerhasználatos/steril kesztyű  megfelelő kaliberű és lefutású véna
 megfelelő méretű tű, kanül (branül) lokalizálása
-24, 26G  végtag rögzítése
 ragtapasz  fájdalom csillapításra pár csepp
 steril tamponok, vattabuci cukoroldatot vagy hazúg cumit
 vérévtelnél vacutainer, vagy más adhatunk
zárt vérvételi rendszerhez tartozó  szúrás helyének lefertőtlenítése
vérvételi csövek a beteg adataival  vénapunkció elvégzése
 aerob és anaerob mintavételi folyásirányban, a tű beszúrási szöge
csövek a bőrfelülettel kb 15°
 ellátva.  vérvételnél a kívánt próbák
 heparinos NaCl oldat átmosásra, elvégzése után a tűt kihúzzuk,
szerelék feltöltésre száraz nyomókötést alkalmazunk a
 hoszabbító, 3 ágú csap vérzés elállásáig

 veszélyes hulladékgyűjtő  infúzió bekötés esetén a kanült

rögzítjük, átmossuk heparinos
fiziológiás oldattal, csatlakoztatjuk
a szerelék tűadapterét
 beállítjuk a megszabott
cseppszámot (ritmust)

108
Elenjavallatok:

 >3-5napnál tovább tartó parenterális táplálás

 Helyi bőrelváltozások, trombózis, necrosis, fertőzés, gyulladás
 Hipertoniás oldatok, Calcium, Dopamin
 veno-toxicus anyagok adagolása

22 Ábra Intravénás kanül részei

23 Ábra: Phlebopunkció – a tű beszúrási szöge a bőrfelülettel kb 15°

109
 24 Ábra: Választandó vénák a karon

25 Ábra: Választandó vénák a lábfejen

26 Ábra: Választandó epicraniálisvénák

27 Ábra: Intravénás kanül rögítése ragtapasszal

110
Lehetséges komplikációk:

 vérömleny (hematoma)
 venospazmus ritka
 flebitisz
 subcutis infiltrálódása az infundálandó folyadékkal
 fertőzés
 embólia, trombózis
 ischemia, necrosis

A vonal legtöbb 72 óráigtartható fenn, utána át kell kötni az infúziót egy másik vénába, a
komplikációk rizikójának lecsökkentése végett. Perifériás vénán keresztül maximálisan 900
mosm/l ozmolalitású oldatok alkalmazhatók.

Perifériás és centrális vonal fenntartása és periódikus ellenőrzése az asszisztens

feladatköréhez tartozik. Figyelni kell az átjárhatóságot és az esetleges komplikációk
megjelenését. Ha bármilyen incidens felép, a vonalat máshová kell kötni, az előzőt
megszüntetni, az orvost értesíteni.

Kapilláris vérvétel

Általános előkészületek ugyanazok, mint a

perifériás véna punkciónál. Vérvételhez
egyszerhasználatos kesztyűt használunk.

Leggyakrabban sarokból, vagy fülcimpából

nyerjük a vérmintát.

A sarkot megtisztítjuk, előmelegítjük pár percig,

melegvizes gézzel.

Ezt követően lefertőtlenítjük, várunk, míg

megszárad a bőrfelület, egy megfelelő, lehetőleg kis kaliberű tű segtségével megszúrjuk a
sarok jobb, vagy bal szélét (lásd a képen a rózsaszín zónákat).

Az első csepp vért száraz tamponnal letöröljűk, majd a következőket használjuk mintavételre.

Mintavétel után száraz nyomókötést alkalmazunk a vérzés csillapítására.

111
Vizeletminta vétele laboratóriumi vizsgálat céljából

Célja:
A vesefunkciójának vizsgálata, hólyag, illetve vese fertőzéses betegségének
diagnosztizálása.
A vizsgálat módja: újszülöttnél lehet tisztán ürített vizeletből, hólyagszondával vagy
suprapubikus punkcióval történő mintavétel. Első két módszer elterjedtebb.
Eszközök:
 egyszerhasználatos kesztyű
 tamponok, vattabucik
 szeméremtájék lemosására testmeleg víz, Rivanol oldat, ágyvédelem
 Mintavevő edény (zárható kupakkal)
 Vizsgálatkérő lap
Beteg előkészítése
Fizikális előkészítése
a gáttájék megtisztítása (lemosása), majd antiszeptikus oldattal lemossuk a húgycső
kivezető nyílásának környékét
 kisfiúknál: körkörös mozgással a húgycsőnyílástól elhaladva,
 kislányoknál: a kisajkak széttárása után a húgycsőnyílás fölötti résztől
elkezdve a végbélnyílás felé haladva.
Ezt követően felragasztjuk a vizeletgyűjtő steril tasakot a húgycső kivezetőnyílása
köré, ügyelve arra, hogy lehetőleg ne kerüljön a végbélnyílás fölé. Amennyiben az
újszülött állapota megengedi, szoptattásra biztatjuk az édesanyát, időszakonként
ellenőrizve a tasak tartalmát. Vigyázni kell arr, hogy a tasak 2-3 óránál tovább ne
legyen felragasztva, mert könnyen kolonizálódik, ami kompromittálja a próbát. A
mintavédő edénybe steril körülmények között töltjük át a vizeletet, ezt követőenaz
edényt zárjuk, címkézzük, mielőbb eljuttatjuk a laboratóriumba.

Székletminta levétele laboratóriumi vizsgálat céljából

Célja:

 coprokultúra- baktériumok, vírusok direkt kimutatása táptalajra való leoltás után

112
  makroszkópos vizsgálat
 emésztési problémák felfedése

Eszközök:

 vesetál
 steril/tiszta saját lapátkával ellátott tégely, hordozótalajjal, vagy anélkül
 egyszerhasználatos kesztyű

Kivitelezés:

 a pelenka felületéről direkt vesszük le a mintát, egy kórosnak kinéző területről,

lehetőleg több helyről, anélkül, hogy a pelenkához, vagy más tárgyhoz
hozzáérintenénk a lapátkát
 a mintát behelyezzük a tégelybe, mintegy bezárva azt
 kezet mosunk (mintavétel előtt és után is)
 felcímkézzük a tégelyt, dokumentáljuk a mintavételt
 szállítás mielőbb meg kell történjen, a minta kompromittálásának elkerülésére,
kivételesen, ha a minta nem feldolgozható rögtön, hűtőben max. 12 órán át tárolható

113
Garatváladék levétele laboratóriumi vizsgálat céljából

Célja:

 fertőzés vagy egészséges hordozói státus kivizsgálása

Eszközök:

 vesetál
 steril/egyszerhasználatos csecsemőnél használható lapoc
 garatváladék hordozására alkalmas steril kémcső, tamponnal (álatlában manapság
egyszerhasználatos)
 egyszerhasználatos kesztyű

Kivitelezés:

 lehetőleg nem közvetlenül szopás után, hanem előtte

 kézmosás, kesztyűhúzás
 lapoccal feltárjuk a szájüreget, úgy, hogy láthatóvá, hozzáférhetővé váljon a garatív
 a steril tamponnal a garatfalat és íveket kíméletesen átdörzsöljük
 tampont a kémcsőbe helyezzük, lezárva azt
 címkézzük, mielőbb a laboratóriumba továbbítjuk
 dokumemtáljuk a mintavételt

Gyomorváladék levétele laboratóriumi vizsgálat céljából

Célja:

 kimutatni a születés alatt lenyelt váladék flóráját, nagy segítség egy materno-foetalis
fertőzés gyanújakor

Eszközök:

 vesetál
 steril etetőszonda (5-6G)
 steril 2ml-es fecskendő
 steril kesztyű
 steril hordozótégely

114
Kivitelezés:

 első etetés előtt, az első órákban vesszük le a mintát, ezután a flórát már
befolyásolhatják a környezeti tényezők is
 kézmosás
 kesztyűhúzás
 gyomorszondázás – vigyázunk a sterilitásra, ne fertőződjün a minta!
 Steril fecskendőt csatlakoztatunk a szonda végére, kb 0,5-1ml váladékot szívunk fel
 Steril tégelybe töltjük, lezárjuk, címkézzük, dokumentáljuk a mintavételt

Lélegeztetett újszülött légútjainak periódikus leszívása

Célja:

Légutak szabaddá tétele, ventiláció optimizálása

Eszközök, kivitelezés:

 ideálisan két személy végzi, az asepsis és antisepsis szabályanak betarthatósáag

érdekében
 hordozható vagy központi szívókészülék
 fiziológiás sóoldat
 megfelelő méretű steril szívókatéter
 steril kesztyű
 vesetál
 inkubátor ajtajának kinyitása
 szívókatéter a szívógép összekötőcsövéhez való csatlakoztatása, szívó bekapcsolása
 kézmosás, fertőtlenítés
 kesztyű felhúzása
 segéd bontja a lélegeztető és beteg közti kapcsolatot, pár csep fiziológiása
konyhasóóldatot fecskendez az endotracheális szondába (ET), visszakapcsolja a
lélegeztetőt pár légvétel erejéig, majd ismét szétkapcsolja
 szívókatéter bevezetése az endotracheális szondába, váladék szívása, maximálisan 80-
100cmH2O nyomással. A szívónyomást csak akkor szabad gyakorolni, amikor a
szívószondát kifele húzzuk az ET szondából. A manőver 3-5mp-nél nem tarthat
tovább, addig ismételjük, amíg már nem szívható vissza váladék.

115
  Amennyiben bradicardia, súlyos deszaturálás lép fel, a manővert megszakítjuk,
várunk, amíg stabilizálódik a gyermek álllapota
 Az ET szonda leszívása után leszjvjuk a váladékot a szájüregből és az orrüregből is.

Ajánlott irodalom

1. Paulette D. Rolland, Joyce J. Hamlin: Gyermekápolás

2. Decsi Tamás: A csecsemőtáplálás szakkönyve
3. Roth- Gumberger-Normann: Szoptatás
4. Glenys Boxwell: Neonatal Intensive Care Nursing
5. Manuela Cucerea, Marta Simon: Nou-născutul: evaluare, nutriţie, îngrijire
6. Cucerea M, Simon M: Nou-născutul. Alimentaţia nou-născutului şi sugarului
7. Kiss É, Horváth A, Todea Cs, Muntean I, Simon M, Moréh Zs, Gáll Zs.
Gyermejgyógyászatjegyzetfüzet
8. Maródy L: Gyermekgyógyáészat.

116
117